A közös határvédelem sértené a nemzetállamok szuverenitását

Görögország, és az Európai Unió migráció által sújtott országai maguk is rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy megvédjék saját határaikat, emiatt nincs semmi szükség a közös európai határőrizet és parti őrség létrehozására. Johannes Hubner, az osztrák Szabadságpárt képviselője kijelentette, hogy a nemzetállamok szuverenitását sértené az uniós határvédelmi ügynökség létrehozása.

Hubner hangsúlyozta, hogy Görögország maga is meg tudná védeni saját határait – amennyiben erre nem hajlandók (és beengedik a migránsok tömegeit), az Európai Unió más tagállamai is meg tudják védeni saját határaikat, emiatt a közös határvédelmi ügynökség létrehozása nem indokolható a görög határ nyitottságával. A politikus szerint az Európai Bizottság javaslatának logikája, hogy korlátozni akarják a nemzetállamok jogait, apránként fel akarják számolni a nemzetállamok szuverenitását, és ezt a legkönnyebben a migrációra hivatkozva tudják megtenni.

“Ez a javaslat a nemzetállamok alapvető jogainak felszámolásában fog végződni. Másrészt, nem is fog megoldani semmilyen problémát, az EU határait még bizonytalanabbá teszi, és megkönnyíti a tömeges bevándorlást Európába.”

Hubner szerint, mivel a tagállamok maguk is rendelkeznek kellő eszközökkel saját határaik megvédésére, nincs szükség egy ilyen közös határvédelmi ügynökségre, ami senki által meg nem választott, a hétköznapi emberek problémáival soha nem találkozó személyek kezébe helyezné a határvédelem feletti ellenőrzést. A politikus szerint az Európai Bizottság csak fokozni akarja a bevándorlást, és egy saját maga által kézi vezérléssel irányított szervezet kezébe adná a határkontrollt, hogy kivegye az ellenőrzést olyan tagállamok kezéből, melyek esetleg tényleg le akarnák állítani a migrációt.

Lengyelország külügyminisztere, Witold Waszczykowski szintén azt hangsúlyozta, hogy a közös határvédelmi ügynökség egy olyan képződmény, ami összeegyeztethetetlen a demokráciával. A külügyminiszter kifejtette, hogy egy ilyen határvédelmi ügynökség a nemzetállamoktól függetlenül működne, irányítása egy kézben összpontosulna, de eközben az sem egyértelmű, hogy kinek az ellenőrzése alatt, ezért teljességgel elfogadhatatlan a létrehozása.

http://www.hidfo.ru/2015/12/a-kozos-hatarvedelem-sertene-a-nemzetallamok-szuverenitasat/

Hosszú távon fontos méretü orientálódási változás

Oroszországba vándorol a szaúdi tőke. A Közvetlen Orosz Befektetési Alap és a Szaúdi Közbefektetési Alap megállapodott arról, hogy összesen 565 milliárd rubel értékben új befektetéseket kezd Oroszországban, és lefektetik egy új nemzetközi együttműködés alapjait.

Kirill Dmitrijev, az orosz befektetési alap vezetője a Ria Novosztyinak nyilatkozva elmondta, hogy a szaúdi befektetőkkel kötött megállapodás egy hosszú távú együttműködés megalapozását jelenti, melynek részeként nem csak Oroszországba hozzák a szaúdi tőkét, de folyamatosan vizsgálják annak lehetőségét, hogy a világ más országaiban milyen téren tudnak tovább közös befektetéseket intézni.Dmitrijev nyilatkozata szerint a szaúdi alap első lépésként 565 milliárd rubel értékben fog befektetéseket kezdeni Oroszországban, amit 4-5 év leforgása alatt tesznek meg, az első tranzakcióra azonban már 2-3 hónapon beül sor kerül.

Az alaphoz később csatlakoznak befektetők az Egyesült Arab Emírségekből is.

A tervek szerint a szaúdiak még idén 10 különböző közös projektben fognak részt venni, elsősorban a mezőgazdaság, gyógyászat,logisztika és ingatlanpiac terén. Dmitrijev elmondása szerint ez az eddigi legnagyobb együttműködés, amivel az orosz befektetési alap külföldi befektetőket hoz az országba. Az alap korábban mintegy 320 milliárd rubel értékben kötött hasonló megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel.

Az orosz befektetési alap vezetője szerint a szaúdiak hosszútávú stratégiai együttműködésben érdekeltek, és a közeljövőben újabb megállapodások köttetnek majd. Alekszandr Ivljev befektetési szakértő szerint ezjelentős mértékben stabilizálhatja az orosz piacot még a jelenlegi, geopolitikailag igen nehéz helyzetben is.

