Orbán Viktor tegnap egy pillanat alatt porrá zúzta az EU csalókat.

____________________________________

ORBÁN GYŐZÖTT AZ EU ELLEN

Aki tegnap látta az élő közvetítést Strasbourgból, az jól szórakozhatott, mert ennyi mocskot látni, közvetlen közelről nem semmi. Orbán már a korábbi években is dörömbölt az EU kapuján, hogy szólni akar, de eddig próbálták lekezelni, lefékezni. Tegnap viszont döntő sikert aratott. Valójában rövid és velős beszédében három dologra tért ki. Egy. Az EU menekültügyi politikájának aljasságát leleplezte. Kettő. Sikerült neki megválaszolni a halálbüntetési ügyekre is, mivel  a süketek számára is kijelentette, hogy mi az élet pártján vagyunk. Valójában az EU meg a gyilkosok pártján áll, hiszen a gyilkosoknak szabad kezet adnak és ezt ők európai "értékeknek" nevezik. Három. Visszautasította a hazai patkányok támadását, akik az EU-ban mocskolták Magyarországot. Nemhogy az EU-ban, de a világ egyetlen országában sincs olyan, hogy egy külföldi fórumon ellenzéki pártok mocskolják saját hazájukat Ilyen gyalázat csak nálunk fordulhat elő, ami a zsidókommunisták műve. De nemcsak ezek a pojácák leplezték le magukat, hanem az EU balos, komcsi, zöld és liberós csahosai is. Mindegyik párt képviselője habzó szájjal begerjesztette magát, cékla fejjel hadonásztak és ordítoztak. Orbánt és Magyarországot a vádlottak padjára akarták ültetni, miközben Orbán falat tört. A zsidó hazugság falát megtörte, hiszen mára már a tagországok fele nem ért egyet az EU menekültügyi javaslatával. Végül Orbán sikeres sajtótájékoztatót tartott, ahol visszavágott minden hazug és álságos kérdésre.

Ezek után az ember, a hazai néző azt gondolhatná, hogy a nagy nyugati lapok beszámolnak és véleményt alkotnak Orbán sikeres szerepléséről is cáfolhatatlan mondanivalójáról. Ezzel szemben néma hallgatás van. A nyugati és hazai zsidósajtó kussol. Kíváncsiak leszünk mikor fognak a nyugati mocskok fölocsúdni? Nem kell erre már sokat várni. Tiszta hazugság az, hogy Orbán EU-s harcai csak színjátékok és hazai helyzetét akarja ezzel menteni, palástolni. Orbán erre nem szorul rá, ő most távlatokban gondolkodott és cselekedett. S döntő csapást mért a nyugati bűnözőkre.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/orb%C3%A1n-porr%C3%A1-z%C3%BAzta-az-eu-band%C3%A1t

Siralmas a helyzet Magyarországon - íme, a döbbenetes adatok

A magyar cégek 73 százaléka szerint a korrupció és a vesztegetés széles körben elterjedt az országban, ez pedig jóval magasabb mind a régió, mind a fejlett országok adatainál – derül ki az EY friss Európai Visszaélési kutatásából.

A gyorsan változó gazdasági környezetben kihívásokkal teli az üzleti piac, ezen pedig nehéz folyamatos növekedést elérni, ami viszont hatással van a korrupció mértékére is - mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere. A bizonytalanságot az is növeli, hogy nőtt a politikai instabilitás azokban az országokkal, amelyekkel kereskedni akarunk, így például az ukrán válság miatt itthon a gazdasági szankcióktól való félelem is magasabb, mint máshol.

Ide kapcsolódik, hogy a felmérés során azt is megkérdezték, hogy milyen elvárások vannak a menedzsmenttel szemben. A magyarországi adatok kiugróak, hiszen amíg itthon a válaszadók 61 százaléka mondta azt, hogy elvárás a bevételek növelése, addig Kelet-Európában ugyanez az arány már csak 52 százalék. Ennek egyik oka Biró szerint, hogy a Magyarországon dolgozó cégeknek csak a fele érzi úgy, hogy a cégvezetőség (magyar leányvállalat esetén az anyacég) megfelelő mennyiségű információ birtokában van az adott üzleti egység pénzügyi eredménye megbízhatóságának megítéléséhez. Ezzel egyébként jóval a nemzetközi szint alatt vagyunk: a régióban 63, a fejlett országoknál 66, a gyorsan fejlődőknél pedig 72 százalékot mértek.

Ezek után nem meglepő, hogy amíg itthon 41 százalék mondta azt, hogy nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy a cég magas kockázatú piacokon terjeszkedjen, addig a térségben csak 29 százalék. Ennek megfelelően a magyar cégek nagyobb kockázatot vállalnak: kereskedni próbálnak a kockázatosabb piacokkal, mint például Afrika, vagy éppen megszegik a szankciókat, hogy teljesíteni tudják a tulajdonosok profitelvárásait - magyarázta Biró, aki szerint mindez jelentősen növeli a korrupciós kockázatokat. Mindezzel összefügg a pénzügyi eredmények hamisítása: sajnos ebben a tekintetben is az élmezőnybe tartozik Magyarország: itthon a válaszadók 42 százaléka szerint ez előfordulhat a saját iparágában; ez pedig 5 százalékkal magasabb a globális átlagnál.

Magasan az átlag felett

Mindent összevetve itthon a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy a vesztegetés és a korrupció gyakori jelenség az üzleti életben, ami 10 százalékkal több mint a régiós átlag, és több mint duplája (!) a fejlett országok adatainak. Az adat idén ugrott meg markánsan, amiben valószínűleg szerepet játszhatott az is, hogy egyre többet olvasni a korrupcióról a médiában. Márpedig minél többet olvasok róla, annál jobban hiszem, hogy ez van - vélte Biró.

