IZRAEL ÁMOKFUTÁSA AMERIKA KEGYEIÉRT

Nemcsak a hazai belpolitika, hanem a külföldi helyzet is villámgyorsan változik. Most ilyen kort élünk. Sőt, olyan dolgok is megtörténnek, amire évekkel ezelőtt nem is mertünk gondolni. Mint pl. arra, hogy Amerika a láncoskutyáját (Izrael) büntetni fogja és nem tárgyal vezetőikkel. Arról persze most nem szólnak a hírek, hogy Izrael a végnapjait éli és a lejtőn sebesen zuhannak. A márciusi izraeli választások sem menthetik meg Izraelt, sőt a válságuk tovább fokozódik.

NETANYAHUT KIUTÁLTÁK AMERIKÁBÓL

Immár hónapok óta folyik a huzavona arról, hogy Nyahut ki fogja fogadni most márciusban Amerikában hivatalos részről. Kiderült, hogy senki. Miután Nyahu ezt megtudta, azzal próbált magán segíteni, hogy legalább engedjék meg neki, hogy a kongresszusban mondjon egy uszító beszédet Irán ellen. De most ezt is lefújták. Sőt, megtiltották neki! Gyakorlatilag mindenhonnan kitiltották Nyahut. A szerencsétlen saját hazájában nem tud kampányolni, azt gondolta, majd az amerikai nyilvánosságot fölhasználja arra, hogy ő még létezik és esélyes a vezetésre. Most már ott tartanak a dolgok, hogy pl. Kerry külügyér, aki egyébként higgadtnak látszik mindig, most mégis a Drakula-fejű élesen kiakadt Nyahura és durva szavakkal illette, amit a tévék még idézni sem mertek. Hát itt tartunk. Volt ennél jobb is. Az egyik hazai tévé megszólaltatta „Gyurikámat” (Nógrádi György), aki nagy kerek szemekkel és nagy bántosan elsorolta, hogy Izrael történetében ilyen gyalázat még sosem történt, hogy a vezetőjüket kiutálták Amerikából. Csak egy mondatot kapott a tévétől a neves szakértő, de nekünk ez is elég volt arra, hogy felfogjuk a helyzet drámaiságát. Most már tényleg ott tart Izrael, hogy bármit tesz, bármibe nyúlnak, mindenütt kudarcot vallanak. S a legnagyobb támogatójuk is levette róluk a kezét. Hát persze….Ennek a fő oka Amerika nagy bajaiban keresendők és nem akarnak maguknak még nagyobb bajt okozni Izrael őrült hülyeségeivel. Elegük lett abból, hogy a teljesen beteg Izrael dirigálja meg Amerikának, hogy milyen politikát folytassanak. Csodálatos módon a hazai tévék mélyen hallgatnak erről a gyászos kapcsolatról. Még az ATV is. Pedig aztán ők igazán csüngenek az izraeli híreken. Na és a cionrádió (MR)? Ők is mélyen hallgatnak és levették a hírekből a korábban állandóan szerepeltetett izraeli tudósítójukat….Mit is mondjunk erre? Na végre….Van Isten! De az az Isten nem Jehova, hanem a Magyarok Istene. Kép: Huffpost képe a letört Nyahuról, ahol „destruktívnak” nevezik, magyarul rombolónak

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/izrael-%C3%A1mokfut%C3%A1sa-amerika-kegyei%C3%A9rt

Az alábbi PressTV cikke nem közli, hogy „magyar” rabbik aláírták-e a szóban forgó levelet?
Mi azt gyanítjuk, hogy nem.
Sőt, ha tudtak is erről az akcióról, a hazai zsidóvezetők a legcionistábbak a világon,
s nem írták alá az egyébként teljesen jogos elmarasztaló levelet.

MÁR A RABBIKNAK SEM FELEL MEG NETANYAHU

Rabbik az Emberi Jogokért (RHR) nyílt levelet tett közzé, amit nem kevesebb mint 400 rabbi írt alá a világ minden tájáról, amiben az izraeli miniszterelnököt bírálták a palesztinokkal szembeni politikája miatt. A rabbik felszólították Netanjahut, hogy a palesztin otthonok lerombolását állítsák le a megszállt területeken, mert Netanjahu politikája és tettei elllenkeznek a "a nemzetközi joggal." (A levél részletezi a palesztínok szenvedéseit a lerombolt házaik, földjeik miatt. A levelet azért írták, mert a megszállt Ciszjordániában legutóbb 400 palesztín házat romboltak le. A levelet azért is írták, mert az angol Daily Mail című újság azt állította, hogy az Európai Unió már szervezi, hogy kifizetik a lerombolt házak újjáépítését. A szerk.) (pressTV, részlet)

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/ezt-elhallgatt%C3%A1k-hazai-h%C3%ADrekben

Donbassz: utózöngék vagy előjáték?

Donbassz “frekventált területein zajlanak az utómunkálatok”!

Debalcevo és Uglegorszk között ma az utóbbi napok leghevesebb összecsapásai robbantak ki. A környékbeli horhosokban bujkáló valcmanista bűnbandák utáni kutakodás során ma egy népes hordára talált a milicia. Délután négy óráig közel háromtucatnyi bérgyilkos került a népköztársaságiak terítékére. Dokumentumok egyiküknél sem voltak. Feltételezések szerint külföldi martalócok.

Bahmutkánál a 29. blokkposztnál ma délután erőlködtek a valcmanisták, de rajtavesztettek. Hasonlóképpen pórul jártak Novotoskovkánál is. De nem jártak sikerrel Popasznajánál sem. Viszont a három helyszínen kilenc lator fűbe harapott.

Sirokinonál csak két pribék adta ki ma a páráját. Ehhez viszont a népköztársaságiaknak köze nem volt. Ezek is aknára futottak.

Donyeckben az egyik bevásárlóközpontban pokolgép robbant, két embert megölve, egyet megsebesítve.

A város “Lenin” kerületében egy szemétszállító brigádnak álcázott diverzánsbandát likvidált a milicia. Teherautójukon volt minden szükséges kellék, ami a “munkavégzéshez” elengedhetetlenül szükséges. A Bal-Rad ráérdeklődött egyik olvasónk tegnap esti információjára, miszerint Donyeckben az este nagy erejű robbanás történt. Minden informátorunk olvasott a dologról-de nem hallott semmit!

Gorlovkába ma mindösszesen két alkalommal lőtt be ágyúval a valcmanista latortüzérség.

Vlagyimir Kononovot a DNR honvédelmi miniszterét ma kora délután a donyecki repülőtér területén meglőtték. A miniszter állapota súlyos, de nem életveszélyes!-közölte a DNR központi sajtószolgálata. Az elsődleges megállapítás szerint egy légvédelmi géppuska-ami Avgyejevka-környékén van telepítve-lövedékének egy darabja sebesíthette meg a DNR honvédelmi miniszterét. Kononov a latorhullák eltakarítása miatt látogatott ki a repülőtérre, mert legényei panaszkodnak a valcmanista takarítóbrigádok lassúságára.

A reptéri “leletek” eltakarításába egyébként ma már 150 valcmanista hadifogoly, és három-a milicisták által a nemes célra kölcsönzött-speciális gépezet is bekapcsolódott.

Ma az alábbi üzenettel fordultak a DNR és az LNR népi erőinek tüzérei Maradék-Ukrajna anyáihoz, asszonyihoz:

“Storm” zászlóalj pk. ma üzent Mariupolba, a megszálló azovista bűnözőknek: “háromszáz kiképzett, és mintegy ezer erős-elszánt önkéntesünk van a városban! Amennyiben a polgári lakosságnak bármi bántódása esik általatok, néhány nap alatt végzünk mindannyiótokkal!”

https://balrad.wordpress.com/2015/02/25/donbassz-utozongek-vagy-elojatek/

Tőlünk Keletre

Február 27-től Pszkov-térségében (Oroszország) az orosz szárazföldi katonai erők légideszantosainak 76. Gárdája mintegy kétezer katonával, és ötszáz technikai eszközzel tart hadgyakorlatot.

A gyakorlat érdekessége, hogy szárazföldi, összfegyvernemi tevékenység összekapcsolása a légideszantosok működésével lesz a fő feladat, éleslövészettel egybekötve.

De hogy még érdekesebb legyen a kép, a tevékenységben részt vesz egy önálló, légiszállítású, önjáró tüzérzászlóalj is a Pszkov-régióbeli “Sztrugi Krasznyije” térségben.

A haditornát Alekszej Naumec vezérőrnagy fogja levezényelni. Várjuk a NATO hiénacsorda jajveszékelését: GYAKORLATOZIK A “ZOROSZ” HADSEREG OROSZORSZÁG TERÜLETÉN!

