Buda-Cash: 80 konténernyi irat megsemmisítését rendelték meg

A brókerek 4 milliárd forintot akartak átmenteni offshore cégekbe, amikor megtudták, hogy az MNB felügyeleti eljárást indít a Buda-Cashnél. Miután ezek kiderültek, meg is hosszabbították az előzetesüket.
 

A Buda-Cash brókerház vezérigazgatójának és két vezérigazgató-helyettesének a letartóztatásáról a bíróság március 11-én döntött. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint a brókerek négy bankot és rajtuk keresztül kisbefektetők ezreit károsítottak meg, összesen 62 milliárd forinttal.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az M1 Híradójának most elmondta: a nyomozási bíró a Fővárosi Főügyészség indítványát megalapozottnak találta és annak megfelelően mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását további három hónappal, július 11-ig meghosszabbította. Az indokolás szerint a kényszerintézkedés feltételei változatlanul fennállnak.

A döntést a bíróság többek között azzal indokolta, hogy a brókerek négymilliárd forintot akartak átmenteni offshore cégekbe, amikor megtudták, hogy a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárást indít a Buda-Cashnél. Ez a pénz a bíróság megfogalmazása szerint - megfelelő anyagi hátteret jelentene számukra, ha - szabadlábra kerülésük esetén - külföldre akarnának szökni. A bíróság az eljárás meghiúsításának veszélyeként értékelte, hogy a Buda-Cash idén februárban 80 konténer irat és elektronikus adathordozó megsemmisítését rendelte meg egy cégtől - alig párt nappal az MNB helyszíni vizsgálatának kezdete előtt.

A Buda-Cash vezetői mellett a bíróság a Hungária Értékpapír Zrt. sikkasztással gyanúsított két tulajdonosa és fiókvezetője előzetes letartóztatását is meghosszabbította. A bíróság tulajdonképpen változatlan indokokkal tartotta fenn a március 8-án elrendelt kényszerintézkedést. Ezek a szökés, elrejtőzés veszélye voltak, illetve a bűnismétlés veszélyét is kiemelte a bíróság. Emellett pedig az, hogy a terheltek megpróbálhatják meghiúsítani a büntetőeljárás sikerét. Éppen emiatt a bíróság július 8-ig meghosszabbította az előzetes letartóztatásukat.

A Híradó értesülése szerint a Fővárosi Törvényszék Tarsoly Csaba és két társa előzetes letartóztatását elrendelő, március 29-én született elsőfokú végzést is helybenhagyta. Az indoklás szerint a Fővárosi Főügyészség megalapozottan indítványozta, a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig megalapozottan rendelte el a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának letartóztatását, ami így jogerőssé vált.

MTI/MTVA - VS

Kapcsolódó:
   Porszemet dobott a Bankszövetség a Quaestor-kártalanítás gépezetébe
   Hatalmas "karcagi brókerbotrány" - az emberek milliókat, milliárdokat veszítettek
   Megszavazták, hogy az adófizetők kártalanítsák a Quaestor-károsultakat
   Sorra jelentik fel pintért a nyugdíjas rendőrök-az ügyészség nem nyomoz
 

Bekeményített a Gazprom – kormányváltás is jöhet a gázárak miatt

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója ma egy berlini konferencián kijelentette, az Európai Unió gáz nélkül maradhat, ha Brüsszel akadályokat állít a Török Áramlat építése és meghosszabbítása elé.

Miller kifejtette, hogy az Ukrajnán keresztüli gáztranzitot 2019-ben végleg leállítják, és a szerződést nem hosszabbítják meg. Mint azt korábban is mondta, az Európai Unió 2019-től csak Törökországon keresztül juthat majd orosz földgázhoz, addigra az ukrán tranzitútvonalat felszámolják. Ha addig megépül a Török Áramlat, az Európai Unió továbbra is vehet orosz földgázt az új útvonalon. Ha Brüsszel újabb akadályokat állít és az új gázvezetékek nem épülnek meg időben, az Európai Unió saját hibájából gáz nélkül fog maradni.

Miller emellett kijelentette, hogy az Ukrajnán keresztüli kereskedelemre vonatkozó gázárkedvezmények szintén megszűnnek, mert ezek még a Szovjetunió széthullása idején Ukrajnának adott kedvezmények voltak, ma pedig más feltételek uralkodnak a globális energiapiacon. A Gazprom-vezető kifejtette, hogy a jövőben Ázsia felé tolódik el a gázkereskedelem központja, és az európai fogyasztók is az ázsiai piac által diktált árak szerint fognak fizetni az orosz földgázért, mert jelenleg semmi nem indokolja, hogy az Európai Unió kedvezményeket kapjon.

A Gazprom vezérigazgatója ezzel igen óvatosan fogalmazott. Az Európai Unió egyelőre Washington külpolitikáját követi, ami megragadt a régi hidegháborús retorikánál, és annál a törekvésnél, hogy saját határain belülre szorítsa vissza az általános ellenségképnek felmutatott Oroszországot. Merő naivitás lenne feltételezni, hogy ellenséges politika és háborús uszítás feltételei mellett a Gazprom gázárkedvezményt fog adni az európaiaknak. Ha a fogyasztók olcsó gázt akarnak, kénytelenek lesznek leváltani azokat az európai kormányokat, melyek kérdés nélkül kiszolgálják az amerikai háborús készülődést.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Kilakoltatás stadion-építés miatt Miskolcon

Sok baja van Miskolc polgármesterének, Kriza Ákosnak a szegényekkel. Nem elég, hogy élelmiszert nem tudnak venni maguknak, ezért letapossák a rózsákat karitatív ételosztáskor, de az épülő stadionnak is az útjában laknak. Ezért menniük kell – az utcára.

Miskolc önkormányzata – a város a negyedik legnagyobb település Magyarországon – tervbe vette, hogy a Számozott utcák néven ismert környék minden lakóját kilakoltatják, hogy legyen hely az átépítésre váró helyi labdarúgó stadionnak – olvasható az Amnesty International legfrissebb felhívásában. Legalább két család kapott felszólító levelet az önkormányzat megbízásából eljáró végrehajtótól, hogy legkésőbb április 13-ig és 16-ig el kell hagyniuk az otthonaikat, különben az utcára teszik őket. Várhatóan újabb családok következnek. Az Amnesty International képviselőjének a kialakult helyzetről mesélve az egyik lakó ezt mondta április 1-jén: “az egész dolog a fociról, a pénzről és a rasszizmusról szól. Utálják a romákat.”

A most kézbesített felszólító levelek jelzik, hogy a kilakoltatások ügyében tavaly óta nem gondolta meg magát az önkormányzat, csak a téli hónapokra fel kellett függesztenie a kilakoltatásokat a törvényben előírt moratórium miatt. A kilakoltatások előtt közel 900 ember, nagyrészt roma származásúak laktak a Számozott utcákban. 2014 májusában nagyjából felük kapott kilakoltatási felszólítást. 2014 decembere óta közel 30 családot tettek az utcára, anélkül, hogy érdemi konzultáció előzte volna meg a kilakoltatásokat vagy alternatív lakhatásról gondoskodtak volna számukra. Az Amnesty International három alkalommal tett látogatást a területen az elmúlt kilenc hónapban, többek között találkozott azokkal az önkormányzati tisztviselőkkel is, akik a kilakoltatások lebonyolításáért felelősek. Az érintett lakók arról számoltak be, hogy sem megfelelő tájékoztatást nem kaptak, sem megfelelő lakhatási alternatívát nem kínáltak fel számukra. A nemzetközi emberi jogi szabályok alapján csak akkor igazolható egy kilakoltatás lebonyolítása, ha az a legszigorúbban követi a nemzetközi emberi jogi előírásokat.

A miskolci hatóságok 2014. május 8-án fogtak neki a Számozott utcák felszámolásának, amikor a közgyűlés úgy döntött, hogy megszüntetik az ott élők lakásbérleti szerződéseit. A lakók nagy része jelenleg a hajléktalanná válás rémképével néz farkasszemet, anélkül, hogy a kilakoltatás miatt bármiféle kompenzációt kapna. Az önkormányzat érdemben nem konzultált a lakókkal. Az Amnesty International 2014. július 14-én írt az önkormányzatnak, majd októberben találkozott is annak képviselőivel.

Mint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICESCR) részes állama, Magyarországnak kötelessége tiltani, akadályozni és megelőzni a kényszerkilakoltatásokat.
Az ENSZ Gazdasági, Kulturális és Szociális Jogok Bizottsága 7. Számú Általános Ajánlásában hangsúlyozta, hogy kilakoltatásra csak a legvégső esetben kerülhet sor, akkor ha már minden más szóba jöhető lehetőséget megvizsgáltak és elvetettek. Még akkor is, ha egy kilakoltatás igazolhatónak tekinthető, csak akkor hajtható végre, ha a megfelelő eljárási garanciák rendelkezésre állnak, illetve biztosított a kompenzáció az elszenvedett veszteségekért és az alternatív lakhatás is megoldott. A nemzetközi jog tiltja, hogy a kényszerkilakoltatást és a házak lerombolását büntetőeszközként használják fel olyan emberekkel szemben, akiknek nincsen állandó lakóhelye vagy más státusza.

