A drón két rakétával
támadta meg a lázadók táborát az észak-vazirisztáni Dattakhel városban. A
település a helyi felkelők és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez
kötődő külföldi fegyveresek egyik fellegvára.
Az ázsiai ország
egy másik pontján, Pakisztán délnyugati részén fegyveresek szerdán
meggyilkoltak négy egészségügyi dolgozót. A szakemberek a gyermekbénulás
elleni védőoltás beadását végezték.
Pakisztánban ez már a
sokadik eset volt, hogy oltási kampányok résztvevői ellen hajtottak
végre támadást. Az országban - néhány vallási vezető és iszlamista
felkelők fenntartásait követve - több ezernyi szülő elutasítja, hogy
beoltsák gyermekeit. (metropol. hu)
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2014. november 26., szerda
Folytassa Mr. Goodfriend!
Arra a kérdésre, felmerült-e, hogy az ügyvivőt hazahívják, vagy hogy éppen ellenkezőleg, nagyköveti rangba kerüljön, azt mondta: az elnök jelöltje Colleen Bell. Thoma Melia reméli, Colleen Bell jelölését hamar elfogadják a szenátusban, hogy a „nagykövet asszony mielőbb Budapestre utazzon, és André Goodfrienddel együtt a budapesti misszión dolgozzon”.
Devizavisszásságok
Nem lesz
kötelező a forintosítás minden devizahiteles számára, miután Trócsányi
László igazságügyi miniszter múlt pénteken kijelentette, a kormány
széles körű választási lehetőséget hagyott az ügyfeleknek. Így szabadon
dönthetek a devizahitel megtartása mellett azok, akik devizában kapják
fizetésüket, vagy 2020 december végéig lejár a szerződésük, de azok
is, akik jen- vagy VIP-hitelesek. Önmagában már ez kör is ép elég nagy
ahhoz, hogy elborzadjunk: ha a devizahitelek ennyi kárt okoztak a
magyar gazdaságnak az elmúlt években, akkor miért hagyunk ilyen sok
hiteles számára szabad választási lehetőséget. De a kedden elfogadott
törvény még ezen is túl megy, és most már jelentős számú frankhiteles
is a maradás mellett dönthet.
A törvény szerint ugyanis
akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az
eredetileg számítható kamatot, felmentést kérhetnek a forintosítás alól .
Namármost, az MNB adataival számolva lakáscélú hiteleknél mindazok,
akik 2006 decembere előtt vagy 2008 november után vettek fel
frankkölcsönt a kamatokat tekintve mindenképpen rosszabbul fognak járni.
2006 áprilisában például a jegybanki adatok szerint 3,48 százalékon
adták átlagosan a bankok a változó kamatozású vagy legfeljebb 1 éves
kamatfixálású frankhiteleket. Ennek a hónapnak a végén a 3 havi frank
Libor 1,34 százalékon állt, vagyis a kamatfelár 2,14 százalék volt.
Ehhez ha hozzáadjuk a háromhavi forint bankközi kamatot (jelenleg 2,1
százalék), akkor 4,24 százalékos kamatot kapunk a forintosítás után. Ez
pedig 76 bázisponttal magasabb a kezdeti frankkamatnál. Jól látható az
alábbi ábrán, hogy azok a frankhitelesek járnak jobban, akik a
legnagyobb csúcsban, 2007 év eleje és 2008 ősze között adósodtak el.
Ekkor ugyanis a banki verseny miatt a kamatfelárak jelentősen
csökkentek, így a 2,1 százalékos BUBOR-hoz ezt a kisebb kamatfelárat
kell hozzáadni. A forintosítás alapvető kedvezményezettjei, már ami a
kamatokat illeti, az euróhitelesek, míg vesztesei a jenhitelesek. (Jenhitelekkel kapcsolatos hivatalos adatok jelenleg nem érhetőek el sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok részéről)
Igaz ugyan, hogy a svájci frankhitelek felfutásának "dandárja" pont
2007 és 2008-ra esett, ezek a hitelesek pedig jól járnak a
forintosításával, de még így is nagyon sokan lesznek azok, akik
rosszabbul, ezért akár dönthetnek a devizahitelek megtartása mellett
is. Ez pedig nagyon nem jó irány.
Bíró Dalma összeállítása
Amerikai szemmel a közel-keleti átrendez(őd)és
Nem
született megállapodás az iráni atomprogramról folytatott
tárgyalásokon, így meghosszabbították azokat. A bejelentést, amely egy
évvel korábban még válságot jelentett volna, most különösebb aggodalmak
nélkül fogadták. Az Egyesült Államok és Irán kapcsolatában
bekövetkezett változást az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet
megjelenése idézte elő - állapította meg George Friedman, a texasi
székhelyű Stratfor geopolitikai hírszerző és elemző cég elnöke.
