Ron Paul: az IMF-et el kell törölni

Ron Paul amerikai libertariánus politikus szerint nincs értelme a Nemzetközi Valutaalap megreformálásáról beszélni, mivel az IMF az amerikai kormány gazdasági expanzionizmusának eszköze, – ehelyett sokkal inkább az IMF eltörlésére kell lépéseket tenni.

Az amerikai politikus szerint nem csak az IMF ténykedésének kell véget vetni, hanem valamennyi olyan pénzügyi intézménynek, ami a nemzetközi hitelezést az amerikai kormány külpolitikájának rendeli alá.

Elmondása szerint az IMF az amerikai adófizetők pénzén gyakran korrupt kormányokat támogat, amit hitelezéssel akkor is életben tartanak, ha az a helyi lakosság által nem elfogadott. Ennek eredményeként a piac jelentősen torzul, ami nem csak az amerikaiak érdekeit sérti, hanem negatív hatással van valamennyi olyan ország életszínvonalára, melynek kormányát az IMF mesterségesen tartja életben.

Mivel az IMF alaptőkéjének jelentős része az Egyesült Államokból származik, logikus, hogy a szervezet Washington külpolitikai céljainak alárendelten működik. Ron Paul hangsúlyozza, hogy felelősségteljesen működő pénzügyi intézet nem hitelezne olyan országoknak 17-40 milliárd dolláros kölcsönöket, melyek már most is adósságcsapdában vannak és a világ számos országa felé fennálló tartozásaikat nem tudják rendezni. A politikus szerint az a tény, hogy az IMF ennek ellenére mesterségesen infúzión tart egyes kormányokat, annak tudható be, hogy azok közvetlen Washington külpolitikai érdekeit szolgálják ki. Emellett hangsúlyozta; Ukrajna hitelezése tisztán gazdasági szempontból nem segít az országon, viszontlehetővé teszi, hogy továbbra is egy az amerikai külpolitikai stratégiával együttműködő (kollaboráns) kormány működhessen Ukrajnában.

A politikus meggyőződése, hogy az IMF nem megreformálható a tőkeellátás újraelosztásával sem, mert abban zavaros hátterű magáncégek is részt vesznek, ehelyett magát a struktúrát kell megsemmisíteni, ahogyan minden más olyan pénzügyi intézményt is, melyek az amerikai expanzionizmust képviselik a világgazdaságban.

https://hidfo2015.wordpress.com/page/2/

AMERIKAI KATONÁK AZ OROSZ HATÁRNÁL

Múlt héten masírozott végig Közép-Európán az amerikai hadsereg Dragoon Ride fedőnevű harcjárműkonvoja. Az amerikai konvoj, a Lengyelországban és a balti államokban megtartott rotációs hadgyakorlatok után Németországba tér vissza.

A "hadgyakorlat" nem is igazán katonai, mint inkább propagandisztikus céllal folyik: nem titkolt célja az amerikai katonai jelenlét látványos demonstrálása.

Amúgy a lettországi - illetve rigai - felvonulásuk az ott élő, amúgy elnyomott és kollektív jogaitól megfosztott - orosz kisebbség tetszését is biztosan elnyerte...

Képgalériánkban az amerikai hadsereg rigai felvonulását láthatja (képek innen).

Mint ismert, a múlt héten hazánkon is keresztül masírozott egy amerikai konvoj, igaz, csak vonaton. Az M2 Bradley típusú harcjárművek az Egyesült Államok szárazföldi hadseregének első hadosztályának első páncélos dandárjából valóak voltak, Romániába tartottak.

http://alfahir.hu...z_hatarnal

NATO konvoj Cseh köztársaságban.
YouTube Videó


Európai szintre emelkedik a rezsi ára Ukrajnában.
YouTube Videó


Először vitt harcijárműveket az USA Ukrajnába.
http://index.hu/k...ukrajnaba/
YouTube Videó


Kollégiumokból hurcol fiatalokat, Donbászi vérfürdőbe a sorozóiroda.
YouTube Videó

Az eset március 25-én történt a Kijevi Politechnikai Főiskola kollégiumában – írja az aif.ua hírportál.

A kollégiumot a hadkiegészítő parancsnokság emberei a rendőrséggel együtt járták be, szobáról-szobára, csütörtök reggel, amikor még szinte mindenki a kollégiumban volt. A diákokkal a helyszínen aláíratták a behívókat, csupán annyi idejük maradt, hogy felöltözzenek és már vitték is őket az orvosi vizsgálatra.

A kollégium udvarán a 60 diáknak tartottak egy gyors eligazítást, ahol felolvasták jogaikat, ezután buszra ültették őket és elmentek.

Ukrajnában egyre nehezebb a mozgósítási tervek teljesítése, a hadkiegészítők már ehhez hasonló lépéseket is bevetnek a haderő növelése érdekében.

Putyin. A külföldi fegyverzetet már szállítják.
YouTube Videó


Putyin beszédét letiltották az USA egész területén.
YouTube Videó

“Közös megegyezéssel!”

Április elsejével kezdődően kirúgja dolgozói negyedét a tízmilliárdos állami fejlesztési támogatásokra váró Tokaj Kereskedőház. Búcsúzóul azt is kérik az elbocsátott dolgozóktól, hogy írják alá: a válás közös megegyezéssel történt. Abszurd drámát írnak Tokaj-Hegyalján.

M.-né 50 körüli, Tolcsván élő, halk szavú asszony. Kollégái árulták el, olyan régóta dolgozik a házától csak pár percnyire működő állami vállalatnál, hogy “az neki már csak Borkombinát marad”, nem tud átszokni a Tokaj Kereskedőházra. A nő az utóbbi években a készáruraktárban dolgozott, itt volt akkor is, mikor két éve megözvegyült. És bár a férjét – egykor szintén ‘kombinátos dolgozót – főként az ital vitte el, a gyászt M.-né tisztességgel és méltósággal cipelte, ahogyan próbálta azt is, hogy egy éve, hirtelen meghalt a 29 éves fia is.

M.-néhez kedden nem ezért akartak mentőt hívni a munkatársai. Hanem azért, mert a két hónapja regnáló új vezérigazgató közölte vele, hogy a vállalat hosszú távú, kiszámítható működésének ő április 1-jétől nem feltétele, így ki van rúgva.

Pontot raktak

A Tokaj Kereskedőház (TK) elküldi a dolgozói negyedét – írtuk március közepén. Meg azt is, hogy Gaálné Király Enikő, a borkereskedőből lett állami cégvezető azzal debütált, hogy bejelentette: mivel a borászati szektorban dolgozó, hasonló méretű cégek kisebb létszámmal is képesek versenyképes működésre, az állami cégnél nagy elbocsátások lesznek. (Az utóbbi időben egyre üresebben csengő „tokaji minőségi forradalom” kifejezésen túlra azonban nem nagyon merészkedett, így a dolgozóknak sem magyarázta el: milyen koncepció alapján vezényli le a lészámnyírást, és ez hogyan egyeztethető össze azzal a kormányzati ígérettel, hogy ismét naggyá teszik a tokaji bort, sőt a Tokaj Kereskedőházat.) Előbb a most 152 főt alkalmazó cégnél 70 fős leépítést lengetett be az új vezér, amiből hetek alatt 48 lett, majd mostanra hivatalosan 42 – hogy a szám éppen e pillanatban aktuálisan 40 fő elbocsátását mutassa. (Az elbocsátásokról szóló döntés jogszerűségén továbbra is vita van a cég vezetése és az üzemi tanács (ÜT) között.)

Az elbocsátásokról szóló, a cégvezető és az üzemi tanácsi elnök, Felházi Sándorné közötti találkozók március elején azzal zárultak, hogy a dolgozói érdekképviseletet Gaálné írásban értesítette: a létszámleépítésről szóló döntését rövidesen ismertetni fogja. Ez március 30-án, néhány rövid bekezdést tartalmazó levélben megtörtént.

A tájékoztatóban az áll, hogy a létszámcsökkentés „tervezett időpontja” másnap, március 31-gyel kezdődik, és április végéig befejeződik, és hogy az 42 dolgozót érint „a fenntartható és üzletileg sikeres működés biztosítása érdekében”. A dokumentum szerint a döntésről – a törvényi kötelezettséget betartva – a megyei munkaügyi központot is értesítették.

