Nyugat-ukrajnai törvényjavaslat a NATO-jelenlét legalizálására

Az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé,

Az ukrán zsidók hazárdjátéka

amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését - jelentette be tegnap Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormány kijevi ülésén.

A kormányfő szavai szerint a törvényjavaslat egyben leszögezi, hogy „Ukrajna külpolitikájának alapvető célja az európai uniós tagság megszerzése”. Ezzel összefüggésben az előterjesztés megtiltja az ukrán államnak a csatlakozást bármilyen más kereskedelmi, illetve gazdasági szövetséghez, amely szemben áll Ukrajna EU-csatlakozási törekvésével. „A törvény elfogadása után ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az eurázsiai vámunióhoz és a jövőben semmilyen olyan szövetséghez, amely lényegében nem más, mint a Szovjetunió volt, csak most Oroszországi Föderációnak nevezik” - jelentette ki Jacenyuk.

A miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány kéri a parlamentet a törvényjavaslat mihamarabbi elfogadásra. Ukrajna NATO-csatlakozásáról már március elején is terjesztett be törvényjavaslatot a kormánypárti Haza frakció három képviselője. Ezt az előterjesztést azonban akkor nem tűzte napirendre a parlament. Ukrajna NATO-csatlakozási felkészülésének folyamatát 2010-ben Viktor Janukovics hivatalából eltávolított volt elnök állíttatta le. Több kormánypárti politikus szerint az, hogy 2010-ben Ukrajna tömbön kívüli országgá minősítette magát, nem vezetett az ország biztonságának erősödéséhez, épp ellenkezőleg, csökkentette védelmi képességeit. Egy júliusban végzett felmérés alapján jelentősen megemelkedett az ország lakossága körében Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatottsága az elmúlt két év alatt.

A Demokratikus Kezdeményezések nevű alapítvány által végzett felmérés szerint míg 2012-ben a megkérdezetteknek csupán 12 százaléka támogatta volna Ukrajna belépését az atlanti szövetségbe, addig mostanra ez az arány megközelítette a 40 százalékot. A Rejting közvélemény-kutató csoport júliusi felmérése szerint Ukrajna belépését a NATO-ba az ukrán lakosság 44 százaléka támogatná.

Közben az USA tankokat és katonákat készül kelet-európai hadgyakorlatokra vezényelni, hogy megnyugtassa az Ukrajna elleni orosz intervenció miatt aggódó szövetségeseit - jelentette ki Vanessa Hillman alezredes, a Pentagon szóvivője augusztus 28-án, csütörtökön Washingtonban.

A tervek szerint októberben a 1. lovassági (légi szállítású) hadosztály 1. dandárjának 600 katonáját vezénylik majd Lengyelországba és a balti államokba, hogy ott a 173. légi szállítású dandár ejtőernyőseit felváltva vegyenek rész kiképzési gyakorlatokon.

Amerikai részvétellel a NATO keleti határai mentén az elmúlt időben több hadgyakorlatot is tartottak az ukrajnai szakadárok orosz támogatása miatt nyugtalan szövetségesek megnyugtatása érdekében. Az Egyesült Államok emellett F-16-os vadászrepülőket vezényelt Lengyelországba és részt vesz a balti államok légterének biztosításában is. Kijev és a nyugati országok azzal vádolták meg csütörtökön Oroszországot, hogy csapatai közvetlenül is részt vesznek a kelet-ukrajnai harcokban.

Hírfigyelő Szolgálat

Reszket az atlantista-világ - Összeugrasztanák Oroszországot, Kínát és Indiát

Mi sem jönne jobban a kisbetűs nyugatnak, mint egy efféle pánikkeltés beteljesülése... Felborítani a BRICS-et és a nagy ázsiai egységet!

Olvassátok!

Felboríthatja a regionális biztonsági, hatalmi egyensúlyt a Kína és Oroszország közötti fegyverkereskedelem fokozódása, különösen az Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszer Kínának történő eladása - fejtették ki szakértők a South China Morning Post című hongkongi lap augusztus 29-i, pénteki számában.

Az Sz-400-as Triumf (NATO kódnevén: SA-21 Growler) megvásárlásáról úgy tudni, hogy 2010 óta folynak róla a tárgyalások, de a jelek szerint az ukrán válság, illetve a kapcsolódó Oroszország-ellenes szankciók a Moszkva és Peking közötti mielőbbi megállapodás irányába hatnak. Megfigyelők megjegyzik, amennyiben az üzletet nyélbe ütik, úgy a két ország között ez lesz a harmadik fegyverszállítási megállapodás az idei évben.