Maradék-Ukrajna import főpénzügyérnője úgy rendelkezett a hrivnya megállíthatatlannak tűnő zuhanása láttán, hogy az Ukrán Központi Bank ma, holnap és pénteken maradjon “zárva”! Aztán ugye jön a szombat és a vasárnap-amikor amúgy is szünnapok vannak, és ez alatt az öt nap alatt Nyalókakirály birodalmának valutája hátha erőre kapna. Azaz hétfő reggelre! Addig még imádkozni is lesz idő bőven, bár ezt leginkább a szerencsétlen alattvalók fogják gyakorolni. Saját magukért.

A nagy intézkedés bejelentésének hatására pillanatok alatt elkezdett ismét zuhanni a dollárhoz viszonyított árfolyam. Már nem is lehet követni, hogy hol tart!

https://balrad.wordpress.com/2015/02/25/tolunk-keletre/

Irán hadgyakorlatot kezd a Hormuzi-szorosban

Irán haderő-összpontosítást végez a Hormuzi-szorosban egy nemrég megkezdett haditengerészeti gyakorlat keretében. Az Iráni Forradalmi Gárda "Nagy próféta" néven megkezdett gyakorlata alig néhány száz kilométerre zajlik attól a nyugati flottától, ami az ISIS terrorszervezet elleni harcra hivatkozva tartózkodik a térségben. Az iráni állami televízió szerint a hadgyakorlat célja az erődemonstráció, hogy bemutassák, az iráni hadsereg képes az ország érdekeinek képviseletére a Perzsa-öbölben.

Ugyanakkor az iráni hadgyakorlatnak jelentős gazdasági potenciálja van; a Perzsa-öbölben jelenleg elegendő katonai erő tartózkodik ahhoz, hogy adott helyzetben Irán átmenetileg lezárja a Hormuzi-szorost, amivel ugrásszerűen megnövelné az olaj világpiaci árát.

Az Egyesült Államok Szaúd-Arábiával szövetkezve tavaly április óta a kitermelés és export fokozásával mesterségesen alacsonyan tartja az olaj világpiaci árát, hogy csapást mérjenek olyan országokra, melyek jelentős bevételre tesznek szert a kőolajexportból, mint például Oroszország és Venezuela. A Gazprom szerint 30 dolláros árnál még mindig lehetőségeik vannak a növekedésre. Ennek ellenére az iráni hadgyakorlat megkezdése mutatja, hogy az olaj árának kritikus szint alá csökkenésével a közel-keleti helyzet megborulása okozhat jelentős korrekciót.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/25/iran-hadgyakorlatot-kezd-hormuzi-szorosban

Elsősorban a baloldalnak jelent pofont a kétharmad "felszámolása" avagy egy újabb manipulált cirkusz

"Elvesztette" a kormánypárt kétharmados többségét a parlamentben, miután egy látványosan lagymatag kampányt követően függetlennek nevezett baloldali jelölt nyerte a veszprémi időközi választást.

A győzelmi mámorban úszó baloldalnak valamiért nem tűnt fel, hogy a Fidesz a gyakorlatban nem is tett jelentős erőfeszítéseket a veszprémi választás megnyerésére. Pedig korábban számos esetben láthattunk már erőteljes Fidesz propagandát, amikor valóban céljuk volt egy időközi választás megnyerése - és ez alatt nem a plakáttengert és nyilatkozatháborút kell érteni, hanem a rivális jelöltek "önként" visszalépését a választást megelőzően. Okkal feltételezhetjük, hogy amennyiben a kormánypártnak érdeke a kétharmad további fenntartása, azt minden eszközzel megtartották volna. Elvégre - ahogy a baloldali pártok mondják - diktatúra van, és maffiakormány, ami mindenre képes.

A veszprémi választást viszont ez a diktatúra és maffiakormány valamilyen oknál fogva "átaludta". Feltételezhető, hogy egyesek mégis észrevették a kormánypárti érdekérvényesítés teljes hiányát, de a fővonalú sajtó által favorizált pártoknak az utóbbi két ciklusban ez az első jelentős nagy eredménye, így azok a politikai elemzők is hallgatnak a kormánypárt látványos passzivitásáról, akiknek az feltűnt. Tehát az örömmámor közepette fel kell tenni egy fontos kérdést:

Miért volt érdeke a kormánypártnak, hogy elveszítse a kétharmadot?

Elsősorban amiatt, mert diktatúra van és maffiakormány. A baloldali pártok propagandájának egyik alapja az a megállapítás, hogy a kormánypártnak kétharmada van, és ez a kétharmad mindenre feljogosítja, ezért diktatúra van, az "ellenállóknak" pedig harcolnia kell a diktatúra ellen. Vagyis a baloldali pártok a diktatúra szó sulykolásával radikalizálják az alapvetően passzív baloldali "aktivistákat", és a diktatúra szó sulykolása a kétharmaddal volt igazolva. Most nincs többé kétharmad, elszállt a baloldal leghasználhatóbb propagandaalapja. Miközben a baloldal elveszítette propagandájának alapját - ami nélkülözhetetlen lenne a további növekedéshez -, a kormánypárt alig veszített valamit. A Fidesz mostanra ugyanis meghozta azokat a törvényeket, melyek kétharmados szavazati többséget igényelnek. Pontosan a Vlagyimir Putyin orosz államfő Budapestre érkezésekor véglegesített megállapodások aláírásáig volt szüksége a kormánynak kétharmadra, attól a ponttól már csak fölösleges teher, amire a baloldali propaganda építkezni tud.

Tehát ahhoz képest, hogy maffiakormány van és diktatúra, nem tűntek el rejtélyes módon ellenzéki jelöltek, nem volt véletlen autóbalesetük, önként sem mondták vissza a jelöltséget. Mégiscsak demokrácia van? Lehetséges, hogy a kormánypárt demokratikus úton megfosztható a hatalomtól? A szavazók most azt látják, hogy igen, és ettől a ponttól a radikális atlantista pártok elveszítettek minden értelmes érvet arra, hogy utcai zavargásokat kezdjenek. Ha valaki figyelmesen, de a mindennapi vitáktól lehetőleg elég távolról szemléli a belpolitikát, az elsősorban egy radikalizálódási folyamatot láthatott a baloldalon, ami azt igyekezett sulykolni, hogy a kormány diktatúra, ezért eltávolítására nem-demokratikus eszközöket is be lehet vetni. Ezt a radikalizálódási folyamatot a kormánypárt a veszprémi időközi választáson semlegesítette.

Mit jelent a kétharmad elvesztése a demokratikus ellenzéknek?

A baloldali, radikális atlantista ellenzéknek elsősorban azt jelenti, hogy a következő 3 évben be kell járni a parlamentbe. Eddig megtehették, hogy lustaságból, érdektelenségből nem jelennek meg az üléseken, - a veszprémi választás után nem tehetik, mert a baloldali képviselők kimaradása esetén a Fidesznek újra viszonylagos kétharmada van. Egyes törvények megszavazásakor pedig elég az ülésteremben jelen lévő képviselők kétharmada, vagyis a "diktatúra" működése innentől azon múlik, hogy a baloldali megélhetési politikusok bejárnak-e dolgozni. Ha a baloldali képviselők kimaradása miatt szavaznak meg egy újabb kétharmados törvényt, azzal a baloldal saját magát hitelteleníti, hiszen annyira mégsem tartják fontosnak a diktatúra elleni harcot, hogy egy ülésen megjelenjenek miatta. Nyaralhatnak akár a Bahamákon is, - ha rendkívüli ülés van, ott kell lenniük. Megtapasztalják, milyen politikusnak lenni.

Tehát alapvetően elmondható, hogy a veszprémi "vereséggel" a baloldal került hátrányosabb helyzetbe, a Fidesznek pedig legközelebb akkor lenne szüksége az abszolút kétharmadra, ha ki akarják hirdetni a hadiállapotot.

"Előretör a szélsőjobb - a baloldal hibája"

A Jobbik pozíciói első ránézésre javultak a veszprémi választás miatt, a gyakorlatban viszont a kormánypárton múlik, hogy javultak-e. Egy újabb kétharmados törvény megszavazásakor a Fidesz megvehet más pártból politikusokat. A külső szemlélő számára ez a Jobbiknak egyfajta alkupozíciót biztosít, engedményekért cserébe támogathatja a kormány kétharmados törvényeit. Erre azonban aligha lesz szükség, mert egyszerűbb megvenni egy baloldali politikust, hogy ne legyen jelen az adott szavazáson. A kettő közötti választás elsősorban azon múlik, hogy a kormánypártnak mi áll érdekében: azt a látszatot kelteni, hogy a baloldalnak köszönhetően jutott jobb pozícióba a Jobbik (és ezzel zavart kelteni a baloldalon), vagy egy baloldali politikus megvételével hitelteleníteni egy baloldali pártot (és ezzel zavart kelteni a baloldalon).

