2017. december 7., csütörtök

Magyarország 2025-re kell kilépjen az Európai Unióból

Martin Schulz, a német szociáldemokraták vezetője azt mondta, legkésőbb 2025-ig létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, és aki ebben nem akar részt venni, annak ki kell lépnie az Európai Unióból.
A német Szociáldemokrata Párt vezetője, Martin Schulz kijelentette, hogy szerinte 2025-ig létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, és ha egy ország ebben nem akar részt venni, azt rá kell kényszeríteni arra, hogy elhagyja az Európai Uniót.
Schulz az SPD pártkonferenciáján 600 ember előtt elmondott beszédében kifejtette, hogy azok az országok, melyek nem akarják aláírni az Európai Egyesült Államokat megalapító új európai alkotmányt, mindenféleképpen el kell hagyják az EU-t, hiszen az Európai Egyesült Államok jelenti az Európai Unió jövőjét.
Később egy Twitter-üzenetben ismét hitet tett az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett.
“Új alkotmányt akarok, hogy létrehozhassuk az Európai Egyesült Államokat. Egy olyan Európát, ami nem jelent fenyegetést tagállamaira, hanem hozzájárul azokhoz.”
A politikus ráadásul egyértelművé tette, hogy az Európai Egyesült Államok alkotmányát a Soros-hálózat tagjaival egyeztetve akarja megírni, és amelyik tagállam nem írja alá ezt a dokumentumot, az “automatikusan elhagyja az Európai Uniót.”
Az egyezményt a civil szférával szoros együttműködésben fogjuk megírni. “Ennek eredményeit a tagállamok elé terjesztjük. Bármely állam, amely nem írja alá ezt az egyezményt, automatikusan elhagyja az Európai Uniót.”
Angela Merkel már korábban tett arra utalásokat, hogy Magyarországot ki kell zárni az Európai Unióból, amiért szembeszáll Brüsszel központosítási törekvéseivel. A kancellár szeptember 13-án a Berliner Zeitungnak nyilatkozva azt mondta, a migránsok kényszerbetelepítésének elutasításával Magyarország kockára teszi uniós tagságát.
Schulz szavait emiatt különösen komolyan kell venni, hiszen az SPD jelenleg tárgyalásokat folytat Angela Merkel pártjával a kormányalakításról, így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben ez – a behódolást elutasító tagállamok kizárása – lesz a német külpolitika hivatalos álláspontja.

http://www.hidfo.ru/2017/12/magyarorszag-2025-re-kell-kilepjen-az-europai-uniobol/



A
német külügyminiszter szerint is Európai Egyesült Államok kell

Martin Schulz szerint 2025-ig létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, és amelyik tagállam ebben nem akar részt venni, az ki kell lépjen az Európai Unióból. A külügyminiszter megvédte párttársát, akinek “legalább van jövőképe” Európára vonatkozóan.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter védelmébe vette Martin Schulz szociáldemokrata vezető korábbi kijelentését, miszerint 2025-ig meg kell alapítani az Európai Egyesült Államokat, és amelyik tagállam ebben nem akar részt venni, azt ki kell zárni az Európai Unióból. Ezáltal egyértelművé vált, hogy az európai országok szuverenitásának megszüntetése hivatalosan is a német külpolitika célkitűzései közt szerepel.
A Tagesschau beszámolója szerint a CDU/CSU tagsága visszautasította a föderális európai állam létrehozásának tervét, de Sigmar Gabriel arra utasította őket; tartózkodjanak az olyan személyek kritizálásától, akik új ideákkal állnak elő. Elmondása szerint a fővonalú politikát gyakran éri az a kritika, hogy nincs semmilyen jövőképe, és most valakinek végre van jövőképe.
“A politikát gyakran éri az a kritika, hogy nem rendelkezik semmilyen jövőképpel. Most valakinek van egy határozott jövőképe – Martin Schulznak – arról, merre haladjon tovább Európa, ennek ellenére mindenki rátámad” mondta.
Sigmar Gabriel szerint Európa olyan intézménnyé kell váljon, ami “globális szinten képviseli az európaiakat.”
A német külügyiniszter kifejtette, hogy a mai gyorsan változó világban a nemzetállamok nem képesek válaszokat adni a globális kihívásokra, és “ha ma nem tartunk össze, gyermekeinknek nem lesz hangja” nemzetközi szinten.
Schulz napokkal ezelőtt nyilvánosan kijelentette; szerinte 2025-ig létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, és azok a tagállamok, melyek vezetői nem írják alá a civil szervezetekkel közösen kidolgozott európai alkotmányt, “automatikusan távoznak az Európai Unióból.”