A védelmi célokat szolgáló Sz-400 Triumpfot, amely a kínai hadseregben már rendszeresített Sz-300-as továbbfejlesztett változata, a világ egyik legfejlettebb légvédelmi rakétarendszereként tartják számon. Rakétái 400 kilométeres távolságig és 30 kilométeres magasságig vethetők be harci gépek, drónok és manőverező robotrepülőgépek ellen, de képesek közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére is.

Egy, a hongkongi lapnak nyilatkozó "indiai" katonai elemző úgy vélte, ha ez a légvédelmi rendszer a kínai hadsereg birtokába kerül, az lépéskényszerbe hozza a szintén nagyrészt orosz fegyverekre hagyatkozó Indiát, még ha védelmi stratégiáján nem is fog változtatni. Rajeswari Rajagopalan szerint a fejlemény mindenképpen felborítaná a térség katonai egyensúlyát, hatással lenne az ázsiai geopolitikai helyzetre.

Vang Hszü-tung, a pekingi kormány tanácsadója azt hangoztatta, hogy Kína rendelkezik más fejlett fegyverekkel és rakétarendszerrel. Példaként említette a DF-21D hajók elleni ballisztikus rakétát, amelyet a „repülőgéphordozók gyilkosának” is neveznek, valamint DF-41-et, a világ egyik legnagyobb hatótávolságú rakétáját, amellyel az Egyesült Államok teljes területét el tudják érni. Szerinte az Sz-400-as azt a lehetőséget kínálja Peking számára, hogy ne kelljen egy hasonló rendszer kifejlesztésével foglalkoznia, miközben a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengeren tapasztalható feszültség készenlétet igényel a kínai hadseregtől.

Antony Vung Tung, makaói illetőségű katonai szakértő két dolgot emelt ki a hírrel kapcsolatban, az egyik, hogy az Egyesült Államok bizonyára nem hagyja válaszlépés nélkül a kínai fejlesztést, másrészt úgy vélte, Kína a vásárlás által technológiai tudáshoz is fog jutni. Megjegyezte még: a Moszkva elleni szankciók mindenképpen Peking malmára hajtják a vizet.

Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már elvben engedélyezte az Sz-400-as rendszer eladását Kínának, de a vélemények továbbra is megoszlanak arról, hogy a szállítás mikor kezdődhet el. Feltételezések szerint nem előbb, mint 2017-ben, amikorra az orosz hadsereg igényeit nagyrészt kielégítik, és Oroszország megkezdi az interkontinentális ballisztikus rakéták és a szuperszonikus repülőgépek támadásai ellen is bevethető Sz-500-as rendszerének hadrendbe állítását.

Hírfigyelő Szolgálat

Gázos ügyletek

Kissé irónikusan - Gázrózsa, szeretettel...

