Ukrajna védelmi egyezményt írt alá az Egyesült Királysággal

Az Egyesült Királyság 15 év időtartamú védelmi egyezményt írt alá Ukrajnával, melynek részeként kiterjedtebbé válnak a közös hadgyakorlatok, és több brit katonai instruktor érkezik Ukrajnába.

Andrij Liszenko, az ukrán elnöki hivatal szóvivője szombaton számolt be a fejleményekről. Csütörtökön Stepan Poltorak ukrán védelmi miniszter, és Penny Mordaunt, a brit fegyveres erőkért felelős államtitkár aláírták az egyezményt, melynek értelmében az Egyesült Királyság kétszeresére növeli az ukrán védelmi minisztériumnak történő “segítségnyújtást”. Tavaly kétezer ukrán katonát képeztek ki brit katonai instruktorok, az ukrán hadsereg emellett 1,4 millió dollár értékben kapott felszereléseket az Egyesült Királyságtól. Az új védelmi egyezmény alapján ezt az együttműködést kiterjesztik, idén több és kiterjedtebb hadgyakorlat várható, és még több brit katonai instruktor érkezik Ukrajnába, ami Liszenko elmondása alapján kiegészül a két ország hírszerző szervei közti együttműködéssel.

Az egyezmény egyben azt is jelenti, hogy a brit kormány nem tartja irányadónak az ukrán válság minszki egyezmény mentén történő rendezését, ehelyett a NATO-országok jelenlétének fokozására, vagyis a feszültség további szítására törekszik.

2015. februárjában Kijev és az Ukrajnától elszakadó régiók képviselői megállapodást írtak alá Minszkben, ami lefektette a válság rendezésének alapjait: gondoskodott a tűzszünetről, és a frontvonalról a nehézfegyverzet kivonásáról. A minszki egyezmény 10. cikke előírja, hogy minden külföldi fegyveres el kell hagyja Ukrajna területét. Annak ellenére, hogy a nyugati országok Oroszországot vádolják a minszki egyezmény sértésével, számos NATO-ország állomásoztat fegyveres erőt Ukrajnában, ami az egyezmény nyílt sértését és a békefolyamat hátráltatását jelenti.


http://www.hidfo.ru/2016/03/ukrajna-vedelmi-egyezmenyt-irt-ala-az-egyesult-kiralysaggal/

Kivették az emberi jogokra hivatkozást az EU-Törökország megállapodásból

Az Európai Unió és Törökország megállapodott az Európába irányuló migráció korlátozásáról a pénteken, Brüsszelben tartott tárgyalásokon. Törökország azonban nem kell tartsa magát a menekültek emberi jogait védő irányelvekhez, a végleges dokumentum erre vonatkozó szövegrészét átfogalmazták.

A megállapodás részeként a török kormány beleegyezett, hogy visszafogadnak minden, az Európai Unióba illegálisan érkező bevándorlót, de minden egyes személy visszafogadásáért cserébe az EU legális úton át kell vegyen egy Törökországban regisztrált szíriai menekültet. Ezzel összefüggésben Törökország még idén nyáron megkaphatja a vízummentességet, és az időközben hat milliárd euróra duzzasztott pénzügyi segítséget.

A kezdeti megállapodás feltételei magukban foglalták a menekültek védelmére és emberi jogaik tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeket, a Genfi Egyezménnyel összhangban. Törökország azonban a tárgyalási folyamat során elérte, hogy az Európai Unió enyhítse ezzel kapcsolatos követeléseit. Az eredeti dokumentum szövege szerint Törökországnak “kötelessége” az emberi jogokkal kapcsolatos “nemzetközi standardoknak megfelelés”. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap azonban arról számol be, hogy a pénteken megköttetett egyezmény szövegét az elfogadása előtt megváltoztatták, így annak értelmében Ankara meg kell védjen minden menekültet a “releváns” nemzetközi standardok szerint, és nem deportálhatja őket veszélyesnek nyilvánított származási országaikba. A dokumentum végső szövege nem részletezi, hogy mit kell érteni a “releváns” nemzetközi standardok alatt, így a Törökország-EU megállapodásból gyakorlatilag kivették a menekültek emberi jogainak tiszteletben tartását mint kötelezettséget.