A nemzetközi emberi jogi előírásoknak megfelelően a magyar hatóságoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kilakoltatás nem diszkriminatív és nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Amikor a hatóságok beruházásokat terveznek vagy bármilyen okból kilakoltatást fontolgatnak, kötelességük felmérni, hogy van-e olyan csoport, amelyet a kilakoltatás hátrányosabban érint. A magyar hatóságoknak kötelességük, hogy lépéseket tegyenek a hátrányos megkülönböztetés felszámolására, hogy ezzel is növeljék a marginalizált csoportok, így például a romák lakhatási biztonságát.

Az Egyezségokmány értelmében a kilakoltatások előtt a hatóságoknak kötelességük feltérképezni – egy valódi konzultáció során az érintettekkel – az összes szóba jöhető alternatívát. Minden csoportnak és egyénnek joga van ahhoz, ideértve a nőket, kisebbségeket és fogyatékkal élőket is, hogy az összes fontos információt vele megosszák, konzultáljanak vele, és részt vehessen a folyamatban. Ahhoz is joguk van, hogy megoldási javaslatokkal álljanak elő, amit a hatóságnak kötelességük alaposan megvizsgálni.

Az ENSZ alapelvei és iránymutatásai alapján (UN Basic Principles and Guidelines on Development-based Evictions and Displacement) az államoknak minden olyan beruházás vagy fejlesztés kivitelezése előtt, amely kilakoltatással is járhat, hatástanulmányt kell készíteniük. A tanulmánynak adatokat kell tartalmaznia az érintett területről, az ott élő emberekről, kitérve a helyhez kötödő kapcsolatukra (például jövedelem-szerző tevékenységeikre), a közszolgáltatásokra a térségben stb.

A konzultáció csak akkor tekinthető érdeminek, ha feltérképezi a kényszerkilakoltatás helyett szóba jöhető összes lehetséges alternatívát. Például, ha a kilakoltatás oka lakbérhátralék, akkor olyan megállapodást kell találni, amely több időt hagy a bérlőknek a tartozás rendezésére. Ha a kilakoltatás oka a veszélyes lakhatási körülmények, akkor lehetőség szerint fejleszteni kell az ingatlanokat, nem pedig lerombolni.
(STOP)

Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírta a rendeletet, amivel visszavonja az S-300-as légvédelmi rendszer Iránnak történő eladását tiltó embargót.

Irán és Oroszország 2007-ben kötött szerződést a légvédelmi rendszer eladásáról mintegy 800 millió dollár értékben, a megállapodás szerint Moszkva öt zászlóaljat szállít le Teheránnak. 2010 szeptember 22-én azonban Dimitrij Medvegyev – akkor államfő – rendeletet hozott a szerződés semmissé nyilvánításáról, összhangban az ENSZ BT 1929. határozatával, ami tiltja a konvencionális fegyverek Iránnak történő eladását. Az iráni védelmi minisztérium válaszul 2011-ben 4 milliárd dollár jóvátételt követelt a Genfi Nemzetközi Bíróságon.

Azóta a politikai és gazdasági helyzet is nagy mértékben változott a térségben, a NATO puccsal eltávolított egy legitim kormányt és háborús készülődést folytat Kelet-Európában. Irán fegyverzésének kérdése így újra visszakerült a tárgyalóasztalra.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Vlagyimir Putyin orosz államfő feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata. Az államfő által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi, vagy szárazföldi szállításának, illetve “orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken” Iránba történő eljuttatásának tilalmát szünteti meg.

A dokumentum az aláírással hatályba lépett. Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ugyanabban az évben, június 9-én az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését. Irán kártérítésként 4 milliárd dollárt követel a genfi nemzetközi választott bíróságon Moszkvától.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte azonnal hozzáfűzte a bejelentéshez, hogy a fegyverzet kizárólagosan védelmi célokat szolgál, nem képes támadásra és nem veszélyeztet egyetlen Irán térségében lévő országot, így Izraelt sem. Lavrov azzal is érvelt, hogy Iránnak nagy szüksége van a korszerű légvédelmi rakétarendszerekre, különösen a Jemenben zajló események tükrében. Szerinte mivel a hatok haladást tapasztaltak az iráni atomprogram ügyében, nincs már szükség az önként vállalt orosz embargó fenntartására. Megjegyezte, hogy Oroszország nem akar pénzügyi veszteségeket és azt sem, hogy a tekintélyén csorba essen. Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek emlékeztetett arra, hogy az Sz-300-asokra nem terjedt ki az ENSZ szankció, a szállítások leállítása orosz döntés volt.

Az Interfax orosz hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó haditechnikai együttműködési forrása szerint a szerződést nemcsak felfüggesztették, hanem meg is semmisítették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget visszaadták Teheránnak. Szerinte új szerződést kell kötni a szállításokról. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az idén januárban Iránba látogatott és a két ország katonai együttműködésének erősítéséről írt alá megállapodást. Az amerikai külügyminisztérium ezt követően ismét arra figyelmeztette Moszkvát, hogy nem lenne elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok Iránba szállítása.

A teheráni védelmi minisztérium ugyanis közölte, hogy Sojgu látogatása során a két ország rendezte az Sz-300 rakéták kérdését is, de ennek részleteit akkor még nem árulták el. Február 23-án Szergej Csemezov, a Rosztyeh orosz hadiipari vállalat vezetője azt mondta, hogy az Sz-300-as komplexumok helyett a korszerűbb Sz-300BM (Antej-2500-as) légvédelmi rendszereket kínáltak fel Iránnak, de az még nem döntött a kérdésben. Washingtonban támogatták ezt az orosz ajánlatot. A szállítások az Sz-300-as típusból néhány hónap múlva elkezdődhetnek, a korszerűbb változatból másfél év alatt – vélekedett az Interfax forrása.

Moszkvában hétfőn kezdett látogatást az iráni parlament küldöttsége a törvényhozás biztonsági bizottságának elnöke vezetésével. Még csak csütörtökön lesz két hete, hogy a perzsa állam atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, valamint Irán között megszületett a keretegyezmény a svájci Lausanne-ban. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni. Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.
(oroszhirek)

Az 1001 Éjszaka meséinek eredete – Videó + az egész könyv

Gustave Boulanger illusztrációja az Ezeregyéjszaka gyermekkiadásához – 1873

Varázslatos és elbűvölő történetek az ‘1001 Éjszaka meséi.’ – Ajánljuk mindenkinek, – annak akinek újdonságot jelent, s annak is aki már ismeri ezeket a régmúlt ködéből előbújó, ám még mindig eleven hősöket; – Sherezádét, Szinbádot, Aladint, vagy Ali Babát.

Az alábbi videóból megtudhatjuk a mesék eredetét, lejjebb pedig ráklikkelhetünk a teljes könyvre, – a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából, – Honti Rezső fordításában.

Az 1000 évvel ezelőtt keletkezett mesegyűjtemény, – török közvetítéssel érkezett Európába, – pontosabban egy Törökországban szolgáló, s arabul is kiváló beszélő francia diplomata hozta az eredeti kéziratot először Franciaországba, a XVIII. század elején.

Az Ezeregyéjszaka arab kézirata az 1300-as évekből

OLVASOTTSÁGA, A BIBLIÁVAL VETEKEDETT, amin nem is lehet csodálkozni, – hiszen annyira érdekes és sokrétű, s misztikus az 1001 Éjszaka világa.

Bár a mesék központja a bagdadi kalifa palotája, de a mesekör a világ minden tájáról interpretál arabra történetet, – nemcsak Arábiából, s a Közép- és Közel-Keletről, – hanem pl. Afrikából, de Kínából is, – az eredeti mesében, Aladin például kínai. –
De megtalálhatók az 1001 Éjben az európai mesék és mondakörök lenyomatai is. – Hiszen az arab kultúra fénykorában, az arab mesélők a világ minden tájáról összeszedték az érdekes mondákat, történeteket.

A videó feltöltője, Actros Mercedes a következőket írja a filmről:

“Kevés olyan modern szerző van, akire ne lettek volna hatással az Ezeregyéjszaka meséi. De vajon honnan származnak ezek a történetek?

