Alex Krainer: Két gazdasági rendszer összecsapása

Alex Krainer elemzése szerint a jelenlegi globális feszültségek gyökere nem a demokrácia és autokrácia, hanem két gazdasági modell küzdelme. A brit szabadkereskedelmi rendszer a tőke szabad áramlását, a nyersanyag-kivitelét, a vagyon elkoncentrálódását, az olcsó munkaerő beáramlását és az örökös háborúkat preferálja – ez a "verseny a mélybe". Ezzel szemben az amerikai nemzeti rendszer (Hamilton, Clay, Lincoln, Carey nyomán) a termelést, a hazai ipar védelmét, a vagyon szélesebb elosztását, a stabil közösségeket és a békét célozza. 
Történelmi példák igazolják: a brit birodalom szabadkereskedelme az 1800-as években tömeges elszegényedéshez és válságokhoz vezetett (1857, 1873). Ezzel szemben az USA a védővámok és ipartámogatás révén a világ vezető ipari hatalmává vált. Németország Friedrich List reformjai nyomán szintén óriási fejlődést ért el az 1870–1914 között, míg a háború utáni Olaszországban Enrico Mattei állami olajipara (ENI) sikeresen szállt szembe az angol-amerikai olajmajmokkal – amiért 1962-ben valószínűleg meggyilkolták. 
Krainer hangsúlyozza, hogy a nemzeti rendszer ismeretét szándékosan kiszorították a közgazdaságtanból. Ezt a tudást Lyndon LaRouche és követői őrizték meg, akik hatottak a BRICS-országok vezetőire, például Szergej Glazjevre is. A rendszer ellen lépő vezetőket (pl. 8 amerikai elnök) gyakran meggyilkolták vagy megdöntötték. 
A szabadkereskedelem nem szabad választás – aki kilépne belőle, azt szankciókkal, puccsokkal vagy háborúval büntetik. A jelenlegi ukrán, iráni, palesztin konfliktusok, a migrációs válság és a Kína elleni készülődés mind ennek a nagy rendszerszintű harcnak a részét képezik.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=c_o3AgDQyug

A manipuláció anatómiája

A videó bemutatja, hogyan működik a tömegmanipuláció az észlelés, a félelem, az ismétlés és a bizonytalanság kihasználásával. Érzékszerveink csalóka működése – például az erősebb fájdalomérzet, ha látjuk a tűt – lehetővé teszi a befolyásolást. A manipuláció egyik fő eszköze a félelem: terror, gazdasági válság vagy járvány hatására az emberek elvesztik ítélőképességüket, és kritika nélkül kapaszkodnak az első kínálkozó megoldásba. 
Az ismétlés – ahogy Hitler propagandája is alkalmazta – rögzíti a legegyszerűbb üzeneteket, még ha hamisak is. 
A dezinformáció, a féligazságok és a konteók zavart keltenek, így a valóság elhomályosul. A konteókba vetett hit tehetetlenséghez vezet, de teljes elvetésük is veszélyes, mert elrejtheti az igazságot. 
A médiában használt technikák: visszhangkamra, homlokzatcsoportok, torz idézetek, szalmabáb-érvelés. 
A PR-cégek már háborúk eladását is vállalják. 
A főbb manipulációs eszközök listája kiemeli a figyelemelterelést, a probléma–reakció–megoldás sémát, a fokozatos változtatást, a gyermekként kezelést, az érzelmi ráhatást, a tudatlanság fenntartását és a középszerűség népszerűsítését. 
A rendszer ma már egyéni szinten is ismeri gyengeségeinket, így pontosan ott érhet minket, ahol a legsebezhetőbbek vagyunk. 
A védelemhez meg kell értenünk ezeket a mechanizmusokat, és kritikusan kell szemlélnünk a médiaüzeneteket.