A 25 százalékos létszámleépítés Gaálné levele szerint 2-2 betanított-, illetve segédmunkást, 20 szakmunkást, 15 ügyintézőt és 3 vezető-irányító munkakörben dolgozó munkavállalót érint. Kedden őket egymás után hívatták is a vezérigazgatóhoz. Eléjük tettek egy A4-es lapra nyomtatot kurta szöveget, melyben a vezérigazgató közli, hogy a csoportos létszámcsökkentés részeként az illető munkájára sem tart igényt.

A levélben ugyan a vezérigazgató azt írta, hogy minden lehetőséget figyelembe vettek, de ez nem biztos, hogy minden esetben így is történt. A listára özvegy, rokkant, sőt, a 40 éves munkaviszony kapujában álló dolgozó is felkerült. Felháziné állítása szerint az ÜT ekkorra már azt a vállalását is teljesítette, hogy listázza a dolgozókat főként szociális tényezők szerint. Vagyis: ki az, aki egyedül neveli a gyerekét, ki özvegy, ki mozgáskorlátozott, és így tovább. Mindez azonban nagyrészt pótcselekvésnek bizonyult – és nem csak M-né esete miatt.

Mi a közös, hol a megegyezés?

Az talán ennél is kevésbé érthető, hogy a TK miért kéri azt az elbocsátott, elbocsátandó dolgozóitól, hogy a kirúgást a munkaviszony közös megegyezéssel történt megszűnéseként fogadják el. Ez akkor is furcsa, ha ismereteink szerint erre az esetre a levél úgy szól, hogy a végkielégítés mértékét a kollektív szerződésben rögzítettek szerint fizeti ki a cég – miközben a következő bekezdésből pedig az is kiolvasható, hogy ha a dolgozó ezt mégsem fogadja el, akkor április 30-ig neki a Munka Törvénykönyve szerint mondanak fel. Utóbbi azt is jelentheti, hogy a dolgozó kevesebb pénzt kap összességében.

A TK közlése szerint a közös megegyezéssel felmondás értelme az, hogy a cég “a folyamat gyors, és a dolgozók számára, a lehetőségekhez képest, kedvező lezárását kívánja elősegíteni”. Amibe a menedzsmentnek az is belefér, hogy ha a dolgozó ezt a formulát választja, maga szabja meg, mely időponttól szüntetik meg a munkaviszonyát. Az írásbeli kérdésünkre adott válaszban az is szerepel azonban, hogy “a kollektív szerződés szerinti végkielégítést természetesen abban az esetben is megkapják a munkavállalók, ha nem fogadják el a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését.”

A festők, karbantartók, a takarító, és a TK “mindenes” téemkásának listára kerülését is többen furcsállják (merthogy: ki fogja ezeket a munkákat elvégezni?), de a gépsorról elküldött mozgáskorlátozott dolgozónak vagy az özvegyek kirúgását egyáltalán nem értik. Azt se, mi lesz azzal a házaspárral, ahol a férfit most listázták, de a konyhán dolgozó feleségét se biztatják semmivel. A nyelveket beszélő “belkeres” elküldése a cégnek nagyobb veszteség, mert a férfi majd biztosan talál munkát, de azt senki nem érti, hogy ha a cég elküldi azt a 11 dolgozóját is, akik szinte a teljes belföldi értékesítést vitték, ki fogja a cég borait eladni.

Ezzel kapcsolatban a TK hivatalosan annyit közölte, hogy “a belföldi értékesítést a vállalatnál több éve területi értékesítési vezetőként dolgozó két munkatárs végzi, valamint folyamatosan közreműködik a tevékenységben Gaálné Király Enikő vezérigazgató, aki a társaság értékesítési és marketing tevékenységének is felelős vezetője.”

Az egyik érintett dolgozó elmondása szerint e felvetésre ő azt a választ kapta Majoros Lászlótól (aki a jogosítványai szerint a termelési folyamatok felügyeletét ellátó, szintén friss vállalati menedzser), hogy a cég eztán majd inkább csak exportra dolgozik. Ez meglehetősen drasztikus változást jelentene a cég eddigi kereskedelmi felfogásához képest. Jól lehet, a borászat évi átlagos 6-7 millió palackos eladási potenciáljának több mint a felét az utóbbi években már a régió országaiban értékesítette, de azt a 2,5-3 millió palackos volument, ami eddig a magyarországi boltokba szállított, aligha lehet a pincében hagyni – vagy csak úgy, egyik pillanatról a másikra átcsatornázni.

Mindenesetre felvették az export-kereskedelmi vonalra azt a Trócsányi Gábort, aki az igazságügy miniszter 21 éves fia.

Pikáns a történetben, hogy április 1-jével azzal az indokkal küldtek el egy újonnan belépésre érkező borászati dolgozót, hogy meg kell várniuk a kirúgási hullámok csitulását, és hogy jöjjön vissza két hónap múlva. Őt nem, öt másik új dolgozót viszont felvett időközben a cég. Közülük a készáruraktár-vezetőhelyettes posztja volt jó ideje betöltetlen, a többiek (a borász technikus, a termelési koordinátor, az üzletfejlesztési menedzser és a pénzügyi ügyintéző) olyan székbe ültek bele, ahonnan valakit, akár évtizedes szakmai múlttal arra hivatkozva tesznek épp utcára, hogy a TK-nak költséget kell csökkentenie.

Elég, hogy maradhat?

Kapun belül M.-né kirúgásának híre is villámgyorsan elterjedt. Az is, hogy a nő, miután kirúgták, rosszul lett. A körülötte dolgozók már a műszak utáni felügyeletét is szervezni kezdték, “nehogy a Bodrognak menjen.” A közfelháborodásra is hivatkozva aztán Felháziné kérte a vezérigazgatót: gondolja újra legalább ezt az egy döntését, pláne, hogy éppen ő írta alá nemrég M.-né özvegyi segélykérelmét.

A vezérigazgató újra hívatta az addigra teljesen összetört dolgozóját, és lehúzta a listáról.

M.-né április 1-jétől a gépsoron dolgozik. Az még nem dőlt el, hogy helyette kirúgnak-e valakit a cégtől. Mivel a palackozóból kedden szinte mindenkit lapátra tettek, M-né néhány, hozzá hasonlóan máshonnak átirányított dolgozóval együtt került a gépsorra. A rapportra hívottak közül sokan majd pénteken mennek be utoljára a tolcsvai központba, hogy ki-ki aláírja a maga papírosát.

A cég közlése szerint Gaálné “várhatóan még a hét folyamán állománygyűlés keretében ismerteti a vállalat stratégiai céljait, a borvidék megújítását érintő terveket azokkal a munkatársakkal, akik a vállalat állományában maradnak”. A helyzet mindenki számára szokatlan lesz. Vélhetően feszült is, mivel a kirúgások után Gaálné azzal csak tovább feszíti a munkások amúgy is feszült idegeit, hogy – szakítva a céges hagyománnyal – nem adta ki szabadnapként a húsvét előtti nagypénteket. Az a hagyomány is megszakadt most, hogy az ünnepekre tekintettel a cég két palack bort ajándékozzon minden munkavállalójának. Ezt azonban a dolgozók kollektíven utasították vissza.
(HVG)

Súlyos nemzetközi incidens Maradék-Ukrajnában!

Donbasszban már-már idilli a hangulat. Valcman martalócainak tüzérsége a két Népköztársaság területét “mindössze” 19 alkalommal ágyúzta csak!

Donyeck “Putyilov” és “Csjorogvardejka” lakótelepei, valamint Szpartak, Zsabicsevo, Gorlovka és a donyecki reptér “élvezte” a valcmanista latortüzérség kitüntetett figyelmét, és “csak” két milicista sebesült meg ez miatt. Avgyejevka latorjainak “hála”!

Peszki és Sirokino az “más tészta”! Ezeken a helyeken koptatják a felek a gránát és lószerkészletet, de hát ez nem számít tűzszünetsértésnek, hiszen mindkét helyen folyamatosak a civakodások.

