Vízum nélkül érkezhetnek az ukránok az Európai Unióba

Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani és az Európai Unió Tanácsát elnöklő máltai belügyminiszter, Carmelo Abela aláírták a dokumentumot, ami megadja a vízummentességet az ukrán állampolgárok számára.

Az aláírt dokumentum hivatalos megjelenését követően 20 napon belül az ukrán állampolgárok számára lehetővé válik, hogy vízum nélkül érkezzenek az Európai Unióba.

Volodimir Grojszman ukrán kormányfő az aláírást követően saját Twitter-oldalán gratulált az ukrán állampolgároknak. „Gratulálok minden ukránnak. Ukrajna számára a vízummentességet hivatalosan is aláírták az Európai Parlamentben” – írta.

Május 11-én a Tanács elfogadta az Ukrajnára vonatkozó vízumrendszer liberalizálását, lehetővé téve a szabad beutazást és az EU területén tartózkodást 90 napra azok számára, akik „üzleti célból, turistaként vagy családi okokból” érkeznek.

Áprilisban az Európai Parlament elfogadta a vízummentesség bevezetését a rövid látogatásra érkező ukrán állampolgárokra vonatkozóan. A vízummentes beutazás minden EU-tagállam esetében érvényes, kivéve Írországot és az Egyesült Királyságot.

http://www.hidfo.ru/2017/05/vizum-nelkul-erkezhetnek-az-ukranok-az-europai-unioba/

A Fenevad rákényszerítené a liberális demokráciát Magyarországra

Az Európai Parlament szerdán elfogadott egy határozatot, amiben felszólítja Magyarországot a migránsok beengedésére, a civiltörvény visszavonására, és a Soros-egyetem továbbműködésének garantálására.

Az Európai Parlament szerdán elfogadott egy határozatot, amiben felszólítja Magyarországot a külföldről pénzelt civil szervezetek működését átláthatóvá tevő törvény visszavonására, a bevándorlás elleni intézkedések enyhítésére, valamint arra, hogy állapodjon meg az Egyesült Államokkal a Soros György által alapított egyetem továbbműködéséről. Az EU által kifogásolt intézkedésekkel Magyarország állítólag sértette az „európai értékeket”.

Az országgyűlés április 4-én fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, ami előírja, hogy nem-európai felsőoktatási intézmény csak akkor működhet tovább Magyarországon, ha annak elvi támogatásáról a két érintett nemzetállam megállapodást köt. A törvény elfogadása kapcsán több ezer külföldi állampolgár tüntetett Budapesten a kormány ellen, az Európai Parlament pedig annak ellenére tiltakozik, hogy európai egyetemet nem érint a törvénymódosítás.

Március 7-én az országgyűlés megszavazta a zárt tranzitzónák létrehozását és a idegenrendészeti őrizet bevezetését. A Szerbia felé nyitott tranzitzónák létrehozásának célja, hogy az illegális bevándorlók ne mozoghassanak szabadon Magyarország területén. Az Európai Parlament által kifogásolt civiltörvény-módosítás célja pedig, hogy amennyiben egy civil szervezet külföldi támogatásokból működik, ez a magyar választópolgárok számára is egyértelműen látható legyen.

Német sajtó: az EU szervezte a budapesti kormányellenes tüntetéseket

Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint „a határozat felszólítja a magyar kormányt, hogy vonja vissza a menedékkérők és a civil szervezetek ellen hozott “szigorú” törvényeket, és jusson megállapodásra az amerikai hatóságokkal, ezáltal lehetővé téve, hogy a Közép-európai Egyetem Budapesten maradhasson mint szabad intézmény.” A közlemény egyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szigorúbban ellenőrizze az uniós források felhasználását Magyarországon.

A dokumentum szerint az EP tagjai felhívást tesznek az alapszerződés 7.1-es cikkelyének alkalmazására, ami lehetővé teszi, hogy az Európai Unió eldöntse, egy tagállam sérti-e az „európai értékeket”, és ennek mentén akár büntetésben is részesítheti a tagállamot. Egy ilyen lehetséges büntetés a tagállam szavazati jogának megvonása, amit Magyarország úgy kerülhet el, ha Brüsszel követeléseinek engedve minden magyar-érdekű törvénymódosítást visszavon.

http://www.hidfo.ru/2017/05/az-eu-rakenyszeritene-a-liberalis-demokraciat-magyarorszagra/

Egyelőre nem készülnek háborúra az ukránok

Kijev nem fontolgatja annak lehetőségét, hogy erővel próbálja ellenőrzés alá vonni a Donyeck és Luganszk régiókat – mondta Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter.

