2016. június 9., csütörtök

Merkel-paradoxon: szankciókra keleti nyitást

Angela Merkel hidfo.ru
Angela Merkel német kancellár hozzájárulását adta egy közös gazdasági térség létrehozásához az Európai Unió és Oroszország közt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint Merkel Mecklenburg-Elő-Pomerániában a Kereszténydemokrata Unió regionális szervezetének kongresszusán kijelentette, hogy támogatja az Európai Unió és Oroszország közti közös gazdasági térség létrehozását. A lap szerint a kancellár azt mondta,
“reménykedem abban, hogy Oroszország fokozza együttműködését az európai gazdasági térséggel, ami egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő közös gazdasági térség létrehozásában teljesedhet ki.”
Merkel ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország továbbra is szankciók alatt áll az ukrán válság miatt, és ezeket a gazdasági korlátozásokat csak akkor törlik el, ha teljesülnek a Minszki egyezményben foglaltak.
A kancellár szerint Németország és Franciaország valós tűzszünetet és helyi választásokat akar Kelet-Ukrajnában – ha a választási törvényt elfogadták, és a választások időpontját kiírták, ez megteremtené a Donyeck és Luganszk régiók különleges státuszának előfeltételeit. Merkel kijelentette, hogy ebben az esetben azonnal eltörölnék a szankciókat. Azt követően azonban a kancellár készen állna arra, hogy szabadkereskedelmi egyezményt kössön Oroszországgal.
A Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő közös gazdasági térség elgondolását először Vlagyimir Putyin vetette fel 2010-ben; akkor még kormányfőként Putyin a Süddeutsche Zeitung német lapban fejtette ki erre vonatkozó terveit, és azt írta, ezáltal egy több billió euró kapacitású egységes kontinentális piac jönne létre.
Putyin akkor javasolta az Oroszország és Európa közti együttműködés fokozását az energetika, a feldolgozóipar és hitech iparág terén. A kontinentális szabadpiac elgondolását számos európai vezető is támogatta – ebbe a helyzetbe robbant be az ukrán válság, ami a szankciókkal és kereskedelmi korlátozásokkal gyakorlatilag kettévágta Eurázsiát, miközben az amerikai befektetők egyetlen év leforgása alatt felvásárolták az ukrán energiaszektort.
Az Oroszország elleni szankciókkal szemben azonban már a kezdetektől fogva tiltakoznak a német üzleti szektor meghatározó szereplői, akik a több alkalommal meghosszabbítás alatt mindvégig nyomást gyakoroltak a német kormányra. Tavaly szeptemberben a Görög-Eurázsiai Üzleti Tanács elnöke azt mondta, az Európai Unió külpolitikája akár egyik hónapról a másikra is teljes fordulatot vehet, mert a szankciók mérhetetlen veszteségeket okoznak az európai gazdaságnak, és a kormányok politikája hosszú távon nem fogja tudni “szembe szélben” fenntartani ezt az öngyilkos gazdasági mechanizmust.

http://www.hidfo.ru/2016/06/merkel-paradoxon-szankciokra-keleti-nyitast/

A NATO feloszlatását követeli a német baloldal

Dr. Alexander Neu Die Linke hidfo.ru
Alexander Neu, a német parlament védelmi bizottságának tagja kijelentette; július 7-én fognak szavazást tartani egy dokumentumról, ami előirányozza, hogy a NATO helyett egy olyan katonai szövetséget kell létrehozni, amelyben Oroszország és az Európai Unió együtt garantálja a térség biztonságát – az USA kizárásával.
A Die Linke párt képviselője a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, a Bundestag számos baloldali tagja Varsóba fog utazni a NATO csúcstalálkozójára, ahol tiltakozni fognak a NATO továbbműködtetése ellen. Alexander Neu kijelentette, hogy a hidegháborús katonai szövetség helyett egy olyan védelmi együttműködést kell létrehozni, ami nem a múlt ellenségképeinek mesterséges továbbéltetésén, hanem a mai geopolitikai realitásokon alapul. A politikus július 7-én fog a Bundestag elé terjeszteni egy ezzel kapcsolatos dokumentumot, amiről a német parlament így még a NATO-csúcstalálkozó előtt szavazást tart.
“A határozatterv lényege, hogy ma már nincs szükségünk a NATO-ra: a NATO helyett egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő biztonsági együttműködésre van szükségünk. Ennek megvitatására a Bundestagban július 7-én kerül sor, közvetlen a NATO csúcstalálkozóját megelőzően. A vitát szavazás követi majd.”
A határozattervezet előirányozza, hogy Németország olyan irányba határozza meg külpolitikáját, ami a NATO feloszlatását célozza, helyette pedig egy olyan közös európai védelmi szövetség létrehozására törekszik, amely az Oroszországi Föderációt is magába foglalja.
A dokumentum emellett kijelenti, hogy az intervencionista politikát be kell szüntetni, és Németország fel kell hagyjon azzal a gyakorlattal, hogy Oroszországgal szemben katonai és politikai fenyegetéseket fogalmaz meg. A határozatterv előírja; Németország arra kell törekedjen, hogy más NATO-tagállamokat is meggyőzzön az Európába épített amerikai rakétarendszer felszámolásának szükségességéről, emellett arról, hogy a NATO minden további bővítését állítsák le, így Ukrajna, Moldova, Grúzia és Montenegró már ne csatlakozhasson a múlt századból visszamaradt katonai szövetségéhez.
A dokumentum felszólítja Németországot, hogy abban az időszakban, ameddig sor kerül a NATO feloszlatására és az új biztonsági együttműködés kereteinek megteremtésére, minden lehetséges fórumon foglaljon állást az amerikai fegyveres erők Európában állomásozása ellen, és követelje az amerikai fegyveres erő kivonását Európából, mert kelet-európai jelenlétük a NATO-Oroszország Alapokmány sértését jelenti.
A Die Linke párt emellett követeli az amerikai atomfegyverek azonnali kivonását Németországból, és hangsúlyozza, hogy a kontinens nagyhatalmai egy olyan biztonsági együttműködést kell létrehozzanak, aminek a tengerentúli ország már nem lesz tagja.

