2017. november 27., hétfő

Az Egyesült Királyság egésze kilép az európai vámunióból

Egyre csak fokozódik a brit kormányfőre nehezedő nyomás, Észak-Írország megvétózhatja az Egyesült Királyság és az EU közti új kereskedelmi egyezményt, ameddig nem sikerül rendezni az ír határral kapcsolatos vitát.
Az Egyesült Királyság kormánya határozottan törekszik annak elkerülésére, hogy bármilyen határvédelmi infrastruktúrát kelljen építeni az Írországgal közös határszakaszra, miután a királyság kilép az Európai Unióból – lealábbis Theresa May brit kormányfő szóvivői ezt hangsúlyozzák, miközben azt is állítják, hogy a királyság kilép az európai közös piacból és vámunióból.
Egy héttel ezelőtt az ír kormány megfogalmazott egy figyelmeztetést Theresa May számára, mely szerint Észak-Írország “nem fogja tolerálni”, ha a brit-EU kereskedelmi egyezmény miatt szigorú határellenőrzést vezetnek be. E szerint Észak-Írország különleges státuszt akar kivívni, hogy a brit kilépés esetén is része maradhasson az európai vámuniónak és saját maga rendelkezhessen a külkereskedelem szabályozásáról. A brit kormány azonban kizártnak tartja, hogy az írek olyan különleges státuszt kapjanak, ami csökkentené a britek fennhatóságát az országban.
A kialakult szembenállásnak megfelelően, Dublin folyamatos nyomást gyakorol a brit kormányra, hogy maradjon része az európai vámuniónak a Brexit lebonyolítása után is, ezzel elkerülve a határellenőrzés bevezetését.
Az Egyesült Királyság 2019 márciusára állapította meg az Európai Unióból kilépés időpontját. Az utóbbi hónapok folyamán azonban holtpontra jutottak a kilépési tárgyalások, így felmerült annak lehetősége, hogy a britek egy az uniós szabályozás helyébe lépő új kereskedelmi megállapodás nélkül lépnek ki az Európai Unióból.

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-egyesult-kiralysag-egesze-kilep-az-europai-vamuniobol/

A félelem mint erőforrás – Európa-szerte megerősödnek a populista pártok

A bevándorláspárti liberálisok gyakran hangoztatják, hogy a populista “jobboldal” az emberek félelmére építve próbálja megragadni a hatalmat. Egy svéd filozófus szerint a félelem a közösség és az egyén számára is a létező leghatékonyabb erőforrás, amit a liberális demokráciák és a diktatúrák egyaránt felhasználnak.
Egy svéd filozófus szerint az a liberális és demokratikus kultúra, amiben a mai európai ember él, valójából se nem liberális, se nem demokratikus, hanem a legelemibb machiavellista vonásokat hordozza. Emiatt történhet meg, hogy populista erők egy külső ellenségkép felmutatásával bármikor átvehetik a liberális-demokratikus erők helyét a kormányrúdnál; az emberek nem tartják morálisan elfogadhatatlannak az ellenségképgyártást, mert a liberális-demokratikus társadalom, amiben ma élünk, szintén ellenségkép-gyártáson alapul.
Lars Svendsen “A félelem filozófiája” c. könyve – anélkül, hogy elveszne az aktuálpolitika részleteiben – útmutatóul szolgál annak megértéséhez, ami napjaink európai politikájában történik; hogyan tudott újra megerősödni a jobboldali populizmus Európában, és miért bizonyulnak ezzel szemben tehetetlennek a bevándorlást támogató balliberális erők.
A szerző szerint a nyugati társadalom liberális-demokratikus rendje más társadalmak kizsákmányolásán alapul; a belső jólétet a külső fenyegetés legyőzésének propagandája alapozza meg. Például a terrorizmus elleni háborúk, demokráciaexport elfogadásával próbálja magát győzködni a nyugati ember arról; azáltal, ha legitimálja a külső ellenség elleni erőszakot, az ő számára ez egy biztonságosabb, jobb világot hozhat el, vagy elősegítheti annak megtartását. Ugyanezen – kulturális környezet által kondicionált – logika mentén működnek a jobboldali populista pártok, melyek más népcsoportokat, más kultúrákat ellenségképként mutatnak fel, ezzel belső egységet létrehozva a saját társadalomban.
Lars Svendsen szerint a félelem olyan dolog, aminek akaratunk ellenére vagyunk kitéve, de mégis tagadhatatlanul ez az egyik legalapvetőbb erőforrás, ami a társadalmakat – és az egyént – mobilizálja. A félelem mozgatja a társadalmat, amikor hallgatólagosan beleegyezünk egy másik ország elleni katonai beavatkozásba, mert attól tartunk, hogy az adott ország vezetője tömegpusztító fegyvert használhat – s tesszük mindezt a saját életszínvonalunk védelmében. A félelem mozgatja a társadalmat, amikor hozzájárulunk, hogy a hatóságok bekamerázzák a köztereket, és lassan már a saját hálószobánkban is lehallgassanak. Ugyanígy a félelem mozgatja a társadalmat, amikor a tömeges bevándorlás következményeitől tartunk. Ugyanazon logika mentén működnek a látszólag különböző politikai erők, emiatt a tömegek számára nem feltétlen észlelhető morális különbség, ha a liberális demokráciát szélsőjobboldali diktatúra váltja.
A svéd filozófus szerint ráadásul minél magasabb az életszínvonal, annál nagyobb a félelem annak elvesztésétől. A nyugat-európai országok magas életszínvonala szinte egyenes garanciája annak, hogy ezekben az országokban a liberális demokrácia diktatúrába csap át, amint a tömeges bevándorlás az életszínvonal hanyatlásához vezet. Minél nagyobb a vélt vagy valós veszteség, annál látványosabb, amikor elveszítjük a fejünket – írta. Svendsen szerint a félelem teszi színessé a világot. “Vitathatatlanul van valami elbűvölő abban az állapotban, amikor megfélemlítve vagyunk, legyen szó akár regényről, filmről vagy számítógépes játékról.” A félelem a közösség és az egyén számára is erőforrás, mert arra ösztönöz, hogy megváltoztassuk a mai állapotot, legyen szó akár saját magunkról, akár a társadalomról. A filozófus szerint ez az emberiség fejlődésének mozgatórugója volt évezredeken át, és a látszat ellenére ma sincs másként.
Májusban a CNN kiadott egy összegzést a populista mozgalmak Európa-szerte szemmel látható megerősödéséről. Szakértők szerint ez a változás egyértelműen trenddé vált, Európa – és az Egyesült Államok – számára a jobboldali populizmus jelentheti a politika fősodorát a következő évtizedekben.

