Mottó: „Adjon az Isten fényeket.
Temetõk helyett életet.”
Tekintettel arra, hogy Románia kormánya nem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriás-régióba beolvassza,
figyelembe véve, hogy
Székelyföld autonómiájára vonatkozó, több alkalommal és formában
kinyilvánított igényünket több mint egy évtizede figyelmen kívül
hagyják, párbeszédre vonatkozó kezdeményezéseink válasz nélkül maradnak,
elítélve azt, hogy a román
kormány minden erre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalását
megszegve tervezi az ország közigazgatási átalakítását,
kitartva a Székelyföldi
Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása mellett, amely szerint
„Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes,
történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló,
többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként
képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak
is kell lennie”,
megerősítve a székelyföldi
önkormányzati határozatokat, amelyek megszólították Európa és a
nagyvilág nemzetközi fórumait, emlékeztetve õket arra, hogy van egy nép a
Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon
akarja használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról
szülőföldjén;
ma október 24-én,
Székelyföld határtelepülésein összegyűlt székelyek, a velük
szolidaritást vállaló erdélyi és kárpát-medencei magyarok, ősi
hagyományaink felelevenítése révén lármafák gyújtásával, őrtüzekkel és
felfele irányított fénycsóvákkal több száz pontban világítjuk ki
Székelyföld természetes, történelmileg kialakult határát.
Ezzel kívánjuk Románia kormánya,
de az egész nagyvilág tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik,
ezzel kívánjuk ismételten megerősíteni a gyergyóditrói Székely
Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényünket: élni akarunk az
önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeljük Székelyföld államon
belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153
önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi
közösségek népszavazása tesz majd véglegessé.
Követeljük, hogy az Európában
gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép – Európa autonóm
közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld
autonómiája révén. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell
irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni,
hanem elismerni kell.
Amint immár több alkalommal,
több tíz, sőt százezer résztvevőt mozgósító megmozduláson
kinyilvánítottuk: Székelyföld autonómiája államon belüli önkormányzást
jelent, minden lakója számára a teljes és tényleges jogegyenlőség
intézményi garanciáját, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi
hovatartozásától. Ugyanakkor a sajátos történelmi, földrajzi,
politikai, kulturális és gazdasági jellegzetességekkel rendelkező
Székelyföldnek önálló fejlesztési régiót is kell alkotnia!
Változatlanul hisszük, hogy a
párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és
párbeszédet akarnak. Erre szólítjuk fel ismételten Románia kormányát,
hiszen csak így lehet békés úton megteremteni a székelyek
jogegyenlőségének intézményi garanciáit, amely egyben a térség
hosszútávú stabilitásának záloga is lesz.
Kérjük Magyarország kormányát,
szerezzen érvényt a két ország közötti, 1996-ban kötött alapszerződésben
foglaltaknak, különös tekintettel annak 15/9 cikkére, amely kimondja:
„A Szerződő Felek, az
általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket
nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek
akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól,
és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben,
ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan
intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek
által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra
irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk 1.
bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő
jogait és szabadságjogait.”
Autonómiát követelnek Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek a Székelyföld határtelepülésein összegyűlt közösségek:
Szovátán, Nyárádremetén,
Székelyhodoson, Gernyeszegen, Beresztelkén, Vajdaszentiványban,
Marossárpatakon, Mezõcsáváson, Mezõsámsondon, Mezõbándon, Nyárádtõn,
Lukafalván, Nyárádkarácsonban, Ákosfalván, Balavásáron, Székelyvéckén,
Székelyszenterzsébeten (Újszékely község), Alsóboldogfalván (Újszékely
község), Székelykeresztúron, Fiatfalván, Nagygalambfalván,
Székelymagyaróson (Bögöz község), Székelyderzsen, Székelymuzsnában,
Kányádon, Székelydályában, Égében, Városfalván (Homoródszentmárton
község), Homoródújfalu (Oklánd község), Alsórákoson, Apácán, Ürmösön,
Bölönben, Ágostonfalván, Hidvégen, Elõpatakon, Sepsiillyefalván,
Kökösön, Uzonban, Rétyen, Nagyborosnyón, Kommandón, Kovásznán, Zabolán,
Gelencén, Ozsdolán, Bereckben, Lemhényen, Esztelneken, Kászonaltízben,
Csinódban, Csíksztentmártonban, Csíkszentgyörgyön, Csíkpálfalván,
Csíkszépvízen, Gyimesfelsõlokon, Gyimesközéplokon, Gyimesbükkön,
Csíkszentdomokoson, Balánbányán, Gyergyószentmiklóson, Gyergyótölgyesen,
Gyergyóhollóban, Bélborban, Maroshévízen, Gyergyóvárhegyen,
Gyergyóremetén, és Gyergyóalfaluban.