Látható, hogy akik győzelemnek kommunikálták a veszprémi választás eredményeit, azok mindenféleképpen igen nehéz helyzetben találhatják magukat. A kormánypárt Veszprémben nyert lehetőséget arra, hogy leamortizálja a baloldali pártokat - éppen akkor, amikor azok tavasszal nagyobb utcai megmozdulásokat szerveznének. A baloldal kétségbeesésének pedig kézzel fogható bizonyítéka van: olyannyira nem számoltak a baloldali jelölt győzelmével, hogy a liberális sajtó egy az országgyűlési választásokon alig néhány ezer szavazatot szerző párt (Munkáspárt) jelöltjét népszerűsítette, csak hogy nagyobb esélyt adjanak a kétharmad megbontásának. Látható volt az a felismerés, hogy a baloldali jelöltet a baloldalon sem tartják esélyesnek, de minden eszközt bevetettek a kétharmad elvételére. Sikerült is, - de a kétharmad elvesztésében nem a baloldal és a fővonalú sajtó volt az elsődleges cselekvő, hanem a kormánypárt.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/25/elsosorban-baloldalnak-jelent-pofont-ketharmad-felszamolasa

Ne nagyon örvendezzünk Orbán látszólagos vereségének. Egyrészt azért, mert nem vereség, másrészt pedig azért, mert minden örvendező egy potenciális hazaáruló. Ha alaposan és érzelemmentesen megvizsgáljuk a veszprémi választáson indulókat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a munkáspárti fiatal (és esélytelen) indulót leszámítva, egyedül a Fidesz képviseli egy alacsony szinten a magyarság érdekeit. Mindenki más az USA (és a EU-NATO) elkötelezett híve, vagy megvásárolt zsoldosa. Ők nemcsak alárendeltségi helyzetbe akarják hozni hazánkat, hanem egyenesen egy rabszolgasági állapotba, melyben mindent megszabnak nekünk az USA érdekeinek megfelelően. A propagandájukat nem szabad figyelembe venni, meg sem kellene hallgatni, mert minden -ÉS KIHANGSÚLYOZVA: MINDEN- ami nyugatról jön kivétel nélkül hazugság, még a saját hazugságaik leleplezése is, mert ezzel is csak egy nagyobb hazugságot akarnak takargatni. Ennek az abszolút erkölcstelen és embertelen, a félelmet fokozó halálos szellemiségnek a szekértolója minden párt, beleértve még a Jobbikot is. A Fidesz nem valamiféle erkölcsi megtisztulás részeként tekint újabban Keletre, hanem a túlélési ösztön vezérli, mely segíthet a magyarságnak is a túlélésben, addig az ideig, amíg egy új politikai erő nem jelentkezik. Oroszország az egyetlen túlélési esélyünk. Persze lehet örömködni a veszprémi választás eredményén, de alighanem korai az öröm, mivel az örömködőknek fogalmuk sincs arról, hogy kit választottak meg. A legelkötelezettebb USA ágens került be a Parlamentbe, hát csak figyeljük, lesznek még meglepetések. Különösen a mai örömködőknek, amennyiben magyarnak gondolják és érzik magukat.

Tüske

Újabb döbrögista puritánkodók

Simicskó Istvánnak, az EMMI sportért felelős államtitkárának egy, 70 év feletti szüleinek azonban összesen további négy lakása van ugyanabban az elegáns, néhány éve épült lakóparkban a siófoki Aranyparton. Nyilvános adatbázisokból nem látszik, hogy az államtitkár idős szülei miből tudták megvenni a nyaralónak használt ingatlanokat.

A KDNP alelnökéről tavaly nyáron derült ki, hogy évekig össze-vissza töltötte ki a vagyonnyilatkozatait (hol ingatlanai mérete, hol azok vásárlásának ideje változott), akkor azt ígérte, hogy a jövőben ügyelni fog a pontosságra. A jelek szerint ez sikerült, azóta nem bukkant fel újabb érdekes ingatlan a vagyonbevallásában. Idős szüleinek pedig természetesen nem kell fiuk politikai tisztsége miatt ilyen papírt leadniuk, így valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy az államtitkár 70 év feletti édesanyja és édesapja vajon miből vettek néhány év alatt négy több tízmilliós értékű lakást, ráadásul mindet ugyanabban az újépítésű siófoki lakóparkban, ahol a fiuknak is van lakása – és még két ingatlant Pilisszentivánon.

Hopp, az a szüleim nevén van!

Simicskó István, Újbuda országgyűlési képviselője, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára 2014 júniusában több köteg papírral, köztük ingatlan-adásvételi szerződésekkel felszerelkezve érkezett az Index újságírójával megbeszélt találkozóra, miután a lap kiszúrta, hogy Simicskó nyilvánosan elérhető vagyonnyilatkozataiban több dolog sem stimmelt:

- a II. kerületi ingatlanának a mérete, a siófokinak pedig a mérete és megvásárlásának dátuma szinte évről-évre változott

- 2010-es vagyonnyilatkozatába bekerült egy pilisszentiváni, a 2011-esbe pedig egy újabb II. kerületi ingatlan, ám ezek a későbbi bevallásokban nem szerepeltek, és az eladásukra utaló ellenértéket (készpénz, megtakarítás) sem tüntette fel Simicskó

Az államtitkár tavaly tisztázta a helyzetet: a két titokzatos ingatlan valójában a szülei nevén van, csak véletlenül írta be őket a vagyonnyilatkozatába. Állítása szerint minden hibát az okozott, hogy a vagyonnyilatkozatok kitöltésekor nem voltak a keze ügyében az adásvételi szerződések, fejből pedig nem emlékezett rá, hogy a tényleg az ő nevén lévő II. kerületi lakás 50 vagy 60 négyzetméter nagyságú, illetve hogy 2006-ban vagy 2008-ban vette-e a siófokit, illetve hogy a család melyik tagjáé a pilisszentiváni 2500 négyzetméteres ingatlan. Simicskó az Indexnek megígérte, hogy „a jövőben ügyelni fog a pontosságra”.

Sikerült

Tény, hogy Simicskó az idén januárban leadott vagyonnyilatkozata kitöltésekor precízebb volt, mint valaha: a siófoki ingatlan alapterületében külön feltüntette még a terasz nagyságát is; II. kerületi ingatlanát pedig tavaly eladta, az érte kapott 19,5 millió forintot kincstárjegyben kötötte le, és ezt is szépen beírta a megfelelő rubrikába. Szemmel láthatóan igyekezett tehát, hogy ezúttal semmiféle hibát ne ejtsen.

Siófokon, a közvetlenül a vízparton épült négy épületből álló lakópark két bejáratánál azonban a kapucsengőket látva könnyen elbizonytalanodhat az, aki az államtitkárt keresi: az egyik épülethez tartozó kezelőpanelen 1, a másikon pedig 3 lakás mellett szerepel a Simicskó név. Ám jobban megnézve már látszik az apró eltérés, ami az egyik lakást megkülönbözteti a többitől: ott áll a név elé írt „dr.” előtag. Ez az államtitkár vagyonnyilatkozatából ismert 36 négyzetméteres lakás, a lakóparkban található többi négy, a kapucsengőkön három esetben Simicskó-, egy esetben pedig más névvel jelzett lakás az államtitkár idős szüleinek nevén van.

Az idén 77. életévét betöltő id. Simicskó István és nála két évvel fiatalabb felesége 2008-ban vásárolt a lakópark egyik épületében egy 58 nm-es lakást, majd 2009-ben a másik épületben is vettek két darab 58 nm-es lakást. 2014-ben pedig id. Simicskó egyedül vásárolt az első épületben egy 77 nm-es lakást.

Így a Simicskó család tulajdonában már összesen 5 lakás van a csodaszép panorámájú balatonparti lakóparkban: négy lakás a szülők, egy pedig fiuk, az államtitkár nevén. Mindegyik ingatlannak Simicskóék az első tulajdonosai, mindet közvetlenül a projekt beruházójától, a Sajgó Sándor többségi tulajdonában lévő Ceminvest Kft.-től vették.

Apró érdekesség, hogy a Simicskó-család által kedvelt siófoki lakóparkban van egy ingatlana Ruff Zoltánnak, az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjének is, akiről egy korábbi cikkünkben írtuk meg, hogy már jó ideje forgolódik a kormányhoz közel álló üzleti körökben.

A lakópark kerítésén elhelyezett tábla szerint még három, az ingatlanforgalmazó honlapja szerint azonban már csak két eladó lakás maradt a két házban: az egyiket 496.000 Ft/nm, a másikat 640.000 Ft/nm áron kínálják. A kettő átlagából számolt 568.000 Ft/nm árral kalkulálva a sportért felelős KDNP-s államtitkár szüleinek négy darab, összesen 251 nm területű lakásának együttes értéke nagyjából 142,5 millió forint lehet.

Vajon miből?

A négy siófoki ingatlan, a Simicskó-szülők állandó lakcímeként megadott II. kerületi lakás, valamint az általuk 2006-ban vásárolt 808 nm-es, és 2014-ben vásárolt 519 nm-es pilisszentiváni ingatlan – mindkét telken egy-egy családi ház áll – egyaránt tehermentesek, vagyis valószínűleg kölcsönfelvétel nélkül vásárolta őket az államtitkár idős édesanyja és édesapja.