Amikor azt kérdezték, hogy mely cselekedet elfogadható, akkor a magyar válaszadók 15 százaléka szerint a készpénz felajánlása még ebbe a kategóriába tartozik, de 14 százalék említette a személyes ajándékok felajánlását, míg 11 százaléka szórakoztató programok elfogadását. A válaszadók nagyon jól tudják, hogy mit lehet és mit nem, ám annak ellenére, hogy tudja, mit nem szabad, mégis megcsinálja - kommentálta az adatokat Biró, aki szerint éppen ezért ez az egyik legfőbb feladat a korrupció elleni küzdelemben: meggyőzni a cégeket, hogy ha tudják, hogy törvényellenes, amit csinálnak, akkor ne csinálják. Ez azonban hosszú folyamat, az alapoktól kellene elkezdeni a gondolkodásmód megváltoztatását. Sokat segítene az is, hogyha a lengyel példára felállna egy erős korrupcióellenes szervezet. Ha a cégvezetők azt látják, hogy a kollégáik valóban több évnyi letöltendő börtönt kapnak a különböző csalásokért, akkor, ahogy Lengyelországban, itthon is elindulna egyfajta csökkenés a korrupciós esetek számában - mondta Biró.

A magyar válaszadók 53 százaléka szerint szigorodott a szabályozás szintje az elmúlt két évben. Ide kapcsolódó érdekes megállapítása volt ugyanakkor a kutatásnak, hogy a hazai cégek 21 százaléka szerint a vesztegetés és korrupcióellenes szabályzatok éppen az üzleti növekedéstől vonják el a levegőt. Nem minden szabálymódosítás hozta tehát azt az elvárt hatást, amit a jogalkotó akart - kommentált Biró, aki szerint a korrupció terjedésére mindenképpen hatással van komoly szabályozói rendszer is, aminek egyre nehezebb megfelelni. Éppen ezért fontos, hogy olyan szabályokat hozzon a mindenkori állam, amiket be lehet tartani és be is tudják tartatni a cégek - emelte ki Biró.
Napi

“Kirúgtak, aztán közmunkásként aláztak meg ugyanott”

Arra, hogy közalkalmazottakat könnyen közmunkásokra cseréljék, 2013 novembere óta van jogi lehetőség. Ekkor törölték el, hogy egy önkormányzathoz vagy egy intézményhez csak akkor lehet felvenni közmunkást, ha azzal statisztikailag nő a létszám – azaz közben nem bocsátanak el „valódi” dolgozót.

Lapunknak sikerült beszélnie valakivel, akivel ugyanez történt. Már nem közmunkás, elege lett a megaláztatásból. Nem akarta, hogy felismerjék, így nevét és volt munkahelyét nem közöljük.

Hol dolgozott?

Egy vidéki kulturális intézményben voltam részmunkaidős közalkalmazott nyolc éven keresztül egészen 2011-ig. Aztán átvette az intézményt a megyétől a helyi önkormányzat. Ekkor megszűnt a munkaköröm is. Engem és még egy nyugdíjkorhatár előtt álló munkatársamat rúgták ekkor ki.

Mondták akkor rögtön, hogy majd visszaveszik önt közmunkásként?

Nem, körülbelül hat hónap múlva hívtak vissza közmunkásnak, ugyanabba a munkakörbe, amit korábban is végeztem.

Mit szólt hozzá?

Örömmel elvállaltam, mert szenvedélyesen imádtam a munkámat. Már ekkor megkaptam az egyik volt munkatársamtól – aki megmaradt közalkalmazottnak – hogy én csak mint közmunkás vagyok ott. Holott ugyanazokat a feladatokat láttam el közmunkásként, mint amit előtte nyolc évig közalkalmazottként. Annyi volt a különbség, hogy korábban napi négy órát dolgoztam, a közmunkaprogram előírásai miatt pedig ekkortól hat órát.

Kevesebbet keresett a közmunkával?

Éppen a hat óra miatt nem, nagyjából ugyanúgy jöttem ki belőle, csak aztán letelt a közmunka, pár hónap pihenő következett a következő közmunkaprogram kezdetéig. Akkor ismét visszahívtak, ugyanabba a pozícióba. Elfogadtam, mert egyrészt a munkám töretlenül a szenvedélyem volt, másrészt a városban, ahol élek, enyhén szólva nem sok munkalehetőség akadt már akkoriban sem.

Ez még mindig nem a kulturális közmunka volt, hanem a hagyományos. (Hogy mi a különbség, arról oldalt, a keretes anyagunkban olvashat.) Miután letelt, részmunkaidős határozott idejű szerződést kötött velem az önkormányzat, hogy dolgozzak továbbra is a régi munkahelyemen. Ekkor kezdődtek el igazán a problémák.

Miért?

Egyszer csak felvettek kulturális közmunkásokat nyolc órában, akiknek beszámították a bérükbe a végzettségeiket is. Én mindvégig úgy voltam elkönyvelve, mint akinek csak nyolc általánosa van. Én ott dolgoztam közmunkás éveimet is beleszámítva akkor már tizedik éve, és jönnek teljesen idegenek, akiket nyolc órában foglalkoztatnak.

Mit szólt hozzá a főnöke?

Eleinte teljesen jó viszonyban voltunk, miután kirúgtak, ő hívott vissza, hogy közmunkásként alkalmaznának. Akkor romlott el a viszonyunk, amikor az említett kulturális közmunkások jöttek. Nekem nem is szóltak, hogy ilyeneket vesznek fel, pedig azzal én is jobban jártam volna, hiszen érettségim is van, amivel többet kereshettem volna, mint ahogy el voltam könyvelve, nyolc általánost végzettként.