Habár 2010 óta a hazánkban működő energiavállalatoknak évről évre nehezedő körülmények között kellett tevékenykedniük, 2013 mégis mérföldkőnek számított a társaságok számára, hiszen ebben az éven olyan korábban nem várt új terhek jelentek meg, mint a rezsicsökkentés és a vezetékadó (közműadó). Mindkét teher bevezetése nélkülözte az előzetes konzultációkat és hatástanulmányokat, bevezetésükkor inkább az ötletszerű megoldások érvényesültek.  A lépések azon túlmenően, hogy javuló népszerűséget hoztak a kormányzóerő számára, továbbá javították a kormány pénzügyi manőverező-képességét, nagyban segítették a kormány azon törekvéseit is, hogy növekedjen az állami tulajon szerepe a közműszolgáltatásokban. A bevételek megnyirbálása, illetve adott esetben a regulált kiadások emelése mind olyan tényezők, amelyek csökkentik a szolgáltatók értékét, vagyis egy felvásárlási tárgyalás során kedvezőbb (alacsonyabb) vételárat lehet kialkudni. Hogy a gyakorlatban végül ezt az elvet milyen mértékben sikerül érvényesíteni, az már egy másik kérdés. A földgázszolgáltatásban immáron már három lépcsőben megvalósult lakossági díjcsökkentés fedezetét a szabályozó igyekezett elteríteni az ellátási lánc szereplőin, tehát nem lehet azt mondani, hogy a lépést egy az egyben az egyetemes szolgáltatókkal vagy a hálózati társaságokkal fizetették volna meg. Sőt, a díjcsökkentésből fakadó kiesések legnagyobb részét az azóta már állami tulajdonba került földgáz-nagykereskedőnek (MVM), és hazai gázkitermelőknek (MOL) kellett viselniük. Ettől függetlenül természetesen a lakossági és kisvállalati kört kiszolgáló egyetemes szolgáltatóknak (ESZ), és a földgáz helyi elosztását végző hálózati társaságoknak is szerepet kellett vállalniuk a költségek fedezésében. Az országban jelenleg négy nagy egyetemes gázszolgáltató tevékenykedik. A Tigáz, a GDF SUEZ, az E.ON és a Főgáz. A négy közül a Főgáz egy idén zárt ügyletnek betudhatóan már teljes egészében magyar, közösségi tulajdonban lévő vállaltnak tekinthető. Az MVM 41 milliárd forintot fizetett a fővárosi gáztársaság kisebbségi tulajdonrészéért, míg a többségi tulajdonos azt megelőzősen is a Főváros volt. A tervek szerint egyébként a többségi részvénycsomag is az MVM-hez kerülhet a jövőben, és az kialakuló/átalakuló vállalatnak kulcsszerepe lehet majd egy új állami nonprofit elven működő közműszolgáltató létrehozásában. Az MVM szintén érdeklődik az E.ON hazai egyetemes szolgáltatási tevékenysége és két gázelosztó cége iránt, a két társaság a nyár elején nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá témában.

Egyetemes szolgáltatók

A 2013-as beszámolók alapján az egyetemes gázszolgáltatás nem tekinthető sikeres üzleti tevékenységnek, több tízmilliárd forintos árbevételek mellett egyetlenegy cégnek sikerült pozitív eredményt felmutatnia: a GDF SUEZ beszámolójából 1,245 milliárd forintos pozitív eredmény olvasható ki. A cégek szempontjából korántsem vágyott versenyben még az E.ON tudott "mínusz-nullás" eredményt felmutatni, míg a Főgáz és a Tigáz több milliárdos, illetve tízmilliárdos veszteséget könyvelt el az egyetemes szolgáltatói tevékenysége alatt. Az elmúlt három év árbevételi adatait tekintve csökkenő trendet lehet megállapítani, amelyben egyrészt a csökkenő fogyasztás, másrészről pedig a szabályozott díjvágások is szerepet játszottak. A 2011-ben még 460 milliárd forintos egyetemes gázszolgáltatási piac tavaly már 380 milliárd forintra esett vissza. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységek üzleti eredménye szempontjából a Tigáz és a Főgáz az elmúlt években rendre növelte a veszteségét, míg a GDF-nek és az E.ON-nak 2012-ről 2013-ra sikerült javítania a számain. A legnagyobb lakossági fogyasztószámmal rendelkező Tigáznál elképesztő méretű veszteségek olvashatók ki a beszámolókból, nem csoda, hogy korábban a piacon a legtöbben arra számítottak, hogy a Tigáz fog elsőként állami tulajdonba kerülni.

Hálózati társaságok - Földgázelosztás Az egyetemes szolgáltatás már a rezsicsökkentést megelőzően is többnyire veszteséget okozott a szolgáltatóknak, amit viszont a regulált elosztási tevékenység eredménye képes volt keresztfinanszírozni. A vezetékadó azonban pont ennek a tevékenységének "vájt a húsába", amellett, hogy a rezsicsökkentés során a tarifákat is csökkentették. Az országban közel 80 ezer kilométernyi elosztói gázvezeték fut, amelyek adóvonzata éves szinten megközelíti a 10 milliárd forintot. Az adó ráadásul a tekintetben nem arányosan oszlik meg a piaci szereplők között, hogy a sűrűbb hálózattal rendelkezők arányaiban kisebb terhet fizetnek, mint a kiterjedt, szerteágazó hálózattal rendelkezők. Magyarországot öt gázelosztó társaság fedi le, illetve szolgálja ki, amelyek területi lefedettsége jellemzően megegyezik az egyetemes szolgáltatók területi lefedettségével. Az öt közül kettő az E.ON tulajdonában van, míg a fennmaradó három a Tigáz, a GDF és a Főgáz között oszlik meg. A legnagyobb hálózattal a Tigáz rendelkezik, amelyet a GDF, az E.ON és a Főgáz követ. Az öt gázelosztó közül mindössze kettő zárta pozitív eredménnyel 2013-at, míg 2011-ben még az összes elosztócég nyereséget tudott kimutatni. A legjobb eredményt a legkisebb hálózattal bíró Főgáz tudta elérni közel 2 milliárd forinttal, míg az E.ON két cége 445 és -225 millió forintos eredménnyel zárt. A GDF és a Tigáz ezzel szemben egyaránt 15 milliárd forintot meghaladó mértékű veszteséget könyvelt el.