Nekik fiuk politikai pályafutása miatt természetesen nem kell vagyonnyilatkozatot kitölteniük, és Lázár János gyermekével ellentétben lehetett is önálló jövedelmük és vagyonuk, ám az eddig megismert tények, miszerint dr. Simicskó István 75 éves édesanyja és 77 éves édesapja 2006 óta minimum 6 darab nagyértékű ingatlant vásárolt, amelyek közül egyet-egyet az államtitkár egy-egy évben véletlenül a sajátjaként írt bele a vagyonbevallásába, Semjén Zsolt 82 éves édesanyjának gánti vadászházához hasonlóan felvet néhány kérdést.

Például, hogy hány ingatlana van Simicskó István államtitkár szüleinek összesen, mert a két pilisszentiváni ingatlan nem egyezik azzal a 2500 nm-es telken álló házzal, amit ő véletlenül beleírt a 2010-es vagyonnyilatkozatába, majd később tisztázta, hogy az valójában a szülei nevén van. Továbbá Simicskó 2012-ben azt nyilatkozta a Blikknek, hogy tíz éve, tehát 2002 óta van egy nyaralójuk Siófokon – ez azonban nem lehet egyik lakóparki ingatlan sem, lévén az Átlátszó által fellelt épületegyüttes 2007-2008-ban készült el.

A tisztánlátás érdekében múlt hétfőn megkerestük kérdéseinkkel az EMMI sajtóosztályát:

- A pilisszentiváni 2500 nm-es ingatlan, amelyet az államtitkár úr véletlenül beleírt a 2010-es vagyonnyilatkozatába, még a szülei nevén van?

- Dr. Simicskó István 2012-ben azt nyilatkozta a Blikknek, hogy “Imádjuk a Balatont, tíz éve van egy nyaralónk Siófokon, és rendszeresen oda járunk”. Ez az említett ingatlan a család melyik tagjának tulajdonában van, és mekkora méretű?

- Az államtitkár úr idős szülei milyen fedezetből tudtak az elmúlt években 4 lakást is vásárolni ugyanabban a siófoki lakóparkban, ahol az államtitkár úrnak is van lakása, és ahol az ingatlanforgalmazó cég ajánlata szerint az átlag négyzetméterár 568 ezer forint?

- Édesapja, id. Simicskó István milyen fedezetből vett 2006-ban és 2014-ben egy-egy pilisszentiváni ingatlant?

- A siófoki és a pilisszentiváni ingatlanokon kívül hol és hány ingatlant vásároltak az államtitkár úr szülei az elmúlt 8 évben?

- Összesen hány ingatlana van az államtitkár úr szüleinek?

- Az államtitkár úr három gyermekének vannak ingatlanai?

Néhány nap múlva megérkezett a kevés konkrétumot tartalmazó, ezért válasznak nem igazán nevezhető reagálás.

“Tisztelt Szerkesztőség!

Megkeresésükre az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sportért Felelős Államtitkársága az alábbi választ adja:

Államtitkár úr szülei nem közszereplők, külön háztartásban élnek így nem kötelesek beszámolni a sajtónak vagyoni helyzetükről. Államtitkár úr ugyanakkor saját vagyoni helyzetéről – az ide vonatkozó előírások szerint – már többször nyilatkozott.

Fentiektől függetlenül az Önök által említett „2500 nm2-es pilisszentiváni ingatlan” a valóságban egy 250 négyszögeles telken lévő 80nm2-es ház. Államtitkár úr édesapjának tudomásunk szerint nem csak egy ingatlanja van, 57 éven át kereskedő volt, sikeres vállalkozóként kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytatott. Soha nem kapott állami, önkormányzati és eu-s támogatást, mint ahogy megrendelést sem. Amit elért egy élet tisztességes munkájával és a törvényt szem előtt tartva tette.

Boltokat üzemeltetett és egy eredményes biztonságtechnikai Kft. ügyvezető igazgatójaként is dolgozott és az államtitkár úr politikai tevékenysége előtt is több ingatlannal rendelkezett.

Dr. Simicskó István 1998-tól képviselő, – korábban ugyancsak vállalkozó – gyermekeinek nevén nincs és nem is volt soha ingatlan.

Megkeresésüket köszönve, a jövőben is tisztelettel állunk rendelkezésükre, bízva abban, hogy államtitkár úr becsületét és családjának jó hírnevét a messzemenőkig tiszteletben tartják.”

Látható, hogy csupán egyetlen kérdésre érkezett valódi válasz: az államtitkár gyermekeinek nevén nincsenek ingatlanok. Szülei vagyoni helyzetéről azonban semmi konkrétum, csupán a magyarázat: egy élet tisztességes munkája, sikeres kereskedő, és eredményes cég. Ez azonban a nyilvánosan elérhető információkból sajnos nem látszik. A kereskedői múltnak semmi nyoma a cégadatbázisokban, így azt a tevékenységet vélhetően egyéni vállalkozóként folytatta id. Simicskó István, aki élete során csupán egyetlen cégben volt tisztségviselő és tulajdonos.

A cégnyilvántartás tanúsága szerint id. Simicskó 2009 áprilisában szállt ki a korábban Simicsko Biztonságtechnikai Kft., 2004 ősze óta pedig már Dom-Zett Kft. néven futó vállalkozásból, melyben közhivatalt viselő fia is tulajdonos volt 2009-ig. Ebből a cégből nyilvánvalóan származott valamekkora jövedelme az államtitkár édesapjának, és tulajdonrészéért cserébe is biztosan kapott valamekkora összeget a Kft. új tulajdonosaitól, ám a vállalkozás mérlegeit elnézve ez aligha fedezhette az ingatlanvásárlásokat: a cég legmagasabb adózott eredményét, 2,9 millió forintot 2003-ban érte el, az ezt követő években 647 ezer és 2,5 millió forint közötti eredményt ért el, az eladást megelőző, s ezért valószínűleg a vételár meghatározásában is nagy szerepet játszó 2008-as évben pedig csupán 1,072 milliót.

A tulajdonosok éppen ezért legtöbbször minimális vagy épp 0 forint osztalékot vettek fel az évek során – így kijelenthetjük, hogy nem a családi vállalkozás termelte ki a családi ingatlanokat.

Szerettük volna Simicskó István szüleit is megkérdezni az ingatlanvásárlásokról, ezért elkértük elérhetőségüket az államtitkárságtól, ám onnan az alábbi választ kaptuk:

„Megkeresésükre az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sportért Felelős Államtitkársága korábban kimerítő válaszokat adott. Aláhúzva, hogy államtitkár úr szülei magánemberként a törvények betartásával és tisztességes munkával értek el eredményt, megilleti Őket a magánélet zavartalanságához való jog. Államtitkár úr szülei nem közszereplők, ezáltal nem nyilatkoznak a sajtónak. Köszönjük érdeklődésüket!”

Természetesen külön kérés nélkül is tiszteletben tartjuk az államtitkár úr becsületét és családjának jó hírnevét, de egyrészt a tényeket sokkal jobban szeretjük a semmitmondó hivatalos leveleknél, másrészt egy átlagos szülő-gyermek kapcsolatnál szorosabb közös gazdálkodásra utal, hogy id. Simicskóék közhivatalt viselő fia korábban szülei két ingatlanját is sajátjaként vallotta be vagyonnyilatkozataiban.
(Erdélyi Katalin)

Franciaország nem érdekelt az ukrán háború kiterjesztésében (Franciaország sorsa már 1789-ben eldőlt, egyetlen esetben nem történik meg, de ahhoz teljesen le kell szállnia a száguldó vonatról ami a mélységbe viszi az ottlévőket)

Laurent Fabius francia külügyminiszter szerdán kijelentette, Franciaország nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának és katonai instruktorok küldését sem tervezi, - ellentétben a britekkel, akik fegyvert is szállítottak már, instruktorokat is küldtek.

David Cameron kedden jelentette be, hogy Nagy-Britannia instruktorokat küld Ukrajnába. Ugyan a brit "instruktorok" már eddig is jelen voltak az országban, mindössze arról van szó, hogy eddig nem-hivatalosan működtek, mostantól hivatalosan fognak. A brit Sunday Times alig egy hete, február 22-én közölt le interjút egy brit háborús veteránnal, aki korábban Afganisztánban teljesített szolgálatot, majd feletteseinek utasítására leszerelt és az Ukrán Nemzeti Gárda kiképzésében vett részt tavaly május óta. Tehát a most Európában zajló vitának nem az a lényege, hogy az egyes országok küldenek-e vagy nem, hanem több mint egy éve vannak jelen a nyugati katonák Ukrajnában, és mivel lassan már nem lehet titokban tartani, hivatalos keretet kell adni a "szolgálataiknak".

