Újvidék háborúra készül!

Rendkívüli, és ráadásul zárt (!) ülésen tárgyal Újvidék Város Képviselő-testülete nem kevesebbről, mint a háborúról. De vajon minek? Senki sem tudja, legalábbis nem mondja.

A csütörtöki, zártkörű ülésen olyan napirendi pontok szerepelnek, mint A város szervezésének és munkatestületeinek háború esetén történő munkájáról szóló döntés, valamint A megfelelő védelmi lépések meghozataláról szóló döntés, mely segítségével a polgárok alapvető szükségletei kielégíthetőek egy esetleges háborús vagy rendkívüli helyzetben.

A Szerb Haladó Párt újvidéki szervezetének soraiból elmondták, hogy a városi különleges helyzetekért felelős bizottság javasolta a VKT-nak a napirendi pontok megtárgyalását. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői úgy nyilatkoztak, hogy próbálták megtudni, miről van szó, de eddig senki sem fedte fel pontosan. Ráadásul, a dokumentációt a képviselők csak az ülés előtt kaphatják meg, a személyigazolványuk bemutatásával, utána rögtön vissza is kell, hogy szolgáltassák.

A városi honatyáknak az ülés előtt szavazniuk kell arról, hogy támogatják-e a napirendi pontok zártkörű megtárgyalását, majd pedig fogadalmat kell tenniük, hogy az ülésen elhangzott információkat bizalmasan kezelik, és nem hozzák nyilvánosságra. Dina Malešević, a haladók frakció-helyettese semmiféle bővebb tájékoztatással nem szolgált.

Lehet, hogy valamit tudnak az újvidékiek? Háborúra készül az ország?
Délhír Info

Geomágneses vihar okozhat zavart az áramellátásban

Erőteljes geomágneses vihar kezdődött június 21-én este, ami mostanra közel rekord erősségűvé nőtte ki magát. A NOAA (amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal) szerint zavarokat okozhat az áramellátásban, és a “vihar” miatt több helyen északi fény is megfigyelhető (valószínűségek az alább mellékelt képen).

A geomágneses vihar a Föld mágneses terének átmeneti, hirtelen és nagyarányú megváltozása, amit többnyire külső zavaró tényező okoz. Egy-egy jelentősebb napkitörés vonhat magával nagyobb geomágneses vihart, ami órák alatt kibontakozik, de azt követően gyakran csak napok múltán áll helyre a Föld mágneses tere.

A jelenleg zajló, tegnap még G4-es erősségű jelenséget egy pár napja történt napkitörés okozta. A NOAA tegnap előrevetítette a vihar fokozódását, majd éjjelre a planetáris K-index elérte a 8-as értéket, ami figyelemre méltóan kiugró érték.

Az eddigi legnagyobb ismert mágneses vihar eredményeként 1989-ben, Québec területén több mint 6 millió ember otthona maradt áramszolgáltatás nélkül. Egy ehhez hasonló esemény zavarokat okozhat a távvezetékek, globális helymeghatározó rendszerek és rádió-berendezések működésében, a NOAA erre vonatkozóan tegnap is kiadta a figyelmeztetést. Az érdeklődők egyes régiókban északi fényt is megfigyelhetnek.

A geomágneses viharok kialakulása és lefutása teljes mértékben nem ismert. Emellett az emberre gyakorolt hatásuk is intenzív kutatás tárgyát képezi. Dean Radin, parapszichológia kutató, a kaliforniai Institute of Noetic Sciences főmunkatársa szerint a geomágneses viharok az ember tudati aktivitására is fokozott hatással lehetnek. A kutató szerint közvetlen összefüggések mutathatók ki a geomágneses aktivitás és a parapszichológia által vizsgált jelenségek megfigyelési valószínűsége közt.


http://hidfo.ru/2015/06/geomagneses-vihar-zavarokat-okozhat-aramellatasban/

Nem fogad vissza menekülteket Magyarország

Technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti “a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását” – a menekültek visszafogadását más uniós országokból – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – közölte a Belügyminisztérium kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint erről az illetékes a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait. Hozzátették, hogy az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, az ország kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a magyar rendőrség június 22-ig az ország schengeni külső határain 60 620 ember – ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60 089 embert – fogott el tiltott határátlépés miatt. “Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette” – tették hozzá, azzal együtt, hogy a helyzet gyors cselekvést kíván, Magyarországnak lépnie kell még az Európai Unió döntései előtt.

