Kazettás bombák és ballisztikus rakéták a civil lakosság ellen

Az ukrán hadsereg augusztus elsejének éjjelén bevetette a BM-27 "Hurrikán" kódnevű nehéz rakéta sorozatvető rendszerét Luganszk ellen. A 220 mm űrméretű rakétákból a 9M27K típusúakkal lőtték a város lakott területeit. A megnevezett rakéta 1,8 kg tömegű kazettás robbanótesteket juttat a célba, melyekből 30 kilogrammnyi van egy-egy rakétafejben. A rakétafej a célpont felett robban és elszórja a másodlagos robbanótölteteket, melyek nagyobb területen szétszóródva komoly pusztítást tudnak okozni élőerőben és a könnyen páncélozott katonai eszközökben, járművekben. A célok között szerepelt az áramellátást biztosító transzformátorház is. Az ukrán tüzérség a közműhálózat központi egységeit támadja az utóbbi időben, mint ahogy tette Szlavjanszk esetében is, hogy a helyi lakosság és a fegyveres ellenállás helyzetét megnehezítsék.

Nyugati források is megerősítették, hogy az ukrán hadsereg a konfliktus övezetébe, ezen belül Kramatorszk városa közelébe vezényelt három egységnyi OTR-21 Tochka (SS-21 Scarab)  nevű ballisztikus tüzérségi rakétavető rendszert. A rakéta 482 kg robbanótöltetet képes a célba juttatni, maximum 185 km távolságban. Ez a rakétafegyver nem számítható a precíziós eszközök körébe, legjobb esetben is 70 méter a szórása.

A Donyecki Népi Köztársaság vezetőinek csütörtöki sajtótájékoztatóján Igor "Sztrelkov" Girkin arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az ukrán katonai vezetés valószínűleg a Milícia által ellenőrzött területen lévő szennyvíztelepeket veszi majd célba. Ha támadás éri ezeket, akkor az ott tárolt jelentős mennyiségű klór és ammónia égés melletti szabadba jutása ezrek halálával járó vegyi katasztrófát okozhat.

Kijev célja, hogy a felkelőket terrorszervezetté nyilvánítsa, ezért bármilyen jellegű, a konfliktus zónájában történő tömeges és váratlan halálesetet igyekeznek ennek megfelelően felhasználni, és akár előidézni is.

http://www.hidfo.net/2014/08/02/kazettas-bombak-es-ballisztikus-raketak-civil-lakossag-ellen

Azért jó ha van kéznél egy-két láncfűrész!

Sztyepanovkánál ravasz trükkel zsákmányoltak a népfelkelők egy lator BTR-t.

Ma reggeltől meglehetősen heves harc alakult ki Sztyepanovkánál. A valcmanista pribékhorda páncélosok sokaságát vetette be, de a “rajtaütés-stratégiával” nem igen boldogultak.

A milicisták egy csapata felfigyelt egy furcsán viselkedő BTR-re. Már egy ideje nem lövöldözött. Csak Kalasnyikovjuk lévén, megszórták párszor. Kárt tenni benne persze nem tudtak, viszont kiszimatolták, hogy a BTR lőszerkészlete valószinűleg kifogyott.

A latrok el is indultak visszafelé – vételezésre. Ezt használták ki a milicisták. Néhányan felkapaszkodtak a járműre, és értesitették a kollégákat. Elmondták, hogy merre is megy a BTR.

Azok meg…-keritettek gyorsan két láncfűrészt. És elkezdték kidöntögetni a fákat az út két olalán. Rá az úttestre.
A kanyarból előbukkanó BTR megtorpant. A milicisták leszálltak, és segitettek a kollégáknak. Fadöntésileg. A BTR mögött ezúttal. Az pedig előre-hátra jött-ment, de a fák egyre csak dőltek.

Végülis a BTR-ben tartózkodó bérgyilkosok megadták magukat. Állitólag nagyon serényen dolgoztak az ezután már kissebb darabokra fölvágott fák eltakaritásán.

Amint az út járhatóvá vált, a milicisták beleültek, és a zsákmánnyal behajtottak Sztyepanovkába. A BTR immár őket szolgálja, a latrok pedig fogságba estek.

https://balrad.wordpress.com/2014/08/02/azert-jo-ha-van-keznel-egy-ket-lancfuresz/

Minden, állami, tartományi és önkormányzati tulajdonban levő sajtóorgánumot magánkézbe kell adni legkésőbb 2015. július 1-ig Szerbiában.

A szerbiai parlament szombati rendkívüli ülésén elfogadta az új tájékoztatási törvénycsomagot, amely értelmében - az uniós jogharmonizációval összhangban - privatizálják a tömegtájékoztatási eszközöket, kivéve a közszolgálati médiát és a nemzeti tanácsok tulajdonában lévő sajtótermékeket.

A képviselők 182 igen szavazattal fogadták el a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvényt. A jogszabályok előirányozzák, hogy minden, állami, tartományi és önkormányzati tulajdonban levő sajtóorgánumot magánkézbe kell adni legkésőbb 2015. július 1-ig. Amennyiben egy adott sajtótermékre nem találnak vevőt, részvényeit felajánlják a dolgozóknak, de ha elutasítják az ajánlatot, a sajtóorgánum megszűnik létezni.

A törvényalkotók szerint a jogszabály minden feltételt biztosít a független, szakmai médiumok meg a médiarendszer szabad fejlődéséhez, ennek a rendszernek pedig biztosítani kell a polgároknak a társadalmi élet miden területével kapcsolatos információk és egyéb tartalmak iránti igényét. A köztársasági képviselőházban szerdán vette kezdetét a médiatörvény-csomagról szóló vita. Három új jogszabály javaslata került a ház napirendjére: a tömegtájékoztatásról, az elektronikus médiáról, illetve közszolgálati médiáról szóló törvény.

A javaslatokat bemutatva Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter elmondta, hogy az új médiatörvény-csomag reformtörvény, amely nagyban hozzá fog járulni a társadalom modernizálásához és fejlődéséhez.

Az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) kifogásolta, hogy a szerb kormány egyeztetés nélkül, gyorsított eljárással egyeztetés nélkül terjesztette a törvénycsomag tervezetét a parlament elé.

A tömegtájékoztatási eszközök közpénzekből történő finanszírozásának tilalma nem vonatkozik az országos és a tartományi (vajdasági) közszolgálati televíziókra, Koszovó területén a lakosság köztájékoztatáshoz való jogának megvalósítása érdekében létrehozott intézményekre, valamint azokra a sajtóorgánumokra, amelyek alapítói jogait átvették a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai. Ebből kifolyólag nem kell privatizálni a Magyar Nemzeti Tanácshoz (MNT) tartozó magyar nyelvű sajtóorgánumokat sem.

