Törökország vezetői is profitálnak a szíriai műkincsrablásokból

Szíria kulturális minisztere arról számolt be, hogy Törökország segíti a terroristákat a háború során elrabolt műkincsek külföldre csempészésében, és az Erdogan-rezsim maga is profitál a műkincstolvajok tevékenységéből.

Issam Halil, Szíria kulturális minisztere a Ria Novosztyi hírügynökségnek adott interjú során azt mondta, Törökország segíti a terroristákat abban, hogy a lopott műkincseket átcsempésszék a szíriai-török határon, majd külföldre továbbértékesítsék. Elmondása szerint a szíriai hatóságok a frontvonal mozgásától függően számos megelőző intézkedést hoztak, így Palmyra kifosztása és lerombolása előtt a műkincsek tekintélyes részét biztonságos helyre menekítették. Ettől függetlenül azonban, amit nem mentettek ki időben, azt a Daes terroristái összegyűjtötték és átcsempészték a török határon.

„A terrorszervezetek kirabolták az általuk ellenőrzés alá vont területeket, és a történelmi emlékeket Erdogan jóváhagyásával Törökországban értékesítik. Erdogan kormánya maga is részt vesz a terroristák segítésében, akik így külföldi támogatással lopják az olajat, és rabolják el, majd szervezett módon hordják külföldre az értékes műkincseket.” – mondta. Halil az interjú során arra is kitért, hogy a török hatóságok nem csak segítettek a műkincscsempészetben, de közreműködnek abban, hogy a terroristák és a kereskedők egymásra találjanak a feketepiacon.

Korábban Szíria régiség- és múzeumügyi főbiztosa, Maamun Abdel Karim a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, Törökország egyértelműen visszautasította a felkérésüket és nem hajlandó együttműködni a határon átcsempészett műkincsek felkutatásában, valamint visszaszolgáltatásában.

http://www.hidfo.ru/2016/05/torokorszag-vezetoi-is-profitalnak-a-sziriai-mukincsrablasokbol/

Szalafista mecset mellé építenek menekülttábort a németek

Új menekültközpontot építtet Németországban egy rejtélyes „magánbefektető”, akinek a tervei szerint a létesítményt egy szalafista mecsettől száz méterre kezdik építeni. A CSU politikusai nem értik, mi történik, de a német titkosszolgálatoknak már rég nincs „kapacitása” megfigyelni a terroristákat, így könnyítést jelenthet számukra, hogy az egyébként is megfigyelt mecset mellett épül a menekülttábor.

A Regensburgban épülő létesítményről a Die Welt napilap közölt jelentést, hangsúlyozva, hogy ez a terület mindig is példaértékű volt az integráció szempontjából, de egy szalafista mecset mellett épülő menekülttábor esete katasztrófával végződhet. Bernadette Dechant, a CSU politikusa „nem érti, mi történik”: szerinte valaki nem kellő körültekintéssel járt el, amikor a menekülttábor elhelyezéséről döntés született. A mecset megfigyelésében érintett titkosszolgálat szóvivője azonban megerősítette, hogy az Al-Rahman Mecsetben valóban szalafista prédikátorok működnek, és tevékenységüket „közelről figyelemmel kísérik”.

A lap szerint az ott elhelyezett menekültek csak átmeneti jelleggel fognak a táborban tartózkodni, ameddig gondoskodnak a lakhatásukról és menedékkérelmük elbírálást nyer – ráadásul főként többgyermekes családokról van szó. A közelmúltban azonban az alkotmányvédelmi hivatal vezetője arról számolt be, hogy szalafista prédikátorok a menekültek körében próbálnak terroristákat toborozni, és elsősorban a gyermekeket környékezik meg.

Dechant szerint a döntéshozók “naiv módon ítélték meg a helyzetet”. Az elmúlt hónapok során azonban már jelezte a belügyminisztérium, hogy az érintett hivatal nem rendelkezik kellő kapacitással a potenciális terroristák megfigyelésére. Novemberben Thomas de Maiziere belügyminiszter elismerte, hogy a hatóságok nem tudnak megakadályozni egy esetleges terrortámadást, vagyis a bevándorlás miatt nem tudják fenntartani a közrendet. December elején pedig Hans Georg Maassen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozott arról, hogy több mint ezer dzsihádista él Németországban, akik bármelyik pillanatban újabb terrortámadást követhetnek el, de megfigyelésükre nincs kellő kapacitás. Valószínűleg ebből a megfontolásból kerülhetett az új menekülttábor – mint a terroristák toborzó tevékenységének központja – egy már eleve megfigyelés alatt tartott területre.

Az intézkedésnek azonban más szempontból is rossz üzenete van: Németországban több mint egy éve húzódik az amerikai kémbotrány, melynek részeként nyilvánosságra jutott, hogy a német külföldi hírszerzés több százezer európai politikai és gazdasági vezetőt figyelt meg egy amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA kérésére. A német hatóságok az amerikaiakkal együttműködve meg tudják figyelni saját szövetségeseiket idegen országokban, miközben belföldön, a lakosság közt elvegyülve élő terroristákat nem tudják szemmel tartani? A szalafista mecset mellé épített menekülttábor ezért nem a „kapacitáshiány” üzenetét hitelesíti, hanem arról árulkodik, hogy a német döntéshozók prioritásaival vannak problémák: fontosabb nekik, hogy az amerikaiaknak adatokat tudjanak szolgáltatni európai piaci ellenfeleikről, mint hogy az embereket megvédjék egy újabb terrortámadástól.

http://www.hidfo.ru/2016/05/szalafista-mecset-melle-epitenek-menekulttabort-a-nemetek/

Nem támogatja az euró bevezetését a csehek többsége

A Cseh Köztársaságban 15 éves mélypontra esett az euró bevezetésének támogatottsága; mostanra a lakosságnak csak alig 17%-a támogatja a közös fizetőeszköz használatára átállást.

A novinky.cz hírügynökség felmérése szerint a cseh lakosság 78%-a határozottan nemet mond az euróra, miközben mindössze 17%-uk támogatja a bevezetését. 2015. áprilisától 9 százalékkal csökkent a közös fizetőeszköz támogatottsága. A felmérésből azonban kiderült, hogy a cseh lakosság nem csak a külföldi ellenőrzés alatt álló pénz használatát utasítja el, hanem az európai integráció egészéről negatív véleménnyel van; a megkérdezettek mindössze 36%-a mondta azt, hogy bízik az európai projekt jövőjében.

A felmérés eredményei szerint a legkevésbé a fiatal generációk támogatják az EU-tagságot: a 41 év alatti válaszadóknak mindössze 18%-a mondta azt, hogy az ország továbbra is vegyen részt az európai ügyekben, miközben 30% úgy gondolja, hogy csökkenteni kell a Brüsszeltől való függést. 2012-ben még a 41 év alattiak 22%-a támogatta az uniós együttműködés jelenlegi formáját. Az európai integráció további mélyítése kapcsán teljes mértékben megosztott a cseh lakosság: 42% szerint az Európai Unió mai formáját kell fenntartani, 27% szerint vissza kell fordítani az integrációt, miközben az együttműködés szorosabbra fűzését csak a lakosság 16%-a támogatja.


http://www.hidfo.ru/2016/05/nem-tamogatja-az-euro-bevezeteset-a-csehek-tobbsege/