2014-ben a demokratikus választások nélkül hatalomra jutó atlantista kormány katonai offenzívát indított az ország délkeleti régiója ellen, ahol a többségi orosz lakosság úgy döntött, hogy a puccsisták legitimitásának elismerése helyett inkább népszavazást és saját országgyűlési választásokat tart. A háború azonban nem a várakozásoknak megfelelően alakult, és Kijev ma már nem fontolgatja, hogy újra megpróbálja erővel ellenőrzés alá vonni az orosz lakosságú régiókat.

A védelmi miniszter a Deutsche Welle német lapnak nyilatkozva megerősítette, hogy a kijevi kormánynak nincsenek erre vonatkozó tervei.

2015 februárban az ukrán kormány és az elszakadó régiók vezetői Belorusszia fővárosában aláírták a tűzszüneti egyezményt, amit Franciaország, Németország és Oroszország közvetítésével sikerült elérni. Az úgynevezett normandiai négyek sikerét követően azonban kiújultak a harcok, a felek kölcsönösen a tűzszüneti egyezmény sértésével vádolták egymást.

Poltorak elmondása szerint a háború során 2655 ukrán katona halt meg, az áldozatok többsége civil volt. A védelmi miniszter elismerte, hogy a fegyveres konfliktusban több mint tízezer ukrán állampolgár veszítette életét, és megbomlott Ukrajna területi egysége.

http://www.hidfo.ru/2017/05/egyelore-nem-keszulnek-haborura-az-ukranok/

Mi mindenre jó egy zsarolóvírus

Az angolul „Ransomware” néven futó zsarolóvírus, amit elvileg azért hoztak létre, hogy komoly összegeket csikarjon ki a célba vett szervezetektől és vállalatoktól, látszólag sokkolta a világot. Az ilyen események azonban sok tekintetben gyanúsak, ráadásul a támadást szinte mindig bizonyos fontos részleteket kihagyva tálalják a nyilvánosság felé. Például szinte sohasem említik, hogy a nagy digitális rendszereket és hálózatokat szándékosan látják el bizonyos sebezhetőségekkel.

A szoftver és Internet óriások régóta együttműködnek a nemzetbiztonsággal, például a PRISM és hasonló projektek keretein belül, hogy hátsó bejárást biztosítsanak az államnak a világ számítógépes hálózataiba. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol Edward Snowden-ről, az bizonyos, hogy tevékenységének köszönhetően számos „összeesküvés elméletről” bizonyosodott be, hogy nem csupán sültbolondok fantazmagóriáiról van szó, illetve, hogy az NSA és egyéb titkosszolgálatok szoros együttműködést tartanak fenn a Microsofttal, az Apple-lel, Google-lal, a Facebookkal, Yahoo-val és számos hasonló céggel és az is biztos, hogy a helyzet 2013 óta nem változott e téren.

A lényeg, hogy „nemzetbiztonsági érdekekre” hivatkozva svájci sajt keménységű védelmet építettek a különböző szoftverek és hálózatok köré, előkészítve a terepet az ilyen támadások előtt. Vagyis tökéletes környezetet teremtettek a megrendezett és valós kibertámadások számára.

Azt is érdemes tudni, hogy a zsarolóvírus egy olyan sérülékenységet biztosító NSA kódon alapul, amit az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) azért fejlesztett ki, hogy más országok hálózataiba behatolhasson. Érdekes módon ezeket az NSA kódokat éppen a múlt hónapban tette közzé a „shadow brokers” nevű hekkercsoport.

A CNN arról is írt, hogy az NSA ugyanezt a sérülékenységet használta ki, hogy hátsó ajtót nyisson a SWIFT bankrendszerben. Ez azért érdekes, mert a különböző nemzetközi szerződéseknek köszönhetően a hivatal eleve rendelkezik legális hozzáféréssel ezekhez a rendszerekhez, csakhogy ez ellenőrizhető és nyomon követhető, ily módon egy hátsó ajtó nyilván sokkal hasznosabb, főleg, ha nem terrorista tevékenységek után akarnak kutatni, hanem mondjuk saját sérülékenységi kódjaikat tesztelnék.

A SWIFT rendszer sérülékenysége külön figyelmet érdemel. Feltételezve, hogy a „shadow brokers” hekkercsoport egyáltalán létezik és nem egy NSA frontszervezet, a csoport a Microsoft és hasonló cégek által az NSA számára létrehozott gyengeségeket kihasználva próbál pénzhez jutni vagy terrorista cselekményeket elkövetni. Az NSA és szilícium-völgybeli barátaik pedig létrehoznak egy olyan szörnyet, ami képes amúgy biztonságos rendszereket, mint amilyen a SWIFT lenne, megtámadni.