A legenda szerint, több mint ezer évvel ezelőtt, egy gyönyörű, fiatal lányéletét ezer és egy éjen át megkímélte a féltékeny, vérengző szultán, miután meghallgatta a lány meséit.
A történetek helyszíne India, Perzsia, Egyiptom, Törökország és Kína. E mesék később az Ezeregyéjszaka meséi címen váltak ismertté. Van igazságtartalma Aladdin, Szindbád és Ali Baba históriájának? Miért nyűgözte le őket a varázslat és a dzsinnek jelenléte? Ki írta ezeket a történeteket és miért?
És vajon a modern világban is időtlennek, kortalannak bizonyulnak?

Az alábbiakban pedig itt olvashatjuk a teljes 1001 Éjszaka meséit online, – Honti Rezső fordításában >>

PDF-ben itt olvasható az 1001 Éjszaka meséi >>

Szabad Riport

‘Ne segélyből, hanem munkából tartsák fenn magukat!’ – A helyiek dönthetnek a fejlesztési források elosztásáról

…”Minden életerős, dolgozni tudó ember” ne segélyből, hanem munkából tudja fenntartani magát és családját. Ehhez munkahelyekre van szükség, ezért a miniszterelnök azt kéri a polgármesterektől, hogy vegyék előre azokat a fejlesztési terveket, amelyek munkahelyeket hoznak létre…”

MTI: A kormány által meghirdetett “modern városok” program célja, hogy a következő években a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat elsősorban a helyiek döntése alapján osszák szét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Eger Televíziónak adott, hétfőn sugárzott interjúban.

A miniszterelnök – aki pénteken tárgyalt Heves megye székhelyén Habis László (Fidesz-KDNP) polgármesterrel és Nyitrai Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselővel – kifejtette: korábban Budapesten döntötték el szakértők, hogy kinek, mire van szüksége, “ezen változtatni kell”. A kormányban van “egy kis vidékies beütés”, fontosnak tartják, hogy ott dőljenek el a dolgok, ahol az emberek élnek – hangsúlyozta.

Mintegy ezerkétszáz milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzt biztosít a kormány a megyéknek és a megyei jogú városoknak – emelte ki.

A miniszterelnök elmondta, a fejlesztések célja az, hogy 2018-ra Magyarországon elérjék a teljes foglalkoztatottságot, “minden életerős, dolgozni tudó ember” ne segélyből, hanem munkából tudja fenntartani magát és családját. Ehhez munkahelyekre van szükség, ezért azt kéri a polgármesterektől, hogy vegyék előre azokat a fejlesztési terveket, amelyek munkahelyeket hoznak létre – tette hozzá.

A kormányfő szerint kétfajta város van ma Magyarországon: az egyiket el lehet érni autópályán vagy autóúton, és az ott lakók úgy érzik, részei az ország vérkeringésének. A másik típusú város lakói azonban úgy gondolják, perifériára szorultak, mellékvonalon, az árnyékban, a fő irányoktól elvágott zugban élik életüket, és nem tudnak kitörni az elszigeteltségből – tette hozzá. Eger is ez utóbbi csoporthoz tartozik, mert bár nem teljesen elszigetelt – hiszen kiemelt turisztikai célpont -, de sok igazság van abban, hogy az ipar nem tud települni. A kormány ezért támogatja a polgármester által ismertetett fejlesztési tervet, hogy 2018-ig megépüljön az Egert az M3-assal összekötő gyorsforgalmi út, amely harmincmilliárd forintos beruházás. Egy ilyen tervnek rengeteg bürokratikus akadálya van, ezért a kabinet nemrég elfogadott egy “gyorsító csomagot”, amelynek köszönhetően 2018-ra megépül a négysávos út – jelentette ki.

Orbán Viktor elmondta, hogy olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek később bevételt hoznak az adott városnak. Eger bevételeit átvizsgálva kiderül, hogy bár turisztikai városként könyvelik el, vannak ipari hagyományai, komoly ipari teljesítmény áll mögötte, és bevételeinek tekintélyes része a déli ipari övezetben elhelyezkedő cégektől származik. Ezért a gyorsforgalmi út és az egri vár fejlesztése mellett abban is támogatják a várost, hogy ipari övezetének területét – állami tulajdonú földterület átadásával – húsz hektárra bővítsék, és ipari parkká minősítsék – közölte.

A kabinet hangsúlyt helyez a sporttámogatásokra, a fiatalok egészségének megőrzésére – jelentette ki, hozzátéve, hogy Egerben – ahol sikeres a vízilabdacsapat és az úszószakosztályok is fejlődnek – épüljön egy nemzetközi úszó- és vízilabdaközpont mintegy hatmilliárd forintból. Egy olyan városban, ahol rengeteg gyermek sportol, nincs értelme csupán egy-két medencét építeni, “álmodjunk nagyobbat, csináljuk meg rendesen” – hangsúlyozta az interjúban Orbán Viktor.

Települési közgyűlések a 2014-es önkormányzati választások után. Többségben a függetlenek.

A Szabad Riport kommentárja: Mindezek mellett meg kell jegyeznünk azt, hogy az ország kisvárosai, és kistelepülései majd 2/3-án független többségű és vezetésű önkormányzatok vannak, amelyekben a fideszes képviselők ellenzékbe kerültek. – Érdekes lesz majd megtapasztalni, hogy dacból éppen olyan fejlesztések ellen szavaznak majd, melyet pártjuk és kormányuk javasol az önkormányzatoknak.

De megmondta Kósa Lajos is; “Ahol nem a Fidesz győzött, ott az eddig többségben lévő fideszes képviselők nem tisztelték kellően választóikat, s az emberek ezt nem tűrhették tovább, s a szavazataikkal távolították el őket a hatalomból.” – Ezzel el is engedte a vesztesek kezét a Fidesz, – mert csak rontották a párt hírét.

Ugyanakkor mi nem felejtjük el azt sem, – hogy a Habis László vezette egri önkormányzat 3 éve, 2012. februárjában, – brutálisan kilövette a város külterületén gazdátlanul kóborló kutyákat. Meg sem próbálta az Állatvédelmi törvény szempontjait érvényesíteni, s begyűjtetni, s menhelyre szállíttatni az állatokat.

Az, aki barbár állatkínzást képes elrendelni, s tétlenül nézni, – annak semmiféle hitele nem lehet az emberek szemében, s erősen kételkedünk abban, – hogy az a bizonyos fejlesztési pénz odamegy, ahová a kormány szeretné, ahol szükség van rá, s nem mondjuk egy új vadászházra a Bakonyban.

MTI – SzRTI

Emberi jogok: Palesztin gyerekeket dolgoztatnak zsidó telepesek

A jogvédők szerint több száz palesztin gyermek dolgozik a zsidó telepesek farmjain gyakran igen nagy melegben, olykor súlyos terheket kell cipelniük, és ki vannak téve veszélyes növényvédő szerek ártalmainak is.

"Az izraeli diszkrimináció és telepespolitika miatt elszegényedett közösségek gyermekei otthagyják az iskolát, és veszélyes munkát végeznek, mert úgy érzik, nincs alternatívájuk, miközben Izrael behunyja a szemét."

A HRW 38 gyermeket és 12 felnőttet hallgatott meg, Jordán-völgyi palesztin falvak lakóit. A beszámolók szerint a gyerekek gyakran otthagyják az iskolát, hogy munkába álljanak a zsidó telepeseknél, pénzért zöldségeket szedjenek és csomagoljanak az ültetvényeken.

A nemzetközi és ezzel összhangban az izraeli és palesztin törvények nem engedélyezik gyermekek foglalkoztatását tizenöt éves kor alatt, de a megkérdezettek közül sokan azt mondták, hogy már 13-14 évesen munkába álltak.

"Az izraeli telepesek profitálnak a palesztin gyermekek jogainak megsértéséből." - jelentette ki Sara Leah Witson, a HRW közel-keleti és észak-afrikai igazgatója a Háárec című izraeli újság honlapján.

Dávid Elhajani, a Jordán völgyi regionális tanács vezetője ugyanakkor cáfolja és hamisnak nevezte a vádakat. A katonai rádió műsorában közölte, hogy naponta hatezer palesztinnak adnak munkát, de nincsenek köztük kiskorúak. "Ez egy szörnyű hazugság" - állítja Elhajani.

MTI

A Jobbik történelmi sikerének alapfogalmai: Elsikkasztott rendszerváltás, kontraproduktív nácizás, közért dolgozó ember

Noha a liberális médiumok elsöprő többsége csordultig telve gyűlölettel továbbra is a nácifasisztarasszista mantrákat és bizonyos kisebbségiek félelmeit emlegeti a Jobbik tapolcai sikere kapcsán, éppen itt az ideje, hogy egyszer és mindenkorra jelezzük: ennek a kommunikációs hadjáratnak sem értelme, sem súlya, sem mozgósító ereje nincsen. A győzedelmeskedő jelölt, Rig Lajos tetoválásainak górcső alá vétele, avagy az SS jelmondatát karjaira varázsoló liberálisok huhogása éppúgy nem érdekelte az átlagembert, mint az, hogy köpködött-e valaki a Duna-parton, vagy simán csak antiszemita és cigányellenes.