Amikor rákérdeztem a főnökömnél, hogy miért nem szóltak, először hárított, azt mondta, ő se tudott róla, hogy ilyen dolgozók jönnek. Aztán később már azt mondta, azért nem lehetett engem átvenni kulturálisnak, mert a határozott idejű szerződésemet nem lehet megszüntetni.

Mi történt azután, hogy lejárt a szerződése? Foglalkoztatták volna tovább?

Igen, újra felvettek volna közmunkásként, de szerintem annyira megalázó volt a helyzet, hogy nem vállaltam. Én ott vagyok ennyi éve, valójában mindenki elégedett a munkámmal, a hozzáállásommal, és erre jönnek idegenek, és ők többet érnek, jobban számítanak, mint egy rutinos, régi dolgozó. Ellehetetlenítve éreztem magam, és méltatlannak is tartottam ezt az egészet.

Másrészt azért sem vállaltam el, mert közben lett egy másik részmunkaidős állásom, a közmunka mellett pedig nem tarthattam volna meg. Ha pedig a közmunkát választom, akkor nyilvánvalóan életem végéig közmunkás leszek. A kormány érdeke az olcsó munkaerő, a foglalkoztatottság növelése, visszavezetni az embereket a munka világába, de engem hova vezettek vissza? Oda, ahonnan kirúgtak? Egyébként is, mit takar az, hogy valakit, aki már valaha dolgozott, visszavezetnek a munka világába?

Később nem keresték meg újra önt?

De, pár hónap múlva az egyik önkormányzati képviselő keresett meg telefonon, hogy továbbra is fogadjam el és vállaljam el a közmunkát a volt munkahelyemen. Kérdeztem, miért? Erre azt a választ kaptam, „mert lehet, hogy az vezet vissza a státuszomhoz”. Ahhoz, amit megszüntettek, amikor kirúgtak a közalkalmazotti állásomból. Én erre azt mondtam, amióta kirúgtak, már többször voltam ugyanott közmunkás, státusz sehol. Mi rá a garancia, hogy most visszakapom? Amire az önkormányzati képviselő csak annyit mondott: semmi. Ekkor azt feleltem, akkor miről beszélünk, majd elköszöntem.

Egyébként közmunkára általában mindig ugyanazokat az embereket veszik, illetve hívják vissza, tehát a többieknek így kevesebb esély jut a közmunkára is. Kérdem, ha szükség van az adott munkakörre, az adott ember jól is végzi a dolgát, akkor miért kell emberileg kizsigerelni, megalázni? Miért kell sunnyogni, és fű alatt elintézni emberek sorsát?

Nem is az anyagiakra gondolok elsősorban, mert egyedül élek, hanem arra, hogy teljesen hiányzik az emberség a rendszerből.

Az állami intézményekben egyre több a közfoglalkoztatott, februárról-márciusra 38,9 százalékkal nőtt a létszámuk. A legtöbb közmunkás három intézménynél, a Nemzeti Művelődési Intézetnél, a Magyar Közút Zrt.-nél és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál dolgozott márciusban, összesen 10875-en.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné hétfőn bejelentette, hogy ők nem állnak meg a tiltakozásnál. Úgy tudják, 4000 kollégájukat foglalkoztatják közfoglalkoztatási jogviszonyban a Kliknél (ez a januári adat, márciusra ez a szám 2300-ra csökkent). Ezért pénteken elküldték a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, a parlament kulturális bizottsága tagjainak és Balog Zoltánnak a köznevelési törvény módosítását célzó javaslatukat.
Ha ezt elfogadnák, megszűnne az a kiskapu, amely ma lehetőséget ad arra, hogy ezeket az embereket ilyen jogviszonyban alkalmazzák a Kliknél – mondta Galló Istvánné.
(vs)

Elkezdődött a végjáték a Dnyeper két partján!

Minden jel szerint megkezdődött Maradék-Ukrajna agóniája. A Szocsiban megejtett Kerry-látogatás követően viharos gyorsasággal épül le a szemünk láttára Maradék-Ukrajna. Mindezek tükrében már-már szarkasztikusnak tűnhet Oroszország külügyminiszterének tegnapi nyilatkozata.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint országa nem tartja tragédiának szomszédai európai uniós integrációját.

Az orosz külügyminiszter az orosz parlament felsőházában tartott szerdai meghallgatáson hozzátette: fontos, hogy az Európai Unióval kapcsolataikat erősítő országok a folyamat közben ne sértsék meg Oroszország és más államok “törvényes érdekeit“.

A “Rosszijszkaja Gazeta” című újságnak nyilatkozva pedig Szergej Lavrov “meglepőt húzott”: Brüsszelben tanyázó maroknyi “jezsuita gruppocskát” emlegetett, amely elszántan blokkolja az EU minden normális törekvését az Oroszországhoz fűződő viszony jobbítása érdekében.

Kijevben a közterületeken kezd elhatalmasodni a törvénytelenség. Bandaháborúk tombolnak, és elszabadult hordák pusztítanak. Politikai okai nincsenek-látszólag-ám egyre világosabb: Maradék-Ukrajna széthullása feltartóztathatatlan. Az ország politikai elitjének mindent lerabló zsiványcsapatai kizárólag a zsákmányszerzéssel vannak elfoglalva, a társadalom pedig az ököljogra hagyatkozik.

A Verhovna Radában élénk élet zajlik amúgy! Jacenyjuk kezdi vesztét érezni. Jelzéseket kapott az USA-Gazdától, hogy elégedetlenkednek miatta. Márpedig ő bizonyítani szeretne. Ebbéli igyekezetében törvényjavaslatot terjesztett be, hogy a tehetetlen hadsereg helyett ENSZ-vagy EU-s haderő gondoskodhasson Maradék-Ukrajna egybentartása felett. Vagy: MAGÁNHADSEREGEK behívásával biztosítsák úgymond a rendet. Mindezzel együtt ő is érezheti a veszélyt, mert olyat mondott, amit még néhány hónappal ezelőtt ki nem ejtett volna a száján: ő hajlandó távozni magas hivatalából-HAZÁJA ÉRDEKÉBEN!