Sirokinonál persze rafinált a helyzet. A DNR arra gyabnakszik, hogy Nyalókakirályék szabadjára akarják engedni inkább a visszavonulási parancsot nem teljesítő jobbszektoros latorzászlóaljakat. Így két legyet uthetnének egy csapásra. A pribékhordáktól megszabadulnak (úgyis bedarálják őket a népköztársaságiak) és a Népköztársaságokra is lehetne prüszkölniük, hogy megsértik a tűzszünetet.

Ugyan Sirokinoban a milicia az úr, de ettől függetlenül a környéken zajlik az “ereszdelahajam” rendesen. A “Donbassz” hiénazászlóalj két tankja bánta a mai randit. Azok meg nem önműködő tankok voltak, hanem ültek azokban martalócok is. És mivel leolvadásuk közepette senkit nem láttak belőlük “kiszállni”-hát rövidült ma a kijevi zsoldlista. Legalább hat névvel.

Új fejlemény van viszont. Megjósolhatatlan következményekkel.

Ma késő délelőtt az ukrán-pridnyesztrovja (Dnyeszteren-túli Köztársaság) határán nyalókakirály határrőrei átlőttek Transznyisztriába. Az eset (Новая Андрияшевка)Novaja Andrijasevka falu közelében történt. Egy transznyisztriai civil lakos súlyosan megsebesült.

Az incidens kivizsgálására tényfeltáró bizottság felállítását sürgetik a Dnyesztermelléki államban.

https://balrad.wordpress.com/2015/04/01/sulyos-nemzetkozi-incidens-maradek-ukrajnaban/

Véget ért a Magyar Honvédség egyik legrégebbi missziója

Magyarország 1995 óta vett részt a Közel-Kelet békéjét szavatoló Többnemzeti Erő és Megfigyelők (Multinational Force and Observers, MFO) kontingensében, ezzel a Magyar Honvédség egyik legrégebbi missziója ért véget.

Szerdán sikeresen befejezte a Magyar Honvédség békefenntartói misszióját Egyiptomban, a Sínai-félszigeten - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel. Magyarország 1995 óta vett részt a Közel-Kelet békéjét szavatoló Többnemzeti Erő és Megfigyelők (Multinational Force and Observers, MFO) kontingensében, ezzel a Magyar Honvédség egyik legrégebbi missziója ért véget.

Az MFO az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződés betartásának megfigyelése és ellenőrzése érdekében jött létre. "Az április 1-jén megtartott ünnepélyes búcsúztatón a közösen szolgálatot teljesítő magyar katonákról és rendőrökről minden nemzetközi partner elismerően nyilatkozott" - emelte ki közleményében a HM. Az elmúlt két évtizedben a magyar kontingens által végzett feladatokat a jövőben kanadai katonai rendészek folytatják majd.

Kifejtették: az elmúlt esztendőben az afganisztáni NATO-művelet átalakulásával, illetve a megváltozott nemzetközi környezet miatt átfogóan felülvizsgálták a Magyar Honvédség nemzetközi békeműveleti szerepvállalását. Ennek nyomán a békefenntartói tevékenység hangsúlya a Nyugat-Balkánra tevődött át. Az MFO-ból történő kivonulás is e koncepció szerves részét képezi - tették hozzá.

Jelenleg mintegy 700 katona teljesít szolgálatot különböző küldetésekben, mellettük több mint száz jól felkészült katona dolgozik az ENSZ, az Európai Unió és a NATO központjaiban, parancsnokságain. A missziókban lévők közül minden tizedik ENSZ, körülbelül 30 százalékuk EU, míg a fennmaradó 60 százalék NATO vezetésű békeműveletekben vesz részt. Jelenleg a műveletben lévő magyar katonák mintegy kétharmada a Nyugat-Balkánon (Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában) teljesít szolgálatot.

Az afganisztáni és koszovói NATO-műveleteken túl a Magyar Honvédség részt vesz ENSZ-műveletekben a Nyugat-Szaharában, Libanonban és egy csaknem 80 katonából álló kontingenssel Cipruson. Mindemellett a magyar katonák aktívan közreműködnek az Európai Unió válságkezelő műveleteiben: Grúziában, Maliban, Kongóban, Szomáliában és a Közép-afrikai Köztársaságban - írta a HM a közleményben.

MTI

Porosenko tanácsadója lesz Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő

"Az ajánlatot tegnap kaptam és rövid megfontolás után úgy döntöttem, hogy elfogadom" - mondta az exkormányfő, aki a jövőben az ukrán államfő külügyi tanácsadóinak egyike lesz.

Dzurinda szerint Szlovákia - mivel már átesett a gazdasági átalakulás ezen időszakán - példamutató lehet Ukrajna számára, amely - mint mondta - "a nyugathoz akar tartozni és nagy megújulásra van szüksége."

Mikulás Dzurinda rövid időn belül már a második volt szlovák kormánytag, aki tanácsadói szerepet vállal a jelenlegi ukrán vezetésben. Idén februárban Ivan Miklos kétszeres volt pénzügyminiszter, a szlovákiai nagyprivatizáció levezénylője jelentette be, hogy főtanácsadói posztot vállalt el Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter mellett. Miklos szerint az ő feladata a helyi adórendszerrel összefüggő kérdések megoldása, illetve a költségvetés átszervezése lesz.

Mikulás Dzurinda és Ivan Miklos alapító tagjai és meghatározó egyéniségei voltak a szlovák jobboldal egykoron meghatározó - ám az elmúlt években szinte teljesen lemorzsolódott - pártjának, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Pártnak (SDKÚ-DS), több egymást követő szlovák kormányban egyidejűleg vállaltak szerepet. Mikulás Dzurinda kormányaihoz köthető Szlovákia európai uniós tagfelvétele, illetve NATO-csatlakozása is. Ivan Miklos neve ugyanakkor külföldön leginkább a szlovákiai nagyprivatizáció levezénylésével, az egykulcsos adórendszer bevezetésével, valamint Szlovákia euróövezeti csatlakozásának előkészítésével kapcsolatban vált ismertté.

A két politikus tavaly nyáron együtt lépett ki az SDKÚ-DS-ből és bár parlamenti képviselői mandátumukat megtartották, azóta nem voltak különösebben aktívak a szlovák politika élvonalában. Mindeközben anyapártjuk lemorzsolódása tovább folytatódott, az azóta eltelt egy évben a Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Pártot szinte az összes közvélemény-kutatás a parlamenti küszöb alatt mérte.

MTI

Megtört a nyugati pénzügyi monopólium – a görögök Moszkvához fordulnak

A Der Spiegel német napilap szerint a görög politikusok Oroszországtól kérnek gazdasági segítséget egy moszkvai út során, amellyel a nyugati hiteleket próbálják kiváltani. “Görögország kétségbeesetten küzd az államcsőddel. Köszönhetően annak a ténynek, hogy a hitelezőkkel megakadtak a tárgyalások, Athén most Oroszországtól próbált segítséget kérni. Brüsszel és Berlin bizalmatlanul tekint ezekre a próbálkozásokra.”

A Spiegel szerint Alexisz Ciprasz kormánya olcsóbb földgázt akar, emellett arra törekszik, hogy Oroszország törölje el a görög élelmiszeripari termékekre, különösen a gyümölcsökre kivetett behozatali tilalmat.

A lap információi szerint Panaiotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter tegnap moszkvai látogatása alkalmából hivatalos formában is benyújtotta az erre vonatkozó kérelmet. A miniszter korábban már nyugati sajtóorgánumoknak nyilatkozva is kijelentette, hogy Oroszországtól kérnek gazdasági segítséget – Görögország ugyanis geopolitikai ütközőzónában van, amit a Ciprasz-kormány a nemzeti érdek képviseletére ki is használ, és a Moszkvával megkezdett tárgyalásokkal kívánnak nyomást gyakorolni Brüsszelre. Lafazanisz a Spiegelnek nyilatkozva arról értekezett, hogy Oroszországban olcsóbb gázárakat tudnak kialkudni, és egyéb pénzügyi segítségről is szó lehet, ha a nemzetközi hitelezőkkel megrekednek a tárgyalások.