A többség, amely bizalmat szavazott most a nemzeti ellenzéknek, első alkalommal tette határozottan nyilvánvalóvá: az 1990-es szabad választásoknak hazudott csillagváltás, a magyarság számára totális kudarcot jelent. A Jobbik jelöltje, a mentő, a közért és az emberekért tevékenykedő egészségügyi alkalmazott pedig jelképe egy olyan emberi vágynak, amely az átkos negyven év alatt talán még töretlenül megvolt és meg is maradt a magyar társadalomban. Kivetítve: a magyar többség gondoskodó államot, fejlett és központilag finanszírozott egészségügyet, megfelelő szakellátást akar és mellette azt is óhajtja, hogy ne nyíljon ki olyan szinten a társadalmi olló, mint a befektető és kufárpolitika hazai lecsapódásaként bolsevikokból lett tőkéseknél és a semmiből előremászott újgazdagoknál látszik a legszemléletesebben.

A magyar társadalom vágya egyértelműen tükröződött a tapolcai választás eredményében, hiszen még a nagy mágus, Orbán Viktor személyes kampányfellépése sem tudta ellensúlyozni azt a többségi igényt, amely piramis építőkockaként rakódott egymásra az elmúlt 25 év sorozatos csalódásai és arcul csapásai során. Nagyon jól közelítette meg a Jobbik elnöke, Vona Gábor és Novák Előd alelnök is a kérdést, hogy az elsikkasztott rendszerváltásra hívta fel a figyelmet, hiszen hírportálunk is számos alkalommal jelezte, hogy a gondok valójában itt kezdődtek.

Az átlagember nem filozófiai és politikai mélységekben gondolkodik, egyértelmű kérdésekre egyértelmű válaszokat vár, és az egyértelmű dolgokat egyből képes felfogni, magának megmagyarázni. Az elsikkasztott rendszerváltás minden sara és gondja lecsapódott a rendszerváltó pártok teljes elutasításában, a választó egyszerre mondott nemet a számtalan köpönyegváltáson átment Fideszre és MSZP-re, illetve azokra az ultraliberális multiimádó csökevényekre, amelyek a legjobban jelképezik Magyarország korábbi függésénél is szörnyűbb és a többség számára problematikusabb csillagváltotta helyzetet. Arról már sokszor beszéltünk, hogy 1994-ben az átlagember visszahozta a hatalomba az MSZP-t, gondolván, hogy ez a rendszerváltás előtti időszak pártja még mindig, nem pedig a befektetők és privatizátorok elszánt támogatója, aztán a Fidesz Polgári Magyarország ígéretével pár évig tudott varázsolni ugyan, de mára nyilvánvalóvá lett: nem erre van igény.

A magyar többség rendre, biztonságra, emberségre, fejlett szociális hálóra vágyik, és még az is ragaszkodik ezekhez a sarokpontokhoz, aki 1990 után látta meg a napvilágot. Mert a családból magával hozta azokat az instrukciókat, azokat a modelleket, amelyek az évek távlatából nem a diktatórikus berendezkedést, hanem a közgondolkodást, a rendet, a valós közbiztonságot jelenítették meg az emberek számára. Visszaütöttek azok a társadalmi abszurdumok is, amelyek baloldalinak nevezett politikai formációknál úgy csapódtak el, mint a globális tőkés világrend leghűségesebb szolgáinál, és egyre inkább előjött az az igény is, hogy a magyar ember történelmi ismeretanyag birtokában végre el szeretné foglalni az őt megillető helyet Európa közepén fekvő országában. Mindezt pedig úgy, hogy érzi a legfontosabbat, a biztonságot.

Teljesen kontraproduktívnak bizonyult az elmúlt időszakra jellemző nácirasszistafasisztázás, a Jobbik patás ördögként való lefestése - ez mostanság senkit sem érdekel. Mint ahogyan az sem, hogy egyes körúton belüli értelmiségi körök, liberális páholyok és egyebek antiszemitizmussal, cigányellenességgel vádolják. A magyar ember nem zsidó- és cigányellenes, csupán ősi igazságérzetétől hajtva egyenlőséget szeretne. Nevezetesen most azt, hogy sem a zsidó, sem a cigány ne lehessen egyenlőbb az egyenlőnél, a társadalom legyen úgy felosztva, hogy a nemzetért, az országért tevékenykedő emberek az egyik oldalon származásra, vallásra és ideológiára való tekintet nélkül, a rombolók, a jogtalan előnyöket követelők, a magukat felsőbbrendűnek gondolók a másik oldalon.

A Jobbik nem antiszemita és nem cigányellenes párt, és ezt ösztönösen is megérezték a választók, hanem ebben a folyamatban is pontosan a demokrácia alaptézisét tette magáévá, amelynek lényege az egyenlőség. A magyar ember nem szereti a kivételezettséget, nem szereti a felülről való irányítást, a kötelező szenvedéskultuszt és azt, ha meghatározzák neki, hogy kit kell szeretnie, kit kell gyűlölnie, kit kell elfogadnia és kit kell elvetnie.

Ha a kampányelemeket nézzük, pontosan ezeket a gondolatokat támasztja alá ez a megközelítés, hogy a Jobbik nyomatékosította: nem akarnak sárdobálásba kezdeni, gyűlöletkampányt folytatni, az országért, az emberekért való aggódás és tevékenység a mindenek előtti mozgatórugó. S ezt fogta meg a többséget. A rendre, biztonságra és egyenlőségre vágyó többséget, amely számára már 25 év távlatából is teljesen üresek, semmitmondóak és kiégettek a liberális bélyegek.

Ha a Jobbik tartalmi radikalizmusát nézzük, az csak ebben az összekuszálódott világban minősíthető radikálisnak, hiszen valójában alapvető és emberi, csak a sok szenny, mocsok, kettős mérce és világirányítás-hatás mellett a normális, hétköznapian elvárhatót jelenti. A párt egy élhető országot akar azok számára, akik szintén úgy gondolják, hogy ez a járható út, de nem kíván közösködni a fellazítókkal, az ártókkal és az idegenérdek-képviselőkkel. Nagyon úgy néz ki, hogy ez lesz a járható út a magyar többség számára.

Koldus Kálmán

Kapcsolódó:
   Fidesz szóvivő: "A Jobbik jelöltje, Rig Lajos egy vállalhatatlan náci"
   Súlyos válságot és államcsődöt okozhatna a Jobbik programja
   Csökkent a romák szegénysége - ez már megint milyen általánosítás?
   A Bloomberg szerint az élet menete Magyarország fő véleményvezére
   Amerika norvégjai a magyarok: 3,9 millió dollárt költött eddig a kormány amerikai alapítványa civilek támogatására
   Hatalmas ráfizetés az EU - Pavics Lázár közgazdász elemzése KSH adatok alapján
 

Rig Lajos győzelme a Jobbik országos győzelmét vetíti előre

Unalomig ismételt negatív kampánnyal készültek a pártok az április 12-én tartott választásra, amit végül a Jobbik jelöltje, Rig Lajos nyert a szavazatok 35,27%-ának megszerzésével.

A választás középpontjában egyértelműen a Jobbik állt, a médiakampány is főként a Jobbik -lejáratása- köré szerveződött. A fővonalú médián keresztül három pontra összpontosult a párt elleni médiakampány; a választáson induló jelölt személye elleni lejáratás, korábban lejáratott személlyel kapcsolatos hírek felelevenítése, illetve a párt kollektív megbélyegzésének tovább erőltetése volt jellemző a kampányidőszakra.

A Jobbik jelöltje ellen egy nagyon gyenge karaktergyilkosság kísérletet láthattunk (tetoválás ügy), emellett újra előkerült Kovács Béla eddig is sikertelenül tüzelt “kémbotránya”, de a Jobbik jelöltjének felmérés által igazolt esélyessége miatt ezúttal kiszivárogtatott hangfelvételek is előkerültek az ellenérdekelt pártok részéről, melynek célja a Jobbik mint párt kollektív lejáratása és így jelöltjük hátráltatása volt.

Az ellenérdekelt pártok Jobbik elleni kampánytevékenysége főként azon sztereotípia köré szerveződött, miszerint a választók többsége negatívumnak tartja a politikai közeg centrumától eltérést, és a média mint negyedik hatalmi ág által sulykolt külpolitikai orientációtól eltávolodást, amit az emberek valamiféle politikai biztonságot fenyegető “kockázatként” érzékelnek. A Jobbik jelöltje elleni személyes és a párt elleni kollektív kritika fő vonala a “szélsőségesség” volt, emellett újra beemelték az ellenkampányba a Jobbik “oroszbarát” jellegét.