Székelyföld, 2015. október 24.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Csíkszentgyörgy, 2015. október 24.
Õrtûz ég az erdélyi a Hargita megyei Csíkszentgyörgy sportpályáján
2014. október 24-én este. Ezen a napon este Székelyföld
peremtelepülésein több száz helyszínen gyújtottak õrtüzet a Székely
Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozó akciója keretében a régió önkormányzási
jogát követelve.
MTI Fotó: Veres Nándor
Több száz helyszínen gyújtottak őrtüzet Székelyföld önkormányzási jogát követelve
Székelyföld peremtelepülésein
több száz helyszínen gyújtottak őrtüzet szombat este a Székely Nemzeti
Tanács (SZNT) tiltakozó akciója keretében a régió önkormányzási jogát
követelve.
A tömegrendezvény Székelyföld 68
peremtelepülésén kezdődött egy időben ökumenikus istentisztelettel,
amelynek végén felolvasták a demonstráció kiáltványát, és a résztvevők
kivonultak a környező magaslatokra őrtüzeket gyújtani, illetve a
gépkocsik fénycsóváját tükrökkel az ég felé irányítani.
A dokumentumban kinyilvánították, hogy a
határok kivilágításával kívánják a román kormány és a világ tudomására
hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés
jogával. “E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli
önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153
önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi
közösségek népszavazása tesz majd véglegessé” – áll a kiáltványban, melyet a Maros megyei Lukafalván (Gheorghe Doja) Izsák Balázs SZNT-elnök olvasott fel.
A dokumentum emlékeztet arra, hogy
Románia kormánya nem mondott le a szándékáról, hogy Székelyföldet egy
román többségű óriás-régióba olvassza be, valamint arra, hogy a több
ízben kinyilvánított autonómiaigényről párbeszéd sem kezdődhetett, mert
az erre irányuló székelyföldi kezdeményezések rendre válasz nélkül
maradtak.
“Van egy nép a Kárpátok
kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja
használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról
szülőföldjén” – idézte a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait a kiáltvány.
“Követeljük, hogy az Európában
gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép – Európa autonóm
közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld
autonómiája révén. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell
irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni,
hanem elismerni kell” – fogalmazott a kiáltvány.
A dokumentum ismételten kinyilvánította:
Székelyföld autonómiája a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi
garanciáját biztosítja a régió minden lakója számára nemzeti, etnikai,
nyelvi hovatartozásától függetlenül. Azt is leszögezi, hogy
Székelyföldnek önálló fejlesztési régiót is kell alkotnia.
A kiáltvány párbeszédre szólította fel
Románia kormányát, Magyarország kormányát pedig arra kérte, hogy
szerezzen érvényt a két ország közötti alapszerződés 15/9. cikkelyének.
Ebben a felek azt vállalták, hogy tartózkodnak az olyan
intézkedésektől, amelyek a régiók etnikai arányait megváltoztatva arra
irányulnak, hogy korlátozzák a kisebbségek szabadságjogait.
A lukafalvi demonstráción Tőkés László,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke közvetítette a partiumi
magyarok szolidaritásvállalását. Tőkés László szerint “olyan időket élünk, amikor meg kell gyújtani a lármafákat”. Reményik Sándor költőt idézve mondta: “egy lángot adok, ápold, add tovább”.
A lukafalvi templommal szemközti
területen meggyújtott őrtüzet több száz fős tömeg állta körül. Sokan
székely és magyar zászlót lengettek, a székely és a magyar himnusz
eléneklése után népdalok éneklésébe kezdtek.
MTI – SzRTI