A német napilap ezt következetesen Oroszország befolyás-növelési kísérletének nevezte. A gyakorlatban viszont most először állt elő olyan helyzet, hogy a nyugati pénzügyi körök nem egyedüli lehetőséget jelentenek, és megjelent egy másik alternatíva, ami igénybe vehető, ha a nyugati hitelezők kedvezőtlen feltételek mellett akarnak kölcsönt adni, – vagyis sokkal inkább van szó a nyugati pénzügyi monopólium megtöréséről, mint orosz gazdasági terjeszkedésről. A görög kormány értelemszerűen azzal fog szerződést kötni, aki kedvezőbb feltételek mellett hajlandó hitelezni.

Brüsszel korábban elutasította Athén kérését és nem utalták ki az újabb 1,2 milliárd eurót, ami ahhoz vezetett, hogy az energiaügyi miniszter azonnal Moszkvába látogatott. Brüsszel és a nyugati hitelezők olyan feltételeket akarnak társítani a hitelprogramhoz, melyek se a görög kormány, se a görög nép által nem elfogadhatóak. Alexisz Ciprasz miniszterelnök április 8-án szintén Moszkvába látogat, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfővel találkozzon.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Szaúd-Arábia, Észak-Korea, Kazahsztán

Mindhárom országot családi alapon működtetik. A Szaúd-család elképesztő módon még a család nevét is belevette az ország nevébe. A nőket nem veszik emberszámba, körbemetélik őket akaratuk ellenére, elkaparják őket, nincs sírjuk. Közülük elég sokat agyonvernek törzsi alapon. Az emberi jogok sárba tiprói. Nemrégiben meghalt az egyik Szaúd, és még aznap beült a királyi székbe a másik Szaúd. Olajhatalomként és Amerika nagy barátjaként bármit megtehetnek az országban Szaúdék.

Észak-Korea, az maga a förtelem. Amerika háborúzott Korea ellen talán 3 évig 1950-től. 1953-ban úgy vonultak ki onnan, hogy az ország és a családok kétfelé szakadt. Mivel békekötés nem történt, hadiállapotban van a két országrész azóta is. Most egy elég bizonytalan szellemi képességű családtag vette át néhány éve az országrész irányítását. A madarak se igazán mernek már felette átrepülni. Átnevelő tábornak nevezett börtönökben elég sok ember szenved. Mivel ásványi kincsei nincsenek, csak a nyomor, nem igazán hatódik meg a világ miattuk.

Kazahsztánt - ahol a napokban magyar kormányküldöttség járt - a nyolcvanas évek óta családi alapon irányítják (Nazarbajev család). A Szovjetuniós időkben is ugyanaz az ember irányította, aki napjainkban is. A személyi kultusz hatalmas. Új fővárost (Asztana) építettek, amit kirakatként mutogatnak. 2017-ben ott lesz a világkiállítás.
Közös vonás még, hogy mindhárom országban nagy a szegénység. A nép egyszerű gyermekének nem igazán könnyű a helyzete.

Vízumkönnyítés lesz Kazahsztán és Magyarország között, és kétszáz kazahsztáni diáknak ösztöndíjas tanulási lehetőséget biztosítunk. További megállapodások is születhettek.
SVPSZ

Demokratizálás a’la USA! Terrorellenes “küzdelem”!

Tízszer annyian haltak meg a “terrorellenes” küzdelemben, mint ahogy azt Washingtonban állították

Legalább 1,3 millió ember vesztette életét a Washington vezetésével több mint egy évtizede indított terrorellenes háborúban, ami azt jelenti, hogy a veszteségmérleg nagyjából 10-szerese annak, mint amiről a média és a döntéshozók eddig tájékoztattak – derült ki egy jelentésből, amelyet három orvosi csoport készített az iraki invázió 12. évfordulója alkalmából.

Az Orvosok a Társadalmi Felelősségért, az Orvosok a Globális Túlélésért és a Nobel-békedíjjal kitüntetett Orvosok Nemzetközi Szervezete a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevű csoportok közösen vállalkoztak az Afganisztánban, Irakban és Pakisztánban 2001. szeptember 11. után indított nemzetközi terrorellenes küzdelem halálos áldozatainak pontos felmérésére.

A Body Count: Casualty Figures after 10 Years of the War on Terror című, mintegy 100 oldalas, márciusban közzétett jelentés készítői ugyanakkor megjegyzik, hogy a halottak 1,3 milliós száma még mindig óvatos becslésnek számít, hiszen az akár a 2 milliót is meghaladhatja. Szerintük “teljesen valószínűtlen”, hogy a terrorellenes harcnak egymilliónál kevesebb áldozata lenne. Ráadásul az orvosokat tömörítő csoportok a dokumentum összeállításakor nem vették figyelembe a többi olyan országot, köztük Jement, Szomáliát, Líbiát vagy Szíriát, amelyeket szintén érint a Washington vezette háború. A tanulmány szerzői kitértek arra, hogy miközben az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri a szövetséges csapatok veszteségeit – Irakban 4 804-en, Afganisztánban 3 485-en haltak meg -, a koalíciós erők által megölt polgárok és szélsőségesek számát “hivatalból figyelmen kívül hagyják”.

Az iraki lakosság 5 százalékát kiírtották

lead terrorIrakban az amerikai invázió 2003-as kezdete óta a terrorellenes háborúban közvetve vagy közvetlenül legalább egymillió embert öltek meg, vagyis a teljes lakosság 5 százalékát. Ebbe nem számolták bele azokat az irakiakat, akik menekülni kényszerültek és a veszélyes körülmények miatt vesztették életüket. A terrorellenes háború miatt 3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására az ázsiai országban.

A jelentés szerint 220 ezren haltak meg Afganisztánban és 80 ezren Pakisztánban a szélsőségesek elleni küzdelem több mint tíz éve alatt.

Nem stimmeltek az adatok

A dokumentumot azután készítették el, hogy az ENSZ egyik tanulmányából kiderült: Afganisztánban a 2009 óta vezetett adatokkal összevetve tavaly volt a legmagasabb a polgári áldozatok száma. A három orvosi csoport az ENSZ, a kormányzatok és civil szervezetek adataira, valamint egyéni tanulmányokra hagyatkozott a jelentés összeállításakor.

“Nincs semmi új abban, hogy a kormányok igyekeznek elfedni a teljes képet a katonai beavatkozásokról és háborúkról, illetve azok költségeiről” – írta Robert M. Gould amerikai orvos a tanulmány előszavában. “Az Egyesült Államok esetében a vietnami háború története tipikus példa erre. A délkelet-ázsiai halálos áldozatok hatalmas számát, köztük a harcoktól távol maradt legalább kétmillió vietnami polgár halálát és a harcok során bevetett növényirtó szerek, köztük az Agent Orange egészségre és környezetre gyakorolt hosszú távú hatását az amerikaiak többsége a mai napig nem ismerte el teljesen” – mutatott rá Gould.
(MH)

Kínai „puccs” a Világbank ellen

Hiába hajtogatja az Egyesült Államok, hogy Kína átveszi a hatalmat a világgazdaság felett, egyik ország a másik után csatlakozik az új Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB), ami immár 57 alapítótagot tudhat magáénak.

Új világrend van kialakulóban.

Elképzelhető, hogy a történészek egy napon a világ hatalmi átrendeződésének éveként tekintenek majd vissza 2015-re, az Egyesült Államokkal a legfőbb vesztesként.

Március 31-én pekingi idő szerint éjfélkor Kína bejelentette, hogy nem kevesebb, mint 46 ország jelentkezett a kezdeményezésben való részvételre, amihez azóta további nemzetek csatlakoztak. A projekt bejelentése óta az Obama kormány különböző tisztségviselői minden tőlük telhetőt megtettek, hogy eltántorítsák az egyes országokat a csatlakozástól.

Az AIIB közvetlen kihívást jelent a jelenleg egyeduralkodó Világbank számára. A bank elsődleges célja, hogy a térség fejlődését elősegítő gazdaságélénkítő projektekhez biztosítson befektetéseket.

