USA-EU Paktum a mezőgazdaság liberalizációjáról

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodás létrehozásának ötlete nem új, a gazdasági növekedés fellendülésével és a jelentős léptékű munkahelyteremtés lehetőségével kecsegtető egyezményről a világ két legnagyobb gazdasága között már régóta folyik a párbeszéd, amelynek az elhúzódó gazdasági válság, illetve a Világkereskedelmi Szervezet tagállamai közötti multilaterális kereskedelmi tárgyalások (dohai fejlesztési menetrend) megrekedése komoly lendületet adott.

Az TTIP mind a határidőket, mind a tartalmat, mind a várt eredményeket illetően meglehetősen ambiciózus terv. Az egyezmény alapvetően az USA és az Európai Unió közötti kereskedelem liberalizációját tűzte ki célul a vámok mellett a nem vámjellegű korlátok lebontásával (pl. adminisztratív akadályok, szükségtelen szabályozások, a beruházások korlátozása), a kölcsönös kereskedelmet és a befektetéseket akadályozó tényezők elhárításával, a szabályozások harmonizációjával. Az egyezmény aláírásának időpontja egyelőre bizonytalan - úgy tűnik Brüsszel és az egyes tagállamok jóval óvatosabbak - ám a tengerentúli fél eltökélt, hogy még az Obama-adminisztráció mandátumának lejárta előtt tető alá hozza a megállapodást.

Mit ad nekünk a TTIP?

A várt eredmények, és a kölcsönös haszon is grandiózus léptékű. A TTIP a londoni Centre for Economic Policy Research becslései szerint az Európai Uniónak évi 119 milliárd eurónyi hasznot hozhat, még kézzelfoghatóbban átlagosan 545 eurót minden európai háztartásnak. Az amerikai gazdaság pedig évente 95 milliárd eurót - háztartásonként 655 EUR - nyerhetne. A megállapodás mintegy kétmillió új munkahelyet teremtene, és a világgazdaság többi régióját több mint 130 milliárd dollárral gyarapíthatja. „A TTIP lenne az elképzelhető legolcsóbb gazdaságélénkítő csomag” - vélekednek európai szakértők.

Beáldozza az unió a mezőgazdaságot?

A David Cameron brit miniszterelnök által az egyetemes globális gazdaságtörténet legnagyobb léptékű kétoldalú kereskedelmi egyezményének előkészítése monumentális előkészítő munkát igényel, és számos neuralgikus pontja van. Ezek egyike a mezőgazdaság, és általánosságban az agrárszektor, amelynek ügye az Európai Unióban különösen kényes, az ágazatot övező viták többnyire hatalmas hullámokat korbácsolnak. Most sincsen ez másképp, sőt, az unión belül sokan tartanak attól, hogy a TTIP nagy vesztese Európa agrárszektora lesz, egyesek egyenesen az uniós mezőgazdaság feláldozásáról beszélnek. (A megállapodás következményeit értelemszerűen a hazai agrárszektor is viseli majd, ezekről lásd keretes írásunkat.)

Az agrárkereskedelmi liberalizáció a szabadkereskedelmi egyezmények legérzékenyebb fejezetének számít, és az agrárágazatot általában más szempontok szerint értékelik, mint az egyes ipari ágazatokat. Többek között azért, mert az agrárágazat liberalizációjának társadalmi hatásai erősebbek, és közvetlenebben jelentkeznek, mint más ágazatok esetében, másrészről azért, mert az agrárlobbik mindenütt a világon rendkívül erősek. „Emlékezzünk csak vissza arra, amikor Magyarország szabadkereskedelmi megállapodást kötött az unióval. Ez elsősorban az ipari termékekre vonatkozott, az agrártermékeknél csak koncessziókat alakítottak ki, meghatározott termékeknél, meghatározott mennyiségekre - hívja fel a figyelmet a téma szakértője, Meisel Sándor, a Világgazdasági Intézet Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.

A TTIP célja alapvetően a két fél közötti tarifális és nem tarifális korlátok lebontása lenne az agrárszektorban is. Ha az átlagvámot tekintjük, akkor annak mértéke Európában nagyjából a duplája az amerikainak (18% és 9-10%), így igaz, hogy ebben a tekintetben Európa többet veszítene, főleg, ha hozzátesszük, hogy az EU mezőgazdasága több területen kevésbé versenyképes az amerikaihoz képest. Látni kell azonban azt is, hogy az átlagvám nem annyira pontos mutató, hiszen egyes termékeknél a tarifák kiugróak lehetnek, míg másoknál nagyon alacsonyak. Ahogy említettük, a szabadkereskedelmi megállapodások esetében az agrárszektort általában nem úgy kezelik, mint a többi iparágat, elképzelhető, hogy nem kell az összes tarifa megszűnésével számolnunk (legalábbis nem azonnal), így a végeredmény valószínűleg a felek érdekérvényesítő-képességétől függ majd. A bizonyos termékekre megállapított vámok nem véletlenül magasak, és a felek ezekben az esetekben a jövőben is igényt tarthatnak bizonyos védelemre. Az unió például valószínűleg erősen lobbizni fog majd a jelenleg igen magas vámtétellel terhelt európai tejtermékek, pl. sajtok olcsóbb amerikai exportjáért, de számos más esetben az amerikaiak fognak kiállni a vámok teljes lebontásáért.

A támogatások versenye - Reformok az agrártámogatásokban?

A tarifális korlátok lebontásánál jóval bonyolultabb kérdés a nem tarifális elemek kezelése, ugyanis az egyes szabályozások rendkívül eltérőek, más alapokra épülve, más logika mentén érvényesülnek.

Az egyik legkényesebb ügy az, hogy az agrárkereskedelmi liberalizáció az agrárpolitikákat is érintené, ezen belül pedig az agrártámogatási rendszereket. A vámok lebontása ugyanis elkerülhetetlenné teszi az utóbbiak felülvizsgálatát is, hiszen a szubvenciók sok termék esetében mesterségesen fenntartott versenyképességet jelentenek, ami liberális megközelítésben jogosan fel aggályokat. „Ha lebontom a vámokat, és valamelyik fél a nulla százalékos vám mellett jóval nagyobb támogatást képes, vagy akar nyújtani a termékekre, akkor ez valójában már a támogatások versenye lesz. Ez az egyik fő ok, amiért az agrárliberalizáció kimarad, vagy csak részlegesen fér bele a szabadkereskedelmi megállapodásokba, és ezért az egyik legnehezebb ügy pl. a WTO tagok által folytatott tárgyalások során is” - mutat rá Meisel.

Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok masszívan támogatja az agrártermelőket, azonban az egyes támogatáspolitikák megközelítése, célrendszere és eszközei különböznek, ami alapvetően nehezíti meg a szabályozások harmonizációját, behatárolva a liberalizációt is. Míg az EU közvetlenül a gazdálkodókat támogatja, az USA-ban nem a termelő kapja a támogatást, sokkal inkább az árak alacsonyan tartásán keresztül a fogyasztó - ha a kereslet magas, akkor a termelő is jól jár. Az agrárágazat szerkezete nagyban függ annak az egyes gazdaságokban és társadalmakban betöltött funkciójától. Ehhez illeszkedik a támogatáspolitika is: az unióban főleg családi birtokok vannak - és ezekre irányul a támogatás is - míg az USA-ban nagybirtokok (az átlagos birtokméret a hétszerese az uniósnak). Az előbbi megközelítésben a multifunkcionalitáson van a hangsúly, előtérbe kerül a munkahelyteremtés, a vidék népességmegtartó képessége, a vidéki életmód fenntartása (pl. fiatal gazdák), a környezet és a klíma kérdései (pl. zöldítés). Ez a megközelítés pedig teljesen ellentmond az amerikai, piacvezérelt megközelítésnek.