A törvény elfogadása után az MNT társalapítója maradhat a Pannon RTV-nek és a Mozaik TV-nek, illetve a Magyar Szó Lapkiadó Kft.-nek, a Hét Nap Lapkiadó Kft.-nek és a Fórum Könyvkiadó Intézetnek. Az előterjesztő szerint az állam tulajdonában maradó két közszolgálati intézményt, a Szerbiai Rádió és Televíziót (RTS) és a Vajdasági Rádió és Televíziót (RTV) az állam 2016-ig fogja finanszírozni, utána pedig előfizetés útján, járulékokból kell fenntartania magát.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője a szerb parlamentben emlékeztetett arra, hogy a VMSZ az utóbbi tíz évben nagy küzdelmet folytatott két cél megvalósítása érdekében: egyrészt azért, hogy a nemzeti tanácsok a kisebbségi sajtótermékek alapítói lehessenek, illetve maradhassanak, valamint, hogy a helyi önkormányzati alapítású sajtóorgánumok megmaradhassanak közszolgálati tájékoztatási eszközöknek, és ne kelljen őket kényszerprivatizáció alá vetni. Ez utóbbi céljukról még januárban le kellett mondani, mert az alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy nemcsak az állam, hanem a tartomány és a helyi önkormányzatok sem lehetnek tömegtájékoztatási eszközök alapítói.

ATV

Hatvan évhez közel, mondja már meg, hova a francba menjek

Végjáték a Nokiában. – Különös parti ez: lépni kell, s órára csapni, teljék az idő az ellennél, mert akinél az óra mutatója „lezuhan”, veszít. Későbbi vitát előzve figyelnek is, minden szabályosan történjék, utóbb senki se reklamáljon. Pedig már látni, nyertes nem, csak vesztes lesz. Ki többet, ki kevesebbet bukik: állást, jövőt, jó hírnevet. Komáromban, a Nokiánál, az ipari parkban járunk, hol majd minden az üzemről szólt. Az utcanév még a régi, de a gyári feliratot lecserélték, Microsoft, olvashatjuk. Meddig? November végéig talán…

Két éve, februárban jártunk itt. Mínusz 10 fokot mértek, a jókedv akkor is fagyos volt. Az emberek értetlenül, kóvályogva jöttek a munkásgyűlésről, az ott hallottaktól mint a bokszolók, kikre a ringben nyolcat számoltak. Nem voltak padlón, csak majdnem, még reménykedtek, van visszaút, innen jó nyerni. Minden szép, jó, mindennel meg vagyok elégedve, mondta a gyűlésen Niklas Savander akkori ügyvezető alelnök. Látták már itt, jött, járt, kelt, homloka barázdált, mint kit gondok gyötörnek, s ki a nap 24 órájában töpreng, hogyan tovább? Őszintének tűnt, nem volt behízelgő, s nem is lódított nagyot, mikor ezt mondta. A gyár 4000 dolgozója a magyar gazdaság GDP-jének 3,6 százalékát állította elő. Rég matekoztunk, de a szorzás még úgy-ahogy megy. Érték volt az üzem! Jó, adódtak intő jelek: a 12 órás műszakokból lett előbb 8, de aki a nyolc órát becsülettel átdolgozza, nem jár cigizni, kávézni, ettől is elfárad. Jól mondja, néztek össze a gyűlés résztvevői, tényleg jók vagyunk, legjobbak a világon. Hanem a mondatnak még nem volt vége.

Savander torkot köszörült, hogy van még bejelenteni való, változás itt is lesz, nem fogynak jól a készülékek, olcsósítás okán a gyártás egy részét Vietnamba, Hanoiba viszik. Sértődést előzve még megdicsérte a helyieket, hogy ilyen felkészült, szorgos néppel, mint a miénk, nem találkozott, de az üzlet, az üzlet, változtatni kell, ám senkit nem hagynak cserben. Szólt még üzleti eredményekről, nyereségről is. Hiba volt, ezzel a résztvevőket még jobban megkavarta. Összenéztek a munkások hirtelen, hogy akkor mi van? S az okosak szóltak, a többnél lehet még több haszon, ilyen világot élünk.

S volt még akkor több gyűlés, napokig minden műszak előtt, után egy-egy összejövés, kiokosítás, míg a dolgozókban összeállt a kép, hogy a cég leépít, a komáromi üzem 4400 dolgozója közül 2300-tól megválik. Hanem akkor még az emberek reménykedtek, s Molnár Attila polgármester, jó tempóban, közleményt adott ki: a finn tulajdonos jó gazda, jó ember, mindenki megkapja, mi jár. Sőt még többet is, mert első a humánum, sőt ő ígéretet kapott, a kormány is segít, pánikra nincs ok.

S pánik nem volt. Az emberek számolgattak, lehet, elküldik az üzem felét, de én például pályakezdő vagyok, kevés pénzért biztosan maradhatok, mondta Horváth Adrienn anno, majd kis szünet után hozzátette: kevesebbért vietnami se dolgozik. Épp fordítva lesz, mondta erre Steiner József, neked sem rokkant szülőről, sem három gyerekről nem kell gondoskodnod, miért tartanának meg? Komoly vita nem lett, Steiner első munkahelyesként ugyan, de három évvel idősebb volt a lánynál. A lány biccentett, jól okoskodsz, de ne neked legyen igazad.

És szaladgáltunk akkor is induló, érkező munkásbuszok között: a Nokia száz kilométeres körzetből, ötven településről, határon innen s túlról is hordta a dolgozókat, akik a kérdéseinkre többnyire sajnálkozva intettek, nem válaszolnának. Nem tiltották meg nekik, de ki az az ostoba, aki a tervezett leépítés előtt szól? Ha „jót, okosat” mond, a kolléga orrol meg, ha nem, akkor magának árt. S gyújtottak rá buszra szállás előtt az utolsó cigarettára, csöndben, merengve, s ültek a helyükre, fejüket az üveghez nyomva, néha álomba is szenderülve, hogy az élet szép, igazságos, az nem lehet, hogy ők ne maradjanak itt.

Mondták, hogy munkásbusz annyira csendes, mint akkor, talán sosem volt. Most még halkabb, bár ismerős a sofőr, s kérdi is mindig, mit tudtok, mi lesz? Ő is a helyéért, a munkájáért aggódik: ha bezár a gyár, oda a fuvar, s lehet, rá sem lesz szükség. De hiába a kérdés, senki nem tud semmit. Illetve, amit tudnak, az sem jó, legfeljebb biztos: november 30-án vége a gyárnak, 1800 munkásnak jönnie ide többet nem kell.

