2019. december 24., kedd

Erdogan óva inti a Svájcban élő törököket az integrációtól

A genfi menekültügyi fórumon tartott beszédekor a török autokrata engedelmesnek mutatkozott. A kulisszák mögött azonban bujtogatta honfitársait.

Két nap, két beszéd, két arc: kedden, a genfi menekültügyi fórumon tartott hivatalos beszédekor Rece*p Tayyi*p Erdoga*n teljes mértékben a diplomatikus államfőt alakította. A tucatnyi TV kamera előtt több támogatást kért Törökország számára az ENSz-től.

Teljesen eltérően, mint az azt megelőző napon, amikor is a török államfő a Four Seasons Nobelhotelben a követői elé állt és - a nyilvánosságot kizárva - integrációellenes propagandabeszédet tartott.

A SonntagsBlick c. újság birtokában van egy, a beszédről készített videó. Egy konferenciaterem kb. 200 emberrel, fehér asztalterítővel, ezüst étkészlettel. A színpadon pedig: Erdogan, aki az ott jelenlevő svájci törököket a saját nagyhatalmi fantáziáira megesketi. “Így csináljuk tovább!”

Mialatt a szálloda előtt a svájci rendőrök géppisztollyal járőröznek, bent a török autokrata tombolva beszél: “ Egy nemzet, egy zászló, egy haza, egy állam. Így csináljuk tovább!” Taps.

Erdogan egyértelműen kijelenti a jelenlevőknek: mégha Svájcban is élnek, csak egy nemzethez kell hűségesnek lenniük: Törökországhoz. Közben az államfő levegőbe emeli kezét, négy ujj kinyújtva, a hüvelykujj behajlítva - a “Rabia-köszönés”, az iszlamista muszlimtestvériség ismertetőjegye.

Erdoga*n továbbmegy: a török diaszpóra számára csak egy állam van, melyet követni kell. Svájcban a feladatuk, a befolyásukat kiterjeszteni: “ Legyetek aktívak a politikában, a tudományban, a gazdaságban!” Más szóval: ássátok alá a svájci társadalmat.

Az elvhű külföldön élő törökök mindig is Erdoga*n eszményképei voltak. Már egy 2008-as beszédében is azt kiabálta honfitársainak: “Senki nem várhatja el, hogy valaki asszimilálódjon. Az asszimiláció az emberiség ellen!”

Annak érdekében, hogy a török diaszpóra továbbra is ebbe az irányba haladjon Erdogan 2010-ben megalapította a külföldi törökök minisztériumát (YTB), egy hivatalt, melynek 300 alkalmazottja van és 200 millió svájci frankos éves költségvetéssel rendelkezik. Az YTB hivatalos jelmondata: “Mindenütt ott vagyunk, ahol egy állampolgárunk, egy fajtársunk, egy rokonunk van.” Így nem meglepő, hogy Erdoga*n genfi propagandabeszédét ez a minisztérium szervezte meg és finanszírozta.

Erdoga*n aargau-i karja

Közvetítőként a háttérben az aargau-i Murat Sahi*n, Erdoga*n meghosszabbított svájci karja cselekedett. Sahi*n régóta elnöke a Nemzetközi Demokrata Uniónak, amely a török AKP kormánypártnak a lobbiszervezete. Szoros kapcsolatot ápol az ankarai államhatalmi apparátussal. Facebook-on Erdoga*n feltétlen hűséget esküdött: “Amíg csak lélegezni tudok, egész valómmal ott állok majd, ahová nekem parancsolod és veled együtt harcolok ezen az úton!”

A török kormányzati szellemben végzett szolgálataiért Sahi*n megjutalmazásra került Genfben: azok közzé a kevés kiválasztott közé tartozott, akik a Four Seasons Hotelben megrendezett vacsora alatt a török államfővel és feleségével ülhetett egy asztalhoz. Ugyanannál az asztalnál vacsorázott a török külügyminiszter Mevlü*t Cavusogl*u és Hulus*i Aka*r védelmi miniszter, aki ősszel parancsot adott Észak-Szíriában a kurdok megtámadására.


https://www.blick.ch/news/schweiz/westschweiz/islamistengruss-und-propagandarede-hier-warnt-erdogan-tuerken-in-der-schweiz-vor-integration-id15675869.html
, https://gloria.tv/post/EZ3ARxUiPtyv2wo6v3nNGChZQ