A “szélsőségesség” vádjának kampányba beemelését főként az a téveszme táplálja, miszerint a választók többsége a politikai centrum felé húz – ami országosan igaz lehet, de helyi szinten nem feltétlen lehet építeni erre a tényezőre, amit Rig Lajos győzelme csak alátámaszt. A Jobbik “oroszbarátságának” és “kémügyének” hangoztatása elsősorban a nyugdíjas választók elrettentését szolgáló kampányanyag, ami a szovjet idők rossz emlékeinek felelevenítésével operálva próbálja megvonni az erősödő párttól az időskorú választók szavazatait. Ez egy logikus lépés az ellenérdekelt erők részéről, tekintve, hogy a Jobbik – kilépvén a rétegpárt kategóriából – kormányzó erővé válása előtti utolsó akadály két nagy társadalmi réteg, a nyugdíjasok és a cigány szavazók egy részének megnyerése, így a politikai ellenfelek elsősorban rasszizmus-váddal és oroszbarátság-váddal operálnak.

Rig Lajos győzelme azonban újra rávilágított, hogy a pártok eltávolodtak a választóktól, a politika eltávolodott a társadalmi valóságtól. Miközben a veterán politikusokkal operáló politikai pártok legfeljebb kampány idejére, egy-egy látványos ételosztás idejére “alacsonyodtak le” a választókhoz, a Jobbik győzelmének okai közt említhető a helyi viszonyok ismerete, ami a párt egyik erősségének tekinthető. Vona Gábor miniszterelnökségének útjában egyetlen kérdőjel áll; hogy a pártban elkerülhetetlenül bekövetkező szakadás idején a politikai ellenfelek milyen törésvonalakat tudnak kihasználni. Ha a szakadás mindössze a szélsőjobboldali tagság és a polgári vonal közt következik be, Rig Lajos győzelme a Jobbik országgyűlési választásokon kivívott győzelmének előfutára lehet.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Magyar siker Oroszországban

Stratégiai megállapodást kötött a Graboplast az orosz NST csoporttal, melynek keretében a győri vállalat az idei évben 2000 oroszországi iskola felújításában vesz részt. Az együttműködés alapján az idén 110 éves magyar vállalat több mint félmilliárd forint értékben szállít speciális padlóburkolatot tornatermekbe és tornacsarnokokba.

A Graboplast Zrt. tavasszal kezdi el a szállításokat az orosz NST cégcsoporttal kötött stratégiai megállapodás keretében, miután a két vállalat 1,8 millió euró értékű megállapodást kötött, melynek alapja az orosz elnök által támogatott program, amely 2000 orosz iskola felújítását célozza. Az együttműködés keretében a Graboplast a felújítandó iskolák tornatermeinek és tornacsarnokainak az egyik speciális padlóburkolatát szállítja.

Az építőipari tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó orosz partner azért választotta a Graboplast Silver Knight Start elnevezésű burkolatát, mert ez az első önfertőtlenítő tekercses sportpadló a piacon, amely vegyszerek használata nélkül semmisíti meg a kórokozókat. A speciális padlóburkolat emellett ftalát-mentes alapanyagból készül, így környezetvédelmi szempontból is kedvező összetételű. A Graboplast által fejlesztett termék már most is számos ország intézményében megtalálható. A 9 vállalatból álló, 10 éve alakult orosz cégcsoporttal kötött, várhatóan teljes egészében 2015-ben megvalósuló szerződés, jól illeszkedik az idén 110 éves vállalat üzleti stratégiájába. A mostani megállapodás a Graboplast reményei szerint, már a közeljövőben a két cég közötti további hosszú távú együttműködési lehetőségeket eredményezhet.

A Graboplast a tavalyi évben több mint 3 százalékkal, 17,5 milliárd forintra növelte árbevételét, melynek továbbra is jelentős hányada származik külföldről: a vállalat padlóit jelenleg több mint 80 országban használják, melynek köszönhetően árbevételének mintegy 90 százaléka az exportpiacokon keletkezik.
(profitline)

Törökország kitiltott 12500 külföldi állampolgárt

Törökország beutazási tilalmat vetett ki több mint 12500 külföldi állampolgárra, akikről feltételezni lehet, hogy Szíriába utazó terroristák. Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter szerint ezen felül több mint 1200 személyt már az ország területén fogtak össze és deportáltak, valamennyien Szíriába igyekeztek volna. A megdöbbentő adatokat a Hürriyet török napilap is leközölte, ami alátámasztja, hogy Törökország mindeddig a nemzetközi terrorizmus tranzitországa volt. A kormány január óta tesz jelentősebb lépéseket a terroristák átjárásának ellehetetlenítésére, azóta újabb ötezer személyt tettek tiltólistára.

A külügyminiszter elmondása szerint a Szíriába érkező személyek listáját Törökország saját hírszerzésére támaszkodva állította össze, és nem vettek figyelembe olyan országok által szolgáltatott információkat, melyekből terroristák érkeznek Szíriába. A török vezetők gyakran állítják, hogy népvándorlás-szerűen utaznak át a terroristák az országon, és annak ellenére, hogy a hatóságok gyakorlatilag tömegével fogják el a terroristagyanús személyeket, a szír-török határ továbbra is az ISIS emberutánpótlásának elsődleges útvonala.

A szíriai kormány a háború kezdete óta vádolja Törökországot azzal, hogy hallgatólagosan beleegyezik a nyugati országokból érkező terroristák átutazásába, ami mindeddig igaznak bizonyult, szíriai katonai vezetők gyakran számoltak be arról, hogy a terroristák a török határon túlról hajtanak végre támadásokat szíriai célpontok ellen, majd a határon át távoznak.

A fordulat a török kormány által kezdett külpolitikai átmenet környékén következett be; tavaly október végén orosz delegáció érkezett Ankarába, ahol megállapodtak a gázexport sokszorosára növeléséről, és a két ország közti energia-tranzit terén a dollár és euró használatának elhagyásáról. A megállapodást Vlagyimir Putyin személyes látogatása követte, az orosz államfő egy Törökországban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Oroszország kivonul a Déli Áramlat projektből. Később Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az Európai Unió a jövőben csak Törökországon keresztül juthat orosz földgázhoz. Hetekkel később kiszivárgott az információ, hogy Oroszország az Északi Áramlat leállítását tervezi, amit ugyan hivatalos forrásból nem erősítettek meg, de Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója kijelentette, hogy az Északi Áramlatot nem bővítik tovább.

Az új energetikai megállapodások hatását Recep Tayyip Erdogan török államfő Amerika-ellenes retorikája jelezte, ami az utóbbi hónapok során mérséklődött ugyan, de eközben mind gyakrabban hallani arról, hogy a török kormány valós lépéseket tesz a nyugati országokból érkező terroristák átutazásának ellehetetlenítésére.

Szíriai katonai vezetők számos alkalommal jelentették be nyilvánosan; az ISIS sikereinek egyetlen oka, hogy a terrorszervezet emberutánpótlást és fegyvereket kap a nyugati országokból, aminek megszűnése esetén a terrorszervezet hetek alatt felszámolható lenne. Iraki politikusok pedig rendre arról számolnak be, hogy a nyugati koalíció repülőgépei a terroristák által ellenőrzött régiókban dobják le a fegyverszállítmányokat. Az orosz-török energetikai megállapodás így a terrorizmus felszámolására tett határozott lépésnek is tekinthető, ami gazdasági eszközökkel érdekeltté tesz egy térségi hatalmat a terroristák utánpótlásának elapasztásában.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Donbassz: “hivatalosan is” újrakezdődött…

Ma délelőtti donyecki “bejelentés szerint” hivatalosan is véget ért a túzszünet Donbasszban.

A donyecki repülőtér jelenti most a leghevesebb harcok színterét. A valcmanisták a folyamatos tüzérségi ostrom mellett visszatérő jelleggel tankrohamokat intéznek a repülőtérnek nevezett romhalmaz ellen. A visszatérő azért is helytálló, mer általában a rövid ideig tartó kísérletezgetéseiknek a veszteségeik láttán gyorsan visszavonulna. Hogy aztán az elvesztett tankokat-páncélosokat és pribékeket kipótolva újfent nekiveselkedjene. Aztán ismét visszavonuljanak!

A repülőtéren tegnap egy valcmanista latörtüzér akcióban egy újságíró meghalt, hat népköztársasági harcos megsebesült.

Peszki környékén is hasonló a helyzet. Ott is folyamatos a martalóchorda próbálkozása!-reptéri terminológia szerint.

Tegnap kora este Donyeck és Gladovka légterében is lelőttek a népköztársaságiak egy-egy kijevi drónt.

