Nem váltotta ki a gyógyszert? 
Kiváltotta, de még kérne? Ellógta a  vérvételt? Innentől kezdve nagyon 
gyorsan lebukik a háziorvosa előtt.  Cserébe nem kell leletekkel 
rohangálnia, és a recept elhagyása sem okoz  túl nagy gondot. Indul az 
új rendszer az egészségügyben, megnéztük, ki  mire számíthat. A rajt 
milyensége kérdéses.
Többet nem füllentheti a háziorvosának, 
hogy szedi a felírt  gyógyszert, holott még ki sem váltotta azt. De nem 
válthat ki dupla adag  nyugtatót sem arra hivatkozva, hogy az előző 
receptet elhagyta. Az  orvos ugyanis az új, elektronikus egészségügyi 
szolgáltatási térnek  (eeszt) köszönhetően rögtön ellenőrizni tudja, 
igazat  mondott-e. Merthogy november elsejétől működik az az adatbázis, 
ahol a  beteg adatait, leleteit, kezeléseit, receptjeit tárolják, és 
amelyhez a  kezelőorvos vagy a gyógyszereket nézve a patikus hozzáfér. 
Azt egyébként  mindenki egyénileg beállíthatja, ki milyen adatához férhet hozzá, ezt csak sürgősségi ellátáskor lehet "feltörni".
Azt, hogy mire lehet jó a szigorúbb háziorvosi kontroll, Komáromi Zoltán egyik esete jól példázza:
Egy betegemet durva szívritmuszavar miatt sürgősséggel beutaltam a kórházba, erre kedden visszajött, és kiderült, nem volt kedve kórházba menni. Az ilyet az új rendszerben azonnal látom, így rászólhatok a betegre, hogy ezt ne csinálja.
Az elmaradt labor vagy egyéb vizsgálat 
is hamar kiderül, viszont  könnyebb lesz pótolni a valóban elvesztett 
receptet vagy beutalót.  Nagyon fontos változás, hogy a háziorvos 
innentől kezdve rálát arra is,  hogy a nem anyakórházban milyen kezelést
 végeztek a betegén. Mindez  tehát anélkül, hogy páciense elvinné a 
leleteit. Ugyanez igaz a  kórházakra is, szükség esetén minden állami 
intézményben rá tudnak nézni  a dokumentációra.
Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár korábban 
azt mondta, az eeszt-nek  köszönhetően a beteggel kapcsolatos minden 
fontos információ azonnal  rendelkezésére áll az orvosnak, a 
gyógyszerésznek, és segítségével  könnyen megismerheti a teljes 
betegutat.
Könnyen belátható, hogy ez növeli a betegbiztonságot. A rendszer a felelősséget is egyértelművé teszi, hiszen ezután egyetlen rossz döntés sem fogható információhiányra.
Ha az elvárt biztonsági feltételeket 
teljesítik, a magánszolgáltatók  is bekapcsolódhatnak a rendszerbe, így 
az ottani kezelések is bekerülnek  a központi rendszerbe. Nekik és az 
Országos Mentőszolgálatnak azonban  csak jövő év novemberében lesz 
kötelező a csatlakozás.
A felhőben tárolt adatoknak köszönhetően az olyasféle párbeszédek után is gyorsan tovább lehet lépni, hogy „Mit mondott a fül-orr-gégész? Semmit, csak hogy csepegtessek.” A háziorvos ugyanis egy kattintással eléri a pontos diagnózist.
Elméletileg szakorvosi rendelésre is 
könnyebb lesz bekerülni, ha  valóban tud majd az orvos foglalni az 
előjegyzési naptárakban. Ehhez az  kell, hogy a kórházak és szakrendelők
 megnyissák ezt „közösbe”. Komáromi  szerint ezzel lehet gond, ugyanis 
az intézmények inkább maguk szeretik  beosztani a betegeket. Szerettük 
volna megtudni azt is, miként látja  mindezt a Magyar Kórház Szövetség, 
kerestük is őket, de az illetékes  csak később nyilatkozik.
