Olaszország egyik leggazdagabb tartománya elismeri a krími referendumot

A Veneto tartomány regionális tanácsa szerdán elfogadott egy határozatot, ami elítéli az Európai Unió Krím-félszigettel kapcsolatos politikáját, és felszólítja Brüsszelt az oroszellenes szankciók visszavonására.

Az 51 tagú regionális tanács 27 igen szavazattal fogadta el a határozatot – 9-en szavaztak nemmel, a többi politikus nem jelent meg a szavazáson vagy tartózkodott. A határozat felszólítja Olaszország kormányát, hogy tiltakozzon az Európai Unió Krím-félszigettel kapcsolatos politikája ellen, és ismerje el a referendum eredményeit, amivel a Krím orosz többségű lakossága az anyaországhoz való újracsatlakozásról döntött.

A Veneto régió Olaszország egyik leggazdagabb tartománya, de több mint 600 millió eurós veszteséget kellett elszenvedjen, mióta a szankcióháború hatására visszaesett az Oroszországba irányuló export – valamint az embargó hatására jelentős mértékben csökkent a tejtermékek és gyümölcsök ára az EU szankcióra hozott orosz válaszlépések miatt.

A Krím lakossága 2014. március 16-án egy népszavazáson elsöprő többséggel, 83,10%-os részvételi arány mellett 96,77% igen szavazattal döntött az Ukrajnától elszakadásról, és az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásról. Az ENSZ alapokmánya – elviekben – garantálja a népek önrendelkezési jogát, de a nyugati országok máig nem ismerték el a Krím-félsziget Oroszországgal történő újraegyesülését.

http://www.hidfo.ru/2016/05/olaszorszag-egyik-leggazdagabb-tartomanya-elismeri-a-krimi-referendumot/

A migránsok miatt fegyverkeznek a bajorok

Bajorországban nagy mértékben megnőtt a fegyvereladások száma, mióta egy évvel ezelőtt érezhetően felgyorsult a bevándorlás.

A Focus német lap arról számol be, hogy Bajorországban drámai mértékben megugrott a nem-halálos önvédelmi fegyverek értékesítése: az elmúlt évben többszörösére nőtt a kiadott engedélyek száma a 2014-es adatokhoz képest. Az új engedélyek száma különösen azt követően kezdett gyorsan nőni, hogy a korábban elhallgatott tömeges nemi erőszak esetek híre nyilvánosságra jutott. 2014-ben 2379 engedélyt állítottak ki a hatóságok különböző típusú nem-halálos önvédelmi fegyverekre, majd 2015-ben ez a szám duplájára nőtt. A médiacenzúra áttörését követően azonban exponenciálisan növekedni kezdett az engedélyeztetések száma, és 2016-ban már csak az első negyedévben sokszor annyi engedélyt adtak ki a bajor hatóságok, mint az elmúlt évek során. Februárban 7435, márciusban ismét 4677 fő vett valamilyen önvédelmi fegyvert.

Németország szigorúan szabályozza a fegyverviselést, ezek az engedélyek kizárólag nem-halálos önvédelmi fegyverek – gázpisztolyok, riasztópisztolyok, elektromos sokkoló, stb. – használatát teszik lehetővé. A számokat azt követően hozta nyilvánosságra a belügyminisztérium, hogy a Zöld párt kérvényezte azt. Katharina Schulze, a zöldek szóvivője arra figyelmeztetett, hogy “a konfliktus tovább eszkalálódhat, ha egyre több ember kezd el önvédelmi fegyvert hordani.”


http://www.hidfo.ru/2016/05/a-migransok-miatt-fegyverkeznek-a-nemetek/

Cameron szerint ez a referendum nem megismételhető

David Cameron brit miniszterelnök kizárta annak lehetőségét, hogy második referendumot tartsanak az Európai Unióból kilépésről, amennyiben a júniusi referendumon az uniós tagság fenntartását támogatók jutnak többségbe.

Cameron szerint akkor sem fognak második referendumot tartani, ha a kilépést támogatók többségbe jutásához nagyon közeli eredmény születik. A kormányfő kedden a világgazdasági fórum rendezvényén beszélt erről, – szerinte nem lehet vég nélkül ismételgetni a referendumokat, a júniusi népszavazás eredménye végleges lesz.
Cameron azt követően próbálta ezzel nyugtatni a befektetőket, hogy Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségpártjának vezetője azt mondta, újabb népszavazás kiírását fogják kezdeményezni, ha a britek csak 52%-kal, vagy ehhez hasonló eredménnyel “döntenek” az uniós tagság fenntartása mellett.