Okítják sok helyütt, a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalan jövő. De buszról leszállva, nevet, település címét szigorúan elhallgatva, cigarettát szíva mondják, hülye volt, aki ezt vigaszul kigondolta. Hatvan évhez közel, mondja már meg, hova a francba menjek, hová kellek, kérdi egy Szlovákiából jött magyar asszony. A férjem öt éve munkanélküli, otthon ül, ha búcsúzunk, sóhajtozik, ha hazaérek, sóhajtozik, most majd együtt sóhajtozhatunk. Számlákkal trükközhetünk, hogy ez néhány napot ráér, ezt meg befizetjük. Vagy a másik: augusztus végére tűztük ki az esküvőt. Igazán szerény lett volna, csak a szűk család s két tanú, összesen tízen. A párom tavaly áprilisban veszítette el a munkahelyét: informatikus, úgymond keresett szakma. Jelentkezik is, harminc helyre küldte el az életrajzát, sehová nem hívták. Engem, ha igaz, novemberig fizetnek. Erre házasodjunk? És érkeznek a buszok, ma szerda van, de a sofőrnek szólnak, a héten már nem kell többé jönnie. Nem ma kezdte, nem is kérdi, miért. Tudja, áll az üzem, nincs termelés, ő otthon buszt pucolhat.

S mennénk a polgármesterhez. Mondjon valami vigasztalót, adjon ki közleményt, ahogyan szokta, így a választásokhoz közelítve, erre van igény, de bár folyamatosan tárgyal, érdeklődő s ígéret akad is, de az eredmény vékonyka, most ő is szabadságon van. Nokia ügyében egyébként se nyilatkozna, nagy a tét, minden mondatnak különös jelentősége lehet. S megyünk a munkaügyi kirendeltséghez. Barátságosak minden érkezőhöz, érdeklődőhöz, hozzánk is. Hallottak ugyan eztazt, de nem mondhatnak semmit. Talán Czomba államtitkár úr, ha időszerűnek találná. Pedig lenne itt szólni miről: a múltkori nokiás leépítés idején a helyi álláskeresők száma 7,6 százalékról 5,6 százalékra csökkent. Hogy történt? Ők se értik, vagy ha értik, tudják, nem mondhatják.

Hát válaszokért a gyárhoz robogunk, s nem is hiába, a sok szomorú tekintet mellett végre egy mosolygós férfit találunk. Azt mondja, az asszony okította, több lábon kell állnia. Na, most ő belevágott, bevásárolt. Ő, ha ideges, rosszkedvű, édességet eszik. Vett is sok kürtős kalácsot. Úgy tervezi, ezt némi haszonnal a gyár előtt eladja, de alig kezdi mondani, hogy „kürtős kalács, vegye, vigye, egye”, leszakad az ég, ömlik, mintha dézsából öntenék. Csak egy trikó van rajta, azt lekapja, a kalácsra teríti, ne már, hogy rögtön tönkremenjen.

Mi a kapuhoz húzódunk, de máris frissen borotvált őr jön, utasításba kapták, itt senkinek, főleg médiamunkásnak semmi keresnivalója nincs, nyilatkozni senki sem fog, menjünk innen. Azért nem rossz ember ő, mutatja, úgy ötvenlépésnyire a biciklitárolóhoz beállhatunk.

Ott várjuk be László Zoltánt, az üzem Vasas Szakszervezetének a vezetőjét.

Ő tárgyalásról jön s tárgyalásra megy, két éve sem volt jó helyzetben, de most még bonyolultabb a helyzete. Lefogyott, fáradt, de erőt, optimizmust mutatna. Nem tudok semmi biztosat, augusztus 11-én lesz talán végső döntés. Mi készek vagyunk a harcra, mondja mindenkinek, de hozzáteszi, most kell nyugodtnak, bölcsnek maradni. Hát állunk a biciklitárolóban, olyas, akár a fogadóóra: jönnek az emberek sorra, de nem azt kérdik, hogy Zolikám, azután mihez kezdünk, mi lesz velünk, sokkal inkább azt, mi lesz az elkezdett munkákkal?

És László Zoltán elérzékenyül, vagy csak fáradtan szemet dörzsöl, ezt sem tudni, itt semmi sem biztos. De megmaradunk, kérdik reménykedve, s ő fejet csóvál, nem, arra nincs remény. Mi lesz, mi lehet az emberekkel? Valami majd csak történik, remélik. S halljuk is, a rádió hírolvasója szerint 70 000 embernek munkát kínál az állattenyésztés. Marha vagy telefon?

(szabadföld)

Kijev már október 15 előtt elzárja a melegvizet

A kijevi városi adminisztráció fenntartja annak a lehetőségét, hogy még október 15-e előtt lekapcsolják a melegvizet a fővárosi lakásokban. Ezt a Lakhatásügyi Hivatal igazgatója, Dimitrij Novickij jelentette be egy televíziós interjú során. A városi közigazgatás már kiadta a szükséges értesítéseket a közműveknek, mert a melegvíz lekapcsolása szükséges ahhoz, hogy minél több gáz maradjon az idei fűtési szezonra. "Jelenleg fennáll annak a lehetősége is, hogy már október 15-i dátum előtt leállítjuk a szolgáltatást, de mindenféleképpen meg kell tennünk ezt a lépést még a fűtési szezon előtt. A későbbiekben az ország rendelkezésére álló gáztartalék mennyisége alapján fontolóra vesszük a melegvíz szolgáltatás visszakapcsolását" (a távfűtéses lakásokban).

Novickij hozzátette, hogy a melegvíz lekapcsolása kizárólag a gáztartalékok elégtelen mennyiségére vezethető vissza. "Mindenkinek meg kell értenie, ha nem kezdünk el spórolni a gázzal, a télen még nagyobb probléma állhat elő." Azt is elmondta, hogy az állam korlátozza az egyes régiókba juttatható gázmennyiséget. "Kijevnek mintegy 1,2 milliárd köbmétergáz áll rendelkezésére. Ez elegendő egy fűtési szezon végéig, emiatt döntöttünk úgy, hogy inkább a melegvízen takarítsunk meg annyi gázt, hogy tavaszig a fűtéssel ne adódjanak problémák."