Többet kell várni a rendelőkben és patikákban? 
Az e-health koordinációjával megbízott 
miniszteri biztos, Vartus  Gergely szerint az új rendszer a betegek 
számára kevésbé lesz  észrevehető. A Házi Gyermekorvosok Országos 
Egyesületének elnöke, Póta  György azért kicsit tart attól, mennyire 
lesz zökkenőmentes az átállás  az új rendszerre.
Elméletben tudjuk, mit kell csinálni, a gyakorlatban még nem próbáltuk.
Komáromi Zoltán azt mondta, ő már 
november elsején bemegy gyakorolni.  Szerinte a beteg csak ott érzékel 
bármit a változásból, ahol az orvos  vagy a személyzet fél a programtól,
 mert nem tud mindenre válaszolni, az  aggályai pedig átragadnak a 
páciensre.
© Túry Gergely
Bár Vartus szerint a rendszer 
működőképes, felkészültek arra, ha  valahol informatikai probléma 
adódik, Komáromi azért kételkedik:
Ha 6200 háziorvos november 2-án egyszerre bekapcsolja a gépét és felmegy a rendszerbe, millió probléma jön elő. Félő, hogy a szolgáltatónál működő helpdeskek nem fogják bírni a terhelést.
A változás - a tesztüzem tapasztalatai 
alapján - plusz  adminisztrációval nem jár, az orvos a rendelés elején 
csatlakozik  rendszerével a felhőhöz, így a beteg adatai rögtön 
felkerülnek oda. A  patikákban sem kell többet várni - mondja Hankó 
Zoltán, a Magyar  Gyógyszerészi Kamara elnöke.
Az viszont erősen kérdéses, mennyien 
csatlakoznak csütörtöktől a  rendszerhez. A kormányhivatalok extra 
nyitvatartással fogadták az  egészségügyi dolgozókat, akik még nem 
váltották ki a rendszerhez  szükséges e-személyit, ám a dokumentumra 
Komáromi elmondása szerint két  hetet várni kell, így az utolsó 
pillanatban ébredők ennyit csúsznak. Egy  háziorvos szerint nagy lesz az
 összevisszaság, bár van türelmi idő is  - december közepéig.
Az mindenesetre tény, a beteget nem 
érheti hátrány, ha orvosa vagy  gyógyszerésze még nem csatlakozott a 
rendszerhez: a receptjét - ha hagyományos, ha e-recept - ugyanúgy kiválthatja, ígéri Hankó.
"Apróbb" hibák
Tudunk viszont olyan kórházi osztályról,
 ahol hat orvosra csak egy  olyan gép jut, amellyel csatlakozni tudnak a
 rendszerhez, mások szerint a  gépek minősége, illetve a szélessávú 
internethozzáférés is felvet  kérdéseket. Egy névtelenséget kérő orvos 
pedig arra hívta fel a  figyelmet, a Kormányablaknál olyan dokumentumot 
írattak velük alá, amely  kiköti, az eSzemélyihez kapcsolódó 
elektronikus aláírást csak  magáncélokra használja. Nekik viszont a 
munkahelyükön is használni kell,  így rá is kérdezett a kórház 
illetékeseinél, mi lesz itt a megoldás.  Megnyugtatásul azt a választ 
kapta, ez nem rájuk vonatkozik.
Bár az informatikai szolgáltatók 
tartottak képzéseket, sok részlet  csak menet közben derül ki. Az egyik 
ilyen, hogy valóban pdf formátumban  is kapnak-e majd a leleteket, 
amiről az adatokat aztán egyesével kell  bevinni az adatbázisba, hogy 
kereshető legyen. Komáromi Zoltánnak - aki  amúgy az Együtt elnökségi 
tagja is - múlt héten még ezt mondták, és azt,  hosszú hónapokat kell 
majd várni arra, hogy a szükséges fejlesztés  elkészüljön.