A szaúdiak elsősorban olyan téren fognak befektetéseket intézni, ami az orosz kormány számára is prioritás. Ennek részeként a szaúdi befektetők pénzéből olyan projekteket valósítanak meg, melynek eredményeként javul az egészségügy helyzete, csökkennek az élelmiszerárak, és hosszú távon jelenleg igen drága gyógyszerek is megfizethetőbbé válnak.

A két kormány ezen felül tervez befektetéseket a high-tech iparág támogatására és kiterjedt infrastruktúra projektek megvalósítására is. Miközben a szaúdi vagyonok olyan helyre vándorolnak, ami azorosz kormány számára is prioritás, ez a jelentős tőkemozgás kiterjedt változások előszelét jelenti Szaúd-Arábia részéről. Az új együttműködés ugyanis azt jelenti, hogy a szaúdi elit nem valamilyen nyugati országban tárolja magánvagyonait, hanem olyan helyen kamatoztatja azt, ahol a nyugati elitnek nincs döntési vagy beavatkozási képessége (pl. nem tudják lefoglalni). Ez az ország külpolitikájának radikális és tartós változását vetíti előre, olyan változásokat, ami miatt szaúdi pénzembereknek már veszélyes lenne nyugati országokban tárolniuk magánvagyonuk nagy részét.

Az ehhez hasonló együttműködések olyan változást vetítenek előre a térségi
politikában, ahol a szaúdi elit várhatóan egyre több téren fog nyíltan szembemenni az amerikai külpolitikai törekvésekkel, emiatt szükségessé vált vagyonaik egy részének átmentése a rivális nagyhatalom pénzügyi központjaiba.
(K. W-K.)

Törökország juttatja vegyi fegyverhez a terroristákat

Árulással vádol Törökország egy ellenzéki politikust, miután kijelentette; a kormány tudott arról, hogy az Iszlám Állam Törökországon keresztül jut vegyi fegyverekhez.

Eren Erdem, a Republikánus Néppárt képviselője a RT hírügynökségnek hétfőn jelentette ki, hogy Törökország kormányának beleegyezésével, az országon keresztül szarin gázhoz jut az Iszlám Állam nevű terrorszervezet. A politikus elmondása szerint az ISIL a szarin gáz előállításához szükséges anyagokat szállította Törökországon át, amiről a kormánynak is tudomása volt, de semmit nem tett ennek megakadályozására. Szerdán a török sajtó már arról számolt be, hogy a legfőbb ügyész eljárást indított Erdemmel szemben, akit árulással vádolnak.

A szarin gáz az ENSZ besorolása szerint tömegpusztító fegyvernek minősül, és a közelmúltban a nyugati országok a szíriai kormányt vádolták azzal, hogy szarin gázt vetett be a civil lakosság ellen.

A nyugati országok Bassár el-Aszad kormányát vádolták a szarin gáz bevetésével

Erdem kijelentése alapján a vegyi fegyvert nem a szíriai kormány vetette be, hanem valaki az Iszlám Államnak szállít tömegpusztító fegyvereket, a török kormány pedig lehetővé teszi, hogy ez Törökországon keresztül történjen. A politikus kedden kijelentette, hogy a kormány azért nem hajlandó kivizsgálni az ügyet (nyomozás indult, amit egyik napról a másikra, hirtelen leállítottak), mert maga is érintett az Iszlám Állam vegyi fegyverekkel történő ellátásában, emiatt eltussolja az ügyet.

Eren Erdem elmondása szerint a vegyi fegyver előállításához szükséges anyagokat szállították Szíriába, az ISIL táboraiba, és egyúttal emlékeztetett, hogy a már lezárt nyomozás során ez bizonyított tény volt, mert az ISIL képviselői és török politikusok közti telefonbeszélgetések hanganyaga is bizonyította az együttműködést. Korábban a török hatóságok 13 embert vettek őrizetbe ennek okán, de később mindegyik gyanúsítottat szabadlábra helyezték, és a nyomozást lezárták. Erdem kijelentése szerint Törökország egy állami vegyészeti cége is érintett a terroristák támogatásában, ami a hadsereg számára állít elő vegyi fegyvereket.


http://www.hidfo.ru/2015/12/torokorszag-juttatja-vegyi-fegyverhez-a-terroristakat/

Íme a tegnapi hiénaacsarkodás Maradék-Ukrajnából. Szakácsvili és Avakov cirkusza!