Korábban az Európai Unió vezető politikusai visszatérő jelleggel hivatkoztak a menekültek emberi jogaira, ennek részeként tagállamok kormányait is elítélték a hatóságok részéről tapasztalható bánásmód miatt. A bevándorláspárti és EU-párti politikai szervezetek szintén a menekültek emberi jogaival ostorozták az országhatárok védelme mellett elkötelezett kormányokat. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az Európai Unió maga sem veszi komolya ezeket az irányelveket: csak saját tagállamaival szemben folytat erőfitogtatást, miközben tagállam-jelölt idegen országokkal szemben már kevésbé eltökélt, ha a menekültek jogairól van szó.


http://www.hidfo.ru/2016/03/kivettek-az-emberi-jogokra-hivatkozast-az-eu-torokorszag-megallapodasbol/

A gyakorlatban nem működik a “menekültek” visszaküldéséről kötött EU és Törökország közötti megállapodás

Úgy látszik, hogy mikor még nem borította el Görögországot a liberális őrület, akkor még tudták a görögök, mit kell tenni az idegen behatolókkal: “Itt fekszünk, vándor vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” – Leonidasz

Annak ellenére, hogy vasárnap éjfélkor életbe lépett megállapodás szerint; Görögországnak minden migránst vissza kellene küldenie Törökországba, – az invázió szinte ugyanúgy folyik, mint azelőtt.

Alapjogokért Központ: a gyakorlatban nem lehet végrehajtani az EU-török megállapodást

A gyakorlatban kivitelezhetetlen, jogilag ellentmondásos az EU-török megállapodás – olvasható az Alapjogokért Központ elemezésében, amelynek megállapításait hétfőn juttatták el az MTI-hez.

Az elemzés szerint a múlt pénteken megkötött újabb EU-török megállapodással az unió végre “megpróbált kitörni az elmúlt másfél év tehetetlenségi pályájáról”, azonban annak végrehajtását éppen az elmúlt évtizedekben felállított emberi jogi dogmák lehetetlenítik el.

A megállapodás végrehajtásának elengedhetetlen, de egyben a gyakorlatban kivitelezhetetlen előfeltétele, hogy Törökország a saját területén feltartóztassa az összes migránst – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy enélkül azonban az Európai Unió jogilag lehetetlen helyzetbe kerül.

Mint írták, a migránsok Törökországba történő, általános jellegű visszaküldése ugyanis éppen azokba a nemzetközi és uniós normákba és alapelvekbe ütközik, amelyeket a nemzetközi közösség és az Európai Unió az elmúlt évtizedekben kialakított és saját jogrendszerébe implementált.

A központ elemzői szerint a probléma csak úgy kezelhető, ha a menekültjogra vonatkozó jelenlegi szabályozást megváltoztatják, vagyis újradefiniálják egészen a genfi egyezményig visszamenőleg.

Kutató: a török-EU megállapodás működtetéséhez több intézkedésre van még szükség

Több lépésre van még szükség a török-EU megállapodás hatékony működéséhez – mondta Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A kutató a szükséges intézkedések között említette, hogy a görög parlamentnek ki kell nyilvánítania: Törökország biztonságos ország, így el lehet kezdeni a illegális bevándorlók visszatoloncolását. Görögországnak továbbá sokkal hatékonyabb regisztrációs eljárást kell bevezetnie. Az egyéni menedékkérelmek elbírálásához bővíteni kell a menekültügyi szakemberek számát, ehhez több uniós tagállam nyújt segítséget – tette hozzá.

Sántha Hanga kitért arra is, hogy Törökországban olyan törvényeket kell alkotni, amelyek erősítik a migránsok státusát.
Az EU eddig 3 milliárd eurót ígért a menekültek ellátására – azzal a feltétellel, hogy Törökország konkrét költségtervet készít -, és az összeg hatékony felhasználása esetén további 3 milliárd eurós keretet helyezett kilátásba – mondta a kutató.

A vasárnap életbe lépett török-EU megállapodás arról is rendelkezik, hogy az unió minden, Görögországból visszatoloncolt szíriai migráns helyett befogad egy másik szíriai menekültet Törökországból. Kezdetben legfeljebb 72 ezer emberről lehet szó.

MTI – SzRTI

Március 17-én volt 25 éve (1991. március 17.) hogy a Szovjetunió, a szocializmus jövőjéért aggódók elérték: érjen véget az éleződő belpolitikai válság.

