2019. augusztus 29., csütörtök

Még a kazah állam is jobban szereti szegény állampolgárait, mint a magyar

– Félmillió polgárának fizeti ki hitelét a kazah állam –

Félmillió kazah állampolgárának fizeti vissza adósságai egy részét a kazah állam egy egyszeri akció keretében. A cél, hogy az ország legszegényebb állampolgárait segítsék.
Szvetlana Zsakupova, Kazahsztán munkaügyi és társadalmi ügyekért felelős minisztere a bejelentéskor elmondta, hogy a hiteleket az állami költségvetés terhére fizetik vissza a bankoknak. Számításaik szerint 105 milliárd kazah tenge értékben kell erre áldozni – ez forintban kifejezve több, mint 81 milliárd Ft.
Az intézkedésre azután került sor, hogy júniusban a kazah elnök rendeletet hozott, miszerint “csökkenteni kell a kazah állampolgárok adósságállományát.”

Az intézkedés elsősorban az árvákat, nagycsaládosokat, fogyatékkal élőket és a rossz szociális helyzetben lévő családokat érinti, akik kenyérkereső híján már eddig is segítségre szorultak.

Az egyszeri állami segítségre azok jogosultak, akiknek június elsejéig az adóssága nem lépte át a 2,3 millió forintos küszöböt. Nekik az állam maximum a tizedével csökkenti az adósságukat.
Az ásványkincsekben és fémekben gazdag Kazahsztán az egyik leggazdagabb közép-ázsiai ország, a WEF rangsora szerint a világ 144 országból az 57. – vagyis előrébb áll a rangsorban, mint Ciprus, Románia vagy épp Magyarország.
A Világbank adatai szerint az országban az éves, átlagos jövedelem 2,4 millió Ft/fő.
Euronews
SZRTI

2019. augusztus 26., hétfő

Giga környezetrombolást és fairtást terveznek a Pilisben


McMenemy Márk: …”Egy cég gigantikus sebet készül ütni ezen az érintetlen területen. Fák ezreit kivágva készülnek az erdő szívében bányát nyitni. Ezt nem hagyhatjuk!”
Egy komment: “Felháborító. A Pilisben van a föld szívcsakrája, alagutak, amelyen elképesztően régiek, itt kaptak beavatást a királyok a koronázás előtt, és arról is beszélnek, hogy talán Árpád fejedelem sírja is itt van. Jó, lehet, hogy nem pont azon a helyen , ahol a bánya van, de azért a Pilist jó lenne békén hagyni! Szakrális hely.” (Enyediné)

Valósággal fellázadtak Pilisvörösváron és környékén egy kőbánya újranyitása miatt

Egy mészkőbányát szeretnének újranyitni Pilisvörösvár és Pilisszántó között. A bánya jelentős zaj és porszennyezéssel járna, robbantanának is. Óriási a felháborodás, sem a civilek, sem a városvezetés nem akarja, hogy ismét működjön a bánya.
A kőbányát még a Natura 2000-es területek kialakítása előtt nyitották meg, így nem vonatkozik rá a védelem. A bányában robbantással akarnak majd bányászni, nem csoda tehát a felháborodás a környéken.
A bánya tervezett újranyitása egyébként nem csak Pilisvörösvár, hanem Pilisszántó lakóit is érinti, hiszen a két település között helyezkedik el.
Keddre a Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya összehívott egy közmeghallgatást, ahol mindenki elmondhatja a véleményét.
A fenti videót augusztus 25-én tették közzé, másnap 26-án a helyi polgármester is rácsatlakozott és közleményt adott ki. Azt írja, hogy “személyes véleményem az, hogy a bánya működése, a fúrógép, a mobiltörő, a homlokrakodó és az őrlőgép hangja, a kamionok mozgása felzaklatja az erdő csendjét; a kő kitermelése zajjal és porral jár; a kitermelt anyagot szállító hatalmas teherautók tönkre teszik az útjainkat, és tovább növelik az amúgy is hatalmas forgalmat mind a belső útjainkon, mind a magasabb rendű utakon, s ezzel ellehetetlenítik az életünket.
Fentiek miatt fontosnak tartom, hogy a lehető legtöbben jöjjenek el a lakossági fórumra, tegyünk föl minél több kérdést, tegyünk minél több észrevételt, védjük meg településünket a tervezett bányanyitással kapcsolatos mindenféle káros hatástól.” – áll a közleményben.
A civilek tehát egy újabb környezetszennyező, romboló lehetőségre hívták fel a figyelmet, a hír gyorsan célba ért, egyre nagyobb a tiltakozás, meglepő lenne, ha a bányát újranyitni szándékozó cég végül mégis megkapná az engedélyeket…”
Budapest környéke.hu
SzRTI

