A TTIP-tárgyalások leállásával csődöt mondott a globalizmus

Sigmar Gabriel német alkancellár megerősítette, hogy csődöt mondtak a Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetési Partnerséggel kapcsolatos tárgyalások. A TTIP-tárgyalások leállásával megtört a globalizáció folyamata.

A német alkancellár kijelentette, hogy a TTIP-el kapcsolatos tárgyalások már kudarcot vallottak, csak ezt “senki nem volt hajlandó nyíltan elismeri”. A tárgyalássorozat folytatása az utóbbi hetekben lehetetlenült el, miután az Amerikai Egyesült Államok nem volt hajlandó kompromisszumot kötni, ehelyett egyoldalúan, saját feltételeivel akarta ráerőltetni az egyezményt Európára.

A formálódó egyezmény számára a végső csapást az jelentette, amikor májusban Franciaország nyílt fenyegetést fogalmazott meg, miszerint nem fogják aláírni az egyezményt, ha az az európai fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi irányelvek fellazításához vezetne. Francois Hollande azt is egyértelműen kijelentette, hogy “soha nem fogadják el” ezt az egyezményt, mert sérti Franciaország szuverenitását, és kizárólag az amerikai vállalatok érdekeit szolgálja.

Franciaország nem írja alá a TTIP egyezményét

A TTIP-el szembeni általános ellenállást azonban nem csak az mutatta, hogy Németországban több százezres tüntetések zajlottak az egyezmény ellen, majd európai vezetők is elkezdtek ellene fordulni, hanem, hogy valószínűleg a TTIP erőltetése is hozzájárult a britek Európai Unióból való kilépéséhez. Barack Obama amerikai elnök az uniós tagságról tartott júliusi referendum előtt megpróbált nyíltan beavatkozni a brit közéletbe, és kijelentette, hogy a britek még hosszú éveken át nem lehetnek részei a TTIP-nek, ha kilépnek az unióból. Ezt azonban a kilépést támogató közéleti személyiségek közül sokan egy lehetőségként értelmezték: úgy lehet kimaradni a TTIP egyezményéből, ha az emberek Európai Unióból kilépésre szavaznak. Az Obama kijelentését követő napokban ez vált a kilépési kampány egyik mozgósító üzenetévé, és ennek hatására néhány nap alatt 5 százalékkal nőtt meg a kilépést támogatók aránya.

A tárgyalássorozat során formálódó egyezmény felszámolta volna az európai fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy így lehetővé tegye az amerikai génmódosított termékeket értékesítő vállalatok térnyerését Európában. A TTIP emellett létrehozott volna egy újabb nemzetek feletti bíróságot, ahol a multinacionális cégek legális úton nyomást gyakorolhattak volna a tagállamok kormányaira, ha a piaci érdekeiket sértve érzik. Sigmar Gabriel szerint azonban a tárgyalássorozat végleg elbukott.

Ez nem szabadkereskedelem, hanem államalapítás

Az utóbbi hónapok során amiatt erősödtek fel a TTIP létrehozását erőltető törekvések, hogy az egyezményt még Barack Obama elnökségének lejárta előtt megkössék. Az amerikai elnök azt akarta, hogy a TTIP része legyen az ő “hagyatékának” – de ehelyett sikeresen meggyőzte a briteket arról, hogy inkább az Európai Unióból kilépést válasszák. Obama szerencsétlen lépése emellett a politikai-gazdasági globalizmus folyamata szempontjából is mérföldkövet jelent, hiszen ez alkalommal a “helyi” érdekek felülírták a nemzetközi elit újabb globális struktúra létrehozására vonatkozó igényeit; amiatt nem jöhetett létre a TTIP, mert Európa és az Amerikai Egyesült Államok érdekei több téren éles ellentétben állnak egymással.


http://www.hidfo.ru/2016/08/a-ttip-targyalasok-leallasaval-csodot-mondott-a-globalizmus/

Franciaország a TTIP leállítására szólítja fel Európát

Matthias Fekl francia külkereskedelmi államtitkár felszólította az európai országokat, hogy állítsák le a Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetési Partnerséggel kapcsolatos tárgyalásokat.

“Franciaország követeli a TTIP-tárgyalások leállítását” – a politikus kedden azt mondta, szeptemberben, az EU kereskedelmi minisztereinek pozsonyi találkozóján fogják előterjeszteni a kérdést. Kijelentése egybehangzó a Sigmar Gabriel német alkancellár által mondottakkal, miszerint Brüsszel nem volt hajlandó teljesíteni Washington bizonyos követeléseit az egyezményre vonatkozóan, emiatt a tárgyalások ellehetetlenültek. Az amerikaiak a környezetvédelmi irányelvek, a bankrendszer és befektetői jogok tekintetében álltak elő olyan követelésekkel, ami Európa számára jelentős visszalépés lenne, és kizárólag az amerikai befektetők érdekét szolgálja.

