Jacenjuk hatalomban tartásáért fizet az IMF

Az ukrán kormány túlélte a bizalmatlansági indítványt, ami újra megnyitja a pénzcsapokat a kijevi atlantisták számára: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) további kölcsönök kifizetésére adhat engedélyt.

Kedden az ukrán parlament nem tudta keresztülvinni azt a bizalmatlansági indítványt, ami lemondásra kényszerítette volna Arszenij Jacenjuk miniszterelnököt. A Ria Novosztyi hírügynökség most a Goldman Sachs jelentésére hivatkozva azt írja; az IMF az indítvány sikertelensége miatt felülvizsgálja az újabb kölcsönök kifizetésének lehetőségét – a valutaalap a kormány stabilitásának jeleként értékelheti a történteket, emiatt újabb hitelrészletek kerülhetnek kiutalásra.

Arszenij Jacenjuk hatalomban maradása az IMF által meghatározott pályán tartja Ukrajnát, mert a kormányfő a valutaalap “reformterveit” képviseli; a gazdasági hanyatlását következetesen “mesterséges” válságnak nevezi, és arra biztatja az ukrán választókat, hogy továbbra is bízzanak a reformok sikerességében.

A Goldman Sachs ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy nem az indítvány sikertelenségéből kell kiindulni; önmagában az a tény, hogy egy bizalmatlansági indítványról kellett szavazni, az ukrán vezetés megosztottságát mutatja, ami lehetetlenné teszi, hogy az IMF által kijelölt reformokat végrehajtsák. A jelentés szerint a kormányon belül is ellentétek feszülnek, emiatt a közeljövőben előrehozott választásokat tarthatnak Ukrajnában.

A lap információi szerint az IMF nemsokára egy 1,8 milliárd dolláros hitelrészletet fizethet Kijevnek. A március 11-én kötött megállapodás alapján Ukrajna négy év alatt 17,5 milliárd dollárt kap a valutaalaptól, amiért cserébe az IMF által megszabott “reformokat” (főként az állami vagyon eladását nyugati magánbefektetőknek) kell végrehajtania.

http://www.hidfo.ru/2016/02/jacenjuk-hatalomban-tartasaert-fizet-az-imf/

Norvégia fokozott NATO-jelenlétre alapozná a “jó szomszédi viszonyt”

Norvégia arra kérte a NATO-t, hogy fokozott erővel legyen jelen a szövetség haditengerészete a Barents-tengeren, hogy megfigyelés alatt tartsák az oroszok tevékenységét.

Az ország védelmi minisztere, Ini Marie Eriksen Soreide azt mondta, a szövetség több figyelmet kellene fordítson a térség stratégiai kihívásaira, arra az esetre, “ha történne valami”, és a szövetségi haditengerészet fokozott jelenléte lenne szükséges, hogy megfigyelje az orosz aktivitást. Az Aftonbladet beszámolója szerint egy ilyen lépés szimbolikus értékű is lenne, mert azt juttatná kifejezésre, hogy “a NATO minden tagállamát megvédi”.

Annak ellenére, hogy a NATO haditengerészet fokozott jelenléte a Barents-tengeren valószínűleg magával vonná a régióban az orosz védelmi képességek megerősítését, a miniszter azt mondta, szerinte ez a lépés nem provokálna ki semmilyen konfliktust.

Norvégia külügyminisztere, Borge Brende korábban kijelentette; Oszló a nyilvánvaló geopolitikai feszültségek ellenére is előnyben részesíti a jó szomszédi viszonyt. Elmondása szerint a norvég-orosz kapcsolatok alapjait a két ország vezetői közti személyes kapcsolatok jelentik, és “a feszült nemzetközi helyzet ellenére számos kérdésben továbbra is kifogástalan az együttműködés” köztük.


http://www.hidfo.ru/2016/02/norvegia-fokozott-nato-jelenletre-alapozna-a-jo-szomszedi-viszonyt/

A csúcson kellett volna abbahagyni? Lemondhat a német kancellár

Angela Merkel megoldhatatlan feladatokkal kell szembesüljön az eheti uniós csúcstalálkozón, és a német sajtó már annak lehetőségéről beszél, hogy amennyiben megoldások nélkül tér vissza Németországba, az a kancellár lemondásához vezethet.