Ezek olyan ellentétek, amelyeket rendkívül nehéz feloldani, nagyon radikális és mélyreható szabályozási harmonizációt igényelnének, nem is beszélve arról, hogy a reformok erős társadalmi ellenállásba is ütköznének. Az már más kérdés persze, hogy sokan szívesen látnák a rendkívül költséges és sokak szerint pazarló, kevéssé hatékony uniós agrárpolitika újragondolását, az EU „szent tehenének” reformjába azonban már sokak bicskája beletört. Ugyanez a másik oldal estében is igaz: az amerikai termelők aligha lennének hajlandóak feláldozni kivételes státuszukat. Ezt azt jelenti, hogy bármennyire is átfogó liberalizációra törekednek a felek, a támogatáspolitikák reformjának egyelőre nincs realitása. „Az unió nem fogja feláldozni a mezőgazdaságot. Bár szerepe sem a GDP-ben, sem a foglalkoztatásban, sem a kereskedelemben nem olyan nagy jelentőségű, társadalmi szempontból elfogadhatatlan, hogy kidobják a közös agrárpolitikát. Ez valószínűleg egy következő elem lesz a liberalizációs folyamatban” - véli Meisel.

Mit hoz Magyarországnak a TTIP?

A megállapodás magyar-amerikai agrárkereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt közvetlen hatása valószínűleg nem lesz számottevő. A magyar kivitelben az Egyesült Államokba irányuló mezőgazdasági termékek mindössze 2-2,5 százalékot tesznek ki, és a nagyságrend a másik irányban is hasonló. Ha a két ország kölcsönösen megnyitná agrárpiacait, valószínűleg ez az arány akkor sem mozdulna el jelentősen. A közvetett hatások viszont annál lényegesebbek, ugyanis előfordulhat, hogy a versenyképesebb amerikai termékek miatt a magyar termékek kiszorulnának hagyományos piacaikról. Fennállhatnak ilyen veszélyek pl. a kukoricaexportunk esetében, vagy a takarmánybúza esetében, amelynek az olcsóbb amerikai szója lehet a helyettesítője. Az ördög azonban a részletekben rejlik, így a magyar export sorsa nagymértékben függ attól, hogy milyen termékekre terjed ki, és milyen mértékű lesz majd a liberalizáció.
A szabályozási harmonizációban Magyarország olyan kérdésekben lehet érdekelt, mint az eredetvédelem, a földrajzi jelölések vagy a GMO-k. A beruházásokra a kevesebb kapcsolódási pont miatt nem lesz komoly hatással a megállapodás, az idén életbe lépett földforgalmi törvény pedig csaknem kizárja a lehetőségét annak, hogy a magyar termőföld tömegesen amerikai farmerok kezébe kerüljön.

Elárasztják Európát a GMO-k?

A szabályozás megközelítésének különbözősége az állategészségügy, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem esetében is szembeötlő. Az európai szabályozás jóval keményebb ezeken a területeken is, az ennek való megfelelés pedig tetemes költségeket ró az uniós termelőkre. Az olyan országok, amelyek ezekre nem fordítanak akkora figyelmet - így pl. az USA - versenyelőnyhöz jutnak. Az unió az élelmiszerbiztonságban sokkal magasabb szintet képvisel, mint az USA, és ebből aligha lesz hajlandó lejjebb adni. Gondoljunk csak a genetikailag módosított szervezetek (GMO) által felvetett problémákra, amelyekkel kapcsolatban Európa nagyon kemény szabályozást alkalmaz.

Meddig keménykedk Európa?

A TTIP-tárgyalások egyik fontos fejezete az Európai Unió és az Egyesült Államok eltérő álláspontja a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) kapcsolatban. Az USA-ban a GMO-k az oroszlánrészét adják a szántóföldi növénytermesztésnek, míg az uniós szabályozás rendkívül szigorú, és az európai társadalom erősen elutasító ebben a kérdésben. Éppen ezért nehéz lenne elképzelni, hogy az egyenlő verseny nevében Európa hirtelen megengedné, hogy elárasszák a GMO-termékek. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy a hasonló egyezmények esetében mindkét félnek kell kompromisszumokat kötnie, így valószínűleg az unió jelenlegi kemény hozzáállását kénytelen lesz felülvizsgálni. A GMO-kal kapcsolatban vannak országok, amelyek érdekeltek a GMO-mentességben, így ők valószínűleg ragaszkodni fognak szigorú szabályozáshoz. Többek között Magyarország is ebbe a csoportba tartozik, sőt mi meglehetősen szélsőséges állapotot képviselünk, miután a GMO-mentesség még az Alkotmányba is bekerült. Mellettünk pedig más, nagy agrárexportőr országok is kiállnak a GMO-mentesség mellett, így radikális változások ebben a kérdésben szintén nem várhatóak. A TTIP GMO-kat érintő kérdéseiről hazánkban is aktív szakmai párbeszéd folyik. Nem véletlen, hogy ez a téma volt a fókusza a GMO-kerekasztal legutóbbi ülésének is. Az USA eltérő gyakorlata a hormonkezelt húsokkal kapcsoltban ugyancsak erős érzelmi töltettel átitatott vitákat kavar, ebben szintén komoly összecsapások várhatóak.

Míg Amerikában hatalmas, több ezer hektáros területeket, minimális élőmunkával, csúcstechnológiájú géppel, esetleg GMO vetőmagokkal, rendkívül költséghatékonyan művelnek meg, addig az uniós mezőgazdaság alapvetően nem a tömegtermelésre van berendezkedve, hanem a minőségi, a klímavédelmet, a vidéket, az állatok jólétét is figyelembe vevő termelésre, és inkább a minőségi réspiacokra fókuszálva. Ez nem csak a szabályozásokból eredő versenyképességbeli különbségekre hívja fel a figyelmet, hanem rávilágít arra is, hogy az unió számára az olyan kérdéskörök, mint az eredetvédelem, az egyes termékmegjelölések, földrajzi jelölések sokkal fontosabbak, mint Egyesült Államoknak. Ez ismét egy olyan, speciális problémákat felvető szabályozási terület, amelyekben nehezen juthat dűlőre a két fél.

Hogyan tovább?

Összegezve tehát: az agrárliberalizációt nem lehet teljes mértékben elkerülni. Egyrészről azért, mert kölcsönös előnyökről is szó van, másrészről pedig a mezőgazdaság teljes kiiktatása esetén meghiúsulna a szabadkereskedelmi megállapodás gondolata, és sokak aggálya igazolódna, miszerint csak egy kis léptékű látszat-megállapodás születik majd.

A legesélyesebb forgatókönyv szerint a vámcsökkentések megvalósulnak, de csak bizonyos korlátok között, a szabályozási harmonizáció pedig lassan, erős kompromisszumok és a felek érdekérvényesítő-képessége szerint történik majd meg. Az ördög azonban itt is a részletekben rejlik, ezek leszögezése pedig egyelőre messze van.

Az a félelem ugyanakkor, hogy az unió feláldozza a mezőgazdaságot a kereskedelmi egyezmény érdekében, meglehetősen túlzó. Ne feledjük, hogy olyan, világgazdasági szinten is meghatározó országok érdekeltek az ágazatban, mint Németország vagy Franciaország. Ezek az országok pedig kétségkívül kemény ellenfélnek bizonyulnak majd az amerikai fél számára.

Hírfigyelő Szolgálat

Magyarországon a GDP 22,1 százaléka származott nem adózott munkavégzésből 2013-ban.