http://www.hidfo.ru/2016/06/a-nato-feloszlatasat-koveteli-a-nemet-baloldal/

Törökország több millió szavazót és megbízható pártkatonákat küldene Európába

Törökország a vízumrendszer liberalizálását várja európai “szövetségeseitől”, és azt akarja, hogy minden török állampolgár beutazhasson az Európai Unió területére. Nem csak megbízható politikusokat, megbízható szavazókat is küldene Európába a török államfő.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szerdán kijelentette; Ankara elvárja, hogy az Európai Unió megadja Törökországnak a vízummentességet. Elmondása szerint Európa viszont “nem várhatja el Törökországtól, hogy enyhítse a terrorizmus elleni harcot.” A szóvivő közölte, hogy a terrorellenes törvényeken nem hajlandók változtatni az EU kérésére, ellenben azt akarják, hogy a schengeni övezethez minél hamarabb teljes hozzáférést kapjanak a török állampolgárok.
Március közepén az európai és török vezetők megállapodtak abban, hogy Törökország visszaveszi az EU területére illegálisan érkező migránsokat, cserébe az általa elhelyezett szíriai menekültek átvételéért, egy-egy arányban. Ennek azonban közvetlen előzménye, hogy a török államfő megzsarolta az európai vezetőket: még nagyobb migrációs hullámokat indít el, ha nem kap 30 milliárd eurót és teljes vízummentességet.
Február elején egy görög napilap hozta nyilvánosságra az európai vezetők és a török államfői közti beszélgetés tartalmát. Az elhangzottak szerint Erdogan 30 milliárd eurót követelt az Európai Uniótól, és egyértelműen kijelentette, hogy ha nem kapják meg a pénzt, az országból az összes bevándorlót Európába buszoztatják.
Az Európai Unió saját liberálisai miatt máig nem volt képes megvédeni a schengeni övezet külső határait, ezért védtelenül állt, amikor Ankara kilátásba helyezte, hogy még nagyobb migrációs hullámokat indít el, ha Brüsszel nem teljesíti a követeléseket. Bár a nyugati politikában a “terroristákkal nem tárgyalunk” kijelentés közhelynek számít, az Európai Bizottság Erdogan zsarolását követően javasolta a török vízummentesség megadását. Az Európai Bizottság ezt olyan módon kommunikálta le, miszerint Törökország 72 feltételnek kell megfeleljen, de természetesen “ennek többségét már teljesítette”. Így a közvélemény számára úgy tűnhet, mintha Európa diktálná a feltételeket, de a gyakorlatban Törökország kezében van a zsaroló tényező. Amennyiben Ankara megkapja a vízummentességet, hamar beindulhat a török állampolgárság-gyár, és a térségi országokból érkező migránsok legálisan, török papírokkal fognak beutazni az Európai Unióba.
Erdogan indítékairól azonban sokat elmond, hogy mindeddig a már Európában született, török származású vezetőkre is mint hozzá hűséges személyre tekintett, akik “nem tagadják meg török hagyatékukat”, és Európában élve is a török nép érdekét tartják szem előtt.
Erdogan trójai falóként tekint az Európai Unióban politikai vezetőként előlépett második és harmadik generációs migránsokra, akik az ő érdekeit érvényesítik az európai politikában.
Erre akkor derült fény, amikor a német Zöldpárt vezető-helyettese, Cem Özdemir kijelentette, hogy halálos fenyegetéseket kapott, miután a parlamentben megszavazta az örmény genocídium elismerését kimondó határozatot. Erdogan akkor maga is nyíltan kijelentette, hogy azok a török származású személyek, akik Németországban élve szembemennek a török vezetés politikájával, “mindannyian árulók”.
Németország 82 milliós lakosságából 7,5 millióan bevándorlók leszármazottai – ennek nagy része török, akinek elődei vendégmunkásként érkeztek Európába. Ez a demográfiai mutató egyben azt is jelenti, hogy a török szavazók meghatározzák Németországban a választások kimenetelét. Erdogan emiatt saját ügynökeként kezeli a németországi török politikusokat, és – mint a Zöldpárt vezetőjének nyilatkozatából is kiderül – maffiamódszerekkel próbálja őket saját politikája szolgálatába állítani. Ha Ankara megkapja a vízummentességet, több millió olyan munkavállaló érkezik Európába, aki mind Erdogannak köszönheti, hogy Európában új életet kezdett. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Németország legnagyobb létszámú szélsőjobboldali szervezete nem egy fehér nacionalista mozgalom, hanem a törökországi Szürke Farkasok nevű csoport európai ága, mert a nagy létszámú török “kisebbség” több generáció után továbbra sem európaiként tekint magára, hanem “őrzi a török hagyatékot”.
A török rezsim az utóbbi évek során kiterjedt kapcsolatokat épített ki az európai szélsőjobboldallal, amit a vízummentességen keresztül Erdogan további néhány millió török szavazóval, és újabb megbízható török politikusokkal próbál bővíteni. Ez már az, amit Vona Gábor “háromszög-politikának” nevezett: a szélsőjobboldali kapcsolatokon, migránsokon és európai török politikusokon keresztül Törökország legalább annyira meghatározó szereplője az európai politikának, mint Németország vagy Oroszország.

http://www.hidfo.ru/2016/06/torokorszag-tobb-millio-szavazot-es-megbizhato-partkatonakat-kuldene-europaba/