A Deutsche Welle értékelése szerint a Brüsszelben kezdődő eheti csúcstalálkozó az utolsó lehetőség Angela Merkel számára, hogy az Európai Unió tagállamaival és Törökországgal közös megoldást találjon a migrációs válságra, ennek lehetőségei azonban igen szűkösek. Csütörtökön és pénteken az uniós hivatalok és a tagállamok két fő problémára összpontosítanak: a brit kilépési referendum, valamint a migrációs válság kérdésköreire. Merkel Brüsszelbe utazása előtt arról beszélt az országgyűlésben, hogy “nem a kvóták kérdése fogja meghatározni a találkozó sikerességét”, ami arra utalhat, hogy a német kancellár már nem tudja keresztülvinni akaratát azon országokkal szemben, melyek nem hajlandók a kompromisszumra a migránsok befogadásával kapcsolatban.

Merkel a német képviselők előtt beszélve kijelentette, hogy az Európai Tanács mostani találkozója “valami egészen más” (utalván ezzel az EU és Törökország közti megállapodásra), ugyanakkor feltette a kérdést; “ehelyett inkább adjuk fel – mint ahogy azt sokan vehemensen követelik -, zárjuk le a görög-macedón és bolgár határt, elfogadva annak minden következményét Görögországra és az Európai Unió egészére nézve?”

Miközben Angela Merkel “feladásként” jellemzi azt a forgatókönyvet, ha Európa nem enged be néhány év alatt tíz millió bevándorlót, a visegrádi országok már a cselekvésnél tartanak, és hétfőn a prágai csúcstalálkozón megállapodás született a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia közt arra vonatkozóan, hogy lezárják a balkáni migrációs útvonalat.

Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter a Der Spiegelnek nyilatkozva azt mondta, “ameddig nincs közös európai megoldás, elfogadható minden lépés a balkáni országok részéről, amit saját határaik lezárására tesznek”. A lap emellett rámutatott arra, hogy Németországban egyre növekszik a nyomás – belföldön – az irányba, hogy a kormány lezárja az ország határait, és ez a lépés ténylegesen a schengeni övezet végét jelentené. Axel Schäfer, az SPD elnökhelyettese szintén kijelentette:

“le kell zárni a balkáni útvonalat. Aki fenn akarja tartani a nyitott határokat, annak le is kell tudnia zárni azokat szükség esetén.”

Merkel koalíciós partnerei egyelőre elkötelezettek a schengeni övezet fenntartása irányába, de a kontrollálatlan migráció okán mindinkább előtérbe kerül a német határ lezárásának gondolata. A Deutsche Welle szerdán arra mutatott rá, hogy már nem sok német politikus osztja a kancellár reményeit a Törökországgal kötött megállapodásra vonatkozóan. A lap szerint Berlinben olyan feszültség előzte meg a mostani uniós találkozót, mint korábban soha, és sokan arról beszélnek, hogy a hidegháború óta ezek a legvészterhesebb napok Németország számára.

A német politikai elemzők tekintélyes része úgy gondolja, hogy a mostani találkozó nem fog érdemi eredményt hozni, és Angela Merkel “üres kézzel” tér vissza Brüsszelből. A Deutsche Welle eközben saját forrásaira hivatkozva azt írja, hogy a belügyminisztérium előkészületeket folytat a német határ lezárására, amit eleinte “két hétre, átmeneti jelleggel” lépnének meg.

A DW emellett arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak a schengeni övezet számára lehet katasztrofális a találkozó sikertelensége, de a német belpolitikában is súlyos következményeket von magával, különösen a kancellár személyére vonatkozóan. A lap Bundestag-képviselőkre hivatkozva azt írja, hogy nem kizárt a találkozó után Angela Merkel lemondása, amire maga is utalásokat tett, hiszen korábban kijelentette, hogy előbb fog önként távozni, minthogy választási vereséget szenvedjen.

