Irak
miniszterelnöke, Haider al-Abadi tegnapi nyilatkozatában üdvözölte az
USA által az Iszlám Állam elleni harchoz biztosított segítséget –
felszerelést, kiképzést és légi támogatást -, de a Washington által
kezdeményezett, Bagdad felhatalmazása nélkül történő földi beavatkozás
lehetősége kapcsán egyértelművé tette; “Nincs szükségünk idegen harci
csapatokra iraki földön.”
Az iraki
miniszterelnök nyilatkozata Irak legitim vezetésének reakciója Ashton
Carter, az Egyesült Államok védelmi miniszterének szenátusi
meghallgatáson tett kijelentésére. Carter egy amerikai katonákból álló
célharccsoport Irak területére küldése mellett érvelt, amely nemcsak
tanácsadói és kiképzői feladatokat látna el, de rajtaütések,
túszkiszabadítási műveletek, és ISIL-vezetők elfogása lenne a feladata.
Ez a terv Carter szerint ugyancsak magába fogalja, hogy ezen csapatok
Szíria területén is egyoldalúan (a legitim szír kormány, és annak
felkérésére az ország területén katonai műveleteket végrehajtó más
külföldi erők beleegyezése nélkül) hajtsanak végre műveleteket.
Carter a
küldetésben résztvevő erők létszámát nem határozta meg, de
nyilatkozata szerint amennyiben a kezdeti szakaszban bevetett alakulatok
határozott eredményeket mutatnak fel, az USA védelmi minisztériuma
azonnal kész lesz további alakulatokat is a térségbe küldeni. Irak
területén jelenleg hivatalosan 3500 fő nem harcoló amerikai katona
tartózkodik, és Carter szenátusi meghallgatása a kérdésben két amerikai
szenátor indítványával kapcsolatos. John McCain, az amerikai szenátus
katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt
vasárnap egy kétszer tízezer főből álló amerikai katonai kontingens
bevetését kezdeményezték mind Szíriát, mind Irakot illetően, melyet
elképzelésük szerint egy százezer főnyi, főként török-szaúdi-egyiptomi
csapatokból álló fősereg támogatására küldenének a térségbe.
Az
elképzelés realitása igen csekély; egyrészt az egyiptomi hadsereg saját
államterületén, főként a Sínai-félszigeten és a líbiai határszakaszon
való lekötöttsége okán (az ottani radikális iszlamista terrorcsoportok
elleni harcban). Másrészt a szaúdi erők jemeni intervenciója kapcsán
egy elhúzódó háború képe rajzolódik ki, melyre Szaúd-Arábiának egyre
kevesebb potenciál áll rendelkezésre, a harcképességben kimondottan
gyenge szaúdi csapatok további megosztása esetén pedig a gyors jemeni
fiaskó – amely a szaúdi rezsim bukásának lehetőségét is magában
hordozza – előre borítékolható. A tervet eddig érdemben egyedül az
Egyesült Arab Emírségek támogatta, melynek vezetése az iraki
intervenció kapcsán elhíresült Blackwater cég alapítójának
közreműködésével egy hasonló jellegű zsoldos-szervezetet épített fel,
aminek részleges jemeni bevetési sikerei a szervezet bevethetőségének
további kiaknázására ösztönzik az Emírségek vezetőségét.
Carter
kijelentésére az iraki miniszterelnökön kívül a legnagyobb iraki síita
milicista csoport vezetése is reagált. A Kata’ib Hezbollah az ISIL
ellen Irak területén harcoló milícia-csoportok közül az egyik
legszervezettebb és legütőképesebb. A Kata’ib szóvivője úgy
nyilatkozott, hogy “Minden ilyen amerikai alakulat elsődleges
célpont lesz számunkra. Küzdöttünk már ellenük ezelőtt, és készek
vagyunk ismét folytatni ezt a küzdelmet.”
Az iraki
hivatásos hadsereg és belügyi erők kötelékeibe integrált – szintén
síita kötődésű – Badr szervezet szóvivője pedig úgy reagált, hogy “az irakiak mint megszállókra tekintenek az amerikaiakra, akikben nem lehet megbízni”.
http://www.hidfo.ru/2015/12/iraki-kormanyfo-nincs-szuksegunk-amerikai-beavatkozasra/
http://www.hidfo.ru/2015/12/iraki-kormanyfo-nincs-szuksegunk-amerikai-beavatkozasra/