A Geopolitical
Weekly című online hetilapban a szerző rámutat: az IÁ ideológiai
szempontból nem sokban különbözik a többi radikális iszlamista
szervezettől, míg azonban az al-Kaida szórványos, bár kiterjedt
terrorszervezet maradt, az IÁ földrajzi entitásként jelent meg
Szíriában és Irakban. Ez a tény nem csak a térségbeli államok
politikájának és egymáshoz való viszonyának az új helyzethez való
igazítását követeli meg, de a regionális hatalmak - közöttük
Törökország, Irán és Szaúd-Arábia - álláspontjának felülvizsgálatát is.
Irakban - Bagdadtól északra és nyugatra - a szunnita IÁ jelentős erőt
képvisel, és fenyegeti Bagdad fennhatóságát, valamint a kurd területeken
folyó kőolaj-kitermelést. Szíriában az IÁ hatása még összetettebb:
egyfelől erősíti Bassár el-Aszad elnök rendszerét, másfelől gyengíti
annak többi ellenzékét.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
Hírfigyelő SzolgálatA szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
A világ túlsó felén is folyik az erődemonstráció
Hadgyakorlaton
vettek részt az 525. vadászrepülő század gépei és hajózói, műszaki
szakemberei Japánban. A vadászbombázó repülőgépek az amerikai
Elmendorf-Richardson légibázisról repültek át Japánba, a Kadena
légibázisra, a november 8-19. közötti Keen Sword hadgyakorlatra.
A Raptorok egyrészt a japán önvédelmi légierő repülőgépeivel együtt hajtottak végre kiképzési feladatokat, másrészt a Szíriával és Afganisztánnal elfoglalt amerikai kormány küldött nehezen félreérthető üzenetet Kínának. Az F-22 Raptorok nemrég hajtottak végre első, éles bevetéseiket Szíria felett, így az amerikai légierő legfejlettebb, hadműveletekben már alkalmazott, ötödik generációs vadászbombázójának számít. Ez a tény további jelentőséget kap, ha a nemzetközi légtérben repülő amerikai felderítőgépek elleni agresszív és veszélyes kínai fellépésre(???), vagy Délkelet-Kínai tenger felségterületi joga körüli vitákra gondolunk.
Magát a Keen Sword hadgyakorlatot 1986 óta rendezik meg. A gyakorlat során tengeralattjárók és felszíni hajóegységek elleni hadviselést, légiharcokat és légvédelmi feladatokat gyakorolnak. Idén 11 ezer katona, tengerészgyalogos és tengerész vett részt a gyakorlaton.
Amerika nyerészkedni akart az ukrán szénkatasztrófán
Ukrajnának nincsenek tervei arra
vonatkozóan, hogy szenet vegyen az Egyesült Államokból, mert túl magas
árakra kaptak ajánlatot. Jurij Zjukov helyettes energia- és szénipari
miniszter elmondása szerint ehelyett Vietnámmal és Ausztráliával
tárgyalnak nagyobb szállítmányokról. Zjukov szerint amikor a nyári
időszakban tárgyaltak az amerikaiakkal, 130 dolláros áron akartak szenet
eladni Ukrajnának, amit már akkor is túl magas árnak találtak, főleg,
hogy a magas ár nem tartalmazná a szállítás és logisztika költségeit.
Most, hogy téli időszak van és Ukrajna az energetikai katasztrófa szélén
áll, az amerikaiak még többet kérnének.
Az ukrán média korábbi jelentései
szerint az ország energetikai hálózata nem rendelkezik a tél
átvészeléséhez szükséges erőforrásokkal. November elején a hőerőművek
teljesítményét 15%-al csökkentették, 19-én reggel pedig két széntüzelésű
hőerőművet le kellett állítani. Porosenko azt követően a médián
keresztül igyekezett meggyőzni az embereket, hogy a problémát hamar
megoldják, mert "a szén könnyen beszerezhető a világpiacról". Éppen csak
azt felejtette el említeni, hogy az ukrán hőerőműveknek nem csak szén
kell, hanem antracit, - egy igen ritka anyag (92-98%-os széntartalom),
ami a világ szénkészletének csak alig több mint 1%-át teszi ki. Emiatt
most Vietnámmal zajlanak a tárgyalások, ott ugyanis az átlagosnál
magasabb arányban van jelen az antracit. Amit szintén elfelejtett
említeni Porosenko, hogy Vietnám maga is Ausztráliából akar szenet
importálni, saját használatra, tehát Vietnámnak aligha vannak fölösleges
készletei. Az antracit beszerzése terén idén télen gyakorlatilag csak
Ausztráliára számíthatnak, mert a lengyelektől nem tudnak szerezni, az
amerikaiak pedig - a szükséghelyzetet kihasználva - drágán akarják adni.
A múlt hét folyamán a Centrenegro
vállalat szállítmányai elkezdtek megérkezni Ausztráliából, év vége előtt
pedig Dél-Afrikából várnak mintegy 320 ezer tonnányi szenet. Az ukrán
energiaügyi minisztérium emellett egy 509 ezer tonnás szállítmánnyal is
számol, amit a Luganszki Népi Köztársaság területéről várnak, orosz közvetítéssel. A hírek szerint Ukrajna ezen felül Oroszországtól is vásárolna 1,3 millió tonna antracitot még év vége előtt.