A közgazdászok szerint ahhoz, hogy az ázsiai nemzetek elérhessék teljes gazdasági potenciáljukat, évi 1000 milliárd dollárra lenne szükségük az elkövetkezendő 10 év során.

Az Egyesült Államok az átláthatóság hiányával magyarázza tiltakozását (mintha náluk minden rendben lenne e téren), az igazi ok azonban inkább az, hogy az új intézmény segítségével Kína nagyobb külpolitikai befolyásra tehet szert, ráadásul az alapító tagországok a tagságnak köszönhetően kétszer is meggondolják majd mielőtt kritikát fogalmaznának meg Kínával szemben, mivel inkább azzal lesznek elfoglalva, hogy jó kereskedelmi és hitelező partnernek tekintsék őket.

Az Egyesült Államok joggal aggódik, hiszen az általa létrehozott Világbank immár évtizedek óta komoly külpolitikai befolyást jelent és ez az AIIB esetében sem lesz másként, azzal a különbséggel, hogy az új bank olyan külpolitikát képvisel majd, ami az Egyesült Államoknak nem tetszik.

Miután a múlt hónapban végül Nagy-Britannia is csatlakozott a kezdeményezéshez, európai társai gyors egymásutánban követték példáját, élükön Németországgal, Franciaországgal és Olaszországgal.

Ausztrália eleinte ingadozott, de végül kötélnek állt, majd Brazília, India, Norvégia, Oroszország, Spanyolország és Törökország is jelentkeztek.

Talán Japán az egyetlen nagy gazdaság, amelyik a tartózkodás mellett döntött.

A lépés sokak szerint egy igazi puccs Kína részéről, különösen egy olyan időszakban, amikor Peking politikailag több országgal is igencsak hadilábon áll.

Xi elnök sokak szerint az ország kommunista történelmének legnagyobb hatalommal bíró, totalitárius, egyesek szerint kifejezetten diktatórikus vezetője.

Mindezeket figyelembe véve hogyan lehet képes Kína befolyásolni a világ külpolitikáját?

Egy példa (feltételes módban):

Kína jelentős területeket követel magának a Dél-Kínai-tengeren. A Fülöp-szigetek közelében található Spartly-szigetek okozzák például a legtöbb feszültséget ebben a vitában. Kína jelenleg sugárhajtású repülők számára épít kifutópályát itt, amivel területi követelését akarja megerősíteni.

Az AIIB megalakulásával elképzelhető, hogy Kína a nyújtott kölcsönökért cserébe azt kéri majd, hogy adósai támogassák követeléseit.

Például a Fülöp-szigeteknek felajánlott csábító hitelekért cserébe a szigetek átengedéséért kérheti.

Kína már óriásplakátokon hirdeti a jüan világvaluta szerepét

Ott vannak továbbá a környezetvédelmi kérdések is.

Az AIIB elvileg az infrastruktúra fejlesztése érdekében jön létre, amiben Kína igen sikeresnek számít, ugyanakkor az ilyen fejlesztéseket súlyos környezetvédelmi károk árán végzi.

Hidak, utak és vasútvonalak szabdalták fel az országot, a gátak egész ökoszisztémákat tettek tönkre és teljes erdők tűntek el.

Elképzelhető, hogy az AIIB ugyanezt okozza majd Ázsia más területein is?

Mi a helyzet a munkakörülményekkel és a beszerzések minőségével, amelyek köztudottan rosszak Kínában?

A kínai külpolitikai befolyás kiterjesztésének egy másik példája Tajvan, amelyik szintén csatlakozott a kezdeményezéshez.

Hogy ez miért érdekes?

Azért mert Kína nem ismeri el Tajvant, mint önálló államot, ehelyett renegát tartományként tekint rá, amelyet előbb-utóbb vissza kell téríteni az anyaországhoz.

Peking kijelentette, hogy Tajvan kizárólag akkor csatlakozhat az új bankhoz, ha azt a „megfelelő néven teszi”. Eredmény? Tajvan új neve hamarosan Kínai Népköztársaság lehet.

Az Egyesült Államok tehát kimarad a buliból, míg a világ többi része úgy gondolja, hogy jobb csatlakozni és belülről kifejteni a szükséges befolyást.

A kérdés, hogy ki kit fog befolyásolni?

Forrás: news.sky.com

http://idokjelei.hu/2015/04/kinai-puccs-a-vilagbank-ellen/

Még egy kormányrendelet az Internet feletti hatalomátvételre – Obama országos szintű nemzetbiztonsági kiber vészhelyzetet hirdetett ki

Az elmúlt évek kibertámadásainak tükrében elég egyértelmű, hogy az Egyesült Államokat komoly veszély fenyegeti ezen a téren, érkezzen az egy ellenséges ország vagy szervezet irányából, illetve megrendelésre.

A hekkertámadások szinte az összes közművet érintették már, de említhetnénk a Jet Propulsion Laboratory által jelenleg is üzemeltetett 23 űrjárművet is. A fenyegetettséget a nagy vírusvédelmi cégek, mint a Symantec vagy a McAfee is megerősítették.

A veszély tehát valós és ezt az illetékesek is tudják. Az Egyesült Államok Nagynővérnek csúfolt volt belbiztonsági miniszterasszonya, Janet Napolitano, távozása előtt érdekes nyilatkozatot tett egy tévéinterjúban:

Mellékesnek éppen nem nevezhető nyilatkozatában Janet Napolitano, az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHS) első embere, amikor lemondásának okáról faggatták, arra utalt, hogy egy érkező kiber esemény megbénítaná az amerikai gazdaságot és zűrzavart hozna valamennyi amerikai állampolgár számára.
Az utódjának szánt nyílt levélként említett nyilatkozatban Napolitano terrorista veszélyekre és időjárási eseményekre figyelmeztetett valamint az Egyesült Államok határainak megerősítését szorgalmazta.
„Országunk egy ponton olyan kiber eseményekkel lesz kénytelen szembenézni, amelyek súlyos következményekkel járnak majd életünkre, a gazdaságunkra és a társadalom mindennapos működésére” – mondta.

Miközben a vállalkozások, a közművek és igazából minden vállalat számára fontos megtenni a szükséges biztonsági intézkedéseket, igencsak kérdéses, hogy ebben mekkora szerepet kell vagy szabad átengedni az államnak.

Az Obama kormány legújabb kormányrendelete alapján úgy tűnik, hogy a kormány szerint kizárólag a központi felügyelet jelent megoldást és ennek tükrében az Internet és minden országos infrastruktúra felügyeletét saját hatásköre alá rendeli.

Washingtonban minden a régi kerékvágásban halad. A legújabb kormányrendelet új felhatalmazást biztosít a kormánynak kiberfenyegetettségek esetére és lehetővé teszi “célzott szankciók” bevezetését.

Az új felhatalmazás, ami természetesen és kizárólag minket, kisembereket hivatott megvédeni, Obama saját szavaival élve „kiterjeszti a kiberveszélyek elleni harc lehetőségeit”. Lefordítva: az Internet az államé.

A kormányrendelet egyebek között állami hozzáférést biztosít a nemzetbiztonság szempontjából fontos infrastruktúrákhoz. Ebbe tulajdonképpen az áramszolgáltatás fizikai komponenseitől kezdve, a virtuális szervereken át, a weboldalak tárhelyéig, minden beletartozik.

„A kormányrendelet értelmezésében kritikus infrastruktúrának számít minden olyan fizikai vagy virtuális eszköz, amelynek leállása vagy megsemmisülése meggyengítené az Egyesült Államok biztonságát, gazdaságát, veszélyeztetné a közegészséget vagy közbiztonságot vagy ezek együttes működését.” (forrás)

A kormányrendelet igen homályosan fogalmaz és éppen azt nem definiálja, hogy pontosan mire van felhatalmazása  az államnak és pontosan mit kell tenni a kiberfenyegetettség beazonosítását követően, de tudva, hogy az amerikai elnöknek már régóta jogában áll lekapcsolni az Internetet, amennyiben azt szükségesnek tartja, nem túl nehéz kitalálni, milyen konkrétumokkal egészítik majd ki a rendeletet. Az persze kérdéses, hogy a jövőbeli módosításokról értesítik-e a lakosságot.

