Menekül, aki tud: Csehországban is népszavazást tartanának az EU-tagságról

Csehországban egy nap alatt több mint ötvenezren írtak alá egy petíciót, ami követeli, hogy az ország tartson népszavazást az Európai Unióból kilépésről.

A petíció aláírásgyűjtése azt követően indult, hogy az Európai Unió a térségi országok ellenkezésének figyelembe vétele nélkül elvi megállapodást fogadott el 120 ezer migráns szétosztásáról a tagállamok területén. Az egy nap alatt 51097 aláíráshoz jutott petíció felszólítja az országgyűlést, hogy hajtson végre alkotmánymódosítást, és népszavazás formájában kérdezze meg az embereket arról, ki akarnak-e lépni az Európai Unióból.

Az aláírásgyűjtés mögött a Szabadság és Részvételi Demokrácia párt áll, mely alapjaiban ellenzi az EU-tagságot, és most arra figyelmezteti a szavazókat, hogy Brüsszel előbb a nemzetek szabadságjogait számolja fel, de azt az egyéni szabadságjogok teljes felszámolása fogja követni.

“A migránsok szétosztását előíró kvótarendszer Csehország szuverenitásának és függetlenségének sértése. Egy az 1939 március és 1968 augusztusa közt történtekhez hasonlítható cselekedet, ami felszámolja országunk függetlenségét, és a demokratikus jogok elleni támadással, majd az állampolgári jogok korlátozásával fog folytatódni.”

A párt emlékeztet arra, hogy a javaslatot már három alkalommal a parlament elé terjesztette, de azt mindhárom alkalommal lesöpörték. Most 24 óra alatt félszázezren írták alá a petíciójukat, ami azt mutatja, hogy a kvótarendszer egyoldalú elfogadása miatt az Európai Unió tagállamai közt végletes megosztottság alakult ki.

http://hidfo.ru/2015/09/menekul-aki-tud-csehorszagban-is-nepszavazast-tartananak-az-eu-tagsagrol/

Maradék-Ukrajna nyugati országrésze is

A német “Deutsche Wirtschafts Nachrichten” című újság szerkesztőségi cikkben foglalkozik az ukrán helyzettel. Szép-hosszú jövőt nem jósol az írás Maradék-Ukrajnának.

Mi több: egyenesen arra a következtetésre jut, hogy Donbassz után az ország nyugati fele is polgárháborúba fog süllyedni. Kijevben forrnak az indulatok. A nemrégiben még viszonylag egységes “erős Ukrajna” akaratot megtörte a nacionalisták centralizációs, és a jelenlegi kormány enyhe decentralizációs törekvései.

A Jobb Szektor és a Ljasko dirigálta Radikális Párt hallani sem akar semmiféle regionális önállóságról-még minimális szinten sem, ugyanakkor a Porosenko Blokkja és a Julia Tyimosenko dirigálta Batykivscsina-amelynek erős embere a miniszterelnök Jaszenyjuk-hajlanak némi decentralizációra.

A szembenálló törekvések a hagyományosan fasisztoid nyugati országrészben már pattanásig feszült helyzetet idéztek elő. Ennek a szembenállásnak volt része a nyári munkácsi lövöldözés, és az augusztusi kijevi cirkusz a Radánál.

A kijevi rezsimnek pedig valami döntésre kell jutni a centralizáció-decentralizáció kérdésében még az október 25-i választások előtt, mert ha alkotmányosan nem fogja tudni addig dűlőre vinni a kérdést, a választások után esetleg megváltozó erőviszonyok könnyen indulatokat gerjeszthetnek Galiciában. Ami pedig akár polgárháborút is generálhat.

Abban minden politikai erő egyetért, hogy egy ilyen esemény Ukrajna totális széthullását jelentené.

Illetve még valamiben egyetértenek a Magas Felek: az oroszellenességben!

http://www.balrad.com/index.php/2015/09/24/maradek-ukrajna-nyugati-orszagresze-is/

Lengyelország a Kalinyingrád régió felforgatására készül

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint nem bomlott meg a visegrádi országok egysége azáltal, hogy Lengyelország – ellenben a többi V4 országgal – megszavazta a menekültek elosztására vonatkozó uniós kvótarendszert. A külügyminiszter szerint a Visegrádi Csoport tagjai szuverén államok, melyek különböző adottságaik miatt esetenként eltérő döntéseket hozhatnak. A Visegrádi Csoport egységes fellépésének hiánya azonban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Lengyelország valamennyi térségi ország biztonságát veszélybe sodorhatja.

A mai nap folyamán kiderült, Lengyelország miért fogadta el az uniós kvótarendszert. Oroszország Kalinyingrád régiójának lengyel kulturális központja ma közleményben bejelentette, hogy a szíriai és afrikai “menekültek” ezreit a Kalinyingrád régió határán akarnák elhelyezni. Lengyelország ezzel arra készül, hogy Oroszországra hárítsa a migrációs nyomást, és igen magas a valószínűsége annak, hogy

a hétezer menekült határ menti elhelyezésével terroristákat akarnak bejuttatni a Kalinyingrád enklávéba.