2019. augusztus 20., kedd

Önvezető kisautók szállítják ki az interneten vásárolt árucikkeket Kelet-Kínában

Vezető nélküli, ötödik generációs (5G) technológiával működő autókat állítottak szolgálatba Kelet-Kínában az internetes rendelések gördülékenyebb kézbesítésére – olvasható egy hétfőn közzétett cikkben a China Daily kínai pártlap internetes oldalán.
A távol-keleti ország keleti részén található Csiangszu tartomány székhelyén, Nankingban a múlt hétvégén kezdték meg működésüket a csaknem fél méter magas, fehér kisautók a Suning kínai e-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalat egyik helyi leányvállalatának szolgálatában.
Az önvezető kisautókba helyezett árucikkekhez a megrendelő egy egyedi jelszó segítségével juthat hozzá, amelyet azután kap meg, hogy a bepakolt jármű útnak indul. A megadott címre érve a kisautó üzenetben értesíti a vásárlót.
Ling Jün-fej, a Suninghoz logisztikai kutatóintézetének vezetője elmondta: az önvezető kézbesítő jármű egy 2018 áprilisa óta működő, hasonló autó tovább fejlesztett változata. A fejlesztéseknek köszönhetően a kisautó vezetési teljesítménye nagy mértékben javult: képes magától értelmezni a közlekedési lámpák jelzéseit, érzékelni és elkerülni a 100 méteren belül lévő akadályokat. Az átlagsebességét is növelni tudták, ami így óránkénti 8 és 15 kilométer között alakul – tette hozzá Ling.
Az önvezető kisautók helyzetét egy vezérlőközpontban figyelik folyamatosan, ha pedig egy jármű valamilyen problémába ütközik vagy túl hosszú időre leáll, figyelmeztetést küld a központ technikusainak, akik szükség esetén kézi vezérlésre átállítva át tudják venni az irányítást az autók felett – magyarázta, kiemelve: az 5G adta nagyobb sávszélességnek és alacsony késleltetésnek köszönhetően a járműveket kézi vezérléssel félre lehet állítani az útról, majd a probléma megoldása után újra vissza lehet őket kapcsolni automata működésre.
A jövőben a vezérlőközpontból több száz önvezető autót tudnak majd irányítani és összetettebb helyzetekben is alkalmazhatják őket – mondta Ling, példaként említve a liftekkel és az portákkal való interakciót.

MTI

2019. augusztus 13., kedd

A Milka tehénnek annyi? – Kiszáradtak az egykor dús hegyi legelők az Alpokban

A Milka tehénnek annyi?

– És, ha az éghajlatváltozás miatt elfogynának azok az esők is, melyek a Kárpát-Medencét övező többi hegységet öntözik, (Északi, Keleti, Déli-Kárpátok) – Magyarországból könnyen sivatag lehet –

– Tartálykocsikból itatták az Alpokban a teheneket, mert a víz is kevés volt –

A száraz, meleg nyár miatt annyira kiszáradtak a legelők Ausztriában, hogy nincs elegendő takarmány a tejelő tehenek számára. A nyári hónapokban a gazdák a völgyekből felterelik jószágaikat a magasabban fekvő hegyi legelőkre, hiszen normális körülmények között, ott még a melegebb napokon is bőven van számukra élelem és ivóvíz. Idén azonban akkora a hőség, hogy még ezek a legelők is kiszáradtak.

“Itt az Alpokban először volt egy gyors legelő növekedés, de az hamar kiszáradt, és éretté vált. Az érett legelő terméketlenné válik. És a szarvasmarhák sem szeretik túlságosan.” – mondja Josef Mayerhofer az alsó-ausztriai legelőgazdasági társulás elnöke. Az itatás is probléma, meleg nyári napokon az állat 100 liter vizet is megiszik.

“Fennt Hochstaffnál van egy házunk, ahol esővizet gyűjtünk. Alatta van egy gödör, ami 7 méter széles, és 2 méter mély. A 23 borjú 5 hét alatt kiürítette. Ha nincs eső, akkor nem töltődik újra.” – teszi hozzá Martin Karrer az alpesi legelőgazdasági társulás elnöke.

Legutóbb tavaly júliusban volt hasonló szárazság a hegyekben, elfogytak a gleccserpatakok is,

és tartálykocsikból itatták a legelésző teheneket.

Ha nem tudnak enni az állatok, akkor a gazdák kénytelenek beavatkozni. Hamarabb terelik be és a télre félretett takarmánnyal etetik őket. Ilyenkor a zöldtakarmány helyett a napi élelmezési igényük több mint felét a téli takarmányból kapják.

“Most már délben bent vannak, és a napi táplálóanyag szükségletük 60-70 %-át a téli tápból kapják” – szögezi le Andreas Steinegger stájerországi tejtermelő.

