Európa árulóivá válhatnak a lengyelek

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentése szerint a NATO fokozza katonai jelenlétét Lengyelországban. A varsói csúcstalálkozó után több amerikai katona lesz a térségben, mint eddig bármikor.

A NATO 2016. július 8-9.-én tart csúcstalálkozót Varsóban. Az esemény lebonyolítása az új lengyel kormány számára az egyik legjelentősebb külpolitikai esemény a következő egy évben; Lengyelország új kormánypártja Moszkvára mindig is ellenségként tekintett, de kormányra jutásával az Európai Unió is elsődleges ellenségképpé vált. Eközben azonban a “Jog és Igazságosság” párt szorosabbra fonja “szövetségét” Washingtonnal; januárban bejelentette, hogy a júliusban tartandó csúcstalálkozó ideális alkalmat szolgáltat arra, hogy a NATO állandó kelet-európai jelenlétéről döntés szülessen. A térségünkben zajló hadgyakorlatokra pedig rendszerint többségében az amerikai hadsereg részéről érkeznek katonák és haditechnika, Lengyelország elköteleződése emiatt a gyakorlatban nem “a NATO katonai jelenlétének fokozását” jelenti, hanem kifejezetten az amerikai katonai jelenlét állandósítását Kelet-Európában.

Stoltenberg hétfőn Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott tárgyalást, majd az azt követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a varsói csúcstalálkozó után minden eddiginél több NATO-katona fog állomásozni Lengyelországban. Stoltenberg ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a NATO még idén megkezdi az ehhez szükséges katonai infrastruktúra kiépítését; tavasszal a NATO ballisztikus-rakéta védelmi rendszere újabb elemmel gazdagodik Lengyelországban.

Az amerikai hadsereg 2014 márciusát követően kezdte agresszívan fokozni jelenlétét a térségben, miután az Egyesült Államok nem ismerte el egy a Krím-félszigeten tartott legitim népszavazás eredményeit, és azzal vádolta Moszkvát, hogy megbontotta Ukrajna területi egységét. Az orosz többségi lakosságú területen tartott népszavazáson a krími lakosság 95%-a szavazott az Oroszországi Föderációval történő újraegyesülésre, ami kellemetlenül érintette az Egyesült Államokat; az amerikaiak a Krím-félszigeten akartak haditengerészeti kikötőt működtetni. Ukrajna NATO-ba történő bevonása lehetővé tette volna, hogy az amerikai hadsereg Európában ne csak a Kelet-Európában és a balti országokban, de a Fekete-tengeren is közvetlen Oroszország határáig juthasson.

Német sajtóorgánumok nemrég felhívták a figyelmet arra, hogy a 2016-os év egyik legnagyobb problémája vélhetően Lengyelország lesz: az új varsói kormány saját kezében központosítja a hatalmi ágakat, miközben Washingtonnal működik szoros szövetségben, és harcot folytat minden, az amerikai külpolitikával nem teljes mértékben együttműködő európai hatalmi pólus ellen. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten publicistája szerint az Egyesült Államok Európa ellen fordította Lengyelországot; ennél fogva a lengyel külpolitika egyik elsődleges célkitűzése, hogy megakadályozza a térség két legerősebb hatalmi pólusa, Berlin és Moszkva szövetségre lépését. Mivel mindezt jobboldali populizmusba csomagolva teszi, az amerikai külpolitikai törekvések végrehajtása többségi támogatottsághoz jutott Lengyelországban.

http://www.hidfo.ru/2016/01/europa-aruloiva-valhatnak-a-lengyelek/

Háború helyett a másik fél megértésére van szükség

Klaus Kinkel volt német alkancellár és külügyminiszter kijelentette; a Kelet-Európában kialakuló egyre feszültebb helyzet feloldása érdekében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a NATO lépései ténylegesen nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Oroszország számára.

Kinkel korábban külügyminiszterként a Moszkva és Berlin közti kapcsolatok szorosabbra fűzésére tett lépéseket, és elmondása szerint most is ezt kellene tenni; az Oroszország és Németország – valamint Európa egésze – közt mind feszültebbé váló viszony ugyanis kizárólag annak köszönhető, hogy az Európai Unió következetesen ignorálja az orosz vezetők véleményét, a NATO pedig – mint azt Kinkel is kijelentette – “egyre közelebb kúszik Oroszország területéhez”.

