Tisztelt európai parlamenti képviselő Úr/Hölgy!
Olyan okiratok, aggálytalan tartalmú tényközlő okiratok, (mert Banki
forrásokból származnak és hitelesítettek), kerültek birtokunkba, mely
alapjaiban rengeti meg a magyarországi bankrendszert, de egész Európát
behálózó bankszektort, és az azokba vetett bizalom is megingott!
Ezt remélem, nem kell ecsetelnünk mekkora érdeksérelemmel, jár
hazánkban. A világon nincs példa rá, olyan banki szokásjog alakult ki
és vert gyökeret hazánkban. Egyedileg országunk lakosságára, saját
találmányként büszkélkedhetnek vele. Alábbiakban a lehető legrövidebben
összefoglaljuk azokat a banktechnikákat, melyekkel közel négyezer ember
tragédiáját és hárommillió honfitársunkat sodortak a létbizonytalanság
határára.
Jelen pillanatban hatósági eljárások sorozatát indítottuk, de eddig
csak részsikereket értünk el. Hiszen a londoni bankbotrány csak egy
enyhe szellő, lesz ahhoz a viharhoz képest, mely kialakulóban van
Magyarországon. A Magyar Jegybank a kereskedelmi bankok
közreműködésével aláaknázták társadalmunkat. Soha nem gondolták, hogy
valaha is kiderül az, melyet megosztunk most Önökkel!
Kérdezhetnék
joggal, miért nem az országunkban működtetett hatóságokhoz fordulunk,
miért nem rendezzük el ezt úgymond házon belül? Mire levelünk végére
érnek erre is megkapják a választ.
Ismertetjük akkor a valós helyzetet:
A deviza hiteleknél a deviza
tőke forint ellenértékének a 70-80%-os növekedése a kezdeti
hitelkamatok megduplázódása eredményezte azt, hogy a hitelezés évei
alatt a lakosság tartalékait a hiteleik törlesztése felemésztette és
közismert tény az is, hogy az állampolgárok jelentős részének már nincs
megtakarítása. A deviza hiteles lakosságot a kereskedelmi bankok
eladósították és vagyontalanná tették a tőke tartozás devizában történő
nyilvántartásával.
A vagyontalanná tétel és az eladósítás miatt előállt helyzetben az érintettek alkotmányos jogai sérülnek, megszűnnek.
A bűntetthez hozzájárult külső hatásként a nemzetközi világválság és
az, hogy a hazai kereskedelmi bankok forráshoz jutási lehetőségei
beszűkültek, jelentősen megdrágultak. Ezért kényszerűségből a hazai
Jegybank mivel korlátlan forint forrással rendelkezett, hozzájárult a
likviditási problémák feloldásához.
A jelenlegi jegybank elnök a tevékenysége során hozzájárult ahhoz,
hogy a Magyar Nemzeti Bank hitelezőként, refinanszírozóként a hazai
devizahitelezést folytató kereskedelmi bankok forrásait Fx-swap
ügyleteken keresztül biztosítsa. Természetesen nem ez a tevékenység
jelenti a bűntettet, viszont a további magatartásával már előidézte
azt. Az MNB refinanszírozóként tehát érdekeltté válhatott abban, mert
az MNB az ügyletbe egy rendkívül kedvező árfolyam pozíción szállt be,
hogy a hazai deviza nyilvántartású hitelek kockázatkezelése elmaradjon
(mert így eredeti állandó a deviza tőke összege, mely csak az ügyfelek
befizetésével tud csökkenni) tehát érdekeltté vált, hogy fenntartsanak
egy fenntarthatatlan állapotot. Az alkalmazhatott kockázat kezelési
módszerekkel az érintett deviza nyilvántartott ügyfelek
nyilvántartásában csereügyletekkel illetve nyilvántartási tőke
(devizanem) cserével a lakossági deviza tartozások csökkenését,
jelentős mérséklését lehetett volna elérni.
A legfontosabb, hogy jelenleg amikor már a laikusok is kezdik
megérteni a pénzügyi jelentőségét a nemzetközi történéseknek, ilyen a
görög vagy a spanyol válság kihatása a forint állapotára, ekkor sem
történik meg a lakossági hitelek kockázatkezelésének a "kezdeményezése"
az érintett deviza hitelezést folytató kereskedelmi bankok által. Az
államnak a törvényi beavatkozásai pedig szintén nem ismerik el a
kockázatkezelési lehetőségeket, inkább az árfolyam rögzítését
javasolják ami egy ideig kisebb összegű havi törlesztő részletet
jelent. Tehát a korlátlanul előálló árfolyam okozta többlet megfizetése
törvényileg szabályozottan de meg kell történjen a későbbiekben, ezzel
a hitelek futamideje megbecsülhetetlenül kitolódhat. Ez innentől már
igen kis nyerési eséllyel kecsegtető szerencsejáték, ahol a kockázatok
korlátlanul előállhatnak. Az ember várható élettartamára és aktív
életkorára tekintet nélküli konstrukciók képtelen élethelyzeteket
eredményeznek és eredményezhetnek jelenleg és a jövőben is.