Nyalókakirály pedig már nyíltan arról elmélkedik-birodalma hitelezőinek legnagyobb aggodalmára-hogy mi lenne akkor, ha Maradék-Ukrajna bejelentené: NEM FIZETI HITELEIT! Pedig ma már olyan adót is megszavazott a Rada, hogy az 50 ezer euronál értékesebb járművek után külön adót kell fizetni. (Autók, hajók, repülő szerkezetek után. Van belőlük szép számmal. Gondolhatjuk mekkora lehet a baj, ha már ezt a törvényt is sürgősséggel szavazták meg!)

Financiális gondjaikat tovább növeli, hogy a 2013 végén Oroszország által hárommiliárd dollár értékben fölvásárolt államkötvények esedékes visszavásárlását sem képesek már fizetni. Emiatt Oroszország bejelentette, hogy ha ez bekövetkezik, NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGHOZ fordul igazságtételért.
(Kétsége senkinek afelől nem lehet, hogy a bíróság miként döntene ez esetben. Ám a kérdés az, hogy az ítéletnek miként tudna Oroszország érvényt szerezni? Erre ugyanis mindeddig példa Európában-legalábbis ismereteink szerint-mindezidáig nincs!)

Ám Maradék-Ukrajna süllyedő hajójáról menekülnek az importált “szagemberek”! Natalja Jaresko pénzügyminiszter minapi bejelentése után-miszerint Oroszország nélkül nincs ukrán jövő-még aznap kiugrott a buliból két neves “ukroamerikanyec” tanácsadó: Alekszandr Borovik, és a grúz származású Dzsaba Ebanoidze.

Arra a hírre pedig, hogy már John McCain washingtoni hiéna is keresztet vetett kijevi istápoltjaira, ma Ajvarasz Abromavicsjusz észt exportból érkezett gazdasági miniszterhelyettes és tanácsadója Janiki Merilo is a lehető leggyorsabb távozás mellett döntöttek. Már ma távoztak is hivatalukból.

A Maradék-Ukrajnáról kialakuló összkép alapján tűnhet talán Szergej Lavrov “vigyétek Ukrajnát ha akarjátok” kijelentése szarkasztikusnak. Szomszédunk már nem vonzó a Nyugatnak. Egy haldokló közeli végét látva nincs az a doktor, aki vállalná a gyógyítást.

Valaminek azonban történnie kell. Minden jel szerint Natalja Jaresko mondta ki a lényeget: Oroszország nélkül Ukrajnának nincs jövője! Jaresko pedig-dacára hogy őt az USA-ból importálta a Gazda ajánlására a Jacenyjuk adminisztráció-valamilyen szinten azért megmaradt szlávnak. Ebből fakadóan pedig tisztában van azzal, hogy minden mesterkedés és gonosztett dacára is Oroszország a hugicát látja Maradék-Ukrajnában, nem pedig a letiprandó perszónát!

https://balrad.wordpress.com/2015/05/20/elkezdodott-a-vegjatek-a-dnyeper-ket-partjan/

Német politikus: a sajtót függetleníteni kell az amerikai befolyástól

Willy Wimmer, a Kereszténydemokrata Unió tagja elismerte; a német lakosság többsége azt akarja, hogy a hazai média függetlenedjen az amerikai befolyástól.

A politikus az ICM Research közvélemény-kutatásának eredményét kommentálta, amit most kedden hoztak nyilvánosságra, és kiderült belőle, hogy az európai és az amerikai lakosság több mint 60%-a a globális események értelmezésekor előnyben részesíti az alternatív médiaforrásokat, mert a fővonalú médiát egyáltalán nem tartja hitelesnek. Wimmer kijelentette;

“A németek többsége azt akarja, hogy a német média, legyen szó akár újságról, rádió- vagy TV-csatornáról, olyan objektív módon közvetítsen, mint ahogyan évtizedekkel ezelőtt tették, nem pedig a NATO sajtóhivatalaként és az amerikai központú információs hálózatok részeként.”

A politikus hangsúlyozta, hogy mostanra általános elégedetlenség mutatkozik az amerikai és brit médiamonopóliummal szemben, a német lakosság tekintélyes része az orosz sajtóorgánumok hírmagyarázatait részesíti előnyben a globális események bemutatásakor. Az ICM Research felmérése szerint a németországi lakosság 55%-a alternatív hírforrásokból is tájékozódik, mert nem elégszik meg a fővonalú médiával. A felmérés alapján ez az arány az utóbbi évek során emelkedett meg jelentősen, miután a nyugati sajtóorgánumok látványosan elhallgatták az Ukrajnában zajló jelentősebb eseményeket, és egyoldalú tájékoztatást adtak a nyugati lakosságnak, miközben propagandaszerűen erőltetik Oroszország a konfliktusban való érintettségét, annak ellenére, hogy arra máig nem mutattak fel bizonyítékot, és már több nyugati államfő (pl. Merkel, Hollande) is hírszerzési információkra hivatkozva cáfolta, hogy Oroszország érintett lenne az ukrán háborúban.