A TTIP az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közt nem a szó szoros értelmében vett szabadkereskedelmi övezetet hozna létre, hanem többek között felállítana egy újabb nemzetek feletti bíróságot, aminek fennhatósága lenne a szerződést elfogadó országok kormányai felett. Az egyezmény ebből a szempontból nem egy tisztán gazdasági megállapodás, hanem sokkal inkább tekinthető rejtett államalapítási kísérletnek, ami egy multinacionális cégek által kormányozott transzatlanti államot hozott volna létre.

http://www.hidfo.ru/2016/08/franciaorszag-a-ttip-leallitasara-szolitja-fel-europat/

Matolcsy újabb költekezései – Ez a nyár is a luxusról szólt

Miután tavasszal kiderült, hogy alapítványain keresztül az MNB fideszes haveri köröket tömött ki pénzzel, abban lehetett reménykedni, hogy visszavesznek az ész nélküli költekezésből. Ezzel szemben ez a nyár is a Matolcsyhoz köthető luxusingatlan-bizniszről szólt.

Manapság igazán kifizetődő a jegybankelnök rokonának lenni, hiszen nemcsak Szemerey Tamás - a jegybankelnök unokatestvére - jutott hozzá olcsó MNB forráshoz, hanem Matolcsy fia is jól járt, aki amellett, hogy jókora luxusingatlannal gazdagodott, még egy bútorgyárat is venni tudott Szemerey segítségének köszönhetően.

Ezzel gyakorlatilag új szintre emelkedett a haveri kapitalizmus, hiszen a Fidesz-közeli emberek már a látszatra sem adnak. Nem telik el nap úgy, hogy ne jelenne meg legalább egy hír arról, hogy valamelyik Fidesz-közeli ember haverja, közeli vagy távoli hozzátartózója valamilyen zsíros megrendelést kapott, vagy kedvező feltételekkel jutott hozzá hitelhez.

Újabb ingatlanvásárlások

Ez a nyár sem telt el anélkül, hogy az MNB és annak alapítványai, illetve a jegybankelnökhöz köthető személyek ne vásároltak volna meg jó néhány ingatlant mindenféle racionális magyarázatot nélkülözve. Matolcsy György hóbortja nem olcsó mulatság: 2014 óta már több tízmilliárd forintot szórtak el fővárosi és vidéki ingatlanokra, annak ellenére, hogy 2014-ig egyáltalán nem merült fel, hogy a jegybanknak új épületekre lenne szüksége.

A jegybank magyarázata szerint az ingatlanok többsége oktatási célra kell, mivel a jegybanki alapítványok kiemelt célja a hazai közgazdasági és üzleti képzés fejlesztése, valamint doktoranduszok támogatása. Jól tudjuk, hogy a Matolcsy vezette jegybank ez alatt azt érti, hogy a fiatalokra rá kell erőszakolni az unortodox gazdaságpolitika hitvallását, még annak ellenére is, hogy a Matolcsy György által kitalált új gazdaságpolitikai vonal csúnyán megbukott 2012-ben.

A legnagyobb idei, az MNB-alapítványokhoz köthető ingatlanfejlesztés a Széll Kálmán téri Postapalota 7,7 milliárd forintos fejlesztése. Az épület korábban 7 milliárd forintért került az Optima Befektetési Zrt.-hez, amely az MNB-alapítványok közel 260 milliárd forintos vagyonát kezeli.

Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekkörébe tartozó Raw Development Kft. is újabb fejlesztésekbe kezdett, most éppen a Budai Várnál építenek luxuslakásokat és hotelt. Matolcsy György unokatestvére, annak bankja (Növekedési Hitelbank Zrt.) és cége korábban azzal keltett feltűnést, hogy számos túlárazott megrendeléshez jutott az MNB-alapítványoknál, valamint az unokatestvér bankja kedvező feltételek mellett jutott jegybanki forráshoz. A kivitelező és beruházó cég formálisan nem köthető Szemereyhez, mivel ebben az esetben nem lehetne a Növekedési Hitelbank a finanszírozó. Azzal azonban, hogy érdekeltségi körébe tartoznak ezek a cégek, számos aggályt felvet a beruházás.

A Matolcsy-rokonoknak nagyon jól megy

Persze nem ez az első furcsa ügy, amelyben Szemerey Tamás neve a középpontba kerül. Miután az MNB-alapítványoknak nyilvánosságra kellett hozniuk, hogy mire használják fel a közpénzeket, a jegybankelnök unokatestvére központi figurájává vált a pénzszórásnak: az érdekeltségi körébe tartozó cégek közül nemcsak ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások jártak jól, hanem a New Wave Productions médiavállalkozás is, amely az Origo és a VS.hu kiadója.

