A
magyar cégek 73 százaléka szerint a korrupció és a vesztegetés széles
körben elterjedt az országban, ez pedig jóval magasabb mind a régió,
mind a fejlett országok adatainál – derül ki az EY friss Európai
Visszaélési kutatásából.
A gyorsan változó gazdasági környezetben kihívásokkal teli az üzleti piac, ezen pedig nehéz folyamatos növekedést elérni, ami viszont hatással van a korrupció mértékére is - mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere. A bizonytalanságot az is növeli, hogy nőtt a politikai instabilitás azokban az országokkal, amelyekkel kereskedni akarunk, így például az ukrán válság miatt itthon a gazdasági szankcióktól való félelem is magasabb, mint máshol.
Ide kapcsolódik, hogy a felmérés során azt is megkérdezték, hogy milyen elvárások vannak a menedzsmenttel szemben. A magyarországi adatok kiugróak, hiszen amíg itthon a válaszadók 61 százaléka mondta azt, hogy elvárás a bevételek növelése, addig Kelet-Európában ugyanez az arány már csak 52 százalék. Ennek egyik oka Biró szerint, hogy a Magyarországon dolgozó cégeknek csak a fele érzi úgy, hogy a cégvezetőség (magyar leányvállalat esetén az anyacég) megfelelő mennyiségű információ birtokában van az adott üzleti egység pénzügyi eredménye megbízhatóságának megítéléséhez. Ezzel egyébként jóval a nemzetközi szint alatt vagyunk: a régióban 63, a fejlett országoknál 66, a gyorsan fejlődőknél pedig 72 százalékot mértek.
Ezek után nem meglepő, hogy amíg itthon 41 százalék mondta azt, hogy nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy a cég magas kockázatú piacokon terjeszkedjen, addig a térségben csak 29 százalék. Ennek megfelelően a magyar cégek nagyobb kockázatot vállalnak: kereskedni próbálnak a kockázatosabb piacokkal, mint például Afrika, vagy éppen megszegik a szankciókat, hogy teljesíteni tudják a tulajdonosok profitelvárásait - magyarázta Biró, aki szerint mindez jelentősen növeli a korrupciós kockázatokat. Mindezzel összefügg a pénzügyi eredmények hamisítása: sajnos ebben a tekintetben is az élmezőnybe tartozik Magyarország: itthon a válaszadók 42 százaléka szerint ez előfordulhat a saját iparágában; ez pedig 5 százalékkal magasabb a globális átlagnál.
Magasan az átlag felett
Mindent összevetve itthon a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy a vesztegetés és a korrupció gyakori jelenség az üzleti életben, ami 10 százalékkal több mint a régiós átlag, és több mint duplája (!) a fejlett országok adatainak. Az adat idén ugrott meg markánsan, amiben valószínűleg szerepet játszhatott az is, hogy egyre többet olvasni a korrupcióról a médiában. Márpedig minél többet olvasok róla, annál jobban hiszem, hogy ez van - vélte Biró.
Amikor azt kérdezték, hogy mely cselekedet elfogadható, akkor a magyar válaszadók 15 százaléka szerint a készpénz felajánlása még ebbe a kategóriába tartozik, de 14 százalék említette a személyes ajándékok felajánlását, míg 11 százaléka szórakoztató programok elfogadását. A válaszadók nagyon jól tudják, hogy mit lehet és mit nem, ám annak ellenére, hogy tudja, mit nem szabad, mégis megcsinálja - kommentálta az adatokat Biró, aki szerint éppen ezért ez az egyik legfőbb feladat a korrupció elleni küzdelemben: meggyőzni a cégeket, hogy ha tudják, hogy törvényellenes, amit csinálnak, akkor ne csinálják. Ez azonban hosszú folyamat, az alapoktól kellene elkezdeni a gondolkodásmód megváltoztatását. Sokat segítene az is, hogyha a lengyel példára felállna egy erős korrupcióellenes szervezet. Ha a cégvezetők azt látják, hogy a kollégáik valóban több évnyi letöltendő börtönt kapnak a különböző csalásokért, akkor, ahogy Lengyelországban, itthon is elindulna egyfajta csökkenés a korrupciós esetek számában - mondta Biró.
A magyar válaszadók 53 százaléka szerint szigorodott a szabályozás szintje az elmúlt két évben. Ide kapcsolódó érdekes megállapítása volt ugyanakkor a kutatásnak, hogy a hazai cégek 21 százaléka szerint a vesztegetés és korrupcióellenes szabályzatok éppen az üzleti növekedéstől vonják el a levegőt. Nem minden szabálymódosítás hozta tehát azt az elvárt hatást, amit a jogalkotó akart - kommentált Biró, aki szerint a korrupció terjedésére mindenképpen hatással van komoly szabályozói rendszer is, aminek egyre nehezebb megfelelni. Éppen ezért fontos, hogy olyan szabályokat hozzon a mindenkori állam, amiket be lehet tartani és be is tudják tartatni a cégek - emelte ki Biró.
