Colleen
Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete csütörtökön
ellátogatott Szegedre, ahol sajtóinformációk szerint a rendőrség
kiterjedt razziával akadályozta meg a bevándorlók hosszas
ott-tartózkodását. Ugyanakkor, a nagykövet látogatása már nem feltétlen a
baloldalnak, sokkal inkább a nyilvánosságnak szól.
Az
amerikai nagykövet látogatása egy nappal azt követően történt, hogy
Szegeden a rendőrök közel 800, a városba már eljutott illegális
bevándorlót tartóztattak föl. Bell láthatóan kerülte annak látszatát,
hogy a bevándorlás-kérdés miatt látogatott volna a Magyarországra érkező
bevándorlók egyik első állomásához. Elődjének sikertelen ámokfutását
követően az új amerikai nagykövet kerüli a magyar közéleti kérdésekben
részvétel látszatát is, így a déli határon épülő fal előkészületeinek
megtekintése sem szerepelt a hivatalos napirendben. Eközben olyan
információkhoz lehet hozzájutni, melyek alátámasztanák, hogy az amerikai
nagykövet a bevándorlás-kérdésbe akar beavatkozni. Felkereste ugyanis a
térség “baloldali” és “liberális értelmiségi” vezetőit, mert a
liberális baloldal máig nem tud mit kezdeni a déli határon kialakult
helyzettel, annak tematizálását a jobboldal folytatja. Hiába ismételgeti
az ellenzék, hogy “nem ez a megoldás”, mindeddig egyetlen értelmes
alternatívát nem tudtak felmutatni. Hiába folytat százmilliókból
fenntartott sajtóorgánumokon propagandát a “liberális értelmiség”, mégse
sikerül rávenniük a választókat arra, hogy a tolerancia és
szolidaritás hiányáról, embertelenségről és emberi jogokról
beszéljenek. A Századvég kutatása szerint a magyarok 77%-a támogatja a
déli határra a fal megépítését, és radikálisabb fellépést vár a
kormánytól. Tehát minden jel arra utal, hogy a választók hozzáállása
bizonyos kérdésekben dollármilliók befektetése esetén sem változik meg,
így a balliberális ellenzék nem csak anyagiakban, de a know-how terén
is külső segítségre szorul. Mindez azonban csak a felszín: az a tény,
hogy a választók hozzáállása nem változtatható meg, Washington számára
legalább annyira felhasználható, mint a liberális baloldal.
Az
amerikai nagykövet csütörtöki látogatása során Botka László szocialista
polgármesterrel találkozott, a közlemények szerint ebben szerepelt a
“nemzetközi kapcsolatok erősítése” is. Pártként lehet inkább azt
kellene fontolóra venniük, hogy a magyar választókkal fennálló
kapcsolatokat erősítsék, de láthatóan még szabadesésben lévő ellenzéki
pártként sincsenek terveik erre vonatkozóan. Bell találkozott a megyei
kormánymegbízottal is, de a találkozó nem volt nyilvános. Az amerikai
nagykövet minden bizonnyal tévképzetek és előítéletek sokaságát táplálja
a bevándorlók elleni fellépéssel kapcsolatban, mert az Egyesült
Államok déli határain egy sokszor ekkora kerítést, sokszor ennyi
fegyveressel őriztetnek, és a Mexikóból érkező határsértőket gyakran
ott helyben lelövik. A nagykövet emiatt csak megelégedéssel tekinthet
(kellene tekintsen) az “emberi jogok magyarországi helyzetére”, még a
déli határon is.
Ugyanakkor,
a nagykövet Szegdere érkezése már sokkal inkább szolgálja valamiféle
látszat fenntartását, mint valós érdekképviseletet vagy “tájékozódást”.
Az ilyen utak elősegítik egy olyan látszat fenntartását, miszerint az Egyesült Államok kizárólag baloldali pártokra tekint szövetségesként.
Ugyanakkor, az új amerikai nagykövet kinevezése után egy olyan
belpolitikai helyzettel találta szembe magát, ahol az Egyesült Államok
hagyományos “szövetségeseivel” nem sok mindent tud elérni az amerikai
érdek képviseletében. A baloldali és liberális politikai erők
közmegítélése alkalmatlanná teszi őket arra, hogy az Egyesült Államok
mint szövetségesként, vagy akár hasznos eszközként tekintsen rájuk. Egy
5%-os párttal nem lehet eredményeket elérni Magyarországon, így a
nagykövet is más alternatíva után kell nézzen. Kinevezésekor
előrevetítettük, hogy az új amerikai nagykövet feladata elsősorban a jobboldal Washington felé fordítása
lehet. Mivel Colleen Bell a bevándorlás kérdése kapcsán ismét azzal
kell szembesüljön, hogy az akörül zajló közéleti vitát a jobboldal
tematizálja, továbbra sem változott meg az a helyzet, hogy Magyarországon hosszú távon akkor tud érvényesülni az amerikai érdek, ha valamilyen módon a Jobbikkal “megállapodnak”.
