Beszlán, 2024. szeptember 1. vasárnap (MB)
Oroszország szeptember 1-én a húsz évvel ezelőtt elkövetett beszláni terrortámadás 334 áldozatára, köztük 186 gyerekre emlékezik, s miközben honvédő harcát vívja az ukránok által megszállt kurszki területen, felteszi magának a kérdést, a Nyugat miért nem ismeri el jogát a biztonsághoz – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
A beszláni 1. sz. iskola tanévnyitójára összesereglett több mint ezer embert csecsen-ingus terrorista csoport ejtette túszul 2004. szeptember 1-én. Külföldről manipulálták őket, mint a kurszki területre behatoló ukrán fegyveres erőket is.
A Nyugat „túszdrámának” nevezte a történteket, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig egyenesen az oroszokat tette felelőssé értük, mondván, „rossz taktikát” alkalmaztak a túszok kiszabadítására.
Mivel orosz vér folyt, mint 2014. május 2-án, a felgyújtott odesszai szakszervezeti székházban bennégett 42 orosz esetében, az emberi jogokra előszeretettel hivatkozó Nyugat gyorsan túltette magát az eseten, szemet hunyt a felett, hogy a tömeggyilkosságot ukrán neonácik követték el, tudomásul vette, hogy azóta sem vontak őket felelősségre.
Cinkos hallgatásba burkolóztak 13 ezer donbászi orosz meggyilkolásakor is 2014-2022. között, amikor Kijev -a minszki megállapodások végrehajtása helyett – polgárháborút folytatott Donyeck és Luhánszk alárendeléséért az Oroszország ellen fordult Amerika-barát hatalomnak.
2024. március 22-én a krasznogorszki Crocus koncertterem ellen hajtottak végre terrorakciót. A 145 ember életébe került tömegmészárlásért a köztudottan külföldi speciális szervezetek által manipulált Iszlám Állam (ISIS) vállalt felelősséget.
Az Oroszország ellen 2024. augusztus 6-án indított ukrán támadásban a Nyugat már közvetlen szerepet is játszott. NATO államok katonái is részt vettek a műveletben. A felderítésen kívül aktív szerepet játszottak és játszanak benne a zsoldosok és magán katonai alakulatok is. Az ukránok nyugati fegyverek segítségével szállták meg Szudzsát és vidékét 20-30 km mélységben, ahonnan aztán dróntámadást intéztek többek között Moszkva ellen.
Nem csoda, hogy a NATO (Nagy Babiloni Szajha) és az EU (Tízszarvú Fenevad) „törvényesnek” minősítette az orosz területek elfoglalását, engedélyezte az ukrán sereg rendelkezésére álló nyugati fegyverek bevetését Oroszország ellen, és napirendre tűzte Moszkvát is elérő nagy hatótávolságú rakéták átadását Kijevnek.
Az oroszok többsége szeretne ugyan békében és nyugalomban élni a Nyugattal, történelmi tapasztalataiból kiindulva mégsem ringatja magát illúziókban a Nyugat hasonló szándékát illetően.
A lakosság elsöprő többsége támogatja Putyin elnök erőpolitikáját, még ha egyesek túl mértéktartónak és türelmesnek tartják is.
De egy dologban nem ismer tréfát az orosz: a haza megvédésében, amiért 27 millió életet áldoztak a Nagy Honvédő Háborúban.+++
Kiadta: Magyar Békekör