Merkel vezetői alkalmatlansága vezetett a megfigyelési botrányhoz

Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestag bizottsági meghallgatásán továbbra is korábbi állításához ragaszkodott, miszerint nem tudott arról, hogy a német titkosszolgálatok tömeges megfigyelést folytatnak.

A vizsgálati bizottságot 2014-ben állították fel, elsődleges feladata az volt, hogy derítse ki, hogyan és milyen kiterjedtségben figyelt meg európai állampolgárokat – beleértve magas rangú német politikusokat és hivatali vezetőket is – a német titkosszolgálat.

A vizsgálatok során nyilvánosságra jutott tények sokkolták a közvéleményt: 2015-ben kiderült, hogy a német külföldi hírszerzés amerikai megrendelésre figyelt meg európai vezetőket, ráadásul tömeges jelleggel: több mint nyolcvanezer európai politikus, hivatali tisztviselő, nagyvállalati vezető IP-címeit és telefonját hallgatták le az amerikai NSA kérésére.

2016 folyamán azonban kiderült, hogy a német BND nem csak amerikai megrendelésre kémkedett szövetséges országok ellen, hanem saját érdekei mentén is. A közéleti vita később arra terelődött, hogy a titkosszolgálatok kicsúsztak ellenőrzés alól, és Merkel uralma alatt a demokratikusan választott vezetők nem képesek ellenőrizni a működésüket.

A német kancellár csütörtökön a Bundestag bizottsági meghallgatásán továbbra is korábbi állításához ragaszkodott, miszerint nem tudott arról, hogy a német titkosszolgálatok tömeges megfigyelést folytatnak. Az ellenzék azonban nem fogadja el ezt mentségként. A Kalózpárt tagja, Patrick Schiffer szerint ez éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a német kormány és a BND közti kommunikáció minimálisra csökkent; a kormány nem tudja, mit csinál a titkosszolgálat, és végső soron a kellő ellenőrzés hiánya vezetett a megfigyelési botrányhoz.

A politikus szerint Angela Merkel tudtán kívül is félrevezette a közvéleményt, mert egyszerűen nem rendelkezett elégséges információkkal ahhoz, hogy a tömeges megfigyelés kapcsán nyilatkozzon. A botrány nem csak a szükséges koordináció hiányára, de Angela Merkel alkalmatlanságára is mindinkább felhívja a figyelmet.

http://www.hidfo.ru/2017/02/merkel-vezetoi-alkalmatlansaga-vezetett-a-megfigyelesi-botranyhoz/

Merkel bukására készülnek, bűnbakot gyártanak a bevándorláspártiak

A német sajtó hetek óta azt sulykolja a lakosságnak, hogy Angela Merkel pártja amiatt fogja elveszíteni a választásokat, mert idegen hatalmak beavatkoznak a választási folyamatba.

A német titkosszolgálatok készen állnak arra, hogy meghiúsítsák a választások során várható adatmanipulációs kísérleteket – írja a Bild am Sonntag. A lap emlékeztet, hogy a múlt hónap folyamán a német külföldi hírszerző szolgálat, a BND (az a titkosszolgálat, ami az amerikaiakkal együttműködve hallgatta le fél Európát) azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálja majd befolyásolni a 2017-es választások eredményét.

Kecskével közösülést nézett Angela Merkel

„Nem fogjuk hagyni, hogy bárki beavatkozzon a választási folyamatba, legyen bármely ország is a befolyásolási kísérlet forrása. A külföldi és belföldi hírszerző ügynökségek figyelik a manipulációs kísérletekre utaló jeleket.” – írták.

Oroszországot tavaly még összeomlás szélén álló középhatalomnak mutatta az atlantista sajtó, de időközben kiderült, hogy szerintük mégis az orosz titkosszolgálatok választották meg a „világ egyetlen szuperhatalmának” elnökét.

A német titkosszolgálatok nemrég szintén azzal vádolták Oroszországot, hogy megpróbálja majd befolyásolni a 2017-es választások eredményeit. A vádak megfogalmazása – és a vizsgálat lefolytatása – után azonban kiderült; semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az oroszok a választási eredmények befolyásolását célzó dezinformációs kampányt folytatnának Németországban.


http://www.hidfo.ru/2017/02/merkel-bukasara-keszulnek-bunbakot-gyartanak-a-bevandorlaspartiak/

Az USA bennfentes kereskedéssel vádol kínai állampolgárokat

Egy amerikai kormányügynökségnek rendkívüli bírói rendelet írta elő, hogy illegális profitot parkoltató számlákat fagyasszon be a DreamWorks Animation SKG felvásárlásával kapcsolatban, bennfentes kereskedés vádja miatt.

