Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek

Forrás: NachDenkSeiten @ YouTube
EU-Kommission plant eigenes „Foreign Agent“-Gesetz
https://youtu.be/zpWhMNYS-8g

Mindenki hallgat, hogy nem köztársaságban élnek a magyarok!

 

Kedves Olvasóim! Ismét nehéz szívvel írok a Magyarországi eseményekről. Többen, még mindig nem értik, hogy miről írtam a múltkori cikkemben. Volt egy állítólagos választás. Ott, az állítólagos ellenzék összefogott Orbán ellen. Nagyon jól hangzott, de vajon mi is van a háttérben? Az ellenzéki nagy erők, ezt tehettem volna idézőjelbe, mert valójában ilyen nincs Magyarországon, vagy is hivatalosan nincs. Egy igazi ellenzék, az választási célnak tűzte volna ki, hogy közölje az emberekkel, hogy már Magyarország nem köztársaság 2012-óta! Melyik ellenzéki politikus tett ilyen kijelentést? A jelenlegi "ellenzék" valójában a megosztottságot hivatott betölteni a magyar politikában és nem a nyerni akarást, vagy a nemzetet felemelni. Sajnos az állítólagos "programjukban" semmi ilyesmi nem szerepelt. Orbánnak nem volt joga kilépni a köztársaságból, mert ő azt nem szüntetheti meg és nem is alkalmazhatná az alaptörvényt sem, mert titokban hajtotta végre, és nem hirdette ki a magyaroknak az új államformát. Az így hatálytalan és jogszerűtlen. Az évek alatt a magyarok elfogadták így, mintha minden a régi lenne. De nem a köztársaság útját járja Magyarország, hanem a feudalizmusba lépett vissza és nem előre! Nézze meg, hogy a keresőjében létezik e olyan találat, hogy magyar köztársaság? Csak a Magyarország kormányát fogja megtalálni. A világon, már minden állam tudja, hogy Magyarország nem köztársaság. A választ Ön is megkapja! Aki ebben kételkedik, annak adunk egy linket, amely nem magyar, hanem angol, de a magyar változásokat írja le! Hogyan lehetséges ez, hogy a magyarok ezt nem akarják elhinni?

Link a forráshoz:

https://link.springer.com/article/10.1007/s11196-020-09692-y

https://fmr-europe.com/news.php?extend.607

Kína megsértette Tajvan légterét Több rakétát is kilőttek a kínai vadászgépek!

 

Több rakétát is kilőttek a kínai vadászgépek!

A vasárnap folyamán több tucat kínai vadászgép repült be Tajvan légterébe. A kínai gépek több ízben repültek el Tajvan felett, miközben több rakétát is kilőttek a tengerbe. Ez volt az eddigi legsúlyosabb légtér sértés. Kína a saját területének követeli Tajvant, amely azonban nem akar csatlakozni a kínai kommunista államhoz. Joe Biden elnök egyértelművé tette, hogy minden erőszakos kísérletet az Egyesült Államok megtorlása követ. Nem tudni, hogy Kína fokozni akarja e a nyomást az USA-ra az Ukrajnai háború miatt. Mivel Kína és Oroszország szoros együttműködést hozott létre egymás között, ezért valószínű, hogy Kína is éreztetni kívánja nagyhatalmi törekvéseit. Ha ez így lesz, akkor a háború kiszélesedhet a délkeleti területekre is.

 

https://fmr-europe.com/news.php?extend.605

Háromnapos kínai-orosz elnöki tanácskozás Moszkvában

Moszkva, Peking, 2022. március 20. hétfő (MB)

Hétfőn háromnapos kínai-orosz elnöki tanácskozás kezdődik Moszkvában. Vlagyimir Putyin orosz, és Hszi Csin-ping kínai elnök négyszemközti és delegációk közti munkamegbeszéléseken egyeztet arról, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel szerezzenek érvényt közös céljuknak: az amerikai hegemónia megszüntetésének, és egy olyan sokpólusú világ megteremtésének, amelyben egyetlen ország sem diktálhat másoknak.