Az egyetemes és elosztói tevékenységeket együtt szokás regulált üzletágnak nevezni, hiszen mindkét terület felett hagyományosan nagy a szabályozói kontroll. Hazánkban erre jön még rá, hogy a két tevékenység jelentős területi átfedésben van egymással, így az esetleges eszközértékesítések során is többnyire "csomagban" szoktak tárgyalni a felek. A korábban már hivatkozott MVM és E.ON közötti szándéknyilatkozat egyébként pont nem követi teljes egészében ezt a gyakorlatot, hiszen egy esetleges ügyletkötést követően is az E.ON magyarországi áramhálózati cégei továbbra is az E.ON tulajdonában maradnának, miközben az egyetemes áramfogyasztóit már az MVM látná el. Amennyiben egyesítjük a vizsgált nagy gázcégek egyetemes szolgáltatási és elosztói tevékenységeinek az eredményeit, akkor a beszámolók alapján arra jutunk, hogy 2013-ban a regulált piacon egyetlen szereplő sem volt képes pozitív eredményt elérni. A legjobban az E.ON érdekeltségei teljesítettek -113 millió forintos eredménnyel, míg a GDF és a Tigáz esetében már tízmilliárdos nagyságrendű veszteségeket lehet olvasni. A négy nagy gázszolgáltató közül három esetében romlott az eredmény tavalyhoz képest, egyedül a Tigáz tudott javítani előző évi számain, mert akkor a regulált üzletágak számviteli vesztesége 78 milliárd forintot mutatott. Az elmúlt évek piaci és szabályozási változásai mellett a hazánkban lévő külföldi szereplők többsége már kivonulna a regulált piacról, azonban ennek lehetőségei erősen korlátozottak, mert a felvásárlási oldalon szinte csak az államban bízhatnak, amelynek viszont nincs elegendő forrása az ország minden gázeszközének (főként a hálózatok jelentenek értéket) megvásárlásra. Illetve nem is biztos, hogy érdekelt abban, hogy minden veszteségbe hajló tevékenységet egyszerre betereljen a "nagy közösbe".

Gölöncsér Miklós

A TEK jogosítványai

Ha már demokrácia, akkor sérti a magánélethez fűződő alkotmányos jogot, ha a terrorelhárítási szervek - nevezetesen a TEK -, bírói engedély nélkül - nemzetbiztonsági kockázati tényezőként - megfigyelnek bennünket. A HAZAFI jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot, értitek? Nem a csendes gyilkos szellemi-pszichológiai hadviselést folytató becstelen páholybrigantik, éppen a nemzet ellen.

Míg a bűnüldözési célú megfigyelésnél kell a bíróság engedélye, addig egy 2012-es kétharmados módosítás értelmében a nemzetbiztonsági ügyekben elég az igazságügyi miniszter beleegyezése. A testület el is ismerte, hogy a nemzetbiztonsági célú megfigyelés elrendelése a végrehajtó hatalom politikai döntése, ennek ellenére – sőt épp ezért – nem tekintette indokoltnak, hogy azt kormánytól független intézmény kontrollálja. Az Alkotmánybíróság szerint is elég külső kontrollt jelentenek a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és az ombudsman jogosítványai.

Vajon egy esetleges háborúskodásba sodródás esetén (mert van rá esély a NATO-tevékenységek miatt, természetesen megint rossz oldalon) kit és mit képviselne eza derék szervezet?

Vajon fiaink ellen fordulnának?

Bíró Dalma

Egy amerikai szenátor szerint Izraelnek minden joga megvan iskolák ágyúzására

Elizabeth Warren szenátor egy ezen a héten, Massachusettsben történt városházai találkozó alkalmával jelentette ki, hogy "Amennyiben feltételezhetően Hamasz rakéták vannak iskolák vagy kórházak mellé telepítve, Izraelnek minden joga megvan ezeket is ágyúzni önvédelemből."