Tehát a nyugati országoktól segítségre
nem számíthatnak. Az Egyesült Államok ehelyett kihasználja a szorult
helyzetet és a küszöbön álló katasztrófából akar extraprofitot csinálni.
Ha Kijev nem tud megállapodni az
oroszokkal, az azt a veszélyt rejti magában, hogy Ukrajna elektromos
áram nélkül marad egész télen. Porosenko egyébként szintén elrendelte az
energiaügyi minisztériumnak, hogy készítsék fel a hálózatot arra, hogy
végső esetben Oroszországból fognak elektromos áramot importálni.
http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/amerika-nyereszkedni-akart-az-ukran-szenkatasztrofan
Török-orosz gázüzlet, és a dollár kiszorítása
Oroszország és Törökország
megállapodott, hogy a jövőben fokozzák a Kék Áramlat gázvezetéken
exportált gáz mennyiségét, évente mintegy 3 milliárd köbméterre. Az
orosz energiaügyi minisztérium vezetője, Alexander Novak jelentette ezt
be, miután összeült egy orosz-török kormányközi bizottság.
Alexander Novak, energiaügyi miniszter
Az együttműködés fokozásának már voltak
jelei, a Gazprom október elején jelentette be, hogy a két ország
megállapodott a Kék Áramlaton át történő gázexport fokozásáról, akkor ez
évi 16-ról 19 milliárd köbméterre növelést jelentett. A miniszter
bejelentése szerint a 3 milliárd köbméterre vonatkozóan is Törökország
jelentette be igényét, nem a Gazprom tett rá javaslatot. A technikai
részletek kidolgozását a Gazprom jelenleg a török Botas energetikai
céggel együtt folytatja.
A török fél nyilatkozatából azonban más
is kiderült. A kormányközi bizottság döntéseiről vélhetően még idővel
fognak újabb információk előkerülni, mert a gázüzleten kívül azt is
nyilvánosságra hozták, hogy a két ország megállapodott az államközi
üzleti kapcsolatokban a nemzeti valuták előnyben részesítéséről. A
találkozón a felek megállapodtak arról, hogy a közeljövőben kidolgozzák
az erre vonatkozó jogi kereteket. Azt követően a török és orosz
vállalatok az egymás közötti kifizetésekben dollár helyet a lírát és
rubelt fogják használni. A kormányközi bizottság emellett létrehozott
egy munkacsoportot, ami a bankközi együttműködések előkészítését végzi.
A nyilvánosságra jutott kevés információ
alapján okkal gondolható, hogy Törökország nyugat és kelet közti
egyensúlyi politikája idővel változni fog. A Gazprom szeptemberben hozta
hivatalosan is nyilvánosságra, hogy addigra majdhogynem minden ügyfele
aláírta a megállapodást, miszerint a jövőben nem dollár használatával,
hanem rubelben fizetnek az olajért és földgázért. A Gazprom
értelemszerűen nem szokta nyilvánosságra hozni az üzleti titkokat, de
mindebből az információból már sejthető, hogy Törökország rubelben vagy
saját nemzeti valutájában fizet a Kék Áramlaton érkező gázért (vagy a
közeljövőben már abban fog).
Nem lenne meglepő, ha Törökországban
ennek hatására megszaporodnának a látszólag civil, valójában
Washingtonból kézi vezérléssel irányított megmozdulások. Az
Erdogan-kormány éveken át kontroll alatt tartott egy felforgatási
kísérletet, nem egy alkalommal ennek érdekében a közösségi hálók
használatát is korlátozták. Évekkel ezelőtt Törökországban azonnal
tömeges civil megmozdulások kezdődtek, amikor az Erdogan-kormány
bejelentette, hogy kivonul a Nabucco projektből. A tüntetéseknek
természetesen semmi köze nem volt a gázüzlethez, ehelyett korrupciós
ügyekben, stb. történtek kiszivárogtatások, amivel közösségi hálókon
keresztül a kormány ellen uszították az embereket.
http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/torok-orosz-gazuzlet-es-dollar-kiszoritasa
http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/torok-orosz-gazuzlet-es-dollar-kiszoritasa
Maradék-Ukrajna: Nagy Honvédő Háború pedig nem is volt!
Az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottsága elfogadta a nácizmus dicsőítése elleni harcról szóló határozatot.
Csak három állam – az USA, Ukrajna és Kanada szavazott ellene. Az ENSZ Közgyűlés határozata “mély aggodalmát fejezi ki a náci mozgalom dicsőítése kapcsán, bármilyen formában jusson is az kifejezésre: a neo-nácizmus, a Waffen SS egykori tagjai heroizálása, műemlékek és emlékhelyek építése, nyilvános tüntetések megrendezése formájában”. A dokumentum megállapítja azt is, hogy egyre több rasszista jellegű incidens történik szerte a világon.