Az is megállapítható a közzétett eredmény adatokból / MNB
nyilatkozatok /, hogy ez a MNB-i refinanszírozás közvetlenül nem a
hazai kereskedelmi bankoknak történik, hanem "árdrágítás" céljából a
hazai kereskedelmi bankok anyabankjain keresztül valósul meg. Ezzel
"mintha" anyabanki finanszírozás látszatát lehet fenntartani, de így a
hazai kereskedelmi bankoknak a forrás szerzés többszereplőssé válik,
költségeik nőnek amíg a hasznuk csökken.
Ezzel a hazai kereskedelmi bankok nyereségessége csökkenést mutat,
de a beiktatott "mintha" tulajdonosi forrásszerzéssel a haszon
közvetlenül az anyabanknál jelentkezik. Az ügylet tehát kárt okoz a
lakosságnak a hiteleik kamataiban, mert érvényesítésre kerül az
emelkedett forrás költség, valamint kárt okoz a nyereségtelenebbé tett
hazai bankszektornál, mert itt az adó tekintetében jelentkezik
elmaradás.
A Magyar Nemzeti Bank "eladta magát külföldi devizában" ami azt
jelenti, hogy egy esetlegesen előálló forintromlás számára árfolyam
nyereséget, míg egy esetleges forinterősödés számára veszteséget fog
eredményezni, de utóbbi kizárt mivel ekkora forint erősödés ma már
elképzelhetetlen. Az érintett devizában nyilvántartott hiteles
lakossággal szemben a jegybank elnök által vezetett intézmény, tehát
"ellenkező" devizapozícióban van. Itt is megemlítem, hogy nem
általánosan beszélünk forintromlásról vagy elértéktelenedésről hanem
kimondottan egy adott devizával szembeni árfolyamállapotról mondható ez
el (CHF).
Az MNB által finanszírozásra került ügylet típusából, jellegéből és
nagyságrendjéből adódik, hogy a vezetőségnek tudnia kell azt, hogy a
forrásaira a hazai lakosság devizában nyilvántartott hitelei miatt van
szükség. Ezen ügylet hozadékaként jelentkezik a Nemzeti Bankban a
nyilvántartott deviza követeléséből eredő a forint árfolyam kedvezőtlen
alakulása miatti árfolyamnyereség.
Egy jegybank elnöknek aki maga is jelentős megtakarítással
(milliárdos befektetés Cipruson) rendelkezik, tudnia kell azt, hogy a
deviza tőke nyilvántartásnál jelentkező "árfolyamkockázatok is
kezelhetőek". Ezeket kockázatkezeléseket könnyedén megtehetik a
kereskedelmi bankok, mert a devizahiteles ügyfelek szerződéseikben
egyoldalúságot adtak a banknak, mint pénzügyi szakértőnek akinek
innentől kezdve nem lehetősége, hanem kötelessége a kockázatkezelés.
"Svájci frankban Európában" anyag szerzői megnyugtatónak tartják,
hogy az megismert hitelezési gyakorlatokban az adott országok svájci
frank hitelei egyoldalúan a pénzügyi intézmények által módosíthatóak,
ennek csak az esetlegesen előforduló svájci frank árfolyam jelentős
erősödése illetve a forint gyengülése esetén lehet jelentősége.
A kockázatkezelési lehetőség elhallgatásával "mintha" a napot
tagadták volna el az érintettektől. Továbbá a svájci frank és forint
árfolyam egy nagyobb időintervallumának (20-25 év) a vizsgálatakor is
látszik, hogy szinte folyamatosan erősödő frank (CHF) értékeket áraz be
a piac. Ebből tudott az, hogy a hosszabb időtávra ezt a deviza
nyilvántartást vállaló egyéneknek, időszakonként ezzel az emelkedéssel
számolniuk kell és kockázatkezelés nélkül tehát egyértelműen csapdába
csalták a bankok az ügyfeleiket. A lakossági tájékoztatások 10-15 %
érték ingadozásról szóltak a hitelek felvétele idején, ezt a pár
hónapos illetve éves visszatekintések is igazolták.
