Népszavazás: a háborús veszéllyel egyenértékű a migránsok beözönlése

A tegnapi kvótareferendum egyike volt azon ritka alkalmaknak, amikor több mint hárommillió magyar választó ugyanazon a véleményen volt egy adott témában. Magyarországon a rendszerváltás óta politikai párt soha ennyi szavazatot nem szerzett; az elmúlt 26 évben egyedül a háborús veszély, és valaminek az ingyenessé tétele kapcsán volt ekkora egyetértés.

Függetlenül attól, hogy a jelenlegi jogi keretek szerint a kvótareferendum “érvénytelen”, a számokat a korábbi referendumokkal összevetve mégis azt az eredményt kapjuk, hogy a bevándorlás elleni harc újra egyesíti a magyarságot. A rendszerváltás után tartott országgyűlési választások és népszavazások során rendszerint soha ennyi ember nem volt egységes véleményen – a vélemények mindig élesen megoszlanak, akár pártok közt, akár két teljesen ellentétes opció közt. A következő hónapok során elsősorban az a kérdés, hogy a kvótareferendum az érvényességi küszöb elérése nélkül elég erőteljes fegyver lesz-e Magyarország állami jogköreinek erőszakos elvétele ellen, mert az nem kérdéses, hogy belpolitikai jelentőségét tekintve ez egy mérföldkő jellegű népszavazás.

A tegnapi szavazást pártérdekek mentén lehet vereségként vagy győzelemként értékelni, Brüsszellel szemben lehet elégséges vagy elégtelen fegyvernek tartani, de a számok azt mutatják, hogy

olyan véleményegység, mint ami a kvótareferendum során mutatkozott, eddig alig néhány alkalommal történt a rendszerváltás óta.

Erre egyik példa a NATO-csatlakozás előtti háborús hisztéria volt, és a számok ismeretében már kijelenthető, hogy a magyar lakosság a háborús fenyegetettséggel tartja egyenértékűnek a migrációs válságot. Az alábbi összesítés azt mutatja, hogy a rendszerváltás utáni szavazásokon győztes opció összesen hány szavazatot kapott (hány ember volt azonos véleményen).

Országgyűlési választások:

Az 1990-es választásokon 4 909 771 választó vett részt, 65,11% részvételi arány mellett, és a Magyar Demokrata Fórum kapott a legtöbb, 1 406 269 szavazatot. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

Az 1994-es választásokon 5 401 687 szavazó vett részt. A Magyar Szocialista Párt 1 935 719 szavazatot kapott, 55,12%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

Az 1998-as választásokon 4 536 254 szavazó vett részt. A Magyar Szocialista Párt kapott a legtöbb, 1 445 909 szavazatot, 57%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt (jobboldali többpárti koalíció).

A 2002-es választásokon 5 685 655 szavazó vett részt. A Magyar Szocialista Párt 2 011 820 szavazatot kapott, 73,51%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

A 2006-os választásokon 5 408 050 szavazó vett részt. A Magyar Szocialista Párt 2 336 705 szavazatot kapott, 67,83%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

A 2010-es választásokon 5 114 570 választó vett részt. A Fidesz-KDNP 2 743 626 szavazatot kapott, 64,20%-os részvételi arány mellett. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

A 2014-es választásokon 4 899 391 szavazó vett részt. A Fidesz-KDNP 61,24%-os részvételi arány mellett 2 264 780 szavazatot kapott. A többi szavazat megoszlott más pártok közt.

Népszavazások:

1990-ben a közvetlen államfőválasztásról tartott népszavazáson 1 087 741 szavazó vett részt. A részvételi arány 13,91%-os volt, és 934 478 választó szavazott igennel arra a kérdésre, hogy akar-e közvetlen államfőt választani.

1997-ben a NATO-csatlakozásról tartott népszavazáson 3 968 668 választó vett részt, az érvényes “igen” szavazatok száma 3 344 131 volt.

2003-ban az EU-tagságról tartott népszavazáson 3 669 252 fő vett részt, és 45,62%-os részvételi arány mellett 3 056 027 szavazatot kapott a csatlakozás.

2004-ben a kórházprivatizációs törvényről tartott népszavazáson 3 017 739 fő vett részt, és 37,49%-os részvételi arány mellett 1 922 680 szavazatot kapott az igen lehetőség. A kettős állampolgársággal kapcsolatban feltett kérdésre 1 521 271 fő igennel szavazott.