Egyes információk szerint Kijev már most átállt a gázmegtakarításra, és egyre növekszik azon háztartások száma, ahol elzárták a melegvizet. Korábban Jurij Prodan energiaügyi miniszter jelentette be, hogy Ukrajnának nincs elegendő gáztartaléka a fűtési szezon átvészeléséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy a gázkészlet elosztása is politikailag motivált, a kijevi rezsim fennmaradásának céljába lett állítva. Kijevbe elegendő gáztartalékot összpontosítottak a fűtési szezon átvészeléséhez, hogy egy esetleges forradalmi hullámot elkerüljenek. A vidéket azonban magára hagyja a kijevi junta, mert a kieső helyeken bekövetkező tömeges fagyhalál nem fenyegeti az atlantista bábkormány fennmaradását Kijevben.

http://www.hidfo.net/2014/08/02/kijev-mar-oktober-15-elott-elzarja-melegvizet

Meg ne fagyjon a télen Európa! - Az orosz gázra nem érvényesek az EU-s szankciók?

Mától Magyarországra ezer köbméterenként 300 dollárnál olcsóbban érkezik az orosz gáz, amiért 2012 utolsó hónapjaiban még 560 dollárt fizettünk. Az augusztusban behozott mennyiség jelentősen nőni fog. Ha elakadna az Ukrajnán keresztüli behozatalunk, akkor a télen csak a tárolt mennyiségre, saját termelésünkre és némi nyugati importra számíthatnánk!

 

Mik ezek?

Augusztus 1-től is rendben érkezik Magyarországra az orosz gáz, ami azért hangsúlyozandó, mert az üzletben érintett orosz Gazprombank is rajta van azon a szankciós listán, amelyet az Egyesült Államok a Krím elcsatolására válaszul állított össze. Az import jelentős része a magyar-orosz Panrusgáz Zrt-en keresztül érkezik, a kisebb, de szintén számottevő hányada pedig a közvetve Gazprombank ellenőrzésű Centrex Zrt. közreműködésével. "Bár Günther Oettinger uniós energiabiztos is hangsúlyozta, hogy a szankciók a napi gázügyleteket nem érintik, magyar és amerikai jogi szakértők bevonásával és a bankok aktív részvételével megvizsgáltuk, mi a teendő az új helyzetben. A gázszállításhoz szükséges minden akkreditív időben megnyílt, minden garancia rendelkezésre állt, a behozatal zavartalan” – válaszolt a Világgazdaságnak a Centrex vezérigazgatója.

Szitó János tájékoztatása szerint a Centrex augusztusban ezer köbméterenként 300 dollárnál kicsit olcsóbban adja el Magyarországon a gázt, mert alacsonyabbak az európai árak is. Igaz, ez utóbbiak szeptemberi jegyzése már 10 százalékkal magasabb a mostaninál, vélhetőleg a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget tükrözve.

Az európai ár azért fontos, mert a magyar kormány 2011-es döntése alapján az egyetemes piacon eladó hazai nagykereskedő árában a hosszú távú szerződés szerinti tarifa mellett érvényesíteni a kell hollandiai gáztőzsde árait is. Ehhez a döntéshez igazodott árával az orosz eladó is. Információink szerint a Centrexhez hasonlóan kevert áron értékesítő Panrusgáztól is 300 dollárnál olcsóbban veszi a gázt a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MF). Akkori értesülésünk szerint 2012 utolsó negyedében még ezzel az árkeveréssel is 560 dollárt fizettünk az orosz gáz ezer köbméteréért.
Augusztustól a Centrex megnöveli Magyarországra történő gázeladásait. Úgy tudjuk, hogy így tesz az MF-nek eladó Panrusgáz is, hiszen az MF-re hárul az a feladat, hogy a hazai gáztárolóknak a szokásosnál nagyobb szintre kell feltölteni.

Az MMBF Földgáztároló biztonsági tárolóban már 1,452 milliárd köbméter gáz van, a Magyar Földgáztároló kereskedelmi létesítményeiben pedig 1,2 milliárd köbméter. Az együttes mennyiség így 2,652 milliárd köbméter. Ukrajna felől ezekben a napokban mintegy 16,4 millió köbméter gáz érkezik, és abba az irányba 5,4 millió köbméter hagyja el az országot. Ausztria felől napi 19,8 millió köbméter gázt kapunk, ebben oroszon kívül más eredetű is van.

Ha elakadna az Ukrajnán keresztüli orosz tranzit – ami az Ausztria felől várt orosz tételeket is érintené –, akkor télen csak a már betárolt mennyiségre, a hazai termelésre és némi nyugati importra számíthatnánk. Ez utóbbi 2015. január 1-től bővülhetne a magyar-szlovák összekötőn keresztüli behozatallal, ám minden további lehetőség csak ígéret, vagy annyi sem.

Az észak-dél gázfolyosónak például hiányzik az évi ötmilliárd köbméteres, szlovák-lengyel szakasza, amelyet 2018-ban adnának át.

A gázfolyosó északi végén, a lengyelországi Swinoujscie mellett épülő cseppfolyós gázt (LNG) fogadó terminál 2014 helyett csak 2015-re készül el évi 2,5 milliárd köbméteres, bár bővíthető kapacitással. Szintén az idén kellett volna üzembe helyezni a horvátországi Krk-szigeti terminált, most 2019 a céldátum évi 6 milliárd köbméteres induló-, és szintén bővíthető kapacitással.

Fuccs: Sovány LNG-lehetőségek

A lengyel és a horvát LNG terminál tervezett indulókapacitása szerény segítség abban az esetben, ha a térség nem kap orosz gázt. Ráadásul egy LNG fogadó évi 10 milliárd köbméteres kapacitás mellett kifizetődő, de ekkora viszont aligha fér el a turistaparadicsomnak számító és olajkikötőkkel alaposan ellátott Krk-szigeten. Egy nagy tanker fogadására egyébként is 18 méter mély víz kell, az ilyen partszakaszokat a Krk-en a katonaság használja. A szállítóhajók gyártókapacitása szűkös, a tankereket sok évre előre kell megrendelni, kibérelni.

Mi a tanulság

Érdek és nagyotmondás a nyugati gazdaság és annak számító politikája!!!

Gölöncsér Miklós összeállítása

Magyar buszt ne!

A magyar közlekedési vállalatok nem vesznek magyar buszt! Ebben része van az Orbán által előírt tilalomnak is, amely megtiltotta buszok vásárlását a Volánnak. Orbán király 1 millió munkahelyet hazudott, de minden intézkedésével munkahelyeket vett el a magyar emberektől! Ha a még meglévő buszgyárak nem tudnak értékesíteni, akkor bezárnak, elbocsátanak! Sajnos, ha Orbánia agyát Föld méretűre nagyítanánk, akkor sem lenne képes felfogni ezt az alap dolgot.