Sirokino környékén is állandósultak a “nézeteltérések”

A “harci zajok” már Mariupolban is hallhatók.

Donyeckben viszont zajlik a Húsvétolás.

https://balrad.wordpress.com/2015/04/13/donbassz-hivatalosan-is-ujrakezdodott/

Ukrajna, a ”bántalmazott nő”

Roman Bocskala kijevi újságíró az Inter tévécsatorna riportereként érkezett kiküldetésbe Budapestre. Megjárta a frontot, elveszítette a harcokban egyik legjobb barátját, és önkéntesként segít a kelet-ukrajnai területen élőknek, valamint a hadseregnek.

Roman oroszországi ismerősei arról írtak, hogy óriási konvojnyi haditechnika haladt Kamenszk-Sahtyinszk közelében, az ottani M4-es autópályán, az izvarinói határátkelő-hely irányába, Ukrajna felé. Ez a konvoj április negyedikén már a kelet-ukrajnai Krasznodonban volt. A helyiek elmondása szerint „ennyi még sosem jött egész idő alatt”, azaz amióta tart a háború. Lánctalpas technika is sok érkezett, erről tanúskodik a felmart aszfalt. Roman azt mondja, hogy nagyon nem tetszik neki a dolog: a krízis eszkalálódik. Mindkét oldalon egyre több a támadás, egyre többen halnak meg.

A szeparatisták lakta szállások és a katonák által megszállt hotelek kiürültek, és csak a helyi „kozákok” járőröznek a városokban. Sztahanovon viszont keresztülvágott 15-20 orosz tank, a környező településeken mintegy 40 „szeparatista” tank gyűlt össze.

A Nyugat “elfordítja a fejét”

Arra a kérdésemre, hogy hogyan engedheti meg ezt az ukrán hadvezetés, hova néznek ilyenkor az EBESZ-megfigyelők, azt válaszolta, hogy ezt senki sem érti. A Nyugatot ahhoz a férfihez hasonlította, aki látja, hogy egy nőt bántalmaz egy másik férfi, de inkább elfordítja a fejét, hogy ne kelljen kiállnia mellette, mert akkor ő is kap pár pofont. Ha nyílt háborúra kerülne a sor, a Budapesti Memorandum alapján a nyugati szövetségesek lennének kötelesek kiállni Ukrajna területi egysége mellett az oroszokkal szemben. Ezt viszont senki sem akarná vállalni – hiszen még a gazdasági szankciókkal kapcsolatban sem elég következetesek a nyugati államok. Magyarországgal kapcsolatban elmondta, hogy hiányolják az egyértelmű és világos állásfoglalást Ukrajna mellett, viszont nyugtalanítja őket a Jobbik retorikája a kárpátaljai autonómiáról. Nem tartja korrekt eljárásnak a NATO részéről, hogy Kelet-Európában az orosz határig terjeszkedett, noha azt is elismerte, hogy a balti államok részéről jogos az igény egy esetleges orosz agresszióval szembeni védelemre.

Roman szerint az előző ukrán kormány és az egész Janukovics-rezsim bukását a telhetetlenség okozta. Elnézték volna neki az emberek, hogy lop, hiszen az ő idejében ment előre a gazdaság (valamennyire), az előző kijevi polgármester idejében 10 új metróállomás épült. A lengyelekkel együtt megrendezték a 2012-es foci EB-t és ehhez magas szintű infrastrukturális beruházásokat végeztek.

De Janukovics és a „sleppje” annyira látványosan és telhetetlenül kezdték a közvagyont széthordani, hogy ezt nem tűrték tovább Kijevben.

Az, hogy az elnök nem írta alá az EU-s társulási megállapodást, az már csak az utolsó csepp volt, amely miatt túlcsordult a pohár.

Együttműködnének Oroszországgal

A Nyugat nem elsősorban az életszínvonala, hanem a jogállamiság, a fejlődés, a szabadság és a demokrácia miatt vonzó az ukránoknak. Szívesen együttműködnének Oroszországgal, ha Putyin nem gyarmatként kezelné az országot, ha tiszteletben tartaná az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket, és hagyná szabadon fejlődni Ukrajnát. Az Oroszországgal való viszony megromlása az ukrán gazdaságnak nagy érvágást jelentett, és az életszínvonal is nagyon leromlott a forradalom óta, de a polgárok egyelőre lojalitással kezelik a kérdést, mert bekalkulálják, hogy háború van.

Komoly gondot okoz a nyugati pénzügyi segítség egyik feltétele, hogy a rezsitámogatásról le kell mondania az ukrán államnak, emellett pedig a nemzeti fizetőeszköz értéke harmadára esett vissza, a nyugdíjak és bérek viszont nem emelkednek – ebből fakadóan a kisnyugdíjasok teljes havi bevétele csak a rezsi kifizetésére elegendő.

Roman elmondása alapján az emberek jelenleg a megtakarításaikat élik fel. Mivel Ukrajnában viszonylag magas a szürke- és feketegazdaság aránya, az emberek viszonylag sok megtakarítást halmoztak fel készpénzben és devizában, ezeket a „párna alá dugott” pénzeket viszik most a pénzváltókhoz, és vesznek rajta hriv­nyát. Ősszel lesz még nagyobb a baj, amikor majd a megtakarítások elfogynak, és az új, magas rezsiszámlákat kell majd fizetni.

Roman úgy érzékeli, hogy a kormány őszintén elkötelezett a korrupció felszámolására, ezért több tagját külföldről hívták meg. Így vannak miniszterek és tanácsadók Grúziából és a balti államokból is – talán így elkerülhető a mutyizás.

Az egészségügyi kabinetet a grúz Alekszandr Kvitasvili vezeti, Ajvarasz Abromavicsusz, a gazdasági miniszter pedig litván. A pénzügyminisztériumot az ukrán származású, de amerikai állampolgár Natalja Jareszko vezeti, és az informatikai tárcát is litván hölgy kapta.

Az a bátorság azonban nincs meg az elnökben, amit Li Kuan Ju (a szingapúri gazdasági csoda atyja) javasolt: ültesd le három közeli barátodat, és megszűnik a korrupció. Komoly változások indultak el a fegyveres testületeknél, és reform zajlik a rendőrségnél is – a vezetőket, akik bármilyen mértékig érintettek voltak korrupcióban, igyekeznek lecserélni.

Szigorítaná a szankciókat

Roman szerint az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók alkalmazása a legjobb eszköz arra, hogy megállítsák az agressziót Ukrajna ellen. Amennyiben ezek tovább szigorodnak, tudnak akkora kárt és belső feszültséget okozni Oroszországnak, hogy ne kelljen vele erős ellenségként számolni. Az ukránok nem is értik, hogy egy olyan ország, amely tele van természeti kincsekkel, erőforrásokkal, miért területi terjeszkedés révén akar nagyhatalomként viselkedni. Putyin retorikája arról, hogy Oroszország „felállt a térdeiről”, Roman szerint nagyon hasonlít Hitleréhez, aki az első világháború során elszenvedett német vereség után a nemzeti önérzet helyreállítójaként és a Harmadik Birodalom építőjeként szerzett elsöprő támogatást Németországban.

Roman szerint a Kelet-Ukrajnában élők közül sokan még a Szovjet­unió azon korszakában telepedtek le a Donbasszon, amikor a nagy kitelepítések és lakosságcserék során a ritkán lakott Donyec-medencébe orosz családokat költöztettek, ugyanakkor az olajlelőhely, Tyumeny lakosságának 80 százaléka ukrán nemzetiségű. Ezért nem tartja jogosnak, hogy erre hivatkozva kiszakadjanak az országból. Roman önkéntesként segíti az ország területi egységének védelmében harco­ló hadsereget, legutóbb éppen az egyik kárpátaljai zászlóaljnak szállított aggregátort.
(atv)

Bal-Rad komm: Hát ha valaki kíváncsi a szomszéd országban zajló igazságra, az ebben az írásban megtalálja! Ennyi saját állítást megcáfolni!-ez az igazság kiteregetése.

Pénteken a francia Nemzetgyűlés előtt jelentette ki a katonai hírszerzés főnöke, hogy hazudik a NATO az orosz jelenlétről. Ez a valcmanista majom az ellenkezőjét igyekszik eléggé kétségbeesett módon bizonygatni!

Állítása szerint Janukovics hivatali ideje alatt jobban mentek a dolgok, volt fejlődés-de most…! -Amikor korrupcióellenes vizsgálat indul Jacenyjuk Hiéna ellen!-most jobb! Igaz, hogy nem működik a gazdaság, hogy Nyugatról kinevezett helytartók irányítják Maradék-Ukrajnát,-amely alattvalóinak a nyugati demokrácia volt a vonzó, nem az életszínvonal (ezért aztán gyorsan be is tiltották a kommunista pártot nagy demokratikus hevületükben, az összes járulékos intézkedéssel együtt) és neki is láttak a demokratikus választásokon és népszavazáson önállóságról és függetlenségről döntő Donbassz lemészárlásához!

