A baloldal követeli az amerikai atombombák kivonását Németországból

Alexander Neu, a Bundestag védelmi bizottságának tagja követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok vonja ki az atombombákat Németország területéről. Szerinte a Bundeswehr balti országokba küldött fegyvereseit is vissza kell vonni, mert ott tartózkodásuk nem német, hanem amerikai érdeket szolgál.

A képviselő a Deutschlandfunk német rádiónak adott interjú során azt mondta, a német csapatok Litvániában tartózkodása csak tovább fokozza a feszültséget a térségi országokban, és ez Németország érdekeivel szöges ellentétben áll.

A Die Linke képviselője szerint

“a német katonáknak, a Bundeswehrnek nincs semmi keresnivalója Oroszország határain”.

A baloldali politikus az interjú során kifejtette, hogy a német katonák nem Németország érdekeit védelmezik az orosz határon, hanem az Amerikai Egyesült Államok használja őket egy rivális nagyhatalom elleni nyomásgyakorlásra.

“Gyakran hallani olyan beszédet, miszerint Oroszország a NATO határait fenyegeti. Más felől azonban a NATO fenyegeti Oroszország határait. A NATO volt az, ami keletre terjeszkedett, és Oroszország ezzel kapcsolatos aggodalmaira elrettentéssel, fenyegetésekkel válaszol. Ez egy olyan helyzet, amelyet mélységesen elítélünk, és ez a legkevésbé sem szolgálja Németország érdekeit.” – mondta.

Korábban a német kormány döntést hozott arról, hogy a Bundeswehr katonáit Litvániába küldik egy NATO-misszió részeként, amely – elmondásuk szerint – az orosz agressziót hivatott elhárítani. Ugyanakkor, ezt a lépést a német lakosság kétharmada ellenzi. A Der Spiegel német lap szerint Berlin ebben a tekintetben komoly nyomásgyakorlásnak van kitéve Washington részéről, és a kormány külső kényszer alatt hozott döntést.

A kialakult helyzetet értékelve Neu azt mondta, az USA továbbra is erős befolyást gyakorol Németországra. Például máig amerikai taktikai atomtölteteket állomásoztatnak Németországban, ami fenyegetést jelent a regionális biztonságra – ráadásul az USA azt tervezi, hogy nemsokára modernizálja ezeket az atomtölteteket, a még nagyobb pusztító hatás érdekében.

A Die Linke azonban követeli az amerikai atombombák kivonását Németországból; ezt a követelést Neu a rádiós interjú során ismételten megerősítette. A baloldali politikus emellett élesen kritizálta a lengyel és a román kormány politikáját, melyek beleegyeztek, hogy az USA tömegpusztító fegyvereket tartson készenlétben országaikban.

Korábban a Törökországban történt puccsot követően számoltak be arról helyi sajtóorgánumok, hogy a török kormány utasításba adta az amerikai atomfegyverek kivonását az Incirlik légibázisról, és ezeket a bombákat Romániában helyezik el. Az amerikai és a román hatóságok természetesen mindent tagadtak.

http://www.hidfo.ru/2016/10/a-baloldal-koveteli-az-amerikai-atombombak-kivonasat-nemetorszagbol/

A kanadai üzletemberek mégis átgázoltak a vallon parlamenten

Vallónia parlamentje pénteken elfogadta az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodást, amit korábban ellenzett, ezzel megakadályozva a CETA egyezményének aláírását.

A Le Soir belgiumi lap szerint azzal a feltétellel szavazták meg az egyezményt, hogy “később rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy annak nincsenek-e negatív következményei”. Ezzel felhatalmazták Belgium szövetségi kormányát a CETA szerződésének aláírására,

Benjamin Hurard, a parlament sajtófelelőse szerint a Szocialista Párt, a Reformista Párt, a Humanista Demokratikus Közép és egy független képviselő szavazott az egyezményre. Ezzel megvolt a szükséges 58 szavazat, miközben az egyezmény ellen mindössze öt politikus mert szavazni (az Ecolo és a Munkáspárt tagjai).

Jean-Paul Wahl, egy az egyezményt támogató országgyűlési képviselő szerint a több mint 1600 oldalas szövegen gyakorlatilag semmit nem változtattak, leszámítva néhány apró részletet a csatolt szövegekben.

A politikus szerint a mezőgazdaság vonatkozásában “nem egészen olyan megállapodást kötöttek, mint amitől a helyi gazdák aggódnak”, mert a CETA nem liberalizálja bizonyos húsfélék, tojás stb. kereskedelmét, így nem fenyegeti a helyi gazdaságokat.

A CETA egyezményének megkötését nyolc évi tárgyalási folyamat előzte meg, és életbe lépését követően eltörölne minden kereskedelmi korlátozást az Európai Unió és Kanada közt, de emellett az eddig stabil garanciát biztosító vonatkozó fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi standardokat is lebontaná, emellett a munkanélküliség robbanásához vezethet.


http://www.hidfo.ru/2016/10/a-kanadai-uzletemberek-megis-atgazoltak-a-vallon-parlamenten/