A nyugati sajtóorgánumok már a kijevi puccs kezdete óta teljes hírzárlatot tartottak a jelentősebb események esetében; többek között, már a kijevi felforgatás legelején nem számoltak be arról, hogy ugyanaz a mesterlövész lőtte a rendőröket, aki a civil tüntetőket is. Hallgattak arról, hogy ismeretlen fegyveresek 2014 februárjában elfoglalták a rivnei atomerőművet, és hónapokon át nem lehetett tudni, hogy az atomerőmű kinek az ellenőrzése alatt van. Később vérlázító módon az Odesszában történteket is elhallgatták, emellett mindvégig nem beszéltek arról, hogy Ukrajnában amerikai magán katonai vállalatok működnek, és már a konfliktus kezdetén a tüntetők elfogtak olyan ukrán rendőröket, akik ukránul nem beszéltek, csak angolul. Hallgattak arról is, hogy a nyugatbarát kormányt a hazai szélsőjobboldal felfegyverzésével sikerült hatalomra juttatni. A nyugati sajtóorgánumok gyakorlatilag a konfliktus kiváltó okainak és főbb eseményeinek nagy többségét elhallgatták vagy egyoldalúan félremagyarázták, a lakosság tekintélyes része emiatt mostanra nem tartja megbízható forrásnak a fővonalú médiát.


http://hidfo.ru/2015/05/nemet-politikus-a-sajtot-fuggetleniteni-kell-az-amerikai-befolyastol/

Soros György a dollár után is egypólusú világrendet akar

Soros György amerikai milliárdos szerint az Egyesült Államok politikai reformok megkövetelésére kellene felhasználja az IMF reformját, és ki kellene használnia ezt az utolsó lehetőséget, hogy megakadályozza Kína szövetségre lépését Oroszországgal.

A Marketwatch szerint Soros javasolja, hogy az Egyesült Államok engedélyezze a kínai fizetőeszköz felvételét az IMF tartalékdevizái közé, és ezért cserébe kellene valamiféle követelményeket megfogalmazzon Kínával szemben, ami természetesen a nyugati liberális demokrácia elvárásainak megfelelés kell legyen. Soros szerint a jüan kereskedésének piaci alapúvá tétele és az IMF tartalékvalutái közé felvétele azt eredményezné, hogy a kínai pénz elsődleges globális tartalékvalutává válik – pontosabban, egy olyan helyzetet akar előidézni, amiben azzá válik.

Soros ajánlása ugyanakkor rávilágít, hogy a globális gazdaságban gyakorlatilag már nem a dollár és más nagyhatalmak fizetőeszközei közti konfliktus zajlik, hanem a konfliktus mostanra átlényegült az egypólusú világrend és a multipolaritás támogató közti ellentétté. Az amerikai milliárdos ugyanis lényegében azt javasolja, hogy a dollár helyett tegyenek meg globális tartalékvalutává egy másik pénznemet, ami ugyanúgy monopolhelyzetben lenne, ahogy korábban a dollár – vagyis az egypólusú világrend egypólusú jellege nem változna meg, mindössze a központja tevődne át másik országba. Az amerikai hatalmi elit egy része már a dollár összeomlását is támogatná, csak hogy magát a globális hegemóniára épülő világrend fennmaradását bebiztosítsa.

Ezzel szemben Soros György javaslatának nem sok alapja van; a keleti hatalmak felemelkedésének kulcsa nem abban rejlik, hogy egy újabb királyt akarnának ültetni ugyanarra a trónra. A jelenleg zajló globális átrendeződés éppen hogy abba az irányba mutat, hogy nem lesz egyetlen tartalékvaluta, hanem több, egyenértékű tartalékvaluta lesz, vagy egy sem. A konfliktus lényege, hogy fennmaradjon-e az a rendszer, miszerint egyetlen nemzetállamnak – legyen az bármelyik – joga van uralmat gyakorolni az összes többi fölött. Sorosék láthatóan a hegemónia fenntartását támogatják, és a legkevésbé sem érdekli őket, hogy ebben a hegemóniában melyik ország nyomja el a többit, a lényeg, hogy maga a struktúra megmaradjon. Kína külpolitikája ugyanakkor éppen abba az irányba mutat, hogy az ország elköteleződött a multipolaritás mellett – a kínai elit nem átvenni akarja az amerikaiak vezető helyzetét, hanem megdönteni azt.

http://hidfo.ru/2015/05/soros-gyorgy-a-dollar-utan-is-egypolusu-vilagrendet-akar/

A magyar származású milliárdos befektető Soros György kertelés nélkül kijelentette, hogy aggódik egy újabb világháború kirobbanásának lehetősége miatt.

A Világbank Bretton Woodsban tartott konferenciáján Soros azt mondta, hogy sok múlik a kínai gazdaság teljesítményén, illetve, hogy sikerül-e az ázsiai országnak a jelenlegi exportorientált modellről egy belső kereslet által hajtott rendszerre átállnia. Ennek hiányában elképzelhető, hogy a kínai vezetés külső konfliktusokat fog kirobbantani az ország egyben tartása és a hatalom megtartása érdekében.

„Amennyiben Kína és az Egyesült Államok egyik szövetségese, például Japán között konfliktus robbanna ki, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy egy világháború küszöbére sodródnánk,” mondta Soros.

Arról is beszélt, hogy a katonai kiadások Oroszországban és Kínában egyaránt emelkednek.

Úgy gondolja, hogy egy ilyen forgatókönyvet csak úgy lehet elkerülni, ha az Egyesült Államok „komoly engedményeket” tesz Kína felé, lehetővé téve, hogy a jüan is bekerüljön az IMF devizakosarába, bár ezzel a lépéssel a kínai valutát még inkább olyan helyzetbe hoznák, hogy átvehesse a globális tartalékvaluta szerepét a dollártól.

Cserébe Kínának is engedményeket kellene tennie, illetve megreformálnia gazdaságát, például azzal, hogy az jogi alapokon működjön.