Magyarországon
az amerikai érdekképviselet egyik kulcseleme a Jobbik Washington felé
fordítása, mert az Egyesült Államok kizárólag egy ilyen
háttérmanőverrel tudja elérni, hogy az amerikai érdek érvényesítése
hosszú távon se ütközzön ellenállásba. Washington érdeke, hogy a Jobbik
egy olyan párttá formálódjon, ami 2020 után a nemzeti érdek sérelmére
hivatkozva hátráltatja az eurázsiai integrációt. Mivel az amerikaiaknak a
közhangulat miatt nincs lehetősége arra, hogy nyíltan Amerika-barát
bábkormányt tartsanak működésben Magyarországon, kénytelenek egy
mérsékelt eurázsiai vonal kialakulásával megállapodásra jutni, és
lehetőségeik szerint azt saját geopolitikai érdekeik képviseletére
felhasználni. Az amerikai érdekérvényesítés egyik célja Magyarországon,
hogy a jobboldali váltópárt egy olyan politikai erővé váljon, ami
egyfajta nemzeti liberalizmust képvisel, és felhasználható az eurázsiai régió nagyhatalommá válásának hátráltatására.
A
közeljövőben várhatóan – a tagállamok választóinak nyomására –
megváltozik az Európai Unió külpolitikája, és megkezdődnek a tárgyalások
az Európai Unió és Eurázsiai gazdasági Unió egyesítéséről. A
tárgyalássorozat eredményeként egy olyan eurázsiai nagyhatalom jöhet
létre, ami a mai orosz törvények mintájára alakítja a közéletet, vagyis a
tagállamok kormányai a többségi társadalom érdekét a kisebbségek
érdeke fölé helyezik. Egy ilyen helyzetben várhatóan marginalizálódik
az euro-atlanti integrációt erőltető radikális atlantizmus, és
a váltópártok várhatóan két új geopolitikai irány, a mérsékelt
eurázsiai és radikális eurázsiai vonal mentén rendeződnek majd, szemben
a jelenlegi mérsékelt atlantista / radikális atlantista felállással.
Az átmenet után Washingtonnak égető szüksége lesz majd a mostani
nemzeti radikális pártokra, mert azokat a nemzeti érdekre hivatkozva
lehet felhasználni egy rivális nagyhatalom kialakulásának
hátráltatására, – vagyis olyan módon, hogy az a lakosság támogatását
élvezze. A Jobbik liberális nacionalista irányba fordítása így az
Egyesült Államok hosszú távú érdekévé vált, és ebben a helyzetben a
liberalizmus visszatér egy korábbi, történelmi formájához, ahol annak
lényege még nem az egyéni érdek képviselete, hanem a nagyobb
integrációs egység (birodalom) felbomlasztása volt.
Így
tévesek azok a megállapítások, miszerint a Jobbik Washington felé
fordítása már egy most látható jelenség, és az a magyarság számára lesz
kifejezetten káros. Egy ilyen átalakulás csakis a Jobbik kormányra
jutása után válhat láthatóvá, azt követően, hogy megkezdődnek a
tárgyalások a két unió egyesítéséről, mikor is Washington elkezdi a
népek érdekére hivatkozva hátráltatni egy rivális nagyhatalom
kialakulását. Ebben a helyzetben majd emlékeznünk kell arra, hogy az
integráció vagy nem-integráció már a XXI. század első éveiben sem volt
kérdés; Washington ellentmondást nem tűrő módon beintegrált volna minden
országot egy olyan unióba, ami saját befolyási övezetéhez tartozik, és
még most is vannak erre látható törekvések (Demokratikus Koalíció,
Európai Egyesült Államok).
Ha
Colleen Bell a baloldali pártokkal próbál valamiféle megállapodásra
jutni, az már csak a figyelem elterelését szolgálja. Magyarországon
radikális atlantista párt – demokratikus módon – soha nem fog már
hatalomra jutni, így idővel az amerikai érdek képviselete szempontjából
is sokadrangúvá válnak, – nem úgy a nacionalista vonal, ami a többségi
lakosság támogatását élvezi, vagyis elsődleges érdekképviseleti
tényezővé válhat az Egyesült Államok számára.http://hidfo.ru/2015/06/colleen-bell-megnezte-nalunk-is-lelovik-e-a-bevandorlokat/