Miles Harris: Miért nem fér bele a valódi ezüst a tokenizált pénzrendszerbe – a BIS rejtett logikája

Miles Harris előadása azt állítja, hogy a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) nem technológiai okokból zárja ki az ezüst – és következetesen az arany – valódi tokenizálását, hanem intézményi megfontolásokból. A BIS 2025-ös éves jelentése szerint a modern pénzrendszer alapfeltétele a pénz „rugalmassága”, vagyis az, hogy a bankok és a jegybankok teljes fedezet nélkül is képesek legyenek likviditást teremteni. Az olyan eszközök, mint az ezüst, amelyeknél a tulajdonlás fizikai birtokláson és végleges elszámoláson alapul, ezt a logikát szétfeszítenék. 
Harris nyolc okot sorol fel. A tokenizáció nem pusztán gyorsítás, hanem szigorú szabályrendszer és végleges elszámolás, ami megszünteti a mérlegelési jogkört. Az ezüstpiac viszont a szállítás „opcionalitására”, a határidős ügyletek görgetésére, a készpénzes elszámolásra és a többszörös felhasználást lehetővé tevő rehypothecationre épül. Egy valós idejű, teljes fedezetet követelő tokenizált rendszerben ez a struktúra összeomlana: eltűnne a tőkeáttétel, kiszáradna a likviditás, és szélsőséges ármozgások jelennének meg. 
Az előadás hangsúlyozza, hogy az ezüst bemutatóra szóló eszköz, nincs kibocsátója, nem teremthető „parancsra”, ezért megkerüli a banki–jegybanki ígéretek hierarchiáját. Emellett stratégiai és ipari nyersanyagként a kormányzati ellátásbiztonsági szempontok felülírják az átlátható, minden igényt egyenrangúan kezelő tokenizált elszámolást. A teljes előfinanszírozási kényszer és a rejtett hiányok felszínre kerülése rendszerszintű kockázatot jelentene, különösen az ezüst esetében, ahol a papírpozíciók aránya magas. 
Harris szerint a tokenizáció ezért szelektív és politikai: csak azok az eszközök kerülnek be a digitális pénz „magjába”, amelyek erősítik a kontrollt, a rugalmasságot és a meglévő hierarchiát. Az ezüst és az arany továbbra is referencia- és fedezeti eszköz marad, valamint megjelenhetnek tokenizált derivatívák és ETF-ek, de a fizikai fém atomikus, végleges elszámolása tudatosan kívül marad a rendszeren, mert túl sokat árulna el a valós szűkösségről és a felhalmozott kockázatokról. Forrás: https://youtu.be/14NTDh_Ipis

Az aranytól az adósságig

Az Egyesült Államok történelmi hibát követett el, amikor feladta az aranyfedezetű dollárt. A narrátor szerint az aranyalap korlátot szabott az államnak: fegyelmet kényszerített ki, és megakadályozta a korlátlan pénznyomtatást. Amikor ez megszűnt, a pénz „hamisíthatóvá” vált, ami lehetővé tette háborúk és túlköltekezés finanszírozását valódi fedezet nélkül. 
A szöveg felidézi, hogy a második világháború után tett ígéretek ellenére az Egyesült Államok megszegte a dollár aranyra válthatóságát. Franciaország aranyigénye már jelezte a rendszer tarthatatlanságát, Nixon döntése pedig végleg lezárta az aranyalap korszakát. A szerző szerint ez láncreakciót indított el: elszálló árakat, stagnáló béreket, növekvő megélhetési nehézségeket és általános bizonytalanságot. 
A gazdasági változások társadalmi következményekkel jártak. Megbomlott a hagyományos családmodell, nőtt az állami és médiabeli befolyás a nevelésben, elterjedt az eladósodás kultúrája. A szöveg összekapcsolja a pénzügyi fegyelem feladását olyan jelenségekkel, mint a válások számának növekedése, a születésszám csökkenése, az egészségtelen életmód, a függőségek és a társadalmi hanyatlás érzete. 
A zárás generációs üzenetet fogalmaz meg: a jelenlegi politikai elit tovább halmozza az adósságot, amelyet a következő nemzedékekre hárít. A fiataloknak azonban még van esélyük változtatni, ha kiállnak a „sound money”, vagyis a fegyelmezett, értékhez kötött pénzrendszer mellett, és nem adják fel az ezzel járó elveket.