Volt ott minden. Korrupció, sikkasztás, választási csalás.

Megjegyezzük: Avakov belügyér első helyettesének grúz származású feleségét- Eka Zguladzét-két héttel ezelőtt Kijev Boriszpol repülőterén tényleg abszolút véletlenül átvizsgálták. A hölgyemény éppen Párizsba készült repülni. Szülni! Ami ugyan még vagy nyolc hónap múlva lenne aktuális, de az asszonyka idejében oda akar érni! Ezzel nem is lett volna gond! A probléma abból adódott, hogy útiszütyőjében fillérre pontosan 4 millió amerikai dollár volt.

A művésznő rezzenéstelen arccal közölte, hogy az orvosi költségekre kell a pénz.

Eka Zguladze négy órán keresztül mosolyoghatott a reptéren, mire Avakov kimentette onnan. Állítólag nem kis mutatvány volt ez, mert valahogy azidőtájt kelt lába 10 (egyesek szerint 14) millió dollárnak, amit a rendőrség megreformálására szántak.

Avakov pedig mostanság elég sok energiát kell hogy fordítson a Cote d’Azuron lévő szerény kis whyskójának a léte körül terjengő mendemondák cáfolására.

Végülis a “terhes” Eka Zguladze a következő géppel tudott elutazni Párizsba – ridiküljében a négymillió dollárral. Miután mindenki meggyőződött az összeg jogszerűségéről!

http://www.balrad.com/2015/12/16/vitatkoztak-az-urak-kijevben/

Magyarország szövetségesek után kell nézzen a szankciós háború lezárásához

Az Európai Unió a jövő hét folyamán hoz döntést arról, hogy továbbra is önként feladja-e elsődleges exportpiacait, hogy ezzel “szövetségesként” segítse az amerikai vállalatok terjeszkedését. Gyöngyösi Márton azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok, hanem Magyarország nemzetgazdasági érdekeit kell szem előtt tartsa.

A politikus kijelentette; Magyarország elképesztő veszteségeket szenvedett el amiatt a gazdasági háború miatt, amiben az Európai Unió is részt vesz, ennek okán a szankcióháború fenntartása Magyarország nemzeti érdekeivel ellentétes. Gyöngyösi szerint a fennálló helyzet rövidlátás eredményeként jöhetett létre, és az Európai Unió minden egyes tagállamának mérhetetlen károkat okoz, hogy külső nyomásra részt vesznek az Oroszország elleni kereskedelmi háborúban.

A jelenleg zajló gazdasági háború az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére történik Oroszország ellen, az Európai Unió pedig Washington “szövetségeseként” vesz részt a folyamatban. Miközben az európai országok továbbra is megszavazzák az Oroszország elleni szankciókat, ezzel saját exportpiacuk lekorlátozásában vesznek részt, ami kedvező az európai terjeszkedésben érdekelt amerikai vállalatok számára. Eközben nyilvánvalóvá válik, hogy az Európai Unió tagállamai nem saját akaratukból szavazzák meg újra a szankciókat. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap december 9-én beszámolt arról, hogy az amerikai államkincstár képviselője Európába érkezett, hogy Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság kormánytisztviselőivel tárgyaljon, és bebiztosítsa a szankciók meghosszabbítását. Adam Szubin európai útja során arról próbálja meggyőzni az európai kormányokat, hogy távozását követően gyakoroljanak nyomást Franciaországra, és akadályozzák meg, hogy Párizs nemet mondjon a szankciók meghosszabbítására. Ez a törekvés arra vezethető vissza, hogy Franciaországban intenzív közéleti vita zajlik arról, az okozott gazdasági károk miatt meg kell akadályozzák, hogy az Európai Unió meghosszabbítsa a szankciókat.

Olivier d’Auzon, a Világbank szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió nem folytathat elég hatékony együttműködést Oroszországgal a közel-keleti terrorizmus felszámolásában, ha eközben a két fél gazdasági háborút vív egymással. Véleményét pedig a francia politikai elit tekintélyes része is osztja, aminek egyenes következménye, hogy az Adam Szubin féle lobbisták Európát járják és megpróbálnak garanciákat kikényszeríteni a szankciók fenntartására.