A RÁBA-Volvo megállapodás révén 1400 munkahely jön létre… mialatt legalább ennyi munkahely fog megszűnni, amikor a maradék buszgyártó vállalat teljesen tönkremegy!

A 100%-ban magyar tulajdonú Kravtex például már egy éve raktárra gyártja buszait, hogy ne kelljen megválnia alkalmazottaitól! A vállalat 2012-ben összesen 2 darab, nem elírás, kettő darab buszt tudott eladni! (Raktárában már 170 autóbusz vár eladásra!) Ha a helyzet nem változik, a Kravtex és a buszgyártó vállalatok, beleértve a NABI-t is, hamarosan leépítésbe kezdenek.

A BKK és a kormány rendre azt hazudja, hogy EU előírás szerint nem részesíthetik előnyben a hazai vállalatokat! EU előírás szerint a magyar földeket sem lehet előnyben részesíteni stb. Az alkotmányt sem lehetett volna úgy módosítani, ahogy tették!

Minden európai ország a hazai vállalatait részesíti előnyben – kivéve Magyarországot!

Vitézy Dávidka – a rokoni szálak révén kinevezett tapasztalatlan, taknyos vezér az 1,7 milliós fizetésével – ilyen Mercedes Citaro típusú 150 darab buszt rendelt! Amiért természetesen meg is kapta az éves 6 milliós jutalmát!

Mekkora zseni, nem jutok szóhoz! Az immár BKK irányítása alatt milliárdos veszteséget felhalmozó BKV (veszteségességük terhére) külföldi buszokat vásárol, amiért jár a 6 milliós jutalom! Szerintem a böfögésért is járjon neki minimum 1 millió!

Ami a legdurvább, Vitézy egyszerűen nem érti, miért is kéne neki magyar buszokat vásárolnia!

Egy másik magyar busz

Mindeközben a budapesti NABI-üzemben készült buszokkal népszerűsíti a tömegközlekedést San Diego városa.

A NABI 60 BRT típusú autóbuszok 2008 októberében érkeztek a városba és a magyar mérnökök által tervezett modern formavilágukkal annyira megnyerték az amerikaiak tetszését, hogy a közlekedési vállalat reklámcélokra is felhasználja őket.

A NABI buszok a város óriásplakátjain csábítják az utazóközönséget. A tömegközlekedési vállalat elsősorban az autósokat célozza meg a kényelmes és megbízható közösségi közlekedés üzenetével, így a magyar buszokat naponta több millió autós láthatja az autópályák és legforgalmasabb utak mentén. Az óriásplakátokon kívül fotópályázatra is hívják a lakosokat, hogy a tetszetős NABI autóbuszokat munka közben örökítsék meg. Az új gépjárművek az igen szigorú amerikai környezetvédelmi előírásokat is teljesítik, mivel gázüzemű (CNG) motorokkal rendelkeznek. A NABI autóbuszok tengerentúli sikere kedvező hatással lehet a magyarországi munkahelyekre is. Az Obama-csomag ugyanis a tömegközlekedés fejlesztését komoly erőforrásokkal támogatja, így a Budapesten és Kaposváron is üzemet működtető NABI az amerikai igények függvényében adott esetben bővítheti kapacitását, és vele együtt akár a foglalkoztatottak számát is.

http://jovonk.info/2014/08/02/olvasoi-level-magyar-buszt-ne

Háborog a Kárpátinfo.net! Félreinformálunk

Az Ukrajnában kialakult helyzet közel fél éve aggodalommal tölti el az ország lakosságát és a kárpátaljai magyarságot. Míg novemberben az átlag kárpátaljaiak a különböző médiacsatornákon és az interneten keresztül aggodalommal, döbbenettel és a változás reményével követték végig a fővárosában zajló eseményeket, a határ menti megye mindvégig a béke szigete maradt. Ez az állapot most megbomlani látszik.

A vidék valamennyi nemzetiségű polgárai törvénytisztelő és békeszerető emberek, akik nem akarnak háborút, akik elvárják a helyzet mielőbbi békés rendezését: fegyverek nélkül, tárgyalások útján. Bebizonyosodott, hogy az erőszak nem vezet semmire, s itt az ideje, hogy a döntéshozók belássák: be kell fejezni a vérontást, és békés úton kell megoldani a kialakult konfliktust.

A vidék egyik sajátossága, hogy soknemzetiségű. Az elmúlt években az itt élők közötti egyensúlyt különböző szélsőséges csoportok többször próbálták megbolygatni.

Kárpátalján megjelent a Jobbik. KGBéla (Kovács Béla – a szerk.) irodát nyitott Beregszászban, majd jött válaszként az ukrán szélsőségesek „fáklyás menete" a városban. Érdekes, hogy első kárpátaljai látogatása során Kovács Béla EP-képviselő és Vona Gábor a Jobbik pártelnöke a Szvobodával vette fel a kapcsolatot:. „Vona hangsúlyozta: beregszászi látogatása nem pártpolitikai célzatú... Jelezte: a Jobbik ugyan ellenzéki párt, de nemzetpolitikai kérdésekben együtt gondolkodik a kétharmados kormánypárttal, s katalizátorszerepet tölt be nemzeti ügyekben. ...A Jobbik és az ukrán szélsőjobboldali Szvoboda párt között körvonalazódó megállapodással kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Kovács elmondta: a tárgyalásokat az ukrán párt kezdeményezte, s a Jobbik 12 pontban fogalmazta meg az együttműködés alapfeltételeit. Az esetleges megállapodás mindenekelőtt a kárpátaljai magyarság érdekeit fogja szolgálni" – fogalmazott Kovács Béla.

Hogy az urak miben egyeztek meg, azt nem lehet tudni, de azóta Kárpátalja területén egy sor, az ukránok és magyarok közötti, nemzetiségi konfliktus kirobbantására irányuló esemény történt, többek között olyanok, mint az ukrán állami zászló meggyalázása Beregszászban, a Szvoboda éjszakai fáklyás felvonulása, a magyar gyerekek elleni támadások Ungváron vagy a magyar emlékművek megrongálása.

A Szvoboda és a Jobbik tevékenysége már régóta felháborítja Kárpátalja közvéleményét, a két szervezet igyekszik destabilizálni a politikai helyzetet vidékünkön. Kitiltásukat még 2013-ban javasolta a Podkarpatszka Rusz Népi Tanácsa kárpátaljai megyei szervezetének elnöke. 