Laurent Fabius ugyanakkor kiemelte, hogy miközben a britek egyfajta "keményvonalas" álláspontot képviselnek és fegyvert, kiképzést biztosítanak az ukránoknak, Franciaország a konfliktus feloldásában érdekelt. A France Info rádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy a továbbiakban sem terveznek közvetlen érintettséget az ukrán háborúban, mert ez csak a konfliktus eszkalálódásához vezetne.

A kijevi hatóságok rendszeresen "kérnek" nyugati segítséget, és egyúttal versenyre is kényszerítik a nyugati fegyvergyártó cégeket (ha nem adnak fegyvert, majd ad más); kedden az ukrán belügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségek már beleegyezett, fegyvereket és haditechnikát fognak küldeni Ukrajnába. Miközben több európai ország is elutasítja az Ukrajnának történő fegyverszállítást, a kijevi hatóságok elsősorban abban érdekeltek, hogy a nyugati fegyvergyártó cégeknek piacot teremtsenek - vagyis a háború folytatásában. Minél kiterjedtebb a konfliktus, annál több fegyverre van szükség. Minél több a halott, annál több nyugati zsoldosnak teremtenek "munkalehetőséget". Mivel mostanra a zsoldos életformának egyfajta globális szubkultúrája alakult ki, Ukrajna mint térségi háborús gócpont egyfajta háborús piaccá válik, ahol a zsoldos munkát talál, a fegyvergyártók eladhatják termékeiket.

Franciaországnak ilyen körülmények, "jó üzleti lehetőségek" közepette igen nyomós indoka lehet a konfliktusból kimaradásra, és a nyugati kormányok erkölcstelenségét tekintve ez aligha humanitárius alapú.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/25/franciaorszag-nem-erdekelt-az-ukran-haboru-kiterjeszteseben

Tegnap közzétette a DNR Nyalókakirály 26. Önkéntes Tüzérbrigádjának névsorát.

Ez a dicstelen latorhorda a felelős legalább 350 donyecki és gorlovkai civil-gyerekek, öregek, nők-lemészárlásáért.

Egész városrészek lakó és közműinfrastruktúrájának, lakóházak, iskolák, óvodák, egészségügyi létesítmények, templomok lerombolásáért. A Donyecki Népköztársaság hatóságai ezért elrendelték az alábbi személyek bűnügyi körözését:

