Bulgáriában civil ellenállás szerveződik az amerikaiak bevonulása ellen

Ügyvédek, újságírók és civil szervezetek aktivistái nyitottak frontot Washington kelet-európai háborús készülődése ellen, és tiltakoznak az ellen, hogy Bulgáriába is bevonul az amerikai páncélos haderő.

A civil szféra képviselői széleskörű aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a petíciót nemsokára át fogják adni a nemzetgyűlésnek és a minisztertanácsnak. A Blitz bolgár sajtóorgánum szerint a Modern Bulgária mozgalom szervezi a civil csoportokat, és politikai nézetektől függetlenül egyesítik a különböző mozgalmakat az amerikaiak háborús készülődése ellen.

A petíció felszólítja a bulgáriai kormányt, hogy akadályozza meg az ország háborús felvonulási területté alakítását, és ne engedje, hogy más országok saját geopolitikai céljaik megvalósítására használják fel Bulgáriát, ha azt a nemzeti érdek kárára teszik.

“Megértjük más szuverén országok álláspontját, hogy megvannak saját félelmeik és konfliktusaik Oroszországgal. Ennek ellenére úgy gondoljuk, tiszteletben kell tartsák Bulgária szuverenitását, és a mi nemzetbiztonságunk nincs semmiféle fenyegetésnek kitéve Oroszország részéről. Így semmi nem kényszerít minket arra, hogy elfogadjuk az amerikai csapatok jelenlétét Bulgária területén.”

Ashton Carter amerikai védelmi miniszter június 23-án jelentette be, hogy Washington nehézfegyverzetet helyezne a kelet-európai országokba. Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban amerikai páncélosok állomásoznának bevetésre készen, és újabb NATO-bázisokat építenek, ami lehetővé tenné az amerikai csapatok állandó jelenlétét.

Carter bejelentése óta az európai sajtó minden mással foglakozik, többek között a bevándorlás-kérdéssel és újabb pénzügyi válságok prognosztizálásával próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy az amerikaiak megszállják Európát.

http://hidfo.ru/2015/06/bulgariaban-civil-ellenallas-szervezodik-az-amerikaiak-bevonulasa-ellen/

Raskin: Örményország ki kell utasítsa az amerikai nagykövetet

Valerij Raskin, az orosz kommunista párt alelnöke javasolta az örmény hatóságoknak, hogy minél hamarabb utasítsák ki az amerikai nagykövetet, mielőtt Örményországban is megismétlődik az ukrán forgatókönyv.

Az Egyesült Államok jereváni nagykövetsége mostanra azzal vádolja a kormányt, hogy “túlzó erőt használ a tüntetőkkel szemben”. Raskin szerint a volt Szovjetunió területén csak két ország maradt, ami máig Oroszország stabil szövetségesének mondható; Belorusszia és Örményország – emiatt akar az Egyesült Államok egy újabb “színes forradalmat” kirobbantani Örményországban.

“Az örmény hatóságok helyében azonnal kiutasítottam volna az amerikai nagykövetet, majd tárgyalásokba kezdenék a tüntetőkkel, mert a kezeletlen felháborodás csak további alapot ad az amerikai beavatkozásra”.

Alexander Babakov, az Állami Duma nemzetközi bizottságának tagja szerint az amerikai nagykövetség reakciója elfogadhatatlan, és ismét látható, hogy nem az Egyesült Államok diplomáciai képviseletét látják el, hanem a követségen keresztül beavatkoznak egy független ország belügyeibe. Babakov az Izvesztyija üzleti napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy ez egy mind gyakoribbá váló jelenség az amerikai képviselet részéről, és a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy az amerikai diplomáciai misszió tevékenységét visszaszorítsák eredeti feladatköreinek keretei közé.