Magyarország az uniós szolidaritás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett menekült transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe – tették hozzá. Mint írták: az ország mindenben eleget tett a nemzetközi szerződésekben vállalat kötelezettségeinek, regisztrálta a dublini eljárás kérelmezőit és levette ujjlenyomataikat.

Magyarország vált az Eurodac-rendszer (a tagállamok területén illegálisan tartózkodó vagy oda illegálisan belépő személyek ujjlenyomatainak összehasonlítását végző rendszer) alkalmazójaként azonosíthatóvá, mint olyan ország, ahol az illegális migráns elsőként lépte át jogellenesen a határt. Mindeközben elég egy pillantást vetni bármely földrajzi atlaszra ahhoz, hogy belássuk: Szíriából, Afganisztánból legkevesebb négy állam határát kellett – szintén jogellenesen – átlépnie a Magyarországon kérelmet előterjesztőnek ahhoz, hogy egyáltalán előterjeszthesse kérelmét a magyar bevándorlási hatóságnál – írták.

Az úgynevezett dublini rendelet (Dublin III.) az EU egyik menekültügyi jogszabálya, melynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére. Ezután e menedékkérők ügyében csak az adott ország hatóságai illetékesek, ezért a többi uniós tagállamból visszaküldhetik a menedékkérőt az adott tagállamba.
(MTI)

Bal-Rad komm: Magyarországra-a schengen-zóna keleti-délkeleti határvidékére-62 ezer menedékkérő érkezett! Több, mint bármely más zónabéli országba. Az uniós RENDELKEZÉS szerint a célországok-ha nekik nem tetszik a menedékkérő fizimiskája-visszaküldi őket Magyarországra! Mi pedig kezdjünk velük valamit. Itt-Magyarországon! (Persze az is meg van ám szabva, hogy mit tehetünk!)

Lehet matekozni! Ha mindent az EU rendelkezései szerint csinálunk, év végére akár két-háromszázezer “menekültet” kellene Magyarországon ellátni. Ha ezek között csak egy ezreléknyi rossz szándékú van, máris minimum kétszáz potenciális terroristának kell koszt-kvártély ellátást adnunk, szabad mozgással. Az egészségügyi és más egyéb kockázatokról-anyagi terhekről-nemis beszélve.

Magyarország ezen intézkedése teljesen megfelel az ország és a lakosság érdekeinek. AMI SZEMMEL LÁTHATÓAN NEM TETSZIK AZ EU-NAK!

A döbrögista qrmánynak kevés általunk helyeselhető intézkedése volt eddig! A “bevándorlásigyileg” mostanság hozott intézkedései-néhány szépséghibától eltekintve-általunk is helyeslendő és támogatandó! Így ez a legutóbbi is!

Népvándorlás – Határzár – Elég lesz egy kerítés?

Illegális bevándorlók Magyarország határában. – Fotó: Béli Balázs/Alfahír

Szakértő: más volt a helyzet a világban, amikor meghozták a dublini rendeletet

“Más volt a helyzet a világban, amikor meghozták a dublini rendeletet, azóta drasztikusan nőtt az illegálisan az országba érkezők száma” mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán.

Nógrádi György – akit azzal kapcsolatban kérdeztek, hogy Magyarország felfüggesztette a dublini rendelet alkalmazását – azt mondta: “amikor ezeket a rendeleteket meghozták, teljesen más volt a helyzet a világban. Példaként említette, hogy négy-öt évvel ezelőtt csak ‘néhány ember’ érkezett illegálisan Magyarországra, három éve kétezer, idén pedig az év első öt és fél hónapjában több mint hatvanezer.”

Hozzátette: “A rendelkezések szerint, aki illegálisan érkezik az országba, annak kell bizonyítania, hogy indokoltan kér politikai menedékjogot, ami ma lehetetlen, mert olyan nagy a migránsok száma. Ezen rendelkezéseken az idő túllépett” mondta. Úgy fogalmazott: “a magyar kormány azért hozta ezt az intézkedést, mert az ország megtelt.”

Technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti “a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását” a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – közölte a Belügyminisztérium kedden az MTI-vel.

Elég lesz egy kerítés?

Németh Szilárd: az üldözötteket továbbra is fogadja Magyarország – SzRTI: Ne fogadja! Az ország megtelt!

“Azokat a menekülteket, akiket valamilyen oknál fogva üldöznek vagy nagyon komoly háborús helyzet alakult ki az országukban, továbbra is fogadja Magyarország, hiszen ők az életüket mentik” mondta Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő az M1 aktuális csatornán szerdán.

