Migráció mint csodafegyver

A 20-adik század csodafegyvere az atombomba volt, a 21-ediknek a mesterséges népvándorlás. Lényege: szegény Dél és Délkelet foglald el, vedd el és ülj bele a készbe ami a dőzsölő Nyugaté.
Hogy jött létre ez a helyzet?
1. A Dél és Délkelet túlnépesedett - ezt területe már nem tudja eltartani, s a "felesleges rész" kirajzik. Vagy végtelen háborúk űzik el népeiket.
2. A kolonializmus eltörlése korán történt - az infrastruktúra felépítése előtt.
3. A törzsi háborúk lényegében megszűntek.
4. A modern és ingyenes gyógyszerek következtében a gyermekhalandóság nagysága lecsökkent.
5. Az általános nyugdíjrendszer hiánya miatt a családokban sok gyermek kellett az öreg szülők eltartásához.
6. A mobil-telefonok gyors elterjedése megismertette a tömegeket a fényezett gazdag Nyugattal és ez, mint "ígéret földje" elementáris vonzást gyakorol.
7. A világ háttérhatalma felismerte a migráció óriási lehetőségét az európai nemzetállamok megroppantására és az Európai Egyesült Államok megteremtésére, melyek eddigelé igencsak akadoztak.
8. A háttérhatalomnak hirtelen került elég pénze áttételesen megindítani a tömeges migrációt, s annak célirányt szabni.
9. Az új népvándorlás sikeréhez egy világvallás szélsőséges csoportja adja az ideológiai alátámasztást és motivációt, mely fanatizmust ad a migrációs tömegeknek és mert mindig harcosan keresztényellenes volt.
10. A Nyugat mely 200 éve mindent megtett saját elvi alapjainak a 2000 éves Kereszténység diszkriminálására, aláásására, és rejtett vagy nyílt üldözésére - mára már csak valami szublimált humanizmus elveibe kapaszkodik görcsösen, amellyel a küszöbönálló konfrontációban sem azt, sem magát nem fogja tudni megtartani.

A történelem azt bizonyítja, hogy ha egy társadalom elérkezvén hatalma csúcsára, kiváltságos helyzetét, gazdagságát önmaga kedvtelésére, az élet gyönyöreinek habzsolására, s mások egyre nagyobb kizsákmányolására fordítja, akkor menthetetlenül az atomizálódás, a szétesés, és a pusztulás újtára csúszott. Ez volt a végzete az ókori Új-babilóniai birodalomnak, a Görög-Római világhatalomnak és a hatalmas Karthágónak.
Karthágó a Föníciaiak által alapított gazdag kereskedő város volt Észak Afrikában, mely erős birodalommá fejlődött. Kora másik nagy hatalmával, Rómával versenyzett s három háborút is vívott. Volt amikor a híres Hannibál modern "harci elefántjaival" Róma kapui előtt állt - s végül mégis vesztett. Kereskedői megunták a hadsereg drága tartását - élni akartak és nem háborúzni. Karthágót hármas fallal vették körül - és biztonságban érezték magukat. Scipio, a római hadvezér, seregével nem a falak ellen indult, hanem a kikötőben szállt partra. Végül is Karthágó örökre elpusztult. Romjai Líbiában turista látványosság.
Nyugat ma csodafegyvereiben bízik az atom, a biológiai, és kitudja még milyen elektronikus vagy sugár-fegyverekben s legyőzhetetlennek tudja magát. Hadseregei fenntartását, különösen az európaiak, drágának és fölöslegesnek tartják, mert sokba kerül, s mindez dőzsölésük és kedvteléseik rovására megy s elhanyagolják.
Vakságukban nem látják, hogy a népvándorlás fegyvertelen hódító hullámai ma is a tengeri kikötőkön át érkeznek, lélekvesztőkön és gumicsónakokon.