2019. december 1., vasárnap

Új kor, új betegség: egyre több a klíma-pánikbeteg

Pénteken ismét klímatüntetés volt Budapesten. Nem mondom, hogy rossz ötlet lenne a fekete pénteki akciók helyett a környezet védelmére összpontosítani, de ahogy arról már korábban írtam, a klímapánik olyan mennyiségű negatív hozadékot görget maga előtt, hogy azok szinte minden előnyt kioltanak.
A Phys.org pár nappal ezelőtt megjelent cikkéből például kiderül, hogy az apokaliptikus előrejelzések miatt a klímapánik a pánikbetegségek egyre gyakoribban diagnosztizált fajtája lett az Egyesült Államokban, bár az ország igen szép számban tevékenykedő pszichológusai még nem nagyon tudnak mit kezdeni az új kórral.
A betegség gyökere a jelek szerint a klíma aktivisták azon kijelentéseiből ered, amelyek szerint a világ, vagy legalábbis annak ma ismert formája, drasztikus lépések hiányában, akár egy évtizeden belül véget érhet. Persze az előre jelzett időpontok, csakúgy, mint a javasolt megoldások között, komoly eltérések figyelhetők meg. Ez azonban nem gátolja az aktivistákat egyre hisztérikusabb retorikák alkalmazásában, a politikusokat pedig ígéreteik osztogatásában.
A Phys.org cikke szerint a klímaváltozással kapcsolatos félelmek igen eltérőek. Van, akit a társadalmi egyenlőtlenségek aggasztanak, míg mások az eldobható műanyagok használata miatt pánikolnak.
Egyes aktivisták szerint kevesebb mint egy évtized áll az emberiség rendelkezésére, hogy összeszedje magát és drasztikus változásokat vezessen be a Föld megmentéséért, aminek része a légiközlekedés korlátozása, az eldobható műanyagok használatának betiltása vagy a vidéki életstílus bevezetése, aminek esetenként a vegetáriánus étrend is része. Mások ennél is radikálisabb megközelítést szorgalmaznak, mint például a gyerekvállalásról való lemondást, a fosszilis üzemanyagok és melléktermékeik betiltását vagy éppen a kapitalizmus felszámolását.
A „megoldások” sok esetben csupán politikai célok elérését szolgálják. A kapitalizmus felszámolása például azért is furcsa, mert a szocialista és kommunista országok igencsak komoly mértékben támaszkodnak az iparizációra, a szennyezésről nem is beszélve. A zöldeket ez persze nem igen zavarja, ahogy az sem, hogy a zöld ügy lelkiismeretes, de eltévedt támogatóit az őrületbe kergetik, amiért nem képesek teljesíteni a maguk elé tűzött klímavédelmi célokat.
Kate Schapira, a Brown Egyetem professzora, felismerve a problémát, 2014 óta közterületi klímapánik standokat üzemeltet, például helyi piacokon, ahol szolgálatait mindössze 5 centért kínálja.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a klímapánik tünetei nem feltétlenül hasonlítanak a klasszikus pánikbetegségek tüneteire, így jelentkezhetnek „konfliktuskerülés, fatalizmus, félelem, tehetetlenség és rezignáció formájában és együtt járhat fizikai tünetekkel is. Például asztmával vagy bizonyos allergiákkal.”
A Klíma Pszichológiai Szövetség, mert már ilyen is van, arra hívta fel a brit szülők figyelmét, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kommunikációjukkal megijesztik saját gyerekeiket. A szintén brit Bath Egyetem pszichológusai pedig arról számoltak be, hogy a gyerekeknél tömegesen jelentkeznek a klímaváltozás miatti pánikbetegség tünetei.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos félelmek miatt egyesek megkérdőjelezik saját tetteik hatékonyságát. Nem tudják eldönteni, hogy a műanyag szívószálak mellőzése vagy a második gyerekről való lemondás számít-e egyáltalán.
Valószínűleg nem. A szívószálak például az óceánokban található mikró műanyagok kevesebb mint 1 százalékát teszik ki, és ez sem az Egyesült Államokból vagy Európából, hanem délkelet Ázsiából származik (bár az is igaz, hogy Ázsia a fejlett világ által termelt szemét egy részét is importálja). Az igazság az, hogy a műanyagok használatának csökkentése inkább informatív jellegű, célja pedig a környezettudatosság erősítése, de nem jelent állandó vagy hatékony megoldást.