Az ukrán események kapcsán sem maradtak el a radikálisok. A szvobodások többnyire a Majdanon küzdöttek, így ránk kevésbé volt idejük. A Jobbik és helyi embereik azonban propagandájukkal több alkalommal is pánikot generáltak Kárpátalján. Még márciusban többszáz megosztást kapott egy felhívás, melyben a kárpátaljai magyar értelmiségiek felháborítónak ítélték, hogy egyes magyarországi pártok helyi emberei a kialakult helyzetet kihasználva beálltak azok sorába, akik a lakosságot megtévesztő álhíreket jelentettek meg. Ebben a közleményben egyúttal felszólították a magyarországi ellenzéki pártok vezetőit, hogy a jövőben tartózkodjanak a hasonló magatartástól, és hagyják abba a riogatást.

A kijevi események után a kárpátaljai magyarság KGBéla krími népszavazással kapcsolatos kijelentése révén került ismét a nacionalisták kereszttűzébe. Az EP-képviselő Beregszászban működő irodáját azonnal felfüggesztették.

Azóta Ukrajnában a helyzet nem javult, csak súlyosbodott, a maláj gép katasztrófája egyértelművé tette, hogy Ukrajna olyan helyzetben van, amit csak nemzetközi segítséggel tud megoldani.

A mozgósítás harmadik fázisának elindítása további aggodalmat váltott ki a társadalomból. 

A férjeikért, gyerekeikért és testvéreikért aggódó édesanyák és lányok az ország több megyéjében az utcára vonultak. A napok óta tartó tüntetéssorozat vidékünket sem kerülte el. Kárpátalja megye kormányzója és a vezetés tárgyalt a tüntetőkkel és az illetékesekkel. A megye vezetője megígérte, hogy az ukrán parlament kárpátaljai képviselőinek közreműködésével továbbítja Olekszandr Turcsinov házelnöknek a helyi lakosok beadványát, amelyben azok a múlt héten elrendelt részleges mozgósítás módosítását kérik. Luncsenko arról is biztosította a tiltakozókat, hogy a besorozottak közül senkit sem fognak akarata ellenére a kelet-ukrajnai háborús övezetbe vezényelni. 

A mozgósítás kapcsán közös nyilatkozatot adott ki a KMKSZ és a történelmi egyházak.

A megyei vezetés levélben fordult az illetékesekhez. Valamennyien ugyanazt kérik.

A megmozdulások nemzetiségtől függetlenül történtek a megyében, a tiltakozást számos álhír váltotta ki, ezek többsége a közösségi oldalakon terjedt, többek között az egyik ilyen álhír volt, hogy a hatóságok emberei éjszaka mikrobuszokkal szedik össze a falvakban a behívottakat. A magyar lakosságot félreinformáló radikálisokhoz köthető portálok (hídfő, alfahír, kurucinfo, bal-rad stb.) szándékosan félreinformálják a közösséget és veszélybe sodorják azt.

A folyamatos bizonytalanságban és félelemben élő lakosság reakciója természetes. A behívások ellen tiltakozók az útlezárásokkal jelzik a hatalom és a vezetés felé, hogy békét akarnak és nem háborút.

A megye több járásában tömegessé váló spontán tiltakozó akciók jól szervezetten zajlanak. Fontos megjegyezni, hogy a vidékre érkező menekültek (megjegyzem, hogy a fogalom használata helytelen, mert országon belül maximum migrációról beszélhetünk) és turisták között számos olyan egyén is beszivárgott, akik szándékosan próbálják provokálni a lakosokat, konfliktusokat szítanak a helybeliek között megjelenve a tüntetéseken. Legutóbb a hatóságok már le is tartóztattak egy szeparatistát.

Az utcákra kivonulók békés tömeget sokan ismét arra próbálják használni, hogy politikai hasznot szerezzenek, vagy szervezőként odaálljanak az élére. A tüntetések szervezését magára vállalta megyénk önkéntes ruszin miniszterelnöke, de aktív szereplőként léptek fel a tüntetők mellett Baloga-féle JeC-s képviselők is, majd Ratusnyák is hozzászólt. Az utolsók közt pedig az UMDSZ is kiadott egy nyilatkozatot, melyben a szövetség elnöksége többek között fontosnak tartja, hogy „megfelelően tájékoztassák a lakosságot az eseményekről". ( A nyilatkozat szövege tegnap jelent meg a szövetség közösségi oldalán, megtörve 2013 novembere óta a tájékoztatás csendjét az oldalon. 

Sok minden megváltozott az utóbbi félévben, az elnököt és egy-két képviselőt leszámítva csak a döntéshozók maradtak a régiek. Ezek a képviselők szavazták meg a „diktatórikus törvényeket", majd a nyelvtörvény eltörlését és most a mozgósítás harmadik szakaszának elindítását is. Vidékünknek is vannak képviselői. Az UMDSZ nemrég lemondott elnöke, Gajdos István és Iván Buskó, egykori régiós honatyák, végig azt nyilatkozták közösen tesznek meg mindent a vidékért és az itt élő lakosságért: együtt „régiónkkal a régiónkért" volt a szlogen is, mindkettő ígéretet tett arra, hogy a magyarság érdekeit is képviselni fogja. Ehhez képest mikor a mozgósításról szavaztak a parlamentben, Gajdos hiányzott, Buskó meg igennel szavazott. 

Igaz, Gajdos István parlamenti képviselő nemrég módosító indítványt nyújtott be a mozgósítással kapcsolatban, ezt ugyan megtehette volna a döntéshozatalkor is, felszólalhatott volna az ügyben, szavazhatott volna nemmel!

Felelős képviselőként egy ilyen helyzetben ott lett volna a helye, már csak azért is, hogy hitelesen tudjon tájékoztatni a parlamentben zajló eseményekről. Mindenesetre jobb későn, mint soha. A Jobbik azonnal üdvözölte Gajdos indítványát, és ők is csatlakoztak a kérelmezők soraihoz. Az egyik Jobbikos vezető sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta: „A Jobbik szerint az lenne a cél, hogy megállítsák a magyar nemzetiségű személyek sorozását és megakadályozzák az ukrán menekültek magyar falvakba való betelepítését, minimális követelésként pedig már az is elég lenne, hogy a magyar katonákat ne vigyék Kárpátalján kívülre, teljesítsenek helyben szolgálatot." 

A Jobbik folyamatosan partnereket keres Kárpátalján, de érthetetlen, miért olyan honatyától informálódik, aki úgy döntött, hogy akkor teszi a legnagyobb szolgálatot a magyarság érdekében, ha felhagy annak képviseletével és lemond, aki magyarságot érintő kérdésekben vagy nem jár be szavazni, vagy nem figyel, hogy miről szavaz. 

