A paksi atomerőmű miatt a NATO kollektív védelem alá vonná Magyarországot?

Irányítástechnikai berendezés meghibásodása miatt le kellett állítani a Paksi Atomerőmű első reaktorát csütörtökön. A szakemberek egyelőre a pontos hiba behatárolásán dolgoznak, ami az Országos Atomenergia Hivatal weboldalára felkerült közlemény szerint még nem történt meg.

Az OAH weboldalán megjelent közlemény szerint a blokk meghibásodása miatt automatikusan, ilyen esetekre előzetesen kidolgozott terv szerint járnak el. A hatóság közleménye szerint a blokk biztonsága nincs veszélyeztetve, a reaktor jelenlegi állapota időkorlátozás nélkül fenntartható, így el tudják végezni a szükséges javítási munkálatokat. Ugyanakkor, a pontos hiba behatárolása a közlemény alapján még nem történt meg.

Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, a reaktort péntek délben tudják újra csatlakoztatni az ország elektromos hálózatára, és a fennálló hiba nem befolyásolja a másik három blokk üzemeltetését. A négy reaktor termeli az ország villamosenergia-ellátásának több mint 50%-át.

Az Országos Atomenergia Hivatal legutóbb július 5-én, napokkal a hibrid háború témakörével is foglalkozó varsói NATO-csúcstalálkozó előtt jelezte, hogy problémák adódtak az egyes blokk generátoránál. A hivatal akkori közleménye szerint még nem szükséges a teljes blokk leállítása. A múltkori meghibásodás után a generátorhoz tartozó turbinát leállították, így a blokk azóta csökkentett teljesítményen üzemelt.

Az OAH minkét esetben biztosította a közvéleményt arról, hogy a történtek nem érintik a nukleáris biztonságot, illetve nem okoznak gondot az villamosenergia-ellátásban.

Kapcsolódó: Repülőgépek zuhannak le, atomerőművek meghibásodnak - háború a XXI. században

A XXI. században az atomerőműveknél bizonyíthatatlan és láthatatlan módon, külső beavatkozással előidézett technikai hibák részét képezik az úgynevezett hibrid hadviselés módszereinek. Az ún. hibrid háború egy olyan, a XXI. századi társadalmi és technológiai környezetre optimalizált nem-konvencionális hadviselési forma, ami lehetővé teszi egy ország térdre kényszerítését a konvencionális haderő bevetése nélkül.

A NATO július 8-án kezdődő, varsói csúcstalálkozója aktívan foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. A csúcstalálkozó végén kiadott közös közlemény 72-es pontja kimondja, hogy a NATO központi tanácsa hibrid háborúra hivatkozva előírhatja a kollektív védelemre vonatkozó ötös cikkely alkalmazását bármely tagországra. Aggodalomra adhat okot, hogy ezen új rendelkezés bevezetésével egy időben ismétlődő jelleggel technikai hibák jelentkeznek egy tagállam atomerőművének működésében – ami így nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a sorozatos meghibásodások az észak-atlanti szövetség részéről egyfajta nyomásgyakorlás Magyarország kormányával szemben.


http://www.hidfo.ru/2016/07/a-paksi-atomeromu-miatt-a-nato-kollektiv-vedelem-ala-vonna-magyarorszagot/

Ausztria betiltaná a migránsok munkavállalását

A szárnyas kapu megépítésétől is igen nagy utat tett meg Ausztria bevándorláspolitikája: az osztrák belügyminiszter ma egy német napilapnak arról beszélt, hogy szerinte be kellene tiltani a migránsok munkavállalását az Európai Unióban.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter javasolta a migránsok munkavállalásának betiltását az uniós tagállamokban: ezzel azt próbálná elérni, hogy az európai munkavállalás lehetősége ne csábítson még több nem-európai bevándorlót az EU területére.

A belügyminiszter a Die Welt német napilapnak nyilatkozva azt mondta, ezt az intézkedést minden uniós tagállam meg kell hozza, hiszen az országonként eltérő szabályozás “nem megfelelő üzenetet közvetít” a bevándorlás forrásországaiba: ha a migránsok egyes országokban munkát kaphatnak, ez a bevándorlás ösztönzője marad, függetlenül attól, hogy más uniós országok betiltják-e a munkavállalásukat.

