A múlt
hónapban a világ legnagyobb pénzintézeteinek 100 vezetője egy elvileg
titkos találkozón vett részt New York-ban, amelyen egy „Chain” (lánc)
nevű cég bemutatta azt a technológiát, aminek segítségével a dollárt
„tisztán digitális eszközzé” lehet alakítani. A kiszivárgott
információk szerint az összejövetelen egyebek mellett részt vettek a
Nasdaq, a Citigroup, a Visa, a Fidelity, a Fiserv és a Pfizer képviselői
is, a Chain pedig a Capital One, State Street és First Data cégekkel
együttműködve fejlesztette ki az új technológiát.
A
„forradalminak” nevezett technológia célja, hogy alapjaiban változtassa
meg a jelenlegi pénzhasználatot és mérföldkőnek számít a készpénz
nélküli világ megvalósulása felé.
Természetesen
felmerül a kérdés, hogy amennyiben ez a technológia az emberiség javát
szolgálja, miért kell titokban tartani? Mi az, amit nem akarnak az
orrunkra kötni?
Nem tudni hogyan és miért, de a titkolózás ellenére a Bloomberg mégis képes volt tudósítani a találkozóról, „A titkos ülésen, ahol a Wall Street az új digitális pénzt tesztelte”
című cikkében. Vajon csak névben volt titkos az összejövetel, hogy
ezzel tegyék csábítóvá a technológiát, hiszen, ami nehezen elérhető, azt
mindenki jobban akarja?
Egy
hétfői napon idén áprilisban a világ legnagyobb pénzintézeteinek 100
képviselője gyűlt össze a Nasdaq New York-i irodájában a Times
Square-en. Nem azért jöttek össze, hogy a blockchain-ről, a pénzvilágot
átalakítani hivatott új technológiáról csevegjenek, hanem azért, hogy
továbbfejlesszék és teszteljék a szoftvert.
A
nap végére egy forradalmi esemény szemtanúi lettek: az amerikai dollár
olyan tisztán digitális eszközzé alakult, amivel azonnal kereskedni és
fizetni lehet. Ezt ígéri a blockchain,
aminek lényege, hogy a nehézkes és hibákkal teletűzdelt rendszert,
amiben jelenleg egy napba is beletelhet, mire a pénzünket átvisszük a
városon vagy a világon, egy olyanra cseréli, amiben mindez azonnali
bizonyossággal megtörténik.
Érdemes megfigyelni, hogy a Bloomberg cikk nevezi titkosnak a találkozót. Nézzük a továbbiakat:
Miközben a bankszámlán tartott pénz
ma is elektronikusan mozog, az ilyen tranzakciókat irányító rendszer
egészen más, mint, amikor azt mondjuk, hogy a pénz digitális. Az
elektronikus fizetéssel lényegében egy üzenet segítségével mondjuk meg a
rendszernek, hogy a készpénzt az egyik számláról a másikra mozgassa és
ennek egyeztetéséhez időre van szükség. Bizonyos esetekben napokba is
telhet, mire a pénz megérkezik az egyik számláról a másikra, mert a
bankok megvárják a tranzakció megerősítését.
A digitális dollár esetében azonban a
blockchain rendszerhez hasonlóan a pénz már eleve a rendszerben van,
így azonnal bármilyen eszközre átváltható.
„Ahelyett tehát, hogy egy jelentést
vagy üzenetet mozgatnánk, magát az eszközt mozgatjuk,” mondja Ludwin.
„A fizetés és annak rendezése tulajdonképpen egyetlen műveletté válik.”
Ez az újítás a készpénznélküliség felé mutató többi lépés és persze a jövőre vonatkozó próféciák ismeretében válik érdekessé.
Bizonyára
sokan tudják, hogy Svédországban a tranzakciók 95 százaléka készpénz
nélkül zajlik, ahol százával számolják fel a pénzkiadó automatákat.
Dániában a kormány kimondott célja, hogy 2030-ra teljesen felszámolja a
készpénzt az országban. A legnagyobb norvég bank pedig arra szólított
fel, hogy minden készpénzt vonjanak ki a rendszerből.
Ezek az
észak-európai országok élen járnak a készpénznélküliségben, de Európa
többi része sem tétlenkedik. A folyamat elindult, a bankok pedig
üdvözlik a változást, hiszen a hitel- és bankkártyák után különböző
díjakat számolhatnak fel, miközben saját költségeik valójában
csökkennek, ráadásul idővel minden egyes ember kénytelen lesz valamelyik
bank ügyfelévé válni.
Az állam is örül az iránynak, egyrészt az adóelkerülés felszámolása, másrészt a pénzügyi tranzakciók nyomon követhetősége miatt.
Képzeljünk
el egy olyan világot, ahol az állam dönti el, hogy ki vehet vagy adhat
el, amiből az következik, hogy bármilyen előírást rákényszeríthet
állampolgáraira, legyen az egy személyazonosító módszer,
hűségnyilatkozat vagy eskü. Képzeljük el mindezt egy globálisan
központosított rendszer részeként. Hallottunk már ilyesmiről valahol?