A 2008-as “háromigenes” népszavazáson 4 061 015 fő vett részt, az igenek száma 50,51%-os részvételi arány mellett a három kérdés esetében 3 385 981, 3 321 313, illetve 3 309 616 volt.

A tegnapi népszavazáson 3 581 267 fő vett részt, és 43,35%-os részvételi arány mellett 3 282 723 fő szavazott nemmel a kényszerbetelepítésre. Ezzel összehasonlítható véleményegység az elmúlt 26 év során mindössze két alkalommal volt: egy olyan kérdésben, amivel arról kérdezték az embereket, hogy ingyenes legyen-e valami (háromigenes szavazás), illetve egy olyan kérdésben, amivel a közvetlen közelünkben dúló háborúk után arról kérdezték az embereket, hogy akarjuk-e egy katonai szövetség védelmét élvezni háború esetén. Túl a pártpolitikán, és az Európai Unióval kapcsolatos vitákon, egy dolog a szavazással egyértelművé vált: a magyarság a háborús veszéllyel tartja egyenértékűnek a migránsok beözönlését.

http://www.hidfo.ru/2016/10/nepszavazas-a-haborus-veszellyel-egyenerteku-a-migransok-beozonlese/

“Nincs választásunk” – máris megkezdenék a betelepítést

A svéd bevándorlásügyi miniszter megdöbbentő dolgot nyilatkozott, miután több mint hárommillió magyar választó közvetlen szavazással mondott nemet a kényszerbetelepítésre.

Az Aftonbladet svéd napilap beszámol arról, hogy az ország migrációügyi minisztere egy agresszív, toleránsnak és demokratikusnak egyáltalán nem nevezhető nyilatkozatot tett Magyarországgal kapcsolatban. Szerinte azonnal meg kell kezdeni a migránsok betelepítését Magyarországra, és

“nincs választásunk”, mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, és ha uniós forrásokhoz akarunk jutni, a pénzzel együtt afrikai migránsokat is kapunk.

A lap röviden beszámol arról a svéd olvasóknak, hogy a magyar lakosság egy népszavazással 98%-os arányban utasította el a migránsok betelepítését. Majd rátér arra, hogy “Orbán Viktor nem tudott elég embert a szavazóurnákhoz csalogatni”, emiatt a részvételi arány 50% alatt maradt, és a referendum érvénytelen. “Ez azonban nem zavarta Orbánt, aki a szavazatok számára alapozva ettől függetlenül is megígérte az alkotmánymódosítást” – írták.

Az Aftonbladet rögtön le is közli a svéd bevándorlásügyi miniszter reakcióját, aki láthatóan – amellett, hogy hazudik – nyíltan semmibe veszi a magyar választók véleményét. Szerinte Magyarország “mindössze 1294 menekültet kellene befogadjon“, és “Orbán Viktor erre alapozva vizionálta a nemzet halálát”, ám ennek ellenére sem sikerült érvényesre a referendum.

Morgan Johansson emellett kijelentette: mivel Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és uniós pénzeket kapott, emellett a jövőben is uniós forrásokhoz akar jutni, az Európai Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy Magyarország az EU bevándorláspolitikájához is tartsa magát. Ebből a nyilatkozatból úgy tűnik, hogy szerinte a magyar lakosság demokratikus döntéshozatala ellenében is meg kell kezdeni a migránsok betelepítését, akár erőszakkal is, a magyar lakosság véleményét semmibe véve. Emellett azt is mondta, hogy szerinte “nincs választásunk”.

“Nincs más választásuk. Magyarországnak, mint minden más országnak is, követnie kell a közös szabályokat, ellenkező esetben nem lehetnek a közösség részei. Ez nem így működik, és Magyarország meg kell ezt értse.”

Svédországban a bevándorlók számának növekedésével egyenes arányban nő a nemi erőszak bűncselekmények száma. (Forrás a képre kattintva.)

Johansson szerint azonban egyelőre nem kell kizárni Magyarországot az Európai Unióból, hiszen ennél sokkal fontosabb, hogy a migránsokat be tudják telepíteni Magyarországra. Svédország az uniós miniszterek jövő heti találkozóján kezdeményezni fogja, hogy az EU vezetői tárgyalják meg a magyar kormány lépéseit, illetve, hogy annak milyen következményei legyenek Magyarországra nézve.

http://www.hidfo.ru/2016/10/nincs-valasztasunk-maris-megkezdenek-a-betelepitest/