Ezért nevezte maffiaállamnak Magyarországot G. Soros

G. Soros az utóbbi napok folyamán maffiahálózathoz hasonlította a magyar hatóságokat és a kormánypártokat, ezzel egyértelművé téve, hogy a törvényesség látszatát fenntartva akarja elmozdítani a magyar kormányt. Nem egyedüli eset: az amerikai milliárdos korábban Ukrajnában is a korrupcióellenes harc leple alatt kezdett leszámolni politikai ellenfeleivel.

Két nappal ezelőtt G. Soros egyik újságában megjelent az amerikai milliárdos egy publicisztikája, ami Magyarországot maffiaállamnak nevezte, és biztosította követőit arról, hogy bármit is tesznek, bármeddig elmehetnek, ők a törvényesség oldalán állnak, politikai ellenfeleik pedig bűnözők, akikkel úgy kell leszámolni mint egy maffiacsoporttal.

A HVG-ben megjelent írásban az állt:

„Csodálom a magyarok bátorságát, amellyel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával.”

Tehát G. Soros immár nem rébuszokban beszél, hanem konkrétan, szó szerint elhangzott a maffiaállam megnevezés, egybekötve a korrupcióellenes harc kifejezésével. Ez a hasonlat nagyon lényeges G. Soros részéről, mert ezzel egyértelművé tette, hogy milyen megközelítéssel próbálja elmozdítani a magyar kormányt: olyan stratégiai posztok megragadásával, amelyek lehetővé teszik, hogy az amerikai milliárdos hatósági pozícióból bűnözőként kezelje politikai ellenfeleit.

Egy ilyen művelethez szükséges stratégiai pozíció pl. a bíróságok, az ügyészség munkájának befolyásolása személyes kapcsolatokon keresztül, de emellett szüksége lehet bizonyos nyomozati szervek munkájának befolyásolására is. További ilyen eszköz lehet egy korrupcióellenes hivatal létrehozása, amibe G. Soros saját embereit próbálja beültetni.

Befolyás alá vonhatták a bíróságokat Soros ügynökei

Amennyiben a nemzetközi Soros-hálózat ki tudja építeni ezeket a pozíciókat Magyarországon, ezáltal lehetővé válik számára, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt megkezdjen egy külföldről vezérelt kormányváltást. Ennek a nemzetközi hálózatnak kiterjedt médiabirodalom is rendelkezésére áll, aminek a törvény továbbra is garantálja, hogy külföldi titkosszolgálatoktól kapott információkat – vagy hazugságokat – „névtelen forrás”-tól származó információként, a hatóságok és a nyilvánosság számára legális úton ellenőrizhetetlen módon tudjon leközölni.

Nincs új a nap alatt

Ez a megközelítés egyébként nem egyedi: G. Soros korábban Ukrajnában is a korrupcióellenes harc leple alatt kezdett megszabadulni a forradalom során erőszakos úton félre nem állított politikai ellenfeleitől.

Az amerikai milliárdos 2014. májusában a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy ő finanszírozott olyan alapokat, ami később lehetővé tette az ukrán kormány elmozdítását. Az EuroMajdant követően Soros személyesen is Ukrajnába érkezett, hogy a korrupció elleni harcról tárgyaljon az új kormánnyal. Az újonnan hatalomra juttatott vezetők nemzetközi hitelek folyósítására kaptak ígéretet, ha cserébe hozzájárulnak a “korrupció ellenes harchoz”, ami főként Soros politikai ellenfeleinek bíróság elé állítását jelentette. Soros az együttműködés részeként saját tanácsadói gárdát is kinevezett az ukrán kormány mellé, ami akkor még nem rendelkezett demokratikus legitimitással, hiszen az országgyűlési választásokat csak a puccs után nyolc hónappal írták ki.

Bár az ukrán lakosság számára kezdetben nagyon csábító volt a Soros-hálózat ajánlata – ami a korrupt vezetők elmozdítását, a tolvajok leváltását ígérte –, utólag kiderült, hogy a lakosság többsége számára értelmetlen volt támogatni a vérontással egybekötött „korrupcióellenes harcot”: Soros emberei ugyan eltávolítottak a hatalmi struktúrából valódi bűnözőket, de a helyükre nem becsületes embereket, hanem saját bűnözőiket ültették. Egy az ukrán forradalom után két évvel készült közvélemény-kutatásból kiderült; a lakosság háromnegyede szerint továbbra is áthálózza az országot a korrupció, a korrupcióellenes harc címén hatalomra jutott vezetőknek pedig egyre kevésbé hisznek.