A feketegazdaság aránya az elmúlt években lassú csökkenést mutatott: a gazdasági válság kibontakozása után, 2009-ben 23,5 százalék volt, azóta évente néhány tized százalékponttal lett kisebb, de csak azért, mert a néhány % is külföldön tengeti napjait vagy éli világát. A Randstad által Flexibility at Work 2014 riport néven publikált átfogó elemzésben összesített adatok szerint ez nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára kiterjedő tendencia, ugyanakkor még mindig nagy különbségek vannak az egyes országok között a feketegazdaság nagyságát tekintve.

A szomszédos országok közül például Szlovákiában 15, Ausztriában pedig 7,5 százalék volt a feketegazdaság aránya, míg Szlovéniában 23,1 százalék, Horvátországban és Romániában pedig 28,4 százalék volt ugyanez az arány. "Európa egyértelműen nyugati és keleti szektorra osztható a feketegazdaság tekintetében, és sajnos Magyarország a választóvonal rosszabbik oldalára esik, míg Szlovákiában a nyugat-európai értékekhez hasonló arányt mértek" - elemezte az adatokat a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A magas adó az oka mindennek?

A Randstad által készített elemzés több szempontból is vizsgálta, hogy van-e kapcsolat az egyes országokban az adóterhek nagysága és a feketemunka elterjedtsége között, és nem talált statisztikailag jelentős összefüggést. Több észak- vagy nyugat-európai államban, például Finnországban, Franciaországban, Belgiumban, Svédországban vagy Dániában a magyarnál jóval magasabbak az adóterhek, mégis a hazainál jóval kisebb, 10-15 százalékos a feketemunka aránya. A kormány által tett erőfeszítések a munkát terhelő adóterhek csökkentésére egyelőre nem hozták meg a kívánt áttörést. A munkáltatói és munkavállalói adóelkerülő játszma folytatódik, a munkáltatók, önfoglalkoztatók nem tartanak eléggé a szankcióktól, a munkavállalók érdekérvényesítő képessége pedig korlátozott.

Kevesebb szabályra és csúszópénzre lenne szükség

A Flexibility at Work 2014 riport az adóterheken kívül több más tényező hatását is vizsgálta. "Ezek közül néhány eléggé nyilvánvaló, jelentős például az összefüggés a számla nélküli, illegális pénzmozgások és a feketemunka nagysága között. Ha az élet számos területén találkozunk zsebbe adott összegekkel, akkor kevésbé lepődünk meg, ha a fizetésünket is így kapjuk" - magyarázta Baja Sándor. Hasonló a kapcsolat a szociális védőháló erősségével: hazánkban rövid ideig járnak csak a munkanélküli juttatások, így gyorsan bevételhez kell jutnia az embereknek. Ez rövid távon szintén a feketemunka malmára hajthatja a vizet, mivel az álláskereső a be nem jelentett munkát is kénytelen lesz elvállalni.

Van azonban egy kevésbé nyilvánvaló faktor is: az újnevezett - Flexibility at Work - kutatásból egyértelműen kiderül, hogy minél rugalmasabb egy országban a munkaerő-kölcsönzés és egyéb atipikus foglalkoztatás szabályozása, annál alacsonyabb a feketemunka aránya. A vállalatok csak úgy őrizhetik meg a hatékonyságukat, ha folyamatosan a gazdaság gyorsan változó igényeihez igazítják a működésüket, ez pedig a munkaerő tekintetében is a rövidebb távú, rugalmas szerződésekkel biztosítható. Amennyiben erre van legális, egyszerű lehetőség, a vállalatok és a munkavállalók mellett az állam is profitálhat a rugalmas foglalkoztatási formákból.

Bíró Dalma

Szankciók, rések, pajzsok, profit

Tejtermékek embargója

Dacian Ciolos, az EU Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Biztosa a bejelentés kapcsán kifejtette: „Az európai tejágazat ártrendjein már látszanak az orosz tilalom szektorra gyakorolt hatásai. Számos tagállam exportbevételétől esik el, így új értékesítési lehetőségeket kell találnunk. Az ágazatnak időre és segítségre van szüksége, hogy alkalmazkodjon, ezért célzott piaci támogatást hirdetünk meg – elsősorban a tejpor, vaj, és exportra szánt sajtok tekintetében –, melyet szükség esetén további intézkedések fognak követni.”

„A következő napokban fogom átadni a tagállamoknak, ill. az Európai Parlamentnek az első teljes értékű elemzést az orosz tilalom a legfőbb európai agrár-élelmiszeripari ágazatokra gyakorolt rövid- és középtávú hatásairól, valamint egy áttekintést a szakpolitikai lehetőségekről. Az uniós gazdák megnyugtatására szeretném ismét leszögezni, hogy amint a piac bizonytalanságának anyagi kockázatai megjelennek, a továbbiakban is használni fogjuk az új Közös Agrárpolitika (KAP) nyújtotta lehetőségeket a piac megelőző jellegű stabilizálása érdekében” –folytatta.

A Bizottság magánraktározási támogatást (PSA) fog biztosítani a vaj és a sovány tejpor vonatkozásában, hogy a 3-7 hónapos tárolás mindennapos költségeit magára vállalja. A végrehajtáshoz szükséges jogi lépés előzetes tervezetét a jövő héten nyújtják be a Bizottsághoz hivatalos szavazásra.

Bizonyos sajtok Oroszországba irányuló exportjának értékére való tekintettel (mely 2013-ban elérte az egy milliárd eurót) a bizottság szándékában áll kiterjeszteni ezen intézkedéseket a sajtokra is. A PSA sajtokra vonatkozó, illetve a beavatkozási periódus meghosszabbításával kapcsolatos előírásait a Delegált Törvények hivatottak szabályozni, melyeket a Bizottság a közeljövőben fogja felterjeszteni a Közös Agrárpolitika (KAP) tavalyi, rendkívüli piaci helyzetek kezelésére meghatározott szabályai szerint.
Háttér
A Magánraktározási Támogatás (PSA) egy előirányzott intézkedés vaj és sovány tejpor vonatkozásában, mely a Közös Agrárpolitika (KAP) keretén belül úgy szabályozza a piacot, hogy pénzügyi támogatással járul hozzá a termékek ideiglenes, 3-7 hónapig tartó tárolásához, és részben finanszírozza az ezzel járó költségek egy részét. Az érintett termékek továbbra is az egyes szereplők tulajdonában maradnak, ők a felelősek a majdani értékesítésért a tárolás befejeztével.

Tekintettel arra, hogy a KAP piacra vonatkozó, jelenlegi szabályozása kizárólag a vaj, a sovány tejpor és a származási helyük vagy földrajzi megjelölésük miatt oltalom alatt álló sajtok esetében irányoz elő kifizetést, rendkívüli intézkedéseket fognak kezdeményezni, hogy a különböző sajtok Oroszországba való exportját kiváltsák.

Az EU tejtermékeinek oroszországi kivitele tavaly elérte a 2,3 milliárd eurót, melyből legnagyobb részt sajtot (1 milliárd euró értékben), egyéb élelmiszer-készítményeket (470 millió euró), vajat és vajolajat (140 millió euró), friss tejtermékeket (100 millió euró), késztermékeket (90 millió euró), sovány tejport (70 millió euró) és tejsavóport (30 millió euró értékben) forgalmazott. A 25, Oroszországba sajtot exportáló tagállam közül a legnagyobb mennyiségben Hollandiából, Litvániából, Finnországból, Lengyelországból, Dániából, Németországból, Olaszországból, Franciaországból és Lettországból szállították a tejtermékeket.

A korábban zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozó rendkívüli piacvédelmi intézkedések (összesen 157,7 millió euró értékben) után így a mai bejelentés értelmében a tejágazat is megkapja a szükséges közösségi támogatást.

Nemhiába, ez az egész bankár-EU profitéhes, rothadó világ még mindig azt hiszi, hogy pénzzel, támogatásokkal, kompenzációkkal be lehet tömni minden mesterségesen ütött rést a természetes dolgok pajzsán...

