Edward Dowd szerint az MI-iparág körül kibontakozó, mesterséges intelligenciával kapcsolatos világvége-forgatókönyvek mögött valójában egy összehangolt kommunikációs kampány húzódhat meg. Egy szeptember 8-án megjelent, korábban alig használt közösségimédia-fiókból származó bejegyzés, majd egy fiatal informátor állításai nyomán a Wall Street Journal cikke és a fősodratú média egyre szélesebb körben kezdett foglalkozni az MI jelentette egzisztenciális veszélyekkel.
Dowd szerint a kampány célja az volt, hogy a közvéleményt és a politikai döntéshozókat az OpenAI és az Anthropic szigorúbb állami szabályozásának elfogadására ösztönözze. A két vállalat így maga alakíthatná a szabályozási környezetet, amely aztán hátrányos helyzetbe hozhatná a nyílt forráskódú fejlesztőket és a versenytársakat.
A befektető szerint a történet időzítése és a médiavisszhang feltűnő összehangoltsága inkább kétségbeesett védekezésre utal, mint valódi aggodalomra. Úgy véli, a háttérben az állhat, hogy a nyílt forráskódú modellek egyre komolyabb versenyt jelentenek, miközben a nagy MI-vállalatok jövedelmezősége továbbra is kérdéses.
Dowd szerint a kampány végül visszafelé sült el: egyre többen kérdőjelezik meg a történet hitelességét, és a nyilvánosságra kerülő összefüggések éppen azt a kommunikációs műveletet leplezhetik le, amelynek a közvélemény befolyásolása lett volna a célja.
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2026. november 1., vasárnap
Az MI-iparág kétségbeesett kísérlete a versenytársak kiszorítására
Neil Oliver: A háború az elit hatalmi eszköze
Neil Oliver szerint az európai vezetés egyre intenzívebben igyekszik elhitetni a lakossággal, hogy elkerülhetetlen az Oroszországgal való háború. Úgy látja, a Tízszarvú Fenevad politikájának egyik központi elemévé vált a háborús narratíva erősítése, amelyhez a propaganda minden eszközét felhasználják, hogy Oroszországot közvetlen fenyegetésként állítsák be.
Oliver szerint a háború nem csupán katonai konfliktust jelentene, hanem kiváló lehetőséget teremtene a pénzek mozgatására és eltüntetésére, újabb források előteremtésére, valamint a rendkívüli állapot bevezetésére. A háborús helyzetre hivatkozva felfüggeszthetők lennének a megszokott szabályok, korlátozhatnák a szabad mozgást, rendkívüli jogszabályokat vezethetnének be, és akár a sorkatonai szolgálatot is visszaállíthatnák.
A kommentátor szerint Brüsszelben, Szőke Bestia Ursula von der Leyen vezetésével egyre elszántabban próbálják elkerülhetetlennek beállítani az Oroszországgal való összecsapást. Oliver azonban úgy véli, ez a törekvés kudarcra van ítélve, mert az európai társadalmakban nincs valódi igény egy újabb háborúra.
Szerinte az egész háborús forgatókönyv összeomolhat, ha az emberek többé nem fogadják el kritikátlanul a politikai vezetés által közvetített narratívát.
Tucker Carlson: A Nyugat átalakítása
Tucker Carlson a nyugati országok demográfiai átalakulásának hátterét vizsgálja, és azt állítja, hogy a folyamat nem véletlenszerű, hanem tudatos politikai döntések eredménye. Franciaország, az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada példáján keresztül mutat rá a bevándorlás mértékére és annak társadalmi következményeire.
Carlson szerint a változások mindenütt az adott országok vezetésének közreműködésével mentek végbe, nem külső kényszer hatására. Azt a kérdést teszi fel, hogy mi motiválhatta a politikai elitet egy olyan folyamat támogatására, amely szerinte alapvetően átalakítja a korábban többségében fehér lakosságú országok társadalmi összetételét.
Magyarázatát a második világháború utáni ideológiai konszenzusban keresi. Értelmezése szerint a háború utáni politikai gondolkodásban kialakult egy olyan szemlélet, amely a fehér többségű nemzetállamokat eleve erkölcsileg problematikusnak és veszélyesnek tekinti.
Carlson nem elégszik meg a demográfiai változások bemutatásával: a folyamat politikai mechanizmusának feltárását és az általa felelősnek tartott döntéshozók elszámoltatását követeli. A beszélgetés központi kérdése: ki döntött a nyugati társadalmak átalakításáról, milyen megfontolások alapján, és kinek az érdekében?
Neil Oliver: A pénzrendszer illúziója
Neil Oliver a központi bankok pénzteremtési monopóliumát a modern korrupció és a hatalmi visszaélések egyik alapvető forrásának tartja. Szerinte a bankrendszer évszázadok óta olyan pénzt hoz létre a semmiből, amelynek kamataiból hatalmas haszonra tesz szert, miközben ez a mechanizmus politikai befolyást, korrupciót és különféle visszaéléseket finanszíroz.