Amit tudunk, hogy az új és más, korábban aláírt kormányrendeletek, például az “Ítéletnapi kormányrendelet” néven elhíresült intézkedés, nemcsak az Internet felett biztosítanak hatalmat az elnöknek, hanem minden forrás felett is, amibe a te tested is beletartozik kedves olvasó.

Március 16-án Barack Obama egy új kormányrendeletet írt alá, ami egy korábbi, 1950-ben a katasztrófákra való felkészülésről kiadott utasítást egészít ki, teljes hatalmat biztosítva az elnöki hivatalnak az Egyesült Államok valamennyi erőforrása felett háború vagy vészhelyzet esetén.

Az Országos Védelmi Erőforrás Felkészülés kormányrendelet felhatalmazza az ügyvezető hatalmat, hogy saját belátása szerint ossza el a rendelkezésre álló energiát, a megtermelt javakat, a közlekedési forrásokat, az élelmiszert, sőt a vizet is, a nemzetvédelem és a biztonság nevében. A rendelet nem csupán háború idejére szól, hiszen egyik funkciója éppen az erőforrások feletti hatalom és irányítás átvételére vonatkozik béke idején előálló szükséghelyzetekben.

A fentiek tükrében úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban országos vészhelyzet van, amit a washingtoni csapat nem hagyhat kihasználatlanul.

Most már csak egy új válsághelyzet kell, mindegy, hogy valós vagy képzelt, és minden készen áll a szükségállapot bevezetéséhez.

Forrás: shtfplan.com
http://idokjelei.hu/2015/04/meg-egy-kormanyrendelet-az-internet-feletti-hatalomatvetelre-obama-orszagos-szintu-nemzetbiztonsagi-kiber-veszhelyzet-hirdetett-ki

Ésszerű mély együttműködést kialakítani Kazahsztánnal, mert ez a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Asztanában.

A kormányfő háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Asztanában. Orbán Viktor megbeszélést folytatott kazah kollégájával, Karim Maszimovval.

Atom, repülő, bank

Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor a magyar–kazah kapcsolatépítésről szólva kiemelte: ennek a zászlóshajója a magyar olajipari cég, amely együttműködik Kazahsztánnal. Megállapodtak arról is, hogy a két ország közötti közvetlen légi járat megteremtésének segítésére légügyi egyezményt kötnek, és a kormányfő hangsúlyozta a nukleáris együttműködés jelentőségét a mérnöki szolgáltatások területén is. Orbán Viktor közölte: a jövőben Magyarország kétszáz kazah diáknak biztosít ösztöndíjat.

Beszámolt arról is, hogy a kormány úgy döntött: Magyarország csatlakozik az Ázsiai Nemzetközi Fejlesztési Bankhoz. Továbbá elfogadta a meghívást a májusi gazdasági fórumra, és a 2017-ben esedékes, Kazahsztánban sorra kerülő expón is képviselteti magát – jelentette ki.

Nehéz rálépni az útra

A miniszterelnök kifejtette: a világon ma mindenki azon gondolkodik, hogyan lehet sikeresnek lenni a gyorsan változó világban. Magyarországnak, amely történelmi okokból elvesztette a nyersanyag- és energiaforrásai nagy részét, nem könnyű választ adnia erre a kérdésre – magyarázta. Úgy látja, a magyar sikeresség útját megtalálni nehéz, mert „sem méretünk, sem természeti adottságaink nem jelölik ki azt”.

Orbán Viktor szerint éppen ezért fontos a világ gyorsan fejlődő részeivel jó kapcsolatot kialakítani, és ezért lényeges a jó viszony Kazahsztánnal is.

A kormányfő felidézte: kazah kollégája korábbi budapesti látogatása eredményeként baráti viszony alakult ki a két ország között. Ezért a magyar delegáció mindig szívesen jön Kazahsztánba, ezúttal is a kormány hat tagja érkezett Asztanába – közölte.

Orbán Nazarbajevvel is találkozott

Karim Maszimov a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország az EU tagjaként és Kazahsztán az ázsiai régió fontos országaként szorosabbra fűzheti stratégiai együttműködését. Megbeszélésük messze meghaladta a politikai párbeszéd általános szintjét, a két ország közötti együttműködés Orbán Viktor és Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök délelőtti találkozójával pedig még erősebb lett – mondta. Közölte: Magyarország és Kazahsztán sok területen működik együtt.

Orbán Viktort szerda délelőtt – a miniszterelnöki találkozó előtt – fogadta Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök.

A nap folyamán Orbán Viktor magyar–kazah stratégiai tanács felállításáról szóló egyetértési megállapodást, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a KazAgro Holding és az Eximbank közös pénzügyi alapjának beindításáról szóló előszerződést, Trócsányi László igazságügyi miniszter bűnügyijogsegély-megállapodást, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig kétoldalú szakképzési együttműködési megállapodást írt alá kazah kollégájával.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…a magyar sikeresség útját megtalálni nehéz…”-merthogy erre az útra Ő IS hatalmas akadályokat hordott. Amikre manapság már nem szívesen emlékszik, csak haveri körökben büszkélkedik.

Vona Gábor nyugati nyitása, avagy mit keresett Orbán Viktor Kazahsztánban

Orbán Viktor kijelentette, hogy erősíteni kell a gazdasági kapcsolatokat Magyarország és Kazahsztán közt, és a kazah államfővel számos olyan megállapodást kötnek, ami ezt lehetővé teszi. A miniszterelnök szerint a gyorsan változó világban szoros együttműködésre van szükség az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között, és Magyarország ezért dolgozik a következő években. Ez a kijelentés nagyjából a mai magyar kormány külpolitikai orientációjáról is tanúbizonyságot tesz; a kormány csak annyiban hajlandó kiterjeszteni a keleti nyitás politikáját, amennyire azt Berlinből engedik, de teljes külpolitikai fordulathoz a mai kormány nem rendelkezik elegendő politikai mozgástérrel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter alig egy héttel ezelőtt kijelentette; Magyarország és az Egyesült Államok közt csak politikai nézeteltérések vannak, a gazdasági és katonai együttműködés továbbra is töretlen. Összességében ez úgy értelmezhető, hogy a magyar kormány nem rendelkezik független külpolitikával, és a látszat ellenére nem is próbál független lépéseket tenni a nemzetközi kapcsolatokban. A kormány Eurázsiai Gazdasági Unióval épített kapcsolatai egyelőre összhangban vannak Berlin külpolitikájával.

Az Orbán-kormány külpolitikájának hátteréhez szükséges alaposabb képet alkotni arról a geopolitikai kontextusról, melyben jelenleg hazánk elhelyezkedik. A térségi politikában négy meghatározó cselekvő van jelen, ezek; az Európai Unió, Törökország, az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Amerikai Egyesült Államok. Utóbbi abszurditását mutatja, hogy az USA érdekképviselete nem csak jelen van Európában, hanem az utóbbi évtizedek során az amerikai külügyi törekvés határozta meg az európai (és részben a török) politikát. Ennek eredményeként megfigyelhető Európában egy fokozódó Amerika-ellenesség, ami Magyarország elhelyezkedéséből adódóan nálunk általános nyugatellenességben nyilvánul meg. Washington fokozatosan veszít a térségre gyakorolt befolyásából, ami nem a kormányok akaratából, hanem az európai kormányokra nehezedő belpolitikai nyomás elviselhetetlenné válásából adódik (és kizárólag erre vezethető vissza az amerikaiak katona erődemonstrációja térségünkben).

A Szovjetunió széthullását követően a Berlin-Washington tengely határozta meg az európai politikát, amiben Törökország mind jelentősebb szereplővé válik, a Washington térségi érdekérvényesítésével egyre fokozódó “közegellenállás” viszont teret enged a negyedik független cselekvő megjelenésének, ami a gyakorlatban az Eurázsiai Gazdasági Unió felemelkedését jelenti. Az amerikai befolyás elutasítottá válása a gyakorlatban annyit jelent, új lehetőség van arra, hogy a térségi politikát a térségi hatalmak határozzák meg. Mindez az európai kormányokat is lépéskényszerbe hozza. Az Európai Unió, amennyiben ragaszkodik az amerikai külügyi törekvés kiszolgálásához, a tagállamokban rendszerváltások sorozatával, a perifériaországok leszakadásával kell szembenézzen. Ez a mozgató rugója annak a keleti nyitásnak, amit a térségi hatalmak folytatnak, és ennek megfelelően az Orbán-kormány is.