Tóth János - Hernád Völgye H.H.K

A cseh védelmi minisztérium sem tud a magyar T-72-es harckocsik érkezéséről

A kormany.hu közleménye szerint hétfő reggel (2014.08.25.) az Excalibur Defense Kft. megkezdte a hadrendből kivont 58 darab T-72-es harckocsi elszállítását Cseh Köztársaság területére.

(A kép illusztráció)

A Cseh Köztársaság Védelmi Minisztériumának kommunikációs vezetője, Jan Pejsek 2014.08.28-án, ma azt nyilatkozta, hogy a minisztérium nem tud arról, hogy bármilyen harckocsi is érkezne a Cseh Köztársaság területére Magyarországról. "A Cseh Köztársaság Védelmi Minisztériumának nincs semmi információja arról, hogy Magyarországról T-72-es tankok érkeznének egy cseh cégen keresztül az országba." - nyilatkozta Jan Pejsek a Ria Novosti hírügynökségnek. Pejsek hozzátette, hogy a védelmi minisztrérium nem adott ki engedélyt egy cseh cégnek sem magyar harckocsik importálására.

Az anyacég, az Excalibur Defense Ltd. még nem kommentálta az eseményeket.

http://www.hidfo.net/2014/08/28/cseh-vedelmi-miniszterium-sem-tud-magyar-t-72-es-harckocsik-erkezeserol

Visszaállítják a sorkötelezettséget Ukrajnában

Két ukrán katonai egység dezertálása miatt kerültek súlyos helyzetbe a Kijev által terrorellenesnek nevezett haderők Kelet-Ukrajnában, a Donyeck melletti Ilovajzsk városánál folyó harcokban - közölte Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön Kijevben, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) rendkívüli ülését megnyitva.
Közben médiajelentések szerint a védelmi tanács úgy határozott, hogy vissza kell állítani a sorkötelességet Ukrajnában, és ősszel sorozást kell tartani. A sorkatonai szolgálatot Viktor Janukovics posztjáról eltávolított volt elnök szüntette meg, az utolsó sorozás tavaly ősszel volt a kelet-európai országban.

"A felelősséget az Ilovajszknál kialakult helyzetért nagy mértékben annak a két egységnek a tagjai és parancsnokai viselik, akik önhatalmúlag elhagyták állásaikat, veszélybe sodorva ezzel bajtársaik életét" - fogalmazott Porosenko. Az államfő ugyanakkor nem fedte fel mely alakulatok, és milyen egységei dezertáltak.

Ilovajszknál már csaknem egy hete vannak heves tűz alatt a város "felszabadításáért" küzdő önkéntesek és hivatásos katonák, akik folyamatosan erősítést, fegyvereket és lőszereket követelnek az ukrán államfőtől és a védelmi minisztériumtól. Előző nap az Ilovajszknál harcoló Dnyipro-1 önkéntes alakulat parancsnoka, Volodimir Paraszjuk a Facebook-on azt közölte, hogy tüzérségi támogatást kaptak, és elkezdték visszaszorítani a szakadárokat. Paraszjuk közölte, hogy kedden súlyos veszteségeket szenvedtek, az alakulat négy tagja vesztette életét és 14-en sebesültek meg. A héten Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes alakulat parancsnoka is sürgős erősítést kért Ilovajszkhoz.

Porosenko hangoztatta, hogy az Ukrajnába behatolt orosz csapatok a szakadárok megsegítésére érkeztek, mivel az utóbbi időkben az ukrán terrorellenes erők komoly harci sikereket értek el az oroszbarát szeparatisták elleni harcokban. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt két hónap alatt az ukrán fegyveres erőknek köszönhetően jelentősen összezsugorodott a harcok sújtotta terület.

"A terrorista banda megmentésére hadoszlopok hatoltak be Oroszországból nehézfegyverzettel, nagy mennyiségű egyéb fegyverekkel és az orosz reguláris hadsereg katonáival azon a határszakaszon, amelyet nem mi tartunk ellenőrzésünk alatt" - szögezte le az elnök.

Kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai helyzet rendkívül súlyossá vált, de - mint mondta - "kontroll alatt tartható". Ezért arra kért mindenkit, hogy ne essen pánikba, hogy "hideg fejjel és józan ésszel" hozzák meg a közös döntéseket a további lépésekről.

Az elnök meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna képes megvédeni önmagát.

Az államfő tájékoztatása szerint csütörtökön első alkalommal volt vezérkari szintű konzultáció Ukrajna és Oroszország között, amelyen a katonai foglyok cseréjéről és a határvédelem erősítéséről tárgyaltak.

Porosenko közölte, hogy várhatóan szombaton konzultációkat kezdenek egymással az ukrán és az orosz határőrszolgálat képviselői is. Az elnök az ukrán határőrség vezetésének feladatául szabta a kelet-ukrajnai határátkelők újbóli megnyitását, és megállapodást a közös ukrán-orosz járőrözésről.
MTI

Ukrán aktivista: erőszakkal viszik az embereket a frontra

Az egyre romló gazdasági és humanistárius helyzetről számolt be az atv.hu-nak egy ukrán aktivista, aki szerint keleten legalább 100 ezren vesztették el állásukat, Kijev pedig képtelen nekik segíteni. Hozzátette: az emberek nem akarnak az oroszok ellen harcolni, ezért a kormány erőszakkal viszi el a fiatalokat és ismét bevezetik a hadkötelezettséget.

Az atv.hu-nak egy név nélkül nyilatkozó vinnyicai civil aktivista elmondta, hogy az ukránok elcsigázottak, fáradtak, senki nem akar harcolni, erőszakkal viszik az embereket a frontra. “Az embereket egyre durvábban hívják be a katonai szolgálatra, és mivel sokan dezertálnak, rögtön bírósággal fenyegetik a hadköteleseket. Sőt sokakat arra kényszerítenek, hogy aláírják azt a papírt, amivel kijelentik, hogy ‘önkéntesen’ vonultak be” – fogalmazott az ukrán forrás.

Hozzátette: Donyeck megye eddig többségében az orosz exportra dolgozott, és a konfliktus miatt nagyon sok gyár összecsomagolta a gépeit és elköltöztek Oroszországba. Mint mondta 100 ezer ember már elvesztette munkáját, sokan nem jutnak szociális juttatáshoz, nyugdíjhoz, mert az IMF a mentőhitelért cserébe megszorításokat követelt. “A hrivnya (az ukrán pénz) 50 százalékot romlott, az export 30 százalékot zuhant, a valutaeladás leállították, Kijevben is legfeljebb napi 100 dollárt vehetnek az emberek” – fogalmazott, majd hozzátette: ugyan Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök azt ígérte, hogy megszakít minden gazdasági kapcsolatot Oroszországgal, most elismerte, hogy számít az orosz gázra.

“A szakadárok nem fogják megkezdeni a tanévet az iskolákban, mert az iskolák fele le van rombolva. A nyár során legalább 100 ezer ember elhagyta Luganszk és Donyeck megyéket, ősztől pedig bevezetik a hadkötelezettséget” – összegezte a súlyos állapotokat az atv.hu-nak nyilatkozó vinnyicai aktivista.

Hodorkovszkij szerint hazudik Moszkva, tüntetésre szólít fel

A moszkvai hatóságok hazudnak Oroszország ukrajnai tevékenységéről – állítja Mihail Hodorkovszkij orosz iparmágnás, aki tüntetésre szólította fel honfitársait.

Az egykori Jukosz olajcég volt főrészvényese szerint Oroszország fegyverzetet és katonákat küld Ukrajnába, az orosz hatóságok viszont minderről hazudnak, éppen úgy, mint a nyolcvanas években az afganisztáni háború esetében és a kilencvenes években a csecsenföldi háború esetében.