Most ismét támadásba lendült a Szvoboda, nemrég Gajdost és az UMDSZ-t akarták betiltani, most Bocskor Andrea EP-képviselőt vádolják kémkedéssel, amiről  a Jobbik egyik internetes felülete ad hírt.

Igaz tanácsa volt Bethlen Istvánnak, mikor a következőket mondta a parlamentben a nyilasoknak: "Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra." (Márai Sándor: Napló 1984-1989 /részlet/)

Ezek ismeretében felmerül a kérdés: kell-e Kárpátaljának a Jobbik tevékenysége?
A válasz egyértelmű: a szélsőségeknek nincs helye vidékünkön!

(Darcsi Karolina politológus)

Bal-Rad komm: A Kárpátinfonak ez a cikke több szempontból is érdekes.

Egyrészt: Rávilágit arra a tényre, hogy Vona Gábornak és a Jobbiknak valamiféle közös ügye lehet ezzel a fasiszta alakkal, akit Oleg (Tyahnyibok) Frotman néven anyakönyveztek, és a

világ egyik leggyilkosabb fasiszta hordájának a “Szvobodával” – ennek a bérgyilkos hordának ez a cionfasiszta majdanovci a fölkent vezére.

Nem mellesleg pedig Gázos Kapitelman Julcsa bélkereskedő szövetségese és anyagbeszerzője. Egyik főinstruktőrük pedig ez a rókaképű és beteglelkű uniós lotyó:

Másrészt: A Kárpátinfo hiánypótlójává vált Bal-Rad miért is lett rémhirterjesztő?

Mert MEGIRJUK azt, ami zajlik Donbasszban? Meg Ukrajnában? Amiről tudósitunk? Amit a Kárpátinfonak már kezdetektől fogva őszintén meg kellett volna irnia?! De nem tette meg! Pedig a Kárpátinfonak kötelessége lett volna tájékoztatni Kárpátalja magyarságát arról, hogy mi is zajlik Ukrajnában!

KÁRPÁTALJÁN AZ EMBEREK NAGY TÖBBSÉGÉNEK FOGALMA SEM VOLT A DONBASSZBAN ZAJLÓ NÉPIRTÁSRÓL!

Mert többek között a Kárpátinfo – valamiért – nem látta fontosnak ilyesmikről tájékoztatni Kárpátalja magyarságát. (A Bal-Rad bizonyos fokig megérti a Kárpátinfo óvatos hozzáállását a dolgokhoz, de a hiánypótlást legalább ne minősitse rémhirterjesztésnek!)

Harmadrészt: Hogy a Hidfő, a Kuruc, az Alfa mit ir? – azt mi nem tudjuk. Nem egy a tábor! – nem egy a zászló!

Negyedrészt: Azért bizonyos fokig minősiti a Kárpátinfot és elkötelezettségét az a tény, hogy már előfordult olyan is, hogy portálunkon keresztül fordult Kárpátalja népéhez “ottani hivatalos”.

Tudjuk persze jól, hogy a Bal-Rad helyzete azért e tekintetben jobb mint a Kárpátinfo jelenlegi helyzete. Mindezzel együtt is kissé több objektivitás, tárgyszerűség még beleférne a szűkös keretbe! Szerintünk legalábbis.

A Kárpátinfo utolsó mondatával teljesen egyetértünk: “…a szélsőségeknek nincs helye vidékünkön!”

Devizahiteles vihar előtt: visszasírjuk még e számokat?

Egyelőre a devizahiteles csomag árnyékában is hiteleznek a magyar bankok: júniusban például 48%-kal több lakáshitelt helyeztek ki, mint egy évvel korábban. Félő azonban, hogy a devizahiteles ügy miatt várható brutális tőkeveszteség hamarosan jelentősen visszaveti a magyar hitelpiacot.

Addig is az MNB friss, júniusi adataiból többek között az alábbiak derülnek ki:

• A lakáshitelezés után a személyi kölcsönök kihelyezése nőtt a leginkább, 28%-kal.
• Egy átlagos lakáshitelt 7,5%-os THM-mel vettek fel az ügyfelek, pedig 5% alatti konstrukciók is elérhetők.
• Egy újonnan lekötött, átlagos forintbetét júniusban már csak 1,8%-os kamatot ígért.
• A vállalati hitelezés felpörgött júniusban az előző hónapokhoz képest, de még mindig alacsonyabb a vállalati hitelállomány, mint egy éve, a növekedési hitelprogram kezdetén.

Mélyponton a kamatok

Július végén 2,1%-on megállt az Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusa, amely meghatározta a hitelek és betétek árazását az elmúlt két évben. Hatásait az alábbi ábra mutatja: a a legszorosabban a betéti kamatok követték a változásokat.

Míg egy átlagos vállalati hitelt 4,6%-os kamattal lehetett felvenni júniusban, a lakáshitelek THM-je 7,5%-on állt. Utóbbi 2,1 százalékponttal, a személyi kölcsönök 22,9%-os mutatója pedig 4,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A meglévő devizahitelek kamatszintje természetesen nem követte az alapkamat csökkenését: egy átlagos frankalapú lakáshitel kamatszintje az egy évvel ezelőttihez hasonlóan 6,3%, egy szabad felhasználásúé pedig 7,3%. Ősszel e téren nagy változások várhatók, hisz visszarendezné a kormány a korábbi kamatemeléseket.

A forintgyengülés miatt is szenvedő devizahitelesek mellett a betétesek a kamatcsökkentések kárvallottjai: egy átlagos lekötött forintbetét kamatszintje júniusban már csak 1,8% volt az egy évvel korábbi 3,8% után.

Pörögnek a lakáshitelek

A viszonylag alacsony kamatszintnek is köszönhetően júniusban az egy évvel korábbinál 48%-kal nagyobb, 20,6 milliárd forintnyi új lakáshitelről kötöttek szerződést a bankok az ügyfelekkel. Személyi kölcsönből az egy évvel korábbinál 28%-kal több, 10,6 milliárd forintnyi "fogyott".

Mivel azonban a devizahiteleket most is szorgalmasan törleszti a lakosság, a forinthitelezés felpörgése nem képes növekedési pályára állítani a lakossági hitelállományt. Júniusban 21,6 milliárd forinttal több hitelt törlesztettünk, mint amennyit felvettünk (nettó lakossági tranzakció).

A forint gyengülése miatt persze nőtt májushoz képest a háztartások hiteltartozása, így az év közepén 6815 milliárd forinton állt, ami csak 4%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A devizahiteles csomag miatt is érdekes banki devizahitelek állománya 3405 milliárd forinton állt, vagyis a lakossági hitelek kereken 50%-a devizahitel. A devizahiteleken belül 93% a jelzáloghitelek állományi aránya, a többi hitel jórészt már kifutott.

