Kazahsztánban
tett látogatást Recep Tayyip Erdogan török államfő, ahol regionális
kérdésekről tárgyalt Nurszultan Nazarbajevvel, az Eurázsiai Gazdasági
Unió alapító tagállamának elnökével.
A török
államfő április 17-én tett útja részeként előadást tartott az Ahmet
Yesevi Egyetemen, ahol főbb kérdésekként a krími tatárok helyzetéről,
Líbia megosztottságáról, az egyiptomi kormánnyal szembeni
ellenérzéseiről, és a jemeni konfliktusról beszélt.
Erdogan
nem tud kibékülni a puccsok sorozata után hatalomra jutott egyiptomi
kormánnyal, ami szerinte nem elég demokratikus. Líbia kapcsán
elsősorban a terrorista csoportok tevékenységéről értekezett, míg a
krími tatárok kapcsán elnyomást és megfélemlítést emlegetett a török
államfő. A Krím-félsziget Oroszországhoz visszacsatolását megelőzően
nyilvánosságra jutottak olyan levelezések és magánbeszélgetések, melyek
bizonyították, hogy Törökország fegyverrel támogatta a kijevi
puccsistákat, cserébe azért, hogy a krími tatárok az új kormány alatt
kiterjedtebb jogokat kapjanak. A krími tatár vezetők közvetlen
kapcsolatban álltak a majdan-téri felforgatókkal, tehát a tatár
kisebbség egy destabilizálásra felhasználható tényező, immár Oroszország
területén. Emiatt az orosz hatóságok kénytelenek aktív megelőző
intézkedéseket tenni, Erdogan pedig a fegyveres szerveződések
ellehetetlenítését, a tatár politikusok nyugatbarát politikai
manővereinek hátráltatását a török érdekszférába beavatkozásként
értékeli. Egyiptom kormánya szintén kiterjedt fellépést tanúsít a
rendszerellenes szervezkedők ellen, az utóbbi hónapok során a
halálbüntetések száma is megugrott, ami Törökország számára egy akadályt
jelent saját érdekszférájának kiterjesztése szempontjából.
Erdogan a
jemeni helyet kapcsán hangsúlyozta, hogy a konfliktus fokozza a
regionális polarizációt, miközben a térségi politikában már egyébként
is nagy a feszültség az izraeli politikusok tevékenysége miatt. Az
államfő szerint ugyanez a helyzet az afrikai országokban. Erdogan
emiatt az ENSZ megreformálását helyezte kilátásba, elmondása szerint a
nemzetközi cselekvők együttesen kell fellépjenek a nemzetközi
kapcsolatok rendszerének megváltoztatásában, aminek első lépése a már
meglévő struktúrák reformja. A török államfő kifejezte támogatását
Kazahsztán irányába, hozzátéve, hogy a jövőben kétoldalú kapcsolatok
bővítésére fog törekedni, és támogatja Kazahsztán felvételét az ENSZ
Biztonsági Tanácsába.
Erdogan
kazahsztáni látogatása részeként részt vett a török-kazah stratégiai
együttműködési tanács második ülésén is. A tanács célja elsősorban,
hogy közös nevezőre hozza a két ország regionális politikáját. Ez egy
igen nehéz kérdés, tekintve, hogy Kazahsztán az Eurázsiai Gazdasági
Unió alapító tagállama, Törökország pedig számos kérdésben a nyugati
tömb számára elfogadható álláspontot képvisel a regionális politikában.
Idén
januárban azonban a török sajtó a két ország diplomatáinak
kijelentéseire hivatkozva elkezdett foglalkozni annak lehetőségével,
hogy Törökország csatlakozna az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Januári
információk szerint a török kormány végleg leszámolt az Európai Unióhoz
csatlakozás lehetőségével, és külpolitikáját tekintve végleg az
eurázsiai integráció felé fordult. Részleteit tekintve azonban ez egy
igen nehéz külpolitikai váltást igényel, a csatlakozási folyamatnak
ugyanis előfeltétele lenne, hogy a török kormány közös nevezőre jusson
az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőivel a regionális problémák
megítélésében. Erdogan kazahsztáni látogatásának ez lehetett a lényegi
eleme, nagy bejelentés azonban egyelőre nem született, a török államfő
főként a kulcsfontosságúnak tartott regionális kérdésekben fenntartott
követeléseit fogalmazta meg, amiben kompromisszum feltehetően egy
következő találkozó idején születhet.
https://hidfo2015.wordpress.com/