A népességszabályozásról nem is beszélve, hiszen a világ legtöbb országában a népesség eleve csökken, így nagyobb esélye van az emberiség kihalásának, mint a túlnépesedésnek. (Lásd még: link, link)
Ami pedig a Föld tíz éven belüli végét jelenti, biztosat senki sem mondhat, de azt igen, hogy hasonló jóslatok már a 70-es években is születtek.
A valós és vélt félelmek kapcsán pedig egy igen fontos kérdéshez érkeztünk: a jövő miatti aggodalomhoz.
Kiindulva abból, hogy Jézus egyértelműen megmutatta a megfelelő hozzáállást, amikor azt mondta, hogy ne aggódjunk a holnapért, „mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.”Máté 6:34, engedjétek meg, hogy ismét C.S. Lewis szavait vegyem kölcsön, aki a Csűrcsavar nevű kísértő szavain keresztül figyelmeztetett a „jövőben” rejlő csapdákra:
„Az emberfajzat az időben él, Ellenségünk [Csűrcsavar fordított világában Isten vagy Jézus] viszont az örökkévalóságra szánja őt. Ezért – úgy gondolom – azt szeretné, hogy különösen két dologra irányítsák a figyelmüket: az örökkévalóságra meg az időnek ama pontjára, melyet az emberek „jelennek” neveznek. Mert a jelen az a pont, ahol az örökkévalóság az idővel érintkezik. Kizárólag a pillanat élményében adatik az emberfajzatnak olyan tapasztalás, amely hasonlatos Ellenségünk tapasztalatához a teljes valóságról; csakis itt adatik meg neki a szabadság és a valóság ajándéka. Az Ellenség azt szeretné, hogy mindig csak az örökkévalósággal (azaz Ővele magával) vagy a jelennel törődjenek, tehát: elmélkedjenek az Ővele való örök egyesülésről vagy az Őtőle való örök elszakadásról – egyebekben pedig kövessék lelkiismeretük pillanatnyi szavát, hordják pillanatnyi keresztjüket, fogadják el a pillanatnyi kegyelmet, s adjanak hálát a pillanatnyi örömökért.
A mi dolgunk ezzel szemben az, hogy elszakítsuk őket az örökkévalóságtól, s elszakítsuk őket a jelentől. Ebből a célból olykor arra kísértjük némelyiket (például, ha özvegyasszony vagy tudós az illető), hogy a múltban éljen. E taktikának azonban korlátozott az értéke, hiszen a múlt – amennyiben reális ismeretről, s nem valami elmosódott dologról van szó – az örökkévalóságra emlékeztet. Sokkal többet ér, ha arra bírjuk rá őket, hogy a jövőnek éljenek. Szenvedélyeik élettani szükségből eleve a jövő felé irányulnak, s a róla való gondolkodás reményeket és félelmeket támaszt bennük. S mivel a jövő ismeretlen előttük, ha sikerül elérnünk, hogy róla töprengjenek, csak a képzeletükkel járatjuk a bolondját. Egyszóval: a jövő hasonlít a legeslegkevésbé az örökkévalósághoz. A jövő az, ami az időben a leginkább ideigvaló; hiszen a múlt már megmerevedett, és nem változik többé, a jelent pedig egészen átragyogják az örökkévalóság sugarai. Ezért pártoljuk annyira az olyan jelszavakat és irányzatokat, mint a „teremtő evolúció”, „tudományos humanizmus”, „kommunizmus” – melyek az emberfajzat ragaszkodását az ideigvalóság legbensőbb magva: a jövő felé irányítják. Ezért gyökerezik csaknem valamennyi bűn a jövőben. A hála a múltra néz, a szeretet a jelenre; a félelem, a kapzsiság, a kéjvágy kivétel! …
Persze bizonyos értelemben az Ellenség is kívánja, hogy az emberfajzat gondoljon a jövőre: annyira, amennyire azt az igazság és a szeretet másnapi műveihez – a holnap esedékessé váló kötelességekhez – a jelenben szükséges tervezés megköveteli. A holnapi munkára felkészülni: mai kötelesség; ha a hozzávaló anyag a jövőből van is kölcsönvéve, maga a feladat – mint minden kötelesség – a jelen leckéje. Ám ez már szőrszálhasogatás. Az Ellenség nem akarja, hogy az emberfajzat szíve a jövőn csüggjön, gazdagsága a holnap kincse legyen. Mi viszont éppen ezt akarjuk! Az Ő eszménye olyan ember, aki ha hivatása okán egész nap az utókor jólétén munkálkodott is, képes kitörölni lelkéből a jövő gondját, s az égre bízva a dolgot, máris a jelen pillanat követelte türelem vagy hála gyakorlásával foglalja el magát. Mi azonban olyan embert akarunk, aki a jövő megszállottja; akit a földön elkövetkező mennynek vagy pokolnak látomásai kísértenek; aki azonnal kész áthágni az Ellenség parancsait a jelenben, ha elhitetjük vele, hogy ezzel amazt elérheti, emezt elháríthatja; akinek hite olyan programok sikerén vagy kudarcán áll vagy bukik, melyeknek végét nem is fogja megérni. A mi vágyunk az, hogy az egész fajzat örökké a szivárványt kergesse; még véletlenül se legyen az adott pillanatban becsületes, derék vagy akár boldog, hanem az adott pillanat minden valóságos ajándékát égesse el a jövendő oltárán.”