Egyelőre nem látszik megoldás a problémára. A viharok nem igazán segítenek, mivel a talaj annyira kemény, hogy a víz nem tud felszívódni.

“Elvben a természet mindig azon van, hogy segítsen nekünk kijavítani a dolgokat.

Most is abban bízunk, hogy augusztus közepére megint minden normális lesz és onnantól lesz elegendő takarmány. Az első aratás megfelelő volt, reméljük, hogy télre minden rendben lesz.” – fűzi hozzá Claude Baehler a svájci Vaud kantonból.

Nézze meg az erről készült videót is:

Ez az alpesi szárazság a a hegységtől keletre, Pl. hazánkra is kihathat. Először is abban, hogy ennek “köszönhetően” a Duna vize is kevesebb, alacsonyabb lesz, lévén az Alpok, a folyó felső folyásának egyik vízgyűjtő területe.

Az éghajlatváltozás révén a tartós szárazság Közép-és Kelet-Európát is sújthatja, bár, a mostani viszonylag gyakoribb esőzések miatt ez nehezebben képzelhető el. De ez bármikor változhat, akár egyik napról a másikra, – s megtörténhet az tragédia is, hogy elfogynának azok az esők is, melyek a Kárpát-Medencét övező többi hegységet öntözik, (Északi, Keleti, Déli-Kárpátok) – Magyarországból pedig így könnyen sivatag lehet.

Ez a kép nem Afrikában, hanem Közép-Magyarországon készült. Futóhomok, a Duna-Tisza Közi Homokhátságon

Jelenleg is létezik Magyarországnak egy félsivatagos tája, ez pedig a Közép-Magyarországon található; Duna-Tisza Közi Homokhátság. Lásd a fenti képen. Erről ezt írtuk régebben és bővebben: >>

De az optimistább vélemény szerint, a Kárpátokat övező hegyek környékén, teljesen soha nem fogynak el az esők. Bár mennyiségük csökkenhet, ám a tengerek felől jövő áramlások, érkezzenek, akár délről, északról, vagy nyugatról, – jórészt megmaradnak, s le is csapódnak a hegyek ormain. És hazánk területén össze is gyűlnek, táplálván földjeinket, legelőinket, itatva állatainkat, s nem utolsósorban minket is. Kitűnő minőségű kristályvizet -szó szerint; kristálytiszta vizet adván asztalainkra.

Reméljük ez így marad a jövőben is, s vízkincsünkkel jól fog gazdálkodni az ország és a mindenkori kormányzat. De ez már egy másik cikkünk, sőt cikksorozatunk témája lesz.

Euronews, Szabad Riport/Fort András

2019. augusztus 9., péntek

Igazi robotzsaruk Kínában – Járőröznek éjjel, nappal

Robot rendőrjárőr Pekingben, 2018 szeptemberében

Kína ebben is leelőzte a világ összes rendőrségét.

– Már nem csak film, hanem maga a valódi 21. század. – A robotjárőrök a hét minden napján, 24 órában működnek.

Újabb robotzsaruk álltak szolgálatba Kínában, az észak-kínai Hopej tartománybeli Hantanban.

Rendőrrobot Handan city, Észak-Kína
A hantani közbiztonsági hivatal egy ceremónia keretében mutatta be szerdán a helyi rendőrséghez csatlakozó három robottípust, amelyek megalkotásához a mesterséges intelligenciára, a felhőalapú számítástechnikára és a lézeres navigációra támaszkodtak a fejlesztők – írta a Global Times című, angol nyelvű kínai hírportál.
Rendőrrobot Handan city, Észak-Kína
A helyi közlekedési rendőrök egyenruháját idéző, sárga és fehér színű közúti robotjárőr képes azonosítani a sofőröket, lefényképezi a szabálytalanul haladókat, valamint sztenderd kínai (putonghua) nyelven figyelmezteti a figyelmetlen gyalogosokat.

A robotrendőr segít eligazodni a járókelőknek és automatikusan jelenti a rendőrségnek, ha biztonsági kockázatot vagy gyanús személyt észlel.

A közúti baleseteknél használt robot pedig figyelmezteti az elhaladó járműveket, miközben a rendőrök helyszínelnek.
A hivatal szerint a robotok a hét minden napján, 24 órában működnek.
Az elmúlt években egyre nagyobb teret kapnak a technológiai újítások a kínai rendőrség mindennapjaiban.
Az idei tavaszünnep (kínai holdújév) alkalmával a rendőrök sok városban arcfelismerő technológiát és robotokat bevetve ellenőrizték az emberek jegyeit, kutattak az eltűntek után és látták el biztonsági információkkal a járókelőket.
Robot rendőrjárőrök Pekingben, 2018 szeptemberében
Robot rendőrjárőrök Pekingben, 2018 szeptemberében
Arról persze lehet vitatkozni, hogy a robottechnológia elterjedt alkalmazása a rendfenntartásban lehet-e olyan jó az átlag állampolgároknak, mint, amennyire megkönnyíti a rendfenntartó hatalom munkáját. Ugyanis már hallani arról is, hogy a diktatúra fenntartása az állandó megfigyeléssel lehet igazán eredményes.
A frusztrált állampolgárok között pedig terjedőben van egy újfajta lelki stressz jelenség, melynek a neve, a legendás és rossz hírű ‘csengőfrász’ nyomán, – a ‘kamerafrász’. Melyet az örökös megfigyelés nyomán kialakult stresszhelyzet okozhat a legyengült személyiségben.
Global Times, InfoStart, SzRTI
Fotók: Global Times