(A mi álláspontunk ezzel szemben az; hogy az ilyen menekülteket sem nekünk, hanem a háborús konfliktussal szomszédos országoknak kellene befogadniuk. Vagy, ha már onnan tovább jöttek, akkor abba a biztonságosnak nyilvánított országokba kell visszaküldenünk őket, ahonnan hazánkba érkeztek. – Ettől persze, aki tud, még segíthet nekik ott a helyszínen, ami nagyon is dicséretes. – De mi úgy véljük, hogy nem kellene engedni, hogy menekültek nagyon eltávolodjanak a saját hazájuktól, – hogy bármikor képesek legyenek részt venni otthonaik felszabadításában, s a háború befejezése után könnyebben költözhessenek vissza újra felépíteni otthonaikat, hazájukat, – s így semmiképpen se ragadjanak végleg Európában! – SzRTI.)

Németh Szilárd hozzátette: “akiknél azonban a fő motiváció gazdasági eredetű, akik a jobb élet reményében indulnak el, azok nem menekültek.”

(Itt emlékeztetnénk még egyszer a biztonságpolitikai szakértő fentebb elhangzott szavaira: “A rendelkezések szerint, aki illegálisan érkezik az országba, annak kell bizonyítania, hogy indokoltan kér politikai menedékjogot, ami ma lehetetlen, mert olyan nagy a migránsok száma. Ezen rendelkezéseken az idő túllépett” mondta. “A magyar kormány azért hozta ezt az intézkedést, mert az ország megtelt.” – SzRTI.)

Németh Szilárd úgy fogalmazott: “a most zajló bevándorlás már gyakorlatilag egy népvándorlás, hiszen több millióan indultak el Európa felé. Ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha az Európai Unió határán kívül állítják meg őket, ennek érdekében az unió határát meg kell erősíteni, illetve azokat az állapotokat kell megszüntetni, amelyek ezt a jelenséget előidézik” fűzte hozzá.

A politikus kiemelte: “Magyarország egyedül képtelen kezelni a helyzetet, ezért jön létre a déli műszaki határzár – amely csak a zöldhatárt érinti -, és ezért jelentette be kedden Magyarország, hogy nem fogad vissza senkit, mert az ország megtelt és nincs több kapacitás.” (Elég lesz egy kerítés, csak a déli határon? – SzRTI.)

A határzárral kapcsolatban megjegyezte, más európai uniós országok is fontolgatnak hasonló lépéseket vagy már meg is lépték, az Olaszországgal határos országok például már lezárták a határaikat.

MTI – SzRTI

Nyugatról Magyarországra deportálnák a nemkívánatos bevándorlókat

Bekérette Németország a magyar nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy Magyarország a továbbiakban nem fogadja be a nyugati országokból visszatoloncolt menekülteket. A nagykövettel tárgyaló német külügyi államtitkár kifogásolta az előzetes tájékoztatás elmaradását, valamint kifejezte tiltakozását az ellen, hogy Magyarország “egyoldalúan felrúgjon egy uniós egyezményt”.

Ausztria szintén kifogásait hangoztatta a kormány döntésével szemben; Bécsben az osztrák külügyminisztérium jogi és konzuli szekciójának főnöke, valamint az integrációs politikáért felelős főosztály vezetője folytatott megbeszélést a magyar nagykövettel.

Az Európai Bizottság szóvivője szintén magyarázatot követelt a menekültáradat ellehetetlenítése kapcsán előállt helyzetre, miután a Demokratikus Koalíció alelnöke, Niedermüller Péter arra kérte, hogy az EB határozottan foglaljon állást a magyarországi menekült-helyzettel kapcsolatban. Az EB azt kifogásolja, hogy Magyarország kerítést épít a Szerbiával közös határon, hogy a további menekültáradatot leállítsa. Tapasztalatok szerint a határ fizikai elkerítése egy hetedére csökkenti az illegális bevándorlás mértékét.

Miközben hazánk a fizikai határzárral a nyugati országokat is védelmezi, Németország és Ausztria azt kifogásolja, hogy nem fogadjuk vissza azokat a bevándorlókat, akiket szintén az EU nyomására voltunk kénytelenek beengedni, de azok nem Magyarország területén, hanem valamelyik nyugati országban akartak boldogulni. Németország és Ausztria részéről szintén látható egy olyan törekvés, hogy megszabadulnának a bevándorlók egy részétől – ezt a visszatoloncolással akarják elérni -, így egyszerű képmutatásnak nevezhető, hogy Magyarországtól pedig ennek ellenkezőjét várnák el.