Megoldás lehetne: visszaküldeni a többséget kiindulási pontjaikra. Ellátva őket a fenntartásukból megspórolt összegből. Megtérni a Nyugatot eddig megtartó megújított Kereszténységhez, mely képes erős társadalomban összefogni az egyedeket és népeket.
A kirajzott tömegek ne a készbe akarjanak beülni, hanem teremtsék meg a maguk élhető és fejlődő társadalmát. Ehhez Európa segítséget és szakértelmet tud adni!

Prof. Dr. Pungur József
volt afrikai tanár

(E-mail-ben jött)

A spanyol „szájpecek törvény” első áldozata – pénzbírság a facebookos beszólásért

Akik esetleg lemaradtak a hírről júliusban, Spanyolországban új törvényt fogadtak el a gyülekezések és tüntetések szabályozásáról. A köznyelv által Ley de Mordaza-ként, magyarul „szájpecek” törvényként emlegetett törvény durván sérti a gyülekezési jogot és a szólás szabadságát.

Tilos a flashmob, vagy bármely spontán tüntetés a spanyol parlament, a kongresszus vagy a szenátus előtt. Az új jogszabály szerint a tüntetésekkel kapcsolatos információk közösségi médiában való megosztása terrorista cselekménynek minősülhet. Sőt, a törvényalkotók még ennél is tovább mentek. Terrorizmusnak tekinthető akár a tüntetésről szóló website-ok megtekintése is, még akkor is, ha az oknyomozás céljával történik.

Tilos lefényképezni egy rendőrt és megosztani képét a közösségi médiában, ha a posztolt fotón szereplő rendőr éppen erőszakot követ el egy tüntetővel szemben, akkor életbe lép az amúgy pofátlanul magas 30.000 eurós szankció. (TransIndex)

Ennek az új törvénynek esett áldozatul Eduardo Díaz, aki „lógósnak” nevezte a helyi rendőrséget a Facebookon, mire annak, mármint a rendőrségnek képviselői néhány órán belül megjelentek ajtaja előtt a kiszabott bírsággal.

A sokak által vitatott új spanyol törvény értelmében egy Facebook komment miatt pénzbírsággal sújtott Eduardo Díaz éles kritikával illette a nemrég életbe lépett törvényt, mivel az súlyosan sérti a szólás szabadságát.

A 27 éves Tenerife-i Eduardo Díaz az El Mundo nevű lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a komment, amit polgármestere Facebook oldalán fűzött ahhoz a döntéshez, ami szerint a helyi rendőrség új, a réginél nagyobb központi épületet kap, csupán „kritika volt, nem sértés”.

„Az a benyomásom, hogy el akarják hallgattatni a kritikus véleményt megfogalmazó állampolgárokat,” mondta a lapnak.

A spanyol állampolgárok biztonságát védeni hivatott törvény július 1-én lépett életbe, miután a parlamenti többséget élvező kormánypárt, a többi párt és civil szervezett hangos tiltakozása ellenére megszavazta.

A törvény szerint bizonyos törvénysértésekre akár 600 000 eurós büntetés is kiszabható, például, ha valaki engedély nélkül tüntet a parlament előtt, engedély nélküli tüntetésre buzdít az Interneten vagy tiszteletlenül viselkedik egy rendőrrel.

Július 22-i kommentjében Mr. Díaz azt sérelmezte, hogy miért használják a közpénzeket egy új rendőrőrs megépítésére Güímar városában, amikor a helyi rendőrség nem egyéb, mint egy „falka lógós”. Az érintettek, rácáfolva a kritikára, hat órával a komment megjelenését követően már meg is jelentek Mr. Díaz otthona előtt, hogy átadják neki a 100 és 600 euró közötti bírságról szóló értesítést.

„Nem gondolom, hogy sértegetni kell a rendőröket és nem viselkednék tiszteletlenül velük, de adófizető állampolgárként, azt gondolom, hogy jogom van kifejezni a véleményemet a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatban,”

mondta Eduardo Díaz, hozzátéve, hogy továbbra is kritikus lesz a hatóságokkal szemben a közösségi médiában.

A kormánypárt szerint ellenben az új törvénynek köszönhetően „a tüntetések a jövőben szabadabbak lesznek, mert így megvédhetik azokat az erőszakos elemektől”.

