Hazánkban  az 
1900-as évek elején csak az emberek 20%-a élt városokban, 80%-uk  
falulakó volt. Ez az arány a 2000-es évek elejére az ellentétére  
fordult. Ma a lakosság 80%-a a mintegy kétszáz városban, míg a maradék  
20% a nagyjából háromezer községben lakik.
 Az ipari forradalom és 
vele a polgárosodás megindulásával kezdődött a  városi életforma 
felértékelődése. A város fogalmához kapcsolódott a  jólét, a vagyoni 
gyarapodás, a kultúra, a biztonságos élet. A falusi  életformához a 
szegénység, az egyszerűség, a napszámos munka, a robot. A  nagyobb 
község vagy város nem csak kereseti lehetőséget, de társadalmi  szintű 
emelkedést is jelentett. Mai napig érezhető ennek a  gondolkodásnak a 
hatása. Az ipar, a kereskedelem, a kultúra  centralizálása sok embert 
vonzott vidékről a városokba. A gazdasági  válság nyomán, a munkahelyek 
megszűnésével azonban tömegek süllyedtek  le, sokszor a 
hajléktalanságig. A város nem tudja megvédeni az egyént,  és a 
kiszolgáltatottság, az infrastruktúráktól való függés egyre inkább a  
hétköznapok részévé válik, a kifizetetlen számlákkal együtt. Növekszik a
  holnaptól való félelem, a jövő kiszámíthatatlanná vált, a depresszió  
egyre inkább terjed.
 
Városkép
A városi lét egyik legveszélyesebb 
hatása a tömeghatás. Az emberek  egymásra gyakorolt befolyása nagyon 
erős, a tömegek viselkedését,  ízlését, gondolkodását a reklámok, a 
média irányítja és mindezt  észrevétlenül teszi. Célja a fogyasztás 
növelése, az újabb és újabb  igények felkeltése és kielégítése. Amit 
sokan követnek, az jónak tűnik,  pedig nem biztos iránytű.
Mérlegeljünk!
A városi élet előnyeiként legtöbbet emlegetett érvek:
- a kényelem: minden közel van, a bevásárlás egyszerűbb, nagyobb az áruválaszték
- megbízhatóbb egészségügyi szolgáltatások, kórházi ellátás
- a kultúra, a szórakozási lehetőségek bőséges választéka
- könnyebb munkavállalás
- magasabb jövedelem (bár az árak is magasabbak!)
- a középfokú és felsőoktatás lehetőségei
Hátrányai:
- szennyezett levegő, piszkos környezet
- közlekedési dugók, tömeg, stressz
- zaj, bűnözés
- magas ingatlanárak
- magány, az emberi kapcsolatok felszínessége
Még folytathatnánk a felsorolást, de mindenki maga dönti el, hogy számára merre billen a mérleg.
 Mit nyerhetünk tehát, ha a vidéket választjuk lakóhelyünkül?  
Mindenekelőtt új látásmódot. Kitárul számunkra egy új, eddig ismeretlen 
 világ. A természet közelsége, a szemlélődés, a csend, a nyugalom a  
testi-lelki egészségünk forrásai. A szabad levegőn végzett munka, a  
kertészkedés, a magunk termelte egészséges táplálékok az egészséges  
életmódot szolgálják. A környezetbarát szemlélet (pl. a szelektív  
hulladékgyűjtés, a komposztálás, az esővíz újrahasznosítása)  
elsajátítása takarékosságra nevel.
 Új emberi kapcsolatok lehetősége, jó szomszédság, bekapcsolódás a helyi kisközösségek életébe.
 „A jót választanod kell!” – írja György Lajos egy, a zöld gondolkodás  
szellemi hátterét kutató írásának címeként. A jó választást azonban a  
megismerés, gondolkodás, kiértékelés, döntés folyamata érlelheti ki.
Milyen lehetőségek közül választhatunk, ha szabadulni akarunk a városi lét fogságából?
Több megoldás is kínálkozik erre a laza kötődéstől a teljes elszakadásig, attól függően, kinek mire van igénye vagy lehetősége.