Oliver William Patersonnak, a Bank of England egyik alapítójának 1694-es kijelentését idézi, amely már a bank létrejöttekor nyíltan beszélt a semmiből teremtett pénz kamatainak megszerzéséről. Úgy véli, az emberiség olyan hatalmat ruházott a pénzügyi intézményekre, amely korábban csak isteni tulajdonságnak számított.
A műsor egyik központi állítása, hogy ez a rendszer nem tarthat örökké. A korlátlan pénznyomtatás és a mennyiségi lazítás szerinte előbb-utóbb eléri a saját korlátait, és összeomlik. Voltaire híres mondását idézve arra figyelmeztet, hogy a papírpénz végül mindig a belső értékére, vagyis nullára jut.
Oliver szerint a változás akár akkor is bekövetkezhet, ha az emberek nem ébrednek rá időben a pénzrendszer működésének valódi természetére. Amint elegen felismerik, hogy az egész konstrukció egy illúzióra épül, megszűnhet az a bizalom, amely életben tartja. A régi rendszer végével pedig valami egészen új kezdődhet.
Prof. Dr. Szebeni János cikke a svédországi mRNS oltások leállítása mögött!
A vírus mese napi ismétlése: “fehérjealapú koronavírus-vakcina”. NINCS VÍRUS!
Újabb példa arra, hogy az orvosok mentálisan nem épek. Továbbá az élet ellenségei a Földön.
Magyar kutató cikke, Prof. Dr. Szebeni János munkája az egyik fontos szakmai ok arra, hogy Svédország mRNS helyett a koronavírus fehérjealapú oltását választja a bűnszervezeti oltásműsor 2027-2028 évadjára!
A 2027/2028-as évadtól kezdve Svédország a nemzeti oltási javallataiban kizárólag fehérjealapú koronavírus-vakcinát fog használni, az mRNS a salakon végezte. Ezzel Svédország a világon elsőként mond búcsút a Pfizer és a Moderna sok gondot okozó mRNS-vakcináinak.
A javasolt Nuvaxovid ismerten egy fehérje alapú vakcina. A szervezet közvetlenül kapja meg azt a fehérjét, amire immunválaszt épít ki. Ez eltér az mRNS-vakcináktól (például a Pfizer/BioNTech Comirnaty-jától), ahol a szervezet saját sejtjeinek kell előállítaniuk a spike-fehérjét az mRNS-utasítás alapján. Ez a folyamat autoimmun reakciók kockázatát hordozza, különösen azért, mert ezek a készítmények nem maradnak az injekció helyén, hanem elterjedhetnek a szervezetben. Emellett az mRNS-technikában a spike-fehérje termelésének mennyisége és időtartama nincs meghatározva. Továbbá az mRNS-vakcinák lipidbevonata nagyon káros az emberi szervezetre. Mindez aránytalanul sok mellékhatáshoz vezet, amelyek közül néhány nagyon súlyos, és halált is okozhat
Svédország a koronavírus évei alatt is saját útját járta azzal, hogy nem vezetett be semmit sem érő, inkább pusztító lezárásokat és iskolabezárásokat. Bár akkoriban sok bírálat érte, a svéd megközelítést később elismerték.
Az mRNS-vakcinák kivezetéséről szóló döntéssel Svédország ismét úttörő szerepet vállal, magyar kutatók fontos munkáit is figyelembe véve. Az Orvosok Csapata európai munkatársakkal együtt már régóta az mRNS-oltások megszüntetése mellett száll síkra.
Források:
Sanofi sajtóközlemény (2026. április 21.), a LäkemedelsVärlden és a Läkemedelsmarknaden jelentései a pályázatról.
1. Szebeni, J. Expanded Spectrum and Increased Incidence of Adverse Events Linked to COVID-19 Genetic Vaccines: New Concepts on Prophylactic Immuno-Gene Therapy, Iatrogenic Orphan Disease, and Platform-Inherent Challenges. Pharmaceutics 2025, 17, 450. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics17040450
2. https://artsencollectief.nl/zweden-kiest-voor-corona…/
3. https://www.laszlogboros.com/…/long-lasting…
4. Cappelletti-Montano B, Demuru G, Laconi E és Musio M (2023) A comparative analysis on serious adverse events reported for COVID-19 vaccines in adolescents and young adults. Front. Public Health 11:1145645. https://doi.org/10.3389/fpubh.2023.1145645
5. Fraiman J, Erviti J, Jones M, Greenland S, Whelan P, Kaplan RM, Doshi P. Serious adverse events of special interest following mRNA COVID-19 vaccination in randomized trials in adults. Vaccine. 2022 Sep 22;40(40):5798-5805. doi: 10.1016/j.vaccine.2022.08.036. Epub 2022 Aug 31. PMID: 36055877; PMCID: PMC9428332. https://doi.org/10.1016/j.vaccine.2022.08.036
6. https://www.laszlogboros.com/…/rengeteg-mmrns-hiba…
Prof. Dr. Boros László cikkéből
Európa-szerte több millióan tüntettek a háborúpárti politika ellen, a megélhetésért
Róma, Párizs, Berlin, Lisszabon, Hága, 2026. november 1. vasárnap (MB)
A háborúpárti politika ellen, az alapvető megélhetési feltételek biztosításáért tüntettek több millióan az Európai Unió országaiban szombaton – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
Olaszországot 24 órás általános sztrájk bénította meg, hatvan városban, köztük Rómában, Milánóban, Torinóban és Bolognában diákok és dolgozók százezrei vonultak fel a dráguló megélhetés, a romló egészségügyi ellátás, oktatás, és a katonai kiadások növelése ellen tiltakozva, a társadalom érdekében álló beruházásokat követelve.