A Securities and Exchange Commission azt állítja, az ügyben érintett befektetési ügynökök több mint 29 millió dollár illegális profitot tartanak azokon a számlákon, melyek egy rendkívüli bírói rendelet miatt befagyasztásra kerülnek.

A Comcast Corp tavaly áprilisban vásárolta fel a DreamWorks Animation SKG, Inc. vállalatot. A Bizottság gyanúja szerint a felvásárlás előtti hetekben Michael Yin több mint 56 millió dollár értékben halmozott fel DreamWorks részvényeket öt kínai állampolgár számláin, köztük idős szüleién is. Az érintett személyek vélhetően illegális profitra tettek szert, mert a DreamWorks részvényeinek ára 47,3%-kal nőtt a felvásárlás hatására.

A Bizottság Los Angeles-i Regionális Hivatala szerint Yin próbálta eltitkolni, hogy ő irányítja a tranzakciókban érintett számlákat, de azokat olyan számítógépekről igazgatták, melyeknek többek közt az ő postafiókjához is hozzáférése volt. Az érintett számlákat bennfentes kereskedés vádja miatt befagyasztják. Az ügy kivizsgálása folyamatban van, a Bizottság egyelőre az illegálisan szerzett profit visszajuttatását kérvényezte.

http://www.hidfo.ru/2017/02/az-usa-bennfentes-kereskedessel-vadol-kinai-allampolgarokat/

Az emberek kétharmada nem akar olimpiát – Nem lenne csoda, ha már a héten visszavonnák az olimpiai pályázatot

A Momentum több mint 260 ezer aláírást rakott le az asztalra, amely azt jelenti, hogy adminisztratív eszközökkel már lehetetlen megakadályozni a népszavazás kiírását, kivéve persze, ha maguk Orbánék döntenek az olimpiai pályázat visszavonása mellett. Ez lenne a leglogikusabb lépés, hiszen a legtöbb felmérés szerint egy népszavazás esetén könnyedén elbukna a budapesti olimpia ügye. A legfrissebb Publicus-kutatás alapján az emberek kétharmada nem akar olimpiát, így hát a legegyszerűbb visszavonulót fújni ahelyett, hogy még több muníciót adnának az ellenzék kezébe.

Forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A szükséges 138 ezernél jóval több, 266 ezer aláírást adott le a választási irodán a Momentum. Bár a most leadott aláírások között is biztosan akad érvénytelen, hiszen az eddig népszavazási aláírásgyűjtések tapasztalatai alapján az aláírások negyede-ötöde ilyen, de a 266 ezer olyan magas szám, hogy szinte biztosan kijelenthető, ki kell írni a népszavazást a budapesti olimpia rendezéséről. A Momentum elnöke azt üzente a Fidesznek: ezek után gyávaság lenne visszavonni a pályázatot népszavazás nélkül.

A Fidesz-kommunikáció hozzálátott menteni a menthetőt. A HVG információi szerint Orbán azt mondta a kihelyezett visegrádi frakcióülésen, hogy nem a Fidesznek, vagy a kormánynak, hanem Budapestnek kell reagálnia a Momentum Mozgalom olimpiaellenes aláírásgyűjtésére, hiszen nem a párt vagy a kormány, hanem Budapest pályázott a 2024-es rendezésre. Kósa Lajos már ezzel az új kommunikációs fogással lépett a nyilvánosság elé és elmondta, hogy a népszavazási kezdeményezéshez szükséges kellő számú aláírás leadása után egyértelműen a fővárosnál pattog a labda. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy a fővárosi közgyűlés döntött az olimpiai pályázatról, nem a kormány, vagy a Fidesz.

