Az M1 Világ című magazinműsora a
külföldön munkát vállaló észak-koreaiak nyomába eredt, azt vizsgálták,
milyen módon kerül a munkabérük jelentős hányada egyenesen az
észak-koreai államkasszába.
A Humans Rights Watch nemzetközi jogvédő
szervezet már 2017-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön
dolgozó észak-koreai munkások nem részesülnek a nemzetközi normáknak
megfelelő egyenlő bánásmódban, szabadságukat korlátozzák, és magasabb
óraszámban kell dolgozniuk, mint ugyanolyan pozíciót betöltő
kollégáiknak.
Ugyanebben az évben ENSZ-határozat
mondta ki, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkásokat 2019 végéig
haza kell küldeni. Erre pedig nemcsak a korlátozott jogok és a
nehezített munkakörülmények adtak okot.
Amerikai jelentések szerint
Észak-Koreába több mint 500 millió dollár áramlik be a külföldön,
többségében Kínában és Oroszországban dolgozó munkásokon keresztül,
akik fizetésüket nem kapják kézhez.
Észak-Korea a világ legnagyobb illegális
munkaerő-közvetítője. Igazából nem is beszélhetünk észak-koreai
államról, sokkal inkább Észak-Korea, vagy Phenjan részvénytársaságról –
ezt állítja Remco Breuker Észak-Korea-szakértő. A külföldön dolgozó
észak-koreai munkások hazaküldésének legfőbb oka tehát a Phenjanba
beáramló illegális valuta megállítása.
Úgy tűnik, hogy minden pénz, amit a
munkások keresnek, vagy közvetlenül az államon, vagy egy vállalaton
megy keresztül. Egy észak-koreai munkás 80-160 dollárt keres egy
hónapban, ennyit tarthat meg, ha szerencséje van, azonban ennél sokkal
többet fizetnek neki. A különbözet egyenesen az észak-koreai állam
zsebébe megy – tette hozzá.
A vádakat Kim Dzsongun elutasítja, az
észak-koreai munkásokat alkalmazó cégek pedig vagy szemet hunynak a
visszaélések felett, vagy szintén elzárkóznak a vádak elől.
Eddig az Oroszországban dolgozó 30 ezer
észak-koreai kétharmadát, a Kínában munkát vállaló 80 ezer bánya- és
textilipari, fakitermelő vagy építkezésen dolgozó munkás több mint
felét küldték vissza Észak-Koreába.
Forrás: www.hirado.hu 