Oroszország külügyminisztériuma korábban hivatalos közlemény formájában is kijelentette, hogy a NATO Oroszország bekerítésére törekszik – ami jelenleg abban nyilvánul meg, hogy fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában és a balti országokban, miközben mind nagyobb számú és kiterjedtebb hadgyakorlatok kezdődnek a térségben -, emiatt Oroszország arra kényszerül, hogy ennek megfelelő ellenintézkedéseket hozzon, az észak-atlanti szövetség jelentette biztonsági kockázatok ellensúlyozása érdekében. Az Európai Unió a konfliktus közepette nem veszi figyelembe keleti szomszédja aggodalmait, a megfogalmazott hivatalos válaszok skálája a teljes ignorálástól a háborús uszításig terjed, miközben az amerikai csapatok tovább özönlenek Kelet-Európába, és tucatnyi országban állandó katonai jelenlétet alakítanak ki az orosz határ mentén (balti országok, Kelet-Európa).

Az Egyesült Államok 2006-ban kezdte meg egy rakétavédelmi rendszer telepítését Kelet-Európába, közvetlen az orosz határ szomszédságában; Moszkva már akkoriban is kifejezte aggodalmait erre vonatkozóan, amit a NATO szintén figyelmen kívül hagyott, és a rakétapajzs létrehozásának szükségességét az iráni veszéllyel indokolta. Később a NATO vezetői hangsúlyozták, hogy a térségbe hozott amerikai fegyverek “nem irányulnak Oroszország ellen”. Később azonban a NATO-országok részéről az agresszív oroszellenes retorika vette kezdetét, amikor a rakétarendszer első elemei működni kezdtek – vagyis az észak-atlanti tömb kelet-európai katonai lehetőségeinek növekedésével egyre nyíltabban kezdett ellenséges politikát folytatni Oroszországgal szemben, ezzel nyilvánvalóvá téve a gyarmatosító szándékot.

Kinkel nyilatkozata azt mutatja, hogy Európában az oroszellenes propaganda ellenére is vannak józanabb politikusok, akik tisztában vannak azzal, hogy Kelet-Európában a NATO folytat expanziót, borította fel az erőegyensúlyt, a feszültség csökkentését pedig nem az orosz kormány külföldről történő megdöntésének útján kell elképzelni – hanem a másik fél véleményének meghallgatásával, kompromisszumra törekvéssel. Németország, Olaszország, és néhány kisebb európai ország politikusai kezdik megérteni, hogy a NATO működik agresszorként, de ez nem csak Oroszország, hanem Európa érdekeivel is ellentétes.


http://www.hidfo.ru/2016/01/haboru-helyett-a-masik-fel-megertesere-van-szukseg/

Az USA körbevenné Kínát: 8 bázist vesznek át a Fülöp-szigeteken

2016 január 12.-én a Fülöp-szigetek Legfelsőbb Bírósága 10-4 szavazati aránnyal alkotmányosnak minősítette a 2014-ben az USA és a Fülöp-szigetek között megkötött Kibővített Biztonsági Együttműködés Megállapodása egyezményt. Ezzel Manila politikai vezetése előtt elhárult minden akadály arra nézve, hogy nyolc katonai támaszpontot bocsásson Washington rendelkezésére a szigetország területén.

Az amerikai csapatok 1991-es távozása óta a katonai együttműködés a két fél között időszakosan szünetelt, majd 2013-tól 500 fős tanácsadó-kiképző amerikai kontingens érkezett a szigetre. Ennek ellenére a közös nagyszabású gyakorlatok és akciók még mindig szüneteltek, egészen a Fülöp-szigetek déli tagján, a Mindanao szigeten 2015 januárjában végrehajtott Exodus-műveletig. Akkor az USA speciális katonai egységei a helyi különleges erőkkel együttműködve a sziget déli részén indítottak hajtóvadászatot, melynek célja hivatalosan az FBI körözési listáján szereplő két radikális iszlamista elfogása volt. Az FBI bejelentése szerint az akció során az egyik célpontot sikerült kiiktatni, ám a heves tűzharc miatt a holttest a helyszínen maradt. Csakúgy, mint az a 44 filippínó katona, akiket az amerikai állomány kimentése után visszatérő erősítés az iszlamisták által már felhagyott helyszínen holtan talált. A célszemély holtteste hivatalosan nem került elő, a terrorista halálát DNS minta egyezés alapján valószínűsítik. Az akció után a MORO radikális iszlamista szervezet és a manilai központi kormányzat közötti 2014-es, Kuala Lumpurban megkötött békeegyezmény végrehajtását felfüggesztették. Ezzel a Malajzia-Indonézia-Fülöp-szigetek találkozásánál fekvő szigetcsoport háromszögben (Mindanao-Szulavézi-Kalimantan) működő iszlamista szervezetekkel való tárgyalásos megegyezés lehetősége időszakosan megszűnik, ami a térség mindhárom országát érintő fegyveres destabilizációs folyamatok intenzitásának felerősödését valószínűsíti. Egy ilyen helyzetben az Egyesült Államok által szorgalmazott katonai együttműködés elfogadása az adott országok politikai vezetésének részéről törvényszerűen következik be. Ebben a kontextusban a legutóbbi Jakartában elkövetett merényletsorozat is egy ilyen lépés irányába való elmozdulást feltételez az indonéz kormányzatot illetően.

