Népszavazás: a háborús veszéllyel egyenértékű a migránsok beözönlése

A tegnapi kvótareferendum egyike volt azon ritka alkalmaknak, amikor több mint hárommillió magyar választó ugyanazon a véleményen volt egy adott témában. Magyarországon a rendszerváltás óta politikai párt soha ennyi szavazatot nem szerzett; az elmúlt 26 évben egyedül a háborús veszély, és valaminek az ingyenessé tétele kapcsán volt ekkora egyetértés.

Függetlenül attól, hogy a jelenlegi jogi keretek szerint a kvótareferendum “érvénytelen”, a számokat a korábbi referendumokkal összevetve mégis azt az eredményt kapjuk, hogy a bevándorlás elleni harc újra egyesíti a magyarságot. A rendszerváltás után tartott országgyűlési választások és népszavazások során rendszerint soha ennyi ember nem volt egységes véleményen – a vélemények mindig élesen megoszlanak, akár pártok közt, akár két teljesen ellentétes opció közt. A következő hónapok során elsősorban az a kérdés, hogy a kvótareferendum az érvényességi küszöb elérése nélkül elég erőteljes fegyver lesz-e Magyarország állami jogköreinek erőszakos elvétele ellen, mert az nem kérdéses, hogy belpolitikai jelentőségét tekintve ez egy mérföldkő jellegű népszavazás.

A tegnapi szavazást pártérdekek mentén lehet vereségként vagy győzelemként értékelni, Brüsszellel szemben lehet elégséges vagy elégtelen fegyvernek tartani, de a számok azt mutatják, hogy

olyan véleményegység, mint ami a kvótareferendum során mutatkozott, eddig alig néhány alkalommal történt a rendszerváltás óta.

Erre egyik példa a NATO-csatlakozás előtti háborús hisztéria volt, és a számok ismeretében már kijelenthető, hogy a magyar lakosság a háborús fenyegetettséggel tartja egyenértékűnek a migrációs válságot. Az alábbi összesítés azt mutatja, hogy a rendszerváltás utáni szavazásokon győztes opció összesen hány szavazatot kapott (hány ember volt azonos véleményen).

Országgyűlési választások:

Az 1990-es választásokon 4 909 771 választó vett részt, 65,11% részvételi arány mellett, és a Magyar Demokrata Fórum kapott a legtöbb, 1 406 269 szavazatot. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

Az 1994-es választásokon 5 401 687 szavazó vett részt. A Magyar Szocialista Párt 1 935 719 szavazatot kapott, 55,12%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

Az 1998-as választásokon 4 536 254 szavazó vett részt. A Magyar Szocialista Párt kapott a legtöbb, 1 445 909 szavazatot, 57%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt (jobboldali többpárti koalíció).

A 2002-es választásokon 5 685 655 szavazó vett részt. A Magyar Szocialista Párt 2 011 820 szavazatot kapott, 73,51%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

A 2006-os választásokon 5 408 050 szavazó vett részt. A Magyar Szocialista Párt 2 336 705 szavazatot kapott, 67,83%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

A 2010-es választásokon 5 114 570 választó vett részt. A Fidesz-KDNP 2 743 626 szavazatot kapott, 64,20%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

A 2014-es választásokon 4 899 391 szavazó vett részt. A Fidesz-KDNP 61,24%-os részvételi arány mellett 2 264 780 szavazatot kapott. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

Népszavazások:

1990-ben a közvetlen államfőválasztásról tartott népszavazáson 1 087 741 szavazó vett részt. A részvételi arány 13,91%-os volt, és 934 478 választó szavazott igennel arra a kérdésre, hogy akar-e közvetlen államfőt választani.

1997-ben a NATO-csatlakozásról tartott népszavazáson 3 968 668 választó vett részt, az érvényes “igen” szavazatok száma 3 344 131 volt.

2003-ban az EU-tagságról tartott népszavazáson 3 669 252 fő vett részt, és 45,62%-os részvételi arány mellett 3 056 027 szavazatot kapott a csatlakozás.

2004-ben a kórházprivatizációs törvényről tartott népszavazáson 3 017 739 fő vett részt, és 37,49%-os részvételi arány mellett 1 922 680 szavazatot kapott az igen lehetőség. A kettős állampolgársággal kapcsolatban feltett kérdésre 1 521 271 fő igennel szavazott.