Az Európai Bizottság a napokban javasolta, hogy a menedékkérők egyúttal munkavállalási engedélyt is kapjanak az Európai Unióban. Az osztrák belügyminiszter azonban egyértelműen kijelentette: ezzel meghívólevelet küldenek a különböző válságok által sújtott országokban élőknek, hogy mind utazzanak Európába, hiszen itt új életet kezdhetnek.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a migránsok lehetőséget kapnának arra, hogy hat hónapon át munkát vállaljanak az EU-ban, ameddig menedékkérelmük elbírálásra kerül. Ugyanakkor, hamis illúzió, hogy az európai gazdaságnak szüksége lenne a nem-európai munkavállalókra: az EU tagállamaiban is húsz százalék fölötti a munkanélküliség, a szakképzetlen munkaerőre egyre inkább nincs szüksége az európai gazdaságnak. A német pénzügyminiszter pedig hetekkel ezelőtt meglepő nyíltsággal beszélt arról: valójában ők sem azért támogatják a bevándorlást, mert az jót tenne a gazdaságnak – hanem abból a célból, hogy a nem-európai migránsok keveredjenek az európaiakkal.

http://www.hidfo.ru/2016/07/ausztria-tiltana-a-migransok-munkavallalasat/

Törökország orosz nyomásra feladhatja expanzív politikáját

Törökország külpolitikája a térségi országok viszonylatában teljes fordulatot vett, és a kormány kijelentette, hogy a továbbiakban törekedni kell a kapcsolatok javítására Irakkal és Szíriával.

A szíriai konfliktus során Ankara volt az egyik leghangosabb képviselője annak a törekvésnek, miszerint Szíria legitim kormányát el kell távolítani a hatalomból. Törökország emellett aktívan támogatta az országban működő kormányellenes fegyveres csoportokat. Az amerikai kormány egészen 2013 óta támogatta a török kormány Szíria-ellenes törekvéseit, és a török államfő, Recep Tayyip Erdogan még a múlt hét folyamán is terroristaként hivatkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökre.

Miután Erdogan még az Iszlám Állam fegyvereseinél is veszélyesebb terroristának nevezte a szíriai elnököt, a török miniszterelnök, Binali Yildirim tegnap már azt mondta: Törökország normalizálta kapcsolatait Izraellel, Oroszországgal, és várhatóan a közeljövőben ez fog történni Szíria esetében is. A kormányfő elismerte, hogy a terrorizmus felszámolásához stabilitásra van szükség, a stabilitás záloga pedig Szíriában és Irakban is a legitim kormány.

Erdogan június végén Vlagyimir Putyinnak küldött üzenetében hivatalosan is “bocsánatot kért” annak az orosz katonának a haláláért, aki tavaly novemberben veszítette életét, miután Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria felett. Erdogan bocsánatkérése megmutatta, milyen, amikor ténylegesen működnek egy ország ellen hozott gazdasági szankciók: az orosz turisták tömegeinek elmaradása, a török turisztikai ipar mélyrepülése meggyőzte a török vezetőt arról, hogy inkább ne keresse a konfliktust Moszkvával. A török turisztikai ipar hanyatlása emellett közvetlen visszavezethető a terrorszervezetek tevékenységére is: senki számára nem vonzó üdülési célpont egy olyan ország, ami egy szomszédos országba igyekvő terrorista csoportok tranzitországa, emiatt a fővárosban is bármikor történhet egy robbantásos merénylet.

Kapcsolódó: Ezért hanyatlik a turizmus Törökországban

A török külpolitika emiatt teljes fordulatot vett, ma már Bassar el-Aszad hatalmát sem akarják megdönteni. Az Asharq Al-Awsat arab lap szerint Ankara elfogadta, hogy Aszad egy rövid átmeneti időszakban hatalmon marad, és ez teljes mértékben ellentétes a török külpolitika korábbi irányával.

Június végén török és szíriai vezetők titkos megbeszéléseket folytattak az algériai kormány közvetítésével. Ismail Hakki Pekin, a török delegáció egy közvetítőjének elmondása szerint szisztematikusan kidolgozták a két ország közti viszony normalizálásának menetét, és megteremtették a további dialógus alapjait. A kormányfő szerint ugyanez várható Irak esetében is. Irakban a török hadsereg szintén erőfitogtatást folytatott, miután amerikai szenátorok javaslatára bevonultak az országba, és várható volt az ország több részre szakadása.


http://www.hidfo.ru/2016/07/torokorszag-orosz-nyomasra-feladhatja-expanziv-politikajat/