Bár a CDU tagjai a nyilvánosság előtt továbbra is támogatják a kancellárt, a lap információi szerint erőteljes helyezkedés kezdődött meg, a CSU tagjai pedig “azt ajánlják kollégáiknak, hogy ne pozícionálják magukat Merkel biztos támogatói közé” – ami arra utalhat, hogy Merkel távozása valós lehetőség, azt követően pedig a pártokon belül és a hivatalokban is személycserék lavinája fog megindulni.

http://www.hidfo.ru/2016/02/a-csucson-kellett-volna-abbahagyni-lemondhat-a-nemet-kancellar/

Függetlenség? A V4 komoly problémákat okozhat a briteknek

A Visegrádi Csoport országai – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – részleges érdekellentétbe került a brit kormánnyal, miután kiderült, hogy David Cameron korlátozni akarja a közép- és kelet-európai állampolgárok munkavállalását az Egyesült Királyságban.

A Visegrádi Csoport országainak együttes fellépése a migrációs válság során nemcsak arra mutatott rá, hogy a régió országai közös fellépéssel valós változásokat érhetnek el az Európai Unióban, de egyben az Európai Unió megosztottságára is rávilágított. David Cameron brit miniszterelnök egy új megállapodást akar kötni az ország uniós tagságának feltételei módosításával kapcsolatban, amit február 18-19-én tárgyalnak az Európai Tanács vezetői. A Visegrádi Csoport országai azonban ellenzik a brit miniszterelnök azon törekvését, hogy korlátozná a közép- és kelet-európai állampolgárok munkavállalását a szociális segélyek és kedvezmények megvonásával. Cameron belföldön többségi támogatáshoz jutott a javaslattal, mert a britek többsége egyetért abban, hogy az országba frissen érkezett munkavállalók nem kellene automatikusan ugyanazokat az előnyöket élvezzék, mint akik hosszú évek óta az Egyesült Királyságban adóznak. Cameron egy olyan tervezetet próbál keresztülvinni, mely szerint az országba érkező külföldi munkavállalóknak járó kedvezményeket legfeljebb négy évig visszatartaná.

A visegrádi országok azonban együttes erővel lépnek fel a brit reformprogram egyes elemeinek elfogadtatása ellen. Vezetőik szerint a britek által tervezett új szabályozás diszkriminatív. Közös közleményükben úgy fogalmaztak: “A Visegrádi Csoport készen áll arra, hogy az Egyesült Királyság nemzeti parlamentek szerepének növelésére tett lépéseit támogassa. Azonban, a V4 országok a mozgás szabadságát az Európai Unió alapértékének tartják, ennek okán nem fognak támogatni olyan javaslatot, ami ennek korlátozására irányul.”

A közlemény az Európai Unió megosztottságára és az eltérő gazdasági fejlettségű európai országok közti feloldhatatlan ellentétre mutat rá. A V4 emellett a macedón-görög határ és Görögország Bulgáriával közös határának lezárását sürgeti, ami szintén éles ellentétben áll a német elképzelésekkel, melyek Törökország bevonásával fékeznék a migrációt. A visegrádi országok tervezete kirekesztené Görögországot a schengeni övezetből, miközben a brüsszeli vezetők a schengeni övezet jelenlegi állapotának fenntartására törekszenek.

A V4 országok összetartása egy olyan forgatókönyv megvalósulásával kísért, amit a brüsszeli vezetők “tökéletes vihar”-ként emlegetnek. A négy ország Macedóniával és Bulgáriával egy tömböt alkotva politikai értelemben elég erős ahhoz, hogy ellenpólust képezzen a nyugat-európai országokkal szemben, ennek okán fenn tudja tartani saját állásfoglalását az Európai Unió két legnagyobb problémájával kapcsolatban. Azt a tényt, hogy számos európai ország újra lezárja a határokat, számos európai vezető az EU legnagyobb válságaként értelmezi, ami káoszba taszíthatja a schengeni övezetet, és ezzel az európai integráció egészét megakasztja.


http://www.hidfo.ru/2016/02/fuggetlenseg-a-v4-komoly-problemakat-okozhat-a-briteknek/

Ukrajna: háború készül az oligarchák és “reformerek” közt

A német sajtó egyre aktívabban foglalkozik a kijevi atlantista kormány tevékenységével, ami a “forradalom” utáni két évben gyakorlatilag semelyik ígéretét nem váltotta be, viszont csődbe vitte az országot.