A Szemereyhez köthető Növekedési Hitelbank térhódítása is a jegybanknak köszönhető. A MNB-alapítványok korábban "érdekes" befektetési döntéseket hoztak: az NHB Banknál 2014 és 2015-ben a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett kötöttek le betétet, nagyon alacsony költségű forráshoz juttatva Szemerey bankját.

Nemcsak Matolcsy unokatestvérének, hanem fiának is jól ment az elmúlt időszakban. Amellett, hogy luxuslakással gazdagodott a bőkezű unokatestvér támogatásával, még gyártulajdonossá is vált Matolcsy Ádámból. A veszprémi Balaton Bútorgyár megvásárlásához Szemerey bankja, a Növekedési Hitelbank adott hitelt, és talán azt sem lehet kizárni, hogy a forrás a jegybanki hltel programból származott eredetileg, amelyből jócskán jutott a Szemerey bankjának.

Nevetséges Századvég tanulmány

Jól járt a Századvég is, amely annak ellenére nyerte el az MNB közbeszerzési pályázatát, hogy jóval drágább ajánlatot tett konkurensénél. Annak ellenére, hogy Koppint-Tárki kettős 700 millió forinttal olcsóbb ajánlatot tett, végül a mérleg nyelve egy mintatanulmány volt, amelynek szubjektív megítélése alapján 100/10 arányban a Századvég nyert.

A Fidesz-közeli cégcsoport mintatanulmánya egy rövidke dolgozat, amely három újszerűnek mondott egészségügyi eszközt mutat be, ám a monetáris politikához, vagy egyéb jegybanki tevékenységhez viszont nem sok köze van. A Transparency International (TI) Magyarország által kiperelt dokumentumokból az is kiderült, hogy a sikerhez vezető tanulmány mellőzi a komolyabb módszertani eszközöket, és még normális hivatkozási jegyzéket sem tartalmaz.

A kormánypárthoz köthető Századvég nagyon jól járt a közbeszerzéssel, ezt is tudni lehet a TI által közzétett dokumentumokból:

– Egy magyar nyelvű briefing darabja 1,1 millió forint, az angol nyelvűé másfél millió, egy szakértői workshop pedig 1,3 millióba kerül a cégnél. A konkurens pályázónál ezek darabja körülbelül harmadába lett volna.

– Óránként 25 ezer forintért adnak tanácsot az MNB vezetőinek, a Koppint-Tárki párosnál ez 10 ezer forint lett volna.

– Egy infógrafika darabját nettó 550 ezer forintban mérik.

Mindez azért fontos, mert az MNB közpénzekből gazdálkodik, és mint látható, ha haveri cégről van szó, akkor nem jelent problémát a túlárazás.

Kémekkel veszi körül magát a jegybankelnök

Valószínűleg az MNB-vel kapcsolatos negatív sajtó - amelynek mint látható, van alapja, és a sorozatos botrányok vezethettek odáig, hogy Matolcsy György kémvezérrel, katonai elhárítóval és TEK-es harci kiképzővel erősítette sorait. A jegybankelnökről mindig is köztudott volt, hogy kevesekben bízik meg, és a botrányoknak köszönhetően az elmúlt 1-2 évben pedig sokan kieshettek a bizalmi köréből. A jegybank biztonságával kapcsolatos erősítések azt a célt szolgálhatják, hogy az eddiginél kevesebb információ szivárogjon ki. Persze a megfélemlítésnek is kiváló eszköze, ha kémekkel töltenek fel egy állami intézményt. Bukott kémfőnökökkel a soraiban Matolcsy saját pozícióját is megerősítheti, hiszen ahogy a mondás tartja: az információ hatalom, és a politikai elitről sokat tudó titkosszolgálati képviselők biztosíthatják jegybankelnöki tisztségének megtartását.

Bár Orbán Viktor jobb kezének eddig is stabil volt a pozíciója, az utóbbi hónapok botrányai, és a látványos összejátszás a rokonokkal és haverokkal számos olyan kínos pillanatot eredményezett, amit nem volt könnyű kimagyaráznia a kormánypártnak. Matolcsy törvényekkel való bevédése is hatalmas kapufa lett, miután mind az Alkotmánybíróság, mind a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy nem lehet eltitkolni az MNB költekezéseit, a látványos kormánypárt-jegybank összejátszás pedig erős muníciót adott az ellenzék kezébe. Emiatt talán mégsem olyan stabil Matolcsy pozíciója, mint azt korábban gondoltuk, így ez is közrejátszhatott abban, hogy a jegybankelnök kémekkel vette körül magát.



TényTár