Miguel Ángel Soto, a Greenpeace szóvivője szerint azonban a törvényt azért találták ki, hogy

„elhallgattassák azokat, akik kritikát fogalmaznak meg az uralkodó párttal szemben, illetve hallatják a hangjukat a korrupció, a társadalmi juttatások csökkentése, a polgárjogok megnyirbálása és a közszolgáltatások privatizációja eredményeként kialakult társadalmi, környezeti és gazdasági válság miatt”.

Forrás: telegraph.co.uk

http://idokjelei.hu/2015/08/a-spanyol-szajpecek-torveny-elso-aldozata-penzbirsag-a-facebookos-beszolasert/

Közép-Európa közös erővel kell fellépjen a népvándorlás ellen

Ausztria és Csehország az egyre fokozódó illegális bevándorlás miatt megállapodott a határvédelem megerősítéséről és a közös határőrizet felállításáról. A két ország közös határ menti járőrszolgálatot szervez.

Milan Chovanec cseh belügyminiszter és Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter hétfőn személyes megbeszélést folytatott, amit közös sajtótájékoztató követett. Mikl-Leitner szerint a közös járőrszolgálat illegális bevándorlók után kutatva figyeli majd a teljes határszakaszt, és erre a bevándorlással járó fokozott kriminalitás miatt egyre nagyobb szükség van. A közös járőrszolgálat egyben a határ menti régiókban a szervezett bűnözés visszaszorítását is szolgálja. Az osztrák belügyminiszter tehát elismeri, hogy a tömeges bevándorlás által érintett területeken radikálisan megnőtt a bűnelkövetések száma.

Chovanec szerint Csehországban már ezresével számolják a papírok nélkül, azonosíthatatlanul érkező illegális bevándorlókat, miközben Ausztria tízezresével számolja őket. A cseh miniszter szerint Prága készen áll arra, hogy további segítséget nyújtson a magyar kormánynak a déli határon át zajló népvándorlás leállítására, mert a szerb-magyar határon át érkező emberáradat egy része Csehországon át vonul tovább, és a lakosság biztonságérzete emiatt drasztikusan csökkent.

Az ENSZ adatai szerint idén eddig 137 ezer bevándorló érkezett a Földközi-tengeren át Európába. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint akár 300 ezer illegális bevándorló is érkezhet Magyarországra év végéig. A baloldali liberális propaganda ellenére minden térségi országban az látható, hogy az illegális bevándorlók érkezésével nő a kriminalitás, a lakosság biztonságérzete drasztikusan csökken, miközben a bevándorlók a határ mentén komoly gazdasági károkat is okoznak. Kovács szerint “sok olyan állítás beigazolódott, amivel a választók elsöprő többsége egyetért”.

Közép-Európa közös erővel kellene fellépjen a népvándorlás leállítása érdekében, mert az Európai Unió döntésközpontjait továbbra is olyan személyek kis, elszigetelt csoportjai jelentik, akik a liberalizmus és multikulturalizmus képviseletében inkább nem néznek ki az ablakon, minthogy beismerjék az elmúlt évtizedek uralkodó ideológiájának bukását. Az illegális bevándorlás elleni radikális fellépés a múlt századról ránk maradt utolsó bukott ideológiával való leszámolás próbája.

http://hidfo.ru/2015/07/kozep-europa-kozos-erovel-kell-fellepjen-a-nepvandorlas-ellen/

Az otthon erőt ad: Letisztul végre az európai politika?

A brit kormány rendkívüli találkozót hívott össze, miután kétezer illegális bevándorló rohanta meg a Franciaországból Angliába induló vonatokat a Calaisban kezdődő csatorna-alagúton.