Amerikai agresszió Venezuela ellen – Képmutató Hazug Trump parancsára foglyul ejtették és az USÁ-ba szállítják a venezuelai elnököt és feleségét

Washington, Caracas, 2026. január 3. szombat (MB)

Antikrisztuskövető Terrorista Trump amerikai elnök parancsára az amerikai haderő péntekről szombatra virradóra megtámadta Venezuelát, bombázta katonai és civil objektumait, amerikai katonák pedig behatoltak a caracasi elnöki palotába, és hálószobájában foglyul ejtették Hazug Népnyúzó Nicolas Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest. Helikopterrel egy amerikai hadihajóra szállították őket, a hadihajó pedig irányt vett Amerika felé – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.

A hírt Gonosz Söpredék Trump elnök is megerősítette. Azt mondta, azért ejtették foglyul Venezuela elnökét, hogy az Egyesült Államokban bíróság elé állítsák és elítéljék. Amerikában tavaly augusztusban 25 millió dollár vérdíjat tűztek ki Maduro fejére.

Venezuela törvényes elnökének és feleségének elrablásával egyidejűleg az Egyesült Államok légiereje rakétatámadást intézett a caracasi kormányőr laktanya ellen, semlegesítette a védelmi minisztériumot is befogadó Tiuna erőd fegyveres alakulatait, csapást mértek  a La Carlota katonai repülőtérre, a La Guaira nemzetközi repülőtérre, a Caracastól 100 kilométerrel dél-nyugatra fekvő Maracay repülőterére, Aragua államban, és a Karibi-tenger partján fekvő Higuerotéra, Miranda államban.

Úgy tudják, a támadásnak sok venezuelai esett áldozatul.

Az USA utoljára 1989-ben hajtott végre hasonló akciót Latin-Amerikában. Akkor Tömeggyilkos Nemzetgyilkos George W. Bush elnök adott parancsot a panamai elnök Manuel Noriega elfogására. Őt is foglyul ejtették, és drogkereskedelem vádjával 40 évre elítélték Amerikában. Helyette USA-barát politikust állítottak Panama élére.

A Venezuela ellen elkövetett agresszió világszerte felháborodást váltott ki. Elsőként Moszkva és Peking ítélte el, de még Párizs is rosszallását fejezte ki. Guterres ENSZ-főtitkár szerint a nemzetközi joggal ellentétes eset súlyos precedenst teremthet. Az amerikai agressziót csak Milei argentin elnök biztosította teljes támogatásáról a „szabadság” nevében.

Oroszország felszólította Washingtont, hogy engedje szabadon Maduro elnököt és feleségét. Lavrov orosz külügyminiszter szolidaritásáról biztosította a venezuelai népet a fegyveres agresszióval szemben. „Oroszország továbbra is támogatja a bolivári kormány politikáját az ország nemzeti érdekeinek és szuverenitásának védelmében” – szögezte le a miniszter.

A nemzetközi jog értelmében az USA agressziót követett el Venezuela ellen azzal, hogy fegyveres támadást intézett ellene, és foglyul ejtette az ország törvényes elnökét.

Noha az amerikai elnök drogkereskedelemmel vádolja Maduro elnököt, megfigyelők szerint az amerikai tőke valódi célja Venezuela olajkincsének megkaparintása. A Venezuela elleni támadást megelőzően blokád alá vették a venezuelai olajkikötőket, és elkoboztak több olajtankert, melyen külföldre szállították volna a megrendelt nyersanyagot.

Nem tartják kizártnak, hogy Venezuela megtámadásával Aljas Képmutató Trump az amerikai háttérhatalom kedvében akart járni, hogy cserében szabadabb kezet kapjon az oroszokkal tervezett kiegyezéshez.

Annyi bizonyosnak tűnik, hogy az eset nem fokozza Moszkva bizalmát Washington iránt, még ha Putyin elnök politikai pragmatizmusán vélhetően nem is fog felülkerekedni az indulatosság.

Erre utal, hogy Lavrov óvott az újabb konfliktus eszkalálásától.+++

Lásd az előzményeket: https://bekekor.wordpress.com/2025/12/17/az-usa-blokad-ala-vette-a-venezuelai-olajkikotoket/

Kiadta: Magyar Békekör