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-felelem-mint-eroforras-europa-szerte-megerosodnek-a-populista-partok/

2017. november 26., vasárnap

Teherautóval rendőrökre támadtak a migránsok Franciaországban

Újabb gázolásos támadás történt Franciaországban – ezúttal az Egyesült Királyságba tartó iraki és afgán migránsok hajtottak a rendőrök közé. Az incidens során egy rendőr megsérült, kilenc migránst őrizetbe vettek.
Gépjárművel rendőrök közé hajtottak iraki és afgán migránsok észak-Franciaországban – a Calaisnál történt incidens során egy rendőr az ütközés következtében térdsérülést szenvedett.
A migránsok akkor váltak ellenségessé, amikor a rendőrök át akarták kutatni a gépjárművet. Az esetről beszámoló LCI hírügynökség szerint
a gázolás során egy rendőr térdsérülést szenvedett, és a biztonsági erők rá kellett lőjenek a migránsokra.
Az incidens kapcsán kilenc migránst tartóztattak le, akiket a jármű vezetői megpróbáltak Angliába csempészni. A letartóztatott személyek közt volt hat iraki és három afgán állampolgár.
Calais máig az illegális bevándorlás egyik csomópontja, annál fogva, hogy szomszédságában található az európai kontinenst Angliával összekötő csatorna-alagút. 2016 október végén a helyi hatóságok döntést hoztak arról, hogy felszámolják a Calaisban létrejött spontán migránstábort, ahol több mint tízezer ember tartózkodott, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy az illegális bevándorlás mint probléma megszűnjön.
Franciaország jelenleg próbálja újratárgyalni az Egyesült Királysággal a nem-európai migránsokkal kapcsolatos szabályozást. Az új szabályozás részeként a britek további 90 millió eurót adnának Franciaországak arra, hogy megerősítse a határvédelmet a csatorna-alagút környékén.

http://www.hidfo.ru/2017/11/teherautoval-tamadtak-a-migransok-franciaorszagban/

2017. november 22., szerda

HUNNIÓ COINFÖDERÁCIÓ KIÁLTVÁNY

MAGYAROK, PATRIÓTÁK, ,ADÓSRABSZOLGÁK , POLGÁROK !!!

MOST ÉRKEZETT EL AZ AZ IDŐ, AMIKOR MEGTEHETJÜK AZT, AMIT EBBEN A VIDEÓBAN ( 2013 ban készült !!) 5 PONTBAN MEG VAN FOGALMAZVA !!