A britek június 23.-án tartanak referendumot a kilépésről: ez az első alkalom, hogy az EU 28 tagállamának egyikében az emberek azt követően is véleményt nyilváníthatnak az uniós tagságról, hogy már beléptek az Európai Unióba és megtapasztalták annak velejáróit. Az atlantista politikusok rendszerint csak az uniós csatlakozás előzetes legitimálására támogatják a népszavazást, a belépést követően azonban igyekeznek elkerülni a nép véleményének újbóli kikérését, mert tartanak egy ilyen szavazás eredményétől.

http://www.hidfo.ru/2016/05/cameron-szerint-ez-a-referendum-nem-megismetelheto/

Újabb atomerőművek építését tervezi az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy felgyorsítja az atomerőművek építését Európában, hogy ezáltal az EU kevésbé függjön Oroszországtól az energiafelhasználás terén.

A Der Spiegel német lap szerint Európában számos új atomerőmű épülhet, hogy az Európai Unió ezáltal csökkentse Oroszországtól való függését. A lap az Európai Bizottság egy jelentésére hivatkozva állítja ezt, amit a bizottság azonban egyelőre nem kommentált. A dokumentum szerint az EU fenn kell tartsa az atomenergetikában kivívott technológiai előnyét, és ennek jegyében az európai országoknak a jövőben fokozniuk kell az új atomerőművek fejlesztése, finanszírozása és építése terén az együttműködést. A lap szerint, miközben Németország 2022-ben végleg leállítja utolsó atomerőművét is, Európa összes többi részén az Európai Bizottság javaslatára újabb atomerőművek fognak épülni. A Spiegel azt írja, a jövőben ez a jelentés képezi a bizottság atomenergetika-politikáját, ezért jóval több, mint javaslat vagy megfontolásra szánt kezdeményezés: Európa energiaszektorának következő évtizedeit jellemezheti ez a dokumentum.

A lap a projekt előkészítésében részt vevő, név nélküli forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az atomenergetika újbóli előtérbe kerülését két fő pillérrel indokolja a bizottság: csökkenteni az Oroszországgal szembeni függést, és csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. A konvencionális atomerőművek mellett a bizottság számos, kis méretű atomerőmű építését is tervezi Európában, melyek a terv szerint még 2030 előtt megépülnek és működésbe lépnek. A Spiegel szerint a bizottság illetékeseit megkérdezték erről a dokumentumról, de kérdésükre nem kaptak hivatalos választ. Ugyanakkor, a jelentés rámutathat arra, hogy az orosz technológián alapuló projekteket kritizáló nyugati vezetőknek elsősorban nem az atomenergiával van problémája: rendszerint mindössze az orosz vállalatok kiszorításáról van szó a “zöldenergiára átállás” leple alatt, de amerikai vállalatok számos atomerőmű építésére kaphatnak megrendelést a következő évtizedben – amiben természetesen semmilyen kifogásolni valót nem talál a bizottság -, miközben Európa energiaellátásának továbbra is elsődleges forrását jelenti majd az atomenergia.

http://www.hidfo.ru/2016/05/ujabb-atomeromuvek-epiteset-tervezi-az-europai-bizottsag/

Lentner: Az MNB-alapítványok pénzei a Fidesz győzelméhez kellenek

Erre kell a pénz?

Ha eddig nem lett volna mindenki számára nyilvánvaló, hogy mire is kell az MNB-alapítványok pénze, és miért kell több százmilliárd forintot beletennie a jegybanknak a felsőoktatásba, akkor most Lentner Csaba Echo-tévés nyilatkozásából kiderült:

A közgazdász szerint, aki nem mellesleg a jegybank egyik alapítványának kuratóriumi tagja, minden egyetemen azt kell oktatni, amit a Fidesz és Matolcsy György gondol a világról és a gazdaságról, és ezt a társadalommal is el kell fogadtatni. Ez szükséges a Fidesz 2018-as győzelméhez.

A közgazdász ezután arról beszélt, hogy a begyöpösödött neoliberális tanok megbuktak, és az új unortodox gazdaságpolitikai nézeteket mindenkihez el kell juttatni, el kell fogadtatni. Az egyetemeken az oktatók fejébe ott kell, hogy legyen ez az új tudás, és át kell adniuk a hallgatóknak. Ami pedig eddig volt (neoliberális közgazdaságtan), azt le kell cserélni.