A biztonsági megállapodás értelmében a Fülöp-szigetek területén nyolc állandó támaszpont áll majd az Egyesült Államok katonai erői rendelkezésére, amelyeken az amerikai csapatok rotációs rendszerben váltják majd egymást. Ezek a támaszpontok haditengerészeti, tengerészgyalogos és légi erők súlyozott csoportoztatására alkalmas bázisok. A támaszpontok egy része az USA által a ’90-es évek előtt használt infrastruktúra (Subic Bay, Cubic Point, Clark légibázis, Batan-szigetcsoport), más részük a filippínó haderő önállóan kiépített strukturális bázispontjai(Magsaysay, San Antonio, Brooke’s Point, Oster Bay).

A térség újramilitarizálására irányuló washingtoni törekvés célja a geopolitikai realitás felől a Dél-Kínai tenger térségének, és az abból induló, Peking számára stratégiai fontosságú tengeri közlekedési útvonalak (Malaka-szoros, Luzon-szoros) csomópontjai feletti ellenőrzés. A Japán újrafegyverkezésén túl a fülöp-szigeteki támaszpontok által alkotott lánc folytatása a malajziai Labuan tengeri légibázis, ahonnan az USA P-3 és P-8 típusú tengerészeti felderítő és tengeralattjáró-vadász repülőgépeket üzemeltet. A szingapúri partszakasz mentén pedig négy amerikai harci fregatthajó (LCS) állandó állomásoztatását tervezik. Ez utóbbi az LCS építési programmal kapcsolatos gazdasági és technikai ellentmondások miatt egyelőre nem realizált.

Kína erre a nyomásra a hadiflotta modernizációjával válaszol. Az amerikai katonai szupremácia feltétlen biztosítására 1991 óta hadrendbe állított irányított rakétákkal rendelkező Arleigh Burke rombolóosztály 62 hajójával szemben Peking az Arleigh Burke kapacitásait meghaladó rombolóosztály felépítésébe kezdett. A 052D-DDG elnevezésű osztály első hajóját 2012-ben kezdték el építeni, és három év alatt Kína 10 ilyen hajót készített el, ezek közül 3 darab áll hadrendben, a másik hét bevezetése idén megtörténik. A 12 tervezett romboló hadrendbe állítása után pedig a 055 DDG következő generációs rakétacirkáló osztály bevezetésére kerül sor. A légierő modernizációja az ötödik generációs J-20 és J-31 típusú vadászgépek és az Y-20 nehéz szállítógép sorozatgyártásával új fázisba érkezik. Ezen felül Peking hozzákezd első teljesen saját tervezésű repülőgép hordozójának megépítéséhez. A kínai katonai struktúra teljes átszervezése a 2016 elején kiadott új szervezeti felépítés végrehajtását előirányzó terv keretében 18 hónap alatt zajlik le, és a konvencionálisan a Kína belső védelmére irányuló szárazföldi hadviselési koncepciót a gyors reagálási képességű, magas technikai szinten felszerelt haderőnemek összehangolt működését biztosító szervezeti keret váltja fel.