A probléma az, hogy nem lesz ilyen egyszerű mindent Budapestre, illetve Tarlósra kenni, hogy az egész olimpia csak egy helyi ügy. Orbán régi nagy vágya volt egy hazai rendezésű olimpia, többször is nyilatkozott már erről. Többek között például a 2002-ben az évértékelőjében – a választásokra készülő miniszterelnökként – azt mondta az olimpiáról, hogy „nyugodt szívvel nevezhetjük össznemzeti ügynek”. Hatalomra kerülve pedig azt is mondta, hogy a magyar kormány mindenben támogatja a Magyar Olimpiai Bizottságot, amely „a nemzeti ügy élére állt”. Legvégül pedig maga Orbán Viktor cáfolt rá azzal, hogy az olimpia csak egy fővárosi ügy lenne, hiszen a témában péntek délután kétórás megbeszélést folytatott Tarlós Istvánnal…

A kérdés csak az igazából, hogy milyen „körítéssel” vonják vissza a budapesti olimpiai pályázatot, hiszen egyértelmű, egy népszavazás rendkívüli módon tematizálná az elkövetkező hónapokat, illetve kiváló média megjelenést tudna adni mind ez ellenzéknek, mind a feltörekvő Momentumnak. Ráadásul egy népszavazás esetén borítékolható a végeredmény: a felmérések mind azt mutatják, hogy az emberek többsége inkább nem kér az olimpiából.

Az emberek kétharmada az olimpia ellen

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9. és 14. között, a népszavazási aláírásgyűjtő kampány hajrájában, 1050 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a 2024-es budapesti olimpia megítélését. A 2016 augusztusi, a riói játékok alatt készített kutatásukhoz képest érdemben változott az esetleges budapesti esemény megítélése és támogatottsága. Összességében a megkérdezettek egyharmada támogatja, kétharmada ellenzi a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Az elmúlt fél évben a támogatók aránya 13 százalékpontot csökkent, míg az ellenzők aránya 15 százalékponttal növekedett.

Az olimpia támogatottsága a Budapesten élők körében magasabb, 37 százalékos, míg vidéken alacsonyabb, 31 százalékos. A változás is a vidékiek körében magasabb, az elmúlt fél évben Budapesten 13 százalékpontot csökkent a támogatottság, míg vidéken 16-ot.

Az elmúlt fél évben közel tíz százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint egy budapesti olimpia javítaná az ország megítélését, és szintén ennyivel csökkent azok aránya is, akik szerint az újonnan felhúzott sportlétesítmények később a magyar sport helyzetét javítanák. Az első kérdésben a Fidesz szavazók álláspontja nem változott, ám az MSZP-szavazók körében 25 százalékponttal, a Jobbik-szavazók körében 10 százalékponttal, és a bizonytalanok körében kilenc százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint javítaná az ország megítélését a budapesti olimpia. A később is felhasználható és az ország javát szolgáló sportlétesítményekben hét százalékponttal kevesebb Fidesz-szavazó hisz, illetve 26 és 23 százalékponttal kevesebb MSZP- és Jobbik-szavazó.

Figyelemre méltó, hogy miként alakult az olimpia támogatottsága az egyes pártok szavazóit vizsgálva. Míg a Fidesz-szavazók körében sem a támogatók, sem az elutasítók aránya nem változott az elmúlt fél évben, addig minden más szavazói rétegre érdemi hatással volt az ellenzők kampánya. Az MSZP-szavazók körében 31 százalékponttal, 6 százalékra, a Jobbik-szavazók körében 26 százalékponttal, 14 százalékra, és a bizonytalanok körében 14 százalékponttal, 25 százalékra csökkent a támogatók aránya. És bár pártonként eltérő mértékben, mégis hasonló módon növekedett az elutasítóké.

Mit lépnek Orbánék?

A Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közösen tájékoztatták arról az MTI-t, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, Budapest főpolgármestere péntek este hosszabb megbeszélést folytatott a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról”. A Parlamentben lezajlott egyeztetésen megállapodtak abban, hogy a szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is külön-külön áttekinti a helyzetet, majd ezután még aznap este, de legkésőbb a csütörtöki nap folyamán újra találkoznak. Orbán és Tarlós a tervek szerint a jövő hét közepén megvitatják a további szükséges lépeseket.

Az ATV információi szerint főpolgármesterséget, illetve 2019-es jelölést ajánlott Orbán Viktor Tarlós Istvánnak cserébe, ha a főpolgármester együttműködik a kormánnyal, és „ ha szükségessé válik”, javaslatot tesz az olimpiai pályázat visszavonására. Ez lenne a leglogikusabb lépés, illetve az, hogy minél előbb tegyék mindezt, nehogy tovább uralja a közbeszédet egy esetleges budapesti népszavazás lehetősége.

TényTár