A jüan piaci alapú devizává és egyben globális tartalékvalutává alakításával erős kapcsolatot alakítanának ki a két rendszer között.

Soros úgy gondolja, hogy egy ilyen megállapodás létrehozása nehéz feladat, de ennek elmulasztása még rosszabb alternatívát jelent.

„Ennek hiányában valós a veszély, hogy Kína Oroszország mellé áll politikailag és katonailag, és ezzel a harmadik világháború lehetősége olyan komoly realitássá válik, hogy megéri próbálkozni a megállapodással.”

Forrás: marketwatch.com

Időkjelei: Tudva, hogy az elitnek a közeljövőre vonatkozó terveiben fontos helyen áll az Egyesült Államok meggyengítése, vajon Soros mit akar tulajdonképpen? Kirobbantani vagy elkerülni a háborút?

Iránba áramlik a nyugati tőke

Az Empresa Exterior spanyol napilap szerint ha júniusban visszavonják az Irán elleni nyugati szankciókat, Irán “nagyon jövedelmező piaccá válik a befektetőknek és nyugati magánvállalatoknak”.

A lap kifejti, hogy Irán a Közel-Kelet legnagyobb gazdasági lehetőségekkel rendelkező országa, és más közel-keleti országokkal összehasonlítva elsőszámú energiaexportőr, ezen felül a világ legnagyobb földgáztartalékával, és a világ negyedik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik. A lap szerint a szankciók visszavonása esetén a nyugati országok számos energetikai megállapodást kötnének Iránnal, de nem csak az energetika terén születnének együttműködések, hanem a mezőgazdaság terén is, és ennek részeként jelentős nyugati tőke érkezne az országba.

A lap szerint a szankciók feloldásának egyetlen akadálya, hogy Irán azok azonnali visszavonást követeli, miközben a nyugati országok fokozatosan, több lépcsőben vonnák vissza a szankciókat. Irán ugyanis bár hajlandó a kompromisszumra, egyelőre a lehető legkisebb mértékű kompromittálódással akarna megszabadulni az embargótól. Az Empresa Exterior szerint a tárgyalásokon bebizonyosodott, hogy Irán hajlandó elfogadni a nyugati országok feltételeit, ha az a szankciók azonnali visszavonását vonja maga után. A nyugati országok ugyanakkor a szankciók több lépcsőben történő visszavonását akarják kierőltetni. Ez ugyanis lehetővé tenné számukra, hogy ne egy meghatározott feltétel ellenében legyenek elengedve a szankciók, hanem minden egyes újabb szakaszban újabb és súlyosabb feltételeket szabhassanak. Irán így abban az esetben szabadulhatna meg a gazdasági szankcióktól, ha hajlandó teljes mértékben együttműködni a nyugati országokkal.

Amennyiben vissza akarnák fordítani ezt a káros folyamatot, az olyan radikális intézkedések meghozatalát igényelné, amire az iráni vezetés már Ahmadinedzsád idején sem volt hajlandó. A nyugati országoktól függetlenség fenntartása esetén ugyanis teljes mértékben el kellene hagyniuk a dollár használatát, és a megállapodás kezdőfeltételéül szabni, hogy az Európai Unió nem fizethet dollárban és euróban az Iránból vett földgázért. Egy ilyen feltételt azonban olyan biztonságpolitikai intézkedések kellene megelőzzenek, amire Irán nem lesz hajlandó. A kelet-eurázsiai hatalmakkal fokozott együttműködés ugyanis már önmagában kiválthat a nyugati országok részéről egy destabilizációs tevékenységet, és ebben az esetben könnyen véglegessé válna, hogy a szankciókat sem oldják fel, ami Teheránt hosszú távon megfosztaná a nyugati országok részéről várható befektetésektől.

A nyugati befektetőket pedig láthatóan tárt karokkal fogadják Teheránban. 2015 május első hetében amerikai olajipari vállalatok vezetőiből álló delegáció érkezett Teheránba, ahol megbeszéléseket folytattak az olajügyi minisztérium illetékeseivel a kitermelési engedélyek megszerzéséről. Abbasz Seri Mokadam, Irán helyettes olajügyi minisztere az amerikai delegáció látogatása után kijelentette, hogy a nyugati országok feloldhatják a szankciókat, és a közeljövőben megjelennek Iránban a főbb amerikai olaj- és gázipari cégek. A találkozóról akkor a Mehr hírügynökség számolt be. Ezzel körvonalazódik egy olyan együttműködés, melynek részeként az iráni olajat és földgázt amerikai vállalatok fogják kitermelni, cserébe piacot biztosítanak az iráni földgáz számára az Európai Unióban. Április utolsó hetében iráni vezetők megbeszéléseket folytattak Bulgáriában a Nabucco projekt újrakezdéséről, többek között emiatt került sor Szijjártó Péter teheráni látogatására.

A megállapodás hosszú távon bebiztosítaná az Egyesült Államok fennhatóságát Európa felett, és lehetővé tenné, hogy Washington az európai országokat felhasználja Oroszország sakkban tartására; utóbbinak ugyanis mindössze annyi akadálya van, hogy az Európai Unió jelenleg fokozott függésben van az orosz energiahordozóktól, így Washington nem tud közvetlen konfrontációt kikényszeríteni Európa és Oroszország közt.


http://hidfo.ru/2015/05/iranba-aramlik-a-nyugati-toke/

Egy kis kísérlet a mindennapi fasizmusra. Kezdje szokni a nép a RENDSZERT! Hogy a kiterjesztés bevezetésekor minden gördülékeny lehessen.

Elkülönítik az izraeli buszokon a palesztinokat a zsidóktól

A kísérleti szabály értelmében az Izraelben dolgozó ciszjordániai palesztinoknak ugyanazon a határátkelőn kell visszautazniuk Ciszjordániába, amelyen beléptek. Összesen négy határátkelőt használhatnak, és nem utazhatnak ugyanazokon a buszokon, mint az izraeli telepesek.