A 2008-as “háromigenes” népszavazáson 4 061 015 fő vett részt, az igenek száma 50,51%-os részvételi arány mellett a három kérdés esetében 3 385 981, 3 321 313, illetve 3 309 616 volt.

A tegnapi népszavazáson 3 581 267 fő vett részt, és 43,35%-os részvételi arány mellett 3 282 723 fő szavazott nemmel a kényszerbetelepítésre. Ezzel összehasonlítható véleményegység az elmúlt 26 év során mindössze két alkalommal volt: egy olyan kérdésben, amivel arról kérdezték az embereket, hogy ingyenes legyen-e valami (háromigenes szavazás), illetve egy olyan kérdésben, amivel a közvetlen közelünkben dúló háborúk után arról kérdezték az embereket, hogy akarjuk-e egy katonai szövetség védelmét élvezni háború esetén. Túl a pártpolitikán, és az Európai Unióval kapcsolatos vitákon, egy dolog a szavazással egyértelművé vált: a magyarság a háborús veszéllyel tartja egyenértékűnek a migránsok beözönlését.

http://www.hidfo.ru/2016/10/nepszavazas-a-haborus-veszellyel-egyenerteku-a-migransok-beozonlese/

“Nincs választásunk” – máris megkezdenék a betelepítést

A svéd bevándorlásügyi miniszter megdöbbentő dolgot nyilatkozott, miután több mint hárommillió magyar választó közvetlen szavazással mondott nemet a kényszerbetelepítésre.

Az Aftonbladet svéd napilap beszámol arról, hogy az ország migrációügyi minisztere egy agresszív, toleránsnak és demokratikusnak egyáltalán nem nevezhető nyilatkozatot tett Magyarországgal kapcsolatban. Szerinte azonnal meg kell kezdeni a migránsok betelepítését Magyarországra, és

“nincs választásunk”, mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, és ha uniós forrásokhoz akarunk jutni, a pénzzel együtt afrikai migránsokat is kapunk.

A lap röviden beszámol arról a svéd olvasóknak, hogy a magyar lakosság egy népszavazással 98%-os arányban utasította el a migránsok betelepítését. Majd rátér arra, hogy “Orbán Viktor nem tudott elég embert a szavazóurnákhoz csalogatni”, emiatt a részvételi arány 50% alatt maradt, és a referendum érvénytelen. “Ez azonban nem zavarta Orbánt, aki a szavazatok számára alapozva ettől függetlenül is megígérte az alkotmánymódosítást” – írták.

Az Aftonbladet rögtön le is közli a svéd bevándorlásügyi miniszter reakcióját, aki láthatóan – amellett, hogy hazudik – nyíltan semmibe veszi a magyar választók véleményét. Szerinte Magyarország “mindössze 1294 menekültet kellene befogadjon“, és “Orbán Viktor erre alapozva vizionálta a nemzet halálát”, ám ennek ellenére sem sikerült érvényesre a referendum.

Morgan Johansson emellett kijelentette: mivel Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és uniós pénzeket kapott, emellett a jövőben is uniós forrásokhoz akar jutni, az Európai Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy Magyarország az EU bevándorláspolitikájához is tartsa magát. Ebből a nyilatkozatból úgy tűnik, hogy szerinte a magyar lakosság demokratikus döntéshozatala ellenében is meg kell kezdeni a migránsok betelepítését, akár erőszakkal is, a magyar lakosság véleményét semmibe véve. Emellett azt is mondta, hogy szerinte “nincs választásunk”.

“Nincs más választásuk. Magyarországnak, mint minden más országnak is, követnie kell a közös szabályokat, ellenkező esetben nem lehetnek a közösség részei. Ez nem így működik, és Magyarország meg kell ezt értse.”

Svédországban a bevándorlók számának növekedésével egyenes arányban nő a nemi erőszak bűncselekmények száma. (Forrás a képre kattintva.)