Az Európai Unió láthatóan egy olyan menekültpolitikát akar ráerőltetni Magyarországra, hogy

• saját területünkre engedjük be a bevándorlókat,
• de az ő területeikre lehetőleg ne engedjük tovább,
• és akit tömegével visszatoloncolnak, azokat fogadjuk be.

Eközben azt is elvárnák, hogy mi ne toloncoljuk ki a bevándorlókat, mert az már a “szolidaritás hiánya”, és “embertelenség” lenne. Legyünk szolidárisak a nyugati országokkal, legyünk szolidárisak a bevándorlókkal, és mi lássuk el a bevándorlók tömegeit, akikkel valamelyik nyugati ország nem volt szolidáris, és nagyon is kitoloncolta őket? Ezt várná el tőlünk az Európai Unió. Ha a kormány nem lép fel elég határozottan, a bevándorlás minden irányból ide összpontosulhat, mert a nyugati országokban láthatóan van elég politikai akarat ahhoz, hogy ezer számra deportálják a nemkívánatos külföldieket.

Ha tovább fokozódik a helyzet, és a nyugati országok tömegével akarják visszatoloncolni a nekik nemkívánatossá vált bevándorlókat, lehet, kénytelenek leszünk az osztrák határt is lezárni, – és ebben az esetben már fél lábbal az Európai Unión kívül vagyunk.

http://hidfo.ru/2015/06/nyugatrol-magyarorszagra-deportalnak-a-nemkivanatos-bevandorlokat/

Bukarest nem tudja megakadályozni a magyarság függetlenedését

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint előre láthatóan még idén őszig véglegesítik Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt elnökei által összehívott autonómiabizottság ülésén született döntés arról, hogy a függetlenedési törekvések törvényi kereteinek kidolgozását felgyorsítják; a beérkezett javaslatok megvitatását legkésőbb szeptemberig lezárják, azt követően a két párt elnökei döntenek a törvénytervezet elfogadtatásának lehetséges útjairól.

A MPP elnökének nyilatkozata szerint a függetlenedés törvényi kereteinek kidolgozását még 2015 szeptemberig véglegesíteni kell, ellenkező esetben felmerül annak lehetősége, hogy a RMDSZ nem elkötelezett az autonómia ügyében, és időhúzásra törekszik. Bíró Zsolt – a MPP elnöke – szerint annak még a látszatát is kerülni kell, hogy az autonómia kérdése üres választási kampánnyá silányuljon, emiatt gyorsan kell cselekedni és nem lehet 2016-ra halasztani a törvénytervezet véglegesítését.

A román politikai diskurzusban az utóbbi évek során egyértelművé vált, hogy már csak idő kérdése, és a magyar lakosság függetlenedhet Bukaresttől. Ilie Șerbănescu politikai elemző szerint minden abba az irányba mutat, hogy a magyarság a közeljövőben kivívhatja függetlenségét; a szakértő szerint bár a magyarországi kormány nem lép fel radikálisan a függetlenségi törekvések előremozdítása érdekében, a háttérben zajlanak olyan gazdasági folyamatok, melyek arra mutatnak, hogy magyarországi oligarchák megpróbálják integrálni a magyar lakosságú régiókat, és azok mind szorosabb gazdasági kapcsolatban vannak Budapesttel, miközben a román hatalmi központtól eltávolodnak.

Șerbănescu szerint a román kormány – minden látszat ellenére – tehetetlen Erdély önállósulásával szemben, mert nagyhatalmi érdekek is beavatkoznak a magyar lakosságú területek függetlenedésének előremozdítása érdekében.

http://hidfo.ru/2015/06/bukarest-nem-tudja-megakadalyozni-a-magyarsag-fuggetlenedeset/

Budapest: igen a 2024-es olimpiára

A Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára, amely a megvalósíthatósági tanulmány szerint sok pénzt hozhat az országnak.

A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért.

A testület továbbá felkérte a főpolgármestert, hogy az olimpia budapesti megrendezésének megpályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot – az Országgyűlés támogató döntését követően – a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének.

Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében, és a DK-ás Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el. Az indítványt támogatta a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és a PM. Legfőbb kockázatként az ellenzéki képviselők a korrupció lehetőségét látták az olimpia kapcsán.

Az MTI-nek eljuttatott, a Fővárosi Közgyűlés tagjainak és valamennyi parlamenti pártnak átadott részletes megvalósíthatósági tanulmány százoldalas összefoglalójában az áll, hogy harmincnyolc versenyhelyszínen lehetne megrendezni a budapesti olimpiát, amelyek közül 24 már most alkalmas vagy alkalmassá tehető a viadalok megtartására.