A migránsok Calais területén próbáltak meg bejutni az Anglia felé induló vonatokra, és a bevándorló-helyzet mostanra olyan méreteket öltött, hogy az Anglia és Franciaország közti vonatközlekedés ellehetetlenül miatta. Észak-Franciaország és Délkelet-Anglia tömegközlekedésén kaotikus állapotok uralkodnak, és az utakon is komoly torlódások alakulnak ki a migránsok tömegei miatt. A brit kormányra fokozott nyomás nehezedik, emiatt a napokban bejelentették, hogy további 9 millió eurót különítenek el a vasúti csomópontok biztonságának szavatolására. Az Egyesült Királyság az utóbbi hónapok során közel 4 millió euróval támogatta a csomópont biztonsági őrizetét, mivel a csatorna-alagutat kezelő Eurotunnel vállalat azzal vádolta a brit kormányt, hogy nem tesz elegendő ellenintézkedést a helyzet normalizálása érdekében.

Nem csak a tömegközlekedést bonyolító cégek részéről éri kritika a kormányt, hanem a közvélemény is egyre inkább ellenük fordul. Sokan arra hívják fel a figyelmet, hogy ebben a helyzetben már a kormány önmagában fellépése nem elég, ehelyett Franciaországra kellene fokozott nyomást gyakoroljon, hogy saját területein radikálisabb fellépést mutasson a népvándorlással szemben.

A francia és brit kormány folyamatos egyeztetéseket folytat a helyzet kezeléséről, és jelenleg kialakulóban van egy olyan megegyezés, miszerint az afrikai migránsokat egyszerűen visszaküldik Afrikába. Arról azonban nincs egyetértés, hogy mindezt hogyan valósítsák meg. A közvélemény radikális fellépést vár el, de a kormányok nem akarnak erőszakos deportálás jellegű akciókat végrehajtani, mert sokan továbbra is ragaszkodnának a multikulturalizmus sikerességének látszatához.

A helyzet mostanra odáig fajult, hogy Calais környékén több, spontán kialakult menekülttábor működik, ahol évek alatt összegyűltek az illegális bevándorlók. Elgettósodott területek alakultak ki, mert továbbutazni nem tudnak, személyes irataik nincsenek, letelepedni nem tudnak, a kormány pedig nem meri erővel felszámolni a spontán kialakult migráns-gettókat. Az itt összegyűlt bevándorlók időnként egy-kétezres tömegben megindulnak a csatorna-alagút bejárata felé, és megpróbálnak betörni a vonatállomásra. Szerdán történt egy újabb ilyen tömeges betörési kísérlet, melynek során egy bevándorló is életét vesztette.

A brit kormány mindeddig nagyon elővigyázatos volt annak kapcsán, hogy ne a franciákat okolja a kialakult helyzetért. A választók részéről azonban egyre nő a nyomás, és ha a kormány nem, az ellenzék minden bizonnyal kihasználja az adódó lehetőséget. A UKIP (brit függetlenségpárt) nyilvánosan is kijelentette, hogy Franciaország felelős a népvándorlás miatt kialakult közlekedési káoszért. Nigel Farage szerint a brit hadsereg kellene beavatkozzon még a határ francia oldalán, ahol a francia hatóságokkal közösen kellene ellenőrizzék az Anglia területére induló vonatokat.

Franciaország és az Egyesült Királyság mostanra egy sor megállapodást kötött, ami meghatározza, milyen protokoll mentén működhet a brit határőrség Franciaország területén, ez ugyanis mindennapi kérdéssé vált. Egyelőre a határőrség gyűjti össze az ezerszámra érkező migránsokat, és visszaviszik őket a csatorna-alagút vonatállomásai körül kialakult menekülttáborokba. A helyzet azonban egyre éleződik; a migránsok egy része többszöri, egyre elkeseredettebb próbálkozásokat tesz arra, hogy bejusson az Angliába induló vonatokra, így a tettlegességtől sem riadnak vissza. Hétfő éjjel újabb betörési kísérlet történt, melynek során több mint kétezren ostromolták meg a vonatállomás körüli kerítést. Eközben a lakosság egyre inkább követeli a kormány radikális fellépését, ami a spontán menekülttáborok hadsereg általi felszámolását és a migránsok tömeges deportálását jelentené.