A Baltikum térségében található orosz enklávé komoly gondokat okoz a NATO háborús készülődése szempontjából. A terület ugyanis Oroszország része, és Moszkva már a NATO keleti szárnyának “megerősítése” kezdetén bejelentette, hogy azzal arányos ellenlépéseket tesz, és Iszkander rakétakomplexumokat helyeznek el a Kalinyingrád régióban.

Mivel Kalinyingrád továbbra is az Oroszországi Föderáció területe, Moszkva olyan létszámú haderőt von össze a régióba, amennyit az amerikai haderő-összpontosítás miatt indokoltnak tart, és ebben semmi nem korlátozza. Az észak-atlanti katonai tömbnek emiatt számolnia kell azzal, hogy egy Oroszország elleni offenzíva esetén annektálja a Kalinyingrád régiót, vagy ott olyan helyzetet idézzen elő, ami a területet alkalmatlanná teszi a NATO csapásmérő erő semlegesítésére.

Lengyelország emiatt fogadta el a kvótarendszert, a Visegrádi Csoport összes országának döntései ellenére is. Mintegy hétezer, főként Szíriából és afrikai országokból érkező menekültet helyeznek a Kalinyingrád régió határai mentén. Ezek egy része potenciális terrorista, akik abból a célból érkeznek Lengyelországba, hogy a Kalinyingrád régióba beszivárogjanak, és ott az ukrán “forradalomhoz” hasonló felforgatást kezdjenek meg. Egy ilyen művelet indokolttá tenné, hogy az Oroszországi Föderáció a rend fenntartására további csapatokat küldjön Kalinyingrádba. A több orosz fegyveres pedig megfelelő

ürügyet szolgáltatna arra, hogy a NATO még nagyobb létszámú amerikai haderőt küldjön Kelet-Európába.

Az orosz határvédelmi szolgálat képviselője a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta; fokozottan aggódnak amiatt, hogy a hétezer migráns érkezése ellenére Lengyelország nem erősítette a határőrizetet a Kalinyingrád régióval közös határon. Mindez indokolttá teszi, hogy Oroszország gondoskodjon a határok szigorúbb őrizetéről; ezzel Lengyelország napok leforgása alatt újabb ürügyet kreált arra, hogy még több amerikai fegyveres érkezhessen Kelet-Európába.

Látható, hogy a Visegrádi Csoport együttműködése nem alapozható a tagállamok nemzeti liberalizmusára. A visegrádi országok közös álláspontot kell kialakítsanak, és együttes erővel kell fellépjenek a térségi politikában, a közös álláspont pedig valamennyi V4 ország számára kötelező érvényű kell legyen. Lengyelország magánutasságával nem csak saját sorsáról döntött, hanem a térség összes országa számára teremt újabb biztonsági kockázatot. Amennyiben nem akarjuk, hogy a Kalinyingrád régióban még 2018 előtt egy újabb “ukrán válság” kezdődjön, a V4 országok szankciók hozatalával rá kell kényszerítsék Lengyelországot, hogy a térségi országok érdekeit ne sodorja veszélybe ezzel a magánutas nemzeti liberalizmussal.

http://hidfo.ru/2015/09/lengyelorszag-a-kalinyingrad-regio-felforgatasara-keszul/

Európai képmutatás: senki nem akarja elveszíteni az orosz piacot

Az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat magyarázatot követel Belorussziától, hogyan lehetséges, hogy egy év alatt több mint duplájára nőtt az ország gyümölcs- és zöldségtermelése.

A Rosszelhoznadzor hivatalos magyarázatot kér Belorusszia mezőgazdasági minisztériumától arra, hogyan lehetséges, hogy nem-szezonális és egzotikus gyümölcsöket, zöldségeket szállítanak Oroszországba. Különösen a papaja volt feltűnő az ellenőrzések során, de a Belorussziából importált cseresznye és eper kapcsán is egyértelmű volt, hogy harmadik országból származik, miközben származási országként minden szállítmányon Belorusszia van feltüntetve.

A Rosszelhoznadzor szerint már önmagában az is gyanús, hogy Belorusszia zöldség- és gyümölcstermelése egyetlen év leforgása alatt több mint duplájára nőtt. A saláta, a citrusfélék, dinnye, papaja, alma, barack és cseresznye exportja közel háromszorosára nőtt, emiatt nyilvánvalóvá vált, hogy

Belorusszián keresztül értékesítenek Oroszországba az Európai Unió tagállamai, melyek az uniós szankciók és az orosz behozatali tilalom miatt nem kereskedhetnének az orosz piacon.