Gyöngyösi Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány szabadságharcos retorikája és a valós tettek közt óriási szakadék tátong. A politikus utalt arra, hogy a külügyminiszter maga is elismeri a szankciók káros hatását, a hatások kiküszöböléséhez ellenben következetesebb érdekképviseletre van szükség. „Nagyon örülünk annak, hogy a Jobbik után nemrégiben Orbán Viktor is elismerte azt, hogy a szankciós politikával Magyarország lábon lőtte magát […] Szijjártó Péter múlt heti külügyi bizottsági meghallgatásán elismerte, hogy a statisztikai adatok alapján 21 százalékkal esett vissza az idei év első 9 hónapjában, vagyis szeptemberig bezárólag, az Oroszországba irányuló magyarországi export”. Ugyanakkor, a szankciók egyértelmű ellenzése érdekütközést jelent az Egyesült Államokkal, a politikus emiatt kijelentette, hogy Magyarország szövetségeseket kell keressen a szankciós politika lezárásához. Gyöngyösi ilyen lehetséges szövetségesként Olaszországot, Szlovákiát, Csehországot említette, valamint Ciprust és Görögországot, ahol szintén katasztrófa szerű állapotokat idézett elő a kereskedelmi háború.

Az országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke felszólította a kormányt, hogy Magyarország nemzetgazdasági érdekeit vegye alapul a szankciók megítélésekor, ne az Európai Unió és az Egyesült Államok célkitűzéseit. Ha egy ország önmagában nem rendelkezik kellő erővel az amerikai nyomásgyakorlás ellensúlyozásához, szövetséges országok együttes fellépése akadályozhatja meg az európai gazdaság módszeres leépítését. A szankciók jelenlegi állás szerint január végéig vannak érvényben, megszavazásuk óta pedig az Európai Unió újonnan csatlakozott tagállamaiban egész iparágakat sodortak válságba, miközben válságba jutott a német autógyártás, és Franciaországban élelmiszeripari válság bontakozott ki.

http://www.hidfo.ru/2015/12/magyarorszag-szovetsegesek-utan-kell-nezzen-a-szankcios-haboru-lezaras

Egyértelművé teszik, hol vannak Európa határai

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke kedden kijelentette, a bizottság javasolja egy közös európai határőrség és parti őrség felállítását, ami az EU területén kívül működve megakadályozná, hogy a migránsok elérjék az unió külső határait.

Ez a közös határvédelmi ügynökség felhatalmazással rendelkezne arra, hogy valós időben nyomon kövesse a külső határok ellenőrzését, és beazonosítsa azokat a határszakaszokat, melyek fokozott migrációs nyomásnak vannak kitéve, illetve ezeken a helyeken azonnal beavatkozzon és helyreállítsa a határszakasz védelmét. A bejelentés szerint ez az ügynökség kezdetben 1500 fővel működne – ami nyilvánvalóan kevés az unió külső határainak ellenőrzéséhez, de az illegális bevándorlás által sújtott területek határszakaszainak lezárására elegendő. Timmermans kijelentése szerint ez az új ügynökség felhatalmazással fog rendelkezni arra, hogy a határon az illegális bevándorlókat visszafordítsa.

Német tisztviselők korábban már egyértelművé tették, hogy a schengeni övezet jelenlegi szabályozása alkalmatlan a külső határok megvédésére, mert az Európai Bizottság mindössze javaslatokat tehet a külső határ adott szakaszát ellenőrző tagállam számára, de nem alkalmazhat semmilyen kényszerintézkedést, ha egy tagállam (a jelenlegi válsághelyzet esetében Görögország) úgy dönt, hogy nem védi meg a schengeni övezet külső határainak rá eső szakaszát. Az unió külső határainak lezárásáról folytatott vita állása alapján azonban nem egy, hanem több ügynökség fog párhuzamosan működni, melyek egymás feladatköreit kiegészítve őriznék az Európai Unió külső határait.

http://www.hidfo.ru/2015/12/egyertelmuve-teszik-hol-vannak-europa-hatarai/

Szíriában tegnap csoda történt.

A “Szabad Szíriai Hadsereg” csapatai harcokba bocsátkoztak Raqqa-környékén a dzsihadistákkal. Ráadásul segítette őket ebbéli igyekezetükben az orosz-szír légipáros is. 18 bevetéssel. Az orosz erők szíriai megjelenése óta ez először fordult elő.

Szergej Rudszkoj altábornagy, az orosz légierő vezérkara műveleti parancsnokságának igazgatója tájékoztatása szerint tegnap az orosz légierő fellépésének eredményeképp mintegy 150 latoregyed került Szíriában terítékre. (Becsült szám) A hozzájuk tartozó technikával egyetemben. Kiváltképp sikeres akciókat hajtottak végre El-Karate és Palmüra térségében.