Az amerikai politika “súlypont-áthelyezés Ázsiába” elképzelés azon része, amely Kína katonapolitikai ellensúlyozását hangsúlyozza, ezért nem reális, és ezzel az USA is tisztában van. Az valós stratégiai cél a TPP szabadkereskedelmi egyezmény funkcionális elindítása, és a térség országainak beléptetése a gazdasági mechanizmusba. Ezért az USA haderejének regionális ismételt súlyozott csoportosítása csak kevésbé Kínával, de inkább a washingtoni szövetségi rendszerbe alárendelt pozícióba betagozódott országok hatalmi elitjeivel szembeni kényszerítő eszköz. Ez az eszköz az USA gazdasági hegemóniájának megőrzését szolgáló TPP egyezményformátum keresztülvitelének biztosítását szolgálja.


http://www.hidfo.ru/2016/01/az-usa-korbevenne-kinat-8-bazist-vesznek-at-a-fulop-szigeteken/

Nem azt kapták, amit elhitettek velük – inkább hazatérnek Kurdisztánba

A migránsok egy része nincs megelégedve az európai fogadtatással, emiatt néhány hónap után inkább visszautaznak szülőföldjükre. A nemzetközi sajtó a valóságtól eltérő képet fest a mai Európáról, és a migránsok azt gondolták, hogy az európai országokban mindenki jólétben él.

Kurdisztáni “menekültek” tömegesen vándorolnak vissza Németországból saját szülőföldjükre, miután egyértelművé vált számukra, hogy Európában közel sincs akkora jólét, mint gondolták, őket pedig senki nem fogadta olyan kitörő lelkesedéssel, mint az a politikusok nyilatkozataiból tűnt. A Rudaw kurdisztáni napilap vasárnapi beszámolójából kiderül, hogy a Németországba érkezett iraki kurdok nagy számban jelentkeznek az önkéntes visszatelepítés programba, mert csalódtak az európai viszonyokban, miután heteket töltöttek el Németországban és a valóság nem volt összeegyeztethető azzal a képpel, ami korábban a kiutazásra ösztönözte őket.

A lapnak nyilatkozva egy Mohammed Mahmud nevű bevándorló – aki nemrég érkezett Németországba – elmondta, hogy öt hónapja érkezett “a jobb élet reményében”, de ez alatt az idő alatt “semmit nem tettek érte”, emiatt visszatér saját hazájába, mert ott – még ha nincs is munkalehetőség – sokkal jobban érzi magát, mint Németországban. A beszámolóból egyértelműen kiderül, hogy sokan, akik most jelentkeznek az önkéntes visszatelepítés programba, nem a háborúk elől menekültek, hanem egyszerű gazdasági bevándorlóként indultak el Európába, abban reménykedve, hogy itt több pénzt kereshetnek. Ezek a Közel-Keletről érkező csoportok azzal sem voltak tisztában, hogy Európában munkanélküliség van.

A lap beszámolója alapján a Németországba érkező bevándorlók “szigorú követelményeknek kell megfeleljenek”, és csak mintegy 7 hónap várakozási idő után szereznek tartózkodási jogot az Európai Unióban. Amir Kafaf, egy másik interjúalany pedig elmondta, hogy belefáradt, mert a hatóságok láthatóan nem törődnek velük, és a kurdisztáni viszonyokhoz képest borzalmas körülmények közt kell élniük Németországban. “Belefáradtunk. 70-80 eurót adnak nekünk egy hónapra. Ruhát, vagy bármi mást ebből már nem engedhetünk meg magunknak, csak ételre futja. Arra kényszerülünk, hogy visszatérjünk.”

Az önkéntes visszatelepítés program egyre népszerűbb az iraki Kurdisztánból érkezők körében, már napi szinten több mint 50, ebből a régióból érkező bevándorló jelzi a hatóságoknak, hogy inkább hazatérne. Nem azt kapták, amit elképzeltek: sokan közülük azt gondolták, hogy Európában általános jólét van, és csak valahogy át kell jutniuk a határokon, utána már garantált a jólét, és magas fizetésből el tudják tartani családjaikat. A befogadás-párti politika képviselői elfelejtették velük közölni, hogy Európában minden második friss-diplomás fiatal is munkanélküli, az európai társadalmak mintegy harmada pedig megközelítőleg olyan – vagy rosszabb – körülmények közt él, mint amiből ők elmenekültek.


http://www.hidfo.ru/2016/01/nem-azt-kaptak-amit-elhitettek-veluk-inkabb-hazaternek-kurdisztanba/

A mára virradó éjszaka viszonylagos nyugalomban telt Donbassz frontjain. Persze nem mindenhol, és nem minden baj nélkül.