http://www.hidfo.ru/2017/12/a-nemet-kulugyminiszter-szerint-is-europai-egyesult-allamok-kell/

Keresztül Eurázsián – A cég, mely tehervonatokon hozza az árut, egyenesen Kínából

A ‘Xiang Ou Teher-Express’ mely eddig a Changsha-Budapest útvonalon szállította a kínai árukat Európába, – most azonban idén 2017. november 27-én először szállított visszafelé Kínába is európai árut konténerekben, a Budapest-Changsha útvonalon. (Fotó: Xinhua / Völgyi Attila)

Az első Transz-Eurázsia-Expressz tavasszal érkezett, – jelentős magyar részvétellel

Április 1-én egy 41 konténert szállító tehervonat futott ki a kínai Xi’an vasúti kikötőjéből, és végül 9.312 kilométert tett meg egészen Budapestig. A Xinhua kínai hírügynökség jelentése szerint ez volt az első Kínából, Magyarországra érkező tehervonat. És ennek megvalósulásában jelentős szerep jutott az Ekol Logistics Kft.-nek.
Kovács Ákos, az Ekol magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója, húsz éve dolgozik a logisztikában. A több mint egy hetes májusi kínai üzleti út célja az volt, hogy megállapodást kössön olyan vasúti cégekkel, amelyek Európába szerveznek fuvarokat. A tárgyalások eredményeként a YUXINOU (Chongqing) Vasútlogisztikai Társasággal született megállapodás, de több más vállalat képviselőivel is találkozott.
Igyekezett minél több kínai cégnek felajánlani azt a szolgáltatást, amelyet Magyarországon tudnak nyújtani. Ez a szolgáltatás a vonatok fogadását jelenti, melyet követően tovább terítik az árut Magyarországon, valamint Közép- és Kelet-Európa és Dél-Európa országaiban.
A YUXINOU és az Ekol között született egyezmény értelmében; a cég a kínai partnerének vonatainál vásárol majd folyamatosan helyet, ami azt jelenti, hogy rendszeresen tudják majd szállítani az Ekol konténereit, és júniustól már fogadták Budapesten a YUXINOU vonatait. A magyar fővárosban intézik majd az áruk vámkezelését, és továbbszállítását Európa több országába. A tervek szerint Törökországot és Észak-Afrikát is bekapcsolják a projektbe,

tehát az Ekol segítségével Kínát összekapcsolják Észak-Afrikával.