Bár a szankciók első hullámát követően a nyugati sajtó éhező orosz lakosságról és mindjárt összeomló orosz gazdaságról vetített rémképeket a közvélemény számára, nagyon hamar egyértelművé vált, hogy az európai termékek továbbra is zavartalanul áramlanak az orosz piacra; változás mindössze annyi történt, hogy a szankciók miatt a termékeket átcímkézik. Ennek eredményeként Belorusszia rekord mennyiségű papaját szállított Oroszországba, de a tavaly még lengyel alma is belorusz termékként kerül az orosz piacra.

A hivatal figyelmét elsősorban az hívta fel, hogy gyanúsan nagy mennyiségű nem szezonális vagy egzotikus gyümölcs érkezik Belorussziából. Úgy tűnik, az Európai Unió országai számára az orosz piac túl nagy gazdasági tényező ahhoz, hogy betartsák a szankciókat és behozatali tilalmat – de eközben a szankciókra sem mernek nemet mondani, mert az Európai Unió továbbra sem rendelkezik önálló külpolitikával, ehelyett az Egyesült Államok törekvéseit kell kiszolgálja a külkereskedelemben. Mint a belorusz papaja esete is mutatja; kevés sikerrel.


http://hidfo.ru/2015/09/europai-kepmutatas-senki-nem-akarja-elvesziteni-az-orosz-piacot/

Szerbia gazdasági szankciókkal reagál a horvát határzárra

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter bejelentése szerint Szerbia leállítja a teherforgalmat Horvátország irányából. Az intézkedés addig érvényben marad, amíg Horvátország meg nem nyitja a lezárt határátkelőhelyeket.

Stefanovic kijelentette, hogy semmilyen tehergépjárművet nem engednek át, amit Horvátországban regisztráltak, vagy onnan származó termékeket szállítana. Az intézkedés közvetlen előzménye, hogy

Aleksandar Vucic szerb kormányfő bejelentette, Belgrádban a szerb gazdaság megsemmisítését célzó intézkedésnek tekintik a horvát határzárat.

Ezzel ugyanis Szerbiára hárítják a tömegesen érkező bevándorlókkal kapcsolatos kiadásokat, ami a migránsok létszáma miatt egyre növekvő gazdasági terhet jelent Szerbia számára. Belgrád így ennek megfelelő választ adott, ami komoly csapást jelenthet a horvát külkereskedelemnek.

Vucic kijelentette, hogy Horvátország előzetes értesítés és magyarázat nélkül zárt le nyolc határátkelőhelyből hetet, ami így váratlanul érte Szerbiát, és nem volt idejük felkészülni a helyzet kezelésére. A kormányfő az Európai Uniótól kért magyarázatot a horvát határzárra, valamint egyértelmű állásfoglalásra szólította fel az Európai Unió vezetőit annak kapcsán, hogy befogadják-e a menekülteket, vagy a toleráns nyilatkozatok ellenére időhúzásra és a határok végleges lezárására törekszenek.

Magyarország korábban – a horvát példával ellentétben – előzetes értesítést adott a szerb kormánynak a várhatóan kiépülő határzárról. A szerb-magyar határzár építési munkálatainak kezdete előtt Magyarország és Szerbia kormánya több alkalommal egyeztetett a várhatóan kialakuló helyzetről, így Szerbiának volt ideje felkészülni a határzár hatásaira, a magyar kormánynak pedig volt ideje a szerb partnerek reakciójának kezelésére. A magyar-szerb határvonal tényleges lezárása előtt Szerbia központosított szervezéssel és gyorsított tempóban utaztatta tovább a migránsokat Magyarország területére. Lázár János pedig szeptember 4-én egy éjszakai sajtótájékoztató alkalmából bejelentette, hogy buszjáratokat szerveznek a migránsok számára, és elszállítják őket az osztrák határra, ezzel a migráció súlypontját a kormány Magyarország nyugati határszakaszaira helyezte át.

Ausztria és Németország később szintén lezárta a határokat, ami azt mutatja, hogy a korlátlan befogadás náluk sem működik. Horvátország szervezett módon kezdte a migránsokat Magyarországra hordani, emiatt szintén kérdésessé vált a térségi országok válságkezeléshez való hozzáállása. Szlavenko Terzic, Belgrád oroszországi nagykövete szerint a bevándorlás-kérdés első számú problémája máig az, hogy az Európai Unió vezetői ellentétes megnyilvánulásokat tesznek annak kapcsán, befogadják-e a menekülteket, vagy a határok mihamarabbi lezárására törekszenek. Vucic levele, amiben felszólította az Európai Unió vezetőit az egyértelmű állásfoglalásra, éppen időszerű volt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap felszólította a horvát kormányt, hogy a választási kampányt lehetőleg Horvátországban vívja meg, Magyarország és a térség más országai nem kívánnak a horvát választási kampány részévé válni.


http://hidfo.ru/2015/09/szerbia-gazdasagi-szankciokkal-reagal-a-horvat-hatarzarra/