A Donbassz déli részén a pufferzóna DNR oldalán fekvő Kominternovo falut mára virradóan ismét bombázta Valcman latortüzérsége. Három helyi súlyosan megsebesült a támadásban.

Donyeck “Kijev” lakókerületét is több latorgránát érte el az éjszaka. Áldozatokat szerencsére ez az attak nem követelt, viszont üzemképtelenné vált a kerület egyik fűtő gerincvezetéke. Emiatt jelenleg sincs fűtés mintegy ezerötszáz kerületi lakásban, valamint egy iskolában és egy poliklinikán.

At Európai Emberjogi Bíróság megkezdte a Kijev latorhada által Donbasszban elkövetett emberiség ellenes és háborús búntettekről szóló donbasszi beadvány tanulmányozását a Római Statutum 53. cikkével összhangban-jelentette be ma Donyeckben Alekszej Zsigulin, a Donyecki Népköztársaság Jogi Kamarájának elnöke.

Ennek alapján megnyílik a LEHETŐSÉGE az elkövetők nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonására.

Eduard Baszurin DNR katonai szóvivő sajtótájékoztatóján bejelentette: információik szerint a kijevi latorhad sorozott állománya vonakodik teljesíteni a Donbassz elleni parancsokat. Ezért aztán Valcmanék egyre több importmartalócot csoportosítanak Mariupol és Sirokino környékére. Elsősorban is lengyel, grúz, és arab országokban végzett eredményes toborzómunkának köszönhetően.


http://www.balrad.com/2016/01/18/donbassz-113/

Steinmeier felszámolná a Lengyelországban keletkezett zavarokat

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter egy a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjú során a NATO-Oroszország Tanács azonnali helyreállításának szükségességét hangsúlyozta; szerinte mindkét fél részéről hajlandóság mutatkozik erre, a helyzet azonban a békére törekvés szándékával ellentétesen alakul.

Steinmeier az interjú során kijelentette, hogy a NATO és Oroszország egyaránt érdekelt az ilyen formátumú tárgyalások újrakezdésében, emiatt idővel vissza lehetne térni a Brüsszelben, nagyköveti szinten folytatott megbeszélésekhez. A külügyminiszter emlékeztetett; korábban ő már javasolta az intézményesített tárgyalási folyamat helyreállítását, aminek “átmeneti nézeteltérésektől” eltekintve továbbra is a vártnál nagyobb támogatottsága van.

A NATO-Oroszország Tanács munkájának nagy részét felfüggesztették, miután a NATO külügyminiszterei 2014 áprilisában kiadtak egy közös közleményt, melyben elítélik a Krím-félsziget Oroszországgal történő újraegyesülését. Ez az együttműködés tehát nagyrészt a nyugati országok akaratából szakadt meg: a NATO a 2013-2014-es kijevi puccsal kiterjesztette volna saját érdekszféráját Ukrajna egészére – ez a folyamat Nyugat-Ukrajnában zárult “sikerrel”, de eközben az orosz többségű régiók kivonták magukat a kijevi kormány ellenőrzése alól – ami lehetetlenné tette, hogy a NATO haditengerészeti kikötőt kezdjen működtetni a Krím-félszigeten. A sikertelen villámháborút követően a NATO külügyminiszterei Oroszországot ítélték el a kialakult helyzetért.

A német külügyminiszter most a lapnak nyilatkozva utalást tett arra, hogy a NATO-Oroszország Tanács munkájának újrakezdéséhez az Európai Unión belül is számos problémát kell félreállítani; elsősorban a brit függetlenedési törekvés kapcsán kell megállapodásra jutni, valamint a Németország és Lengyelország közt elmérgesedő viszonyt kell feloldani. Steinmeier kijelentette, hogy a hét folyamán Varsóba utazik, hogy felszámolja a német-lengyel viszonyban keletkezett zavarokat.


http://www.hidfo.ru/2016/01/steinmeier-felszamolna-a-lengyelorszag/

Szíria

Egy furcsa-és talán mindenki számára meglepő-fordulattal folytatódik Szíriában az orosz katonai kontinges háborúja. Ez pedig a latrok által megszállt területek nélkülöző lakosságának humanitárius megsegítése, amely minden jel szerint legalább akkora jelentőséggel bír, mint a banditák elleni fegyveres harc.