Johansson szerint azonban egyelőre nem kell kizárni Magyarországot az Európai Unióból, hiszen ennél sokkal fontosabb, hogy a migránsokat be tudják telepíteni Magyarországra. Svédország az uniós miniszterek jövő heti találkozóján kezdeményezni fogja, hogy az EU vezetői tárgyalják meg a magyar kormány lépéseit, illetve, hogy annak milyen következményei legyenek Magyarországra nézve.

http://www.hidfo.ru/2016/10/nincs-valasztasunk-maris-megkezdenek-a-betelepitest/

Erdogan sérelmezi, hogy az EU tagállamai nem fizetnek védelmi pénzt

Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfőn ismételten kijelentette, hogy az európai országok nem tartják be ígéreteiket, mert nem fizették ki neki a kért 3 milliárd eurót. Miközben mi határzárat építettünk, Brüsszel semmit nem tett, és az európai országok nevében védelmi pénzt ígért a törököknek.

Erdogan arra emlékeztette az európai vezetőket, hogy Törökország és az Európai Unió márciusban egy megállapodást kötött a tömeges bevándorlás kezelésével kapcsolatban, és ennek részeként az EU 3 milliárd eurót kellene fizessen Törökországnak.

A török elnök az Ankarában kezdődő Nemzetközi Tudomány és Technológia Konferencián felszólalva azt mondta, hogy a számára ígért összegből mindössze 179 millió eurót kaptak meg.

Márciusban az EU és Törökország vezetői abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió minden egyes, a schengeni határon sikeresen átszökő migránsért cserébe legálisan átvesz egy migránst Törökországtól, és emellé még 3 milliárd eurót is fizet a törököknek.

Az ehhez szükséges összeg azonban nem állt rendelkezésre, hiszen ezt a pénzösszeget nem az Európai Unió kell fizesse, hanem az EU tagállamai.

A brüsszeli vezetők a tagállamok lakosságának megkérdezése nélkül kötötték meg ezt a megállapodást, és úgy gondolták, hogy előbb megállapodnak Törökországgal, majd utána behajtják a kért összeget a tagállamokon, amit a nemzeti kormányok szolgalelkűen kötelesek lesznek befizetni.

Ez a mutatvány láthatóan nem sikerült, mert Erdogan azt mondja, nem kapta meg a kért összeget, és miatt már számos alkalommal azzal fenyegetőzött, hogy újraindítja a bevándorlást az Európai Unióba.


http://www.hidfo.ru/2016/10/erdogan-serelmezi-hogy-az-eu-tagallamai-nem-fizetnek-vedelmi-penzt/

Törökország ragaszkodik a védelmi pénz azonnali utalásához

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta, az Európai Unió további halogatás nélkül ki kell fizesse a migrációs egyezmény részeként ígért hárommilliárd eurót.

Szerdán a török külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió nem halogathatja tovább, és át kell utalja a 3 milliárd eurót, amiről a migrációs egyezmény részeként megállapodás született.

“Három ezzel kapcsolatos megállapodást írtunk alá az Európai Unióval. Hárommilliárd eurót haladéktalanul át kell adjanak. Várjuk az Európai Unió válaszát”

mondta Cavosoglu, egy Ankarában tartott sajtótájékoztatón. Ez a bejelentés nem sokkal azt követőn történt, hogy több európai politikus kétségbe vonta, hogy tejesítenünk kell-e a törökökkel kötött megállapodás feltételeit. Norbert Hofer szerint a megállapodás egyértelműen nem működik – a bevándorlás nem állt le -, emiatt Európa nem kell kifizesse az összeget.

Márciusban a brüsszeli és a török vezetők abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió legálisan befogad egy menekültet minden olyan migránsért cserébe, aki sikeresen átszökik a schengeni övezet határain. Az Európai Unió emellé hárommilliárd eurót is ígért Törökországnak. Ez az ígéret azonban a tagállamok lakosságának megkérdezése nélkül született, annak ellenére, hogy a tagállamok adóbevételeiből adnák össze a Törökországnak szánt összeget.

http://www.hidfo.ru/2016/10/torokorszag-ragaszkodik-a-vedelmi-penz-azonnali-utalasahoz/

Erdogan sérelmezi, hogy az EU tagállamai nem fizetnek védelmi pénzt

Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfőn ismételten kijelentette, hogy az európai országok nem tartják be ígéreteiket, mert nem fizették ki neki a kért 3 milliárd eurót. Miközben mi határzárat építettünk, Brüsszel semmit nem tett, és az európai országok nevében védelmi pénzt ígért a törököknek.

Erdogan arra emlékeztette az európai vezetőket, hogy Törökország és az Európai Unió márciusban egy megállapodást kötött a tömeges bevándorlás kezelésével kapcsolatban, és ennek részeként az EU 3 milliárd eurót kellene fizessen Törökországnak.