Az izraeli hatóságok elkülönítik egymástól a ciszjordániai buszjáratokon közlekedő zsidókat és palesztinokat egy kísérletinek tekinthető, három hónapra szóló szabály értelmében.

A Móse Jaalon védelmi miniszter által jegyzett utazási rendet kedden léptették életbe – írja a Háárec című izraeli lap.

Az újság szerint mostantól az Izraelben dolgozó ciszjordániai palesztinoknak ugyanazon a határátkelőn kell visszautazniuk Ciszjordániába, amelyen beléptek a zsidó állam területére. Összesen négy határátkelőt használhatnak, és nem utazhatnak ugyanazokon a buszokon, mint amelyeken az izraeli telepesek utaznak.

Az új utazási szabályzat miatt egyes palesztin ingázók esetében akár két órával is meghosszabbodhat a munkába járás ideje – írja a Háárec.
(MTI)

Szijjártó, fél lábbal Gyurcsány Nabucco projektjében

Hasszán Rohani, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke hétfőn személyesen fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Teheránban a két ország közti gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről kezdődtek tárgyalások; a Javad Zarif iráni külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően négy területet említettek, ahol a két ország további megállapodásokat köthetne. Ugyanakkor a külügyminisztérium közleményéből valószínűsíthető, hogy mindössze egyetlen területen van realitása az együttműködés fokozásának, de azt sem Budapesten gondolták ki.

Az iráni elnök szerint a Magyarország és az iszlám köztársaság közti gazdasági együttműködés hidat képezhet az Európai Unió és a Közel-Kelet közt; hangsúlyozta, hogy az ország atomprogramja nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és amennyiben feloldják a nyugati szankciókat, hajlandók a nyugati országokba olajat és földgázt szállítani.

Ahogy korábban, a Törökországban zajló kormányellenes megmozdulásokból valószínűsíteni lehetett; valaki újra komolyan gondolja a Nabucco projektet. Ugyan nem említették név szerint a programot (akár más nevet is adhatnak neki), mégis egyértelmű; a magyar külügy alternatívákat keres a Török Áramlat megépítésének ellehetetlenítése esetére. Szijjártó szerint a szankciók feloldását követően azonnal megindulna az energetikai együttműködés Európa és Irán közt – ez pedig Nabuccot jelent, legyen szó akár B-tervről, akár elsődleges elképzelésről. A külügyminisztérium újra törekszik arra, hogy Washingtonnal a minimális szinten sem kelljen konfrontálódni.

Önmagában az a tény, hogy a külügynek van egy ilyen nyitási iránya (iráni gázimport), azt mutatja, hogy a külügyminisztérium tényként kezeli a Török Áramlat ellehetetlenítését. Washington felforgatást folytat Macedóniában, ami azon a napon kezdődött, hogy Törökország és Oroszország megállapodott a Török Áramlat építésének megkezdéséről, és kijelölték annak időpontját. Még aznap 8 rendőr vesztette életét Macedóniában, és több mint 30 rendőr megsérült egy radikalizált kormányellenes tüntetés kordában tartásakor.

Macedónia kormánya ultimátumot kapott; vagy elállnak a Török Áramlat projekt megvalósításától, vagy számolniuk kell a hatalom elvesztésével. Magyarország külügyminisztériuma pedig értette ezt az ultimátumot, és kész tényként kezeli a projekt ellehetetlenítését, ezért alternatívákat keres. Eközben az is sokat nyom a latban, hogy amennyiben Macedónia ellenáll, ők lesznek a következő, és újra megkezdődnek a “sok százezren valamiért” típusú megmozdulások Budapesten.

Április 26-án Bulgária miniszterelnöke személyes megbeszélést tartott az iráni nagykövettel annak kapcsán, hogy Irán visszatérne a Nabucco projektbe, melynek részeként az Európai Unió egyik legnagyobb földgáz-értékesítőjévé válhatna. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon Tomiszlav Doncsev kormányfő-helyettes, Bulgária EU-források elosztásáért felelős vezetője, Daniel Mitov külügyminiszter és Temenujka Petkov energetikai miniszter is részt vett. Az akkor körvonalazott terv szerint Irán Bulgárián keresztül kezdene földgázt exportálni az Európai Unió területére.

Ez az esemény a magyarországi külügy Irán felé tett lépései közvetlen előzményének tekinthető. Szijjártó Péter “üdvözölte a Nyugat megváltozott hozzáállását az iráni nukleáris programhoz”. A gyakorlatban azonban nem a Nyugat hozzáállása változott meg; a Nyugatnak eddig is szüksége volt az iráni gázra, most is szüksége van. Az egyetlen, ami megváltozott ebben a tekintetben, az Irán hozzáállása. A nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalásoknak meglett az eredménye; Irán külpolitikájában már nyomokban sem mutatkozik Ahmadinedzsád megalkuvást nem tűrő, egyenes politikája; az új elnök meghajolt a nyugati nyomásgyakorlás előtt, és a szankciók hatására hajlandóvá vált a nyugati országokkal folytatott együttműködésre. Az előző parlamenti ciklusban az Egyesült Államok és az Európai Unió még mint a cionisták bábja jelent meg az iráni kommunikációban – most nyoma nincs már ehhez hasonló fenntartásoknak; a pénznek nincsen szaga, Irán hajlandóvá vált kiárusítani természeti kincseit a korábban még ellenségképnek felmutatott nyugati rendszernek.