A “nagyszerű” híren felbuzdulva a kijevi udvar máris közzétette legújabb tézisét:
Nagy Honvédő Háború pedig nem is volt!
Ennélfogva pedig haladéktalanul be is terjesztik már a jövő héten a Rada elé a verdikttervet: az iskolai tankönyvekből és a tannyagból töröltessék el az ezzel kapcsolatos valamennyi eddigi “hazugság”!
UKRAJNA HŐSI HARCA 1939 szeptember elsején kezdődött, az ország felszadadítása pedig a “D” nappal, azaz a normandiai szövetségesi erők partraszállásával kezdődött meg!
Ha pedig valaki azt hinné, hogy ez csak egy tréfa – ki kell ábrándítsuk! A törvénytervezet már a kijevi Rada előtt van, és SÜRGŐSSÉGGEL FOGJÁK TÁRGYALNI!
Maradék – Ukrajnának most ez ugyanis a legnagyobb gondja!
A
“KiberBerkut” nevű hackercsoport pedig feltörte Joe Biden alelnök minapi
gyarmatlátogató küldöttsége egyik magasrangú tagjának a hordozható
adathordozójáról lecsen anyagot. Közzé is tették az interneten.
A közzétett dokumentumok igen magvas része az amerikaiak
“eszközszállítási” listája, és magas rangú ukrán tisztek
megkenegetéséről tanúskodnak.
Az amerikai adófizetők nagyon fognak örvendezni ezek láttán
https://balrad.wordpress.com/2014/11/26/maradek-ukrajna-nagy-honvedo-haboru-pedig-nem-is-volt/
Ha békét akarsz, készülj a háborúra
Az orosz védelmi miniszter
indítványozta, hogy minden helyi kormányzó essen át egy katonai képzésen
az alapvető logisztikai menedzsmenttel és mozgósítással kapcsolatosan,
hogy birtokában legyenek a szükséges gyakorlati tapasztalatnak abban az
esetben, ha egy nagy háború törne ki.
"Azt szeretnénk, ha a megválasztott
is kinevezett helyi kormányzók, polgármesterek és más regionális vezetők
kéthetes képzésnek lennének alávetve a Vezérkari Akadémián, ami a
mozgósításra specializálódna, és mozgósítás idején saját régióik
irányításának módjára." Szergej Sojgu - védelmi miniszter - elmondása szerint "ugyanez vonatkozik a szövetségi vezetőkre és a végrehajtó hatalom vezetőire". A miniszter hozzátette, hogy nem önkéntes programról van szó, az említett képzést elnöki rendelet fogja kötelezővé tenni.
A védelmi miniszter a keleti régiókban
tartott, Vosztok-2014 nevű hadgyakorlatot követően bejelentette, hogy a
helyi kormányzók nem állnak készen egy háború megvívására, mert többen
közülük a gyakorlat idején nem tudták kellő gyorsasággal elvégezni a
tartalékosok mozgósítását.
A Kommerszant üzleti napilap egy meg nem nevezett vezérkari forrásra hivatkozva azt írta, "a
helyi hatóságok gyakran nem értik meg a hadgyakorlatok fontosságát és a
kisujjukat sem mozdítják a parancsok végrehajtására, egyszerűen azért,
mert nem tudják, mit kellene tenniük és hogyan tegyék azt."
Vlagyimir Komojedov (Kommunista Párt),
az alsóház védelmi bizottságának vezetője nyilatkozatában támogatta a
védelmi miniszter kezdeményezését. "Oroszország nem Svájc vagy
Franciaország. Egy nagy ország hatalmas területein a mozgósításnak
különleges eljárásai vannak. A helyi vezetőknek - még ha fiatalok is -
ismerniük kell ezeket az eljárásokat."
Nyár közepén a védelmi miniszter
megszervezte és személyesen felügyelte több mint 400, magas politikai
pozíciót betöltő személy tartalékos tiszti képzését. Az állami Duma 286
képviselője és 72 szenátor is részt vett a programban.
Orosz katonai szakértők szerint a NATO
két éven belül nyílt katonai offenzívát kezdhet Oroszország ellen. Ennek
célja az ország természeti kincseinek megszerzése, amire a nyugati
gazdaságnak szüksége lenne a gazdasági növekedés fenntartásához. A
nyugati médiában és a közéletben látható oroszellenes propaganda egy
újabb nagy háború előszele, amivel a nyugati hatalmak démonizálják az
újabb célpontot és felkészítik a lakosságot az újabb háború
elfogadására.
http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/ha-beket-akarsz-keszulj-haborura
Amerikai dróntámadás Pakisztánban
Egyes
jelentések szerint négy, más értesülések szerint nyolc ember meghalt
szerdán egy pilóta nélküli amerikai repülőgép rakétatámadásában
Pakisztán Afganisztánnal határos, északnyugati törzsi területén.
Portugáliában is kiújulnak a tüntetések
Több ezren tüntettek Portugália
fővárosában, Lisszabonban a kormány újabb megszorító intézkedései ellen.