Hazánk számára két lehetőség adott; az a lehetőség, hogy megpróbáljunk független külpolitikai lépéseket tenni, és elébe menjünk a történelmi változásnak – ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy kilépünk az Európai Unióból, és a gazdasági katasztrófa elhárítása céljából az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozunk. A második lehetőség szükségszerűen bekövetkezik, de ebben az esetben számos olyan előnytől elesünk, amihez Magyarország egyébként hozzájuthatott volna, ha a kormány független külpolitikát folytat. Ez a második lehetőség azt jelenti, hogy az Európai Unióban a lakosság Amerika-ellenessége miatt kormányváltások sorozata következik be, és olyan pártok jutnak kormányra, melyek összessége az Európai Unió külpolitikájának egészét megváltoztatja. Ez a térségi politikai lehetőségekből adódóan azt jelenti, hogy az Európai Unió nemzeti radikális, vagy radikálisan szocialista kormányok irányítása mellett, évtizedek alatt integrálódik az Eurázsiai Unióba, melynek működését három hatalmi pólus: Németország, Oroszország és Törökország fogja meghatározni.

Az Orbán-kormány az utóbbi lehetőséggel számol (a Berlin külpolitikáját meghatározó folyamatokhoz igazodnak hozzá), és egyelőre úgy tűnik, a Jobbik sem hajlandó független cselekvőként fellépni, ehelyett a lassú átrendeződéssel és a Fidesz erodálódásával számol, ami után a Jobbik válik egyetlen politikai alternatívává. Utóbbit alátámasztja Vona Gábor a Magyar Nemzetnek adott, nagy médiavisszhangot kiváltó interjúja, melyben kijelentette, hogy törekszik a német kapcsolat megszerzésére (a liberális sajtó pedig geopolitikai rálátás híján ezt következetesen egy külpolitikai irányváltásként értelmezte). Ez a folyamat azt vonja magával, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozása meghiúsul, ehelyett a mai Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közt jön majd létre szabadkereskedelmi egyezmény, hazánk pedig a három térségi hatalmi pólus – Moszkva, Berlin, Ankara – közt kell egyensúlyozzon. A kormányt gyakran éri az a vád, hogy nincs határozott állásfoglalása a transzatlanti szabadkereskedelmi zónáról: valójában nem is lényeges, hogy van-e, mert erről a kérdésről a német hatalmi pólus fog dönteni. Ebbe az irányvonalba illeszkedik bele Orbán kazahsztáni látogatása, ami egyfajta törekvés arra, hogy ha független külpolitikát nem is folytat Magyarország, mérsékelt módon elébe menjünk a várhatóan bekövetkező eseményeknek, és hazánk gazdasági téren jobb pozícióba kerüljön az átrendeződést követően.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Német sajtó: Kijev nem vonta felelősségre a Majdan tér bűnöseit

A Frankfurter Allgemeine Zeitung publicistája szerint a kijevi hatóságok nem voltak képesek objektív vizsgálatot lefolytatni a Majdan téren történt bűncselekményekről, és Kijev szisztematikusan akadályozza a vizsgálat folyamatát. A publicisztika elismeri, hogy Kijev nem érdekelt az igazság nyilvánosságra hozatalában a Majdan téren történt lövöldözések kapcsán, a hatóságok ugyanis máig nem adtak magyarázatot arra, ki küldött mesterlövészeket a Majdan tér környékére azzal az utasítással, hogy ott békés tüntetőkre lőjön.

A német sajtóorgánum szerint senki nem feltételezi, hogy a kijevi hatóságok hozzáállása a közeljövőben megváltozhat ennek kapcsán, de mindenféleképpen szükséges lenne egy független vizsgálatot kezdeni, mert a kormány mindeddig semmilyen lépést nem tett a bűnösök felelősségre vonására. Ehelyett a belügyminiszter, a főügyész és a nemzetbiztonsági szolgálat módszeresen meggátolta az ügy kivizsgálását.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung publicisztikája hangsúlyozza, hogy a Donbassz régióban zajló háború nem fogja mentesíteni Kijevet annak terhe alól, ami a Majdan téren történt, ahogyan az Odesszában történt tömeggyilkosság eltussolása is megengedhetetlen.

Odesszában 2014 május 3-án az EU-párti tüntetők és a függetlenség-pártiak összecsapása után a tüntetők egy része a szakszervezetek székházába menekült. A Jobb Szektor tagjai rágyújtották az épületet az ott menedéket kereső tüntetőkre, az égő épületből kimenekülők közül többeket baseball-ütővel vertek agyon a székház kijárata előtt.

A Majdan téren történtek kapcsán szintén hallgat az ukrán média, ahogy mindeddig a nyugati sajtó is orosz propagandának nevezte az ott történtek feltárását. Catherine Ashton, az Európai Unió volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy kiszivárgott hangfelvétel tanulsága szerint elismerte, hogy a Majdan-téri tüntetők vezetői rendelték azokat a mesterlövészeket, akik felváltva lőttek a rendőrökre és a tüntető civilekre, hogy a tüntetéseket radikalizálják. A későbbiek során kiderült, hogy az egyik ilyen mesterlövész korábban az USA afganisztáni missziója során is tevékenykedett, amit fotók és videofelvételek támasztanak alá.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Tízmilliárdokat nyelnek el az üres futballstadionok!

Az Index összeállításából kiderül: a jégkorong, a kézi-, és a kosárlabda is népszerűbb lehet, mint a foci, az adóforintok nagy része mégis a kormányfő kedvenc sportágába zúdul – derül ki az Index összeállításából.

A sporttámogatásokat tekintve a futball elsősége megkérdőjelezhetetlen Magyarországon, pedig a nézőszámokat tekintve egyáltalán nem tűnik indokoltnak, hogy erre a nemzetközi szinten nem is sikeres sportágra fordítsanak idén 96.8 milliárd forintot (igaz, ebből 42 milliárd a Puskás stadion átépítésére megy), sokszorosát annak, amit például a kézi-, kosárlabda, vagy a jégkorong kap.

Mint az Index összeállításából kiderül, a foci tíz milliárdjaival szemben tornatermekre és tanuszodákra idén 3 milliárd forint jut, a Tüskecsarnok továbbépítésére 1.45 milliárd, a Nemzeti Kézilabda Akadémiára 1.49 milliárd forint megy. Pedig a futballban a nézőszámok stagnálnak, a 2014-15-ös szezonban átlag 3371-en voltak kíváncsiak a meccsekre. Ehhez képest a Veszprém, vagy a Győr kézilabdacsapatainak mérkőzéseit sokkal többen látogatják.

Az MKB Veszprém mindig telt ház előtt játszik, ami 5 ezer nézőt jelent, a Győr BL meccseire is mindig többen mentek ki átlagosan 4 ezernél. Sok helyen csak a csarnok befogadóképessége a gátja, hogy még számosabban legyenek, Szegeden, Körmenden, Csurgón, Balmazújvárosban is gyakorlatilag mindig telt ház van – derül ki az Index által összegyűjtött adatokból. Hasonló a helyzet a székesfehérvári jégkorongcsapat esetében.

De hát Döbrögi-ORSZÁGUNK CÉZÁRJA-a futballnak bolondja! És hát Ő A CÉZÁR!

https://balrad.wordpress.com/2015/04/01/tizmilliardokat-nyelnek-el-az-ures-futballstadionok/

Készülődés: Drón német-francia-olasz módra - Mi a cél?

Németország és Franciaország Olaszországgal együttműködve pilóta nélküli repülőgép fejlesztésébe kezd - jelentette be a német kancellár és a francia államfő Berlinben a német-francia kormánykonzultáció után.