Németországban a „Gen Z regelt” (Kézben tartja a Z generáció) ifjúsági mozgalom szervezésében több mint 30 városban tüntettek, több helyütt összecsaptak a rendőrökkel. A berlini Rosenthaler Platzon petárdákkal, Frankfurtban kövekkel dobálták meg a rendőröket. Kölnben vízágyúkkal oszlatták fel a tömeget. Zavargásról kaptunk hírt Hamburgból is.
Franciaország nagyvárosaiban is több százezren vonultak az utcára, Párizsban és másutt álarcos szélsőségesek összecsaptak a rendőrökkel, barikádokat emeltek és gyújtottak fel, könnygázt vetettek be ellenük. Az ország több részén éjszakai kijárási tilalom érvényes immár harmadik hete.
Lisszabonban és Portóban a súlyosbodó lakhatási válság miatt tüntettek. „Lakásunk nincs, sátrakban élünk” – állt a lisszaboni tömegdemonstráció molinóján.
Spanyolországban, Hollandiában és Albániában sem csitult a kormány politikájával szembeni elégedetlenség.
A lengyelek Tusk-kormánnyal szembeni elégedetlensége jogállami rendszervitában ölt testet, jelezvén a társadalom megosztottságát a követendő út tekintetében. Az EU háborúpárti vonalát követő Tusk miniszterelnök politikája a kiegyezést kereső ellenzék falába ütközik, és Tusk a jogállamiságtól elrugaszkodó módszerekkel igyekszik úrrá lenni rajta, kierőszakolni Ukrajna minden áron való katonai és pénzügyi támogatásának folytatását Oroszországgal szemben.
Az idestova egy hónapja tartó megmozdulások arra utalnak, hogy az európai emberek tömegesen akarnak véget vetni az Ukrajna sorsát megélhetésük fölé rendelő EU-politikának, le akarnak számolni a brüsszeli haditervekkel, és érdekeiknek megfelelő normális viszonyt sürgetnek Európa nyugati és keleti fele között – értékelte a helyzetet a Békekör tudósítója.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A 2026. október 31-én készült fényképeken sorrendben a lisszaboni, a római, a berlini, frankfurti, párizsi és varsói tüntetés jelenetei láthatók.
Catherine Austin Fitts: A járvány mint pénzügyi puccs
Catherine Austin Fitts szerint a koronavírus-járvány nem pusztán egészségügyi válság volt, hanem egy évtizedek óta előkészített pénzügyi átalakítás eszköze. Állítása szerint az 1990-es évek közepe óta zajlik egy olyan folyamat, amelynek célja, hogy a jegybankok a monetáris politika mellett a költségvetési politika irányítását is megszerezzék.
Fitts úgy véli, hogy a nyugati pénzügyi rendszer nagyjából 80–120 évente alapvető újrarendeződésen megy keresztül, és szerinte jelenleg is egy ilyen globális reset zajlik. Ennek eszköze lehetett a világjárvány: a lezárások ellehetetlenítették a kisebb, független vállalkozásokat, miközben a nagyvállalatok tovább működhettek, és jelentős piaci részesedést szerezhettek.
Az amerikai gazdaságba közben 5–6 ezer milliárd dollárnyi új pénz áramlott, amely Fitts értelmezésében a vagyon és a piaci pozíciók további koncentrációját segítette. Példaként említi, hogy miközben a kisvállalkozások, éttermek és templomok bezárásra kényszerültek, a nagy áruházláncok nyitva maradhattak. Szerinte a járványügyi korlátozások következetlenségei komoly kérdéseket vetnek fel.
A beszélgetésben arra is magyarázatot kínál, miért nem jelentkezett azonnal az infláció a hatalmas pénzkibocsátás után. Szerinte a kisvállalkozások leállítása keresletcsökkenést idézett elő, ami átmenetileg ellensúlyozta a pénzbőség inflációs hatását. Az infláció csak a gazdaság újranyitása után gyorsult fel.
Fitts értelmezése radikális, de a beszélgetés fontos kérdéseket vet fel a járvány gazdasági következményeiről, a vagyonkoncentrációról és a globális pénzügyi rendszer hatalmi viszonyairól.