http://idokjelei.hu/2019/12/uj-kor-uj-betegseg-egyre-tobb-a-klima-panikbeteg/

2019. november 25., hétfő

MAGYAROK ÉBRESZTŐ!

Szilvássy István a Corvinus Egyetem egyik professzorától:

Hatodik éve tartok -- mindkét félévben -- Hungaria örökség-menedzsment címen egy össz-kari választható tantárgyat a Corvinuson, ami már 12 kurzus, s immár cca 700 hallgató végezte el. Ezek 420-450 felvételi ponttal bekerült hallgatók, az ország értelmiségének az utánpótlását jelentik, a fiatalság leendő "krémjét" adják.
A tantárgy fő célja éppen a (magyar) nemzeti identitás bemutatása, összetevőinek rendszerezése, államigazgatási, önkormányzati és üzleti megjelenése.
A tantárgyhoz tartozó szemináriumokon, kíváncsiságból többször is felmértem a hallgatók kognitív magyar identitását. Röpdolgozatok százaival igazolhatnám, hogy ezeknek a 19-20 éves fiataloknak a magyar nemzeti identitása úgy a magyar irodalom, magyar történelem, Magyarország földrajza, mint a magyar kultúra, vagy a magyar műalkotások, életművek, művészet, gasztronómia, találmányok terén: a nullához konvergál.
Csak néhány példa: a hallgatók 100 %-a Katona Józsefet jelöli meg a Bánk bán zeneszerzőjeként, összekeveri Petőfi és József Attila arcképét, nem tudja hol van Tokaj, vagy Pannonhalma, A Pál utcai fiúk írójaként Gárdonyi Gézát jelöli be, Szinyei Merse Majális c festményének címe szerintük a Pán európai piknik, nem tudják, ki volt Papp László -- úszónak, vagy kardvívónak tartják, amint megtudják, hogy sportemberről van szó.
Senki, egyetlen hallgató sem ismeri fel a Rákóczi induló dallamát, hogy Liszt Magyar rapszódiáját vagy akár a Csárdáskirálynő ismert melódiáit ne is említsem. Történelmi tudásuk magyar viszonylatban szintén nulla, mintha soha nem tanulták volna általános, vagy középiskolában ezeket az ismereteket, amelyek mind a tananyag részét képezik.
Ez a hihetetlen tudatlanság egy olyan tünet, ami számomra -- aki kezdetben evidenciának gondolta egy mai magyar egyetemista hallgatóról, hogy nem csak attól magyar, hogy magyarul beszél, hanem van magyar kulturális identitása is -- megdöbbentő.
Tisztelt Hölgyek és Urak: nincs magyar kognitív identitása az egyetemi hallgatóknak, legalábbis a Corvinuson és a Nemzeti (!) Közszolgálati Egyetemen, ahol oktatom ezt a tantárgyat és volt (bal)szerencsém felmérni a hallgatók ilyen irányú ismereteit.
Hogy valamilyen affekciós és akciós identitásuk van, már bebizonyosodott a magát deklaráltan nemzetinek valló kormány elleni tüntetéseken történő aktív részvétellel.
(Ezek a tüntetések minden esetben a Corvinus elől indultak a CEU irányába.) Illetve a Momentumnak a budapesti egyetemisták közötti népszerűsége is egy akciós "nemzeti" identitás megnyilvánulása, amennyiben a budapesti össz-ellenzéki jelöltekre voksolók között kimutatható lenne az arányuk.
Magyarul, röviden: akinek nincsen nemzeti identitása az nem lesz innovatív. (Újabban ezzel próbálom "motiválni" a hallgatókat a magyar nemzeti értékek megismerésére, megszeretésére, megvédésére :-)
Ima a Magyar Nemzetért, pártállástól függetlenül !!!
Ezek után, az ima felkérés:
IMA A NEMZETÉRT!!!