Az „egyenlőtlen küzdelem” mindkét oldalon áldozatokkal jár, munkatársakat, barátokat, rokonokat temetnek Oroszországban és Ukrajnában is. „De nem azért öljük egymást, mert ezt akarjuk, hanem azért, mert az öregedő rezsimnek szüntelenül vér kell” – emelte ki a honlapján közzétett nyilatkozatában.

Hodorkovszkij hangsúlyozta, hogy meg lehet állítani a háborút, és ehhez csak „az utcára kell vonulni”, tüntetni, sztrájkolni kell.
„A hatóságok rögtön kushadnának, mert gyávák”, de tiltakozás helyett „mi mégis inkább hiszünk a hitegetésnek, és sírunk a temetéseken” – írta Hodorkovszkij, hozzátéve, hogy ő már nem tud csendben maradni, és nem is lesz csendben.

Az üzletember tavaly decemberben elnöki kegyelemmel szabadult, és rögvest külföldre, Berlinbe repült, onnan pedig hamarosan Svájcba távozott, ahol idén márciusban ideiglenes, de meghosszabbítható letelepedési engedélyt kapott.
(atv)

Bal-Rad komm: Hodorkovszkij Féreg ezek szerint nem úgy tudja a dolgokat, mint a vinnyicjai “aktivista”! Hodorkovszkij Féreg ahelyett hogy börtönben rohadna még mindig, Majdant és háborút csinált.

És most az ukránokat tüntetni és sztrájkolni hivja! Miközben Jaros hitestestvére Donbasszban tankokkal meg repülőgépekkel, meg rakétákkal vallott kudarcot!

Reméljük, Hodorkovszkij Féreg betolja a képét Ukrajnába!

Lefölözte a kormány az RTL profitját

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint augusztus 20-áig összesen 1,3 milliárd forint adóbevétel folyt be a nemrég kivetett reklámadóból. Ebből összesen 1054 millió forintot fizetett az RTL Group, melynek nagy részét, mintegy 845,7 milliót a magyarországi RTL Klub adózott le. Mint kiderült, a magyarországi RTL fizette a reklámadó több mint 65%-át, vagyis a kormány kifejezetten a kereskedelmi média profitcsökkentése céljából vezette be az új adóformát.

Július közepén az RTL Group vezetője a Financial Times-nak nyilatkozva kifejtette, hogy; "a kormány célja a reklámadóval az, hogy olcsón fel tudja vásárolni az RTL Klubot". Dirk Gerkens szerint a kormány célja, hogy a sajtó szorongatásával arra kényszerítse az RTL Group-ot, hogy olcsón eladja a vállalatot az államnak. Az RTL ügyvédei akkor nemzetközi jogi eljárást helyeztek kilátásba Magyarország ellen. Alig két héttel a Dirk Girkens által adott nyilatkozat előtt pedig egy baloldali médiajogász kijelentette, hogy az RTL akár meg is tudná buktatni a kormányt, ha beszüntetné a legnézettebb műsorokat arra hivatkozva, hogy az a reklámadó miatt szűnt meg.

http://www.hidfo.net/2014/08/28/lefolozte-kormany-az-rtl-profitjat

Fokozatosan kivonulnak a nyugati olajvállalatok Nigériából

A Shell olajával fertőzött terület Nigériában

- Hírek, kommentárok -

MTI: “Hamarosan megállapodhat a Royal Dutch Shell, a Total és az Eni olajvállalatok által alkotott konzorcium nigériai belföldi olajvállalatokkal, hogy eladnak a helyi olajcégeknek négy nigériai olajmezőt és egy szállítóvezetéket – értesült a Financial Times (FT) gazdasági napilap.

A napilappal két bennfentes forrás osztott meg információkat az üzletről, melynek értéke elérheti az 5,2 milliárd dollárt. Az összeg nem végleges, a tárgyalások során változhat, de a bankszektorban dolgozó egyik forrás szerint biztosan jelentős lesz, mutatva a belföldi nigériai olajvállalatok erejét.

A nigériai olajvállalatok 2008 óta terjeszkednek aktívan belföldi piacukon, miután ehhez kormányzati támogatásban részesültek. A Shell, a Total és az Eni mellett már az amerikai Chevron és a ConocoPhillips is adott el korábban olajmezőket nigériai vállalatoknak.

A most eladásra kerülő mezőkben 30 százalékos részesedése van a Shellnek, 10 százalék a Totalnak és 5 százalék az Eninek. A fennmaradó 55 százalékos tulajdonrész a jelenlegi tulajdonosnál, a Nigériai Nemzeti Kőolajvállalatnál marad.

Mind a négy mezőre van már nigériai vevő, de két céggel még folynak a tárgyalások. A Shell megerősítette, hogy valóban tervezik egyes olajmezők értékesítését. A Total és az Eni nem kommentálta az FT értesüléseit.

A nyugati olajvállalatokat az országból való kivonulásra ösztönzi, hogy gyakoriak a lopások, a kitermelést akadályozó szabotázsakciók, illetve a jogi szabályozói környezetnek is régóta húzódik az átalakítása. Olajvállalati vezetők szerint a következő években további 10 milliárd dollárnyi eszközállományt értékesíthetnek nemzetközi olajcégek Nigériában.”

Bal-Rad komm: A nyugati olajvállalatok hihetetlen pusztítást vittek és visznek végre Nigériában, olajkitermelés címén.

A közép-afrikai ország hihetetlenül gazdag lehetne az olaja miatt, akár az arab sejkségek, – ám Nigéria népe olyan szegény, mint a templom egere. Mert az olajvagyon bevételeiből, a népnek már semmi nem jut.

A folyókból kutakból sem lehet jóformán már inni, a hatalmas olajszennyezés miatt. – Ezért sok ivóvízkút van magán kézben, – s a még a vízért is keményen fizetni kell.

Nyugati jelentések szerint, a Niger deltájában, ahol az olajkitermelés jelentős része folyik, a multik biztonsági szolgálata számára, egyre nagyobb gondot jelent jelent; – a terrorizmus. – Talán nem is lehet csodálkozni ezen, hiszen az olajszennyezés miatt, a hatalmas folyó alsó szakasza már sem ivásra, sem fürdésre nem alkalmas.

Ezen kívül maguk a nigériaiak is egyre inkább gondolják úgy, – hogy őket illeti meg a föd kincse. Erre játszanak rá a terrorszervezetek is, – mint például a Boko Haram, – s csapolját meg ipari méretekben a nyugati olajtársaságok vezetékeit.

Ezt unták meg végre a külföldiek és ezt használhatja ki a nigériai állam. – Bár mindezek ellenére nem gondolnánk, hogy az olajbevételekből általános jólét köszöntene az országra. – Van ott iszlám hadúr elég…

Hivatalos eljárás indult Párizsban az IMF-vezér ellen “hanyagság” miatt

Hivatalos eljárást indított “hanyagság” miatt Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi főigazgatója, volt francia gazdasági és pénzügyminiszter ellen a francia köztársasági bíróság (CJR) a Bernard Tapie üzletembernek 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyében.

Erről maga az IMF-vezér tájékoztatta szerdán a francia hírügynökséget. Lagarde jelezte: nem kíván lemondani tisztségéről és fellebbez a döntés ellen.

“Arra kértem az ügyvédemet, hogy nyújtson be fellebbezést a döntés ellen, amelyet teljesen alaptalannak tartok” – mondta Lagarde. “Még ma délután visszatérek Washingtonba dolgozni” – tette hozzá.