Lecsendesedtek a betétek

Az előző hónapok hektikus, technikai jellegű mozgása után a betétállományban nem történt drasztikus változás júniusban. Önmagukat meghazudtolva a forintbetétek 9,4 milliárd forinttal bővültek, a devizabetétek viszont talán a forint gyengülése miatt (realizálják az árfolyamnyereséget a megtakarítók) 21,1 milliárd forinttal csökkentek tranzakciós alapon.

A lakossági betétállomány 6696 milliárd forint volt június végén, vagyis 8,6%-kal csökkent egy év alatt. A legnagyobb mértékben a kis összegben létező éven túli devizabetétek (-37%) mellett az éven belül lekötött forintbetétek állománya esett (-27%), a nem lekötött betétek aránya pedig nőtt.

Vállalatok: lassan beérik a hitelprogram

113 milliárd forintnyi forint- és 105 milliárdnyi euróhitel-kihelyezés olvasható ki a statisztikából a vállalati szektorban júniusra vonatkozóan. Mindkét adat jóval magasabb az előző hónapokban regisztráltnál, ugyanakkor a forinthitelezés így is jelentősen elmarad az egy évvel korábbitól, a növekedési hitelprogramot lényegében közvetlenül megelőzőtől.

A programnak köszönhetően, ha minimális mértékben is, de legalább elmondható, hogy több hitelt vett fel a vállalati szektor az elmúlt egy évben, mint amennyit törlesztett (pozitív nettó hiteltranzakció egy év alatt).

A forint gyengülése ellenére így sem tudott nőni a vállalati hitelállomány, ami valószínűleg a követelés-leírások számlájára írható. A vállalatok banki hiteltartozása 1,3%-kal 6685 milliárd forintra csökkent, betétállománya viszont 4,2%-kal 4705 milliárd forintra bővült egy év alatt.

202100Portfolio

Gázai konfliktus – Mécsesekkel emlékeztek a palesztin áldozatokra Budapesten

 

A magyarországi palesztin közösség tagjai a gázai konfliktus palesztin áldozataira emlékeznek a Lánchídon 2014. augusztus 1-jén. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Budapest, 2014. augusztus 1. péntek este. – A gázai konfliktus palesztin áldozataira emlékeztek péntek este Budapesten, a résztvevők a magyarországi palesztin közösség szervezésében mécseseket helyeztek el a Lánchídon.

A híd pesti hídfőjénél egy fekete lepellel letakart, jelképes koporsót helyeztek el, előtte pedig egy tablót állítottak fel, amelynek feliratai angolul, illetve magyarul, – Izrael, az izraeli termékek elleni bojkottra szólítottak fel, emellett az áldozatokról készült fotókat mutattak be.

A mintegy 150 demonstráló közül többen magyar vagy palesztin zászlókat tartottak a kezükben, sokan helyeztek el mécsest a Lánchíd járdáján. Az angol nyelvű transzparenseken a résztvevők békét, szabad Gázát és Palesztinát követeltek, illetve azt sürgették, hogy vessenek véget a vérontásnak.

A szervezők kétnapos megmozdulást hirdettek meg a gázai áldozatok számának növekedése miatt, a palesztin néppel való szolidaritás jeléül, ennek keretében csütörtökön a budapesti Szent István-bazilikánál tartottak demonstrációt.

Az izraeli hadsereg “Erős Szikla” fedőnéven hadműveletet indított július 8-án a Gázai övezetben. Palesztin források szerint eddig mintegy 1400-an vesztették életüket, köztük 861 civil. Izraeli sajtóértesülések szerint az izraeli oldalon három polgári lakos halt meg az összetűzésekben, és 61 katona esett el.

Netanjahu, Izrael miniszterelnöke, és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete egybehangzóan állítják: “Izrael igazságos háborút vív és joga van megvédeni magát.” – Ezek szerint igazságosan és jogosan öltek meg 1400 palesztint, – nem tudni, valaki utána számolt-e: az 1400 palesztin és a 64 izraeli között az arány több, mint 21-szeres, a zsidók javára és a palesztinok hátrányára.

Mads Gilbert norvég orvos, egy gázai kórház sebésze mondja:

“Amit Izrael csinál, az valójában az erőszak mérhetetlenül aránytalan alkalmazása. Amit látunk, nemcsak az orrunkkal szagolunk,… úgy értem, ha megnézed ezeket az összeégett holttesteket… – azt hiszem különböző gránátok és töltetek mindenféle változatait használják.

Hogy egy időben érjék el épületek szétbombázását, mindenféle lakhelyek lerombolását és ugyanakkor maximális kárt okozzanak emberéletben.

Ezeket a repeszdarabokat nagyon nehéz eltávolítani,… mert halálosak. Ha behatolnak a testüregekbe, – a koponyába, a mellkasba, a hasba, – elvágják ott az ereket és a sérült rövid időn belül el fog vérezni, a repeszek méretétől függően.

De, ha nem is hatolnak be, … ahogy ez a sok gyerek volt itt, repeszdarabok százaival, – amihez le kell ülnöd és egyenként kell kiszedned, ami nagyon fájdalmas és persze veszélyes, mert elfertőződhet.

Szóval ezek, különböző fegyverek sokféle változatai, amiket egyfolytában használnak…”

A magyarországi palesztin közösség tagjai a gázai konfliktus palesztin áldozataira emlékeznek a Lánchídon 2014. augusztus 1-jén. MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI – Bal-Rad – SzRTI

Kárpátalján megnyilt a második front?!

Kárpátalján kitört a lázadás?!

A Kárpátokban az utakon útakadályokat emeltek. A vasúti közlekedés akadozik. A fegyveres önvédelmi csoportok a “stratégiai objektumokat” biztositják. A többnyire ruszinokból álló csoprtok felfegyverkeztek.

Az ellenállás központja Munkácson működik!

Az utakon felállitott blokkposztokon csak helybélieket, ismerősöket engednek át.

Petr Gecko Kárpátukrajna miniszterelnöke nem sokkal éjfél után azt nyilatkozta, hogy megkezdődött a Kárpátok Népköztársaság polgárainak mozgósitása a háborús bűnöket elkövető náci kijevi rezsim ellen.

A Kárpátok Népköztársaság autonómiát óhajt!

Petr Gecko kijelentette: “Megnyilik a második front! Érthető Kijev idegessége! A kijevi juntának ahhoz már nincs ereje, hogy egy második fronton MEGBIRKÓZZON A RUSZINOKKAL ÉS A MAGYAROKKAL!”

(Jelena, B-R-Munkács)