ЗАТВЕРДЖУЮ
Командир польової пошти В 4174
полковник В.А. КУРАЧ
«__»____________2014рік СПИСОК личного состава 1 аемдб
Партія №1:
1. майор КАЗБАН Максим Олександрович
2. старший лейтенант СИДОРИКА Олексій Олександрович
3. молодший лейтенант БЕРЕГОВИЙ Ігор Миколайович
4. прапорщик ДЗЮБАК Євген Андрійович
5. старший сержант НЕРУХ Юрій Вікторович
6. старший солдат ПІХУР Сергій Григорович
7. молодший сержант ГРИГОРЬЄВ Деніс Олексійович
8. старший солдат ГУРИЦЬКИЙ Олександр Вікторович
9. старший солдат ШИНДРЯЄВ Сергій Сергійович
10. молодший сержант САВЧУК Євгеній В’ячеславович
11. молодший сержант КОЦАР Віктор Вікторович
12. молодший сержант НАРИЖНИЙ Олександр Володимирович
13. старший солдат ТЕСЛІН Сергій Олександрович
14. старший солдат АВРАМЕНКО Дмитро Геннадійович
15. солдат ШКУРКО Євгеній Олександрович
16. солдат ВИСОЦЬКИЙ Дмитро Михайлович
17. молодший сержант БЄЛОУС Ігор Олегович
18. солдат ЗІНИЧ Віктор Олегович
19. солдат БЕРЕЗІН Віталій Сергійович
20. молодший сержант НАУМЕНКО Віктор Володимирович
21. старший солдат САВЧЕНКО Антон Вікторович
22. старшина ТОРГАЛО Федір Валентинович
23. солдат ЗЮРІН Віталій Вікторович
24. солдат МАДИНСЬКИЙ Валерій Едуардович
25. солдат ПЕРЕНЕСЕНИК Микола Миколайович
26. солдат ФРОЛОВ Віталій Ігорович
27. солдат ЛЕВКОВИЧ Віталій Ярославович
28. солдат ЗАЙЦЕВ В’ячеслав Олексійович
29. солдат ОНОГДА Руслан Анатолійович
30. старший солдат ЛОБОДА Олександр миколайович
31. солдат ТАРАСЕНКО Іван Васильович
32. солдат КОБРИНЧУК Андрій Сергійович
33. сержант ГУЛЬКО Вадим Дмитрович
34. солдат МОРОЗ Павло Григорович
35. солдат ГУЦАЛЕНКО Микола Віталійович
36. солдат КУЛАКЕВИЧ Владислав Олександрович
37. старший солдат ВАРЕНИК Андрій Андрійович
38. солдат КОБЗАР Олексій Віталійович
39. лейтенант БАГНЮК Ігор Юрійович
40. солдат СЕМІШКІН Володимир Олексійович
41. солдат КОМИШАН Руслан Іванович
42. солдат ДЕЛІЖАНОВ Василь іванович
43. солдат БІДНІЧЕНКО Володимир Володимирович
44. старший солдат БОГУЦЬКИЙ Сергій Леонідович
45. солд ЦЕЛУЙКО Антон Григорійович
46. солдат ПІДГУРНИЙ Микола Валентинович
47. прапоршик СЛОБОДЕНЮК Олександр Петрович
48. старший прапорщик СУСЛИК Володимир Михайлович
49. старший солдат РОМЕНСЬКИЙ Максим Якович
50. старший солдат КОВАЛЬЧУК Денис Олександрович
51. солдат ГУЛЬЧЕНКО Роман Олегович
52. АЛЕКСЄЄВ Сергій Валентинович
53. капітан ШКОЛЬНИЙ Олександр Ігорович
54. молодший лейтенант МЕДИНСЬКИЙ Максим Сергійович
55. старший прапорщик ДЕМЯНИК Олександр Михайлович
56. старший сержант КАРАУЛЬНИЙ Олександр Васильович
57. ст.солд. БАЧИНСЬКИЙ Сергій Романович
58. солдат ОКСЕНТЮК Руслан Всеволодович
59. сержант ЦЕХМАЙСТРУК Сергій Петрович
60. солдат ЯБЛУШЕВСЬКИЙ Юрій Юрійович
61. солдат ЮХИМУК Сергій Віталійович
62. старший сержант САУЛЯК Олег Олегович
63. солдат БІЛИЙ Сергій Юрійович
64. солдат ПИЛИПЕЦЬ Руслан Михайлович
65. солдат КУЛІНКА Олександр Олександрович
66. молодший сержант САДИКОВ Семен Сергійович
67. солдат ПАНЧИШИН Володимир Ярославович
68. сержант ПРОКОПОВИЧ Євген Павлович
69. солдат ІВКОВ Анатолій Олександрович
70. солдат ПОПЕСКУ Олексій Петрович
71. солдат ШАРАТА Віталій Вікторович
72. солдат ПОВІДАШ Дмитро Васильович
73. старший сержант ЛЕВЧЕНКО Віталій Вікторович
74. сержант ЛЕДЕНЧУК Микола Борисович
75. молодший сержант СРІБНИЙ Віктор Борисович
76. солдат МЕРЗЛІКІН Олександр Сергійович
77. солдат ЧАГАН Володимр Вячеславович
78. молодший сержант АНДРІЙЧУК Олександр Михайлович
79. молодший сержант ШАШЛИКОВ Валерій Володимирович
80. молодший сержант СНІГУР Олександр Ярославович
81. капітан АРЕФ’ЄВ Евгеній Віталійович
82. старший солдат БІЛОТІЛ Володимир Олександрович
83. старший солдат КОВАЛЬОВ Сергій Андрійович
84. старший солдат БАЦКО Юрій Сергійович
85. солдат НОГІНОВ Олександр Миколайович
86. солдат СТРАТІЙЧУК Сергій Миколайович
87. старший солдат ЯРОШЕНКО Вадим Володимирович
88. сержант АРТЮХОВ Ігор Леонідович
89. молодший сержант КАСЬЯНОВ Леонід Олександрович
90. солдат КАСІЩЕВ Руслан Григорович
91. солдат ЖИВОТОВСЬКИЙ Олександр Валерійович
92. солдат БОРОДЕНКО Алім Миколайович
93. сержант ПАРСЕНЮК Іван Васильович
94. сержант КРУТИЙ Юрій Леонідович
95. сержант БУРДЕЙНИЙ Юрій Юрійович
96. солдат КРИВОШЕЙ Ігор Ігорович
97. прапорщик ЧИЖОВ Сергій Миколайович
98. солдат ВЕСЕЛОВСЬКИЙ Владислав Сергійович
99. майор ВОЛОШИН Сергій Григорійович
Партія №2:
1. капітан ВОЛОХОВ Валерій Валерійович
2. прапорщик КВАСОВ Андрій Олегович
3. підполковник ГАРБАР Олександр Сергійович
4. капітан БАЗАРЕНКО Іван Сергійович
5. старший солдат КВАША Андрій Володимирович
6. старший лейтенант ДАЛЕКІЙ Роман Володимирович
7. солдат КУЛІКОВ Сергій Станіславович
8. солдат БАДИГА Сергій Леонідович
9. солдат КОЧЕРОВЕЦЬ Іван Васильович
10. солдат КРИКУНЕНКО Юрій Олександрович
11. солдат САМОЙЛОВ Дмитро Петрович
12. старший солдат РОСПОПА Володимир Васильович
13. солдат БАРАНЮК Руслан Володимирович
14. солдат МАКОВЄЄНКО Павло Миколайович
15. солдат РАЛДУГІН Олександр Миколайович
16. молодший сержант СТЕЛЬМАХ Віталій Тарасович
17. солдат КРАВЧУК Юрій Васильович
18. солдат ВЛАСОВ Сергій Миколайович
19. солдат ШУРПИК Петро Анатолійович
20. старшина КОРЕЙКО Руслан Юрійович
21. солдат СЕНЮТІН Кирило Сергійович
22. солдат ЗОЛОТУХІН Едуард Васильович
23. майор КАШАПОВ Артур Маратович
24. солдат САВКІН Руслан Андрійович
25. старший солдат АНТОН Юрій Володимирович
26. солд ВОЙТОВИЧ Олександр Анатолійович
27. сержант СОКУРЕНКО Андрій Миколайович
28. старший солдат СУЛАКОВ Олександр Дмитрович
29. старший сержант ПРОМЕТНИЙ Андрій Олександрович
30. старший солдат ДЕРКАЧ Сергій Валерійович
31. солдат РОГОВСЬКИЙ Сергій Сергійович
32. солдат ПОГОРЕЛИЙ Ярослав Ігорович
33. солдат КОЛЕСНІЧЕНКО Станіслав Володимирович
34. солдат ШАКУЛА Андрій Юрійович
35. молодший сержант ЧУМАК Володимир Олександрович
36. старший солдат БАБЕНКО Анатолій Анатолійович
37. старший лейтенант ПІСКУН Віталій Вікторович
38. лейтенант КОВАЛЬ Анатолій Анатолійович
39. мол. сержант БОНДАРЕНКО Артем Анатолійович
40. прапорщик ПОЛІЯН Олексій Миколайович
41. солдат ІВЧЕНКО Роман Юрійович
42. молодший сержант КАТРЕЧКО Віталій Миколайович
43. солдат РЕШЕТНИКОВ Євгеній Борисович
44. солдат КОНОВАЛЕНКО Евгеній Миколайович
45. старший сержант СТРАХОВ Дмитро Олександрович
46. солдат ЛІННИК Олександр Миколайович
47. молодший сержант ВОРОНКОВ Володимир Сергійович
48. мол. лейтенант ФЕДОРЯН Віталій Георгійович
49. сержант КРУТІЙ Сергій Валерійович
50. солдат ВОЛКОВ Олександр Олександрович
51. солдат КОЧНЄВ Дмитро Дмитрович
52. старший солдат ВИШНЕВИЙ Іван Іванович
53. сержант КАРАВАЄВ Максим Вікторович
54. старший солдат МАСЛО Станіслав Володимирович
55. солдат ШЕРСТНЬОВ Олексій Дмитрович
56. сержант БАТРАК Віталій Миколайович
57. старший сержант МУРАТОВ Валерій Андрійович
58. лейтенант ДЕМЧУК Максим Анатолійович
59. сержант МУКОВСЬКИЙ Анатолій Володимирович
60. молодший сержант КІРИЛЛОВ Сергій Володимирович
61. солдат БАЛАБАН Сергій Юрійович
62. солдат КУШНІР Валерій Іванович
63. старший сержант ЧАЙКА Павло Миколайович
64. молодший сержант ЛЯХОВ Андрій Вікторович
65. старший сержант РОЖЕНЮК Олег Миколайович
66. солдат ГУГЛЯ Олександр Сергійович
67. солдат БУГИНА Сергій Іванович
68. солдат ШЕВЦОВ Олександр Вікторович
69. старший прапорщик КІРЄЄВ Дмитро Олександрович
70. солдат ПОПЕНКО Юрій Володимирович
71. солдат КРАВЕЦЬ Віктор Ігорович
72. солдат ШВАРАК Олександр Олександрович
73. солдат КОЛЬГА Костянтин Юрійович
74. старший солдат СЛІПЧЕНКО Олександр Ігорович
75. солдат КОРІНЬ Руслан Володимирович
76. солдат ЗАПЕЦЬКИЙ Микола Васильович
77. солдат КОМАШКО Максим Андрійович
78. ст.сержант ТЕТЕРЯ Олег Андрійович
Партія №3:
1. майор БРЕЙМУРОВ Олексій Миколайович
2. капітан СОРОКОВСЬКИЙ Сергій Анатолійович
3. сержант ФІЛОНОК Володимир Олегович
4. старший солдат РАТУШНИЙ Євген Леонідович
5. солдат ДОРОШЕНКО Євген Андрійович
6. солдат ДОЯРЕНКО Микола Валентинович
7. солдат ЗОВТУН Денис Янович
8. солдат ДОБРЯНСЬКИЙ Григорій Юрійович
9. солдат СОБІПАН Володимир Валентинович
10. старший солдат СОБОЛЄВ Юрій Олександрович
11. ст. солдат ГЕРАСИМОВ Сергій Олександрович
12. сержант СТОРОЖУК Віктор Васильович
13. старший лейтенант КОЗІЙ Ростислав Володимирович
14. сержант КОТОВ Олександр Леонідович
15. солдат КОСТЕНЮК Євген Володимирович
16. солдат МАСНИК Микола Андрійович
17. солдат ЕЙСМУНТ Михайло Анатолійович
18. солдат ПАВЛЮЧЕНКО Євген Євгенійович
19. солдат РУСЕЦЬКИЙ Микола Вікторович
20. сержант БІЛИК Валерій Петрович
21. капітан НЕТРЕБКО Олександр Юрійович
22. прапорщик СЛУХАЙ Григорій Іванович
23. сержант ВАСИЛЬЄВ Максим Олександрович
24. солдат ХОРОШКО Андрій Олегович
25. солдат ЯВОРСЬКИЙ Олександр Борисович
26. сержант ШАПОВАЛОВ Віктор Григорович
27. солдат ЯХИМЕЦЬ Андрій Іванович
28. солдат ПАСЬКО Олександр Сергійович
29. солдат ЄВТУШИК Максим Сергійович
30. солдат ПТИЦЯ Артем Юрійович
31. солдат ЧАБАНЕНКО Сергій Павлович
32. солдат МАЛІНА Максим Миколайович
33. солдат БІЛОУС Артем Сергійович
34. солдат ІШМАКОВ Володимир Ігорович
35. солдат ДВОРСЬКИЙ Віталій Іванович
36. солдат САЗОНОВ Євгеній Андрійович
37. солдат ПОТОЧНЯК Олексій Йосипович
38. солдат ЄРШОВ Євген Сергійович
39. старший сержант ГОРЕЛИШЕВ Руслан Анатолійович
40. старший солдат СІРЕНКО Микола Сергійович
41. старший сержант МОРОЗОВ Микола Евгенович
42. старший солдат ДЖУС Ярослав Ігорович
43. солдат ТІЛУГ Ігор Олександрович
44. сержант БУГАЙЧУК Максим Володимирович
45. солдат ДУЙЛОВСЬКИЙ Ярослав Петрович
46. старший солдат ДОВМАТ Іван Анатолійович
47. сержант ВРЕМЕ Станіслав Георгійович
48. солдат ОЛЕЙНІКОВ Віталій Олександрович
49. солдат ШТРИК Сергій Андрійович
50. солдат АЛУНГА Денис Віталійович
51. старший солдат ВОЛОШИН Євгеній Сергійович
52. старшина БЛИЗНЮК Володимир Володимирович
53. солдат ГУДИМ Сергій Олегович
54. старший лейтенант ТРИКУТЬКО Олександр Вікторович
55. солдат АПОСТОЛ Андрій Олегович
09.12.2014 року ТВО Командира 1 аемдб
підполковник О.С.ГАРБАР

A DNR hatóságai kérnek minden Újoroszország szabadságharcával szimpatizáló médiumot és internetes fórumot, hogy a lehető legszélesebb körben terjesszék az ezen bérgyilkosok nevét tartalmazó listát.

https://balrad.wordpress.com/2015/02/25/korozesi-lista/

A döbrögisták megoldása a szegénységre: amiről nem beszélünk, az nincs is

Újabban a szegénységgel kapcsolatos diskurzusokban (is) bizonyítja a kormányoldal, hogy egy teljesen más párhuzamos valóságban él. Balog Zoltán, egy szegénységről szóló konferencián azzal nyitott, hogy szerinte értelmetlen arról vitatkozni, hogy nő, vagy csökken a szegénység. Aztán mégis arról próbálta meggyőzni hallgatóságát, hogy az bizony csökken.