Az MNB-alapítványokra pedig azért van szükség, hogy támogassák az unortodoxia ellenzői elleni küzdelmet - közpénzekből.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy április elseje van, nem, ez nem vicc, az MNB-alapítványának egyik kuratóriumi tagja valóban erről beszélt. A mélyenszántó gondolatok összességében nem állnak távol Matolcsy György gondolkodásától, hiszen a jegybankelnök - korábban nemzetgazdasági miniszter - az elmúlt 6 évben nem egyszer beszélt arról, hogy a hagyományos közgazdasági nézetek mind megbuktak, és az általa képviselt unortodox gazdaságpolitikának van létjogosultsága. Ennek egyik legemlékezetesebb álláspontja a magyar tündérmeséről szóló nyilatkozat, éppen egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság recesszióban volt.

Visszatérve a valóságba, Lentner Csaba nyilatkozata komoly morális kérdéseket vet fel. Matolcsy Györgytől és a Fidesztől valóban nem áll távol, hogy közpénzeket felhasználva hirdessék az unortodox tanokat, azonban azok ráerőltetése a társadalomra szomorú időket idéz fel. Többnyire autoriter politikai kultúrákra jellemző, hogy nézetvilágukat (legyen az társadalmi, gazdasági) rá akarják erőltetni a társadalomra, innentől pedig már csak az a kérdés, hogy milyen módszerekkel. Ez Magyarországon is jellemző volt a rendszerváltás előtt, és nagyon úgy fest, ennek begyöpösödött képviselői továbbra is a társadalom aktív szereplői.

Tény, hogy érdemes foglalkozni a magyar unordotox gazdaságpolitikával, akár még tanítani is, azonban nem lehet az a perspektíva, hogy ez az egyetlen járható út, minden más rossz, és azokat tanítani sem érdemes.

Fontos kiemelni, hogy az ortodox gazdaságpolitika nem bukott meg, mondjon bármit is a Fidesz vagy Matolcsy György. Olyannyira nem, hogy a válságból végül a Fidesznek is ortodox eszközökkel sikerült kivezetnie a magyar gazdaságot, miközben 2012-ben a Matolcsy-módszerek recesszióba taszították a gazdaságot.

Újabb és újabb ügyek

Miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az MNB-alapítványok gyakorlatilag a Fidesz irányítása alatt állnak azért hogy segítség a Fidesz 2018-as győzelmét, újabb és újabb érdekességek derülnek ki:

- A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) például 2500 példányt rendelt Matolcsy György Heti Válaszban megjelent írásainak válogatásaiból. Az alapítvány kuratóriumi elnöke nem meglepő módon maga Matolcsy György.

- Az alapítványoknak kifinomult ízlésük van, ha luxusról van szó, 280 ezer forintos négyzetméter áron vásároltak luxusszőnyegeket, és 30 millió forintért zongorát.

- Az államkötvények vásárlásával sem álltak le, pedig már többször is felmerült a tiltott monetáris finanszírozás ebben az ügyben. Az EKB is vizsgálja ennek lehetőségét.

Az is kiderült, hogy bár Matolcsy György tagadta, valójában legalább egy alapítvány esetében ő döntött a pénzek kihelyezéséről, és ezeknek a pénzeknek jó része unokatestvére (Szemerey Tamás) érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitelbankhoz került. Szemerey Tamás esetében nem ez az első eset, hogy haszonélvezője volt az alapítványok bőkezűségének, média cége is több százmillió forint támogatást kapott (emiatt a VS.hu szinte teljes szerkesztősége lemondott).

Nem nyomoz az ügyészség

Annak ellenére, hogy szinte teljesen egyértelmű, hogy visszaélések történtek a jegybanki-alapítványokban, és a hűtlen kezelés gyanúja is felmerül a jogászok szerint, az ügyészség az ellenzék feljelentését három nap alatt lesöpörte az asztalról.

Szinte biztosra vehető, hogy amíg a Fidesz van kormányon, az ügy sosem fog eljutni nyomozási-szakaszba - Orbán Viktor is megmondta, hogy megvédik Matolcsy Györgyöt - mivel a legfőbb ügyész felesége is érdekelt a jegybanki alapítványokban, három alapítványban is kuratóriumi tag.

Innentől kezdve pedig tényleg fontos az alapítványok számára, hogy a Fidesz hozza a 2018-as választást, mert az azt követő 4 évben sem lesz félnivalójuk.

TényTár