Elizabeth Warren

Elizabeth Warren emellett elkötelezett híve és lelkes szószólója annak, hogy az Egyesült Államoknak növelnie kell az Izrael számára biztosított katonai támogatást, főleg most, hogy egy offenzíva közepén járnak. Warren szerint "Izrael egy nagyon veszélyes részén fekszik a világnak, ahol nincsenek liberális demokráciák, amik a megfelelő törvények alapján működnek. Nekünk pedig szükségünk van egy szövetségesre azon a tájékon is."

A szenátor megszólalt Ciszjordánia kérdésében is. Meglátása szerint az Egyesült Államoknak el kellene különítenie további forrásokat a ciszjordániai zsidó telepek építésére.

Az ENSZ emberi jogokért felelős különbiztosa, Navi Pillay felhívta a figyelmet, hogy Izrael nagy valószínűséggel háborús bűnöknek minősülő cselekményeket követ el a Gázai övezetben. Eddig több mint 17.000 palesztin otthon semmisült meg, ezáltal közel 100.000 palesztin vált földönfutóvá. A 17.000 otthon újjáépítése összesen 18 évbe telne. Az UNICEF szerint 373.000 palesztin gyermeknek lenne szüksége segítségre az izraeli támadások miatt. Az UNICEF becslése szerint eddig 219 iskola sérült meg a Gázai övezetben, 22 teljesen elpusztult.

Ali ibn Abi Taleb állami iskola romjai, Gázai övezet.

http://www.hidfo.net/2014/08/30/egy-amerikai-szenator-szerint-izraelnek-minden-joga-megvan-iskolak-agyuzasara

Az ukrán haditechnikai utánpótlás csődje

Az utóbbi napokban szó esik az elfogult, nyugatbarát sajtóorgánumokban az ukrán haderő hatalmas "elfekvő" készleteiről, arról, hogy ezekkel képes lenne ellenállni egy -nem csak a média szintjén vizionált- Oroszországi Föderáció területéről indított offenzívának. A feltételezést is kerülik, hogy valójában a valamivel több, mint 20 ezer fős haderővel rendelkező Új-Oroszország lett volna képes arra az offenzívára, mely összezúzta az ukrán terrorellenes művelet Donyecktől délre fekvő frontját. Az összeomlás pedig a július elején megindított ukrán támadások során felhasználásra (elpazarlásra) került tartalék egységek és haditechnika miatt is történhetett meg. Miért nem pótolták például ezen utóbbi veszteségeket, ha papíron ezres nagyságrendű tartalékeszközzel rendelkeznek?

Porosenko katonai tanácsadója Juri Birjukov a következő képi és szöveges üzenetével szemléltetnénk az utánpótlási helyzetet:

A tanácsadó üzenetének számunkra legérdekesebb része:

"Miért nem adnak páncélost az önkéntes zászlóaljaknak - mert egyáltalán nincs belőle"

A képen is jól látszik maga a BTR páncélozott szállító harcjármű, kívülről még talán javítható kinézettel, belülről azonban már jelentős hiány mutatkozik a szükséges berendezésekben, alkatrészekben. Az M-zárolt (Mozgósítás esetén használható, azaz hadiállapot esetére készletezett hadianyagok) készletek jelentős része nincs olyan állapotban, amilyennek papíron lennie kellene. A konzerválás sok esetben annyit jelentett, hogy kiállították valamelyik raktárbázison a harcjárműveket a szabad ég alá, aztán ott hagyták rohadni negyed évszázadot. Ezek a hadigépek valószínűleg hamar a gyárkapun belüli pótlólagos felhasználás áldozatai lettek - ami használható volt belőlük és eladható, azt kiszerelték és értékesítették. Tehát a Szovjetuniótól megörökölt ukrán haditechnika állományból kivont, vagy M-zárolt részére úgy tekintettek az érintettek, mint ahogy a római Colosseumra a Szent Péter Bazilika kora újkori építői - "bányaként".

Harkovban a szabad ég alatt tárolt, alkatrészek és karbantartás híján harcképtelen T-72-es harckocsik.

Az origo.hu a mai, ukrán veszteségekkel foglalkozó cikkében a következőket közölte:

"Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi docense beszélt arról is: az ukrán haderő sokszor korszerűtlen eszközeit használja, mert csak azokat tudja üzemeltetni. Jellemzően a 30 éves T-64-eseket üzemeltetik, az újabb T-80-as és T-72-es harckocsikat pedig mostanáig raktárakban tartották, mivel ezekhez orosz alkatrészek kellenének. Ezeket jelen helyzetben az oroszok sem adnák oda."