A portugál kormány ugyanis döntést hozott arról, hogy a válság idején
beiktatott megszorításokat a 2015-ös költségvetésre is alkalmazzák - ami
nem lenne indokolt, mert az ország már májusban kilépett a 78
milliárdos nemzetközi mentőöv programból, amire hivatkozva a
megszorításokat elkezdték.
A megszorítások folytatása a
kormánypropagandával sem összeegyeztethető, a portugál politikusok
ugyanis előszeretettel hangoztatják, hogy már kilábaltak a recesszióból.
Három éven át folytattak megszorításokat a válságra hivatkozva, és
most, hogy a kormány szerint már nincsen válság, a megszorítások
folytatódnak; csökkentenék a béreket, a nyugdíjakat és a segélyeket.
A közszféra dolgozói november 14-én
kezdtek tüntetni Lisszabonban, a tervezett kiadáscsökkentések megtartása
esetére nagyobb szakszervezeti megmozdulásokat helyeztek kilátásba.
Portugália gazdasága a globális pénzügyi
válság idején jutott recesszióba, majd IMF-hitelt vettek fel és az
Európai Unió is "mentőövet" adott a kormánynak, amiért cserébe Brüsszel
által elvárt megszorító intézkedéseket kellett hozniuk, beleértve
adóemeléseket is. Ugyan a "mentőöv" programjának már vége, a portugál
kormány tovább folytatja a szociális háló leépítését.
http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/portugaliaban-kiujulnak-tuntetesek
1989. november 26. Ma negyszázada annak, hogy a stokira felállva önmagunk dugtuk fejünket a MÁSOK ÁLTAL nekünk megcsomózott hurokba.
1989 november 26 – án volt az akkor még Magyar Népköztársaságban a híres – hírhedt “négyigenes” népszavazás.
1989. november 26-án a következő kérdésekről szavazhatott az ország:
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
A négy feltett kérdésből addigra valójában már csak egy maradt. Az első. Az elnökválasztásról döntő kérdés. Az akkori és az azóta eltel 25 esztendő történései is bebizonyították, hogy ez az egy kérdés sem volt döntő jelentőségű. A másik három kérdés pedig a népszavazás időpontjában a “közmegyezés” nyomán már aktualitását is vesztette.
Ám ennek a “négyigenes” népszavazásnak lett viszont egy olyan hozadéka, amely teljes egészében megpecsételte Magyarország és a magyar nép sorsát! (Bár az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik, hogy arról már korábban döntöttek Málta mellett egy hadihajón!)
Ezt a “négyigenes” népszavazást követően vált a voksolást kierőszakoló SZDSZ közismert politikai párttá, és kezdte meg MEGBÍZATÁSA teljesítését. Magyarország szétverését, szétrablását, nyomorba döntését. (Persze hiba lenne csak az SZDSZ “érdemeként” feltüntetnünk az ország elsikkasztását. Az MDF, az FKGP, a KDNP, a Fidesz, és az MSZP ugyanúgy kikarmolta a maga részét a “nemes cselekedetekből”!)
1989 november 26 – án – alig egy hónappal Karácsony ünnepe előtt – csodás karácsonyi ajándékot tett a magyar nép kirablói karácsonyfája alá. A Magyar Népköztársaságot. Szőröstül – bőröstül – mindenestül!
1989
november 26 – án Magyarország önként felállt a stokira, önként beledugta
fejét a gondosan előkészített hurokba. Még majd negyedévig utána ide –
oda mozgolódott, hogy rendesen rászoruljon az a hurok a nyakra!
https://balrad.wordpress.com/2014/11/26/1989-november-26-fejunket-onkent-a-hurokba/
Így gyógyíthatjuk meg a fogszuvasodást a tojáshéj segítségével!
Lyukas
foggal egészen biztosan mindenki küzdött már életében, van, aki
szerencsésebb, de akad olyan is, aki egész életében a fogorvosokat kell
járja. Nézzünk egy nagyon könnyű megoldást, hogyan előzhetjük meg a
fogak szuvasodását.
A tojás héját sokszor haszontalannak
tarjuk, és egy mozdulattal dobjuk a szemetesbe, pedig számtalan dolog
van, amire használhatnánk. Természetes módon erősíthetjük a csontokat,
de kezelhetjük a szuvas fogakat is, hiszen nagyon nagy mennyiségben
tartalmaz kalciumot, és 27 féle ásványi anyagot is. A tojás héjának
ásványi anyag összetétele nagyon hasonlít a fogak felépítésére. Mielőtt
azonban használni kezdenénk a tojás héját, győződjünk meg róla, hogy
semmilyen szerves anyagot nem tartalmaz, és a csirkék nem kaptak
antibiotikumos kezelést.