A szír kormányhadsereg a tegnapi naptól rendszeres napi használatba állította a kuweyrisi légitámaszpontot. Mindjárt egy helikopter ezred kezdett el működni. A martalócok nem éppen felhőtlen örömére.

Az “al-Nusra Dzshebhat” latorbandát tegnap este ismét érzékeny veszteség érte Aleppotól délre. Bár ehhez már kezdenek hozzászokni! A nagyobbik baj a “Talált Tárgyak Osztálya” miatt van. Az ankarai maffia aggodalmát növelve. Meglehetősen komoly mennyiségű TÖRÖK SZÁRMAZÁSÚ MUNICIÓRA bukkantak a szír kormányerők, a kitakarított területen. Köztük elég friss ellátmánnyal is.

Egy Mark Oberholc nevű szerencsétlen texasi vízvezetékszerelő pedig a nyáron eladta a furgonját. Egy autókereskedőnek. Az pedig továbbadta egy török “importőrnek”! Mígnem a napokban a texasi vízvezetékszerelő viszontláthatta a masináját-Szíriában készült felvételen. Géppuskával fölszerelve, egy vadul lövöldöző dzsihadistával. Még a szakmai reklámot sem távolították el az autóról.

Video Player

http://video.dailymail.co.uk/video/bc/rtmp_uds/1418450360/2014/12/17/1418450360_3947544296001_Sequence-02-1.mp4

http://www.balrad.com/2015/12/16/sziria-19/

Gyógyítás helyett lakásokat áruló orvosok

Magyarország mellett Angliából és Németországból is jóval több orvos megy más országokba dolgozni, mint ahány külföldi érkezik a pótlásukra, a hazai orvosok egy része pedig mára inkább ingatlanügynök, mint egészségügyi szakember – derült ki az orvoselvándorlást vizsgáló, nemrégiben megjelent kutatásból. A kilenc év adatait összefoglaló tanulmány szerint bár sok magyar orvos nem végleg hagyja el hazánkat, a hiányuk súlyos gondokat okoz.

Nem csak az a jellemző, hogy az orvosok egy-egy jobb ajánlat miatt külföldre mennek, a Magyarországon pályaelhagyók száma is emelkedik. Ők azok, akik nem a betegellátásban dolgoznak tovább, hanem orvoslátogatók, oktatók, kutatók, gyógyszergyárak alkalmazottai lesznek, vagy egészen más pályát választanak, például ingatlanügynöknek mennek – tudtuk meg Varga Júliától. A Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság-tudományi intézetének tudományos főmunkatársa 2003-tól 2011-ig vizsgálta a magyar orvosok pályaelhagyását és külföldre vándorlását. – 11–13 ezer között mozgott azoknak az orvosoknak a száma, akik viselkedését munkánk során egyéni szinten, hosszú időn keresztül követhettük. Vizsgáltuk, hogy az orvosok relatív keresete, életkoruk, nemük mennyire befolyásolja a különböző irányú áramlásokat – mondta Varga Júlia.

A tanulmány legérdekesebb eredménye szerinte az volt, hogy nagyjából ugyanolyan arányban hagyták el a pályát belföldön is, amilyen arányban külföldre mentek az orvosok. Bár egy részük nem végleg hagyta el Magyarországot, 12 százalék választotta a külföldi, 14 százalék a belföldi munkát. Közülük 40 százaléknyi orvos új munkája egyáltalán nem kapcsolódik az egészségügyhöz. Ők, mint kiderült, sokféle állásban helyezkedtek el: például a kereskedelemben vagy ingatlanügynökségeknél.

Felgyorsult a kivándorlás

Bár a kutatás szerint 10 százalék fölött van azoknak az orvosoknak az aránya, akik inaktívak lesznek, egy részük csupán néhány évig nem dolgozik, például gyermekvállalás miatt. Ők később visszatérnek a magyar egészségügyi intézményekbe. A szakértő szerint azonban az inaktív orvosok száma a jövőben vélhetően emelkedni fog, mivel egyre több a nő a szakmában.

A kutató arra is kitért, hogy a hazai orvoselvándorlás ütemében komolyabb töréseket is meg lehetett figyelni, amikor hirtelen megemelkedett azoknak a magyar szakembereknek a száma, akik elhagyták a hazai betegellátást. Ilyen volt ez EU-csatlakozás, amely előtt 1-2 hónappal már felgyorsult a kivándorlás. A következő törés 2010 tavaszán történt, ám ennek okát nem vizsgálták. A harmadik törés 2011 májusában volt, amikor Ausztria és Németország feloldotta a hazánkkal szembeni munkavállalási korlátozásokat.