Nyilatkozzanak az emberek: akarják-e megőrizni a Szovjetuniót, vagy engedjék széthullani, ahogy azt a szocializmus árulói – közöttük főként az árulók árulója, Borisz Jelcin – de a többi gazember is – akarta. Ezért elérték egy össz-szövetségi népszavazás kiírását.

AZ EMBEREK A SZOVJETUNIÓ EGYBENTARTÁSÁT AKARTÁK. 77,85 %-UK ERRE SZAVAZOTT!
EZZEL AZ ÚJJÁÉLEDŐ BURZSOÁ HATALOM MÁRIS ELBUKTA A LEGELSŐ VIZSGÁT: FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTÁK A NÉP AKARATÁT. Kilenc hónappal később (három vasorrú bába együtt hordta ki és szülte meg AZ ÁRULÁS SZÖRNYSZÜLÖTTJÉT) feloszlatták a Szovjetuniót. Ők, hárman, egy erdei vadászkastélyban, a belorusz erdők mélyén.

A NÉPSZAVAZÁST MÁR ELEVE NEM ENGEDTÉK, AHOL A REAKCIÓ – A FASIZMUS – KERÜLT MÁR ADDIGRA IS HATALOMRA. Nem engedte a népszavazást a három kis náci balti vakarék (ahol – Rigában – állami ünnep a német megszállók oldalán kegyetlenkedő “Lett Légió” “hőseinek” napja).

Nem engedték Moldáviában sem, ahol egy haza- és nemzetáruló román-fasisztoid klikk került addigra már hatalomra (ma megint ők vannak hatalmon: most készülnek likvidálni Moldávia függetlenségét, örökre román provinciává züllesztve azt.)
HA A DEMOKRÁCIA HIÁNYA MIATT FOGNAK MEGINT EGYKOR NYIVÁKOLNI A LIBERÁLFASISZTÁK – AKKOR EMLÉKEZTESSÜK MAJD ŐKET az 1991. március 17-i népszavazás sorsára!
(Csikós Sándor)

Légikatasztrófa a rosztovi repülőtéren

Az Oroszország területén az utóbbi tíz év legnagyobb légiszerencsétlensége történt mára virradóan a délnyugat-oroszországi Rosztov na Donu repülőterén.

A “Fly Dubai” légitársaság Boeing 738-as típusú gépe rossz látási viszonyok között leszállás közben a repülőtér bal oldali leszállópályályának betonjára csapodótt, és azonnal felrobbant.

A gépen 55 orosz nemzetiségű utas, és hat főnyi személyzet tartózkodott. A katasztrófának nincs túlélője.

A repülőgép a beszámolók szerint több mint két órán keresztül körözött a rossz időjárás miatt, míg ugyanezen időszakban a Moszkva-Rosztov járat gépe kétszeri leszállási kísérlet után inkább Krasznodar repülőterén landolt.

A “Fly Dubai”-társaság megbízottai már úton vannak, hogy csatlakozzanak a rosztovi repülőtéren már dolgozó orosz kivizsgálók csapatához. Vaszilij Golubjev-Rosztov-régió kormányzója-első nyilatkozatában kifejtette, hogy terrorcselekmény gyanúja ezidáig nem merült fel, és a gép katasztrófáját a rossz időjárás és emberi mulasztás együtthatói okozhatták.

Vlagyimir Putyin orosz államfő részvétét nyilvánította ki a katasztrófa áldozatai hozzátartozóinak.

A holnapi napot Oroszországban gyásznappá nyilvánították.

http://www.balrad.com/2016/03/19/legikatasztrofa-a-rosztovi-repuloteren/

Anno Pakisztánban történt olyan eset, hogy a műszakilag tökéletes gép így vágodott a földbe. Rajta volt a Pakisztáni elnök is, később kiderült a gépet egy akkor új, MRT fegyverrel lőtték le, amely nem hagy nyomot. Pont ilyen repülési hurkot írt le az a gép is mint ez most. Akkor a Pakisztáni légierő parancsnoka már az elején felismerte, hogy a gépet lelőtték, és nem csak úgy lezuhant.
Azóta eltelt évek alatt lehet az is, hogy megnővelték a fegyver hatótávját, hizsen a leesés helye nincs oly messze az ukrán határtól. Akkoriban a legnagyobb ágyú (hajón) hatótávja 50 km volt, ma már 200 km.