Mennyei Atyánk, mindenható Istenünk, színed elé járulunk,

Benned bízva és Hozzád könyörögve kicsiny Nemzetünkért.
Már nem szabadságharcot folytatunk, élet-halál küzdelem a tét.
Dávid és Góliát. Dávid szembe mert szállni Góliáttal és győzött, mert Te, Urunk, vele voltál.
Mi is ezzel a hittel álltunk és állunk a harcban, hisszük, hogy számíthatunk a Te segítségedre.
Imádkozunk vezetőinkért is, hogy Istenhez hűen vezessék országunkat, nemzetünket.
Segítsd őket, segíts Minket Szentlelked erejével, mert Tiéd az ország, a hatalom, és a dicsőség.
Mindörökké. Ámen.ÚGY VAN!

Kérlek, adjátok tovább, imaháló borítsa be a Kárpát-medencét.
"Mindszenty Bíboros úr mondta: Ha lesz egy millió imádkozó magyar, nem féltem ezt a nemzetet."
Legyen
!

Bérelj fenyőfát, hogy ne kelljen karácsonyra egyetlen fának sem meghalnia!

A magyarok még nem jutottak el odáig, de a litvánok már igen, – hogy karácsonyra, a szeretet ünnepére élő fákat kivágni, – vagyis megölni, – egyszerűen barbárság.
A mű fa elég gagyi, de a cserepes, később kiültethető fát venni is rizikós, mert később nem tudnak vele mit kezdeni, s ritkán marad életben, a hozzá nem értés miatt.
Ellenben jól fejlett fát bérelni, azt karácsonykor feldíszíteni, – majd visszavinni januárban a kertészetbe, – kifejezetten kulturált és környezettudatos dolognak számít a fiatalok között, a XXI.-században
Karácsonyfákat ad bérbe egy botanikus kert Litvániában. A növényeket az ünnepi időszak után, legkésőbb január közepén kell visszavinni a bérlőknek. Ez már sorozatban a harmadik év, hogy a Klaipeda kikötővárosban található kertészet meghirdeti az akciót. Az igény is egyre nagyobb, idén már novemberben megjelentek az érdeklődők.
– A küldetésünk az emberek nevelése, megtanítani őket arra, miként élhetnek túl a növények, milyen igényeik vannak. Szeretnénk támogatni azokat, akiknek fontos a környezet, akik szeretik a természetet – mondta a kert igazgatója, Asta Klimiene.
Evelina a gyermekével érkezett. Sietnie kellett, mert a 200 kikölcsönözhető fát már lefoglalták, így a kert újabb 100 fenyőt ajánlott fel erre a célra.
– Nem akarunk kivágott fát, nem akarunk műfenyőt sem. A cserepes fáknál pedig soha nem tudjuk, hova ültessük ki az ünnepek után. Véletlenül találtunk erre a bérlési lehetőségre a neten. Ez nagyon kényelmes, vissza lehet hozni és így nem kell fát kivágni – mondta.
A lehetőség iránt leginkább fiatal, környezettudatos családok érdeklődnek. A botanikus kert igazgatója szerint a szolgáltatás nyereséget nem hoz, de ez nem baj, mert szívesen tesznek a környezetvédelemért.
Euronews – Szabad Riport

2019. november 21., csütörtök

Ária nemzetek Közép-Ázsiában

A kurd nyelvű cím magyar fordítása; Ária nemzetek – Kurdisztánban, Iránban, Afganisztánban, Pakisztánban, Tadzsikisztánban és Indiában