- Nyaraló övezet: kétlakiság. Egy városi lakás hétközben és egy nyaraló hétvégi kikapcsolódásra.
- Kertvárosi, külvárosi övezet, városok peremkerületei: kis társasházak közös kerttel vagy családi ház önálló telekkel.
- Városok melletti lakóparkok: új és népszerű településforma. Védett környezetben városi komfort.
- Városokhoz közeli települések: alvófalvak, a városi munkahely és a falusi otthon között megosztott élet.
- Távolabbi falvak: lehetőség a valóban vidéki életmódra, önellátó gazdálkodásra.
- Ökofalvak, baráti lakóközösségek: önszerveződő, egymást segítő,  
munkamegosztással élő csoportok, új utak keresése egy élhetőbb világért.
Az itt felsorolt településformákkal a 
következő számunkban szeretnénk  bővebben foglalkozni, bemutatva 
jellemző sajátosságaikat,  lehetőségeiket. Most az ökofalvak hazai 
példáit vizsgálnánk meg  közelebbről, mint a jövő falujának egyik 
lehetséges és ígéretes  alternatíváját.
 
Ökofalvak – ÉLETTEREK 
kísérleti műhelyek a fenntarthatóbb életmód kialakítására, tanítására
Hazánkban kilenc ökofalut tartanak 
számon: Galgahévíz, Gyűrűfű, Visnyeszéplak, Máriahalom stb. A Magyar 
Élőfalu  Hálózat fogja össze őket. Internetes honlapjaikon részletes 
információt  adnak életükről, gondjaikról, céljaikról és szívesen 
megosztják  személyesen is tapasztalataikat az érdeklődőkkel.
 Közös 
bennük, hogy azonos értékrenden alapuló önszerveződéssel jöttek  létre 
az ország különböző részein. A faluközösségeket környezettudatos,  
egészséges életmódot élő és ökogazdálkodást folytató családok alkotják. 
 Önellátóak az élelmiszerek előállításában, házaikat – környezetbarát  
anyagokkal – maguk építik, majd energiatakarékosan üzemeltetik.  
Törekszenek az egészséges életmódra, a betegségek megelőzésére, ismerik 
 és használják a gyógynövényeket, a természetes gyógymódokat.  
Tapasztalataikat megosztják egymással, közösen terveznek, tanulnak,  
segítenek egymásnak a munkában, a gyereknevelésben. Működésük,  
fennmaradásuk sarokköve az igazi közösség kialakulása. Ez a legnagyobb  
nehézségük is egyben, hiszen a mai emberek nem tanultak meg közösségben 
 élni.
Mérlegeljünk! 
Összehasonlításul néhány jellemzőjük
Előnyök: 
- környezetvédelem, 
- jó minőségű táplálékok helyi  termesztéssel, 
- természetközeli életmód, egészséges környezet; 
- hasonló  gondolkodású, összetartó, egymást segítő közösség, 
- teljesebb élet; több  idő jut az igazán fontos dolgokra.
 Hátrányok: az infrastruktúra, a 
társadalmi szolgáltatások hiánya, kevés  munkahely, ingázás, bizonyos 
fokú elszigeteltség, kevésbé „kényelmes”  élet.
 Bár az ökofalvak 
többsége már a 90-es években elindult és ma is  működnek, mégsem váltak 
ismertté a nagyobb nyilvánosság számára. Talán  majd akkor, ha tudatosul
 bennünk, hogy milyen globális kihívások elé  nézünk, az ökofalvak iránt
 is megnő az érdeklődés. Hiszen az egész  társadalomnak példát mutatnak 
egy fenntarthatóbb, egészségesebb,  emberibb életre. A fogyasztói 
társadalom egy működő alternatíváját  jelentik.
 A tudásukból, a 
tapasztalataikból mindenki meríthet és a saját  környezetében alkalmazva
 ki-ki hozzájárulhat a természet, az élet és  ezzel az egész bolygónk 
védelméhez.
Dr. Madarasi Pál-Várhegyi Kálmán