Deir er Zor térségében tegnap is dúlt a hadviselés eme dícséretes módja, ami viszont megintcsak nincs ínyére az ISIS patkányhordának. A segélyszállítmányokat ledobó repülőgépekre lődözgetnek bőszen, de hát valami olyasmi ez, mintha légpuskával lődöznének a zuhanó repülésben lévő sasra. A szállítógépek pedig igencsak pontosan céloznak. Tegnap Deir er Zor repülőtere mellé terítettek közvetlen. A reptér erői pedig gondoskodnak arról, hogy csak a civilek juthassanak a szállítmányokhoz.

Persze az elsődleges feladatot-a latorirtást-is szorgosan folytatta/folytatja a “SojguAir Zrt.”

Deir ez Zor térségében roppantul heves harcok dúlnak a kormányhadsereg, és a dzsihadista kutyfalkák között. A sátánfajzatokhoz váratlanul vadiúj amerikai felszerelések érkeztek. Mindezzel együtt is nem áll jól a szénájuk! Nagyon nem áll jól!

Tall-Hamis Tall al-Hasakah és Khol helységekben is rajtaütött a kormányhadsereg az ISIS-férgeken.

Ayaysh, Bgeliya, Jafri, Tel Karoun, Al-Hussein és Al-Hamidiya Bazaar területein is pusztulnak a fenevadak. Nagyvad is terítékre került tegnap. Abu Hamza al-Ansari nevű ISISA-banditafőnököt is hidegre vágták a kormányerők légicsapásai.

Daara-tartományban Sheikh Miskin mellett az ún “Szabad Szíriai Hadsereg” 2500 új latort vetett be a katonaság offenzívájának megtörésére. Amit sikerült is bizonyos mértékig lelassítani. Viszont a külváros két épülettömbjébe befészkelődött terroristák maguk kínálták fel a szír légierőnek a lehetőséget. Az meg nem lacafacázott. Csak Allah a megmondhatója, hogy abban a banditakaptárban hány martalóc pusztult el egy szempillantás alatt.

Latakia-tartományban a kormányerők tegnap estik rendet raktak Faukani-Kurt, Kurt-Tahtani, Beit Arif, Dzhuret el-Ma-Kezeli Dzhuret-Abboud és számos környékbeli kisebb településen.

Kelet-Gutában továbbra is elkeseredett utcai harcok-mi több: helyiségharcok-dúlna a kormányerők és a pribékek között. Itt állóháború alakult ki.

Hama provinciában Narbe-Nafs elfoglalásáért indított az este a szír kormányhadsereg támadást. Az akcióban a szír légierő is részt vesz.

Aleppo tartomány Maranaz nevű településénél a kurd milíciák aprítják a “mérsékelt” terrorbandák állományát.

http://www.balrad.com/2016/01/18/sziria-38/

Napokra megbéníthatják Budapestet: 120 taxis állt meg az Erzsébet térnél

Be nem jelentett demonstrációt tartanak a taxisok Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila út, Andrássy út kereszteződésében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn kora reggel honlapján. Óriási torlódás van a fővárosban, a taxisok akár napokig is kitarthatnak.

A rendőrség tájékoztatása szerint a felsorakozott gépkocsik egy-egy forgalmi sávot szabadon hagyva akadályozzák a forgalmat.

A csomópontban a tömegközlekedést és a gépjárműforgalmat a rendőrség egy-egy forgalmi sávon biztosítja, és azt kéri, hogy aki teheti, kerülje el az útszakaszt.

A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldalán azt közölte, hogy a 9-es és a 105-ös autóbuszok pár perces késéssel közlekednek.

Az MTI tudósítója szerint 100-120 taxi demonstrál, incidens nem történt. A taxik a buszsávot is elfoglalják, így a reggeli csúcsforgalom indulásakor torlódás várható.

A taxik szélvédőjén a Uber felirat pirossal áthúzva látható rajta a “No thanks!”, azaz a “Köszönjük, nem!” felirat.
Az atv.hu helyszíni tudósítója beszélt a tüntetés főszervezőjével, aki leszögezte: ez nem egy villámcsődület, akár napokig is készek bénítani a főváros forgalmát, amennyiben nem kerül törlésle az Uber alkalmazás.

(MTI/atv)

Bal-Rad komm: “EZ” a blokád NEM EGY “OLYAN” blokád! Ez a blokád a zsákmányról szól!