Szőke, kék szemű gyermekek a Közel és Közép-Keleten… De mindegyikük arcára kiíródott hazájuk és népük keserű sorsa. Különösen a kurd gyerekekén.
A kurdok, csakúgy mint a perzsa és más iráni indo-iráni nyelvek beszélői,- az árja törzsek leszármazottai, akik közép-ázsiai nagy sztyeppékről vándoroltak délre, jelenlegi lakhelyükre az I.e. II. évezredben. Sok kurd visszavezeti még származását a médekhez és a Perzsa-Méd Birodalomhoz is.
A Szíriát lakó kurdok úgy gondolják, hogy méd és szkíta eredetűek, sok örmény és szemita elemet felszívva.
A kurdok, mint etnikai csoport a középkorban jelentek meg.
A kurdok az idők folyamán számtalan hírességet adtak a történelemnek. Az egyik leghíresebb kurd, Szaladin szultán és hadvezér, aki Egyiptom és Szíria ura volt.
‘An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűsítve Szaladin (Tikrit, 1137 – Damaszkusz, 1193. március 4.) kurd származású egyiptomi hadvezér, Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a világtörténelem egyik legtehetségesebb hadura.
A muzulmánok egyik legnagyobb hőse, neki sikerült ugyanis – hol békésen, hol fegyverrel – összekovácsolnia az egymással régóta viaskodó muszlim államokat.
A Közel-Kelet egyesítése után birodalmának óriási haderejével a keresztesek alapította Jeruzsálemi Királyság ellen fordult. Első nagy szentföldi győzelmét Hattín szarvainál aratta 1187-ben, nem sokkal később pedig magát a szent várost is sikerült bevennie.
Szaladin szultán kiváló hadvezér és igazságos uralkodó hírében állt már életében is. A keresztesekkel vívott háborúk során bizonyított lovagiasságának köszönhetően nagy és méltó ellenfélként maradt meg az európai emlékezetben. Kortársai szerint mindezek mellett rendkívül adakozó is volt.’ (Wiki nyomán)
A kurdok a XXI.-ik században többnyire a Kurdisztán néven ismert régióban élnek, amely magában foglalja Törökország, Szíria, Irán, Irak és Örményország szomszédos részeit. A Kurd nyelv, az indoeurópai nyelvek iráni ágának tagja.
A Wiki szerint a XXI. századi teljes kurd népesség; 40 millió fő. Ebből: 16.640.000. él Törökországban, 7.600.000.-en Iránban, 6.530.000.-en Irakban és 2.220.000.-en pedig Észak-Szíriában. A többiek szétszórtan élnek Nyugat-Európában, Amerikában, s a világ többi országában. – Igazán megérdemelné már ez a nép, hogy végre saját állama legyen.
Szabad Riport

2019. november 16., szombat

2019. november 13., szerda

Dr. Drábik János: A Frankfurti Iskola

Dr. Drábik János 

A Frankfurti Iskola tizenegy stratégiai célt tűzött ki maga elé. Valamennyinek az volt a célja, hogy aláássa a társadalom alapjait és olyan reménytelen helyzetet alakítson ki, ahol már csak a világméretű proletárforradalom jelenthet megoldást.
A tizenkét cél a következő: 

Első: Létre kell hozni a rasszista bűnözés formáit és meg kell alkotni a gyűlöletbeszédet tiltó törvényeket. 
Második: Folyamatosan változnia kell az élet minden dimenziójának, hogy létrejöjjön a teljes zavarodottság állapota. 
Harmadik: Az iskolákban elő kell segíteni a maszturbációs propagandát. Ezt ötvözni kell a homoszexualitás népszerűsítésével a gyerekek körében és az iskolán belül is meg kell honosítani a pornográfia valamilyen változatát. 
Negyedszer: Szisztematikusan alá kell ásni a szülők és a pedagógusok tekintélyét. 
Ötödször: A bevándorlás nagymértékű fokozásával meg kell gyöngíteni a nemzeti önazonosságot és elő kell készíteni faji háborúk kirobbantását. 
Hatodszor: Az alkoholizmust és a kábítószerek élvezeti cikként való használatát szisztematikusan támogatni kell. 
Hetedszer: Elő kell segíteni a szexuális devianciák széles körben való elterjedését a társadalom minden rétegében. 
Nyolcadszor: Megbízhatatlanná kell tenni a jogrendet és elfogultan kell viselkedni a bűncselekmények áldozataival szemben. Nagy mértékben növelni kell azoknak a számát, akik rá vannak utalva az állami segélyekre. 
Kilencedszer: Ellenőrizni kell és nívótlanná kell tenni a tömegtájékoztatást. 
Tizedszer: Bátorítani kell a családok felbomlását és a házasság, mint intézmény megszüntetését.
Tizenegyedszer: Minden vonatkozásban támadni kell a kereszténységet és üressé kell tenni a templomokat.

A kilencedik ponthoz hozzáfűzhetjük:
Ma már a világ tömegtájékoztatási intézményeinek a 96%-át    hat    olyan vállalat ellenőrzi, amely a cionista pénzkartell tulajdonában van.
Valamennyi az AP-től és a Reuters-től veszi át az információk zömét.
A meghatározó intézmény a Reuters, amely a Rothschild ház érdekeltségi körébe, illetve tulajdonába tartozik.