Szeptembertől nem köthetnek ki a nagy tengerjárók Velence történelmi központjában

Szeptembertől kitiltják a nagy tengerjáróhajókat Velence történelmi központjából – közölte az olasz kormány.
A rendelkezés az ezer tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajókra vonatkozik – adta hírül a BBC News.
A döntés az után született, hogy júniusban egy lehorgonyzott turistahajónak ütközött egy irányíthatatlanná vált 275 méteres tengerjáró hajó a Giudecca-csatornában, a balesetben legalább négyen könnyebben megsérültek. Az ütközés után több ezer velencei tüntetett a szűk csatornákra behajtó tengerjáró hajók ellen, a közlekedési tárca megoldást ígért a problémára.
A 40 ezer tonnánál nagyobb hajókat 2014-ben már kitiltották Velencéből, ezt a rendelkezést azonban egy évvel később az olasz közigazgatási bíróság semmisnek nyilvánította.
Az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap szerint Velencébe tavaly több mint ötszáz nagyhajó hajtott be, 1,5 millió turistával. Ez több mint 280 millió euró bevételt jelentett a város számára.
Forrás: mti.hu

2019. augusztus 5., hétfő

India visszavonta a muszlim többségű Kasmír különleges státuszát, az egész régió felbolydulhat

Kasmír állam egyik parlamenti képviselője üvöltve tiltakozikFotó: STR/AFP
Az indiai kormány bejelentette, hogy visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének különleges alkotmányos státusát. A döntésről a parlamentet nem is kérdezik meg, ami komoly aggályokat vet fel az indiai jogrenddel kapcsolatban, de a külföldi megfigyelőket jobban aggasztja, hogy a másik atomhatalommal, Pakisztánnal tovább romolhat a már eddig is nagyon veszélyes viszony. A szomszédos ország ugyanis szintén igényt formál egész Kasmírra.
Az indiai belügyminiszter parlamenti beszédében jelentette be, hogy visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkét, amely különleges státussal ruházza fel - hivatalos nevén - Dzsammu és Kasmírt. A szövetségi államot „újjászervezik” - fogalmazott a tárcavezető. Az alkotmány szóban forgó cikke értelmében az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja van, hozhat törvényeket, és nagy fokú önállóságot élvez, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást.
Az alkotmány többi része érvényes lesz Kasmírra, de megszűnik az a joga, hogy önállóan törvényeket hozzon. Narendra Modi kormányának elképzelése szerint Kasmír ezzel elveszíti szövetségi tagállami státusát és kisebb hatáskörrel rendelkező szövetségi területté válik. Kiválik belőle Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át.
Pakisztáni tüntetők augusztus 5-énFotó: AAMIR QURESHI/AFP
További változások is várhatók Kasmír státusában és államigazgatásában, visszavonják például azt a tilalmat, amely az államon kívüliek ingatlanvásárlására vonatkozott, és ezzel lehetővé válik, hogy India más részéből érkezők telepedjenek le vagy befektessenek ott. A kormánypárt BJP szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy a terület
teljesen integrálódni tudjon Indiába.
Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez politikai és jogi csatározások hullámát indítja el Indiában, nyugtalansághoz vezethet Kasmírban, és tovább feszítheti majd a viszonyt Iszlámábád és Újdelhi között. Mehbuba Mufti, a tagállam korábbi fő minisztere az indiai demokrácia legsötétebb napjának nevezte a mostani bejelentés napját, és arra figyelmeztetett, hogy a döntésnek katasztrofális következményei lesznek az egész szubkontinensre nézve.
A bejelentés előtt több tízezer katonát vezényeltek a térségbe és hazaküldték a turistákat.
Útzár KasmírbanFotó: TAUSEEF MUSTAFA/AFP
A vitatott hovatartozású himalájai Kasmíron három ország, India és Pakisztán - illetve kisebb részben Kína - osztozik. A két állam 1947-es függetlenné válása óta több háborút is vívott Kasmírért, amelyet mindkét fél teljes egészében magának követel. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Pakisztán ezt visszautasítja. (BBC, MTI)