A derék valcmanista ügynök szerint az, “… hogy Oroszország „felállt a térdeiről”, Roman szerint nagyon hasonlít Hitleréhez…” Fújja a szájába rágott washingtoni szöveget, de közben azért meg is feledkezik a FELADATRÓL! Merthogy beismeri, hogy az “… Oroszországgal való viszony megromlása az ukrán gazdaságnak nagy érvágást jelentett, és az életszínvonal is nagyon leromlott a forradalom óta…” meg hogy a Nyugat nam nagyon igyekszik szegény-lepofozott ukrán leányzó segítségére, de minden rendben van így!

Ha valaki hallott már a Maradék-Ukrajnát nyomasztó gondokról, és egy nagyon pici fogalma van az arrafelé zajló dolgokról, hát az ebből a cikkből kiolvashatja: szomszédunk olyan látványos öntököndöfést követett el az USA-EU-NATO latorszövetség parancsára, hogy ebből jól eleve nem jöhet ki.

De természetesen mindenért “a zoroszok” a felelősek! Mert nem tömik a kijevi juntát minden földi jóval! Mint tették az a majdanista puccsig!

Bogár László: AZ UTOLSÓ FELVONÁS

Az 1949 és 1955 között született és még életben lévő több mint egymillió férfi és nő 2015 és 2021 között eléri a nyugdíjkorhatárt

Nem szeretném nagyon megsérteni Ratkó Anna egykori egészségügyi miniszter emlékét, de szellemi képességeinek vélhető dimenziói aligha tették képessé arra, hogy akár elemi szinten is felfogja, mit és miért is tesz valójában. Pontosabban, hogy mit és miért tetetnek vele, "intézkedései" ugyanis egy tőle teljesen független központban született döntések lejátszástechnikájának utolsó állomását jelentették csupán. Esetében tehát a "miniszter" szó, amely eredetileg "szolgát" jelent, szó szerint volt értendő. Valószínűleg a világon senki nem emlékezne a nevére ma már, mint ahogy a korszak "seregnyi senkijének" a neve is eltűnt, ha nem lett volna egy olyan, örökre az ő nevéhez kötött intézkedés, amelynek nagy történelmi drámája most az utolsó felvonásához közelít.
 

Azért lett ugyanis annak a korosztálynak, amelybe magam is tartozom (1951-ben születtem), a neve "Ratkó-nemzedék", mert Ratkó asszony minisztersége idején radikális abortusztilalmat vezettek be, ami súlyos börtönbüntetéssel fenyegette a tiltott műtétet elvégző orvost, de magát a pácienst is.

Mindez annak a hisztériának a következménye volt, amely akkoriban a világot, különösen annak ezt a felét uralta. A hatalom újra háborúra készült, és kellett a töméntelen újabb gyerek ágyútölteléknek, méghozzá bármilyen áron.
Az igazi tragédia azonban az, hogy valószínűleg egy többszörösen is teljesen felesleges intézkedésről volt szó, mert a háborúk után minden tradicionális társadalomban mondhatni "automatikusan" megugrik a születések száma. Sőt ez még az olyan, tradicionálisnak azért akkoriban már nem igazán mondható társadalmakra is igaz, mint amilyen Amerika volt, pedig ráadásul a háborús emberveszteség relatíve az Egyesült Államokat sújtotta a legkevésbé. Mégis, a "baby boom" hatása, ahogyan angolul nevezik a születésszám háború utáni megugrását, mind ott, mind Nyugat-Európa gazdag és modernizált társadalmaiban megmutatkozott.

Aligha hihetjük komolyan, hogy ha brutális abortusztilalommal ezt nem kényszerítik ki, akkor mondjuk egyáltalán nem születik gyerek az ötvenes évek Magyarországán. Az intézkedés tehát akkor növelte némileg a születések számát, amikor arra ilyen áron lényegében semmi szükség nem volt, és okozott ezzel felesleges feszültségeket, emberi félelmeket, fájdalmakat, meg persze óriási zsúfoltságot az oktatási rendszerben. És persze mondjuk ki azt is, hogy okozott ezzel rejtett megbélyegzettséget is a korszak szülőképes korban lévő generációjának, hiszen máig is ott lappang a feltételezés ezekben az emberekben, hogy "ja, persze", nyilván csak azért szültek, mert nem lehetett "elvetetni" a gyereket.

A forradalom előtti, alatti és utáni helyzetben azonban már megmutatkoztak azok a tendenciák, amelyek aztán nyolc év alatt valóban alig több, mint felére vitték le a születések számát Magyarországon. Míg 1954-ben még több mint kétszer annyi gyerek született, mint amennyien meghaltak abban az évben, 1962-ben a születésszám már csak alig több, mint húsz százalékkal haladta meg a halálozások számát. Hogy még cifrább legyen a dolog, a Ratkó-gyerekek nagy létszámú generációja a hetvenes évek közepén, a Kádár-korszak leginkább kiegyensúlyozott, anyagilag is tűrhető körülményei között egyébként is viszonylag sok gyereket hozott volna a világra, ám az akkori kormányzati intézkedések "bölcsen" éppen arra a korszakra időzítettek számos, egyébként többnyire helyénvaló családtámogató döntést, ami aztán újabb népesedési hullámot váltott ki, a zsúfoltság újabb megpróbáltatásaival. (Két gyerekem 1975-ben és 1977-ben született.) A népesedési lejtő nagy drámája mutatkozott meg a kilencven es években, amikor kiderült, hogy az előző két születési hullám (1949-54 és 1973-78) az 1997-től 2007-ig tartó évtizedben már semmilyen elmozdulást nem vált ki, és most már nem is nagyon válthat, hisz a második Ratkó-nemzedék leányai már többnyire elmúltak negyvenévesek, sőt lassan a Ratkó-unokák, vagyis a harmadik nemzedék is megközelíti a szülőképes korszakát.

Azt bizonyosan tudhatjuk, hogy ha az előttünk álló másfél évtizedben kiderül, hogy az ő szülési hajlandóságuk is akkorát csökken, mint az előző nemzedéké, akkor a 2030-as években elérjük azt az állapotot, hogy minden évben kétszer annyian fognak meghalni, mint amennyi gyerek születik. Vagyis nagyjából egy emberélet-hosszúságnyi idő alatt a magyar társadalomban helyet cserél az élet és a halál, és ennél nagyobb drámát aligha lehet elképzelni.
Az első Ratkó-nemzedékben még kétszer annyi volt a születés, mint a halál, a harmadik nemzedéknél már kétszer akkora lenne a halálozás, mint a születés. De az utolsó nagy dráma, pontosabban a nagy dráma utolsó felvonása még csak most következik. Az 1949 és 1955 között született és még életben lévő több mint egymillió férfi és nő 2015 és 2021 között eléri a nyugdíjkorhatárt, s csak emiatt közel ezermilliárd forint adó és járulék esik ki a következő évtizedben. Tehát miközben a nyugdíj- és az egészségügy-bevételek drasztikusan megcsappannak, a kiadási oldalon minden eddiginél nagyobb lesz a teher a nyugdíj-, és még inkább az egészségügyi ellátórendszeren.

A Ratkó Anna asszony minisztersége alatt megírt nagy történelmi dráma utolsó felvonása tehát ugyanolyan megrendítő lesz, mint maga az egész "mű".

Megjegyzés: Ratkó Anna minisztersége igen rövid volt, mégis az ő nevén vonult be ez a gyalázat a történelembe. Miután kiesett a miniszterségből, szakszervezeti és egyéb vezető lett a tanulatlan asszony. Egyetlen gyermeke volt, akivel nem igazán törődött... A jelszó az volt, hogy Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség!
 

* * *

Az EU titkon 70 évre tervezi a nyugdíjaztatást, mert az öregedő európai polgárságnak nincs meg a nyugdíjalapja , illetve a fiatalabb generációk számosságukat tekintve kevesen vannak ahhoz, hogy befizetéseikkel fedezni tudják a nyugdíjba vonulók személyi és dologi ellátását, költségeit. Azok mentesülhetnek, akik magán nyugdíjbefizetésekkel rendelkeznek. VALAMINT 70 éveik fele közeledő nyugdíjba vonulók elhalálozási valószínűsége exponenciálisan megnövekszik, így ezeknek nem kell nyugdíjat fizetni és egészségügyi-szociális ellátásukat is megspórolhatják. (F.I.)
 