Az égető alkatrészbeli hiány olyan helyzeteket is szült Ukrajnában, mint amiről a korrespondent.net számolt be három nappal ezelőtt. Cikkük szerint az észak-ukrajnai Szumi városában az afganisztáni harcoknak emléket állító haditechnikai eszközökből szereltek ki alkatrészeket, hogy javítani tudják a terrorelhárító műveletben megrongálódott harcjárműveiket az ukrán erők.

Szumi város Afgán háborús hősi emlékművei, mint ukrán alkatrészforrás

Tehát jelentős az alkatrészhiány melynek enyhítése rövid időn belül nem lehetséges. Ennek eredményeként a hadiállapot esetére készletezett ukrán hadieszközök nem bevethetőek. El lehet képzelni, hogy micsoda üzleti lehetőséget jelent ez azoknak az európai cégeknek, melyek a hadrendből kivont, szovjet típusú harcjárművekkel vagy azok alkotórészeivel valamilyen módon kereskednek.

Az ukrán hadsereg páncélos technikája közül pedig, ami mozgósítható volt, azt a nyári hónapok során a frontvonalba küldték a gyorsan szaporodó ukrán veszteségek pótlására. Ez utóbbi ukrán haditechnikai eszközök pedig hamar a felkelők kezén végezték zsákmányként, amennyiben javíthatónak bizonyultak.

Trélerrel együtt hátrahagyott ukrán T-64-es harckocsi, mely az utóbbi napokban került zsákmányként a felkelőkhöz

http://www.hidfo.net/2014/08/30/az-ukran-haditechnikai-utanpotlas-csodje

Kirgizisztán megkezdte a felkészülést a Vámunióba való belépéshez

A kirgiz Minisztertanács név szerinti szavazást tartott a Vámunióba való belépéshez szükséges gazdasági szabályozások elfogadásáról. Ezek a szabályozások a felkészülési csomag része, amik a Közös Gazdasági Térségbe és a Vámunióba való belépés előfeltételei. Djoomart Otorbaev kirgiz miniszterelnök kifejtette, hogy "Három hónapon keresztül minden nap dolgoztunk ezen a törvénycsomagon. Ez egy történelmi szavazás volt, természetesen név szerinti, ahogy az szokás. Most a parlamenten a sor." A kirgiz elnök szerint a szükséges keretek majdnem mindegyike implementálva van már a belépéshez.

Emlékeztetőül: az Eurázsiai Gazdasági Szövetség tanácsa 2014. május 29-én fogadta el Kirgizisztán belépési kérelmét, és az ország elkezdhette a felkészülést. Emellett a kirgiz és az orosz kormány aláírt egy szerződést a gazdasági együttműködésről az Eurázsiai Gazdasági Szövetség keretein belül. Ez a szerződés a Kirgiz-Orosz Fejlesztési Alapot bővíti 1 milliárd dollárral, amiből 200 millió $ a felkészülésre van elkülönítve. A jelenlegi számítások szerint Kirgizisztánnak 377 millió $ kell a teljes fekészüléshez, ebbe beletartozik az államhatárok modernizálásának az összege is.

Kirgizisztán

http://www.hidfo.net/2014/08/30/kirgizisztan-megkezdte-felkeszulest-vamunioba-valo-belepeshez

Jalta felszabadítva, Mariupol ostromgyűrűben!

Új-Oroszország Hadereje továbbra is kihasználja az ukrán terrorellenes művelet déli frontjának összeomlásának következményeit. Mariupoltól nyugatra nyomultak előre a felkelők erői, Bergyanszk és Jalta irányába. Ez utóbbi települést el is foglalták, ezzel kijutottak az Azovi-tengerhez és bezárták az ostromgyűrűt a fontos kikötőváros és ipari központ Mariupol körül.