A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó bíróság kedden negyedik alkalommal hallgatta ki az IMF-főigazgatót az Adidas sportszergyártó cég eladása körüli, a gyanú szerint az államot megkárosító szövevényes kártérítési ügyben, amelyben az állam 2008-ben összesen 403 millió euró (126 milliárd forint) kártérítést fizetett Bernard Tapie üzletembernek, a cég korábbi tulajdonosának.

Lagarde 2007-től az IMF élére történő 2011-es kinevezésig irányította a francia gazdasági tárcát.

Az ügyészség 2011-ben csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást az ügyben. Első, 2013 májusi meghallgatását követően a bíróság még csak az egyszerű tanú és a gyanúsított közötti, “jogi képviselővel rendelkező tanú” státusba helyezte Lagarde-ot, és további két kihallgatását követően sem gyanúsították meg. A “hanyagság”, amivel az IMF-vezért most megvádolták, egy év szabadságvesztéssel és 15 ezer eurós (4,7 millió forintos) pénzbüntetéssel sújtható.

A vitatott kártérítési ügy húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Tapie eladta az Adidast egy francia állami vállalatnak.

Az ügyben eddig öt ember ellen emeltek vádat, köztük Bernard Tapie ellen is. A 70 éves marseille-i üzletembert azzal vádolják, hogy az ő ötlete alapján fordult választott bírósághoz 2007-ben Christine Lagarde akkori gazdasági és pénzügyminiszter annak érdekében, hogy megegyezéssel zárják le a 15 éve tartó pereskedést.

A nyomozók azt gyanítják, hogy a francia kormány azért vitte választott bíróság elé a jogvitát, hogy a marseille-i üzletember gyorsabban hozzájusson az államtól követelt kártérítéshez. A bíróság azt vizsgálja, pontosan milyen szerepe volt Lagarde-nak abban, hogy nem hagyományos jogi úton, hanem választott bíróság előtt zárták le az ügyet. Felmerült az a gyanú, hogy Nicolas Sarkozy akkori államfő így hálálta meg, hogy – a korábban a baloldalhoz közel álló – Tapie őt támogatta a 2007-es elnökválasztási kampányban.

Az ügyészség már eljárást indított a döntést kimondó bíró ellen (akiről kiderült: eltitkolta, hogy régi barátság fűzi Tapie-hoz), továbbá az adósságrendezésre létrehozott konzorcium volt vezetője, Jean-Francois Rocchi és Lagarde volt kabinetfőnöke, Stéphane Richard ellen, aki jelenleg a világ egyik legnagyobb távközlési vállalatának, az Orange-nak az elnöke. (MTI)

EBESZ misszióvezető: “Nem láttunk orosz katonákat…”

A donbasszi-orosz határtérségben tartózkodó EBESZ – megfigyelők nem tudják megerősiteni Nyalókakirályék rémlátását, miszerint az orosz hadsereg felvonult a határra, és…

“Láttunk fegyveres orosz határőröket, akik fegyverrel a vállukon jöttek – mentek orosz területen, de hát ez a dolguk” – mondta Paul Pikar az EBESZ misszió vezetője.

A “Gromadszke Tv” (kijevi cstorna) tegnap esti műsorában egy Dmitrij Reznyicsenko nevezetű, a donbasszi borzalmakból valamiként kiszabadult “Donbassz” zsoldos háborúval riogatta a kijevieket.

“Ezek rövid időn belül itt lesznek Kijevben. Ebben biztos vagyok” – hozta a frászt a majdanistákra.

A kijevi rémálom. Ilyen képekkel és viziókkal riogatták a kijevieket. “Már októberben ez lesz!”

Reznyicsenko ugyanakkor furcsa dolgot is mondott ebben a műsorban. Két hónapos donbasszi  “kirándulása” alatt nem látott egyetlen oroszt sem! Úgy ám! Ezt merte állitani ez a hűtlen. (Nyalókakirályék szerint biztos légnyomást kaphatott, és félrebeszél. Hiszen ők Kijevből látják “a zoroszokat”! Ott vannak azok bizony Donbasszban!)

Volinyban – Ukrajna északnyugati régiója – a neonáci ukrán mozgalom egyik fellegvára, számtalan donbasszi rémtettet elkövető fasiszta lator állandó tartózkodási helye, temetnek szinte egyfolytában. Már nem aprózzák el a dolgot!

Kétszázasával rakják közös sirba Amerika és az EU érdekvédőit.

Az alábbi linkre kattintva a Bal-Rad olvasói egy kis “érdekességre” bukkanhatnak:

http://ru-an.info/новости/планы-еврейской-секты-хабад-по-устройству-нового-мирового-порядка/ны

Az ENSZ szerint nincs humanitárius katasztrófa Kelet-Ukrajnában

- Hírek, kommentárok-

MTI: “Humanitárius katasztrófa nincs, csak “súlyos gondok” vannak Kelet-Ukrajnában – jelentette ki szerdai médiajelentések szerint Oldrich Andrysek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ukrajnai képviselője.

Szavai szerint Ukrajna keleti részében nem halnak éhen, szomjan emberek vagy fagynak halálra, mint például Szudánban, Irakban vagy Szíriában. “Mi ezt nevezzük humanitárius katasztrófának” – jegyezte meg.

A tisztségviselő adatai alapján a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet kezdete óta a többmilliós lakosú országrészből eddig mintegy 175 ezren menekültek el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Minszkben úgy nyilatkozott, hogy a kelet-ukrajnai helyzetet “nem lehet másként, mint katasztrofálisnak jellemezni”. Moszkva ezzel indokolta a korábbi, mintegy 260-280 kamionból álló segélykonvoj elindítását is, amely a múlt pénteken hajtott be engedély nélkül Ukrajna területére, és azt is, hogy újabb segélyszállítmány küldésére készül.”

Bal-rad Komm: Érdekes dolog lehet “megfagyni Szudánban, Irakban vagy Szíriában” – ahogyan az ENSZ képviselő mondta. De ez mindegy is. A lényeg az, hogy az ENSZ kijevi képviselője, – nem független a Juntától, ez a nyilatkozata alapján a napnál is világosabb.

A Junta próbálja tagadni a Kelet-Ukrajnában történő katasztrófát, – most már az ENSZ segítségével.

Szlavjanszk, Kramatorszk, meg a körülöttük lévő kistelepülések tragédiája után, most Luhanszk és Donyeck van soron.

A Junta könnyű, közepes és nehéztüzérsége, rakétái, repülői, – mind-mind a felsorolt települések infrastruktúráját bombázták, hogy szétrombolják, a víz, villany, gázszolgáltatást. Minden erővel akadályozzák az élelmiszer szállítást. – Sikerült is nekik majd mindenütt.

Nincs humanitárius katasztrófa Kelet-Ukrajnában, ahol a harcok legkevesebb több millió orosz ajkú lakost érintenek? – Ilyen szemenszedett hazugságra csak az képes, – akik érzéketlen, s gondolatait csakis a pénzbeli támogatások megszerzése kötik le.

Ilyen például az ENSZ kijevi képviselője. – S, ha ezt az ENSZ nevében teszi, – akkor mi többé nem fogadjuk el azt legális szervezetnek.

B-R

Újoroszország: nem állnak le a népfelkelők

Az éjszaka Donyeckre, Luhanszkra, Makejevkára, Moszpinora és Ilovajszkra hevesen lövöldöző valcmanista latortüzérséget minden helyszinen a népfelkelők elkezdték ma reggel ritkitani.

Ezzel egyidejűleg minden frontszakaszon intenziven támadják és üldözik Nyalókakirály tépett seregeit.

Amvrozijevkánál hetven valcmanista lator adta ki a páráját.

Újoroszország erőinek offenzivája kiszoritotta a latrokat Szlavjanoszerbszkből, Krimszkojéból, és Kirovszkból.

