A Bajcsy kórházról szóló cikkünkhöz
érkezett olvasói reagálást olvasva több dolog is eszembe jutott és
igyekeztem számba venni a legmarkánsabb változásokat, melyeket az
egészségügy szétverése kapcsán tapasztalunk.
Ezek a problémák negyed ekkorák nem
voltak a régi rendszerben, amikor az egészségügyi ellátás még
ténylegesen szociális, általános és ingyenes szolgáltatásként, de mint
állami feladat és alkotmányos jog volt, – tehát valóság – és nem úgy
mint manapság; amikor lényegében csak egy választási ígéret, vagy
propaganda szöveg szintjén létezik a hatékony egészségügy.
Mely erősen emlékeztet az “x km-t új
kerékpárutat “építettünk…” kezdetű liberális propagandára, mikor is az
újonnan “épített” bicikli utak zöme a valóságban felfestéssel épült,
területet elvéve a járdából, vagy az autóutakból. (Ezzel is szándékos
ellentéteket gerjesztve az autósok-bringások, illetve
bringások-gyalogosok között).
Az egészségügyben tapasztalt
változások, szinte mindegyike káros, és veszélyes változást
eredményezett a betegekre és magára a rendszerre nézve.
Az egészségügyből (is) rengeteg pénzt vontak el, közvetve és közvetlenül is ahelyett, hogy hozzátettek volna.
Többszörösen átszervezték, az
önkormányzatok kezéből kivették az irányítást, vagy erősen befolyásolták
a hatáskörüket. Egyre több pénzt vontak el az önkormányzatoktól,
szándékosan eladósítva és visszafizethetetlen kölcsönökre rászorítva
őket.
A kórházakat, rendelőintézeteket
hagyták teljesen lepusztulni, tönkremenni, és kötelező szociális
állami ellátás helyett igyekeztek gazdasági vállalkozásként kezelni, –
valamint magán intézetek szolgáltatásaival versenyeztetni őket.
A háziorvosi ellátás bevezetése, azzal a propaganda szöveggel, hogy “szabad orvos választás lesz”
épp úgy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mint a hozzá
társított fejpénz rendszer, vagy az egészségügyi intézmények kvóta
rendszere és a mesterséges várólisták.
Az egészségügy a mérhetetlenül
mohó, antiszociális és dilettáns bürokraták kezében puszta fejőstehénné
silányult. Jogszabályok tömkelege szolgálja a pénz kiszivattyúzásának
lehetőségét a rendszerből.
Az orvosok, nővérek fizetésének durva
inflációja, a kifizetetlen túlórák növelése, valódi érdekképviseleteik
szétverése, a fizetéspótló paraszolvencia megadóztatása, a tapasztalt
szakemberek a magánszférába, illetve külföldre kényszerítését segítette
elő.
A szándékosan kialakított hosszú várólisták,
az ingyenes ellátások körének szűkítése szintén a magánintézmények és
biztosítók által kínált szolgáltatások felé tereli a még fizetőképes
pácienseket, míg ezzel egy időben a szegényebbeket az egyre kevesebb
pénzből gazdálkodó, egyre rosszabb szolgáltatásra képes állami ellátásba
áramoltatja. Ugyanezt a hatást segíti a magas színvonalú állami
egészségügyi és betegellátás lecserélése, a felelőtlen, vagy “csak”
fásult, ellátásra, ahol a beteg csupán “zavaró” tényező.
Egy ilyen, a biztosítók által
értékesített, finanszírozott magán egészségügyi ellátó rendszer, ahol a
beteget valóban kiszolgálják, méghozzá magas színvonalon és várólista
nélkül, évi több százezer forintba kerül. Igaz, csak a saját, vagy a
megadott, a biztosítóval, illetve egészségügyi szolgáltatóval
leszerződött külső intézményekben és csak bizonyos életkori korlátok
között.
Az alul fizetett, ellehetetlenített első
vonalbeli szakemberek elüldözésével, elérték hogy másod-,
harmadvonalbeli külföldi és hazai orvosok, nővérek, betegápolók váltsák
fel sok helyütt a korábbi gárdát.
De még ezt az agyon terhelt szakember gárdát is elüldözik, mihelyst megszerzik a megfelelő tapasztalatot és gyakorlatot.
Ha mindezeket az egészségügyi
vezetés (miniszterektől kezdve) nem látja, akkor műkedvelő, hozzá nem
értő, ergo nem hogy nem érdemel fizetést, de még kártérítéssel tartozik, ha viszont tisztában vannak tetteik következményével, akkor bűnösök, akiket felelősségre kell vonni és börtönben a helyük.
Az egészségügyben tapasztalt
visszásságok és felháborodásra okot adó eseteknek se szeri se száma,
ezeknek a jövőben is teret adunk olvasóink panaszai kapcsán.
Audie / Szabad Riport