Ez alapján felvetődik a kérdés, hogy a globális bankrendszerek mekkora hányada sebezhető ugyanilyen módon? Könnyen elképzelhető, hogy mind.

Amennyiben a Shadow Brokers-féle hekkercsoportok tényleg csak frontszervezetek, akkor az NSA szándékosan szabadítja a világra ezeket a sérülékenységeket. Miért? Nem lehetséges, hogy a nemzetközi bankoknak és kormányoknak előnyös, ha a pénzrendszer sebezhető?

Nem egyszer került már szóba, hogy a háttérhatalom egy komoly válságra készül, illetve készít elő. A Nemzetközi Valutaalap és társai évek óta nagy izgalommal beszélnek az általuk „nagy gazdasági resetként” emlegetett valamiről. A „reset” részletei homályosak ugyan, de a lényeg, hogy a jelen gazdasági rendszer fokozatosan egyre lehetetlenebb helyzetbe kerül, illetve egyes részei akár meg is semmisülhetnek. Egy ilyen resethez elengedhetetlenül szükséges valamilyen krízishelyzet, akár megelőzve azt, akár következményként.

Ahhoz, hogy új gazdasági rendszert vezethessenek be, a réginek csődöt kell mondania. Hogyan lehetne ezt kivitelezni anélkül, hogy a nemzetközi banki elitre hárulna a felelősség? Természetesen bűnbakok segítségével.

A bűnbakok egy része lehet politikai eredetű. Nem véletlenül halljuk szünet nélkül, hogy az érkező válság a „populizmus és a nacionalizmus” eredménye lesz, ami alatt azt értik, hogy minden a konzervatív, a szabadságot és szuverenitást támogató társadalmi rétegek hibája. Ők az új bűnbakok.

A bűnbakok másik része ennél sokkal megfoghatatlanabb.

Miért hozza nyilvánosságra az NSA saját gyártmányú sérülékenységeit (amennyiben tényleg ezt teszi)? Először is a megrendezett támadások így sokkal hihetőbbek. A zsarolóvírusok elterjedésével a lakosság fokozatosan elveszti gyanakvását és megszokja az ilyen jellegű támadásokat. Azután mi történne, ha egyszer csak valamelyik tőzsdét érné támadás? Valószínűleg piaci katasztrófa. Megfelelő előkészítéssel mindenki azonnal egy terrorista vagy hekkercsoportra gyanakodna, és még véletlenül sem arra a hatalomra, amelyik pedig a legtöbbet nyerné a válságon.

Azt a logikát is el lehet képzelni, hogy a tömeges közzétételeknek köszönhetően arra számítanak, hogy valaki tényleg támadást intéz egy ilyen fontos rendszer ellen, így megspórolják maguknak a megrendezést. Nem kell mást tenniük, mint kiszivárogtatni az ehhez szükséges virtuális kellékeket és várni, hogy valaki bekapja a csalit, elvégezve helyettük a piszkos munkát.

A legtöbb fontos államgazdaság pengeélen táncol. Talán egyedül a részvények és egyes valuták mutatnak némileg pozitív képet. Igazi lufi-pukkasztó helyzet.

A központi bankok által kezdeményezett mennyiségi enyhítések kora lejárt. Az olcsó pénz elfogyott. Nem nyomtatnak többet. A helyzet készen áll arra, hogy egy látszólag független esemény beindítsa a gépezetet. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy kibertámadás önmagában elég erre, de be kell látnunk, hogy ideális eszköznek tűnik.

Egy biztos: az NSA és társszervezeteik aprólékos gonddal készítették elő a globális rendszereket a teljes és látványos, maximális pusztítást hátrahagyó összeomlásra.

Brandon Smith írása alapján

Thea: Mint az ilyen témájú hírek esetében oly sokszor, ezúttal is megjegyzem, hogy a Béke Fejedelmének gyermekeiként akkor sincs okunk aggodalomra, ha mindez már holnap bekövetkezik, hiszen Isten nem a globális gazdaság állapota alapján, hanem az Ő gazdagsága szerint tölti be minden szükségünket ^{(Fillipi 4,19)}, és persze egy ilyen helyzet beálltával egyúttal lámpást tarthatunk és segítő kezet nyújthatunk azok számára, akik a Világosság felé igyekeznek.

Nem érdekes, hogy a láthatatlant egyre kevésbé érzékelő világ, talán éppen egy virtuális, vagyis fizikailag nehezen megfogható, „láthatatlan” verembe eshet bele? Végül is ez az esés ráébreszthet egyeseket a láthatatlan dolgok valódiságára. Nemcsak valódiságára, hanem örökkévalóságára.

http://idokjelei.hu/2017/05/mi-mindenre-jo-egy-zsarolovirus/