Ez egyébként azzal megegyező érték, mint amit a Soros-hálózat saját közvélemény-kutatásai a korrupt politikusok leváltása előtt mértek; a Transparency International 2012-es mérései utólagosan igazolják, hogy a Soros-féle forradalom előtt ugyanakkora volt a korrupció Ukrajnában, mint a Soros-féle forradalom után.


http://www.hidfo.ru/2017/06/ezert-nevezte-maffiaallamnak-magyarorszagot-g-soros/

Ősszel újra fellázadnak Saul fiai

Migránsok rendőrökre támadnak a szerb-magyar határon - 2015. szeptember.

Külföldről finanszírozott kormányellenes aktivisták szerint a hatóságoknak „fel kell készülnie blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra.” Az agresszív radikalizmust hirdető Saul Alinsky tanítványai semmitől nem riadnak vissza.

Mindeddig eredménytelenek maradtak a külföldről finanszírozott „civil” mozgalmak politikai akciói, vezetőik emiatt arra készülnek, hogy erőszakos cselekményekkel próbálják felhívni magukra a figyelmet. Ősszel újra rendbontás kezdődhet Budapest utcáin, ezúttal erőteljes külföldi hátszéllel – derült ki a Magyar Idők napilap beszámolójából.

A lap sorra veszi, hogy a külföldi milliárdosok Magyarországon szervezett új mozgalmai az utóbbi hónapok során az erőszakos cselekmények elkövetésére hajlandóság különböző jeleit mutatták; többek közt rongálást folytattak és megpróbálták agresszív fellépéssel befolyásolni a tőlük eltérő véleményt közlő újságírók munkáját. Az erőszakos cselekmények jogosságát pedig azzal indokolják meg, hogy azt mondják követőiknek, az áldozatok nem igazi újságírók.

Ez egyfajta dehumanizálás kezdetét jelenti, ami az erőszakos bűncselekmények elkövetésére készülődés biztos jele.

A lap szerint az egyik ilyen civil szerveződés vezéralakja, Gulyás Márton már nyíltan beszél arról, hogy a G. Soros -féle nemzetközi hálózat erőszakosabb módszerekhez kell folyamodjon, ha eredményt akar elérni. Mivel a békés tüntetések nem értek el semmilyen eredményt, és megmozdulásaik egyre kevesebb embert érdekelnek, ősszel ismét akcióba lendülhetnek ezek a külföldről finanszírozott aktivista csoportok, melyek ezúttal „magasabbra teszik a lécet”; számos erőszakos bűncselekményre fog sor kerülni, és az utóbbi hetek folyamán ennek előjeleit láthattuk.

„A politikai elemzők álmoskönyve szerint ilyenkor szokták magasabbra tenni a lécet. Gulyás fenyegetőzése sem jelent mást, mint a hőbörgés következő fokozatának gátlástalan felkonferálását.” – írták.

A lap szerint ráadásul a fizetett aktivistahálózat külföldi mentora, G. Soros bátorítja is követőit, és nyíltan arra biztatja az általa eltartott mozgalmakat, hogy tegyenek több erőfeszítést a kormány elmozdítására.

„A polgárháborút reális opcióként emlegető Charles Gati és az agresszív radikalizmust hirdető Saul Alinsky tanítványai semmitől nem riadnak majd vissza. És lesz számukra pénz, paripa, fegyver is, hiszen George Soros épp most üzente meg egy írásában, mennyire reménykeltőek és csodálatra méltóak számára a balhés ifjak akciói.”

A lap szerint ősszel új erőre kapnak majd a korábban felkonferált megmozdulások – ami nem is meglepő, tekintve, hogy ez lesz az utolsó alkalom számukra, hogy a törvényes működés látszata mellett, híveik sikeres megtévesztésével kezdjenek rendbontást.

Miután az országgyűlés elfogadja a külföldről finanszírozott civil szervezetek átlátható működésének új szabályozását, már csak idő kérdése, hogy az egész társadalom számára láthatóvá váljon; az Európai Unió zászlaja alatt többnyire külföldről finanszírozott csoportok vonulnak fel, fizetség nélkül nem sok embernek jut eszébe ilyesmi. Utoljára erőt gyűjtenek, hogy megpróbáljanak civil látszatú felfordulást csinálni Budapest utcáin, mielőtt még nyílt lappal kellene megtenniük ugyanezt. Amikor ezek a fizetett aktivisták újra kimennek az utcára, nem csak a kormánypártokat, hanem minden ellenzéki mozgalmat is válaszút elé állítanak: támogatják-e Saul fiait a hatalom megragadásában.

http://www.hidfo.ru/2017/06/osszel-ujra-fellazadnak-saul-fiai/

A NATO kiközösít egy tagállamot, miután nem sikerült megdönteni a kormányát

Német sajtóorgánumok szerint Németország és több másik tagállam együtt el akarja érni, hogy a következő NATO-csúcstalálkozót ne Törökországban tartsák.