Kötelezően a kockázatokra történő figyelemfelhívás helyett, illetve
mellett egyértelműen csak az nevezhető prudens magatartásnak, ha a
"kockázatkezeléséről szóló tájékoztatás" nem maradt volna el. Azt is
meg kell állapítani, hogy aki tömeges kockázatvállalást idéz elő, az
erről szóló tájékoztatásokat is megadja az egyénnek, annak tudnia kell,
hogyha a figyelemfelhívásról szóló kockázati elem (árfolyamkockázat)
bekövetkezik, akkor nem csak az egyén hanem az érintetté tett tömegek
miatt ország kockázatot is előidéz, mivel ugyanaz a kockázati esemény
fog kihatni mindenkire. Itt a hatósági kontroll, ellenőrzés és
illetékesség hiányában a szabályozó intézmények mulasztásának
következményeit a lakossággal nem vállaltathatják.
A devizahitelezést folytató kereskedelmi bankok és pénzügyi
intézmények tétlenül nézték végig, ahogy a deviza tőke nyilvántartás
miatt az ügyfelek által biztosított fedezeten túl, az érintettek
magánvagyona is az árfolyammal együtt úszik el. Ennek a mulasztásnak
oka kell legyen, oktalanul a pénzügyi világban nem történik semmi,
ilyen ok és motivációs tényező a nyereségvágy. Nagyon fontos, hogy nem
a forint 70-80% -os elértéktelenedése következett be, nem az infláció
vagy a fogyasztói árindex kedvezőtlensége idézett elő ekkora
nagyságrendben árfolyamváltozást, itt jellemzően egy devizához képest
kialakult értékvesztés állt elő. Ez a deviza nem mellékesen a menedék
deviza a pénzügyi szereplők számára, a svájci frank CHF.
Az előállott helyzetet 2008-óta tartja fenn az MNB úgy, hogy
jelenlegi árfolyamon már 9500 milliárd forintos nagyságrendben tart
nyilván deviza követelést külföldi pénzintézetekkel szemben, ezeken
keresztül a magyar lakossággal szemben. Alátámasztja ezt az is, hogy a
végtörlesztés törvény adta lehetősége után (ami egy adott alacsonyabb
árfolyamon történt) az MNB devizaköveteléseivel együtt nyilvántartott
vagyona le is lecsökkent. Az a helyzet állt elő, hogy akkor az erősebb
forint árfolyamon kihelyezett összeg nagyságrend maximum elérhette a
5-6000 milliárdot, viszont a forint romlás miatt a jelenlegi
árfolyamokon 9500 milliárd forintos követelése keletkezett az MNB-nek.
Ezt az ügyletet nem hazai szinten találták ki, az IMF a Nemzetközi
Valutaalap vezető közgazdásza Jang Yung Lee professzor 1997-ben
kifejtette az országok hazai jegybank által biztosított forrású "deviza
hitelezés" lehetőségét, aminek a lényege, hogy deviza nyilvántartás
miatt kedvezőbb kamatozású hiteleket lehet előállítani. De ezt csak
szigorú hatósági ellenőrzés, "pénzügyi felügyeleti kontroll" mellett
lehet megtenni, mert itt az a kockázat állhat elő, hogy a hazai
jegybank ellenérdekelté válhat a hazai fizetőeszköz stabilitásában,
valamint a kereskedelmi bankok egyoldalú szerződésekkel visszaélve
kedvezőtlen helyzetet tudnak teremteni ügyfeleiknek, akik így
kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.
Megemlítenem szükséges, hogy egyes felügyeleti eljárások során,
illetve után nem egy Bank által közölt deviza tőke nyilvántartásban, az
ügyfelek pozíciójában igazolhatóan megvalósult csereügylet,
kockázatkezelés történt, viszont az érintett ügyfelekkel ez a nyereség
nem lett közölve, ettől elzárják őket és a keletkezett hasznot a bank
sajátjaként tartja nyilván, ebben az ügyben a ügyészségi panasz
elbírálása van folyamatban. Egyértelmű a banki tagadása ennek, hiszen
ez önmagában is igazolja azt, hogy a deviza nyilvántartású hitelek
kockázatkezelése egyszerű határidős csereügyletekkel megoldható. A
hatósági tagadása viszont felettébb aggályos és kérdéseket vet fel.
Felmerült bennem a kérdés, hogy az ügylet előttük ismeretlensége miatt
vagy akár elfogultság miatt nem ismerik el ezt a pénzügyi lehetőséget.