Sztarobesevonál négy darab BTR-!-es, három darab BMP, három darab 2 Sz-1 tipusú önjáró löveg, három darab 100 mm.-es páncéltörő ágyú, négy teherautó, és két terepjáró, valamint nagy mennyiségű munició lett a HELYI LAKOSOKBÓL HIRTELEN ALAKULT “partizáncsoport” zsákmánya. Huszonöt zsoldos egyszerűen megadta magát az arrafelé – sz szerint – őgyelgő helyi fiatalok egy csoportjának.

Pontosan meg nem határozott donbasszi helyszinen viszont modernizálta magát Újoroszország hadereje. “Beszereztek” Nyalókakirály készletéből egy “Tocska-U” rendszert.

A milicisták elmondták a kezelőszemélyzetnek, hogy már régóta fáj a foguk egy ilyen ketyerére. Megkérdezték, hogy nem-e nekik ajándékoznák. A kezelőszemélyzet hajlott a szép szóra.

Uljanovszknál a hitehagyott és reményvesztett 61. tüzérezred – élén az ezredparancsnokkal Sz. Nahotyinyim ezredessel – fehér zászlót lengetve megadta magát az első, arra tévedő milicistacsapatnak.

Luhanszk környékén – Fascsevkánál – a latorhorda megkisérelt ellenállni a népfelkelők támadásának. A lövészekből álló horda 48 egyedének pusztulása láttán közel százan letették a fegyvert. Néhány pedig berohant a környékbeli erdőkbe.

Novoazovszk és Mariupol tisztára lett söpörve. Latornak nyoma sincs egyik városban sem.

Novokatyerinovka térségében komoly csetepatéban tankokat, BMP-ket, teherautókat vesztett a valcmani csapat, 42 fűbe harapott, 24 megadta magát.

Csak a tegnapi napon – becslések szerint – Nyalókakirály 750 bérgyilkosa lett “kivonva” a hadrendből. (Ez összesitett adat, amelyben a halottak, és a sebesültek, valamint a fogságba esettek szerepelnek.)

Ma délelőtt 150 valcmanista dezertált.

http://balrad.wordpress.com/2014/08/28/ujoroszorszag-nem-allnak-le-a-nepfelkelok/

A DNR erői ma déltájban átlépték a Donyeck-régió-Zaporizzsja-régió határát.

A hirre a Zaporizzsja-régióbeli Krasznaja Poljanából és Novoukrajinkából pánikszerűen kimenekültek a valcmanista latrok. Délután egy órára a népfelkelők támadóéke felszabaditotta Gulaj Poljét, Sztarodubovát és Oszipenykát, és elérte Berdgyjanszkot is!

Ma délutáni keltezésű az a hir, miszerint Kolomojszkij Izraelben bukkant fel, mert Európát nem tartja eléggé biztonságosnak – ami az ő személyét illetei.

Gázos Kapelman Julcsa – hazaáruló, gáz és belsőségnagykereskedő – azonnali statárium bevezetését sürgette ma, donbasszi orosz invázióra hivatkozva.

Arról nem nyafogott a “Batykivscsina” főnöknője, hogy milyen erővel? – kivel? – kivánna érvényt szereztetni az általa hőn óhajtott statárium rendelkezéseinek. Már saját bandájában sem ura a helyzetnek, hiszen hűséges bűnözőtársai hagyták el tegnap a “tábort”, és léptek ki a banditapártból, ahol Julcsa a “Madam”

A Szaur-Mogilra pedig ismét kitűzték a DNR – zászlaját, és a népfelkelők megkezdték a “berendezkedést” a dombon.

http://balrad.wordpress.com/2014/08/28/lehet-hogy-komolyan-gondoltak-es-kijevbe/

Harcoló alakulatot küld a Magyar Honvédség Litvániába

Debreceni forrásunk szerint harcoló csapatokat küld a Magyar Honvédség a balti térségbe, az előzetes tájékoztató alapján határvédelmi feladatokra. A MH főként az afganisztáni és iraki missziókban tapasztalt katonákból összevont századot azonnali hatállyal indítja Litvániába. Bár kiküldetések előtt többnyire több hónapos előzetes felkészítésben részesülnek a harcoló alakulatok, forrásunk szerint ezesetben az előzetes felkészítés elmaradt, a kiküldetésről közvetlen az indulás előtt értesültek.

Forrásunk megerősítette, hogy az iraki és afganisztáni veteránokból összevont század harcoló alakulat, tehát Magyarország egyértelműen nem EÜ, logisztikai vagy műszaki alakulatot küld Litvániába.

(Az információ honvédségi forrásból származik, a MH hivatalosan még nem erősítette meg)

Még több Amerikát a Szabadság térre?

Végleg levonták az amerikai zászlót a Budai Várban, a korábban az amerikai nagykövetség által használt Táncsics Mihály utcai épületben. Az épület sorsáról több éven keresztül folyamatban voltak a tárgyalások, ami azzal az eredménnyel végződött, hogy 66 év után az ingatlan visszakerül az állam tulajdonába. Az amerikai nagykövetség pedig cserébe két újabb épület kap a Szabadság téren. A kormány minden bizonnyal szimbolikus jelleggel vállalja a két épület felújítását és a nagykövetség tulajdonába adását, utalván arra, hogy 25 évvel ezelőtt még az Egyesült Államokat tartotta a szabadság zászlóvivőjének.

Kétségkívül diplomáciai gesztus értéke van annak, hogy az Egyesült Államok tulajdonába adnak újabb területeket a "Szabadság tér" nevű helyből. Azonban figyelembe véve az amerikai külügy tevékenységét Magyarországon globális viszonylatban, tucatnyi fizetett funkcionáriuson kívül aligha gondolhatja bárki is komolyan, hogy a képviseletüknek helye van a Szabadság téren, és ebből az "amerikai szabadságnak" gondolt zsarnokságból nem elvenni kéne, hanem még többet hozzáadni. Az amerikai nagykövetség Szabadság téren állomásoztatása legalább annyira abszurd, mintha egy kannibalizmusról híres ország nyithatna nagykövetséget az "Emberi Jogok téren".

http://www.hidfo.net/2014/08/28/meg-tobb-amerikat-szabadsag-terre

ORSZÁGUNK és demokrácián szimbóluma, a “magyar” parlament épületének tőszomszédságába amerikai tengerészgyalogos horda telepszik meg. Mert ugyanis 66 évnyi bitorlás után az amerikaiak visszaadták NEKÜNK az egykori Táncsics börtön várbeli épületét, és cserébe kaptak érte kettő ingatlant. A Szabadság téren. Pesten.

Igy aztán ORSZÁGUNK első számú középülete környékén hamarosan amerikai zászló fog lengedezni!

ORSZÁGUNK első számú középülete az ő figyelő tekintetük által lesz vizslatva!

Ami – ugyebár – el is várható “Elsőszámú Természetes Barátunk és Szövetségesünk” részéről!

Innen már tényleg csak néhány méter ORSZÁGUNK elsőszámú középületének legmagasabb tornya!

Az amerikaiak szerint jól fog azon mutatni a csillagos-sávos!

Saját bankrendszert épít Oroszország

Oroszország törvénytervezetet készített a nemzetközi SWIFT bankközi fizetési rendszer kiváltására, melyet saját fizetési rendszerrel helyettesítenének - jelentette be Alekszej Mojszejev pénzügyminiszter helyettes.

Az oroszok egy saját bankközi fizetési rendszer jogi alapjait teremtik meg azzal a törvénytervezettel, amelyről ma a pénzügyminiszter-helyettes beszélt a helyi médiának. A belga központú SWIFT bankközi fizetési rendszert könnyen további nyugati szankciók érvényesítésére használhatják. Ezért készítették elő a szóban forgó rendszer helyettesítőjét. Most tehát a Visa és a MasterCard kártyás rendszereinél is felmerült eszközhöz nyúlnak.