A budapesti főhelyszín a Duna parti Kvassay-zsilip és környéke lenne. A tanulmány lehetséges vidéki helyszínekként Debrecent, Szegedet, Miskolcot, Székesfehérvárt, Balatonfüredet, Veszprémet, Szombathelyt, Győrt, Gödöt és Dunakeszi-Alagot említi.

Az ötkarikás játékokhoz szükséges sportlétesítmények kétharmada az olimpiától függetlenül is adott lesz Magyarországon 2024-re – olvasható az úgynevezett masterplanben. Ezen felül négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építésére tettek javaslatot a gazdaságosságot szem előtt tartó szakemberek.

A megvalósíthatósági tanulmány hangsúlyozza az olimpia gazdasági előnyeit. Ezek alapján az állami lehetséges többletjövedelem 1142 milliárd forintra, a háztartások többletjövedelmei 1006 milliárd forintra, a vállalatokéi 836 milliárd forintra tehetők. Ez összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelent szemben az olimpia nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével.
(Népszava)

Szomszédsztorik

Oroszországból származó információink szerint az Európai Unió megtört, és vállalja Maradék-Ukrajna helyett az orosz gáz árának kifizetését. Így döntött az EU Bizottsága.

Korábban ugyanis Oroszország kijelentette, hogy nem vállalja az ukrán gázlopás kockázatát. Ha a kijevi udvar nem fizet előre az általa fölhasználni kívánt gázért, akkor Oroszország akár a tranzitszállításokat is leállítja, megakakadályozván ezáltal a lopást.

A jelek szerint az Európai Unió sem igazán bízik a kijevi udvar adott szavának, és inkább a zsebébe nyúl, és fizet. Előre! Nem a saját felhasználást, hanem az ukránt.

Oroszország, az EU és Maradék-Ukrajna képviselói jövő hét hétfőn fogják szentesíteni a megállapodást.

Egy igazi ukrán alattvaló pedig fegyverkezik Nyalókakirály birodalmának védelmében. Ha megindul majd az orosz armada, az általa készített…minek is nevezzükkel?-majd föl fogja tartóztatni. Hogy egy darabig ez sikerülni fog az biztos! Merthogy ezt a “támadók” egy darabig kíváncsian fogják lesni, az zicher! Még az is meglehet, hogy röhögőgörcsöt fognak kapni. A többit már el lehet képzelni!

Va aki kedvet kapott az előző autodidakta konstruktőr ötletétől, és ő már profibb harcjárművet csinált.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/23/szomszedsztorik/

A kormány az EU alapszerződés újratárgyalását tervezi

Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője hétfőn arról kérdezte Orbán Viktort, hogy miközben retorika szintjén oly gyakran hirdet harcot az Európai Unió ellen, tervezi-e az alapszerződés módosításának kezdeményezését olyan ügyekben, mint a földtulajdon szabad értékesítésének korlátozása vagy a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalának tilalma. A kérdés lényegi eleme nem is a módosításra tett konkrét javaslatok, hanem a módosítás maga, ami Magyarországon hosszú éveken át tabunak számított. A kormányfő válasza azonban azt vetíti előre, hogy a közeljövőben a pártok lakossági nyomásra kénytelenek leszámolni ezzel a tabuval. Orbán Viktor szerint Magyarország ugyan kis ország, nem sok szava van az Európai Unióban, de

ha a britek felvetik a szerződésmódosítás lehetőségét, Magyarország is élni fog ezzel a lehetőséggel.

A szerződésmódosítás kapcsán mostanra érdekegyezés alakult ki a lakosság többsége és a magyarországi oligarchák közt. Az Európai Unió kvótarendszere ugyanis nagyban korlátozza a vállalatbirodalmak továbbnövelésének lehetőségeit. Azon a ponton, hogy Magyarország termelése eléri az EU kvótarendszere által előírt maximális szintet, az ország nem termelhet többet egy adott iparágban. A kvótarendszer a munkahelyteremtés egyik fő korlátjává vált, ugyanis

a technológiai fejlődés következményeként egy ország adott mennyiségű kvótát egyre kevesebb munkaerő bevonásával tölt be, ami szükségképp a munkanélküliség fokozódásához vezet.

A korkövetelmények miatt modernizálásban érdekelt vállalatok munkaerőigénye egyre kevesebb. Miközben a kvótarendszer az előállított termékek mennyiségét korlátozza, adott mennyiségű termék előállításához egyre kevesebb munkaerő szükséges, így egyre kevesebb munkahely betöltése kell ahhoz, hogy Magyarország elérje a limitet, – ahol már az Európai Unió korlátozza a munkahelyteremtést, mert azzal Magyarország túllépné a számára előírt kvótákat.