Jerevánban mostanra egy hete tartanak a tömegdemonstrációk, és ahelyett, hogy alábbhagytak volna, átterjedtek más városokra is. A tüntetők eleinte az áramdíjak emelése ellen tiltakoztak. A tüntetéseken azonban megjelentek a provokátorok, és már az első nap nekitámadtak a megmozdulást biztosító rendőri erőknek. A tüntetések célja láthatóan nem az, amit nyilvánosan hangoztatnak, mert annak ellenére, hogy eleinte csak a növekvő villanyszámlával voltak problémáik, a tüntetések szervezői nem hajlandók tárgyalni a kormánnyal, és tovább fokozzák a feszültséget.

Mivel követeléseik vannak, de tárgyalni nem hajlandók, ugyanaz a patthelyzet alakult ki, ami az ukrán EuroMajdan esetében is; a hatóságok nem tudnak tárgyalni azzal, aki nem akar tárgyalni, viszont az utcákon elszabaduló káoszt kénytelen kordában tartani. A rend fenntartására az amerikai nagykövetség pedig azonnal bejelentette, hogy az a tüntetők elleni túlzott agresszió.

http://hidfo.ru/2015/06/raskin-ormenyorszag-ki-kell-utasitsa-az-amerikai-nagykovetet/

Egy tábornok hazafi felhívása Maradék-Ukrajna katonáihoz!

A Bal-Rad június 22-én egy rövid cikkecskében említette meg, hogy Alekszandr Kolomiec vezérőrnagy, Nyalókakirály hadügyminiszterének főtanácsadója átállt a donbasszi Népköztársaságok oldalára.

Ugyanazon a napon Kolomiec vezérőrnagy videofelhívással is fordult Maradék-Ukrajna fegyveres erőinek tagjaihoz.

Alább a a videofelhívás, és a lényeges szövegrész magyar nyelvű fordítása!

Alekszandr Kolomiec video felhivàsa a kijevi junta megdöntèsère

Beszèdemet egy megemlèkezèssel szeretnèm kezdeni. Ma, junius 22-èn 74 ève, hogy a nàci Nèmetorszàg alattomos modon megtàmadta a Szovjetuniot ès elkezdödött a Nagy Honvèdö Hàboru, amely többmillio emberèletet követelt ès a tulèlöket èletre szoloan traumatizàlta. Szovjetunio összes nèpe, beleèrtve az ukrànokat is, egy emberkènt szàllt sikra hazàja vèdelmèèrt.

A Banderista-törtènèszek elferditik a tènyeket; 4,5 millio ukràn harcolt a frontokon (csupàn 100 ezer nacionalista a nèmetek oldalàn, ezek kèsöbb a felelössègrevonàs elöl az USA-ba ès Kanadàba menekültek.) 500 ezer ukràn partizànkènt harcolt, 100 ezer pedig a vàrosokban fejtett ki ellenàllàst. Bàtor ès kitarto küzdelemmel a szovjet nèp megnyerte a hàborut, a nàcikat sajàt fèszkükben, Berlinben gyözte le.

Apàink ès nagyapàink hösiessègènek köszönhetöen èvtizedekig bèkèben èltünk ès èlhetnèk mèg most is, ha nem lett volna a nyugat àltal szervezett vères puccs, amely a törvènyesen megvàlasztott kormànyt megbuktatta ès a fasiszta juntàt juttatta hatalomra. (Mult èv vège felè olvastam a Ron Paul Institute egyik cikkèben. Az USA kongresszusában az egyik kèpviselö örömmel ujsàgolta az ukrajnai vàlasztàsok utàn: “minden jol ment, emberünk, Yats lett a miniszterelnök” (KWK)).

A kijevi junta elsö intèzkedèsei közè tartozott az ukràn nyelv, mint egyetlen hivatalos nyelv hasznàlatàrol szolo rendelet.

Ezèrt kelt fel Donbassz nèpe 2014 tavaszàn. Az orosz nyelv, mint hivatalos nyelv megtartàsa mellett nagyobb autonomiàt is követeltek. A kijevi bünözök vàlaszkènt katonai egysègekkel ès fegyveres extremista bandàkkal tàmadtak rà a donbasszi bèkès tüntetökre – bànyàszokra ès munkàsokra.