EZENNEL KIKIÁLTOM A
HUNNIÓ COINFÖDERÁCIÓT !!!

MÁTRIXBA ( hálózatba ) SZERVEZŐDÜNK
A COINFÖDERÁCIÓ ÖT PONTJA :
1, MEGTAGADUNK MINDEN ( levegőből előállított ) ADÓSSÁG
VISSZAFIZETÉSÉT
2, MAGUNKHOZ RAGADJUK A FEDEZETTEL RENDELKEZŐ PÉNZ
KIBOCSÁJTÁSÁT ( KEZDETBEN DUÁLIS PÉNZKÉNT !) :
3, ARANY ALAPÚ HUNCOINT ( KRIPTOVALUTÁT ) VEZETÜNK BE, MELY MENTES AZ INFLÁCIÓTÓL, A KAMATTÓL, FÜGGETLEN A JELEN BANKRENDSZERTŐL !
SAJÁT HITEL, ÉS BANKRENDSZERT ( kLÍRINGHÁZAKAT, ELSZÁMOLÓHÁZAKAT HOZUNK LÉTRE ! )
4, UJ TULAJDONI RENDSZERT VEZETÜNK BE, UJ SZABÁLYOKAT ALKOTUNK A KÖZÖSSÉGI TULAJDON MŰKÖDTETÉSÉRE, ÁTIRJUK A TÁRSASÁGI TÖRVÉNYT, A VAGYON MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYAIT .
5, A BANK TARTALÉKRÁTÁT 100% RA EMELJÜK

BEJELENTJÜK, HOGY A COINFÖDERATÍV MÁTRIXNAK ( hálózatnak ) NINCS KÖZPONTJA, NINCS VEZÉRE, ELNÖKE , PIRAMIS SZERVEZETE !

A JELENLEGI POLITIKAI RENDSZER ÁLTAL KIÍRT VÁLASZTÁSI RENDSZERBEN NEM INDULUNK, NEM PÁRTOSKODUNK, DE A PARLAMENTI KÉPVISELŐJELÖLTEK INDÍTÁSÁBAN AKTÍVAN RÉSZT VESZÜNK.
A RÉSZLETEKRŐL FOLYAMATOSAN TÁJÉKOZTATJUK A NÉPET !

MÁTRIX MENEDZSMENT
TEO

Lehallgatják a külföldi ügynökként működő liberális újságírókat

Több liberális sajtóorgánum alkalmazottai is arra lettek figyelmesek, hogy telefonkészülékeiken furcsa dolgokat tapasztalnak, ami akár a lehallgatás jeleként is értelmezhető – derült ki a HVG.hu beszámolójából. A lap szerint illegális megfigyelés zajlik.
“Furcsa jelenséggel szembesült az utóbbi hetekben néhány, a kormány által Soros Györgyhöz kötött civil szervezet vezetője, újságírók, köztük a 168 Óra és a HVG munkatársai, valamint egy neve elhallgatását kérő ellenzéki politikus: telefonjuk egyértelmű jelét adta annak, hogy megfigyelhetik őket” – áll a HVG.hu beszámolójában.
“Az történik, hogy telefonhívás közben megszakad a vonal, és amíg az újrahívás tart, a készülék az egyik félnek kicsit felgyorsítva visszajátssza az eltelt 1-2 perc beszélgetését.”
A liberális lap azt írja, korábban a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció politikusával is történt már ilyesmi.
A beszámoló szerint az ilyen hibák a titkos információgyűjtés jelei lehetnek. Állításuk szerint egy informatikai szakember azt mondta nekik, hogy ez nem demonstratív jelleggel történik, hanem nem-hivatalos eljárásban, fedőcégen keresztül kevésbé hozzáértő személyek folytatnak adatgyűjtést a liberális újságírókkal kapcsolatban.
Korábban egy kormánypárti napilap arról számolt be, hogy egy hackercsoport titkos dokumentumokat szivárogtatott ki, melyekből többek közt kiderült, hogy a liberális újságírók külföldről kaptak anyagi juttatásokat, amit kifizetési bizonylatok is alátámasztanak.
Október 17-én a 444.hu-n megjelent egy beszámoló, mely szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője nyíltan elismerte, hogy kapcsolatban áll ellenzéki újságírókkal. David Kostelancik beszédéből kiderült; a kormányellenes újságírók jelentéseket tettek az amerikai nagykövetségnek magyar belpolitikai eseményekkel kapcsolatban.