– A külföldre költözési és a pályaelhagyási döntésben is jelentős hatása van a jövedelemnek. Azok, akik az átlagjövedelemhez képest kevesebbet keresnek, inkább külföldre mennek, míg akiknek a hazai viszonylatokhoz képest magas a munkajövedelmük, belföldön választanak más irányt, például a korábban említett kutatói pályát – fejtette ki Varga Júlia.

Amerika elszívja az orvosokat

Varga Júlia szerint Európa legtöbb országában növekszik a várható élettartam, így egyre emelkedik a kereslet az egészségügyi szolgáltatások iránt, az orvosok pedig a gazdagabb országok felé veszik az irányt. Szerinte az elvándorlás nem feltétlen okoz problémát, mert ez orvosbevándorlással enyhíthető. Gondot az jelent, ha több orvos esik ki, mint amennyire a megfelelő ellátáshoz szükség volna, és ha nem lehet őket pótolni például külföldi kollégákkal. Ez hazánk esetében évek óta így van.

A szakember elmondta, hogy Európában Svájc kivételével minden ország úgynevezett nettó kibocsátó, vagyis több orvos hagyja el az országot annál, amennyien más országokból érkeznek. Érdekes módon ez Anglia és Németország esetében is igaz. Arra a kérdésre, mindez az egész EU-ban orvoshiányt eredményez-e, a szakértő úgy válaszolt: a mértékek nagyon különbözőek, a nyugati országok a bevándorló orvosokkal képesek enyhíteni a hiányt. Közülük az orvosok körében legnépszerűbbnek számító Egyesült Államokba vagy Svájcba elvándorlókat sok minden vonzhatja: a kedvezőbb jövedelem, a fejlett technológia, a kutatási támogatások és az, hogy ott olyan lehetőségekhez és kapcsolatokhoz juthatnak, ami igazán csábító egy ambiciózus szakembernek.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása a kutatásnak, tervezik-e a további évek orvoselvándorlását is vizsgálni, a szakértő úgy válaszolt, szívesen folytatnák, de még nem tudni, ezek az adatbázisok mikor állnak rendelkezésre ismét. – Az viszont az adatok alapján már most biztos, hogy ha nem lesznek változások, és továbbra is ilyen ütemben zajlik a kivándorlás, a jövőben még súlyosabb orvoshiányra lehet számítani. – Elkerülhetetlen egy legalább 50 százalékos bérrendezés. Azoknak az orvosoknak a száma pedig, akik külföldről érkeznek, nagyon csekély. Már Romániából is inkább nyugatabbra mennek – szögezte le Varga Júlia.

Az elvándorlás számokban

Ez év júliusáig már 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki az egészségügyi dolgozók számára – derült ki az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adataiból. Az első fél évben 415 orvos, 259 szakápoló, 114 fogorvos, 33 gyógyszerész és 8 szülész igényelte a bizonyítványt. Leginkább fiatalok tervezték a külföldi munkavállalást: a 25–29 éves korosztályból 199-en, míg a 30–34 év közöttiek közül 192-en adtak be kérelmet. Ez persze nem azt jelenti, hogy biztosan mindannyian távoznak, de a szándékot jól mutatják a számok. Elsősorban a belgyógyászok, sebészek és aneszteziológusok igényeltek hatósági bizonyítványt, a legtöbben az Egyesült Királyságba (229) és Németországba (220) készültek, a többiek főleg Írországba, Svájcba vagy Svédországba mennek. Tavaly összesen 1943 bizonyítványt állított ki a hivatal.
(MNO)

Vlagyimir Putyin: “Ezek az emberek nem a háború elől menekülnek. Ők maguk a háború.

Vlagyimir Putyin az orosz TV-nek adott interjújában beszélt a szíriai harcokról, a török-orosz válságról és kitért az európai migrációra is, amiről elmondta, ˝a bevándorlók nagy része nem a háború elől menekül, mert ők maguk is harcosok.˝

Legtöbbjük katona, vagy ha nem katona valamilyen fegyveres testületnek a tagja volt abban az országban ahonnan jön. “Legtöbben nem a háború elől menekülnek hanem ők maguk a háború és ezzel Európa a háborút importálja” -mondta el az orosz elnök.