Megy a vita a parlamentben, épp a nemzeti parkok fideszes lenyúlása ellen küzdünk. Kb. ez a látkép fogad, 2 fideszes kókadozik bent, egy államtitkárral súlyosbítva, közben üzenen a mélyen tisztelt Népjóléti bizottság kormányparti tagjainak -- akik azzal szavazták le a családbarát parlamentről szóló törvényjavaslat-csomagomat, hogy az új rendszerben emberi időben véget ér majd a napirend -- hogy most lassan éjjel fél 12 van és messze nincs vége a napnak. Nem tudom, közvetíti-e bármi, ami itt megy, pedig ezt látni kellene mindenkinek. Persze nem véletlen, hogy éjjel téma az újabb lenyúlás, de az is a fidesz kudarca, hogy számos nemzeti parlamenttel ellentétben még arra sem voltak képesek, hogy egy hatékony, logikus működést kialakítsanak. (Szél Bernadett)


Magyar Hírlap - SVPSZ

Ilyen rendszerváltást akartunk?

Magyarországon folyamatosak a pénzügyi botrányok, amelyek társadalmi és gazdasági hatása egyedülálló – jelentette ki Róna Péter közgazdász egy a kapitalizmusról és a rendszerváltásról szóló konferencián. A legnagyobb baj az, hogy a botrányok okozóinak a legritkább esetben kell felelniük a tetteikért.

Idehaza sokkal több pénzügyi botrány van, mint más országokban – jelentette ki a hét végén Róna Péter közgazdászprofesszor a Rendszerváltás – ezt akartuk? címmel indított beszélgetéssorozat kaposvári állomásán. A Le Monde Diplomatique által meghirdetett program célja, hogy elemezzék a Magyarországon lezajlott folyamatokat: vajon a gazdasági válság csak az elmúlt évtized terméke-e, vagy a kapitalizmus szükségszerű velejárója. A kaposvári helyőrségi klubban rendezett eseményen nagyjából harminc érdeklődő vett részt, annak ellenére, hogy valóban húsba vágó témákat feszegettek a megjelent előadók. Róna Péter mellett Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és Szöllősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének volt főtitkára, egykori parlamenti képviselő (Magyar Szocialista Párt) is beszélt a rendszerváltásról és az utána következő évtizedekről.

Róna Péter elsőként arról szólt, hogy hazánkban a pénzügyi válságok folyamatosan követték egymást. – A rendszerváltás után ott volt az olajszőkítés, a Globex-, a Postabank-, a Tocsik-, a Kulcsár-ügy, láttuk a Külkereskedelmi Bank vergődését, a Széchenyi Bank bedőlését, most pedig itt van a brókerbotrányok sorozata – mondta. Eközben minden negyedik háztartás nem tudja fizetni az adósságát. Az is problémát okoz, hogy soha nem lehet megtudni, mi történt valójában, például a Postabanknál: – Princz Gábort másfél millió forintra büntették meg, miközben több százezer ember ment tönkre – jegyezte meg Róna Péter.

A professzor meglátása szerint az, hogy a Fidesz-kormány kártalanítja a mostani brókerbotrány károsultjait, nem elegendő, hiszen a felelősökről szó sem esik, az egész magyar pénzügyi rendszer szabályozása és felügyelete fabatkát sem ér – mindezt pedig a társadalom eltűri. Eközben szerinte eltűnt 400 milliárd forint, aminek a feléből csodákat lehetne művelni az oktatásban.

– Milyen jogrendszer, ügyészség, felügyelet az, amelyeknek a szeme előtt megtörténhet, hogy egy Orgován Bélát beleültessenek a vezérigazgatói székbe – utalt arra, hogy a korábban emberölési kísérletért elítélt férfi lett a Quaestor Zrt. vezére, jóval a botrány kirobbanása után.

– A folyamatos pénzügyi botrányok társadalmi és gazdasági hatása egyedülálló, a GDP 1,2 százalékát teszi ki évente – szögezte le. – 2007-ben írtam meg először, hogy devizahitelezéssel baj lesz, de a mai napig nem jártunk a végére, hogyan jöhetett létre ez a rendszer. A bíróságok tisztességtelennek minősítik ugyan a devizahiteles szerződéseket, de már maga devizakölcsön sem felel meg a kölcsön fogalmának, és óriási instabilitást vezet be az egész társadalomban – mondta.

Magyarázata szerint ugyanis a hitelezés idején hatályban lévő polgári törvénykönyvben pontosan leírták a kölcsön fogalmát: e szerint egy meghatározott összeget a kölcsönadó a kölcsönvevő rendelkezésére bocsát, aki köteles azt visszafizetni. Igen ám, de a devizahitelnél vajon mi a meghatározott összeg, a forint- vagy devizaárfolyam? Róna Péter úgy véli, az adósnak a forintot kellene visszafizetnie, nem a svájci frank alapján megváltoztatott árfolyamot, hiszen forintot kapott a banktól. A Kúria korábban meghozott, a devizahitelekről szóló jogegységi határozatában azonban erről egy szót se szólt, ami „szellemileg silány dolog” a professzor szerint.

A pénzügyi szektor viselkedése óriási felháborodást keltett mindenhol, Angliában az átlagpolgárok ugyanúgy utálják a bankokat, mint nálunk. De a magyar politika ezt a hangulatot cinikusan kihasználta, megdézsmálta a bankokat, ahelyett hogy visszafogta volna a luxuskiadásokat, rendbe tette volna a pénzügyi szektort. – A különadókból a társadalom nem lát semmit – fogalmazott a professzor.

Artner Annamária szerint azonban a keményebb pénzügyi szigor ellenére is lennének vesztes csoportok a kapitalizmusban. Ő abból indult ki: nem lehet minden kevésbé fejlett országból fejlett ország, hiszen az utóbbiak éppen azért tartanak előrébb, mert a kevésbé fejlettek nyersanyagát, munkaerejét használják. Ez megakadályozza a fejlődést, konzerválja a helyzetet, még akkor is, ha némileg úgy látszik: a kevésbé fejlettek is előrébb jutnak. – Kelet-Európa sosem lesz Nyugat-Európa – vélekedett. Az általa vázolt helyzetet mutatja, hogy 2002 és 2013 között 11 kelet-európai országból annyi pénzt utaltak haza a nemzetközi cégek az anyaországukba, ami a bruttó hazai termék 2,8 százalékát tette ki – vagyis ennyi hiányzik az adott ország gazdaságából.

Az MTA kutatója arról is beszélt: téves az a nézet, miszerint a 2008-as válság pénzügyi lett volna; annak oka szerinte a reálgazdaságban a profittermelés fennakadása volt.

– Az erős vállalatok eljutottak addig, hogy nem volt érdemes a befolyt profitot visszaforgatniuk a termelésbe, a pénz a bankokban feküdt, viszont a bankoknak a saját fennmaradásuk érdekében ezt a pénzt vissza kellett juttatniuk a gazdaságba, vagyis hiteleztek. A hitelfelfúvódás egy ideig még látszólag pörgeti a gazdaságot, de egy idő után már nem lehet még több autót, házat, tévét venni – fogalmazott. A folyamat végén pedig a parlagon heverő profit nem a nagyobb vállalatoknál maradt, hanem az emberek tartozásaként jelent meg.

Meglátása szerint a piacgazdaság szükségszerűen növeli a különbségeket ugyanazon valuta, az euró alá rendelve is, hiszen a történelmi példák mutatják, hogy annak idején az aranystandard sem maradt meg, mert a fejlettségi különbségek szétvetették. – Korai volt bevezetni az eurót az unióban, a pénz ezzel a lépéssel el is érte fejlettségének maximumát, innen visszaesés jön – vélekedett a kutató. A kapitalizmus kapcsán azt mondta, előbb-utóbb ennek a rendszernek is vége lesz, ahogyan a feudalizmusnak is vége lett egyszer. Azt viszont hangsúlyozta, a nagy változások mindig háborúkkal jártak, ezért meg kell találni azt a módot, hogy békésen menjen végbe a fordulat.

– Magyarországot kifosztották, ez nem kérdés – kezdte az esemény harmadik előadója, Szöllősi Istvánné. A magyar érdekvédelmet még a privatizáció előtt szétverték, Nyugatról pénzeltek embereket, hogy a nehézipari, vagy éppen a bányászszakszervezetek sehol ne legyenek, amikor elindul a magánosítás. Kiemelte: a privatizációval a rendszerváltás után a jelenlegi államadósságunk két és félszerese hagyta el az országot, és nem lett volna szükség Bajnai Gordonra, Bokros Lajosra, a megszorításokra, ha ez nem így történik.

– Közelről láttam kormánypárti képviselőként, mi történik a Bokros-féle megszorítások idején, miközben vidáman folyt az olajszőkítés – mondta a volt MSZP-s képviselő. – A legnagyobb vesztesek a gyermekek voltak, akik éhesen mentek, és mennek ma is iskolába.
(MNO)