A vèrontàs àprilis 12-èn kezdödött Szlavjanszkban. Lassan màr a màsodik ève lesz, hogy vàrosokat ès falvakat rombolnak le,
civileket, köztük nöket ès gyermekeket gyilkolnak halomra. Egèsz Ukrajna hangos a gyàszolo anyàk jajgatàsàtol, amely a koporsok szünni nem akaro àradatàt kisèri.

Èn, mint az ukràn haderök tàbornoka, aki egèsz èletèt a haza vèdelmènek szenteltem, (ami azt jelenti, hogy fegyveres harc a kül-
földi tàmadok ellen) ezt nem ignoràlhatom ès ezennel a hadsereg civilek elleni bevetèsèt hàborus bünnek nyilvànitom.

Ukrajna alkotmànya vilàgosan kimondja, hogy a hadsereg bevetèse a nèp ellen tilos. Rajtam kivül vannak mèg olyan tisztek, akik a fasiszta junta parancsait nem akarjàk vègrehajtani, akik nem akarjàk sajàt nèpüket ölni. Most ezek a tisztek fegyvert fognak, hogy csalàdjukat ès otthonukat megvèdjèk. A mostani kormàny csak ölni akar ès a hàboru rèvèn meggazdagodni.

Most az egèsz vilàg nèpeihez szeretnèk fordulni ès arra kèrni öket, hogy làssàk, vegyèk èszre az emberi jogok àllando megsèrtèsèt, az etnikai tisztogatàsokat, bèkès nök ès gyermekek gyilkolàsàt.
Az ukrajnai haderök tisztjeinek ès katonàinak azt üzenem, hogy ne legyenek bünözök ès latorok. – Ne jàrjatok ugyanazon az uton, mint azok, akiket 1945-ben Nürnbergben elitèltek. Mindnyàjan jol tudjàtok, hogy ilyen bünökre soha nincs bocsànat.

Felhivlak titeket, hogy az amerikai bèrenc juntàt, amely orszàgunkban a hatalmat magàhoz ragadta, dötsètek meg ès az esztelen vèrontàsnak vessetek vèget. A Nagy Honvèdö Hàboru vèget èrt ès ennek a hàborunak is egyszer vège lesz. Tehàt bajtàrsaim, katonàk, ne mocskoljàtok be kezeiteket honfitàrsaitok vèrèvel! Ezekre a kezekre mèg szüksègetek lesz az ujjàèpitèsnèl.
(K-W. K.)

Folyamatosan erősödik az orosz és a kínai média együttműködése

A kínai és az orosz média képviselői csütörtökön még szorosabb együttműködésre szólítottak fel, hogy javuljon a nemzetközi kommunikációs képességük és globális szinten nagyobb hatásuk legyen.

Szentpéterváron rendezték meg a közös Kína-Oroszország Médiafórumot, amely főként azzal foglalkozott, hogy miként lehet tovább javítani a nemzetközi kommunikációt. A fórum célja, hogy megvitassák az új médiák közötti cseréket és együttműködéseket, továbbá a média szerepét a Kínai Selyemút Gazdasági Övezet támogatásában, – az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió keretén belül.

Tian Shubin, a Xinhua.net elnöke a fórumon felszólította a két ország internetes médiáit, hogy gondolkodjanak el olyan kérdéseken, mint hogy miként lehet elmélyíteni a kölcsönös megértést a hírek és információk segítségével és hogyan lehet az új médiák közötti együttműködést kompatibilissé tenni a jelenlegi magas szintű bilaterális kapcsolatokkal.

2016 és 2017 a kínai-orosz médiakommunikáció éve lesz. Ezzel kapcsolatban Tian Shubin elmondta, hogy a Xinhua.net kihasználja ezt a lehetőséget és követi a médiaintegráció jelenlegi trendjét, hogy ezzel is javítsa az orosz féllel az új média fejlesztése területén folytatott együttműködéseit.