Napi
A gyorsan változó gazdasági környezetben kihívásokkal teli az üzleti piac, ezen pedig nehéz folyamatos növekedést elérni, ami viszont hatással van a korrupció mértékére is - mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere. A bizonytalanságot az is növeli, hogy nőtt a politikai instabilitás azokban az országokkal, amelyekkel kereskedni akarunk, így például az ukrán válság miatt itthon a gazdasági szankcióktól való félelem is magasabb, mint máshol.
Ide kapcsolódik, hogy a felmérés során azt is megkérdezték, hogy milyen elvárások vannak a menedzsmenttel szemben. A magyarországi adatok kiugróak, hiszen amíg itthon a válaszadók 61 százaléka mondta azt, hogy elvárás a bevételek növelése, addig Kelet-Európában ugyanez az arány már csak 52 százalék. Ennek egyik oka Biró szerint, hogy a Magyarországon dolgozó cégeknek csak a fele érzi úgy, hogy a cégvezetőség (magyar leányvállalat esetén az anyacég) megfelelő mennyiségű információ birtokában van az adott üzleti egység pénzügyi eredménye megbízhatóságának megítéléséhez. Ezzel egyébként jóval a nemzetközi szint alatt vagyunk: a régióban 63, a fejlett országoknál 66, a gyorsan fejlődőknél pedig 72 százalékot mértek.
Ezek után nem meglepő, hogy amíg itthon 41 százalék mondta azt, hogy nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy a cég magas kockázatú piacokon terjeszkedjen, addig a térségben csak 29 százalék. Ennek megfelelően a magyar cégek nagyobb kockázatot vállalnak: kereskedni próbálnak a kockázatosabb piacokkal, mint például Afrika, vagy éppen megszegik a szankciókat, hogy teljesíteni tudják a tulajdonosok profitelvárásait - magyarázta Biró, aki szerint mindez jelentősen növeli a korrupciós kockázatokat. Mindezzel összefügg a pénzügyi eredmények hamisítása: sajnos ebben a tekintetben is az élmezőnybe tartozik Magyarország: itthon a válaszadók 42 százaléka szerint ez előfordulhat a saját iparágában; ez pedig 5 százalékkal magasabb a globális átlagnál.
Magasan az átlag felett
Mindent összevetve itthon a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy a vesztegetés és a korrupció gyakori jelenség az üzleti életben, ami 10 százalékkal több mint a régiós átlag, és több mint duplája (!) a fejlett országok adatainak. Az adat idén ugrott meg markánsan, amiben valószínűleg szerepet játszhatott az is, hogy egyre többet olvasni a korrupcióról a médiában. Márpedig minél többet olvasok róla, annál jobban hiszem, hogy ez van - vélte Biró.
Amikor azt kérdezték, hogy mely cselekedet elfogadható, akkor a magyar válaszadók 15 százaléka szerint a készpénz felajánlása még ebbe a kategóriába tartozik, de 14 százalék említette a személyes ajándékok felajánlását, míg 11 százaléka szórakoztató programok elfogadását. A válaszadók nagyon jól tudják, hogy mit lehet és mit nem, ám annak ellenére, hogy tudja, mit nem szabad, mégis megcsinálja - kommentálta az adatokat Biró, aki szerint éppen ezért ez az egyik legfőbb feladat a korrupció elleni küzdelemben: meggyőzni a cégeket, hogy ha tudják, hogy törvényellenes, amit csinálnak, akkor ne csinálják. Ez azonban hosszú folyamat, az alapoktól kellene elkezdeni a gondolkodásmód megváltoztatását. Sokat segítene az is, hogyha a lengyel példára felállna egy erős korrupcióellenes szervezet. Ha a cégvezetők azt látják, hogy a kollégáik valóban több évnyi letöltendő börtönt kapnak a különböző csalásokért, akkor, ahogy Lengyelországban, itthon is elindulna egyfajta csökkenés a korrupciós esetek számában - mondta Biró.
A magyar válaszadók 53 százaléka szerint szigorodott a szabályozás szintje az elmúlt két évben. Ide kapcsolódó érdekes megállapítása volt ugyanakkor a kutatásnak, hogy a hazai cégek 21 százaléka szerint a vesztegetés és korrupcióellenes szabályzatok éppen az üzleti növekedéstől vonják el a levegőt. Nem minden szabálymódosítás hozta tehát azt az elvárt hatást, amit a jogalkotó akart - kommentált Biró, aki szerint a korrupció terjedésére mindenképpen hatással van komoly szabályozói rendszer is, aminek egyre nehezebb megfelelni. Éppen ezért fontos, hogy olyan szabályokat hozzon a mindenkori állam, amiket be lehet tartani és be is tudják tartatni a cégek - emelte ki Biró.
Napi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése