2017. február 10., péntek

Szíriának is meggyűlt a baja Soros György civiljeivel

Bassár el-Aszad szíriai államfő szerint nem csak hazugság, hanem provokáció is az Amnesty International jelentése, miszerint a szíriai hadsereg tizenháromezer embert gyilkolt meg egy börtönben.
Az Amnesty International február 7-én azzal vádolta a szíriai kormányt, hogy 13000 embert gyilkolt meg a Saydnaya börtönben. Bassár el-Aszad szíriai államfő pénteken a Yahoo News-nak nyilatkozva tagadta ezeket a vádakat, és azt mondta, a jelentés csak a szervezet megbízhatóságát kérdőjelezi meg, mert ezeket a vádakat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.
„Ez a jelentés – mint számos más anyaguk is – megkérdőjelezi az Amnesty International megbízhatóságát. Szégyen, hogy egy ilyen szervezet bizonyítékok nélkül leközölhet ehhez hasonló jelentéseket.” – mondta.
Az államfő az interjú során kiemelte; az Amnesty International jelentése bizonyítékokat nem mutat be, állításaikat, vádjaikat mindössze ismeretlen személyekkel készített interjúkra alapozzák.
Csütörtökön az orosz külügyminisztérium szóvivője is azt mondta, ez a jelentés egy provokáció, és szerzői „nem szégyellnek bevallani, hogy vádjaikat meg nem nevezett személyek állításaira alapozzák”.
Az Amnesty International tevékenységét számos országban illették már kritikával, amiért félrevezető információkat közöl nem-nyugati kormányok tevékenységéről, és az euro-atlanti tömb információs hadviselésének eszközeként működik. Novemberben a szervezet elismerte, hogy Soros György pénzén működik.

http://www.hidfo.ru/2017/02/szirianak-is-meggyult-a-baja-soros-gyorgy-civiljeivel/

Németország hazaszállíttatja az aranytartalékot, de ennek semmi köze a politikához


Németország a korábbi tervekhez képest évekkel hamarabb végzett az Egyesült Államokban, a Federal Reserve new york-i páncéltermeiben tárolt több száz tonna arany hazaszállításával.
Berlin 2013 januárjában döntött arról, hogy hazaszállíttatja és saját páncéltermeiben fogja tárolni a 3378 tonna német aranytartalék több mint felét. Az akkori tervek szerint a készlet másik fele továbbra is Londonban és New Yorkban maradna, és a new york-i páncéltermekből 300 tonna aranyat, Párizsból 374 tonnát 2020-ig szállíttatnának vissza Frankfurtba. Később azonban felgyorsította a bank a hazaszállítás ütemét, és a fennmaradó 111 tonna aranyat már 2016 szeptemberében elvitték New Yorkból.
A Bundesbank nevében nyilatkozó vezető, Carl-Ludwig Thiele szerint a hazaszállítás problémamentesen megtörtént és már lezajlott. Ugyanakkor azt mondta, Trump elnökválasztási kampánya nem volt tényező ebben a döntésben, és a Bundesbank továbbra is „bizalomra épülő” kapcsolatot ápol az amerikai Federal Reserve-vel.
Annak érdekében, hogy a német aranytartalék fele német páncéltermekben legyen, Párizsból további 91 tonnát fognak hazaszállíttatni, amit még várhatóan 2017 során lebonyolítanak. Ahogy az amerikaiaknál tárolt arany hazaszállításának nem volt köze Trump kampányához, minden bizonnyal a Franciaországban tárolt arany elszállításának sincs köze ahhoz, hogy várhatóan Marine Le Pen nyeri a 2017-es elnökválasztás első fordulóját.
Németország a hidegháború során szállíttatta külföldre az aranytartalékot, azon félelmek miatt, hogy hazai tárolás esetén az esetleg a Szovjetunió kezébe kerülne. Egy másik fontos tényező volt ebben a döntésben, hogy ott tárolják az aranyat, ahol kereskednek vele (New York, London, Párizs). A multipoláris világrend kialakulásával azonban a globális kereskedelem központját már nem a nagyobb nyugati tőzsdék jelentik, a kereskedelem központja ehelyett ázsiai piacokra tevődik át.

http://www.hidfo.ru/2017/02/nemetorszag-hazaszallittatja-az-aranytartalekot-de-ennek-semmi-koze-a-politikahoz/

Ramaty állapotban a magyar egészségügy – Európai felmérés is figyelmeztet

Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában a tavalyihoz képest három helyet hátrébb csúszva a 30. helyen áll, így pedig már a sereghajtó Görögország is megelőzte hazánkat. A magyarnál rosszabb egészségüggyel már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia rendelkezik.


A stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet által publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index - EHCI) 35 ország egészségügyi ellátását veti össze indikátoronkénti pontozással. Hat területet vizsgálnak részletesen: a betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetőségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát és a szolgáltatások skáláját, valamint a megelőzés területét és a gyógyszerellátást.
Az Index szerint folyamatos javulás figyelhető meg az európai egészségügyi ellátás színvonala tekintetében, a szívinfarktus, a stroke és a rák túlélési mutatói is egyre jobbak, ugyanakkor az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, vagy az ülő életmód egyre több problémát okoz. A jelentés szerint a válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi ellátásban Európa szerte. Ez leginkább annak köszönhető, hogy még mindig túl sok országban ragaszkodnak az egészségügyi finanszírozás nem hatékony módjához, ahelyett, hogy az olyan országok példáját követnék, amelyek jó eredményeket mutatnak fel az egészségügyben.
Magyarország hátul kullog
A vizsgált 35 országból hazánk jelenleg a 30. helyen áll. A környező országok egyre jobb eredményeket érnek el, ezért elég volt 3 pontot veszíteni a tavalyi rangsorhoz képest, így viszont elmondhatjuk magunkról azt, hogy a magyarnál rosszabb egészségüggyel már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia „büszkélkedhet”. Magyarország költséghatékonyság tekintetében sem áll túl fényesen: Románia és Bulgária előtt hátulról a 3. helyen áll.

Európai Egészségügyi Fogyasztói index 2016
Forrás: EHCI
A listavezetők – Hollandia és Svájc – az index alapján egyre jobban teljesítenek, korábbi eredményeiket felülmúlják, de már Csehország, mint első kelet-közép-európai ország is felzárkózott a jól teljesítő nyugat-európai országokhoz.
Külön kiemelik a magyar és a lengyel gyengeségeket
Az elemzés szerint a színvonalas orvosképzés és a társadalombiztosítás alapú finanszírozás hagyományai ellenére Magyarország és Lengyelország gyenge eredményeiért az országok vezetése hibás: a magyar és a lengyel kormány az ország optimális működtetése helyett más dolgokra koncentrált. Magyarországon a menekültek távol tartása, Lengyelországban pedig a sajtószabadság megnyirbálása és az abortusz ellehetetlenítése volt a fő cél. Márpedig, ha egy ország vezetése nem figyel az egészségügyi ellátás színvonalára, akkor annak óhatatlanul romlik a minősége.
nevtelen.png
A vizsgált hat területet külön bontva, területenként pontoznak, a megfelelő szintű indikátort zölddel, a nagyjából megfelelő kategóriájút sárgával, a nem megfelelőt pirossal jelölik. A betegjogok érvényesülése terén 12 indikátorból 5-ben a piros mezőben landoltunk. A lista szerint hiányosságaink vannak a betegszervezetek döntésekbe való bevonásának a kívánatosnál alacsonyabb szintje, a műhibák elleni biztosítás elérhetősége, valamint a szolgáltatók hiányzó minősítése, illetve annak hozzáférhetősége terén. Az egészségügy hozzáférhetősége kapcsán a nem akut sebészeti beavatkozásokra való várakozási idő, a rákterápiák elérhetősége a diagnózistól számított  21 napon belül és a beutalástól számított 7 napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok elérhetőségnek a szintje kapott pirosat.
A szolgáltatások finanszírozottságát és az ellátások skálájának gazdagságát 8 területen mérték, ebből 3 területen kapott pirosat a magyar egészségügy. Az elemzés nem tartja megfelelőnek az állam részesedését az egészségügyi büdzséből ugyanis a kívánatos 80 százalék fölötti közfinanszírozás helyett Magyarországon csak 66 százalékos az állami finanszírozási arány. A index szerint a magyar rendszer finanszírozottsága 2006-ban nagyot zuhant, és azóta is az akkor elért szint körül mozog.
A megelőzés színvonalában vizsgált 7 indikátorból csak a magas vérnyomással élők 30 százaléknál nagyobb aránya a felnőtt lakosságon belül,  illetve a 15 felettiek alkoholfogyasztása tudta pirosba vinni a listát. Viszont kiemelkedően jól teljesít a hazai védőoltási rendszer, és szép eredményeket értünk el az iskolai testnevelési órák magas számát tekintve. A gyógyszerellátást leíró hét indikátorból öt, az egészségügyi rendszer eredményességének vizsgálatakor pedig kilenc indikátorból öt esetében nem megfelelő szintű a magyar rendszer.
Millennium Intézet - Konferencia a magyar egészségügy helyzetéről
Telt házas terem, és viszonylag élénk vita mellett zajlott le a hazai egészségügy égető kérdéseiről rendezett konferencia a Millennium Intézet szervezésében. Sajnos Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyi államtitkár az utolsó percben elhárította a felkérést, de ehhez már hozzászokhattunk – mondta a szervező képviseletében Pulai András arra utalva, hogy a kormány képviselői rendszerint lemondják a hasonló, szakmai konferenciákat.
egeszsegugyi-konferencia-13-masolat-660x440.jpg

Tűzoltás helyett szakértelemmel megalkotott stratégia, de mindenekelőtt a kormányzat jobbítási szándéka kell a magyar egészségügy meggyógyításához – állították a Millennium Intézet egészségügyi konferenciájának előadói. Elhangzott, hogy a jelenlegi állami és magánforrásokat figyelembe véve van elég forrás az egészségügyre, de a források beszedése és az elköltése igazságtalan és kontraproduktív. Szóba került a kiegészítő biztosítás, a hálapénz intézménye, illetve az „orvosbárók” hatalma is. Beszámoló az eseményről itt és itt olvasható.
A KSH is felhívja a figyelmet
A KSH legutóbbi jelentése is felhívja a figyelmet az egészségügy helyzetére: egyre több beteget kell ellátniuk a háziorvosoknak, ami azt eredményezi, hogy a rendelőkben hosszabbak a sorok, megnő a várakozási idő, miközben átlagosan alig néhány perc alatt kell kezelni a pácienseket.

2000-től 2015-ig 9208-ról 11 ezer 474 főre emelkedett az egy orvosra jutó éves betegforgalom. Ezt napi, átlagos betegszámra lebontva 254 munkanap alatt a háziorvosoknak 2015-ben naponta már 45 pácienst kellett ellátniuk, miközben a legtöbben 3-4 órát rendelnek. Ez idő alatt átlagosan 5,3 perc jut egy emberre, vagy ha a komolyabb esemény történik, akkor sorra sem kerül az adott beteg. Ennek oka lehet a túlterheltség, az utánpótlás hiánya és a kiöregedés is.
Pozitívumként az is kiderült, hogy évről évre több pácienst küldenek tovább EKG-, röntgen- vagy laborvizsgálatra az alaposabb diagnózis érdekében, viszont folyamatosan csökken azoknak a száma, akiket egyéb szakrendelésre küldenek. A statisztika szerint a védőnők száma is folyamatosan csökken – ezeket a pozíciókat szinte sosem sikerül teljesen betölteni, 300-500 mindig üresen marad.
A probléma sokkal összetettebb annál, minthogy az egészségügyi dolgozók megalázóan kevés bért kapnak, túlterheltek, vagy hiány van belőlük, ahogy a jelentések is bemutatják, nemzetközi összehasonlításban sem végzünk kimagasló helyen, nem követjük az élen járók gyakorlatát, a magunk útját járjuk, ám nem sok sikerrel, hiszen óriási lemaradásban van a magyar egészségügy. És változtatások, reformok nélkül egyszer csak össze fog dőlni az egészségügyi ellátórendszer.
TényTár

2017. február 9., csütörtök

Transzatlanti konfliktus: egymás ellen fordulhat az USA és Európa

A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke, Wolfgang Ischinger csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az amerikai külpolitika nyílt konfliktust idézhet elő az Egyesült Államok és az Európai Unió közt.
A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke, Wolfgang Ischinger csütörtökön a konferencia weboldalán élőben közvetített sajtótájékoztatón azt mondta; Washington nem a stabilitás és béke garanciájának tartja az Európai Uniót, és az amerikai külpolitika nem egységes tömbként kezeli, hanem megpróbálja megosztani Európát, és apró nemzetállamokként ráerőltetni akaratát az európai országokra.
„Vannak olyan magas rangú személyek az amerikai elnök környezetében, akik úgy gondolják, sokkal hatékonyabban lehet szót érteni külön-külön az EU tagállamaival, mint az Európai Unióval mint egységes egésszel. Úgy gondolom, ez egy jelentős kihívás. Ha Trump tényleg megpróbál politikai megosztottságot okozni Európában, az esetben egy valós problémával, egy transzatlanti konfliktussal kell szembe nézzünk, mert 500 millió európai meg kell mondja az amerikaiaknak: eddig és ne tovább.”
Ischinger az 53. Müncheni Biztonsági Konferencia előkészületeként tartott sajtótájékoztató során arról is beszélt, hogy az eddigi amerikai külpolitika nem a béke és stabilitás garanciájának látta az Európai Uniót, az új amerikai külpolitika pedig „egyelőre nem definiálható”, miközben tovább fokozza a problémát, hogy Európa a maximális bizonytalanság állapotában van.
A Müncheni Biztonsági Konferencián több mint 500 magas rangú politikus fog részt venni február 17-19 közt. A konferencián részt fog venni James Mattis amerikai védelmi miniszter és John Kelly belbiztonsági miniszter is. Az amerikai delegációt Michael Pence alelnök vezeti majd.

http://www.hidfo.ru/2017/02/transzatlanti-konfliktus-egymas-ellen-fordulhat-az-usa-es-europa/

2017. február 8., szerda

Egész Európában mindenhol ellenzik a bevándorlást

Az európai lakosság több mint 55%-a úgy gondolja, hogy le kellene állítani a muszlim országokból a tömeges bevándorlást – derült ki egy londoni agytröszt által készített közvélemény-kutatásból.
A Catham House felmérésének eredményei kedden jutottak nyilvánosságra. Több mint tízezer embert kérdeztek meg tíz európai országban, és ennek során kiderült; a lakosság többsége azt akarja, hogy állítsák le a muszlim országokból történő tömeges bevándorlást.
A felmérés eredményeiből készült beszámoló szerint az európai lakosság 55%-a a tömeges bevándorlás leállítását akarja, 25 százalék nem ellenzi, de nem is támogatja a bevándorlást, és mindössze a lakosság 20%-a támogatja a migránsok beengedését. A jelentésben az áll, hogy semelyik uniós tagállamban nem haladja meg a 32%-ot azok aránya, akik szerint be kell engedni a muszlim migránsokat.
A Catham House kutatása szerint az európai lakosság körében fokozódó feszültséget okoz a muszlim országokból érkező embertömegek jelenléte, vagyis a tömeges bevándorlás kimutatható és egyre erősödő társadalmi feszültséget okoz.
A bevándorlást leginkább ellenző országok – Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Franciaország, Belgium, Németország és Görögország – teljesen eltérő gazdasági helyzetű országok, ahol radikálisan eltérőek az életkörülmények, emiatt az sem jelenthető ki, hogy a gazdasági jólét könnyebbé teszi a bevándorlás elfogadtatását az emberekkel. Épp ellenkezőleg: a kutatásból kiderül, hogy az ország méretétől és a gazdaság helyzetétől, életszínvonaltól függetlenül mindenhol társadalmi feszültséget okoz a tömeges bevándorlás.
A Catham House beszámolója hangsúlyozza, hogy a felmérés Donald Trump bevándorlást korlátozó rendelete előtt készült, vagyis nem Trump választási győzelmének hatását tükrözi, hanem a bevándorlás elutasítottsága teljesen általános vélemény Európában.

http://www.hidfo.ru/2017/02/egesz-europaban-mindenhol-ellenzik-a-bevandorlast/

Trump szerint egységesíteni kell az európai védelmi ipart, avagy egy újabb út az egységes európai haderő létrejöttéhez

Annak ellenére, hogy Donald Trump korábban elavult szervezetnek nevezte a NATO-t, a MacDill Légibázison tartott beszédében nemrég kijelentette; ő nem NATO-ellenes, hanem fokozni akarja a tagállamok befizetéseit. Szerinte ez jelenleg egy összetett feladat, mert Európa nem rendelkezik egységes védelmi iparral.
Trump az USA Központi Parancsnoksága és Különleges Műveleti Parancsnoksága emberei előtt felszólalva azt mondta, a tagállamok fel kell zárkózzanak, és a GDP 2%-át védelmi kiadásokra kell költsék, ahogy arról a NATO 2014-es, walesi csúcstalálkozóján megállapodtak.
„Mi támogatjuk a NATO-t; mi csak azt kérjük, hogy a NATO—tagállamok váljanak teljes értékűvé, fizessék be teljes hozzájárulásukat a szövetségbe, amit sokan közülük nem tesznek meg, sőt, közel sincsenek hozzá.” – mondta.
A McKinsey egy jelentése szerint a védelmi kiadások fokozása összetett probléma, mert jelenleg minden európai NATO-tag előnyben részesíti a nemzeti szintű hadianyag-gyártást – ahelyett, hogy európai szinten egységesen állítanák elő a hadsereg szükségleteit, ahogy az USA is kontinentális szinten magának állítja elő a katonai felszereléseket.
A jelentésben az áll, hogy Európa jelenleg 19 különböző gyalogsági harcjárművet gyárt, miközben az USA mindössze egy fajtát egységesen. Az európai tagállamok haditengerészetei 29 típusú rombolót és fregattot használnak, miközben az USA csak négyfélét. Európa 16 különbözőféle vadászrepülőgépet használ, miközben az USA csak hatfélét. Európában az egyenruha is tagállamonként különböző.
Az USA a GDP 3,62%-át költi védelmi kiadásokra, miközben Európában csak Görögország, Lengyelország, Észtország és az Egyesült Királyság felel meg annak a követelménynek, hogy a GDP 2%-át védelemre költse. Franciaország, Törökország, Németország és Olaszország már a kétszázalékos követelmény alatt teljesít. A NATO statisztikája szerint az USA mintegy 650 milliárd dollárt költött védelemre 2015-ben; ez kétszerese a többi 27 tagállam összesített védelmi kiadásának, annak ellenére, hogy az európai tagállamok összesített GDP-je meghaladja az Egyesült Államokét.
A NATO európai tagállamaiban a védelmi kiadások a 2008-as globális pénzügyi válságot követően lettek radikálisan visszafogva, a válság miatti megszorító intézkedések részeként. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete szerint 2015-ben az európai tagállamok 217 milliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek katonai kiadásokra, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi válság előtti állapotok 85,5%-ára csökkent a védelmi költségvetés – ami évtizedes mélypontot jelent.

http://www.hidfo.ru/2017/02/trump-szerint-egysegesiteni-kell-az-europai-vedelmi-ipart/

„Előkelő” helyet foglalunk el a globális korrupcióérzékelési indexen! – Itt a legfrissebb mutyilista

A Transparency International január végén tette közzé tanulmányát a globális korrupció világáról, és Magyarországról igen lesújtó képet kapunk. Magyarország 48 pontot kapott, ami 3 pontos romlást jelent a tavalyi évhez képest, és az 57. helyen végzett, ami pedig hét helyes visszaesést jelent. Ha csak a januárban napvilágra került korrupciógyanús ügyleteket nézzük, akkor teljesen érthetővé válik, miért is szerepeltünk így a mostani felmérésben.


Kormányunk a 48 ponttal, illetve 57. helyezéssel az elmúlt évek legrosszabb eredményét produkálta, Romániával kerültünk egy szintre a korrupciós listán, de míg a románok javítottak a helyzetükön, mi ellentétes irányba menetelünk. A felmérés szerint jelentős probléma Magyarországon a szabályozási bizonytalanság, a versenyképesség zuhanása, a magas fokú kitettség az uniós forrásoknak, az oligarchák uralma és az apatikus társadalom. A Transparency indexének élmezőnyében egyébként Dánia és Új-Zéland végzett 90-90 ponttal. Ezektől az eredményektől azonban ettől még fényévekre vagyunk.
Martin József Péter, a Transparency magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a korrupció sok esetben felülről irányított, legalizált. Mint mondta: „A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált”.
Képviselőink januárban is bebizonyították, miért is csúsztunk le a Transparency listáján!
Itt van rögtön Mészáros Lőrinc, akinek hirtelen az ölébe pottyant január elején egy médiabirodalom és hozzá egy székház is. A székház az Angol utcában található, korábban Gyárfás tévéje kapott benne helyet, de miután az Úszószövetség elnöke lett, felajánlotta az épületet, potom 1 forintért. Ezzel majdnem egy időben Széles Gábor is szeretett volna megszabadulni a tévéjétől, ezért ő is felajánlotta megvételre Orbán Viktornak. Mészáros Lőrinc pedig egyéb elfoglaltságai mellett még médiatulajdonos is szeretett volna lenni, ezért megszerezte az Echo Tv-t Szélestől, hozzá pedig székháza is lett Gyárfástól, a felújítás pedig a vizes vébé költségvetéséből történik, mert az meg már úgyis meghaladta a 100 milliárd forintot. Végeredményben elmondhatjuk, hogy mindenki nyert, ha az adófizetőket nem számítjuk.
A nemzet gázszerelőjének vagyonnyilatkozatát a HVG ismertette: eszerint Mészáros a múltévben két cégéből 1,6 milliárdos osztalékot vett fel, és nagyon sok szántót, meg egy kultikus motort is vásárolt tavaly a felcsúti polgármester. Nyaralója szerencsére megmaradt, azzal együtt már 34 ingatlana van.
Tanácsadás mesterfokon
Dr. Bajkai István Budapest 7. kerületének fideszes alpolgármestere. Ügyvédi irodája olyan milliárdos közbeszerzést nyert el a Miniszterelnökségtől, amelyben milliárdos közbeszerzésekről adhat tanácsokat a kormánynak. Egészen pontosan 4,99 milliárdért fog átnézni évi 2000-2500 közbeszerzési pályázatot Bajkai és csapata. Bajkai a Bibó-kollégium óta Orbán ismerősi körébe tartozik, a Fidesz egyik alapítója, 2016 óta közbeszerzési tanácsadó, korábban Orbán Ráhel jogi képviselőjeként is tevékenykedett már. Az ő cége, az Ész-Ker Kft. nyerik el sorra a Miniszterelnökségtől a milliárdos megbízásokat. Az Ész-Ker tulajdonosa egyébként pedig az a Kárpáti Péter György, akinek közös cége van Tiborcz Istvánnal. Neveikkel találkozhattunk már uniós vidékfejlesztési pályázatok elnyerésével kapcsolatban és más nagyobb beruházások tanácsadói pozíciójában.
Plakátkampány és más milliárdok
Január végén került fel a kormány oldalára a Miniszterelnökség és a kabinetiroda decemberi szerződéskötései. 780 milliós támogatás kiosztása mellett érdekes tétel egy 220 milliós kiadás, amit a szlovákiai magyarok identitástudatának erősítésére küldtek, és a paksi atomerőmű is kapott 1 milliárdnyi támogatást. A kormány szépérzékét bizonyítandó 282 millióért beszereztek öt festményt is, díszítésképp a várban kiépült rezidenciába.
Ha pedig azt hittük, hogy az új évben plakátkampány nélkül maradunk, csalódást kell keltenünk. Szorgos kormányunk már intézkedett egy év végéig tartó keretszerződésről 1,9 milliárd forint értékben, amelynek a Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 2” fantázianevet adták. A feladat első része augusztusig szól 1,1 milliárd forintért, így összesen 3 milliárdot költ a kormány a pénzünkből, hogy ismét bebizonyítsa, Magyarország erősödik, vagy működik, vagy épp jobban teljesít, vagy lehet, hogy megint utálnunk kell valakiket.
plakat.jpg
Elszabadult beruházások
A magyarországi beruházások folyamatában lehet valami műszaki hiba, ugyanis a végére valahogy mindig ötszörösére drágulnak a tervezettnél. Hét gigaberuházást vett sorra a HVG január végén, amelyek esetében teljesen elszállt költségvetéssel találja szembe magát az egyszeri olvasó.
abra_2.jpg
Érdekes összehasonlítani a fenti táblázat alapján, hogy a kezdeti tervek és a végeredmény között mennyit emelkedett a beruházás ára. A Margit-híd és a 4-es metró projektjei már lezárultak, de a másik öt beruházás még mindig mértéktelenül nyeli a közpénzeket, ezek pedig már az Orbán-kormányhoz köthető építkezések.
A drágulás trendjei azonban megváltoztak az újabb projektek esetében. Az egyszeri drágulást felváltották a több, kisebb lépésben emelkedő árak. A vizes vb projektje már kezdetekben teljesen elszállt a költségvetéssel, jelenleg az eredeti tervek 4 és félszeres áránál járunk. Szerencsére erre már csak nyárig költhetnek.
A Liget Projekt elsőre beígért 20 milliárdos költségvetését nem volt nehéz túllépni, míg az esztergomi vasútvonal szintén 20 milliárdos induló költségvetése lassan a 120 milliárdhoz esik közel, de legalább megspórolunk az úttal 5 percet. A Puskás Stadion 40 milliárdos beígért költségvetését sem sikerült hozni, a felújítási munkák már 105 milliárdnál tartanak.
Ezek után jönne a képbe a budapesti olimpia 2024-ben. Ennek tervezett költségvetése 774 milliárd, ami az eddigi beruházások együttes összegének is a sokszorosa, amit még szintén lehet fokozni, ha figyelembe vesszük, hogy a tokiói olimpia szervezői is már a négyszeresénél járnak a tervezett költségvetésüknek. Egy ilyen esemény lebonyolítása pedig beláthatatlan gazdasági következményekkel járna, elég kiindulni a fent ismertetett tényekből, hogy egy kisebb beruházást sem sikerül nem ötszörös áron kivitelezni.
„Nem tudunk olimpiát rendezni súlyos veszteségek nélkül” – érvel Chikán Attila is, aki az első Orbán-kormány idején volt gazdasági miniszter. A professzor szerint ez nem csak a már ismert korrupciós kockázatok miatt sem lehetséges. Megemlíti az elszálló költségvetéseket és azt is, hogy egy ilyen esemény lebonyolítása nem képezné egy szerves fejlődés részét. Illetve addig nem is fejlődhetünk semerre, míg a korrupció a „rendszer működésének mindennapos része”.


TényTár