A Emmi minisztere szerint a közmunkások jobban jártak azzal, hogy a segélynél jóval többet visznek haza. Csakhogy pont a legutóbbi blogunkban mutattunk rá arra, hogy durván terjed a dolgozói szegénység, vagyis már a munka sem véd meg a nélkülözéstől. Az Emmi valósággal való hadakozását jól szemlélteti az az internetre kikerült anyag, amelyben megtiltották a dolgozóknak (az egységes kommunikáció érdekében), hogy olyan szavakat használjanak, mint például stadion, gyermekszegénység és mélyszegénység.

Eközben a szakemberek egyetértenek abban, hogy komoly egzisztenciális válság van Magyarországon. Hazánk egyre jobban marad le régiós versenytársaitól jövedelemszintben és szegénységi arányban. A társadalom szerkezete pedig egy fenék nehéz piramishoz kezd hasonlítani: a nélkülözők száma nő, miközben a középosztály egyre szűkül.

Ha nem beszélünk róla, nem is létezik?

Úgy tűnik, az Emmi ezzel próbálkozik, ráadásul érdemi vitát sem hajlandó folytatni róla. Pedig nem sokat kell keresgélnünk olyan mutatók után, amelyek világosan mutatják a negatív folyamatokat. A visegrádi országok közül csak Magyarországon emelkedett a szegények aránya, a többi ország képes volt gátat szabni a szegénység növekedésének, sőt sikerült mérsékelni a szegények számát (legnagyobb mértékben a lengyeleknél (19,5), majd a szlovákoknál (12,2) és a cseheknél 5 százalékponttal).

2003-ban a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelmének tekintetében Szlovákia és Lengyelország még mögöttünk állt: a leglátványosabban fejlődő szlovákok 2007-ben előztek le minket, a lengyelek két évvel később. 2003-ban a magyar jövedelemszint 1500 euróval volt magasabb a szlovákokénál, 2012-ben pedig 1900 euróval már alacsonyabb annál. Ez a mutató 2003-ban az osztrákokénak 51, 2012-ben pedig 52 százaléka volt, így érdemben az osztrák jövedelemszinthez sem közeledtünk.

Terjed a dolgozói szegénység: kétmillió adózó a létminimum alatt

Míg a kormány a foglalkoztatási rekordokat ünnepli, fontos tény, hogy az adózók fele él a létminimum alatt. A szegénység hazai növekedéséről számtalan alkalommal beszámoltunk. Szembetűnő a munkaalapú szegénység kapcsán, hogy már a munkaerő-piaci részvétel sem véd meg a nélkülözéstől. A jövedelem egyértelműen a felső sávoknál koncentrálódik, 430 ezren, a felső tíz százalék tett szert a jövedelem 36 százalékára 2013-ban.

Eközben az alsó sávba tartozók, 740 ezren pedig kevesebb mint két százalékot birtokoltak. Az évi másfél millió forint alatt keresők (a létminimum alatt élők) részesedése az összjövedelemből pedig nem érte el a 19 százalékot sem. Ez a kör 2,2 milliós, vagyis az összes szja-bevalló (munkavállaló, egyéni vállalkozó) fele idetartozik – írja a Népszabadság a NAV adataira hivatkozva.

A Központi Statisztikai Hivatal tavaly is közzétette a létminimumösszegeket, de harmadik éve nem közlik, mennyien is élnek ez alatt. Utoljára 2010-ben közölték a létminimum alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember élt a küszöb alatt. Pontos adatot immár nem tudunk, de a bűvös 4 milliós határt már 2012-ben átléphette a létminimum alatt élők száma.

Ez egymillióval több, mint a kétezres évek elején. Mindenesetre a létminimum összege jócskán lehagyta a nettó minimálbért: 2013-ban egy egyedülálló felnőttnek 87 ezer 510 forintra, egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak 253 ezer 779 forintra, míg egy egyedülálló nyugdíjasnak 78 ezer 759 forint jövedelemre lett volna szüksége a létminimum eléréséhez.

Az új segélyezési politika: segélyért szavazatot

Amikor Balog Zoltánnak feltették a kérdést a konferencián, hogy mi történik akkor, ha bizonyos településeken a polgármester megfelelő szavazathoz köti a közmunkát, akkor annyit válaszolt, hogy az érintett forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, vagy “legközelebb szavazzon a fideszes jelöltre. Vagy legalább hazudja azt, hogy rá szavazott.”

A közfoglalkoztatás “sikerén” felbuzdulva pedig azt tervezik, hogy 2018-ra a munkanélküli-segélyeket teljesen kiváltanák a közmunkával. A terv komolyságát mutatja, hogy az idei év lesz az első, amikor a közmunkára szánt összegek magasabbak, mint a munkanélküli ellátásokra szánt állami források.

Mi is írtunk arról, hogy a kistelepüléseken élők nagyobb mértékben vannak kiszolgáltatva a közigazgatásnak és az azt irányító (helyi és országos) politikának, mert az ellátórendszert folyamatosan úgy alakították át, hogy a forráskivonások mellett, a jellemzően politikus döntéshozókat egyre kevésbé kössék az egyértelműen számon kérhető, automatizmust teremtő szabályok.

A közfoglalkoztatás szerepének erősítése is növelte a programban történő részvételről döntő önkormányzati és járási vezetőknek az emberek mindennapi megélhetésére gyakorolt hatását. Így ez a rendszer személyes függőségi viszonyrendszer kialakulását eredményezheti. Mindezekhez még az is hozzájárul, hogy a kistelepüléseken nehezebb az információkhoz való hozzáférés is, és az internetet aktívan használók aránya jóval elmarad az országos átlagtól is.

Ezt a helyzetet jól mutatja az Átlátszó remek ábrája.

(tenytar)

Már a döbrögista horda is tart attól, hogy baj lehet a korrupció miatt

Szűk, és irányított értelmezésű-környezetbarát tabló!

Bár a kormány korrupcióellenes programja nagyobb részt csak kötelező gyakorlat, nem nehéz kiolvasni belőle a közelmúlt eseményeinek lenyomatát. A még véleményezhető tervezet konkrét intézkedéseket is ígér, igaz, erősen feltételes módban.

„A kormány megalakulásától kezdve egyik legfontosabb feladatának tekinti az állam iránti bizalom növelését (…) valamint a közigazgatás megtisztítását a korrupció felderítése és a bűnösök elszámoltatása útján” – vezeti fel a szerző a Nemzeti Korrupcióellenes Program (2015-2018) című dokumentumot, amit a múlt héten tettek közzé a kormányzati honlapon, és amelyet március 4-ig lehet véleményezni.

A tervezett kormányhatározat mellékleteként közzétett 55 oldalas tanulmány nagyobb része lényegében a korábbi eredmények felsorolása, illetve a kívülállók számára nehezen érthető értekezés az intézmények „integritásáról”, de azért lehet találni benne új dolgokat. Például egy elemzést arról, hogy miért is fontos a kormány számára, hogy cselekedjen a korrupció megelőzése és felszámolása érdekében. Az úgynevezett SWOT-analízis „Veszélyek” rubrikájában például ezeket a megállapításokat olvashatjuk:

Az állampolgárok kormányzattal szembeni elégedetlensége nő
A meglévő szakmai-politikai konfliktusok elmérgesedése
A korrupció problémája összekapcsolódik más, vitatott témákkal (demokrácia helyzete, civil szervezetekkel való viszony stb.) és politikai fegyverré válik
Erős kormányzati lépések hiányában Magyarország nemzetközi megítélése romlik, nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyünk gyengül
Romló befektetői környezet, versenyképesség csökkenése

A felsorolásban nem nehéz meglátni a közelmúlt politikai történéseinek lenyomatát. Korábban már a VS.hu is írt arról, hogy a Fidesz számára komoly veszélyt jelent a korrupció bélyege, amely a legutóbbi időkig inkább az MSZP-re égett rá, de ma már a kormánypártokat is fenyegeti.

A második Orbán-kormányt sokféle ügyben megvádolták már korrupcióval, de ezek érdemben nem ártottak a népszerűségének: túlélték a földpályázatokat, a trafikügyet, a Közgép összes állami megrendelését. Az amerikai kitiltással megerősített áfacsalási botrány, az egyes vezető politikusok vagyonosodásáról kiderült információk viszont – más tényezőkkel, például az RTL Klub Híradójának kritikus hangnemével együtt – megváltoztathatják ezt.