Szergej Mihajlov, a TASSZ hírügynökség vezetője elmondta, hogy nagy tapasztalatuk van az ázsiai és csendes-óceáni térségben és hírügynökségük a régió hírközlő szerveivel mindig is szoros kapcsolatokat tartott. De a legnagyobb jelentősége a Kínában végzendő munkának van, s a TASSZ elkötelezett amellett, hogy átfogóan bemutassa a világnak, hogy mi történik Kínában.

CRI – SzRTI

Donbasszban-dacára a csütörtökön Párizsban a “normandiai négyek” külügyminisztereinek döntésére-mára virradóan sem szűnt meg a valcmanista latorhordák által lakott települések tüzérségi bombázása.

Pedig Párizsban két napot szabtak a megállapodás végrehajtására.

A “Béke”-utca Gorlovkában

Mára virradóan az északi frontszakaszon is élénk élet zajlott! A kijevi latortüzérség bombázta Pervomajszk romhalmazait. Két helyi civilt legyilkolva.

Valcman martalócai “renoválták” persze az éjszaka folyamán Oboznojét, Szlavjanoszerbszket, Rajevkát,Mologyezsnojét, és a Vjeszelaja Gora-hegyi népköztársasági állásokat. Igor Jascsenko ezredes, a Luganszki Népköztársaság Népi Rendőrségének helyettes vezérkari főnöke bejelentette, hogy az LNR erői SEHOL SEM viszonozták a tüzet. Elmondta viszont, hogy a Vjeszelaja Gora-hegyen megsebesült két milicista.

A középső és a déli frontszakaszokon éjszakára csitult a latortüzérség gyilkoló kedve.

Gorlovka afféle “mérsékelt ostromot” élt át.

Donyeck “Petrovszkij” kerülete volt CSAK célterülete mára virradóan a valcmanista martalócoknak. És hát a repülőtér területe.

Peszkiben csak néha-néha eresztettek ki a felek egy aknagránátot az éjjel. Mintha csak jelezni akarták volna a másik félnek: itt vagyunk!-de hétvége van!

Szpartak kevésbé volt csendes. A települést igen intenzíven bombázta mára virradóan a latortüzérség.

Dokucsajevszk is sok találatot tudhat a “magáénak”! Itt szintén megalt két civil mára virradóan a latorgránátoktól.

A martalóctüzérség éjszakai célterülete volt Jasznoje, Zsabicsevo, Novaja Laszpa és Sztaromihajlovka is. No és persze Sirokino.

Odessza-régióban tegnap késő este “egy ismeretlen” elkövető tüzet nyitott két rendőrre! Az egyik a helyszínen meghalt, a másik életveszélyesen megsebesült.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/27/donbassz-27/

Görögország kormánya szembe mer-e szállni végre az EU-diktatúrájával! A válasz erre a kérdésre tegnap megszületett! NEM!

Közben újabb tárgyalás lesz a görög mentőcsomagról, a pénzügyminiszterek délután még egy utolsó kísérletet tesznek arra, hogy megállapodjanak Görögországgal,és megmentsék az államcsődtől.

Greece’s Prime Minister Alexis Tsipras (L) is welcomed with a friendly tap by European Commission President Jean-Claude Juncker ahead of an emergency leader’s summit on Greece at the European Commission in Brussels,on June 22, 2015. AFP PHOTO/Emmanuel Dunand

Egy “atyai pofon” hatott!

A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a referendumot.

“Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő” – hangoztatta Ciprasz. “Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása” – jelentette ki Ciprasz a nemzethez intézett televíziós beszédében, alig néhány órával az után, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.

A miniszterelnök közölte, hogy a görög parlament szombaton összeül, hogy jóváhagyja a népszavazást.
Ciprasz jelezte, hogy a népszavazás miatt kérni fogja a hitelezőktől, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró támogatási csomagot.