A szélsőséges helyzet hatására az európai kormányok szembe kell nézzenek azzal a ténnyel, hogy a multikulturalizmus ideológiája többé nem fenntartható, a lakosság elementáris erejű nyomásgyakorlása mindinkább összeroppantja a kormányok ideológia-alapú bevándorlás-politikáját. Vannak olyan európai kormányok, melyek ezt akadálynak és problémának tekintik; a britek és franciák egyelőre láthatóan próbálják elkerülni a radikális megoldásokat. Vannak azonban olyan európai kormányok, melyek kezdik felismerni a helyzet adta lehetőséget; a lakosság elementáris erejű elvárásai nekik nem feltétlen leküzdendő probléma; sokkal inkább egy lehetőséget jelentenek arra, hogy a kormány újra legitimálja önmagát, és a nép akarata előtt meghajolva újraépítse támogatottságát.

A bevándorlás-probléma ebből a szempontból egy mérföldkő az európai politikában; a kormányok megtapasztalják az otthon erejét, és elkezdik felismerni, hogy stabil kormányzás csakis a nép támogatásával elképzelhető. A migráns probléma letisztítja az ellentéteket, és színvallásra kényszerít valamennyi pártot arra vonatkozóan, hogy kinek az oldalán állnak; a nép oldalán foglalnak állást, vagy inkább a társadalom ellenében próbálnák fenntartani hatalmukat?

http://hidfo.ru/2015/07/az-otthon-erot-ad-letisztul-vegre-az-europai-politika/

Brit belügyminiszter: bevándorlók jutottak át Angliába

A franciaországi Calais közelében táborozó migránsok közül “néhányan” átjutottak Angliába az elmúlt napokban, de a brit és a francia kormány fokozza erőfeszítéseit a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő Csatorna-alagút biztonságának garantálására – mondta szerdán a brit belügyminiszter.

Theresa May a brit kormány rendkívüli események idején összehívott tanácskozó testületének (COBRA) szerdai ülése után a BBC-nek nyilatkozva nem árulta el, hogy pontosan hány bevándorlónak sikerült a vasúti alagúton át elérnie az angol partot azon több ezer migráns közül, akik az elmúlt napokban megpróbáltak bejutni az alagútba.

A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap online kiadásának szerdai értesülése szerint azonban a brit hatóságok 148 embert fogtak el Folkestone városában, az alagút angliai termináljának közelében; a lap szerint ez az eddigi rekord. A The Times úgy tudja, hogy az elfogott migránsok azonnal menedékjogért folyamodtak. A brit belügyminiszter a COBRA-értekezlet után ezt közvetve elismerte, kijelentve: “bárki nyújtson is be menedékkérelmet”, azt a brit hatóságok a szokásos ügymenetnek megfelelően bírálják el.
Theresa May szerint azonban London a hangsúlyt a Csatorna-alagút franciaországi végének biztonságára helyezi, annak érdekében, hogy az ott összegyűlt migránsok “ne is próbálkozhassanak” az átjutással a brit oldalra. Alig burkoltan bírálta az alagutat üzemeltető Eurotunnel társaságot, kijelentve: a cégnek is “megvannak a feladatai” az alagútban közlekedő vasúti szerelvények biztonságának biztosításában.
A Eurotunnel szóvivője ugyanakkor indulatosan visszautasította a közvetett bírálatot, mondván: a probléma megoldása kormányzati feladat, de “úgy tűnik, hogy ez meghaladja a brit és a francia kormány erejét”.
Richard Burnett, a brit közúti fuvarozók szövetségének vezérigazgatója szerdán arra szólította fel a francia kormányt, hogy hívja segítségül a francia hadsereget a Csatorna-alagút francia oldalán kialakult válságos helyzet rendezésére. Burnett szerint ugyanis a francia rendőrség kapacitásai ehhez jól láthatóan elégtelenek.
Arra a kérdésre, hogy a brit hadsereget nem lehetne-e bevetni a probléma megoldására, Theresa May belügyminiszter kitérően kijelentette: a brit kormány most elsősorban a Csatorna-alagút franciaországi bejáratának védelmére tervezett biztonsági kerítés felépítésére összpontosít.
London összesen 7 millió fontot (3 milliárd forintot) különített el a 2 kilométeres kerítésrendszer kialakítására. Az építkezés célja, hogy a Calais közelében összegyűlt – becslések szerint 3-5 ezer – migráns ne tudja megközelíteni az alagút bejáratát, illetve a járműszállító vasúti szerelvényekhez sorban álló kamionokat és személygépkocsikat.
Az építkezéshez azokat a biztonsági kerítéselemeket használják, amelyekkel a NATO tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozójának helyszínét is elkerítették a külvilágtól.
A Calais környékén kialakult válságos helyzet következményeit a brit gazdaság is megérzi. Egyes becslések szerint a brit exportcégeknek naponta 750 ezer font (330 millió forint) kárt okoznak a rendszeressé vált fennakadások a Csatorna-alagút forgalmában.
(MTI)