Recep Tayyip Erdogan török elnök eredetileg a varsói csúcstalálkozón ajánlotta fel, hogy a 2018-as találkozót Törökországban szervezzék meg. Ezt a kezdeményezést azonban közel 20 tagállam ellenzi: a Die Welt német lap beszámolója szerint többek közt Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Kanada diplomatái tették egyértelművé, hogy nem támogatják a török kormány belpolitikáját.

Ezek az országok Brüsszelben akarják tartani a következő csúcstalálkozót, amiről a végső döntést júniusban hozhatják meg. A német lapnak nyilatkozó diplomata azt mondta,

nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy a NATO támogatja Törökország belpolitikáját. (?)

Az utóbbi hónapok folyamán az Európai Unió és Törökország közti kapcsolat nagy mértékben megromlott. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a török EU-csatlakozás végét jelenti, ha Ankara nem hajlandó letenni a halálbüntetés újbóli bevezetésével kapcsolatos tervekről.

Németország és Törökország közt egyre mélyebb diplomáciai feszültség áll fenn, miután a török kormány több alkalommal is megtiltotta, hogy német politikusok látogassanak az Incirlik légibázisra, ahol többek közt német katonák is állomásoznak. A török kormány utóbb azzal indokolta a lépést, hogy a német delegáció tagjai terrorszervezetet támogathatnak.

Tavaly nyáron katonai puccskísérlet történt Ankarában és Isztambulban, amit a hatóságok másnap reggelre levertek. A török kormány hivatalosan is az amerikai titkosszolgálatokat vádolta a kormány elmozdítására tett kísérlet megszervezésével.

A puccskísérlet leverése után a törökországi újságok címlapjain szerepelt, hogy egy amerikai NATO-vezető irányította a katonai hatalomátvételi kísérletet. Később őrizetbe vették az Incirlik légibázis parancsnokát, és a török kormány visszarendelte a nyugati országokban szolgálatot teljesítő diplomaták többségét. Egy részük Németországban politikai menedékjogot kapott, illetve a puccskísérlet levezénylésében részt vevő személyek is egy NATO-tagállamba menekültek, ami később nem adta ki őket a török hatóságoknak.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nato-kikozosit-egy-tagallamot-miutan-nem-sikerult-megdonteni-a-kormanyat/

Norvégia is támogatja az európai hadsereg létrehozását

Donald Trump amerikai elnök első európai útja nem tekinthető sikeresnek, mivel a brüsszeli csúcstalálkozó után több európai ország vezetője is hangot adott annak, hogy létre kellene hozni a független európai hadsereget.

Angela Merkel német kancellár és Erna Solberg norvég miniszterelnök a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után egyaránt olyan „lázadó jellegű” kijelentésekkel szerepelt a címlapokon, mint „a régi szövetségeket többé nem lehet garantáltnak tekinteni”, és „Európa nem támaszkodhat mások támogatására”. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közt mélyülő szakadékhoz hozzáadott újabb tényező volt, hogy Donald Trump a G7 szicíliai csúcstalálkozóján bejelentette; az Egyesült Államok kivonul a párizsi klímavédelmi egyezményből.

Bjørn Olav Knutsen, a norvég Védelmi Kutatóintézet (FFI) vezetője az Aftenposten napilapnak nyilatkozva Trump legutóbbi látogatásáról azt mondta, a történtek „annak tünetei, ahogyan az USA az utóbbi évek során megváltozott.” Szerinte „ameddig Trump ül az Ovális Irodában, hiba lenne azt gondolni, hogy minden úgy lesz, ahogyan korábban volt”, ezért Európa nagyobb felelősséget kell vállaljon saját biztonságáért és ennek érdekében újabb védelmi megállapodásokat kell kössön. Norvégia számára kiemelkedő fontosságúvá válik a tengeralattjáró-gyártás és egyéb hadifelszerelések kapcsán Németországgal kötött egyezmény.

Mindemellett, Trump kijelentése és hozzáállása minden bizonnyal hatással van az európai védelmi döntések alakulására, de nem szükségképpen a GDP 2%-ának elköltése terén. Knutsen szerint amennyiben sor kerül a védelmi kiadások fokozására, az európai országok sokkal inkább az európai katonai integrációra kellene összpontosítsanak, melynek végeredménye egy közös európai parancsnokság alatt álló európai hadsereg lenne.