http://www.hidfo.ru/2017/11/lehallgatjak-a-kulfoldi-ugynokkent-mukodo-liberalis-ujsagirokat/



Megkérdőjeleződött a bírói hatalom függetlensége

Külföldről finanszírozott szervezetek befolyása alatt állhat a bírói hatalom egy része: a Soros-hálózat tagjai saját bíróik jelenlétét követelik bizonyos ügyekben.
Egy számukra kedves bíró távolmaradását sérelmezte G. Soros szervezete, a Társaság a Szabadságjogokért egy vesztes pert követően, ami arra utalhat, hogy sérült a bírói függetlenség – derült ki az Origo.hu beszámolójából.
“Egy elvesztett per után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) meglepő módon szóvá tette, hogy nem a volt főbíró, Baka András vezetése alatt állt az ügyben döntő kúriai tanács”írták. A lap szerint ez arra utal, hogy a TASZ által hiányolt bíró a Soros-szervezet számára kedvezőbb döntést hozott volna, vagyis sérült a bírói függetlenség.
A Magyar Idők beszámolójából emellett kiderül, hogy a Soros-hálózat már korábban is sajátjaként védelmezte Baka Andrást.
“Bakát még 2011-ben emelte pajzsára az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, amikor a Legfelsőbb Bíróság (LB) megszűnése miatt elvesztette hivatalát […]. Azzal érveltek, hogy „Baka András elmozdítása mellett semmilyen meggyőző érv nem hozható fel”áll a beszámolóban.
A lap visszaidézi, hogy G. Soros donoszervezete, az Open Society Foundations több százmillió forintos támogatásokat küldött ezeknek a civil szervezeteknek arra a célra, hogy úgynevezett “érzékenyítő képzéseket” tartsanak a bíráknak. A képzések során értelemszerűen személyes kapcsolatba kerülnek az igazságszolgáltatás és a Soros-szervezetek tagjai, így nem is csoda, hogy kifogásolták, miért nem egy ismerősük ítélkezik felettük.
Napokkal ezelőtt a külföldről százmilliós nagyságrendű anyagi támogatásban részesülő civil szervezetek egy közös nyilatkozatot jelentettek meg a TASZ weboldalán, melyben azt részletezték, hogy szerintük az lenne helyes, ha a magyar lakosság helyett inkább olyan személyek dönthetnének az őket érintő szabályozásról, akiknek korábban százmilliós támogatásokból képzéseket tartottak, és ennek során személyes kapcsolatba kerültek velük.

http://www.hidfo.ru/2017/11/megkerdojelezodott-a-biroi-hatalom-fuggetlensege/

A New York Times bemutatta Németország új elnökét

A New York Times kedden címlapfotót közölt Németország új elnökéről. Igaz, a jelenlegi német elnököt még nem váltották le.
A New York Times keddi számának címlapját látva igencsak meglepődhettek a német választók, mert úgy tűnik, az amerikai lap már most tudja, ki lesz a német államfő Frank-Walter Steinmeier távozása után. Igaz, Steinmeiert egyelőre nem váltották le. Kivéve a New York Times címlapján, ahol ez a kép jelent meg:
A képfelirat szerint a fotón Angela Merkel és Frank-Walter Steinmeier elnök látható. A fotón Angela Merkel látható, illetve a szövetségi elnöki hivatal vezetője, Stephan Steinlein, aki a New York Times szerint Németország elnöke.
Steinlein egyelőre se megerősíteni, se cáfolni nem tudja, hogy az amerikaiak már őt is értesítették volna az előléptetésről. Frank-Walter Steinmeier szintén nem jelentette be lemondását, de jelenleg az ő kezében van a döntés azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel kisebbségi kormányt alakíthat-e, vagy a CDU kormányképtelensége miatt újabb választásokat írnak ki. Utóbbi a kisebb pártok és a szociáldemokraták megerősödésével végződhet.