A török elnök az Ankarában kezdődő Nemzetközi Tudomány és Technológia Konferencián felszólalva azt mondta, hogy a számára ígért összegből mindössze 179 millió eurót kaptak meg.

Márciusban az EU és Törökország vezetői abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió minden egyes, a schengeni határon sikeresen átszökő migránsért cserébe legálisan átvesz egy migránst Törökországtól, és emellé még 3 milliárd eurót is fizet a törököknek.

Az ehhez szükséges összeg azonban nem állt rendelkezésre, hiszen ezt a pénzösszeget nem az Európai Unió kell fizesse, hanem az EU tagállamai.

A brüsszeli vezetők a tagállamok lakosságának megkérdezése nélkül kötötték meg ezt a megállapodást, és úgy gondolták, hogy előbb megállapodnak Törökországgal, majd utána behajtják a kért összeget a tagállamokon, amit a nemzeti kormányok szolgalelkűen kötelesek lesznek befizetni.

Ez a mutatvány láthatóan nem sikerült, mert Erdogan azt mondja, nem kapta meg a kért összeget, és miatt már számos alkalommal azzal fenyegetőzött, hogy újraindítja a bevándorlást az Európai Unióba.


http://www.hidfo.ru/2016/10/erdogan-serelmezi-hogy-az-eu-tagallamai-nem-fizetnek-vedelmi-penzt/

Törökország ragaszkodik a védelmi pénz azonnali utalásához

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta, az Európai Unió további halogatás nélkül ki kell fizesse a migrációs egyezmény részeként ígért hárommilliárd eurót.

Szerdán a török külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió nem halogathatja tovább, és át kell utalja a 3 milliárd eurót, amiről a migrációs egyezmény részeként megállapodás született.

“Három ezzel kapcsolatos megállapodást írtunk alá az Európai Unióval. Hárommilliárd eurót haladéktalanul át kell adjanak. Várjuk az Európai Unió válaszát”

mondta Cavosoglu, egy Ankarában tartott sajtótájékoztatón. Ez a bejelentés nem sokkal azt követőn történt, hogy több európai politikus kétségbe vonta, hogy tejesítenünk kell-e a törökökkel kötött megállapodás feltételeit. Norbert Hofer szerint a megállapodás egyértelműen nem működik – a bevándorlás nem állt le -, emiatt Európa nem kell kifizesse az összeget.

Márciusban a brüsszeli és a török vezetők abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió legálisan befogad egy menekültet minden olyan migránsért cserébe, aki sikeresen átszökik a schengeni övezet határain. Az Európai Unió emellé hárommilliárd eurót is ígért Törökországnak. Ez az ígéret azonban a tagállamok lakosságának megkérdezése nélkül született, annak ellenére, hogy a tagállamok adóbevételeiből adnák össze a Törökországnak szánt összeget.

http://www.hidfo.ru/2016/10/torokorszag-ragaszkodik-a-vedelmi-penz-azonnali-utalasahoz/

Októberi ajándék

Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak már most elkezdték a bevásárlást karácsonyra és az újévre; a jelentés szerint hatalmas összegeket fizetnek ki játékokért és elektronikai cikkekért, pedig még közel három hónap van hátra év végéig.

A CreditCards.com közvélemény-kutatásának eredményei szerint az amerikaiak már megkezdték a nagy bevásárlást; több mint 34 millió ember, az amerikaiak 14%-a már aktívan vásárolja a karácsonyi ajándékokat. A megkérdezés szerint közülük egymillió már végzett is a bevásárlással. 30%-uk pedig úgy gondolja, hogy valószínűleg nem tud végezni a bevásárlással december végéig.

A felmérés legégetőbb vonatkozása azonban az, hogy a vásárlási lázban érintettek közel 37%-a 30 év alatti. Tehát a korábbiakhoz képest is vad kapitalizmus szelleme leginkább a fiatal generációt fertőzi.

A vásárlási lázban érintettek tekintélyes hányada azonban egyetért abban, hogy ez a tevékenység egyben folyamatos stresszt forrása is. Emiatt egyáltalán nincsenek megelégedve az “ünnepi előkészületekkel”, amit leginkább kényszerűségként, társadalmi nyomásként élnek meg.