Magába a városba már beszivárogtak az új-orosz szabotőr-felderítő egységek. Az ukrán erők megpróbálják a védelemre felkészíteni a várost, valamint több hidat alá is aknáztak már a település határain belül. A jelentések szerint közel 3000 Kijevhez hű ukrán katona tartózkodik az ostromgyűrűben. A város valódi ostroma azonban még nem kezdődött meg, mivel ahhoz már jelentős, helyi erőfölényt volna szükséges a felkelőknek kialakítaniuk. Ezt valószínűleg csak a Donyeck alatti katlanok felszámolása után lesz lehetőségük megvalósítani. Addig marad a védők ostromgyűrűben való tartása, kitörési kísérleteiknek folyamatos elhárítása. Ezzel az ukrán erők addig is felhasználják és elpazarolják a valószínűleg szűkös készleteiket. Az ostromgyűrű fenntartásával egy időben folytatódik a partizánegységek előrenyomulása Zaporozsje megyében, Melitopol irányában.

Új-Oroszország Haderejének támadása Donyecktől délre

Donyeck alatt, Amroszijkva és Dokucsajevszk környéki katlanokból kitörési kísérleteket hárítottak el a felkelők erői. Hamarosan jelentkeznek majd az üzemanyag, lőszer és élelmiszerhiány tünetei az ukrán alakulatoknál, melyek majd erősen behatárolják majd a haditechnika és az állomány mozgatási lehetőségeit.

Vlagyimir Putyin pénteken arra kérte Új-Orosz vezetést, hogy biztosítsanak visszavonulási lehetőséget, "humanitárius korridort" az Oroszországi Föderáció területe felé a katlanba zárt ukrán katonák számára. Alexander Zaharcsenko a Donyecki Népi Köztársaság miniszterelnöke azt nyilatkozta, hogy a kérést teljesítik, de a hadfelszerelésüket -ahogy eddig is- természetesen nem vihetik magukkal az elvonuló ukrán egységek tagjai.

http://www.hidfo.net/2014/08/30/jalta-felszabaditva-mariupol-ostromgyuruben

Újoroszország felszabaditó erői a délnyugati fronton tovább nyomulnak.

Késő estére kitakaritották Jaltából Nyalókakirály neonáci hordáit, és teljesen körbekeritették Mariupolt.

Donyecket és Luhanszkot tovább ágyúzza a kijevi junta latortüzérsége.

Valcmanék tegnap kiadták a parancsot körbezárt latorhordáiknak: bármi áron ki kell törniük a gyűrűkből. (Persze az nem a sakálokon múlik, mint ahogyan azt Nyalókakirály és udvartartása elgondolja!)
Persze harapófogóba zárt bérgyilkosainak beteglelkű egyedei hallgatnak urukra és parancsolójukra, és nem igazán akaródzik nekik a fegyverletétel, hiszen komoly bűnök terhelik őket. Az alábbi videon fogságba esett népfelkelőket végeznek éppen ki, de előtte még gyötrik és megalázzák őket egy kicsit. Jó oka van tehát néhány pribéknek a végsőkig való kitartásra!

http://balrad.wordpress.com/2014/08/30/ujoroszorszagi-fronthelyzet/

Az Európai Bizottság javasolja Ukrajnának a gáztartozás kiegyenlítését

Az oroszok bjelentették, hogy újraindítják a gázszállítást, ha az ukránok kifizetnek legalább 2 milliárd $ tartozást a fennálló közel 5 milliár $-ból a Gazpromnak. Alexander Novak orosz energetikai miniszer hozzátette, hogy felajánlanak 100$ / 1000 köbméter kedvezményt is Kijevnek. Az Európai Bizottság is megszólalt az ügyben.

Alexander Novak

Az Európai Unió Energiaügyi Biztosának szóvívője, Marlene Holzner kijelentette, hogy "Az Európai Bizottság azt javasolja Ukrajnának, hogy kezdje el törleszteni a gázszállításból fennálló adósságát Oroszország fele." Holzner megjegyezte továbbá, hogy az EB segít Ukrajnának kidolgozni egy fizetési ütemezést, hogy a gázszállítás minél előbb újraindulhasson.

Emlékeztetőül: a Gazprom leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat júniusban, mert az ukrán kormány addigra 4.5 milliárd $ tartozást halmozott fel. Erre válaszképpen Kijev feljelentette Moszkvát a Stockholmi Bíróságon, hogy a gáz túlárazása miatt Ukrajna eddig 6 milliárd dollár túlfizetéssel rendelkezik. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy Kína hozzávetőlegesen 50$-al többet ad az orosz gázért per 1000 köbméter. Ennyit a túlárazásról.

http://www.hidfo.net/2014/08/30/az-europai-bizottsag-javasolja-ukrajnanak-gaztartozas-kiegyenliteset