Tehát, a felszínes diplomácia mögött ott van a ki nem mondott tény, hogy Iránnak nagyon is szüksége van “a cionisták” pénzére, az Európai Uniónak pedig az iráni gázra. A kettő közti katalizátor a nyugati szankció volt, ami megtörte Irán hajdan még egyenes tartását.

Magyarország részéről ez az új együttműködés szintén a konfliktuskerülésre vezethető vissza. A külügy nem hajlandó szembe menni Washington akaratával. Értették a jelzést, amit a macedóniai felforgatás jelent; azok a kormányok, melyek támogatják a Török Áramlatot, el lesznek távolítva. Civil tüntetések, kiszivárogtatási botrány – teljesen mindegy, az eredménye ugyanaz, vagyis, hogy Washington a neki megfelelő gázprojektet akarja ráerőltetni Európára. A kormány fél a hatalom elvesztésétől, ezért nekik nem számít, kell-e katonákat küldeni a földgázellátás biztosítására vagy nem, kell-e amerikai segítség független országok betöréséhez vagy nem, – a lényeg, hogy ne kelljen számolniuk több tízezres álcivil megmozdulásokkal, és zavartalanul menjen az üzlet. Magyarország – akárcsak Irán – egy ilyen üzlettel enged a nyugati nyomásgyakorlásnak, és ezzel a egypólusú világrend haldoklását nyújtja el.

Törvényszerű, hogy a liberális sajtónak egy ilyen helyzetben nincs problémája Szijjártó Péter luxusvillájával.

http://hidfo.ru/2015/05/szijjarto-fel-labbal-gyurcsany-nabucco/

“Ésszerűsítik” a Puskás stadion terveit

A tervek túlságosan kockázatosak voltak, ezért egyszerűsítik, ésszerűsítik az új Puskás Ferenc stadion terveit – számolt be a Népszabadság.

Fürjes Balázs, aki budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként idén márciusban vette át a projektet, az újság szerdai cikke szerint elmondta: méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható épülettervvel találkozott, amelynél rendkívül kockázatosnak tűnt az átadási határidő és a költségkeret betartása, ezért az épület ésszerűsítése mellett döntöttek. A kormánybiztos szerint a korábbi számításokban szereplő 100 milliárd forint legfeljebb a létesítmény kétharmadára lett volna elég.

Az egyszerűsítés nem érinti Skardelli György építész “stadion a stadionban” koncepcióját. Ennek értelmében úgy lesz korszerű, 21. századi stadion, hogy egy új épül a régi köré, megőrizve az előző karakteres építészeti elemeit. Csupán a funkciók között szelektálnak, a korábbi tervekben még húsz sportágat kiszolgáló multifunkcionális létesítményről javarészt lehámozzák a focin kívüli elemeket. A korábbi tervek szerint egyebek mellett 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, üzletek, éttermek, rendőrőrs is helyet kapott volna az épületben.

A stadionnak 2018-ra el kell készülnie. A nyílt közbeszerzési eljárást várhatóan ősszel hirdetik meg, ezzel párhuzamosan még az idén lebonyolítják a bontási tendert, hogy megkezdődhessen a munka, a kivitelezési határidő ugyanis legalább két és fél-három év.
(MTI)

Donbassz

Donbassz szabadságharcának “látványos” jeleneteit-jelesül a harci tevékenységet-az utóbbi napokban a kevésbé látványos, ám a harcoknál talán meghatározóbb jelentőségű diplomáciai “frontesemények” váltották fel. Ettől még persze Donbassz csendje nem az igazi, és valójában CSAK CSENDESEBB a vidék, mint volt mondjuk a “Győzelem Napja” előtt.

Nagy a jövés-menés a frontvonal mindkét oldalán. Az úgynevezett forró pontokon persze továbbra is állandóak a zömmel tüzérségi összecsapások, bár ez inkább a valcmanista martalóctüzérség támadásaira korlátozódik.

Állandó forró pontoknak számítanak a Sztanyica Luhanszka, Szcsasztyje, Bahmutka, Gorlovka, Donyeck, Peszki, Szpartak, Sirokino.

Az Opitnojéban, az Avgyejevkánál megmaradt, és a Vodjanovoban fészkelő latortüzérség még ha visszafogottabban is, de továbbra is támadta már virradóan a “célterületét”!

Gorlovkát utoljára tegnap késő este lőtték a latrok, de a donyecki repteret egész éjjel.

Peszkiben éjszakára csendesedtek a napközben igencsak heves harcok.

Majorszknál egy latorposztot támadott az éjszaka a népköztársaságiak miliciája, nem minden eredmény nélkül. Innen 13 lator jelentkezhet be a dnyepropetrovszki emlékhelyre.

Zolotoje és Katyerinovka térségében is kellemetlen éjszakájuk volt Nyalókakirály pribékjeinek. Legalább féltucatnyi martalóc adta ki a páráját ma reggelig.

Szvetlodarszkból Debalcsevo környékét lőtte mára virradóan a latortüzérség. (Debalcsevo egyik óvodája ma reggel már nem is tudja fogadni a csemetéket.)

Amely latortüzérség tegnap délután új célterületeket is talált magának. Vasútvonalakat.
Folyamatosan lövik a Szentjanovka-Sipilovo, az Avgyejevka-Ocseretina, és a Juzsnodonbasszkaja-Jelenovka vasútvonalak általuk elérhető szakaszait. Ezek a vasútvonalak egyébkét Donbassz és Maradék-Ukrajna közötti vasúti összeköttetést biztosították! Eddig.

Sirokino környékén tovább tart a viszonylagos csend. Itt mos a népköztársaságiak arra panaszkodnak, hogy kémtevékenységen kapták az EBESZ-t. Éppen műszaki felderítő eszközöket telepítgettek.

https://balrad.wordpress.com/2015/05/20/donbassz-14/