A görög kormány az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek szombati tanácskozása miatt tartott rendkívüli ülést péntek este. A pénzügyminiszterek szombat délután tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak Görögországgal a reform- és takarékossági csomagról, és megmentsék az államcsődtől, miután Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pénteken újabb megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia köztársasági elnökkel.

Martin Jäger, a német pénzügyminisztérium szóvivője pénteken felszólította Görögországot, hogy fogadja el a hitelezőket képviselő három nemzetközi intézmény – a brüsszeli Európai Bizottság, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank és az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalap (IMF) – megoldási javaslatait. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján péntek hajnalban Angela Merkel döntő fontosságúnak nevezte az eurózóna pénzügyminisztereinek szombati tanácskozását, ahol – mint mondta – minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy sikerüljön megállapodni Görögországgal.
(Hiradó)

Görög pénzügyminiszter: nekünk nem kell ilyen Európa

Görögország pénzügyminisztere szerint a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalások során bebizonyosodott, hogy az Európai Unió célja a görög nép megalázása, így továbbra is nyitva áll az a kérdés, hogy Athénnak szüksége van-e egy “ilyen” Európára.

Janisz Varufakisz a Bild német újságnak adott interjújában beszélt erről, ahol kifejtette, hogy amennyiben Görögország államcsődbe jut, az elsősorban az Európai Unió hibája. A miniszter szerint egy ilyen helyzetben Athén korlátozná a tőke mozgását és kilépne az eurozónából.

A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor, ha Európa megengedi az események ilyen forgatókönyv mentén kibontakozását, nem csak a görög nép, de Európa más nemzetei is el kell gondolkozzanak azon, hogy szükségük van-e egy “ilyen” Európára (ez alatt a jelenlegi Európai Uniót kell érteni).

Alekszisz Ciprasz kormánya a hétvégén elfogadta a miniszterelnök javaslatát és megszavazták, hogy július 5-ére népszavazást írnak ki a nemzetközi hitelezők követeléseinek teljesítésével kapcsolatban.

A pénzügyminiszter amiatt jelenthette ki, hogy a válság elsősorban az Európai Unió hibája, mert a korábbi megszorító-csomagot és “pénzügyi mentőövet” Brüsszel erőltette Görögországra, miközben a lakosság többsége ellenezte azt, és Athénban állandó zavargások voltak folyamatban. Görögország előző kormányai, annak ellenére, hogy magukat a demokrácia képviselőjének tekintik, nem voltak hajlandók népszavazást kiírni az újabb hitelszerződésekről, ehelyett feltételek nélkül beleegyeztek Brüsszel diktátumának elfogadásába, miközben a válság oka nem -csak- a kormány gazdaságpolitikája, hanem az euró bevezetése volt. Alekszisz Ciprasz kormánya alatt a görög népnek elsőként lehetősége van arról, hogy demokratikus módon kinyilvánítsa véleményét a nemzetközi hitelezők feltételeivel kapcsolatban.

A hétvége során az európai sajtó megkezdte a pánikkeltést annak kapcsán, hogy Görögország nemsokára kiléphet az eurozónából. Mindez egyáltalán nem tekinthető az események higgadt értékelésének; bár Görögország számára most valóban kilátásban van az eurozóna elhagyása, az európai sajtó pánikkeltése a nyugati hitelezőket hozza jobb pozícióba; a pánik hatására ugyanis intenzív tőkekivonás kezdődik meg Görögországból, és még a népszavazás megtartása előtt bekövetkezhet az államcsőd, összeomolhat a bankrendszer. Szombat óta az emberek megrohanták a bankokat, több helyen már kiürültek a bankautomaták és ma reggel nem nyitnak ki a bankok. Mindez azonban sokkal inkább az európai sajtó pánikkeltő tevékenységének, mint a nyers tényeknek tudható be.

http://hidfo.ru/2015/06/gorog-penzugyminiszter-nekunk-nem-kell-ilyen-europa/