Az európai drónok új nemzedékének kifejlesztése erősíti a technológiai függetlenséget és információs függetlenséget is. A drónok által készített felvételek "hatalmat jelentenek" - emelte ki Francois Hollande francia köztársasági elnök a német kancellárral, Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatón. Aki képet tud alkotni egy adott helyzetről, az cselekedni is tud, és az EU az új fejlesztés révén ennek a képességnek a birtokába jut - hangsúlyozta Francois Hollande. Hozzátette, hogy a drónfejlesztési projekt az uniós politikai és ipari együttműködés "szép példája".

Angela Merkel kiemelte, hogy az eszköz ugyan elsősorban felderítésre szolgál, de parlamenti felhatalmazás alapján fegyverekkel is felszerelhetik majd. A német és a francia kormány legtöbb miniszterének együttes ülésén elfogadott terv szerint Németország, Franciaország és Olaszország az idén hivatalos megállapodást köt a drónfejlesztésről és elkészítik az első tanulmányt a közös vállalkozás végrehajtásáról.

A német és a francia kormány 1963 óta tart félévente kormánykonzultációt. A tegnapi tanácskozáson egy sor további programról is megállapodtak. Ezek nemcsak a németek és franciák javát szolgálják, hanem az Európai Unió egészének érdekeit is - emelte ki Angela Merkel a tájékoztatón. A két kormány tovább folytatja intenzív együttműködését az ukrán válság békés rendezése céljából, és a lengyel kormánnyal együttműködve készítik elő a júniusi uniós csúcsot, amelynek témája a közös biztonság- és védelmi politika megerősítése - áll a konzultációról kiadott közleményben.

Gölöncsér Miklós

Hiába, kevésnek bizonyul a Hungarikum védettség

A kínait vesszük - mert olcsó - nem a hazait, így bajban vannak a Hungarikummal védett honi fűszerpaprika-termelők. A Fűszerpaprika Terméktanács elnöke szerint, amennyiben nem változik semmi, szépen lassan elsorvad a magyar fűszerpaprika-termelés. A vásárlási szokásokon kívül még két kormányzati problémát említenek. Az egyik, hogy miért nem korlátozzák a silány behozatalt - tavaly például az USA-ából származó örleményt hívattak vissza, mert alrgén volt. A másik, hogy hiába a Hungarikummá minősítés, ha ez nem jár életszerű előnyökkel, mint például kiemelt támogatással kormányzati szintről...

A magyar...

A Vidékfejlesztési Minisztérium még tavaly tavasszal azt közölte, mintegy 170 millió forintos vetőmag-támogatással akarja segíteni a nehéz helyzetbe került fűszerpaprika-ágazatot. De mi lett belőle: választási ígéret csupán az amúgyis csak tetszhalálra elegendő összegből. Németh József szerint néhány százmillió forintra lenne szüksége az ágazatnak a fennmaradáshoz. A kormányzatnak 16 pontos javaslatcsomagot készítettek, de választ még nem kaptak.

A kínai...

A szakember kiemelte, hogy a magyarországi termelés drágább a versenytársakénál, többek között azért, mert itt gázzal szárítják a paprikát, míg másutt általában a napon teszik ezt. A paprikaörlemény ára Magyarországon 30-40 százalékkal van a világpiaci átlag felett.

Tájékoztatása szerint az elmúlt évben már mintegy 3000 tonna volt a behozott - főként kínai - fűszerpaprika mennyisége.

Bíró Dalma

Látszatország Kormányának eddigi leghihetetlenebb ötlete

A közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása szélesíti a közfoglalkozatási jogviszonyt – írja a Magyar Nemzet és a Világgazdaság.

A tervezett módosítás kiterjesztené a közfoglalkozatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek. A Világgazdaság szerint így gyakorlatilag

a munkakeresők is közmunkások lesznek, ami tovább javítja majd a munkaerőpiaci statisztikát.

A jövőben közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül a közfoglalkoztatotti munka és a képzésben való részvétel mellett az is, ha az érintettek munkaerő-piaci szolgáltatásban vesznek részt. A tervezet szerint a közfoglalkoztatottak évente három napon különböző tréningeken, motivációs foglalkoztatásokon vehetnek majd részt, amelyek célja egyrészt a tanfolyamokon való részvétel, és a rendszeres munkavégzés motiválása, másrészt a közfoglalkozatásból való kilépéskor az állásinterjúkra való felkészítés – írja a Magyar Nemzet.

Vajon mekkora havi apanázst rak zsebre ezért az ötletgazda?


https://balrad.wordpress.com/2015/04/01/latszatorszag-kormanyanak-eddigi-leghihetetlenebb-otlete/

Solymosi Eszterre emlékezünk

Solymosi Eszter

Per, amely nem 133 éve, hanem ezer, sőt több tízezer éve nem zárult le. Latens bűncselekmények sorozata a mai napig tesz tönkre “gój” családokat, amelyek miatt joggal vetődik fel a kérdés: hogyan viszonylik a felfedezett bűncselekmények száma az elkövetett bűncselekmények számához?
Hogyan működhet egészségesen, hatékonyan egy társadalom jogrendszere állandó kettős mérce alkalmazásával? 

De most maradjunk az ártatlanul meghalt keresztény gyermeknél, aki mellett a törvény még ma sem áll ki.
Szenvedett, elvérzett, és máig nem tisztázottan zsidó rituális szertartás áldozatává vált. A “tiszaeszlári vérvád” néven ismert ügy  nem maradhatott titokban. (Keresztény gyermekeknek – különösen húsvétkor – azért kell zsidó rituális szertartás szerint meghalnia, hogy kovásztalan kenyér: macesz alapanyagául szolgáljanak. Forrás: Wikipedia)

Az MNA egy korábbi Megemlékezésen

Solymosi Eszterke tragédiája a leghíresebb magyarországi vérvád-ügy, az 1882-83-ban lezajlott tiszaeszlári per volt. Ekkor egy 14 éves keresztény kislány, Solymosi Eszterke tűnt el nyomtalanul a helyi zsinagóga környékén a szabolcsi településen.
A gyanú hamarosan a helyi zsidókra terelődött, akiknél éppen idegenből jött koldus zsidók tanyáztak. Eszterke édesanyja feljelentést is tett a zsidók ellen, de a karhatalom először csak országos körözést adott ki.
Később azonban a zsinagóga (zsidó) gondnokának 4 éves kisfia a focipályán keresztény játszótársainak kikotyogta, hogy a bátyja, Scharf Móric a kulcslyukon keresztül látta, ahogy a zsidók rituálisan kivégzik (a torkát elvágják) Solymosi Eszterkét, akit korábban neki kellett becsalogatnia a zsinagógába.
A 16 éves Móric először vonakodott vallomást tenni, végül mindent részletesen előadott a nyomozóknak.
Ennek alapján több zsidót letartóztattak. Bizonyítja, hogy Solymosi Eszterke nem baleset áldozata lett, hogy hónapokkal a kislány eltűnése után (június 18-án) zsidó tutajosok egy fiatal nő holttestét fogták ki a Tiszából, aki Solymosi Eszterke ruháit viselte. Az orvosszakértők azonban megállapították, hogy a kifogott nő 20 év körüli volt, Solymosi Eszter pedig 14, a holttest eredetileg szőke (haját leborotválták), az eltűnt kislány pedig barna volt.
Végül az édesanyja egyértelműen kijelentette, hogy a holttest nem a lányáé, valakik tehát egy idegen holttestet öltöztettek fel az ,,eltűnt” Solymosi Eszterke ruháival. A tiszaeszlári per nemzetközi érdeklődést váltott ki, a nemzetközi pénzvilág zsidó mágnásai is figyeltek az ügyre, s végül valamennyi zsidó vádlottat felmentették 1882-ben Eötvös Károly és védőtársai.
Az akkori helyzetet jól jellemzi, hogy az ítélet hírére zavargások robbantak ki, a gyanúsított zsidók pedig elmenekültek az országból.

Később kiderült, hogy a felmentő ítélet a zsidóknak hatvanmillió forintjába került, s több köztisztviselő számolt be vesztegetésekről - írja a magyartudat.com.