Mindketten úgy ítélik meg, hogy a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásának folyamata visszafordíthatatlanná vált, a világ mind több országa akar szabadon fejlődni, és megszabadulni az amerikai fennhatóságtól, ugyanakkor az egypólusú világrend fenntartásában érdekelt Egyesült Államok egyre agresszívabb magatartást tanúsít kettejükkel, és mindazokkal szemben, akik nem hajlandóak a régi módon élni. Az elnöki egyeztetés elsősorban arra irányul, hogyan fékezzék meg az amerikai agresszivitást anélkül, hogy világháborúba sodornák az emberiséget.

Kína ugyan semleges az ukrajnai konfliktussal szemben, de jogosnak tartja az orosz biztonsági követeléseket, és a békés rendezést a biztonság kölcsönös szavatolásában látja. Kiegyezés híve Kelet és Nyugat között. Peking közelmúltban előterjesztett 12 pontos béketervében többek között ez áll: „Egy ország biztonságát nem szabad mások kárára érvényesíteni. Egy régió biztonságát nem a katonai blokkok megerősítésével vagy bővítésével kell elérni. Minden ország jogos biztonsági érdekeit és aggodalmait komolyan kell venni és megfelelően kell kezelni. Összetett kérdésre nincs egyszerű megoldás.” Kína ebben a szellemben javasolja az új európai biztonsági rendszer kialakítását. Washington elutasította a kínai békekezdeményezést, Moszkva viszont előremutatónak ítélte és üdvözölte.

Míg Kína nem nyújt katonai támogatást Oroszországnak az ukrajnai konfliktusban, Oroszország flotta-támogatást nyújt Kínának az amerikai hadiflotta Kína elleni mozgásaival, és Tajvan Kína ellen fordításával szemben. Kínának azért van szüksége az orosz támogatásra, mert katonai ereje alulmarad az amerikainak, és orosz támogatásra van szüksége ahhoz, hogy ellensúlyozza az amerikai katonai nyomást. A haderő gyors fejlesztéséről hozott legutóbbi pekingi döntés arra utal, hogy a Kínai Népköztársaság középtávon igyekszik behozni lemaradását az amerikaival szemben.

Kína és Oroszország között alapvető egyetértés tapasztalható a nemzetközi kapcsolatok átalakítása, egy új világrend megteremtése tekintetében. Mindketten az amerikai hegemónia felszámolására, és egy olyan nemzetközi rendszer megteremtésére törekszenek, amelyben a nyugati pólus egy lesz a sok közül. Egyenjogú, kölcsönös tiszteleten alapuló, minden fél érdekeit figyelembe vevő, alá-és fölérendeltségtől mentes, kölcsönös érdekekre épülő, együttműködő világrendet akarnak meghonosítani a szembenállás, az amerikai birodalmi dominancia helyett.

Mindketten ragaszkodnak az ENSZ Alapokmányában szereplő nemzetközi jogrendhez, és elutasítják az Alapokmányt kijátszó, az amerikai jogrend globalizálására irányuló „szabályok rendszerét”.

Putyin és Hszi tárgyalásain minden bizonnyal központi kérdésként szerepelnek a gazdasági-pénzügyi kérdések. Mindkét fél abban érdekelt, hogy a nyugati szankciókkal szemben egymás közti kapcsolatait erősítse. Részben kétoldalúan, részben a BRICS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Uniónak az új Kínai Selyemúttal való összekapcsolása révén. Ezek a nemzetközi szervezetek a leendő sokpólusú világrend fontos elemei.

Nem kétséges, hogy a két ország Ázsiát szánja a világgazdaság új központjának, melynek élén Kína rövidesen átveszi az Egyesült Államok helyét.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Kína és Oroszország összefog a kooperatív világrend megteremtéséért

Moszkva, 2023. március 22. szerda (MB)

Kína és Oroszország megállapodott abban, hogy felszámolja az amerikai birodalmi hegemóniára épülő világrendet, és békés együttműködésre épülő világrendet állít a helyébe. A két ország vezetője, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin elhatározta, hogy országaik kölcsönös támogatásban részesítik egymást alapvető nemzeti érdekeik, a szuverenitás, a területi integritás, a biztonság és a fejlődés védelmében – összegezte a Magyar Békekör a Moszkvában megtartott orosz-kínai csúcstalálkozó lényegét.