Bal-Rad komm: Őfelsége Kormánya berkeiben a hírre-miszerint néhány migráns bejutott a szigetországba-beállt a para! Első ijedelmükbeben össze is röffentették a rendkívüli események idején összeröffentendő tanácskozó testületet a “COBRA”-t! És máris kerítést csinálnak oda, ahová csinálni kell. (Second hand kerítés lesz, de megteszi az is!) A franciák meg küldik a rendőröket százszám! És az őshonos népek nem sivalkodnak a kerítés gondolatától. Nincs hír régészek meg nemzetközi jogászok meg állatvédők, meg jogvédők rugózásáról a dolog miatt.

Zsidó fürdő nyílik a budai Várban

Hétfőtől tárlatvezetés keretében már látogatható lesz a budai Vár pincerendszerében az a középkori zsidó fürdő, amelyet nyolc évvel ezelőtt tártak fel.

Augusztus 3-tól tekinthető meg tárlatvezetésekkel a budai Vár 13. századi zsidó fürdője, melyet nyolc évvel ezelőtt tártak fel. A budai Vár nyugati pincerendszerében található, rituális zsidó fürdő, azaz mikve a nagyközönségtől mindeddig el volt zárva, de a földalatti tárlatvezetés ezentúl a fürdőt is útba ejti.

A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint a feltárt és felújított pincerendszer egyik legrégebbi része a kicsi, mindössze 2-3 négyzetméteres mikve. A középkorban kézzel a kőzetbe vájt, sekély fürdőrészt a hagyományoknak megfelelően természetes víz táplálta. A feltárás, majd az azt követő felújítás eredményeként ma újra tiszta és természetes eredetű víz található a szinte teljes épségében megmaradt, rituális zsidó fürdőben.

A budai Vár elmúlt évtizedeinek egyik legjelentősebb középkori városi ásatása 2000-ben fejeződött be: a királyi palota északi falától a Dísz tér déli oldaláig terjedő településrész pincéit a munkálatok alatt viszonylagos épségben sikerült feltárni.

A mikve feltárása azért is jelentős, mert annak létezése igazolta azt az addig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett. Az épület közvetlenül a mai Fehérvári kapu mellett állt valamikor a 13. században; a feltárás és a dokumentáció után a zsinagógát visszatemették, mivel napjainkban a Honvéd Főparancsnokság előtti utcaszakasz húzódik felette.

A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. a látogatók számára augusztus 3-tól hétfőnként indít tárlatvezetéseket.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…A mikve feltárása azért is jelentős, mert annak létezése igazolta azt az addig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett…” – Már a 13. században IS! Még három négy esztendő, és be fog bizonyosodni, hogy az egy későbbi feredőkamora!-vagy mi a fene! VOLTAK KORÁBBIAK is! Már 896 ELŐTTIEK IS! Mi több: lehet, hogy már Kr.-előttiek is voltak! A Kárpát-medencében!
Akkor pedig kuss van gójok! Azoknak, akik csak ide bepofátlankodtak! Értve?!