A kvótarendszer és technológiai fejlődés eredményeként a munkanélküliség egyre nő. Ezen a ponton a többségi lakosság érdekévé válik az EU alapszerződés módosítása, olyan módon, hogy az ne korlátozza Magyarországon a munkahelyteremtést.

Miközben a szerződésmódosítás társadalmi érdekké válik, az oligarcháknak szintén érdekévé válik a kvótarendszer módosítása vagy eltörlése. A rendelkezésre álló mennyiségű munkaerő ugyanis lehetővé tenné vállalatbirodalmaik növelését, így a profit fokozását. Mivel a kvótarendszer miatt nem termelhetnek többet, a munkahelyteremtés uniós korlátokba ütközik, vagyis az a munkaerő, amit az iparmágnások foglalkoztathatnának, egyre gyorsuló mértékben vándorol nyugatra, ahol még van munkalehetőség. A magyarországi oligarchák így azzal a helyzettel kell szembenézzenek, hogy rendelkezésre állnak a források vállalatbirodalmaik bővítéséhez, de az jogi keretekbe ütközik. Emiatt nem csak a kormány, hanem minden iparmágnás és a többségi társadalom érdeke is megegyezik abban, hogy az Európai Unió kvótarendszerét módosítani kell vagy el kell törölni.

A fentiek miatt törvényszerű, hogy Magyarország élni fog majd a szerződésmódosítás lehetőségével. Ebben az esetben a kormányfő kijelentése nem üres populizmus, sokkal inkább egy szükségszerűség elismerése, ami be fog következni, függetlenül attól, hogy 2018-ban ki nyeri az országgyűlési választásokat.

http://hidfo.ru/2015/06/a-kormany-az-eu-alapszerzodes-ujratargyalasat-tervezi/

Ha a Sárkány megindul, – egy jenki sem állhat útjába

A Kínai Haditengerészet, a nemzetközi vizeken is bevethető

– Kína nyilvánosságra hozta legújabb katonai doktrínáját –

Kiemelt szövetségben Oroszországgal.

Kína nemrégiben közzétette első ‘Fehér könyvét’ az ország katonai stratégiájáról, – mely minden eddiginél nagyobb rálátást biztosít, s több információt hoz nyilvánosságra Kína fegyveres erejéről, – a Kínai Népi Felszabadító Hadseregről.

A körülbelül kilencezer kínai írásjegy terjedelmű dokumentum több olyan kifejezést is használ, amelyek korábban sosem jelentek meg kínai hivatalos iratokban.

A ‘Fehér könyv’ bevezetője megerősíti Kína elkötelezettségét a békés fejlődés mellett, – ugyanakkor új elemként kiemeli az ország “aktív védekező” katonai stratégiájának fontosságát is.

A ‘Fehér könyv’ – Kína katonai stratégiájáról

Az “aktív védelem” a ‘Fehér könyv’ definíciója szerint azt jelenti, hogy; “Nem támadunk, hacsak meg nem támadnak minket, – de abban az esetben viszont kemény ellentámadásba megyünk át”!

“Ám Kína mindemellett sosem fog hegemóniára vagy területi expanzióra törekedni.” – szögezi le a dokumentum.

A kínai honvédelmet befolyásoló megváltozott biztonságpolitikai környezettel kapcsolatban, a ‘Fehér könyv’ megjegyzi, hogy bizonyos országok részéről növekvő kihívások jelentkeztek, – példaként hozza fel az Egyesült Államok egyre erősödő kelet-ázsiai jelenlétét és Japán kihívásokkal terhes politikai fordulatát.

A dokumentum az első ‘Fehér könyv’, amely felhívja a figyelmet arra, hogy “bizonyos szomszédos államok, melyekkel Kínának közös tengeri határaik vannak, – provokatív lépéseket tesznek és törvénytelenül megszállva tartanak nem egy, a Kínai Népköztársaság fennhatósága alá tartozó szigetet és zátonyt, – sőt folyamatosan erősítik katonai jelenlétüket ezeken a helyeken.

“Mindezen okokból tehát Kína már hosszú ideje aktuálissá vált feladata az, hogy megvédje a felségvizeivel és tengeren túli területeivel kapcsolatos jogait és érdekeit” – teszi hozzá a dokumentum.