A Süddeutsche Zeitung német napilap publicistája szerint az ukrán kormány azt teszi, amihez legjobban ért: felelőtlenül cselekszik, amivel azt kockáztatja, hogy elveszíti az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatását. Kedden az ukrán parlament nem szavazta meg a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt, ami arra kényszerítette volna Arszenij Jacenjukot, hogy lemondjon posztjáról. A német lap szerint Ukrajnában háború készül az oligarchák és reformerek közt, aminek megakadályozására Arszenij Jacenjuk lemondása lett volna az utolsó lehetőség.

A Die Welt ugyanezt a véleményt fogalmazta meg, kiemelve a Petro Porosenko és Arszenij Jacenjuk közti konfliktust, és a minden nappal tovább mélyülő válságot. “Ha a parlamenti koalíció felbomlik és Kijev új választásokat kell tartson, a helyzet még veszélyesebbé válhat, különösen annak okán, hogy Petro Porosenko támogatottsága mélyponton van.” A lap hozzáteszi, hogy mostanra egyre kevesebb ukrán hisz a korrupció elleni harcban, mert ez hangzatos jelszó volt a kormány megdöntése során, de a későbbiekben semmi nem lett az ígéretekből. “Emiatt már a nyugati országok is rossz szemmel nézik az Ukrajnában zajló eseményeket.”

A Die Welt értékelése szerint az ukrán államfő próbálja ugyan újra kontroll alá vonni a helyzetet, de kérdéses, hogy ehhez elegendő hatalma van-e, egy működésképtelen kormány pedig veszélybe sodorja az idáig is nehezen megtartott stabilitást.

Ukrajnában a gazdasági helyzet 2014 februárjában kezdett mélyrepülésbe (még a korábbi állapotokhoz képest is), amikor civil szervezetek és belföldi szélsőjobboldali csoportok által kezdett utcai harcok során a legitim kormányt megdöntötték. Az akkor hatalomra jutott atlantista kormány kiárusította az ország energetikai hálózatát a nyugati befektetőknek, megkezdte az ország EU- és NATO-integrációját. Eközben a fogyasztási cikkek és az energia ára sokszorosára nőtt. Odessza kormányzója szerint több mint egy évtizedre lehet szükség pusztán ahhoz, hogy az ország gazdasági helyzete újra a 2014 eleji szintre jusson vissza.

http://www.hidfo.ru/2016/02/ukrajna-haboru-keszul-az-oligarchak-es-reformerek-kozt/

Szíriában tegnap sem volt jó napjuk a kormányellenes terroristabandáknak!

A törökök kétségbeesett átágyúzgatásai ellenére is nagyon rossz napjuk volt. A kormányerők viszont elégedettek lehetnek.

Latakia-tartományban, Aleppo környékén, a Daraa-katlanban, Deir ez-Zorban és környékén, Damaszkuszban és közvetlen környékén fennakadás nélkül zajlik a kormányhadsereg-kurd milíciák-iráni gárdisták offenzívája.

A levegőből a szír-orosz légipáros ritkítja böcsülettel a latorhordákat.

Hosszú lenne felsorolni a csataterek és összecsapások helyszíneit. Inkább csak néhány érdekesség.

A “Szabad Szíriai Hadsereg” martalóchorda is nyert jónéhány amerikai mini csodarakétavetőt a hozzávaló lézervezérlésű ketyerékkel együtt. Most pedig valami olyamit kéne beszerezniük, amivel előbb az orosz “madáretetőket” tudják közömbösíteni.

Merthogy a csudálatos mini rakétavetők még csudálatosabb minirakétái sorra vallanak kudarcot. Működnek azok amúgy! Kilőnek, repülnek!-csak célt nem találnak. Pedig kéne!-elvileg! De a gyakorlat az teljesen más.

