Oroszország 2026-ban felgyorsította űrprogramját, és számos olyan műholdat bocsátott fel, amelyek valódi célját hivatalosan nem hozták nyilvánosságra. A videó különösen a Bajkonuri Űrközpont helyreállítását emeli ki, amely egy 2025-ös baleset után hónapokra kiesett a működésből. A nyugati szakértők hosszabb leállást jósoltak, de az orosz mérnökök néhány hónap alatt helyreállították az indítóállást, így 2026 márciusában ismét elindulhatott a Progressz MSZ–33 teherűrhajó az ISS felé. A küldetés során fellépő technikai hiba ellenére az űrhajó sikeresen dokkolt az állomáshoz.
A narratíva központi eleme a Rassvet nevű új orosz műholdas kommunikációs rendszer. A magánkézben lévő Bureau 1440 vállalat 16 új műhold felbocsátását jelentette be, ami a projekt kísérleti szakaszának lezárását és a rendszer kiépítésének kezdetét jelzi. A tervek szerint 2030-ra közel 400, hosszabb távon pedig 1200 műhold alkothatja a hálózatot. A rendszer célja, hogy Oroszország egész területén internetkapcsolatot biztosítson, beleértve a távoli régiókat és a katonai felhasználókat is.
A videó a Rassvetet gyakran hasonlítja a Starlink rendszerhez, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az orosz projekt nem globális szolgáltatásnak készül, hanem az ország kommunikációs függetlenségét szolgálja. A videó szerint több ország bizalma megrendült a Starlink iránt az ukrajnai háború és az iráni események miatt, ezért egyre több állam törekszik saját, szuverén műholdas internetes rendszer létrehozására. Példaként Kína, Kanada és Európa fejlesztéseit említi.
Összességében a szöveg Oroszország technológiai és geopolitikai sikerének bemutatására törekszik. A Rassvet rendszert nem csupán műszaki fejlesztésként, hanem a nyugati technológiai függőségtől való elszakadás eszközeként mutatja be, amely a jövőben más országok számára is alternatívát jelenthet.
2026. május 30., szombat
Oroszország űrstratégiája: a „Rassvet” rendszer és a digitális szuverenitás harca
Taylor Lorenz: Egy kattintás választ el attól, hogy kizárjanak a banki szolgáltatásokból
Mi lenne, ha holnap arra ébrednél, hogy nagy hirtelen teljesen elveszítenéd a hozzáférésedet a bankszámládhoz, hitelkártyáidhoz, a PayPal-hez és a Venmo-hoz – mindezt csak azért, mert valamit közzétettél az interneten?
A Free Speech Friday ezen epizódjában Rainey Reitman, az Electronic Frontier Foundation (EFF) tanácsadója és a „Transaction Denied” című új könyv szerzője csatlakozik hozzám, hogy mélyebben belemerüljünk a pénzügyi cenzúra ijesztő valóságába, és megvizsgáljuk, hogyan válnak a nagy bankok és fizetési szolgáltatók csendben az internetes véleménynyilvánítás végső őrzőivé.
Reitman feltárja, hogyan kerüli meg egy maroknyi hatalmas pénzintézet az Első Alkotmánykiegészítést, hogy privatizált cenzorként működjön, eldöntve, milyen újságírást támogathat, milyen politikai nonprofit szervezeteknek adományozhat, és mely ötleteket tekintik „téves információnak”. A WikiLeaks korai pénzügyi blokádjától a független újságírókat és pártfüggetlen érdekvédelmi csoportokat érintő legutóbbi banki botrányokig ez a rejtett digitális infrastruktúra jobban irányítja az életedet, mint gondolnád.
Alastair Crooke: A Nagy-Izrael projekt összeomlása és a globális geopolitikai reset
Alastair Crooke szerint az Irán elleni háború nem csupán regionális, hanem globális geopolitikai fordulópontot jelent. Izrael válsága:
Netanjahu kétségbeesett, mert sem a Trump-féle kegyelem, sem a vádemelések elutasítása nem oldódik meg. A háborús eufória után az izraeli társadalom egyre inkább belátja, hogy Irán győzött, Izrael pedig veszített. Az ország öt-hat „nyerhetetlen háborúba” keveredett (Gáza, Ciszjordánia, Libanon), amelyekhez nincs elég erőforrás. Sokan visszatérnének Ben-Gurion eredeti víziójához: Izrael maradjon kis ország, maradjon a határai között, hagyjon fel a közel-keleti hegemónia tervével. A Nagy-Izrael projekt Crooke szerint összeomlóban van.
Oroszország:
Moszkva levonta a tanulságot Irán sikeres konvencionális rakétatámadásaiból: a Nyugat meghátrált. Szergej Karaganov szerint Oroszországnak erősítenie kell a konvencionális fegyvereket, de végső soron a nukleáris elrettentést kell hitelessé tenni. Európa egyre öngyilkosabb szankciós és Ukrajna-támogatási politikája miatt Oroszország hangvétele radikalizálódott – a döntéshozó központokat (London, Párizs, Berlin) is célba vehetik.
Kína:
Csendben, de határozottan tolja vissza az amerikai nyomást: korlátozza a tőkeáramlást, erősíti a saját kötvénypiacát, és európai partnerekkel is együttműködik. Nem hangos, de hatékony gazdasági ellenállás zajlik.
Crooke szerint ezek a folyamatok együttesen egy új, multipoláris világrend kialakulását jelzik, ahol a Nyugat hegemóniája gyengül, és a rivális hatalmak egyre magabiztosabban lépnek fel. A podcastban hangsúlyozza: Izraelben, Oroszországban és Kínában is mély stratégiai újragondolás zajlik az iráni konfliktus következményeként.