© MTI / Mohai Balázs
Komáromi Zoltán szerint ki kell majd 
találni valamit arra a  problémára is, ha az adminisztrátor vagy a nővér
 nem tudja lekérdezni a  beteg adatait, mert erre csak az orvos 
jogosult. Felvetésünkre, hogy az  adatok védelme miatt lehet ez, a 
háziorvos azt mondja, egy praxisteamben  bizonyos feladatokat delegálnia
 kell az azt vezető orvosnak, és miután  minden lekérdezés naplózott, 
kiderül, hogy a nővér „barkácsolt-e”  valamit, vagy az orvos utasítására
 cselekedett. Abban sem biztos, hogy  az új szabályok miatt a krónikus 
betegeknek előre elő tudják-e készíteni  a recepteket vagy sem. Ahogy 
bajba kerülhet a távmunka is: náluk a  körzeti ápolónő napi 2 órát 
otthonról dolgozik, ez csak akkor tartható  fenn, ha távoli eléréssel is
 tudja magát igazolni a rendszerben.  Szerinte a felkészülés elnagyolt 
és felületes volt.
A felesleges kezelések és gyógyszerek korának vége
Nyilatkozóink arról beszéltek, az új 
rendszer nyújtotta átláthatóság  miatt megszűnnek a feleslegesen 
ismételt vizsgálatok, a duplán, vagy  szükségtelenül felírt gyógyszerek,
Hankó Zoltán gyógyszerész egyébként némi
 türelmi idő után azt is  reális várakozásnak tartja, hogy ha a patikus 
kiszűri a felesleges  gyógyszert, a problémáról az online rendszeren 
keresztül azonnal  konzultálhat az orvossal, aki akár az idő alatt is 
korrigálhatja a  receptet az elektronikus felületen, amíg betege a 
gyógyszertárban  várakozik. A korrekciót a patikus azonnal látja. Most 
ennél lényegesen  nehezebb a javítás kérése: a beteggel küldik el 
borítékban az  észrevételeiket. Középtávon elvben működhet az is, hogy 
az orvos csak a  leleteket nézve írja fel a krónikus betegének a havi 
gyógyszeradagot,  aki így rögtön mehet a patikába - mondja Hankó.
„Az első hónapokban az alapkövetelményeknek való zökkenőmentes megfelelés az elsődleges cél.”
Az új rendszerben a beteg felírási 
igazolást kap valódi recept  helyett, és bár TAJ kártya és személyi, 
vagy eSzemélyi bemutatásával  anélkül is kiadják a gyógyszert, Hankó azt
 javasolja, az elején mindenki  vigye magával az igazolást. A 
gyógyszerészek a hosszútávú tervek  szerint egy évre visszamenőleg 
férnek majd hozzá a rájuk tartozó  adatokhoz.
Nyilatkozóink arra számítanak, 
összességében gyorsabb lesz a  betegellátás, a betegbiztonság nő, de 
spórolnak az egészségügyi  kiadásokon is.
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás azt mondja,
Egy ilyen működőképes rendszer a minimum a 21. században.
Szerinte ezzel a korrupt vadhajtásokat 
is le lehet vágni, például ha a  döntéshozó akarja, ellenőrizheti az 
előrelépést a várólistán, a  területen kívüli kórházi betegellátást, és 
ellenőrizni tudja a  nagyértékű  gyógyszerek  a szakmai irányelveknek 
megfelelő  felhasználását. A távlati célokra egyébként Vartus is utalt, 
amikor  arról beszélt, a rendszer célja összehangolni az intézmények 
működését,  és egy olyan adatbázis kezelését, amely a későbbi 
szakmapolitikai  döntéseket alapozza meg.
Windisch Judit
Windisch Judit
 