Így készítsük elő a tojás héját
A tojást mossuk meg, majd főzzük 5
percig, így szüntethetjük meg a héjon található kórokozókat. Hagyjuk
megszáradni, majd bontsuk le a héjat, és kávédarálóban zúzzuk porrá. Ha
szeretnénk minden nap a szükséges kalciummennyiséghez hozzájutni,
együnk egy fél teáskanál porított tojáshéjat. A kalcium D-vitamin
jelenlétében szívódik fel a legjobban, ezért tartózkodjunk minél többet
a napon, és fogyasszunk sok májat.
Fogkrém tojáshéjból
Ha azt szeretnék, hogy megszabaduljunk a
lyukas fogaktól, készítsünk fogkrémet a tojás héjából. Szükségünk lesz
egy negyed csésze porított tojáshéjra, 2 evőkanál szódabikarbónára és 2
evőkanál kókuszolajra. Ízlés szerint adhatunk hozzá néhány csepp
borsmentaolajat. Egy tálkába keverjük jól el a hozzávalókat, majd
tegyük egy jól záródó üvegecskébe, és használjuk a fogkrémet a
megszokott módon.
Miért jó a tojáshéj?
- összetétele hasonló a csontok és fogak felépítéséhez
- magnéziumot, foszfort, szilíciumot, nátriumot, káliumot, vasat, ként és más esszenciális ásványi anyagokat tartalmaz
- nagyon hasznos a gyerekek számára, mert a szervezet megköti a kalciumot, és segíti az egészséges csontszövet kialakulását
- ha rendszeresen beillesztjük napi étrendünkbe a tojáshéjat, megelőzhetjük a vérszegénységet
Twice
Szerbia még év vége előtt megkezdi a Déli Áramlat építését
Szerbia a tervezettnél korábban megkezdi
a Déli Áramlat elsődleges szakaszának építését - kedden Szlavjenko
Terzic, az ország moszkvai nagykövete bejelentette, hogy a projektet
vélhetően Bulgáriában is megvalósítják, így nem kérdéses, hogy a
vezetékhálózat Szerbiában folytatódik, ahol elágazik majd: egyik ága
Magyarországon át Ausztriába, másik ága Magyarországon át Szlovéniába és
Olaszországba halad tovább.
Szerbia ezen felül megkezdi a horvát leágazás alapozását is, ami jelenleg tervezési fázisban van.
Terzic
szerint Szerbia még év vége előtt megkezdi a Déli Áramlat építését, és
olyan gyorsan haladnak majd a munkálatokkal, amennyire lehet. A Déli
Áramlat nemzetstratégiai minősítést kapott Szerbiában, és mostanra
minden, a projekt megkezdéséhez szükséges szerződést megkötöttek. Terzic
elmondása szerint mindennel készen állnak, éppen csak bulgáriai
szomszédjaikra várnak, hogy ők is végleges döntést hozzanak. Bulgária
jelenleg elutasítja a Déli Áramlat projektet. Ez a vélemény azonban
gyakorlatilag havonta változik, attól függően, hogy Brüsszel épp mekkora
nyomást gyakorol a bolgár kormányra. Terzic szerint a projekt végleges
megvalósításáról akkor születhet döntés, ha Brüsszel és Moszkva
megállapodásra jut ezügyben, mert Brüsszel folyamatos nyomásgyakorlással
próbálja ellehetetleníteni az építési munkálatok megkezdését.
A Gazprom amiatt kezdett a Déli Áramlat
projekt tervezésébe, hogy diverzifikálja a gázexportot Európába. Az
ügynek senki által ki nem mondott politikai és gazdasági vonatkozásai is
vannak; abban az esetben ugyanis, ha az orosz gáz csak egy vagy két
vezetékrendszeren keresztül jut el Európába, az egy-egy ország pozícióit
olyan mértékben erősítheti, hogy az európai erőegyensúly felborulhat
miatta. Az ukrán konfliktus során a Jobb Szektor azzal fenyegetőzött,
hogy ha a kijevi kormány nem hajtja végre a követeléseit, szabotálni
fogja az országon keresztülhaladó gázvezetékeket. Egy ilyen lépés egész
Európa energiaellátását veszélyeztetné. A nem kellő mértékű
diverzifikálás kormányok esetében is igen nagymértékű zsarolási
potenciállal bír, az ukrán helyzet emiatt is kényes kérdés az európai
országoknak. Kijev dönthet az Európába irányuló gáztranzit blokkolása
mellett is, ha a kormányok hozzáállását nem tartja megfelelőnek. Mivel
nincs tucatnyi alternatív útvonal, egyetlen szakasz kiesése is gondokat
okozna az energiaellátásban. A Déli Áramlat megépítése egy ilyen eset
megismétlődésének valószínűségét csökkenti.
A Gazprom a Déli Áramlatot a
Fekete-tengeren, Dél- és Közép-Európán keresztül építi meg. Az első
építési munkálatok 2012 decemberében kezdődtek, a gázszállítás
megkezdése pedig 2015 végére várható. A hálózat várhatóan 2016-ra ér el
Ausztriáig, teljes kapacitású működését pedig 2018-ban kezdi meg.
http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/szerbia-meg-ev-vege-elott-megkezdi-deli-aramlat-epiteset
Repül a fűcsomó… “Optimalizált” libalegelő a Fradi – pálya
Három hónap alatt tropára ment az FTC-stadion talaja. Pedig a kivitelezők tökéletes gyepet ígértek.