Ugyanakkor jelentős réteget képviselnek azok a válaszadók is, akik maguk nem érintettek ugyan, de a környezetükben lévők vásárlási lázát kifejezetten idegesítőnek tartják. Így előszeretettel beszélnek is róla – a közösségi médiában szintén gyakori konfliktusforrássá válik a “karácsonyi készülődés”.

“Annak ellenére, hogy a boltokban tömegek sorakoznak, minden ötödik embernek a számítógép, vagy a telefon a fő bevásárló-eszköz.” – áll a jelentésben.


http://www.hidfo.ru/2016/10/oktoberi-ajandek/

A referendum, ami értelmet adott október 2-nek

2003. április 12-én valamivel több mint hárommillió ember, a választásra jogosultak mintegy 45%-a vett részt azon a népszavazáson, ami alapján Magyarország belépett az Európai Unióba. Rossz döntés volt, hiszen emiatt kellett tegnap újabb referendumot tartani, előtte pedig hónapokon át kampányra költeni az adófizetők pénzét.

A tegnapi kvótanépszavazáson a választásra jogosultak 43,91%-a, összesen 3 581 265 fő vett részt. Ebből 3 millió 260 ezer fő szavazott nemmel arra a kérdésre, hogy az Európai Unió a magyar országgyűlés jóváhagyása nélkül is telepíthessen-e be migránsokat Magyarországra. Ezzel az összes választásra jogosult szavazó 39,4 százaléka utasította el a kényszerbetelepítést, és mondott egyértelmű nemet arra, hogy átadjuk-e a magyar állam bevándorláspolitikával kapcsolatos jogköreit az Európai Uniónak.

2003. április 12-én hárommillió ember, a választásra jogosultak mintegy 37%-a szavazott arra, hogy Magyarország lépjen be az Európai Unióba, a teljes részvételi arány pedig 45,62 százalék volt. Az akkori népszavazáson a szavazásra jogosult 8 042 272 főből 3 056 027 fő szavazott az EU-csatlakozásra – ez alapján váltunk később részévé az Európai Uniónak, ami előbb gazdaságilag védekezésképtelenné tette az országot, majd fokozatosan megkezdte a tagállami jogkörök elvételét.

Ez a 2003. április 12-i referendum adott értelmet 2016. október 2-nek, hiszen ha akkor a választásra jogosultak 37%-ának szavazata alapján nem lépünk be az Európai Unióba, a tegnapi referendumot sem kellett volna megtartani.

A két referendum közti jelentős különbség, hogy jogi értelemben a 2003-as szavazás eredménye “érvényes” volt, a tegnapi pedig “érvénytelen”. Ez a különbség nem abból adódik, hogy a 45,62% részvételi arány bármennyivel is több legitimitást jelentene, mint a 43,91 százalék; a látványosnak tűnő eltérés egyetlen törvénymódosítást jelent, amivel a liberális atlantista erők az EU-csatlakozás előtt gondoskodtak arról, hogy 50% alatti részvételi arány esetén is érvényes legyen a referendum, s így Magyarországot beléptethessék az Európai Unióba. 2003-ban az érvényességi küszöb 25% volt, és az EU-csatlakozásról kiírt referendum ügydöntő volt, vagyis érvénytelenség esetén nem kötelezte volna a kormányt arra, hogy beléptesse Magyarországot az Európai Unióba.

A kvótanépszavazás azonban a mai jogi keretek szerint “érvénytelen”. A referendumon nem résztvevő választók Orbán Viktor kezébe adták a döntést azzal kapcsolatban, hogy Magyarország támogassa-e a migránsok letelepítését és az elosztási kvótákat, hiszen az érvénytelen referendum nem kötelezi a kormányt arra, hogy törvényt hozzon a betelepítés tiltásáról.

A kormányfő azonban tegnap az eredményhirdetést követően bejelentette, hogy kezdeményezi az alkotmánymódosítást a kényszerbetelepítéssel kapcsolatban. Mindkét intézkedésnek, az alkotmánymódosításnak és az október 2-i népszavazásnak is 2003. április 12. ad értelmet, hiszen ezekre ma semmi szükség nem lenne, ha akkor 37%-nyi igen szavazatot követően nem lépünk be az Európai Unióba.

http://www.hidfo.ru/2016/10/a-referendum-ami-ertelmet-adott-oktober-2-nek/