Ha már a döbrögisták is morgolódnak a futtatott szélhámos miatt, akkor mit gondolhatnak a TISZTESSÉGES MAGYAROK!

Andy Vajna már a Fidesznek is sok

A Heti Válasz címlapsztorija szerint a filmes miniszteri biztos nem csak a kaszinókból keletkező nyereségeit mentené külföldre. Központi vagyonkezelő cégét eleve úgy építette fel, hogy évi kétmillió dollárig a nyereséget a kisebbségi tulajdonos Cinergi Pictures Entertainmentnek kell elutalni, amely az adóparadicsomként számon tartott Nevadában székel. A jobboldali lap tusványosi élményei alapján azt írja: Vajna ügyei már a Fidesz-szavazókat is bosszantják.

Lényegében minden Magyarországon keletkező nyereségét ki tudja menteni az országból Andy Vajna – írta a csütörtökön megjelenő Heti Válasz, amely a miniszteri biztosról írta címlapsztoriját “Andy Vajna az Alaptörvény felett: ez már sok a Fidesz-híveknek” címmel.

A lap cikkéből világossá válik: szó sincs arról, hogy Vajna csak a kaszinócégeiben keletkezett profitot vinné ki külföldre. Központi vagyonkezelő vállalkozását, az AV Investments Kft.-t is eleve úgy építette fel, hogy évi kétmillió dollárig a kisebbségi tulajdonos Cinergi Pictures Entertainmentnek kell elutalni a nyereség 99 százalékát. Az egykor az Evita című filmet is gyártó amerikai cégnek pedig az offshore-közvetítők által adóparadicsomként számon tartott Nevada államban van a központja.
(hír24)

Irán közvetlen repülőgépjáratot indít az Egyesült Államokba

Irán Polgári Légi Közlekedési Szervezetének vezetője, Mohamad Hodakarami szerint jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy a következő hónapokban közvetlen járatokat indítanának az Egyesült Államokba.

Hodakarami szerint ennek technikai feltételei, valamint az iráni fél részéről fennálló szándék adottak, de az Egyesült Államok részéről még várják a megfelelő engedélyek megadását. Elmondása szerint, bár a szankciók eddig korlátozták a közvetlen repülőjáratok üzemeltetését, most fokozott igény mutatkozik arra, hogy az Egyesült Államokba és vissza magánszemélyek is a leggyorsabb úton utazhassanak.

A Farsz hírügynökség szerint Hasszán Rohani még 2013-ban rendelte el, hogy kezdjék el vizsgálni az Egyesült Államokba indítandó járatok szükséges feltételeit, és Rohani már évekkel ezelőtt megbeszéléseket folytatott több, jelenleg az Egyesült Államokban élő, iráni származású üzletemberrel, akik befektetéseikkel támogatnák ezt az együttműködést.

A Mehr hírügynökség szerint 2014 augusztusában több nagy légiközlekedési vállalat – köztük a Boeing is – megkapta a szükséges engedélyeket az amerikai hatóságoktól, és megkezdték a tárgyalásokat az iráni cégekkel. Hodakarami szerint több nagy amerikai repülőgépgyár is kifejezte hajlandóságát arra vonatkozóan, hogy a szankciók eltörlése után együttműködést folytasson Iránnal.


http://hidfo.ru/2015/07/iran-kozvetlen-repulogepjaratot-indit-az-egyesult-allamokba/

Amerikai segítség szépséghibával

Fegyverzetük megerősítésére szorulnak azok az amerikai páncélosok, amelyeket az Egyesült Államok az ősszel azért küld Magyarországra, hogy „fokozzák a NATO keleti tagállamainak biztonságérzetét az ukrajnai orosz agresszióra válaszul”. Az amerikai katonai-ipari komplexum szaklapja, a Defense News cikkéből kiderül: a németországi bázisú 2. felderítő-lövészezred nyolckerekű Stryker járműveinek tűzereje elmarad az orosz BMP–3 és BTR– 80/82 típusú harcjárművekétől, ezért az alakulat parancsnoka áprilisban sürgős segítséget kért a szárazföldi hadsereg vezérkarától 81 kocsijának 30 milliméteres gépágyúkkal történő felszereléséhez.