„Ennek katonai téren nagyobb hatása lenne, mint önmagában a védelmi kiadások növelésének. Láthatóan kudarcra ítéltetett az a megközelítés, hogy az európai országok az Egyesült Államok vezetésével gondoskodjanak saját védelmükről.”

Knutsen szerint Trump brüsszeli látogatásának következményeként alapjaiban megváltozhat az európai védelmi struktúra, például közös gyártásban készülhetnek az európai országok által használt harcjárművek, közös katonai alakulatok jöhetnek létre és közös kiképzés és infrastruktúra-megosztás, ami közelebb vezeti Európát az európai hadsereg létrehozásához.

A szakértő szerint a fokozott együttműködés egyik első területe a védelmi-kutatási tevékenység lehet, ami az európai védelmi kapacitás hosszú távú fejlesztésének egyik alapja.

http://www.hidfo.ru/2017/06/norvegia-is-tamogatja-az-europai-hadsereg-letrehozasat/

Tovább monopolizálódik a reklámpiac, Simicska kárára...

Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.

Kormányrendelettel az óriásplakátok ellen

Április 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelynek célja, hogy 2020-ig teljesen átalakítsa a köztéri hirdetések elosztását. A hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége.

A jogszabály azért szabja át teljesen a plakátpiacot, mert kimondja, hogy a maximális hirdetőfelület nem haladhatja meg a 9 négyzetmétert, valamint a plakátokat nem lehet ragasztani és magánterületen elhelyezni. Ráadásul a nem ragasztott, forgó rendszerű (roll up) hirdetőberendezés ára, amelyből pár darab már most is található Budapesten, hússzorosa a mai egyszerű fém-bádog óriásplakát-tábláknak.

Változik továbbá, hogy hirdetőoszlopokon egyáltalán nem lehet reklámozni, kizárólag közművelődési célú hirdetőoszlopokon közművelődési témában. Ez azt jelenti, hogy koncerteket, színházi előadásokat hirdethetnek, viszont nem rakhatnak ki cégeket, pártokat reklámozó plakátokat.

A kihirdetéstől, tehát április 28-tól számolva harminc napon belül már csak az új szabályozásnak megfelelő reklámhordozókat lehet kitenni, 2020 végéig pedig minden, nem megfelelő reklámhordozót le kell szerelniük a cégeknek. Azt pedig, hogy melyik cég tehet ki reklámhordozót, elvileg az önkormányzatokra bízzák.

Akárhogy is, a rendelet azt jelenti, hogy a most kint lévő 36 ezer óriásplakátnak biztos mennie kell. Az óriásplakát már azért sem túl jó biznisz a cégeknek, mert a kormány egy salátatörvényben elfogadta, hogy a köztéri reklámok négyzetmétere után 12 ezer forintnyi adót kell fizetni. Ez a Magyar Reklámszövetség számításai szerint nagyjából a reklámokon megkeresett bevétel felét elviszi a cégektől, nagyjából évi 6,5 milliárd forint adót jelent az iparágnak, ami már amúgy is fizet reklámadót.

A vesztes

Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket.

A fővárosban három cég helyezhet el hirdetéseket utcabútorokon: a buszmegállókban és közvécéken a JCDecaux, hirdetőoszlopokon a Mahir Cityposter, telefonfülkéken a Mediacontact.

Ezt az intézkedést természetesen a plakátcégek, a JCDecaux és a Mahir Cityposter is megsínyli, ám ott marad menekülési útvonalnak az utcabútor.

Illetve maradna. A Simicska féle Mahir Cytiposter hirdetőoszlopait ugyanis ellehetetleníti az intézkedés. A kormányrendelet azzal golyózná ki a céget a fővárosi utcabútorosok közül, hogy előírja: a hirdetőoszlopokon csak közművelődési témákban lehet reklámozni, mást nem (az pedig bevétel szempontjával szinte egyenlő a nullával).

Az Index megkereste ugyan a Mahirt, hogy mennyi a cég bevétele a hirdetőoszlopokból, valamint, hogy ebből mennyit fordít vissza üzemeltetésre, és mi az álláspontja a kormányrendeletről, ám nem kaptak választ.

Ez a fajta kipécézés az oszlopháborút lezáró csata lehet, mely egyben figyelmeztetés is Simicskának. Mintha nem lett volna elég, hogy Halászi János és Kósa Lajos frakcióvezető már benyújtottak a Jobbik plakátkampányára reagáló törvényjavaslatot. . A javaslat a "burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról” címet viseli. Ebben rögzítik, hogy tiltott pártfinanszírozásnak minősül, ha valaki a listaár alatt vagy ingyen biztosít felületet a választói akarat befolyásolására alkalmas üzeneteknek.