A program tervezete alapján úgy tűnik, a kormány inkább az élére kíván állni a korrupcióellenes harcnak, így próbálja leszerelni a kritikus hangokat. A tanulmányban és a kormányhatározat tervezetében konkrét lépések is szerepelnek, amelyek, ha megvalósulnak, még hasznosak is lehetnek, igaz, a reményteli ötleteket óvatoskodó megjegyzésekkel gyengítik. Három terület van, ahol a tervezet alapján lényeges lépésekre készül a kormány:
Átláthatóbb közbeszerzés

„A közbeszerzés a korrupciónak egyik leginkább kitett terület, amit az egy vagy több országra jellemző, magas korrupciós ügyszám is szemléltet” – idézi az EU korrupciós jelentését a tervezet, amely kiemeli, hogy Magyarországon nem elsősorban a jogszabályi környezettel van a baj. A közbeszerzések tisztaságát e szerint „a folyamat túlzott összetettsége, valamint a gyenge ellenőrzési mechanizmusok” rontják.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Magyarországon úgy is le lehet vezényelni előre lezsírozott közbeszerzéseket, hogy jogi szempontból úgy tűnik, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Jó példa erre az úgynevezett Öveges program, amelyben formailag minden rendben volt, de ma már a kormány is belátja, hogy egy jól beazonosítható körhöz tartozó cégek koordináltan, egy kaptafára nyerték el a megbízásokat, és adták el mindenütt ugyanazt, alaposan túlárazva.

Az Öveges programhoz hasonló visszaélések leleplezését segítené az úgynevezett „open contracting”, vagyis „nyílt szerződés” módszer kötelezővé tétele. Ez azt jelentené, hogy a nyilvánosság számára elérhetővé tennék a pályázati kiírást, az összes ajánlatot, valamint a megkötött szerződést is. A tanulmány viszont megjegyzi, hogy ehhez komoly informatikai fejlesztés szükséges. A kormány nem is kapkodná el a dolgot, a határozat tervezete szerint 2016. április 30-ig kell kidolgozni a szabályozást.
Az örök kérdés, a pártfinanszírozás

Bár állítólag Orbán Viktor miniszterelnök szerint már annyira rendben van a pártfinanszírozási rendszer, hogy a Fidesznek nincs szüksége a gazdasági holdudvar segítségére, ez a téma továbbra is a magyar demokrácia egyik nagy, megoldatlan kérdése. Olyannyira, hogy még a kormányzati korrupcióellenes program is foglalkozik vele, és a felmerült javaslatokat mintha civil szervezetek írták volna.

A dokumentum szerint a mainál erősebb kontrollra lenne szükség, például a vállalatokhoz hasonlóan kettős könyvelésre kellene kötelezni a pártokat, és a pártok érdekében eljáró civil szervezeteket. Jogot kellene adni az Állami Számvevőszéknek, hogy érdemben vizsgálja a pártok gazdálkodását, ne csak elfogadja tényként a benyújtott mérlegeket. És ha hiányosságot találnak, akkor meg kellene adni a lehetőséget a valódi szankciók kiszabására, hogy valami visszatartsa a pártokat a trükközéstől.

„Mivel a pártok finanszírozásának és pénzügyi ellenőrzésének újraszabályozása összetett szakmai kérdés, ezért (…) a politikai szereplők bevonását is szükségessé teszi” – fogalmaz óvatosan a tanulmány, utalva arra, hogy saját maguk korlátozására kellene valahogy rávenni a pártokat. A határozat tervezete is csak annyi feladatot szab az igazságügyi miniszternek, hogy év végéig tegyen javaslatot a pártfinanszírozás felülvizsgálatára.
Vagyonnyilatkozat-forradalom készül

„Ellenőrzés nélkül a vagyonnyilatkozatok kitöltése könnyen üres rituálévá silányul” – idézi a korrupcióellenes program tervezete az ENSZ bűnügyi bűnmegelőzési szervezetének tanulmányát. Korábban már a VS.hu-n is írtunk arról, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer csak arra nem jó, amire kitalálták, hiszen alapvető lyukaktól hemzseg az egész rendszer. A tervezet alapján úgy tűnik, mintha most lenne politikai akarat ezek kijavítására.

„Meg kell teremteni a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének lehetőségét” – írja a kormányhatározat tervezete, amely idén év végéig ad erre határidőt. A választott tisztségviselők – például parlamenti képviselők – vagyonnyilatkozatainak valóságtartalmát e szerint valamilyen „független mechanizmus” segítségével ellenőriznék, míg a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett tisztviselők esetében „szúrópróbaszerű vagyongyarapodási vizsgálat” bevezetését javasolják.

A kormány tervei szerint ugyanakkor megvalósulna a vagyonnyilatkozatokban turkáló civilek és újságírók álma is, papíron kitöltött és beszkennelt lapok helyett egy egységes és nyilvános informatikai rendszer segítségével kellene nyilatkozni – legalábbis év végéig elő kell készíteni egy erről szóló jogszabály-módosítást. És a legfontosabb: meg kell vizsgálni, hogyan lehet büntethetővé tenni azt, aki szándékosan valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. Erre is év végéig adna időt a tervezet.
(vs)

Bal-Rad komm: A döbrögista horda igyekezete a korrupció visszaszorítására egy álságos, népszerűséghajhász újjgyakorlat. Ennek célja kizárólag az EDDIG ÖSSZELOPOTT VAGYON társadalmi elismertetése.

A narancsos rablóbanda gyakorlatától nem idegen a visszemenőleges hatályú “intézkedés”! Nosza rajta! Nemzetünk krémjének vagyongyarapodását kezdjék el vizsgálni 1982-től. Büntetőjogi felelősségrevonnással összekapcsolva! Teljes vagyonosodási vizsgálatot a politikusok NAGYSZÜLEINEK, SZÜLEINEK, EGYENESÁGI ROKONSÁGÁNAK és azok családtagjainak vagyonosodási vizsgálatával együtt! tessék ez alapján kodifikálni a “korrupcióellenes” népszerűségvadász ötletet!

A kapitalizmus áldozatainak emléknapján

 

Elhagyatva, az utcán halálra fagyva

Miközben ma a Terror Házánál a magyar politikai elit gyertyákat gyújtogat, s a 60 és 70 évvel ezelőtt történtekkel van elfoglalva, – addig mi a közelmúlt, illetve a mai mindennapok áldozatairól emlékezünk meg. Akiket a mai kor kapitalizmusa ölt meg, tett nyomorékká, vagy fosztott ki teljesen.

Azokra a Magyarország történetében, – békeidőben soha nem látott pusztításnak az áldozataira emlékezünk, – akikkel az elmúlt 25 év vadkapitalizmusa végzett kegyetlenül.

Azokra emlékezünk, akik már nem tudták fizetni rezsiszámlájukat, s a saját lakásukban, ágyukban fagytak meg a nagy hidegben.

Azokra emlékezünk, akiket már kilakoltattak a végrehajtók, akiknek elvette lakásukat a bank, vagy a strómanok, vagy az embertelen önkormányzat, – s az utcán fagytak meg a nagy hidegben.

Kőbányai kilakoltatás 2013.06.11.

Azokra emlékezünk, – akik a saját kilakoltatásuk közben haltak szörnyet, – akik levetették magukat kétségbeesésükben az emeletről, akik a kilakoltatás közben felgyújtották lakásukat, s benn égtek, – vagy, akik nem bírták a stresszt és szívrohamban hunytak el, miközben a végrehajtók, s a bankárok éppen átadták otthonukat az új tulajdonosoknak.

Azokra az öregekre és kisgyermekekre emlékezünk, – akiknek picinyke nyugdíjuk, vagy a család teljes jövedelme sem elég ahhoz, hogy egyszer egy nap igazán jóllakjanak, – s öregkorukra, vagy fiatalként mentesüljenek az éhezés rémétől.

Azokra a beteg emberekre emlékezünk, – akik a hosszú várólisták miatt hónapokig küzdenek a betegségük okozta mérhetetlen fájdalommal, – míg megkaphatják a megváltó kezeléseket.

Nagy Lajosné – 100%-os rokkantként kilakoltatva – 2012 július 3-án

Azokra emlékezünk, akik… és itt minden olvasó hozzáteheti a saját megélt tapasztalatait a mai kor barbár és embertelen kapitalizmusának áldozatairól. Kik bizony nincsenek kevesen.

Hiába próbálja a hatalom eltussolni mondvacsinált programokkal, – az örökös múltba bámulással, – mellyel lassan már olyanná válik, mint a strucc, mely a homok mélyére dugja a fejét. – Csakhogy elfelejtik azt, hogy ilyenkor válik a legsebezhetőbbé.

Emlékezünk tehát, – ám közben készülődünk is, – éspedig arra a nem is túl távoli időre, – amikor ez Janusz arcú rendszer, – a saját súlya alatt összeomlik. Mi akkor tudni fogjuk, mit tegyünk.

Szabad Riport