Qujdó

Szíria

Saturday, March 19, 2016

Szíria

A szíriai polgárháború eseményei “ketyegnek” tovább. Főként Homsz-tartományban, annak is a délkeleti részén-Palmüránál. Ahol-a jelentések szerint-végső fázisába lépett az ISIS-hordával való leszámolás. A harcok már az ősi romváros központjában zajlanak.

Tegnap már a dolgok menetébe beavatkoztak a KA-35-ös “Alligátor” és az Mi-28 N harci helikopterek is. Ezeket a szerszámokat orosz személyzet működteti. A “Nursi-hegy” martalócainak legnagyobb bánatára. Sultan bin Abdul-Rahman kalifátusi had-és kényúr sem tud már beszámolni élményeiről.

Palmüra urát ott látták utoljára, ahová egy thermobarikus bomba becsapódott. Nem is keresték egy pillanatig sem a cafatjait, mert az álmoskönyvek szerint ahová egy ilyen szerkezet bejelentkezik, ott fölösleges bármi után is kutakodni. Az elkövető egyébként a “visszamaradt” orosz bombázó volt.

De Homsz tartomány egyéb területein is folytatódik a szír kormányerők offenzívája a dzsihadista patkányhordák elpusztítására.

Hama provinciában Mafkar Al-Sharqiya falunál szintén az orosz légierő “maradványa” csapott le. Itt is az ISIS húzta a rövidebbet.

Deir ez-Zor tartományban a kormányerők megszerezték tegnap késő délutánra a Thayyem olajmezőt. Ami teljességgel működésképtelen, de birtoklása nagy jelentőségű. Ugyanis félúton fekszik a tartományi főváros és Mayadeen között, és ide nagyon közel van már Mohassan városa. Ami még a sátánfattyak kezén van.

Aleppo tartományban a szír légierő ténykedett. Hanasserben a csapásaikban ismét vezért bukott az ISIS latorhorda. Itt Hassan Aboud latorvezér és számtalan pribékje került a veszteséglistára.

Raqqa tartományban Al-Qasr településnél délnyugatra Jabal al-Arab-tól hevesen ellenálltak a pribékek a kormányerők támadásának. Egy ideig.

A Törökország délkeleti részében fekvő Adana városában az éjszaka négy robbanás is történt. A hírek “több sebesültről” tesznek említést.

A robbanások egy kereskedelmi központ kamionparkolójában történtek. A beszámoló szerint az első robbanás biztosan robbantás volt, a többi az azt követő tűzvész miatt keletkezhetett.

http://www.balrad.com/2016/03/19/sziria-87/

Moszkva az erőszak beszüntetésére szólította fel Ankarát

Oroszország a kurd lakosság ellen alkalmazott erőszak beszüntetésére és a politikai rendezés útjára való visszatérésre szólítja fel Törökországot – jelentette ki pénteken Moszkvában Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Zaharova sürgette az emberi jogoknak a török kormányerők által véghezvitt “durva és tömeges megsértésének” kivizsgálását. A szóvivő szerint a török kormány azon bejelentése ellenére, hogy sikeresen befejeződött a terrorelhárítási művelet, Törökország néhány délkeleti területén nem hagyott alább az erőszak.

Kijelentette, hogy sok újabb, kurdok lakta vidéket minősítettek “zárt biztonsági övezetnek”, az ezzel járó kijárási tilalommal és a helyi lakosság elleni korlátozó intézkedésekkel.

Felhívta a figyelmet: mind az emberi jogi szervezetek, mind a média arról számolt be, hogy a török légierő csapásainak civil áldozatai vannak, és hogy a katonai műveletek során tömegesen sértették meg az emberi jogokat.

A török Népi Demokrata Pártra hivatkozva azt állította, hogy egyedül Cizrében december óta, erőszakcselekmények következtében 150 polgári személy vesztette életét. Szavai szerint a várost is magában foglaló Sirnak tartományban az összecsapások következtében mintegy félezren haltak meg.

Az orosz külügyi szóvivő azt hangoztatta, hogy Törökország délkeleti részén egyes becslések szerint az egymilliót is elérheti azoknak a száma, akik otthonuk elhagyására kényszerültek.

Marija Zaharova megismételte: Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a szíriai béketárgyalásokon az ellenzék oldalán képviseltetve legyenek az ottani kurdok is, akiknek erői “az első sorokban harcolnak a terrorizmus ellen”.




http://www.balrad.com/2016/03/19/ramordult-a-medve-az-ankarai-maffiara/