Vietnam és a Fülöp-szigetek a Dél-kínai-tengeren több olyan szigetet is elfoglaltak amelyek a Kína Népköztársasághoz tartoznak. Sőt ezek az államok építkezésekbe is fogtak az általuk bitorolt kínai területen.

Ezért a ‘Fehér könyv’ megállapítása szerint; a felmerült kihívásokra reagálva – a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészete “az eleddig alkalmazott,  csakis a partmenti védelemre szorítkozó taktika helyett, – fokozatosan a ‘partmenti védelem, plusz a nyílt tengeri védelem kombinációját alkalmazza majd.”

A dokumentum említést tesz a katonai küzdelemre való felkészülésben tett változtatásokról is. Míg a 2004-es irányelv az úgynevezett  “informatizált helyi háborúk” megnyerését tűzte ki célként, addig az új dokumentum a tengeri katonai küzdelmet emeli ki.

A világűrrel kapcsolatban a ‘Fehér könyv’ megerősítette Kína álláspontját; miszerint az ország ellenzi a világűrben való fegyverkezést, és elítéli az űrbéli fegyverkezési versenyt.

(Bár itt még nincs szó szó róla, – de az amerikaiaknak a Világűr privatizálásra szövögetett tervei, – igencsak az egyesült kínai és orosz érdekekbe is ütköznek majd – a szerk.)

Az információs hadviselésről szólva, a dokumentum kiemeli; “Kína gyorsítani fogja Cyber-erőinek fejlesztését” és növeli hatékonyságát a cyber-események és szituációk tudatos kezelésében – ezáltal tehát a cyber-védelem területén is.

A Kínai ‘Speciális haderő’ katonái – Kína érvényesíteni fogja érdekeit, – bárhol a világban

A ‘Fehér könyv’ megjegyzi, hogy a kínai nemzeti érdekek messze túlnyúlnak az ország határain,- ezért Kína “megerősíti a nemzetközi biztonságpolitikai együttműködést azokon a területeken, amelyek kulcsfontosságúak az ország tengerentúli érdekeinek szempontjából.”

(Márpedig Kína komoly gazdasági és pénzügyi érdekszférákat teremtett, szinte az egész világon. Ázsiában, Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában, Észak-Amerikában, s magában az Egyesült Államokban is, mely a kínai népi szlengben; az “Aranyhegyek” elnevezést kapta. – De vannak Kínának komoly gazdasági, pénzügyi érdekövezetei Európában is. A legerősebb Londonban, – de majd ilyen intenzitással vannak jelen Magyarországon is. Budapesten például a X. kerületet, melyet az öregek egykor “Napfényes Kőbányának” hívtak, – manapság már Kínai negyednek, vagy csak egyszerűen China Town-nak nevezik – a szerk.)

A jövőben a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg aktívan részt vesz majd mind a regionális, mind pedig a nemzetközi biztonságpolitikai válságok kezelésében, – s amennyiben a békés megoldás nem lehetséges, s az adott térség biztonsága végzetesen meginog; akkor Kína előtérbe helyezi; – sürgősségi értesítéssel, – a katonai kockázatkezeléssel kapcsolatos mechanizmusok létrejöttét.

A dokumentum kiemeli az orosz fegyveres erőkkel való jövőbeni együttműködést, hozzátéve, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egy átfogó, szerteágazó és fenntartható keretrendszerrel kívánja elősegíteni a katonai kapcsolatokat.

Kiemelt szövetségben Oroszországgal – Elől: kínai haditengerészek, – a háttérben: orosz rakéta cirkáló

Az Egyesült Államokkal való együttműködés terén, Kína egy olyan “új típusú katonai kapcsolatot” szeretne kiépíteni, amelyek összhangban áll Kínának az újabban alkalmazott “kiemelten fontos államokat” kezelő stratégiájával.

Ez vélhetően erősíteni fogja a védelmi párbeszédeket, cserekapcsolatokat és együttműködéseket az amerikai haderővel, – továbbá fejleszteni fogja a főbb katonai aktivitások értesítési mechanizmusát, valamint a légi és tengeri találkozások során alkalmazandó biztonsági protokollokat.

Zhao Weibin, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Hadtudományi Akadémiájának kínai-amerikai katonai kapcsolatokkal foglalkozó kutatója a ‘Fehér könyvben’ az Egyesült Államokat, Japánt és néhány más szomszédos országot jelölt meg, – melyek biztonsági kihívásokat jelentenek Kína számára, – azonban a dokumentum egyértelműen nem szólít fel ezen kihívások ellensúlyozására.

