Roger Köppel: Egyenesen a harmadik világháborúba!

Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint a jelenlegi európai biztonsági helyzet a második világháború vége óta a legveszélyesebb történelmi helyzet, amely szerinte még a kubai rakétaválságnál is súlyosabb. Úgy látja, hogy az Európai Unió pénzügyileg, katonailag és mentálisan sincs felkészülve egy közvetlen háborús konfliktusra. Köppel szerint különösen aggasztó, hogy a nyugati közbeszédben kevés teret kap az orosz álláspont megismerése és az esetleges eszkaláció következményeinek mérlegelése. 
Köppel úgy véli, a háborúk természetéből fakadó kölcsönös reakciók miatt a konfliktus könnyen tovább eszkalálódhat. Elmondása szerint egy oroszországi útján egy jelentős ipari vezető arról beszélt neki, hogy hat-hét hónapon belül akár teljes európai háború alakulhat ki. Köppel szerint Oroszországban sokan úgy érzik, hogy a Nyugat nem veszi figyelembe érdekeiket, miközben a nyugati országok és Oroszország egyaránt meg vannak győződve saját igazukról. 
A svájci újságíró saját történelmi tapasztalatait is hangsúlyozta: családja németországi kötődései révén gyerekkorát a második világháború és Königsberg bombázásának történetei határozták meg. Ez szerinte különösen erősíti a háború következményeivel kapcsolatos aggodalmait. 
Köppel a svájci semlegességhez hasonló külpolitikai irányt tart elképzelhetőnek Németország számára is. Oroszországi tapasztalatairól azt mondta, hogy Moszkvában nem tapasztalt általános agresszív hangulatot, ugyanakkor növekvő sértettséget érzékelt amiatt, hogy az orosz társadalom megítélése szerint a Nyugat nem veszi komolyan és nem tiszteli.

A "valósággép"

Lavrov: Az ukrajnai konfliktus a Nyugat terjeszkedő politikájának közvetlen következménye – Ha Európa megtámadja Oroszországot, a háború nagyon rövid lesz

Moszkva, 2026. szeptember 16. szerda (MB)

Oroszország közvetlenül ellene irányuló háborúnak tekintené, ha a nyugati hatalmak csapatokat küldenének Ukrajnába. Ha Európa megtámadja Oroszországot, a háború nagyon rövid lesz – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, a moszkvai nemzetközi ifjúsági fesztiválon, s reményét fejezte ki, hogy üzenetét a nyugatiak jól a fejükbe vésik.

„Oroszország többször is hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában nyugati országokra támadni, semmi érdeke sem fűződik hozzá. Ha azonban Európa, amely rendszeresen arról beszél, hogy háborúra készül Oroszországgal, megtámadja az országot, az egy egészen más háború lesz, egy nagyon rövid háború” – mondta szó szerint.

Az ukrajnai konfliktus a Nyugat terjeszkedő politikájának közvetlen következménye, és békekötésre csak a válságot kiváltó okok kiküszöbölésével lehet számítani – adta értésre. Külön hangsúlyozta az oroszok jogainak védelmét, beleértve az anyanyelvükhöz és ortodox hitükhöz való jogukat is.

Az orosz diplomácia vezetője összefüggésbe hozta az ukrajnai konfliktus megoldását az együttműködésen alapuló új nemzetközi rend felépítésével, és azt mondta, hogy a különleges katonai művelet céljainak valóra váltása hozzájárul egy olyan világrend kialakulásához, amely az érdekek egyensúlyán alapul, hegemónia vagy dominancia nélkül.

„A jelenlegi nyugati elit soha nem fog beleegyezni egy többpólusú világ felépítésébe. A Nyugat erre nem áll készen, és nem hiszem, hogy a jelenlegi elitjei valaha is elfogadnák. De mi türelmesek vagyunk” – fűzte hozzá.

Oroszország soha nem utasította el az Ukrajnáról szóló tárgyalásokat, és készen áll arra, hogy azokat kétoldalú vagy háromoldalú formátumban is megtartsák – jelentette ki. „Oroszország javaslatokat vár az Ukrajnáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban, bár nem ringatja magát illúziókban” – mondta.

Kitért az orosz parlament, a Duma 450 képviselőjének szeptember 18-20. között esedékes megválasztására, és tudatta, hogy a Nyugat közvetlenül beavatkozik a választásokba, teszi ezt elsősorban külföldön, de Oroszországban sem kíméli erejét, hogy destabilizálja az országot. „Nem fogják elérni céljukat” – szögezte le.

Az amerikai-orosz kapcsolatokról úgy vélekedett, hogy „teljes értékű párbeszéd csak a kapcsolatok normalizálásával érhető el”.

A hadászati fegyverekről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban Lavrov elmondta, hogy azért nem haladnak előre, mert az Egyesült Államok mindenáron be akarja vonni a tárgyalásba Nagy-Britanniát és Franciaországot is, két nukleáris NATO-szövetségesét, hogy erőfölényt biztosítson a Nyugatnak Oroszországgal és Kínával szemben, melyeket viszont nem köt össze katonai szövetség. Moszkva háromoldalú megbeszélést akar Kínával és az USÁ-val együtt, de Washington ezt kategorikusan elutasítja.

Az orosz külügyminiszter végül annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unió vezetői csalódást fognak okozni Örményországnak EU-csatlakozását illetően. Úgy vélte, Örményország Törökországhoz és Szerbiához hasonló sorsra juthat, évtizedekig sorban állhat a semmiért.+++

Kiadta: Magyar Békekör