"Egy olyan törvényt készítettünk elő, amely oroszországi pénzforgalmi rendszer alkalmazását írja elő az országon belüli fizetések lebonyolítására" - mondta Mojszejev. Egy helyi lap, a Kommerszant szerint jelenleg az orosz bankok között zajló fizetési forgalom csupán 5-10 százalékát számolják el helyi fizetési rendszerekben, vagyis nem lesz könnyű feladat helyi alternatívát keresni a SWIFT helyett.

2012-ben Irán elleni uniós szankciók részeként iráni bankokat tiltottak ki a SWIFT rendszerből, ami jelentősen megnehezítette az ország külkereskedelmi forgalmának bonyolítását.

Fapipa

“Fut a lator…” Aug. 27-i donbasszi hadiösszefoglaló

A Luhanszki Népköztársaság hatóságai tegnap “visszaszolgáltattak” családjuknak négy fogságba esett valcmanista önkéntest, akik “dezertáltak” orosz területre, és “fogságban” vészelték át épségben – egészségben a donbasszi húsdaráló szörnyűségeit.

A donbasszi frontok mindegyikén káosz, pánik, kétségbeesés és menekülés jellemzi Nyalókakirály “büntető” hordáinak magatartását.

Százával adják meg magukat Nyalókakirály “könnyed donbasszi szafarira” csábitott önkéntesei, és százszámra dezertálnak Oroszországba, vagy csak úgy egyszerűen otthagyják alakulataikat.

Fölsorolni szinte lehetetlen a miliciák általi rajtaütések szinhelyeit. A latorhad a déli frontszakasz teljes hosszában menekül, jószerével amerre lát. Mariupolban tegnap késő délután feltűntek a DNR harckocsijai.

“Marinovka” “Uszpenka” és “Novoazovszk” határátkelők és környékük teljes egészében a DNR-erőinek ellenőrzése alá került. Az “százkilométeres üldözőfutás” során csak tegnap mintegy háromszáz zsoldos került le Nyalókakirály zsoldlistájáról. A haditechnikában elszenvedett veszteségük felsorolása szintén lehetetlen feladat. Elveszitettek tegnap – többek között egy Mi-8-as helikoptert is.

Kijevben Liszenko udvari haditájékoztató a két héttel ezelőtt beigért győzelmi jelentés helyett “jönnek a zoroszok!”-kal riogatta tegnap az újoroszországi sorozatos valcmanista kudarcok miatt idegeskedő “természetes barátokat és szövetségeseket”. (Ez annyiba persze igaz, hogy Újoroszország erői valóban orosz nemzetiségűek, ám Liszenko az orosz hadsereg invázióját vetitette rettegő uralkodója, az udvar és a megbizók felé!)

Két héttel ezelőtt Pervomajszknál egy speciális páncélozott valcmanista mozgó parancsnoki jármű roncsai közül a milicisták kikotortak négy elszenesedett latorhullát.

A jármű különlegessége keltette fel a figyelmüket – mert nem a megszokott kinézetű volt.

Mára nyert részbeni bizonyitást, hogy izraeli “tanácsadók” sültek meg a különleges parancsnoki járműben Pervomajszknál. Az egyikük – dokumentummaradványokból beazonosithatóan – Benjamin Netenjahunak – a latorállam miniszterelnökének katonai-harcászati ügyekben illetékes egykori személyes tanácsadója, az 1997-es születésű Michael Falkov.

A derék hadfi a “Donbassz” megtorlózászlóalj pribékjeit irányitgatta, mint ahogyan a fogságba esett bérgyilkosok elmondták – a többi három is! Mind a négyen Izraelből érkeztek – a donbasszi kemencébe!

Ennek a négy bérgyilkosnak a veszte lehetett az oka a Faina Kirshenbaum izraeli belügyminiszterhelyettes által vezetett izraeli delegáció augusztus 19-22 közötti kijevi látogatásának.

http://balrad.wordpress.com/2014/08/28/fut-a-lator-aug-27-i-donbasszi-hadiosszefoglalo/

Novoazovszk után, irány Mariupol! Hírek a frontról

Augusztus 27-én a Donyecki Népi Köztársaság Fegyveres Ereje (a Donyecki Népi Milícia új elnevezése Alexandr Zaharcsenko miniszterelnök által) felszabadította Novoazovszk városát.

A Donyecki haderő harckocsijai Novoazovszk város nyugati kijáratánál

A felkelők támadásukat folytatták Mariupol felé a kelet-nyugati főútvonal mentén. A tengerparti nagyvárost, Mariupolt 10 km-re közelítették meg az új-orosz erők keletről és északról egyaránt. A biztos orosz-ukrán határra támaszkodva hatolnak előre most a felkelők, Rozivkánál már egyes egységeik át is lépték a korábbi ukrán Donyeck megye közigazgatási határát is nyugat felé. Ahogy korábbi beszámolóinkban is megemlítettük, ez a hirtelen előrenyomulás azért lehetséges, mert a valós harcértéket képviselő ukrán alakulatokat sikerült két nagyobb katlanba beszorítani az átkaroló támadások során, így azok nem tudták meggátolni a Donyecki Fegyveres Erőket abban, hogy kijussanak a gyengén védett front mögötti területekre. Ennek köszönhetően három nap alatt 100 km-t haladtak előre a támadó alakulatok.

A két katlanban (Amroszijvka és Dokucsajevszk) legalább 7000 főnyi ukrán katonaság lelhető fel. Az Amroszijvka közeli "zsákban" több, főként "Jobb Szektor" és Majdan-aktivista tagokból álló zászlóalj is csapdába esett. Ezeknek a politikai alapokon toborzott csapatoknak felőrlése és megsemmisítése leginkább propagandaértéket fog képviselni. Felmentésükre nem igazán van remény, hiszen a Kijevhez hű főerők délen éppen saját önvédelmükkel vannak elfoglalva, tehát nem valószínű, hogy ellentámadást tudnának indítani a katlanok felszabadítása ügyében. Az egyetlen esélye ezeknek a bekerített erőknek, ha az orosz határon átlépve kérnek menedéket. Ezt augusztus 27-én már 62 fő meg is tette. Sztarobescsevonál pedig 129 ukrán katona adta meg magát a felkelőknek. Egy 400 fős Nemzeti Gárda egység pedig egyszerűen hazautazott, ezzel önkényesen elhagyta a konfliktus zónáját, amíg még lehetősége volt rá. Az ukrán haderőben megjelentek a bomlás előjelei.

A Donyecki Népi Köztársaság Fegyveres Erőinek támadása délen

A közel félmillió lakosú tengerparti város, Mariupol védelmét sikerült a rendkívül rövid idő alatt valamelyest megszerveznie az ukrán hadsereg ide visszavonult egységeinek, valamint a saját hírforrásaik szerint némi erősítést is sikerült a településre bejuttatniuk. Várhatóan, elsőnek nyugat felől bekerítik a felkelők erői ezt a települést is. Ezzel elvágják az utánpótlás lehetőségét, majd növelik a Kijevhez hű védőerők elszigeteltségének mértékét a további nyugati irányba való támadással, Jalta és Bergyanszk városok felé. A tenger felől való utánpótlás lehetőségétől is eleshetnek a leendő mariupoli ostromgyűrűben ragadó ukrán alakulatok, ha az új-orosz erők a következő napokban elfoglalják Bergyanszk kikötővárost is.

A DNKFE reggel elérte Mariupol közigazgatási határát.

http://www.hidfo.net/2014/08/28/novoazovszk-utan-irany-mariupol-hirek-frontrol

Amerikáért! Az Európai Unióért! Véreteket és életeteket!