„Ebben a biztonságpolitikai környezetről szóló fejezetben csak objektíven értékeltük Kína helyzetét.” – mondta Zhao.

Wen Bing, az akadémia védelmi mechanizmusokkal foglalkozó kutatója elmondta, hogy Kína azon kevés országok egyike, amely ‘Fehér könyveket’ tesz közzé, hogy tisztázza katonai stratégiáját. Wen elmondta, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia is közzétesz hasonló dokumentumokat.

„Ez valóban egy nagy lépés Kína katonai átláthatósága terén.” – mondta Wen.

A kutató azt javasolja a ‘Fehér könyv’ olvasóinak, hogy a könyvben leírt minden egyes szót vizsgáljanak meg, mivel “nagyon sok új kifejezés és elgondolás, (s a kínaiakra jellemző többszörösen is árnyalt utalás – a szerk.) van benne, amelyek révén jobban meg lehet érteni a mai Kínai Népi Felszabadító Hadsereg védelmi mechanizmusát.”

Szabad Riport

Források: CRI, Xinhua

Görögország hátat fordít az Európai Uniónak

A görög kormány aláírta a megállapodást Moszkvával a Török Áramlat helyi szakaszának megépítéséről, lehetővé téve, hogy Athén az államcsőd szélén némileg fokozza saját gazdasági és politikai mozgásterét.

Miközben a nyugati szakértők az EU-IMF hitelezőivel folytatott megállapodástól teszik függővé a görög gazdasági összeomlás bekövetkeztét vagy elkerülését, a Ciprasz-kormány alternatív módszereket keres a válság megoldására, és erre egy középtávú megoldást jelentett az energetikai együttműködés, ami új bevételforrást fog jelenteni a görög állami költségvetés számára.

Görögország eközben már annak tényéből is profitál, hogy a területén halad át egy gázvezeték, amitől jelentős mértékben függ az Európai Unió gázellátása. Ez egy igen súlyos tárgyalási alapot ad a Ciprasz-kormány kezébe, aminek kihasználása már most is lehetséges, megépülése esetén pedig további lehetőségeket tartogat Görögország számára.

Alexisz Ciprasz nemrég Moszkvába látogatott, ahol sajtóhírek szerint szó volt egy az államcsőd bekövetkezése esetén a görög kormánynak adott orosz pénzügyi mentőövről. Vlagyimir Putyin orosz államfő azonban a megbeszélést követően kijelentette, hogy ilyen pénzügyi segítségnyújtásról egyelőre nem volt szó. A Török Áramlat megépítése azonban mindkét fél számára előnyös; Görögország jelentős bevételhez jut majd az országon áthaladó gáztranzitból, Oroszország számára pedig lehetővé válik, hogy az amerikai ellenőrzés alá került ukrán tranzitútvonalat megkerülve szállítson gázt az Európai Unióba.

2013 augusztusában Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje kijelentette, hogy az Egyesült Államok Ukrajna destabilizálására készül, és erre a célra több mint kétezer zsoldost vontak össze Bécs környékén. Ugyanazon év novemberében civil-látszatú kormányellenes megmozdulások kezdődtek Kijevben. 2014 február végére a kormányt eltávolították a hatalomból.

A kijevi puccsot követően egy radikális atlantista kormány jutott hatalomra, ami 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül kormányzott. Abban az időszakban, amíg a kijevi kormány nem rendelkezett demokratikus legitimitással, az állami vagyon nagy részét kiárusították, és amerikai magánbefektetők számára értékesítették a gáztranzitrendszert, a főbb energetikai vállalatokat és nukleáris létesítményeket. Miután az ukrán tranzitútvonal amerikai ellenőrzés alá került, Moszkva bejelentette, hogy 2019-ben leállítja a gázszállítást Ukrajnán keresztül.

Azt követően az Európai Unió a Török Áramlat projekt segítségével juthat hozzá az orosz földgázhoz, az Európai Unión belüli szakaszok megépítése viszont a tagállamok költségén kell történjen, mert Brüsszel aktívan részt vett a kijevi kormány eltávolításában és így az ukrán tranzitútvonal megzavarásában.

A Török Áramlat nagy előnye, hogy politikai és gazdasági ütőkártyát ad a perifériaországok kezébe. Az első, a Török Áramlatot megépítő uniós tagállam Görögország. Azt követően Magyarországon ér az áramlat az Európai Unió területére, ami lehetővé teszi, hogy a következő kormányok erősebb tárgyalási pozícióhoz jussanak Brüsszellel szemben.

http://hidfo.ru/2015/06/gorogorszag-hatat-fordit-az-europai-unionak/