Az amerikaiak szeptemberben demonstratív, 700 kilométeres közúti menettel érkeznek hazánkba Csehországon és Szlovákián keresztül. Folyami átkelésre is sor kerül a Dunán, ezt elsősorban a honvédség szentesi műszaki alakulata teszi lehetővé az egyébként úszásképtelen Strykerek számára.
Gyenge fegyverzet

A Defense News cikke szerint a Strykereket használó 2. ezred parancsnokának, John Meyer ezredesnek a kérését elfogadta a vezérkar, és a járművek tűzerejének növelésére jelentős összeget, 371 millió dollárt szavazott meg az amerikai kongresszus is. Az ezt célzó júniusi törvénymódosítás előterjesztője az egyik ohiói republikánus szenátor volt, ami nem meglepő, hiszen a munkát valószínűleg elvégző General Dynamics hadiipari konszernnek ebben az államban van üzeme. A szenátus fegyveres erőket ellenőrző bizottságában mindenesetre nem aratott egyöntetű tetszést a terv. A rangidős demokrata tag rámutatott: a hadsereg több évre elkötelezi magát egy olyan program mellett, amit nem fontoltak meg eléggé, az átalakítás járművenként 3,8 millió dollárba (több mint egymilliárd forint) kerülne, ráadásul nem válna rögvest hozzáférhetővé. Azt Meyer ezredes is elismerte a múlt héten a Pentagonban megrendezett sajtótájékoztatóján, hogy a Strykerek gépágyúkkal való felszerelése 24–36 hónapot vesz majd igénybe.

E szerint bizonyos, hogy szeptemberben még nem megerősített járművek érkeznek Magyarországra. A Defense News megkérdezte a Brent Scowcroft Központ szakértőjét, Jim Hasiket, aki azt mondta, hogy a 30 milliméteres gépágyúval a Strykerek szembeszállhatnának az orosz gépesített lövészzászlóaljakkal, és legalábbis zaklatni tudnák T–72-es tankjaikat is. „Az alternatíva, a (jelenleg meglévő – a szerk.) 12,7 milliméteres géppuska és a káromkodás” – fogalmazott a kutató. Rámutatott arra is, hogy az amerikaiak kelet-európai szövetségeseinek hasonló feladatú járművei fel vannak szerelve nagyobb kaliberű, 30-40 milliméteres gépágyúkkal. Konkrétan nem hozta fel ugyan ezt a példát, de a honvédség BTR–80A típusú, szintén nyolckerekű páncélozott járműveinek is van ilyen nagy tűzerejű fegyverzetük.
El sem jutnak tüzelési pozícióba

A Strykerek alkalmazási koncepciója szerint a szállított gyalogság a járműből kiszállva használhatja Javelin típusú páncéltörő rakétáit a fajsúlyosabb ellenfelekkel szemben. Ám gyenge fedélzeti fegyverzetük elejét veheti, hogy az egyébként gyorsan mozogni képes egységek egyáltalán eljussanak ebbe a megfelelő tüzelési pozícióba.

Hétszáz kilométeres közúti menetével a szeptember–október folyamán Magyarországon megrendezendő úgynevezett Bátor Harcos (Brave Warrior) fedőnevű hadgyakorlat nagyon hasonló lesz a korábban végrehajtott Dragonyos Vágtához (Dragoon Ride), amikor a balti országokból kétezer kilométeres menettel tértek vissza Németországba az amerikaiak. Az egyik legnagyobb különbség információink szerint az lesz, hogy a magyarországi gyakorlat idején nagyszabású folyami átkelésre is sor kerül a Dunán. A honvédség legutoljára 2009-ben, a nemzeti szintű Bevetési Irány hadgyakorlaton hajtott végre ilyen manővert, akkor az erre leginkább alkalmas ercsi szakaszon keltek át a folyamon.
MNO