„Olyan horderejű változások mennek végbe, amilyeneket száz éve nem látott a világ. Amikor összefogunk, az átalakulást mi irányítjuk” – mondta búcsúzóul Hszi Csin-ping Putyinnak. „Egyetértek” – hangzott Putyin válasza. „Kérem, vigyázzon magára kedves barátom” – tette hozzá.

Háromnapos munkalátogatásának befejeztével a kínai elnök szerdán hazautazott Moszkvából. A kedden kiadott orosz-kínai közös közlemény a következőket tartalmazza:

– A két fél elmélyíti stratégiai partneri együttműködését az új korszakban;

– Segítenek egymás legalapvetőbb nemzeti érdekeinek, a szuverenitás, a területi integritás, a biztonság és a fejlődés védelmében;

– Megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi ügyek ENSZ-központú rendszerének védelme mellett;

– Moszkva és Peking ellenzi a hegemónia minden formáját, az egyoldalú megközelítéseket és az erő politikáját, a hidegháborús mentalitást, a tömb-konfrontációt és egyes országok ellen irányuló csoportok létrehozását;

– Az Egyesült Államoknak címezve leszögezték: Egyetlen nukleáris hatalom sem telepíthet nukleáris fegyvert nemzeti területén túlra, és ki kell vonnia minden külföldre telepített nukleáris fegyvert;

– Oroszország és Kína szándéka, hogy előmozdítsa a többpólusú világrendet, a gazdasági globalizációt és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását, a globális kormányzás igazságosabb és racionálisabb fejlődését;

– Aggodalmuknak adnak hangot az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek különböző világrészekre telepítése miatt;

– Ellenzik a világűr fegyveres összecsapásra való felhasználására irányuló törekvéseket, és intézkedéseket tesznek az ilyen tevékenységek ellen;

– Oroszország megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elv mellett, és ellenzi Tajvan függetlenségét;

– Kiállnak a közel-keleti békéért és stabilitásért, és támogatják Szaúd-Arábia és Irán kapcsolatainak normalizálását. A párbeszéd eredményének tartják az iráni-szaúdi kiegyezést, és hasonló párbeszédre ösztönzik a közel-keleti feleket is;

– Folytatják egyeztetésüket az Afrikával és Latin-Amerikával kapcsolatos kérdésekben;

– Oroszország és Kína megállapítja, hogy felgyorsult a többpólusú világrend kialakításának folyamata, erősödik a fejlődő államok, és a fejlődő piaccal rendelkező országok pozíciója, növekszik azoknak az országoknak és regionális hatalmaknak a száma és befolyása, amelyek a globális folyamatokban jogos nemzeti érdekeiket képviselik;

– A két fél kiáll az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanások tárgyilagos, elfogulatlan, szakszerű vizsgálata mellett;

– Elítélik a terrorizmus minden formáját, egységes globális terrorellenes front létrehozását támogatják az ENSZ központi koordináló szerepével, ellenzik a politizált és kettős mércét a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemben, elítélik az államok belügyeibe való beavatkozás gyakorlatát a nemzetközi terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelem ürügyén, valamint a terrorista és szélsőséges csoportok geopolitikai célokra történő felhasználásának kísérletét;

– Ellenzik az információs és kommunikációs technológiák militarizálását, és támogatják az internet többoldalú, egyenlő és átlátható kezelését;

– Hosszú távú energetikai együttműködésben állapodtak meg. Az Oroszországból Mongólián keresztül Kínába tartó Szibériai Erő 2 gázvezetékről szóló megállapodás csaknem minden paraméterét tisztázták.