A 2008 február 26-i intervenciós sáv eltörlésével a Magyar Nemzeti
Bank áttért a lebegő árfolyamrendszerre, míg ez időpont előtt a forint
árfolyama egy adott sávon belül rögzítve volt az EURÓ árfolyamához,
keresztárfolyamok révén pedig a többi devizával szemben a forint az
EURÓ stabilitását élvezte. Álságos az állítás, hogy a hazai EURÓ
bevezetése miatt vált ez szükségessé, ez egyik kiemelt indoklása volt a
Kormányzatnak és Jegybanknak. Ennek fényében fontos körülmény az, hogy
az intervenciós sáv eltörlését Kormányzati és Jegybanki szinten történt
egyeztetések előzték meg, korábban említett svájci tanulmány szerzői is
érdekes, aggályos körülménynek tartották ezt az intézkedést és annak
időzítését is.
Kiemelten fontosnak tartom azt, hogy ez a svájci dokumentum mely
egyértelműen közli, megállapítja az MNB és a PSZÁF hiteles
adatszolgáltatásából Rácz István által, hogy a hazai pénzügyi szektor
nem finanszírozta és nem refinanszírozta ezeket a frank alapú hiteleket
32 milliárd CHF nagyságrendben sem svájci frankkal, sem frank alapú
pénzügyi eszközökkel, így itt csak mérlegen kívüli pénzügyi eszközökről
beszélhetünk.(deviza nyilvántartás). A lakosságnak hitelező bankoknak
ezért "valós" deviza kitettsége nincsen, ha volna akkor közös érdekből
kezelnék az árfolyam kockázatait, ugyanis egy magasabb árfolyamnál az
ügyfelek tömeges fizetésképtelensége be fog következni, ami egyszerre
fedezetlenséget is eredményez, így ha az ügyfél fizetésképtelenné
válik, akkor bank fizetésképtelenné válása is be kell következzen.A
2008-ban hazánkat is elérte a válság, de az USA-ból kiindult és a
közelgő világválság jeleit a hazai pénzügyi szektor szereplői már
korábban minimum 2007-től érzékelte a bankszövetségi hírlevelek szerint
is.
Hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához, hogy az állami
hatóságok és felügyeleti szervek rossz helyzetfelismerése,
szakmaiatlansága miatt a devizahitelezéssel kapcsolatban
nemzetbiztonsági kockázat állt elő.
Nyilvánvaló, hogy a nagyságrend miatt ennek feltárása túl nagy
érdeksérelemmel jár, továbbá a vélelmezetten érintett réteg
sérthetetlensége és fedhetetlensége okán a bűntett illetve bűntettek
több oldalról is fedezettnek tekinthetőek. A helyzetért felelős
személyek magas pozíciókat töltenek be, általános megítélésük
sérthetetlenséget, feddhetetlenséget feltételez.
Tisztelt képviselő urak/hölgyek most, hogy már tisztán látják a
valós helyzetet, megértik azt miért is kerestük meg Önöket. A kialakult
helyzet egyre kritikusabb. Naponta lakoltatnak ki családokat
otthonaikból. Naponta szakítanak el gyermekeket szüleiktől. Mindezt
"banktechnikának" , eltagadott valós hiteltartozások követelései miatt!
A szándékosság gyanúja is fennáll, hiszen ez a fentiek miatt okkal
vélelmezhető, mert hitelfelvevő az alapvető információk és képességek
hiányában voltak, ezért tulajdonképpen be lettek csapva! De amíg a
bankok kockázatmentessége a jelzálog és egyéb fedezetek miatt
garantált, sőt a hasznuk is garantált a szerződések értelmében....addig
a hitelfelvevő szó szerint az életét kockáztatja... értelmetlenül!
Tájékoztatjuk, Önöket röviden ismertessük Szövetségünk céljait, létrejöttének okait!
A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szövetség semmilyen párthoz, vagy
országos politikai szervezethez nem tartozik, szigorúan csak a
devizahitellel megkárosított emberek Szövetségeként lép fel. A közélet
színterén - mint civilszervezet - semmilyen ideológiát nem képvisel.
Szerepvállalásunkat azért tartjuk fontosnak, mert a "nehéz idők" egyre
nehezebbé válnak. A társadalmi, szociális, gazdasági kérdésekre az
országos politika nem kínál megvalósított megoldásokat, így azt látjuk,
nekünk magunknak, devizaadósoknak és szövetségeseinek kell
megteremtenünk a lehetőségeket, hogy közel 3.000.000 ember
létbiztonságát ne csak szavakban, hanem tettekben is garantáljuk!
Kérjük Önöket, hallják meg segélykiáltását közel 3.000.000 magyar
embernek. Kérjék, követeljék az európai parlamentben, bizottságokban,
szólítsák fel, a magyar hatóságokat, biztosítsák őket arról, hogy tudni
akarja (a magyar embereken kívül) Európa népei is az igazságot!
Tisztelettel: Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szövetség
Kelt: Magyarország 2012-07-08