A sorozatos kudarcok kapcsán a latorelemzések arra a megállapításra jutottak, hogy a felsült akciók okozója a “madáretető”! Az alábbi videon az látszik, hogy a kilőtt amerikai csudarakéta a célbavett teherautókonvoly (szír kormányhadsereg) előtt jóval-hirtelen a földbe csapódik, oszt’ jónapot.

Ám a videoból kikockázott képen jól látható a tettes!

Az oszlop tetején “ücsörgő madáretető”! Merthogy leginkább arra hasonlít ez a barkácsolmánynak kinéző valami. Csakhogy a “szolid sufnikülső” elég komoly technikát takar. Lézeres eltérítő szerkezet van a “madáretető” belsejében. Tankokra meg hasonló szerhezetekre utólag is felszerelhető, egyszerre “többcélú” holmi ez, ami képes tucatnyi páncéltörő rakétát is tévútra vezetni!

Egy konvojhoz elegendő mindössze egy ilyen “madáretető”, és máris kész a védelem.

A “Politics First” újság főszerkesztője-Marcus Papadopoulos-elmondása szerint Londonban diplomatákkal és politikusokkal beszélgetve egyöntetű álláspont alakult ki Kardigan Keresztapa-ankarai maffiafőnök elmeállapotáról: BOLOND! Meg még azt is megállapították róla, hogy megalomán. (De e kettő együttjár!)

Mindenképpen összefügg Kardigan elme és lelkiállapotával az a tény, hogy Olaszországban vizsgálatot indított a bolognai ügyészség Kardigan Itáliában élő elsőszülött fia ellen. Az “Örökös” Bilal Kardigan jelentős mennyiségű pénzzel érkezett Olaszországba, fegyveres testőrök kíséretében. A bolognai egyetem falaira egyébként azóta valakik az „Erdogan terrorista” feliratot festették.

http://www.balrad.com/2016/02/18/sziria-61/

Németország is lezárja határait?

Ausztria arra számít, hogy Németország is követni fogja Bécs új politikáját a migránsok feltartóztatásával kapcsolatban. Werner Faymann osztrák kancellár szerint nemsokára Németország is korlátozni fogja a migránsok határátlépését.

Az osztrák belügyminisztérium kedden jelentette be, hogy fokozott kontrollt vezet be az ország déli határvonalának 12 ellenőrzőpontján, hogy elriassza az illegális határátlépése készülő bevándorlókat. Ausztria napi kvótákat vezetett be a határátkelőhelyeknél, a keret betöltését követően azonnal lezárnak egy-egy határátkelőhelyet a migránsok előtt.

Az osztrák kancellár szerdán a Kurier napilapnak adott interjú során indirekt módon figyelmeztette és felelőtlenséggel vádolta Németország vezetőit; Faymann kijelentette, hogy minden felelős kormány a valós viszonyok figyelembevételével kell döntéseket hozzon saját országára vonatkozóan, Ausztria is ezt tette, és vélhetően a közeljövőben Németország követni fogja a példát.

Faymann egyúttal annak szükségességéről beszélt, hogy az európai országok erősebb határkontrollt vezessenek be, ha az Európai Unió és Törökország közti 3,3 milliárd dolláros megállapodás kudarccal végződik. Az EU vezetői február 18-19-én Brüsszelben kezdődő csúcstalálkozón vitatják meg a migrációs válság kezelésének új tervezetét, melyben úgy tűnik, már Ausztria is a határok lezárását képviseli.

Január 20-án Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Heute Journal magazinnak nyilatkozva kijelentette, hogy a határellenőrzés nemzeti szintű helyreállítása lehet az európai megoldás mozgatórugója, mert ez a migránsokat megakadályozza abban, hogy továbbutazzanak Európába – ellentétben a Törökországgal kötött paktummal, ami nem megoldja a migrációs válságot, hanem egy külső hatalom kezébe adja az Európai Unió déli határai feletti ellenőrzést.


http://www.hidfo.ru/2016/02/nemetorszag-is-lezarja-hatarait/