– Minden lehetséges módon összekapcsolják logisztikai rendszereiket, hogy biztosítsák az áruk és az utasok gyors mozgását vasúton, közúton, légi, folyami és tengeri úton;

– Kína rendkívül fontosnak tartja az Új Selyemútként ismert „Öv és Út” (Belt and Road) kezdeményezés összekapcsolását az Eurázsiai Gazdasági Unióval – mondta Hszi elnök;

– Közös munkacsoportot hoznak létre az Északi-tengeri útvonal fejlesztésére – jelentette be Putyin elnök. (Az útvonal egyetlen közlekedési rendszerbe tömöríti Oroszország európai és távol-keleti kikötőit, valamint Szibéria hajózható folyótorkolatait. Az útvonal hossza 5600 km a Kara-szorostól a Providence-öbölig);

– Növelik az orosz élelmiszer kivitelt Kínába; Kína vezető partner az orosz Távol-Kelet fejlesztésében, a két ország közti kereskedelem és beruházás terén. Moszkva és Peking gazdag tudományos potenciáljuknak köszönhetően világelsővé válhat az információs technológia, a hálózatbiztonság és a mesterséges intelligencia területén; Oroszország támogatja a kínai jüanban történő fizetések fejlesztését az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal folytatott kereskedelemben – tudatta Putyin;

– Az orosz elnök korlátlannak nevezte a két ország lehetőségét az együttműködésre;

– Oroszország és Kína kapcsolatainak alakulása független a külföldi befolyástól – áll a közös közleményben.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán azt mondta a két elnök megállapodásáról, hogy deeszkalációra, stabilizációra és a párbeszédhez való visszatérésre szólították fel az Egyesült Államokat, s közben keresik az érdekek és a stratégiai stabilitás egyensúlyát.

A Magyar Békekör tudósítója megjegyezte: noha a kínai-orosz közlemény nem tesz említést az ukrajnai konfliktusról, a két elnök megbeszélésén fontos témaként szerepelt.  Putyin tisztelettel viszonyult a 12 pontos kínai béketervhez, de vélhetően azt is Hszi értésére adhatta, hogy nem állnak el eredeti céljuktól, Ukrajna nácitlanításától, demilitarizálásától és semlegesítésétől, hiszen ha nem ezt tennék, nem számíthatnának arra sem, hogy a Nyugat kiegyezzen Oroszországgal, eleget tegyen 2021. december 15-i biztonsági követelésének, és újjáépíthessék az európai és a nemzetközi biztonsági rendszert a biztonság oszthatatlanságának elve alapján. Putyin előremutatónak, de korainak tarthatta a kínai béketervet, Hszi pedig vélhetően tudomásul vette, hogy a békekötésnek még nem jött el az ideje.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Megsemmisült az ukrán páncélosdandár Bahmut-ban, hamarosan orosz kézre kerül a város!

 

Az oroszok megfontoltan nyomulnak előre Bahmut-ban óriási veszteséget okozva az ukránoknak. A nyugati médiák, mind dicsőséges ukrán győzelmekről számolnak be, miközben óriási veszteségeket szenvednek a város védelmére. Egy állítólagos elit ukrán páncélosdandárt vezényeltek a város megerősítésére, de alig egy hét leforgása alatt az oroszok megsemmisítették szinte az egész alakulatot. Az orosz előrenyomulás nem erőltetett, hanem inkább nyugodt és megfontoltan zajlik. Miközben a világsajtó azt terjesztette, hogy az oroszok utánpótlási nehézségekkel küzdenek, annak ellenére elfoglalják a várost. Értesüléseink szerint több modern orosz harcjárművet irányítottak a térségbe. Azonban a nagy orosz offenzíva még mindig nem következett be. Ha az ukránok megtörnek a város keleti felén, akkor az orosz hadsereg egy mély éket vághat az ukrán védelembe. A fényképeken jól látható, hogy egyre inkább látványosan festik fel a náci keresztre való utalásokat a harcjárművekre az ukránok. Mikor látja be a világ, hogy mi folyik Ukrajnában valójában?

https://fmr-europe.com/news.php?extend.606