A nyertes

Simicska tehát az elkövetkező időszakban még jobban a perifériára szorul. Másrészt az Index iparági forrásai szerint a JCD-nek más piacokon már vannak olyan óriásplakátjai, amelyek megfelelnek az új előírásokat, vagyis 9 négyzetméternél kisebb a reklámfelületük, és nem ragasztani kell rájuk az új plakátot, hanem egy üveg mögött pörögnek a reklámok, mint a villamosmegállókban lévő citylightokban.

Mint már említettük a JCDecaux területe utcabútor fronton a buszmegállók és a közvécék. Ám egyelőre csak a buszmegállókra koncentrál, mivel különböző akadályok miatt eddig nem tudtak egy nyilvános vécét sem felépíteni. Ezt 2006 és 2010 között a városépítési szabályozás bonyolultsága, azután pedig politikai-gazdasági okok miatt nem tudták teljesíteni. Ez utóbbi konkrétan azt jelentette, hogy a fővárosnak nem akaródzott az akkoriban szinte a teljes piacot taroló Publimontnak és Mahir Cityposternek még nagyobb konkurenciát állítani.

Az Index információi szerint a cég 713 fővárosi területen, és mintegy ezer kerületi ingatlanon álló buszmegállót épített saját szabvány szerint az elmúlt években, darabonként állítólag milliós nagyságrendben. A várók üzemeltetése (karbantartás, rongálások javítása, világítás) havi több százezer forintba kerül megállónként. Az ehhez szükséges összeg a várók oldalán működtetett citylight-hirdetőhelyek bevételeiből folyik be, ám hogy ekkora a nyereség, azt a JCDecaux nem árulta el.

Hogy a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg, azzal magyarázható, hogy ha a két nagy hirdetőcég egyikével a kormány haragban van, akkor nyilvánvaló, hogy a másik cég berendezésein hirdet. A rendelet jobb helyzetbe hozza a céget, ám a buszmegállók valóban színvonalasak, tehát valamicske haszon a társadalomnak is visszacsorog.

A „fogyasztóbarát terméknek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetése érdekében tervezett kommunikációs kampány lebonyolítására” írt ki az MNB egy nettó másfél milliárd forintos közbeszerzést. A jegybank közelmúltra jellemző médiabüdzséjéhez képest ez kiugróan magas összeg. A Kantar Media elemzőcég adatai rámutatnak, az MNB az előző öt negyedévben listaáron is csak ennek durván egy százalékát költötte el (a tényleges kiadás mindig jóval alacsonyabb a listaárnál, utóbbiból ugyanis a médiumok jelentős kedvezményt adnak).

Még nem teljesen tisztázott, milyen csatornákon szeretné népszerűsíteni a jelzáloghiteleket a jegybank. A kiírás alapján lesznek print és online sajtóhirdetések, televíziós, valamint rádiós spotok, illetve plakátkampány is, az arányokról azonban egyelőre nem esett szó, mivel a médiastratégia (azaz a részletek kidolgozása) a tender nyertesének feladata.

A vállalkozásoknak szánt Növekedési Hitelprogram népszerűsítésekor a Kantar Media adatai alapján listaáron a hirdetések közel fele a televíziókhoz került, de a napilapok és a plakátcégek is jelentős összeggel gazdagodhattak a jegybank megrendeléseinek hála.

Úszkáló kishalak

Van két kisebb szereplő is a piacon, melyek valószínűleg kishalakként elúszkálhatnak. Az egyik a már említett Mediacontact, mely egy jogszabályi rést kihasználva jutott a telefonfülkék oldalán méretes reklámhelyekhez. A cég elvileg zavartanul tovább folytathatja eddigi tevékenységét.

Ám egyelőre nem világos, hogy mi lesz a Garancsi Istvánhoz köthető Esma Zrt. reklámjaival. A cég egy régebbi, kiszivárogtatott javaslatban amolyan kivételként jelent meg, ezt nyomta most rendeletként át a kormány. A korábbi javaslatban még külön benne volt, hogy azok a villanyoszlopokra fölszerelt vagy azokról lógó reklámok, amelyek mind az Esma tulajdonában vannak, maradhatnak jelenlegi helyükön. A jelenlegi rendelet ezeket külön nem említi, ám Garancsi István elefántfülei, lévén hogy személye köthető Orbán Viktor bizalmi köréhez, valószínűleg utcabútornak minősülnek a szabályozó szerint.

TényTár