Románia
 külügyminisztériuma bekérette hétfőn a magyar  nagykövetség 
képviselőjét, amiért a bukaresti magyar nagykövet egy a  román 
kormánynak nem tetsző nyilatkozatot tett egy román napilapnak.
Zákonyi 
Botond a Romania libera napilapnak adott nyilatkozatában  kijelentette, 
hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az  infrastruktúrafejlesztés 
kapcsán folytatott együttműködéstől is függ,  amiben a román fél 
részéről egyelőre nem látnak elegendő jóindulatot.  Látványosan késik a 
román-magyar határon át húzódó úthálózat  összekapcsolása, ami a 
nagykövet szerint kiemelkedően fontos lenne, de  Románia csak a 
schengeni övezethez csatlakozás után hajlandó  összekapcsolni tíz új 
utat Magyarországgal. A nagykövet szerint a magyar  kormánynak az a 
benyomása, hogy a román kormány visszafelé tesz  lépéseket, vagyis 
hátráltatja az együttműködést.
A román 
külügyminisztérium ennek kapcsán kifejezte “határozott egyet  nem 
értését”. Bukarest szerint az új utakon a forgalom megindítása és az  új
 határátkelők létesítése túl költséges lenne ahhoz képest, amekkora  
kereskedelmi forgalmat bonyolítanának. Egy nem létező útvonalon pedig  
értelemszerűen nem is lehet számottevő kereskedelmi forgalom. Így a  
románok időhúzása valóban alaptalan és szándékos akadályoztatásnak  
tekinthető – egy újabb ürügy a fejlődés hátráltatására, ami közvetlen  
visszavezethető a román kormány félelmeire.
Bukarest már-már
 paranoid módon viszolyog attól, hogy Magyarországot  és a jelenleg 
Románia közigazgatási keretein belül élő magyar lakosságot  korszerű 
úthálózat, tömegközlekedés kösse össze. Emiatt képesek  szándékosan 
hátráltatni az infrastruktúrafejlesztést, főként azokban a  régiókban, 
ahol jelentős számú magyar lakosság él. Szándékosan  
visszamaradottságban tartanák ezeket a területeket, hogy a határon túl  
rekedt magyar lakosság ne tudjon bekapcsolódni az anyaország gazdasági  
életébe. Láthatóan rettegnek a magyar úttól, és ebben az esetben a két  
országot összekötő “út” nem pusztán fizikai úthálózatot jelent, de a  
magyarság külön útját és újjáéledésének szimbólumát.
Áprilisban
 a Jurnalul National román napilapban megjelent egy  szakértői anyag, 
miszerint Erdély rövid időn belül függetlenedni fog  Romániától, és 
Bukarest nem tehet mást, mint hogy végignézi mindezt. Az  Ilie 
Șerbănescu által írt elemzés abból vezeti le Erdély  függetlenedésének 
várható bekövetkeztét, hogy az új nemzetközi  környezetben a régiók a 
politikai határoktól függetlenül, gazdasági  hatalmi pólusok 
vonzáskörzetében mozognak, amire a politikának minimális  ráhatása 
sincs. Șerbănescu elemzésében kifejti, hogy Erdély számára  Bukarest a 
leggyengébb gazdasági hatalmi pólus, a régió számára Budapest  és Bécs 
sokkal inkább meghatározó erőközpont, és a politika rövid időn  belül 
követni fogja a gazdasági realitásokat.
A román 
szakértő szerint egyre látványosabbá válik, hogy a Romániába  érkező 
német befektetések nem jutnak tovább a Kárpátok vonalánál;  többnyire 
Erdély területére összpontosulnak, ami az elszakadást hivatott  
előkészíteni. Șerbănescu elemzésében arra is rámutat, hogy az utóbbi  
években szándékosan megkezdték Erdély visszakapcsolását Magyarország  
gazdasági vérkeringésébe, az autópályák. A szakértő emellett felhívta a 
 figyelmet arra, hogy Temesvárt és Kolozsvárt hetente több tíz  
repülőjárat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, és Frankfurthoz, miközben  
hetente alig néhány járat indul Bukarestbe. Szerinte az infrastruktúra  
összekapcsolása az erdélyi magyarság függetlenedését készíti elő.
A román 
kormány szintén emiatt retteg az úthálózat  összekapcsolásától; a 
korszerű infrastruktúra megjelenésével az erdélyi  magyarság néhány év 
leforgása alatt jóval szorosabb gazdasági  kapcsolatba kerül az 
anyaországgal, mint a múlt század világrendjében,  mesterségesen 
létrehozott román állammal. A politika pedig “rövid időn  belül követni 
fogja a gazdasági realitásokat”.http://hidfo.ru/2015/08/romania-egyre-jobban-fel-a-magyar-uttol/