Kazahsztánban
 tett látogatást Recep Tayyip Erdogan török  államfő, ahol regionális 
kérdésekről tárgyalt Nurszultan Nazarbajevvel,  az Eurázsiai Gazdasági 
Unió alapító tagállamának elnökével. 
A török 
államfő április 17-én tett útja részeként előadást tartott az  Ahmet 
Yesevi Egyetemen, ahol főbb kérdésekként a krími tatárok  helyzetéről, 
Líbia megosztottságáról, az egyiptomi kormánnyal szembeni  
ellenérzéseiről, és a jemeni konfliktusról beszélt.
Erdogan 
nem tud kibékülni a puccsok sorozata után hatalomra jutott  egyiptomi 
kormánnyal, ami szerinte nem elég demokratikus. Líbia kapcsán  
elsősorban a terrorista csoportok tevékenységéről értekezett, míg a  
krími tatárok kapcsán elnyomást és megfélemlítést emlegetett a török  
államfő. A Krím-félsziget Oroszországhoz visszacsatolását megelőzően  
nyilvánosságra jutottak olyan levelezések és magánbeszélgetések, melyek 
 bizonyították, hogy Törökország fegyverrel támogatta a kijevi  
puccsistákat, cserébe azért, hogy a krími tatárok az új kormány alatt  
kiterjedtebb jogokat kapjanak. A krími tatár vezetők közvetlen  
kapcsolatban álltak a majdan-téri felforgatókkal, tehát a tatár  
kisebbség egy destabilizálásra felhasználható tényező, immár Oroszország
  területén. Emiatt az orosz hatóságok kénytelenek aktív megelőző  
intézkedéseket tenni, Erdogan pedig a fegyveres szerveződések  
ellehetetlenítését, a tatár politikusok nyugatbarát politikai  
manővereinek hátráltatását a török érdekszférába beavatkozásként  
értékeli. Egyiptom kormánya szintén kiterjedt fellépést tanúsít a  
rendszerellenes szervezkedők ellen, az utóbbi hónapok során a  
halálbüntetések száma is megugrott, ami Törökország számára egy akadályt
  jelent saját érdekszférájának kiterjesztése szempontjából.
Erdogan a
 jemeni helyet kapcsán hangsúlyozta, hogy a konfliktus  fokozza a 
regionális polarizációt, miközben a térségi politikában már  egyébként 
is nagy a feszültség az izraeli politikusok tevékenysége  miatt. Az 
államfő szerint ugyanez a helyzet az afrikai országokban.  Erdogan 
emiatt az ENSZ megreformálását helyezte kilátásba, elmondása  szerint a 
nemzetközi cselekvők együttesen kell fellépjenek a nemzetközi  
kapcsolatok rendszerének megváltoztatásában, aminek első lépése a már  
meglévő struktúrák reformja. A török államfő kifejezte támogatását  
Kazahsztán irányába, hozzátéve, hogy a jövőben kétoldalú kapcsolatok  
bővítésére fog törekedni, és támogatja Kazahsztán felvételét az ENSZ  
Biztonsági Tanácsába.
Erdogan 
kazahsztáni látogatása részeként részt vett a török-kazah  stratégiai 
együttműködési tanács második ülésén is. A tanács célja  elsősorban, 
hogy közös nevezőre hozza a két ország regionális  politikáját. Ez egy 
igen nehéz kérdés, tekintve, hogy Kazahsztán az  Eurázsiai Gazdasági 
Unió alapító tagállama, Törökország pedig számos  kérdésben a nyugati 
tömb számára elfogadható álláspontot képvisel a  regionális politikában.
Idén 
januárban azonban a török sajtó a két ország diplomatáinak  
kijelentéseire hivatkozva elkezdett foglalkozni annak lehetőségével,  
hogy Törökország csatlakozna az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Januári  
információk szerint a török kormány végleg leszámolt az Európai Unióhoz 
 csatlakozás lehetőségével, és külpolitikáját tekintve végleg az  
eurázsiai integráció felé fordult. Részleteit tekintve azonban ez egy  
igen nehéz külpolitikai váltást igényel, a csatlakozási folyamatnak  
ugyanis előfeltétele lenne, hogy a török kormány közös nevezőre jusson  
az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőivel a regionális problémák  
megítélésében. Erdogan kazahsztáni látogatásának ez lehetett a lényegi  
eleme, nagy bejelentés azonban egyelőre nem született, a török államfő  
főként a kulcsfontosságúnak tartott regionális kérdésekben fenntartott  
követeléseit fogalmazta meg, amiben kompromisszum feltehetően egy  
következő találkozó idején születhet.
https://hidfo2015.wordpress.com/

 






 











 
 