A múlt keddi, Magyarország–Oroszország barátságos focimeccs után mindkét szövetségi kapitány megjegyezte: nehéz talajon zajlott a küzdelem. Az aréna átadása óta nem volt fagy, nem volt özönvíz, nem mondhatni, hogy az időjárás a felelős.
Hát akkor ki/mi? Ezt próbáltuk kideríteni, de választ sehonnan nem kaptunk (az üzemeltető Lagardère Unlimited Stadium Solutions Kft. speciel egy hete ígérte: hamarosan…). Mondjuk, ekkora blama után mi is inkább hallgatnánk.
Fürjes Balázs kormánybiztos az átadáskor még azt mondta: a gyep az egyik legmodernebb technológiával készült. A Groupama Aréna honlapján pedig konkrétan azzal büszkélkednek, hogy egy gyepneveléssel foglalkozó skót laboratórium vizsgálatai alapján választották ki a megfelelő talajtípust, amit kifejezetten Budapest, azon belül is a stadion környékének időjárási viszonyaihoz optimalizáltak. „Így a fű sokkal jobban bírja a megterhelést, nem szakadnak ki belőle darabok”.
De igen, kiszakadnak. Valami hiba csúszott a kivitelezésbe. Nem baj, zajlanak a stadionépítések, lehet gyakorolni. Meg a felesleges anyagokat szépen hazavinni.
240 millió forintba került
Az
eredeti talaj elszállításával, munkálatokkal, anyaggal, kivitelezéssel
együtt manapság átlagosan 120 millió forintba kerül egy-egy NB I-es
játéktér (15 ezer forint/négyzetméter).
Ez a Fradi stasionja esetében dupla összeget emésztett fel.
(Bors)
Donbassz: “laza” miliciák
Észak – Donbasszban a jelek szerint kizárólag a lakosság sanyargatásában és irtásában merült ki tegnap a délután és a késő este közötti időszak valcmanista ténykedése.
Este 11 óra körüli időpontban Sztancija Luhanszkaja környékén felállított latortüzér ütegek lődöztek Luhanszk külvárosaira. Ugyanezt tették Novoajdar közelében is.
Fél éjfélkor a népköztársaságiak “Grad” ütegei nyitottak tüzet a Gyjebalcsevo és Csjernuhino környéki latorállásokra.
A megpiszkált pribékek pedig erre válaszul Verguljevkát kezdték lőne Gyjebalcsevoból.
Kirov tegnap délutántól egészen éjjel kettőig folyamatosan a valcmanisták célterülete volt. A jelentések szerint több tucatnyi városlakó esett áldozatul a kijevi barbarizmusnak. A fél város romokban – lángokban.
Donyeckből a tegnapi nap eseményeiról szóló jelentés azt emeli ki, hogy az utóbbi hónap legkegyetlenebb tüzérségi tüze zúdult a városra, további súlyos infrastruktúrális károkat okozva. Egy helyi járatú autóbuszt talált el tegnap egy latorgránát. Két utas a helyszínen meghalt.
A harctéri jelentések a felsoroltakon kívül nem emelnek ki egyéb más helyszíneket az összecsapások közül, megjegyezve, hogy a “megszokott halyeken” is voltak összecsapások.
Összességében véve éjjel két órától viszonylagos csend lett – van Donbasszban. A Bal-Rad információs csatornáitól érkező elemzések szerint a népköztársasági erők mindössze néhány helyen mértek tüzérségi válaszcsapásokat, ám támadó jellegű tevékenységet seholsem folytattak. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a milicia felszereltsége és létszáma alapján akár megsemmisítő csapást is képes lenne mérni a valcmanista hordára.
A kijevi udvar pedig ismét a “vájtfülű” világ nevetsége tárgyává vált. A negyvenezer Donbasszban tartózkodó, és Kijev ellen fenekedő rettenetes orosz haderőről és annak készülődéséről előadott hazugságaikat kénytelenek voltak annak tarthatatlansága okán hét és fél ezres létszámra redukálni. Tegnapra ez is túlzónak bizonyult, ezért aztán előálltak a Donbasszból hazafelé vonuló orosz hadsereg meséjével. (Meg kellene ugyanis tudni magyarázni, hogy hol is van, és mit is csinál a csak Kijev által vizionált félelmetes armada. Amit még az EBESZ mindenféle kereső – kutató eszközökkel felszerelt mefigyelői sem láttak.)
A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kormányai ugyanakkor tegnap javaslatot fogalmaztak meg nyugati és orosz békefenntartó erők Donbasszba vezényléséről. Nyilvánvaló, hogy ez az elgondolás az atlantista latrok ínyének nem tetszik. (A CSAK nyugati “békefenntartók” már igencsak kedvükre való lenne, de hát az meg nem kivitelezhető.)