A cél az, hogy minél több városból fusson be vonat Budapestre, hogy a tengeri szállításhoz viszonylag hosszú idejéhez képest, – az importőrök, a kereskedők hamarabb, sokkal rövidebb idő alatt jussanak hozzá az árukhoz.
„Kínából Európába leginkább autót, ruházatot, textilt és elektronikai cikkeket szállítunk. A tengeri forgalomban több ezer konténert mozgatunk meg évente, és jelentősen, dinamikusan növekszik a vasúti szállításaink volumene is” – nyilatkozik Kovács Ákos, hozzátéve, hogy Európában minden szükséges megoldást biztosítani tudnak, ami a logisztikai feladatok ellátásához szükséges: vámügyintézés, raktározás, kiszállítás a címzetthez, csomagolás, címkézés, importtevékenység.
Kínában a fő megállapodásuk egy dél-kínai yiwui céggel született, a YUXINOU a második, és további cégek bevonására is készülnek.
„Regionális partnert keresünk, de nem arra törekszünk, hogy minden céggel megállapodjunk” – mondja Kovács. A legtöbb megrendelőjük az autóipar és az elektronika szektorából kerül ki, de sok a gyógyszeripari és a textilipari megrendelőjük is.
Itt a gyorsaság döntő tényező. „Nálunk a 40-45 napos szállítási idő nem nagyon fér bele a sztenderdbe, tehát keressük az egyéb megoldásokat és úgy gondoljuk, hogy a hosszú szállítási határidők problémájának kiküszöbölésére a vasút a megoldás.” – véli az Ekol ügyvezető igazgatója.
Az 1990-ben megalakult Ekol jelenleg 6500 alkalmazottat foglalkoztat 15 országban. 15 országban kínálnak szolgáltatásokat, illetve egész Európát lefedik. Kovács szerint a cégcsoport a tavalyi évben közel 600 millió eurós árbevételt ért el. Korábban Kínából csak tengeri és légi fuvarokat szerveztek, de 2017 elejétől már vasúti fuvarokat is lebonyolítanak egész Európába. Az Ekol magyarországi cége, az Ekol Logistics Kft. három éve működik több mint háromszáz munkatárssal.
És hogyan működik az Ekol vasúti szolgáltatása, illetve milyen megoldások szükségesek hozzá?
„Az Ekolnak van a legnagyobb flottája, fuvareszközparkja Európában, tehát kapacitásban nincs problémánk, árumennyiségtől függetlenül is bárkit ki tudunk szolgálni, és komplex szolgáltatásokat nyújtunk” – magyarázza az ügyvezető igazgató.
Tehát a kínai exportőrök, kereskedők nagyon sokféle logisztikai megoldással fordulhatnak az Ekolhoz. Magyarországon van egy olyan vámszolgáltatás, amelynek segítségével megkönnyíthető az áfa fizetés, sőt akár el is kerülhető, és ez egy nagyon nagy előny a kínai kereskedők számára, a cashflow szempontjából. A teljes bevételükből a kínai fuvarok még csak mintegy 10 százalékot tesznek ki, de Kovács szerint az új megállapodások eredményeképpen ez az arány mindenképp nőni fog.
Az Ekolnál két országra helyezik a hangsúlyt: Kínára és Iránra.
„Ezeknek az országoknak a kereskedelmét tekintve szeretnénk jelentősen bővíteni a tevékenységünket vagyis, – nagyon rövid távon, – minimum a duplájára szeretnénk növelni a forgalmat” – teszi hozzá. A vámhivatal statisztikái alapján a Kínából származó import legnagyobb részének vámkezelését az Ekol végzi Magyarországon.
Az Ekol egy kínai leányvállalat létrehozását fontolgatja, amelyen keresztül jobban meg tudják ismerni az egyéb lehetőségeket, és az is elképzelhető, hogy Kínában is nyújtanak majd logisztikai szolgáltatásokat. Kovács tájékoztatása szerint az új leányvállalat célja az lesz, hogy a másik 15 közép és kelet-európai országban jelenlévő Ekolt segítse, annak logisztikai megoldásait támogassa, Kínában és szorosan együttműködjön az olyan kínai vasúti partnerekkel, mint például a YUXINOU.

Magyarország teljes mellszélességgel támogatja az ‘Övezet és Út politikát’ és a fuvarozásban dolgozók mint „végrehajtók” is azon vannak, hogy ez minél népszerűbb legyen, s minél többen használják ezeket a megoldásokat, – mondja Kovács.

„Az Ekol kínai forgalma igen jelentős, és bizonyos országok, így például Magyarország vonatkozásában hihetetlenül gyorsan növekszik. Cégünk a tengeri szolgáltatások mellett nagy hangsúlyt fektet a vasúti megoldásokra” – fejezi be Kovács Ákos, az Ekol magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója.
A ‘Xiang Ou Teher-Express’ mely eddig a Changsha-Budapest útvonalon szállította a kínai árukat Európába, – most azonban idén 2017. november 27-én először szállított visszafelé Kínába is európai árut konténerekben, a Budapest-Changsha útvonalon. (Fotó: Xinhua / Völgyi Attila)
CRI / Xinhua / SzRTI