Törökország kiterjedt védelmi ipari együttműködést kezd Oroszországgal

A török-orosz atomprogram folytatásáról, és a Török Áramlat gázprojekt újraélesztéséről állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz államfő, és Recep Tayyip Erdogan török elnök. A közös sajtótájékoztatón elhangzottak szerint további projektek megkezdéséről is politikai döntés született.

Vlagyimir Putyin elmondása szerint számos olyan közös projekttel kapcsolatban állapodtak meg, melyek egyértelműen politikai döntést igényeltek – ilyen megállapodás Törökország első atomerőművének működtetése, és a Török Áramlat gázprojekt, ami a Fekete-tengeren és Törökországon keresztül orosz gázzal látná el Dél-Európát.

A török elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy stratégiai befektetés státuszúvá teszik az Akkuyu atomerőmű-projektet, és ebben a tekintetben megállapodásra jutottak az orosz államfővel. Erdogan emellett elmondta, hogy

kiterjedt együttműködést kezdenek a védelmi iparban is.

Az atomerőmű-építésről még 2010 májusában született megállapodás. A Török Áramlat projekt megkezdéséről 2014 decemberében döntöttek, majd 2015 végén függesztették fel, miután Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria felett. A két ország kapcsolatai akkor kezdtek enyhülni, amikor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy a török elnök bocsánatkérő levelet írt Vlagyimir Putyinnak, és részvétét nyilvánította a lelőtt pilóta hozzátartozóinak.


http://www.hidfo.ru/2016/08/torokorszag-kiterjedt-vedelmi-ipari-egyuttmukodest-kezd-oroszorszaggal/

Mégsem bírságol Brüsszel a költségvetési hiány miatt

Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal azzal kapcsolatban, hogy nem rónak ki bírságot Portugáliára és Spanyolországra az előírt mértéket meghaladó költségvetési hiány miatt.

Július 27-én az Európai Bizottság javasolta, hogy Portugáliára és Spanyolországra semmilyen büntetést ne rójanak ki, miután a két ország nem teljesítette a 3%-os hiánycél elvárását – valamint javasolta, hogy Lisszabon és Madrid több időt kapjon a költségvetés egyensúlyba hozására.

Augusztus 8-án a Tanács megállapodást kötött arról, hogy végül nem rónak ki büntetést a két országra, ehelyett újabb határidőt adtak meg a költségvetés korrekciójára vonatkozóan. Portugália így 2016 végéig kell teljesítse a hiánycélt, Spanyolország pedig 2018-ra.


http://www.hidfo.ru/2016/08/megsem-birsagol-brusszel-a-koltsegvetesi-hiany-miatt/

Az amerikaiak a terrorizmus célpontjává tették Olaszországot

Olaszország csatlakozik az Egyesült Államok terrorellenes koalíciójához Líbiában, és felajánlotta az amerikaiaknak a szicíliai Sigonella légibázist, hogy onnan kiindulva folytassanak bombázásokat. Ez a “felajánlás” azonban nem önként történt: nem volt más választásuk.

Szerdán Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter a parlament alsóházában felszólalva megerősítette; Olaszország felhatalmazást ad az amerikai légierőnek arra, hogy Olaszországból kiindulva hajtson végre légicsapásokat Líbiában a Daes állásai ellen.

Mirko Molteni, ismert katona-újságíró azonban a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a döntés a terrorveszély fokozódásához vezet, hiszen Olaszország közvetlen érintetté válik a tenger túlsó partján zajló háborúban. “A probléma az, hogy a Daes már korábban is megfenyegette Olaszországot terrortámadás elkövetésével, különösen Rómát, mint a katolikus világ fővárosát. Tény, hogy azáltal, hogy Olaszország a koalíció rendelkezésére bocsátja katonai bázisait, közvetlen katonai célponttá válik.” – mondta.

A szakértő szerint a kormány ezen döntése igen hamar le fog számolni az illúzióval, miszerint ‘Olaszország biztonságos hely, ami nem elérhető a terroristák számára’. Ugyanakkor, Molteni megjegyezte; Olaszországnak nem sok beleszólása volt abba, hogy az amerikaiak használhatják-e a szicíliai légibázist. “Ez egy tendenciává válik az utóbbi évtizedekben. 2011-ben a Berlusconi-kormány nem mondhatott nemet Kadhafi Líbiájának lebombázására, amit Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezett. Olaszország rákényszerült arra, hogy szerepet vállaljon egy történelmi hiba elkövetésében, ami Líbia mai instabilitásához vezetett”.

Rozsdapattintás

Molteni szerint a líbiai bombázásoknak most sokkal inkább politikai, mint katonai jelentősége van. A Tripoli központú, Fayez al-Sarraj féle politikai formáció az ország egyedülálló kormányává akarja nyilvánítani magát, de eközben működik egy másik kormány is Tobrukban, ami aktívan harcol a Daes ellen Bengázi térségében.

A szakértő kifejtette, hogy Olaszország katonai hűsége az Amerikai Egyesült Államok irányába a hibás történelmi berögződésekhez ragaszkodáson alapszik, hiszen mindez Olaszország NATO-tagsága miatt történik. “A Szovjetunió felbomlását követően nem volt többé keleti veszély; Oroszország ma már szövetséges a terrorizmus elleni harcban, nem ellenség. A politikai elit azonban ezt nem hajlandó figyelembe venni, és ragaszkodik a hidegháborús berögződésekhez, miközben teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Olaszország nemzetbiztonsági érdekeit.”

Molteni emellett azt mondta, az USA által vezetett koalíció bombázásai a Líbiában működő rivális kormányok közti fokozott rivalizáláshoz vezetnek, ami lehetetlenné teszi az ország stabilizálását.


http://www.hidfo.ru/2016/08/az-amerikaiak-a-terrorizmus-celpontjava-tettek-olaszorszagot/