Informátoraink szerint a diplomácia ténykedés és a miliciák jelenlegi csendessége a “mi mindent megtettünk – de minden hiábavaló volt!” állapota lehet, ami egyfajta megelőző állapot.
Hogy mit előz meg?
Erre talán hamarosan választ kaphatunk. (Mindenestre a közeljövőben esedékes egy Putyin – Nyalókakirály randi!)
https://balrad.wordpress.com/2014/11/26/donbassz-laza-miliciak/
Ma délelőtt Nyalókakirály latorsereglete némi éjszakai pihenőt követően ismét vad dühvel kezdte lőni tüzérséggel Donyecket.
Avgyejevkától és Peszokból lövik sorozatvetőkkel és ágyúkkal a város északi és északkeleti kerületeit. Az avgyejevkai latrokat a milicisták tüzérsége támadja.
Intenzív tüzérségi tűz alatt állnak Donyeck “Kujbisev” “Kijev”, Szpartak”, “Lenin” és “Petrovszkij” kerületei. Délig összesen nyolc civil haláláról érkeztek jelentések Donyeckből.
A város repülőterét “Grad” – vetőgépekkel lövik Peszki irányából, de ugyanebből az irányból lövi a valcmanista latortüzérség Donyeck “Putyilov” kerületét is.
Krasznogorovka és Tonyenkoje környékén újabb és újabb latortüzér – ütegek tűntek fel ma délelőtt, amelyek éppen “berendezkednek”!
Orlovkát és Adminposzjelok településeket gyújtógránátokkal lövik a zsoldosok.
Gorlovka alig egynapi szünet után ismét valcmanista ostromot él át.
A Jenakijevo déli védelmi ívét szintén lövi a latortüzérség. Két népfelkelő megsebesült.
Ebből a védelmi ívből viszont a népköztársaságiak tüzérsége veri a Gyjebalcsevo környéki banditákat.
Olhovatkánál aknavetőkkel és vállról indítható rakétagránátokkal semmisítettek meg egy latorposztot. A beszámoló szerint itt legkevesebb hat lator harapott aszfaltba.
Krasznogorovka és Berjozovo zsoldosállásait tarackokkal lötte ma délelőtt a milicia tüzérsége.
Dokucsajevszk irányába viszont egy viszonylag erős népköztársasági alakulat indult délben. Ezer fő, 15 harckocsi, 20 egyéb páncélozott jármű és tüzérségi lövegek, valamint egy “Grad” – üteg. Információnk a társaság céljait illetően nincsenek.
Novotroickoje és Nyikolajevka térségéből a népfelkelők sorozatvetőkkel lövik a pribékeket, azok viszont ugyancsak sorozatvetőkkel lőtték ezt megelőzően Jelenovkát. A városban négy civil meghalt a támadás következtében, három pedig súlyosan megsebesült.
Orlovo – Ivanovka latorjai a Sztozskovo és Petropavlovka környéki milicista állásokat lőtték tüzérséggel. Két milicista elesett.
Nyikisinonál reggel nyolc órakor kissé “rakoncátlankodta” valcman bérgyilkosai, de kilenc órára lehiggasztotta őket a milicia. De most legalább engedélyt kértek elhullott hordatársaik összeszedésére. A milicisták hat vagy nyolc egyed begyűjtését tapasztaltál.
Kamenykánál reggel erősen kezdtek a bérgyilkosok, de délre lezsibbadtak. Ebben szerepet játszhatott a népköztársaságiak tüzérsége is. Bár két milicista is elesett az ottani összecsapásban, és odaveszett egy “Ural” is.
Krasznyij Partizán térségében a népköztársaságiak rohamcsapattal támadták a pribékhordát. Állítólag “fölöttébb eredményesen”
Luhanszk környékén délelőtt csendes volt a táj. A kijeviek ÖT BEVONULÓ OROSZ KONVOJT vizionáltak ismét a környéken, amelyben nyolcvan harckocsit is látni véltek.
Trehizbenki, Krjakovka és Frunze környékein tüzérségi párbajok vannak. Szcsasztyje környékéről a latortüzérség a Veszjela Gora – hegy milicista tüzérségi állásait kezdte lőni délelőtt, án helyzeti hátrányuk hamarosan megmutatkozott.
Sztanyicja Luhanszkajánál megmerevedett a front. Zajlik a lőszerpocsékolás, de egyik fél sem bír a másikkal.
Nyalókakirály banditái egész délelőtt sorozatvetőkkel lőtték Verhnyjaja Olhovát, Makarovot és Nyizsnyjetoplojét.
Mariupol környékén viszont néhány helyi gazda döntött úgy, hogy kihasználva a nyugalmat, szántogatnak egy kicsit.
https://balrad.wordpress.com/2014/11/26/novorosszija-mariupol-kornyeken-egyes-gazdak-folytatjak-a-szantast/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)