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-new-york-times-bemutatta-nemetorszag-uj-elnoket/

2017. november 21., kedd

A NATO-ból kilépésen gondolkoznak a török törvényhozók

Pénteken Recep Tayyip Erdogan török államfő bejelentette; Törökország hazarendel 40 török katonát a Norvégiában zajló Trident Javelin hadgyakorlatról. A parlamenti képviselők a NATO-ból kilépést fontolgatják, amiért a katonai szövetség nem kezeli egyenrangú félként Törökországot.
A Nemzeti Mozgalom Párt (MHP) frakcióvezető-helyettese, Erkan Akcay hétfőn a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, a NATO pszichológiai hadviselést folytat Törökország ellen, emiatt a kormány fontolóra kell vegye a NATO-ból kilépést.
“Az utóbbi fejlemények azt mutatják, hogy a NATO pszichológiai hadviselést folytat Törökország ellen. Emiatt beszélünk arról, hogy egyáltaltalán szükségünk van-e a NATO-tagságra. A szövetség számos ellenséges megnyilvánulást tett Törökországgal szemben” – mondta, hozzátéve, hogy a NATO szervezetében olyan tervezetek is terjednek, melyek Törökország területi egységének megbontását készítik elő.
A politikus megjegyezte; Ankara tiszteletben tartotta a szövetség alapelveit, miközben a NATO nem teljesítette Törökországgal szemben tett vállalásait.
“A NATO-ból való kilépést nem kell apokalipszisnek tekinteni… Ma Törökország nem az az ország, ami 1952-ben belépett a NATO-ba. Nem olyan ország, aminek a létezése a NATO-tagságtól függ. Törökország ma olyan ország, amely legitim módon megvédi a török nemzet érdekeit, akaratát és pozícióit” – mondta.

Hasan Bitmez, az Aranykor Párt vezetőhelyettese szintén Akcay álláspontját képviseli, miszerint a török kormány fontolóra kell vegye, hogy a NATO szervezetén kívül gondoskodjon saját biztonságáról.
“A NATO prioritásai a saját érdekképviseletre összpontosítanak. A szövetség pajzsként akarja használni Törökországot, amivel megvédheti magát a külső fenyegetésektől. Emiatt szükséges felülvizsgálni a NATO és Törökország viszonyát. Törökország biztonsága és a Nyugat biztonsága két külön dolog… ezt meg kell érteni. Törökország új biztonsági koncepciót kell találjon a NATO szervezetén kívül”mondta Bitmez a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva.
A politikus hozzátette; valószínűtlen, hogy a NATO a közeljövőben barátságos lépéseket tenne Törökország és szövetségesei irányába.
Időközben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bocsánatot kért a török elnöktől a norvégiai hadgyakorlaton történt incidens kapcsán.

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-nato-bol-kilepesen-gondolkoznak-a-torok-torvenyhozok/



A
török államalapító képére lőttek Norvégiában egy NATO-hadgyakorlaton

A török államalapító Kemal Atatürk portréját használták céltáblának a NATO egy hadgyakorlatán Norvégiában. Az elkövetőt fegyelmi eljárás alá vonták, a katonai szövetség főtitkára pedig elnézést kért a török elnöktől; elmondása szerint ez az incidens nem a NATO hivatalos álláspontját tükrözi.
Miután Törökország hazahívott 40 katonát a NATO Norvégiában, Stavanger városa mellett zajló hadgyakorlatáról, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy telefonbeszélgetés során elnézést kért a török államfőtől, és azt mondta, az incidens nem tükrözi a NATO hivatalos álláspontját.
A telefonbeszélgetés során Stoltenberg elmondta, hogy az inzultust egy a norvég fegyveres erők által felbérelt civil tanácsadó követte el, akit azóta fegyelmi eljárás alá vontak. Elmondása szerint a NATO meghozta az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy többé ne történhessen ilyen eset.
Az incidens során a török államalapító Kemal Atatürk mellszobrának képével ábrázolták az ellenséget a hadgyakorlat során. Emellett egy másik incidens is történt, ahol a jelenlegi török államfő Erdogan nevét mutatták fel mint “ellenséges ország vezetőjét”.
A török államfő dühödt reakciót adott az esetre, és azonnal hazahívtak 40 török katonát Norvégiából. Az incidens általános felháborodást vont magával Törökországban; volt, aki visszaadta a NATO-tól kapott kitüntetéseit. Az Aftenposten szerint az inzultusért felelős norvég személyt eltávolították a hadgyakorlatokról – de az elkövetőt nem nevezték meg.
A Trident Javelin nevű hadgyakorlatot a Norvégiában az elmúlt 20 év során lezajlott legfontosabb hadgyakorlatnak tartják, melyen többek közt kibervédelmi gyakorlatokat tartottak és biológiai, illetve vegyi támadások elleni védekezésre is készülnek a “szövetséges” erők. Törökország több mint 600000 fős fegyveres erőivel a NATO legnagyobb hadsereggel rendelkező országa, az Amerikai Egyesült Államok után.

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-torok-allamalapito-kepere-lottek-norvegiaban-egy-nato-hadgyakorlaton/